Magyar K�nyvszemle (original) (raw)

Magyar K�nyvszemle 115. �vf. 1999. 1.sz�m Vissza a tartalomjegyz�khez

K�ZLEM�NYEK

�j nyomdat�rt�neti adatok Erd�lyb�l. A retrospekt�v magyar nemzeti bibliogr�fia legr�gibb korszak�nak (1473–1800) feldolgoz�s�val foglalkoz� munkacsoport az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rban a legut�bbi �vekben kimagasl� figyelmet szentel a kor�bban �vtizedeken �t kutathatatlan erd�lyi gy�jtem�nyeknek.[1] Ennek sor�n k�l�n�sen eredm�nyesnek mutatkozik a volt sz�sz v�rosokban (Nagyszeben, Brass�, Segesv�r stb.) �rz�tt r�gi nyomtatv�nyok sz�mbav�tele. Ezeken a helyeken ugyanis eddig viszonylag kev�s magyar bibliogr�fus fordult meg. Akik pedig ott j�rtak, azok sem �rdekl�dtek valamennyi 1801 el�tti hazai nyomtatv�ny ir�nt, amint ez a jelenlegi munka sor�n t�rt�nik. �gy most ny�lik m�d el�sz�r, olyan csoportok m�solatban t�rt�n� beszerz�s�re is a magyar nemzeti k�nyvt�r sz�m�ra, mint amilyen pl. Julius Gross �ltal[2] le�rt t�bb sz�z brass�i kisnyomtatv�ny, t�bbnyire egyleveles plak�t form�j�ban, amelyek szinte mindegyike csup�n egyetlen p�ld�nyban maradt fenn, �s pedig a helyi evang�likus egyh�z lev�lt�r�ban.

Az ezer �s ezer, kor�bbr�l m�r ismert hazai nyomtatv�ny �jabb �s �jabb p�ld�ny�nak regisztr�l�sa mellett sz�z �s sz�z teljess�ggel ismeretlen kiadv�nyt siker�lt m�r eddig is sz�mba venni, j�llehet a fentiekben k�rvonalazott erd�lyi v�llalkoz�s elv�gz�se m�g annak els� fel�ben j�r. �gy fordulhatott el�, hogy az 1801 el�tti nyomdahelyeink �s nyomd�szaink m�r r�gen kialakult �s az ut�bbi �vtizedek munk�ja sor�n csak kev�s kieg�sz�t�st ig�nyelt jegyz�k�hez is akadnak �jabb, a kor�bbiakat kieg�sz�t� adatok.

A k�zelm�ltban egyetlen h�napon bel�l el�bb a segesv�ri volt evang�likus gimn�zium,[3] majd a nagyszebeni Brukenthal m�zeum k�nyvt�r�ban[4] siker�lt r�tal�lni egy-egy p�ld�nyban arra a tizenhatodr�t alak�, n�met nyelv� napt�rra, amelyet az 1718. esztend�re a szebeni v�rosi nyomda felszerel�s�vel �ll�tottak el�, �s ahol a c�mlap alj�n nyomdahelyk�nt „Heltau” olvashat�.[5] (1. �bra) [70

1. �bra

A helymegjel�l�s a Nagyszebent�l alig t�bb mint t�z kilom�terre fekv�, gazdag t�rt�nelmi m�lttal rendelkez� kis helys�gre, Nagydiszn�dra vonatkozik.[6]

A hazai sz�szok t�rt�neti szaksajt�ja m�r j� egy �vsz�zada foglalkozott, �ppen a Brukenthal-f�le p�ld�ny alapj�n, ezzel a nyomdahellyel.[7] A Korrespondenzblatt c. erd�lyi foly�iratban C. K. megjel�l�ssel[8] jelent meg az a n�h�ny soros k�rd�s, hogy milyen t�rt�nelmi k�r�lm�nynek tudhat� be az 1718. �vre sz�l� szebeni napt�r c�mlapj�n olvashat� „Heltau” nyomdahely.[9]

A v�lasz erre a feltett k�rd�sre m�r a foly�irat k�vetkez� sz�m�ban napvil�got l�tott W. B. jr.[10] toll�b�l.[11] Ez felh�vta a figyelmet Wilhelm Schmidt �r�s�ra,[12] amelyben r�szletes le�r�sa olvashat� az ezzel kapcsolatos 1717. �vi szebeni esem�nyeknek. Eszerint ez �v j�nius�ban Szeben v�ros�ban a nagydiszn�di kapu el�tt fekv� er�dben, ahol szeg�ny emberek kunyh�kban tengett�k �let�ket, [71 pestis �t�tte fel a fej�t. Ez�rt a v�rosparancsnok, Johann Stephan Steinville gr�f elrendelte ezeknek a b�d�knak fel�get�s�t. Lak�it a Szebent�l k�zvetlen�l �szakra fekv� Szenterzs�bet[13] el�tt lev�, c�l�psorral k�r�lvett kertbe telep�tett�k �t.

Szeptember 11-�n t�bb pestisgyan�s hal�leset t�rt�nt fel. Ez arra k�sztette az ott lak� Kornis Zsigmond gr�fot, aki ekkor az erd�lyi gubernium �l�n �llt, hogy vezet� tisztvisel�ivel egy�tt elhagyja a v�rost. Szeptember 17-�n maga a tan�cs is �gy �t�lte meg a helyzetet, hogy enged�lyezi a lakoss�gnak Szeben elhagy�s�t. A cs�sz�ri csapatok is hasonl�an cselekedtek: mind�ssze k�t sz�zad, mintegy 300 emberrel maradt a b�sty�kon vissza. Okt�ber 20-�n a v�ros vezet�i �s maga a tan�cs is �ttelep�lt Nagydiszn�dra. A visszamaradottakkal a kapcsolattart�st okt�ber 30-�n csak bizonyos napokra korl�tozt�k, amikor is a rokonok �s ismer�s�k csak fel�gyelet mellett �s kell� t�vols�gb�l besz�lhettek egym�ssal. Nem ismeretes, hogy a h�zaikban maradt emberek k�z�l h�nyat ragadott el a pestis.

1718. febru�r 18-�n k�l�n embereket rendelt meg a tan�cs a pestises betegek h�zainak fert�tlen�t�s�re, �s a m�g beteