Turistajelz�s Memory (mem�riaj�t�k) (original) (raw)
Nem csup�n j�t�k!
Kicsit lejjebb g�rgetve
r�szletes inform�ci�kat tal�lsz
a hazai turistajelz�sekr�l!
bez�r
Tal�ld meg az �sszetartoz� turistajelz�s p�rokat!
Kattints valamelyik k�rty�ra, �s indulhat a j�t�k!
| | | | | | | | | | - | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |
Inform�ci�k a j�t�kban szerepl� turistajelz�sekr�l
Bevezet�
A turistajelz�sek (turista �tjelz�sek) olyan, alapinform�ci�kat tartalmaz� jelk�pek, amely a turistautak ment�n (megfelel� gyakoris�ggal) elhelyezve lehet�v� teszik a folyamatos t�r�z�st. A turistajelz�s teh�t a t�rk�pen vagy a term�szetben a turistautak azonos�t�s�ra ill. v�gigk�vet�s�re, t�j�koz�d�sra szolg�l. A Magyarorsz�gon haszn�latos egys�ges turistajelz�s-rendszert 1929-ben dolgozt�k ki, �s 1930. janu�r 1-�n l�pett hat�lyba. A jelz�st a sz�ne �s jelz�sk�dja alapj�n lehet azonos�tani. A turistat�rk�peken a turistautakat k�tf�lek�ppen �br�zolhatj�k:
- Folyamatos piros vonallal, ami mellett bet� (K, P, S, Z) jelzi a sz�n�t. Ez az elterjedtebb jel�l�sm�d.
- Sz�nes vonallal.
A t�rk�peken az �t sz�njelz�s�t �s jelz�sk�dj�t piros bet�vel az �tvonal mell� �rj�k (p�ld�ul z�ld kereszt eset�n: Z+).
A term�szetben a jelz�seket j�l l�that� terept�rgyakra (fa, ker�t�s, k�) festik fel, ott a sz�njelz�st � a t�rk�ppel ellent�tben � a felfest�s sz�ne mutatja. A jelz�sek szabv�nyos m�rete 100 x 120 millim�ter.
F� turistajelz�sek
A t�jegys�gek bels� �th�l�zat�nak �s k�ls� kapcsol�d�sainak alapvet� elemeit tartalmaz� jelz�sek. Ezek a k�vetkez�k: v�zszintes s�v �s �ll� kereszt, illetve s� �s ker�kp�ros szimb�lum.
V�zszintes s�v: A turisztikailag fontosabb kiindul�si pontokb�l m�s, hasonl�an fontos pontokig terjed� �s a t�jegys�geken �ltal�ban kereszt�l vezet� turistautak, "v�ndorutak" jel�l�s�re szolg�l. Ha egyszer�en annyit mondunk, hogy k�k vagy piros jelz�s, akkor a s�vra gondolunk. A legmagasabb priorit�s� �s a legismertebb a k�k jelz�s, melyen az Orsz�gos K�kt�ra (OKT) halad, ezt a piros, majd a s�rga �s a z�ld k�veti.
�ll� kereszt: A f� jelz�seket �sszek�t�, azokat r�vid�t� (esetleg hosszabb�t�), vagy azokb�l ki�gaz� �s a fontosabb terept�rgyakhoz vezet� utak jel�l�s�re. A kereszt jelz�st helytelen�l pluszk�nt is emlegetik.
H�rom csoportba oszthat�ak:
- �sszek�t� jelz�s: a f�vonalb�l ki�gaz� �s abba visszat�r� jelz�s. Nem felt�tlen�l r�vid�t� �tvonalak, lehetnek hosszabb (nehezebb) v�ltozatok is.
- �tk�t� jelz�s: m�s sz�n�, vagy alakos �thoz vezet� utak.
- Le�gaz� jelz�s: �ltal�ban k�zleked�si ponthoz (vas�ti-, aut�busz-, haj��llom�sra, meg�ll�ba) vezet� utak jelz�se.
X: Hagyom�nyos s�t�ra utak jel�l�se (pl. a B�rzs�nyben). A s�fut� utak jel�l�se ett�l elt�r, l�sd k�s�bb.
Ker�kp�ros: Ker�kp�ros �tvonalak jel�l�s�re (a Ker�kp�ros Egy�ttm�k�d�si f�rum �ltal 2000. �vben egys�ges�tett grafikus jelk�p).
Alakos turistajelz�sek
�ltal�ban a f� jelz�sekb�l le�gaz�, a t�r�z�s szempontj�b�l fontos terept�rgyakhoz vezet� r�vid c�lutak jelz�sei. Ezek a k�vetkez�k: h�romsz�g, n�gyzet, k�r, omega �s L.
H�romsz�g: A hegytet�kre, a cs�csokra, a kil�t�pontokhoz vezet� r�vid le�gaz�sok jel�l�s�re (ha a le�gaz�s 2km-n�l hosszabb, ezt sz�veges t�bl�val jel�lni kell). Kor�bbi jele: �res h�romsz�g.
N�gyzet: A k�l�nf�le turista sz�ll�shelyekhez, lakott helyhez vezet� r�vid le�gaz�sok jel�l�s�re (ha a le�gaz�s 2km-n�l hosszabb, ezt sz�veges t�bl�val jel�lni kell). Kor�bbi jele: �res n�gyzet.
K�r: A forr�sokhoz, a kutakhoz, az egy�b iv�v�zv�teli helyekhez vezet� r�vid (legfeljebb 2km) le�gaz�sok jel�l�s�re. Kor�bbi jele: �res k�r.
Omega: A barlangokhoz vezet� r�vid (legfeljebb 2km) le�gaz�sok jel�l�s�re. A szimb�lum a barlang bej�rat�ra utal.
L: A romokhoz, m�eml�kekhez, az �sat�sokhoz vezet� r�vid (legfeljebb 2km) le�gaz�sok jel�l�s�re. A szimb�lum onnan ered, hgoy az L bet� egy romra, templomromra eml�keztet (cs�csosabb r�sz alacsonyabb romokkal, ill. templomtorony haj�val).
Ny�lheggyel b�v�tett jelz�salap
A ny�lheggyel b�v�tett jelz�salap az el�gaz�sok, (szokatlan) kanyarok jelz�s�re szolg�l. A ny�lhegynek a legpontosabban kell mutatnia az �tvonal folytat�s�t.
Eg�szen m�sr�l van sz�, ha a jelz�salap f�gg�legesen felfel� mutat� ny�lheggyel b�v�tett, �s felette egy m�sik jelz�s tal�lhat�: ekkor �n. r�csatlakoz� jelz�sr�l besz�l�nk. Ez olyankor fordul el�, amikor bizonyos - f�k�nt tematikus - �tjelz�sek (tan�sv�nyek, zar�ndokutak) m�s �tjelz�ssel hosszan haladnak egy�tt, azaz az egyik �t r�csatlakozik a m�sikra. Ilyen esetekben az �tvonalt�l f�gg�en a jelz�s egyszer�s�thet� �s elegend� a r�csatlakoz� jelz�st a csom�pontokban, kiindul�pontokban �s az �tvonal ment�n bizonyos gyakoris�ggal felt�ntetni, felfel� mutat� ny�l form�j�ban, a k�vetend� alap jelz�s alatt, arra r�mutatva. Ez jel�li, hogy a k�vetkez� szakaszon a fenti egyszer�bb, alap �tjelz�s k�vetend� tov�bb. Ez a jelz�sm�d jelenleg m�g nem elterjedt.
Egy�b turistajelz�sek
Ir�ny�tott k�r: Az aut�s pihen�k, a forgalmasabb kir�ndul�helyek �s turistah�zak k�r�li k�rs�tautak jel�l�s�re.
Fektetett D: Eml�km�h�z vezet� utak jel�l�s�re.
K�polna: Templomhoz, k�poln�hoz vezet� utak jel�l�s�re.
T vagy �tl�s s�v: Tan�sv�ny. �ltal�ban ismeretterjeszt� �llom�sokb�l �ll� r�videbb �tvonalak, melyek tartalma az adott helyhez, t�jegys�ghez k�t�dik. Sz�mos tan�sv�ny egyedi, az �tvonal jelleg�hez kapcsol�d� szimb�lummal rendelkezik (l�sd p�r bekezd�ssel lentebb). Az �jabb l�tes�t�s� tan�sv�nyekn�l els�sorban a piros vagy z�ld T-t alkalmazz�k, m�sodsorban pedig a k�k vagy z�ld �tl�s s�vot.
T�rl� kereszt (fekete vagy s�t�tsz�rke): A megv�ltoztatott jelz�s� �s / vagy �tvonal�, de a turistat�rk�peken m�g a r�gi jelz�ssel / �tvonallal felt�ntetett turistautak azonos�that�s�g�nak el�seg�t�s�re, az �rintett �tszakaszok kezd�, v�g, �s valamennyi el�gaz�si pontj�ban, a m�r �rv�nytelen jelz�sre festik r�. Gyakran nem csak keresztet festenek a jelz�sre, hanem a teljes jelz�s takar�fest�st kap.
Feh�r jelz�salap: K�sz�l� jelz�s, melyn�l m�g csak a jelz�slap ker�lt felfest�sre.
Speci�lis turistajelz�sek
"E4" felirat k�t v�ndorral: A haz�nkon is �thalad� E4-es sz�m� Eur�pai Hossz�t�v� V�ndor�t jelz�se. Az E4 r�sze a teljes Orsz�gos K�kt�ra �s az Alf�ldi K�kt�ra �szakkeleti szakasza.
Pont a jelz�salap jobb als� sark�ban: Haz�nkban ritk�n fordul el�, de egyes orsz�gokban gyakori, hogy a turista�t (turistajelz�s) v�g�t az utols� jelz�s alapj�nak jobb als� sark�ban egy ponttal jel�lik. Ez egy�rtelm�v� teszi a t�r�z�nak, hogy a jelz�s nem vezet tov�bb, mert egy m�sikba beletorkollik vagy "zs�kutcak�nt" v�get �r. A pont teh�t mintegy "pontot tesz" az �t v�g�re. Nagy jelent�s�ge pl. a szikl�s kil�t�pontokra vezet� kit�r�kn�l van, ahol a vesz�lyre is felh�vja a figyelmet.
K�k pecs�t: Pecs�tel�helyhez vezet� �t. Az Orsz�gos K�kt�r�hoz tartoz� ellen�rz� pontokat, b�lyegz�helyeket jel�li. Ha a pecs�t a t�ra�tvonalt�l t�volabb van, akkor �n�ll� jelz�s is lehet, egy�bk�nt csak figyelemfelh�v�sra szolg�l.
K�k horgony: Kik�t�helyhez vezet� �t.
S�rga kehely: "Soml�i Bor�t". A Soml�-hegy oldal�ban, hangulatos borospinc�k k�z�tt vezet� jelz�s. Kiz�r�lag itt, kiz�r�lag �gy fordul el�.
Nordic walkingoz� alak: Nordic walking �tvonalak.
Egyedi tan�sv�ny jelz�sek: A "T" vagy az �tl�s s�v helyett a tan�sv�nyek gyakran egyedi jelz�ssel rendelkeznek, ez �ltal�ban az adott helyre jellemz� �llat- vagy n�v�nyfaj stiliz�lt k�pe. Feh�r alappal vagy feh�r alap n�lk�l is felfest�sre ker�lhetnek.
Az al�bbi huszonnyolc p�lda:
- s�rga �s fekete s�v: Szalamandra tan�sv�ny (B�kk, L�zb�rci T�jv�delmi K�rzet) - a s�vok a szalamandra sz�neire utalnak
- fekete mad�r: Buruczky Ferenc tan�sv�ny (Kov�csi-hegy)
- fekete bagoly: And�-k�ti erdei tan�sv�ny (B�kk)
- cikl�men vir�g: Cikl�men tan�sv�ny (Soproni-hegys�g)
- k�k lepke: F�ti-Somly� tan�sv�ny
- k�k mad�r: K�k mad�r tan�sv�ny (B�kk)
- boroszl�n n�v�ny: Boroszl�n tan�sv�ny (Bakony)
- hunyor lev�l: Hunyor tan�sv�ny (Tolnai-Hegyh�t)
- z�ld makk: �reg T�lgy erdei tan�sv�ny (Budai-hegys�g)
- k�k "Z": Magaspart tan�sv�ny (Hern�d-v�lgy)
- fekete hark�ly: Fekete hark�ly tan�sv�ny (Zselic)
- m�kus: M�kus tan�sv�ny (Mecsek, P�cs-�rp�dtet�)
- denev�r: Denev�r tan�sv�ny (Mecsek, Abaliget)
- b�ka: Merzse-mocs�r tan�sv�ny (Budapest, R�koskert)
- lev�l: J�gi tan�sv�ny (Pilis)
- fekete facsoport: �r�kerd� tan�sv�ny (Tolnai-Hegyh�t)
- t�zike vir�g: T�zike tan�sv�ny (Duna-Dr�va Nemzeti Park)
- n�gy�g� viola: Holdviola tan�sv�ny (B�kk)
- csipk�s sz�l� falev�l: Haraszt-hegyi tan�sv�ny (V�rtes)
- piros (katica)bog�r: ismeretlen tan�sv�ny a Balaton-felvid�ken
- k�k hull�mvonal: K�k hull�m tan�sv�ny (Zempl�n)
- kalap �s bajusz: Sisa Pista tan�sv�ny (B�rzs�ny)
- piros t�lgylev�l: S�rcsi-k�ti tan�sv�ny (Bakony)
- fekete szarvasbog�r: Szarvasbog�r tan�sv�ny (Tolnai-Hegyh�t)
- z�ld �vegf�v� szimb�lum: �vegesek �tja tan�sv�ny (Mecsek)
- "stencilezett" hegy �ttal (s�rga, z�ld): tan�sv�nyek a Zempl�n Kalandparkban
- f�rt�s bodza: F�rt�s bodza tan�sv�ny a Soproni-hegys�gben (nem festett, hanem kis t�bl�cska)
- sz�v �ttal: "�t az eg�szs�ghez program" tan�sv�ny jelz�s a H�rs-hegyen
�j turistajelz�sek az �szaki-k�z�phegys�gben (2015.)
(Az MTSZ inform�ci�i �s Szatm�ri Zsolt le�r�sa alapj�n)
K�k, sz�gletes "M" jelz�s: a "M�tra b�rcein" turista�t jelz�se, Sirok - K�kestet� - Galyatet� - M�trakeresztes - Muzsla - Szurdokp�sp�ki �tvonalon, mely haz�nk egyik legk�l�nlegesebb term�szetes gerinc�tvonala. Hossza 55 kilom�ter. A gerinceken j�rva nem csak panor�m�t �lvezhet�nk, de szinte b�rhol lecsatlakozhatunk egy�b l�tv�nyoss�gok�rt (Ilona v�zes�s, Nagy-S�s-t�, Hasznosi v�r). �rinti haz�nk legmagasabb pontj�t �s m�sodik legmagasabb hegyt�mbj�t, orsz�gunk legmagasabban l�v� kil�t�j�t �s a hozz� kapcsol�d� fel�j�tott Galyatet� Turistacentrumot. Ezt a t�r�t v�lasztva 98%-ban v�gigj�rjuk an�pszer� teljes�tm�nyt�ra �tvonal�t is.
K�k b�stya felett k�k f�lhold jelz�s: a "T�r�k�k nyom�ban" turista�t jelz�se, Di�sgy�ri v�r - F�nyes tet� - B�kkszentkereszt - Latorv�r - K�cs - Cser�pfalu - V�rk�ti th. - Noszvaj - Kapt�r k�vek - Egri v�r - Szarvask� �tvonalon. A 93 kilom�teres t�ra az egykori t�r�k hadi �s kereskedelmi utakon �s azokat keresztezve halad. Itt nemcsak az elh�res�lt v�gv�rakat kereshetj�k fel, hanem ell�togathatunk a d�l b�kki borvid�kre, a noszvaji barlanglak�sokhoz, sz�mtalan k�l�nleges kapt�rk�h�z, vagy vall�si �s spiritu�lis zar�ndokhelyre. Igazi t�rt�nelmi id�utaz�s ez a t�ra, ahol m�g itt-ott felfedezhetj�k a t�r�k szekerek szikl�ba v�s�d�tt ker�knyomait.
K�k, hull�mos korona jelz�s: a "B�kk-fenns�k koron�ja" egy 80 km hossz� ker�kp�ros t�ra, ami a Lillaf�red - Holl�stet� - Sugar� - Nagy-mez� - Fekete s�r - B�l-k� - B�lap�tfalva - Szalajka v�lgy - Gerenna v�r - Olasz kapu-B�nk�t - Szentl�lek - Garadna - Lillaf�red dupla koron�t form�z� �tvonal�n halad. A B�kk saj�tos f�ldrajzi szerkezet�t kihaszn�lva er�nl�t�nknek megfelel�en, mind a fenns�k, mind a t�loldali v�lgyek l�tv�nyoss�gait kereshetj�k fel (a h�res b�kki �k�veket�, a b�lap�tfalvai cisztercita Ap�ts�got, a szilv�sv�radi F�tyol-v�zest), de megk�stolhatjuk a garadnai f�st�lt pisztr�ngot is.
K�k "cseppk�ves" barlang jelz�s: a "Karsztbarlangok nyom�ban". Az Aggtelek � J�svaf� � Sz�dv�r �s onnan az orsz�ghat�ron is �tny�l� k�rt�ra k�z�ppontj�ban a nagyk�z�ns�g �ltal is l�togathat� karsztbarlangok �llnak. Ezen barlangokhoz k�t�tt tematikus �tvonal felf�zi mind a magyar, mind a szlov�k oldal egy�b l�tv�nyoss�gait. �gy Szelcepuszt�t, a M�nes-v�lgyet, a Szalamandra h�zat, �s Sz�d-v�r�nak romjait csak�gy, mint a szlov�k karszt Szilicei-fenns�kj�t, Gombasz�g �s Domica elh�res�lt cseppk�veit. A teljes t�ra t�bb mint 40kilom�ter, amelynek a fele vezet magyar ter�leten.
Z�ld sz�l� jelz�s: a "Zempl�ni gy�m�lcs �t" a g�nci barack, a szatm�ri alma �s a Tokaj hegyaljai sz�l� el�tt tisztelg� 130 km-es ker�kp�ros �tvonal, mely 8-as alakot le�rva a Vizsoly - G�ncruszka - G�nc - Telkib�nya - Holl�h�za - P�lh�za; Vilm�ny - Mogyor�ska - Reg�ci v�r - �jhuta - P�lh�za - Sz�phalom - S�toralja�jhely - Vajd�cska - S�rospatak; S�rospatak - Bodrogolaszi - V�mos�jfalu - Tolcsva - Koml�ska - �jhuta �tvonalon halad. Kerekez�s k�zben l�thatjuk a p�lh�zai kisvasutat, a holl�h�zai porcel�ngy�rat, a telkib�nyai aranytel�reket, a reg�ci �s a s�rospataki v�rat �s az id�n hungarikumm� lett vizsolyi Biblia helysz�n�t is. Ha meg�hezn�nk, b�s�ggel fogyaszthatunk e t�j jellegzetes gy�m�lcseib�l.
S�rga barack jelz�s: s�rga barack tematikus jelz�s, a Zempl�ni gy�m�lcs �t megbont�sa. Vizsoly - Vilm�ny - G�ncruszka - G�nc - G�nci patak - Telkib�nya - K�nyahegy alatt - Holl�h�za - F�z�rkoml�s -F�z�ri e� - Filkeh�za - P�lh�za - S�rospatak - Bodrogolaszi - S�razsad�ny e� - V�mos�jfalu - Tolcsva - Erd�horv�ti - Koml�ska - �jhuta �tvonalon halad.
Piros alma: piros alma tematikus jelz�s (z�ld ker�kp�ros �tvonal az alapjel). Vilm�ny - Fony - Mogyor�ska - Reg�ci v�r - K�z�phuta - �jhuta - P�lh�za - Vilyvit�ny e� - Sz�phalom - S�toralja�jhely - Als�berecki - Vajd�cska Vajd�cska - Cig�ndi e� - S�rospatak �tvonalon halad.
Nem hivatalos turistajelz�sek, zar�ndokutak
Fekete, k�k vagy z�ld k�r, benne "IVV" bet�k: IVV (Internationaler Volkssportverband - Nemzetk�zi N�pi Sportsz�vets�g) t�ra�tvonalainak jelz�se.
�velt, z�ld "Z": "Z�ldutak", azaz k�z�ss�gi kezdem�nyez�s� helyi jelleg� �tvonalak ill. �th�l�zatok, nem mindig ill. nem kiz�r�lag gyalogos t�r�z�k sz�m�ra. C�ljuk a szeml�letform�l�s, a k�z�ss�g�p�t�s, a helyi "z�ld" k�zleked�s el�seg�t�se, a kapcsol�d� helyi �rt�kekre, olykor term�kekre val� figyelem felh�v�sa. Ezeket az �tvonalakat a Z�ldutak M�dszertani Egyes�let (Z�ME) koordin�lja.
K�t p�rhuzamos, f�gg�leges s�v: s�fut� utak (pl. a Budai hegys�gben). A s�t�ra utak jelz�s�t�l elt�r��en ez nem hivatalos turistajelz�s.
K�k v�rtorony: Kelta �t (Soproni-hegys�g).
K�k "R": Rockenbauer jelz�s a Zalai-dombs�gban, a Rockenbauer P�l Eml�k�ton Zal�ban 130 t�ra �tvonal�n.
K�k fut�: erdei fut�p�lya a Szeksz�rdi-dombs�gban, a D�l-Dun�nt�li K�kt�ra �tvonal�n.
S�rga s�rk�ny: S�rk�ny-k�thoz vezet� jelz�s Orf� k�rny�k�n.
Z�ld "C", benne piros "R": R�k�czi Eml�khelyek Nyom�ban nemzetk�zi ker�kp�ros t�ra�tvonal jelz�se, mely �nod �s Kassa k�z�tt halad (300 km).
L�fej: lovast�ra �tvonal (Soproni-hegys�g).
B�ny�sz jelv�ny (nyeles �k �s kalap�cs): Koml�i B�ny�szati Eml�khely.
S�rga alapon piros alma: turista�t Alm�sh�za �s De�k-forr�s k�z�tt.
Piros "M" jelz�s: Meteor turista�t jelz�s (a Meteor teljes�tm�nyt�ra jelz�se a Budai-hegys�gben).
Feh�r, ford�tott muflon (vagy zerge) fej (orrnak �s bajusznak is n�zhet�): a Budai 50 teljes�tm�nyt�ra jelz�se. A halad�si ir�nyt a muflon orra jelzi, ez�rt el�fordul oldalra ford�tott vagy �tl�s v�lozata is.
Feh�r, k�k �s z�ld p�tty jelz�s: A Gerecse 50 (feh�r), 20 (k�k) �s 10 (z�ld) teljes�tm�nyt�r�k �tvonal�t jelzik, feh�r alap n�lk�l ker�lnek felfest�sre. A feh�r alap hi�nya miatt k�nnyen meg lehet k�l�nb�ztetni ezeket a "p�tty" jelz�seket a forr�sokhoz vezet�, hivatalos k�r turistajelz�sekt�l.
Sz�nes alapon feh�r, l�ngszer�en kanyarg� �t: Alpannonia �t, mely Semmering (Ausztria) �s K�szeg k�z�tt halad. Piros alap jelzi az �t gerinc�t, az alternat�v mell�k�tvonalak alapja s�rga.
Feh�r s�v alatt piros s�v vagy kanyarg� vil�gosk�k ny�l: Szult�n �t (Sultanstrail), mely T�r�korsz�gt�l eg�szen Ausztri�ig kanyarog, �s haz�nkon is �thalad. A t�r�k h�d�t�s egykori nevezetes helysz�neit �rinti.
El�fordul m�g vil�gosk�k ov�lis alapon feh�r szeg�ly�, kanyarg� vil�gosk�k ny�l (a ny�lon "Follow the footsteps of the Sultan!", azaz "K�vesd a szult�n l�bnyom�t!" felirattal), f�gg�leges piros-feh�r s�v �s t�r�z� alak is, ez a komplex jelz�sk�p el�re gy�rtott, kis t�bl�cska form�j�ban ker�l kihelyez�sre.
Keresztes (g�tikus) "M" jelz�s: M�ria-�t, a Mariazellt�l Cs�ksomly�ig vezet� spiritu�lis turista�t jel�l�se. Az �t gerinc�t lila sz�n� jelz�s mutatja, m�g az alternat�v mell�k�tvonalak sz�ne k�k, piros vagy s�rga.
S�rga kagyl�: A Szent Jakab-�t, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) ut�n El Camino-nak is nevezik, egy �sr�gi zar�ndok�t, a kelta id�kben a Tej�t szimb�luma volt s a maival ellenkez� ir�nyban j�rt�k be a zar�ndokok. A mai �t Spanyolorsz�g Galicia tartom�ny�nak f�v�ros�ba, Santiago de Compostel�ba vezet. A jelz�s �ltal�ban feh�r alap n�lk�l ker�l felfest�sre.
S�rga gy�ngysor: A Via Margaritarum (Gy�ngy�k �tja) zar�ndok�t egy folyamatosan j�rhat�, jelzett �tvonal. Lelki �v�t az �tvonalon tal�lhat� t�rt�nelmi �s szent helyek, ill. Az �let gy�ngyei elnevez�s� elm�lked�si f�z�r adj�k. A jelz�s �ltal�ban feh�r alap n�lk�l ker�l felfest�sre.
K�tszer �th�zott s�rga ny�l: Magyar Zar�ndok�t, az El Camino mint�j�ra l�trehozott �tvonal, Esztergomt�l M�riagy�dig. A jelz�s �ltal�ban feh�r alap n�lk�l ker�l felfest�sre.
Stiliz�lt v�r�s r�zsa kont�r: Szent Erzs�bet �t, S�rospatak �s Kassa k�z�tt.
S�rga "St M" felirat: Szent M�rton �t, Szombathely �s Tours k�z�tt ill. szombathelyi �s toursi csom�ponttal.
K�k "R", benne kereszttel: Reform�ci� �tja (tervezett, v�rhat�an 2015-t�l).
R�gi t�pus� turistajelz�sek
�res n�gyzet (sz�ll�shely), �res h�romsz�g (hegycs�cs) �s �res k�r (forr�s) jelz�sek. Ma m�r a fentebb eml�tett tele n�gyzet, tele h�romsz�g �s tele k�r jelz�sek haszn�latosak, de helyenk�nt m�g ezekkel a r�gi t�pus� turistajelz�sekkel is tal�lkozhatunk.
Egyedi �s "hackelt" turistajelz�sek, stb.
- "szm�jlival" kieg�sz�tett k�k s�v jelz�s a Balaton-felvid�ken
- elef�ntt� maszatolt, "hackelt" M�ria-�t jelz�s (B�nyahegy k�rny�k�n egy k�re festve fedeztem fel egy "CsPI" t�r�n)
- r�gi, �res n�gyzet jelz�s, benne ny�llal, P�cs k�rny�k�n
- k�k l�bnyom jelz�s, a m�nfai �rp�d-kori templom k�rny�k�n
A j�t�kot k�sz�tette �s az oldalt �ssze�ll�totta: Csetneki S�ndor, aKinizsi Sz�zas blog �s a t�razokni.hu gazd�ja.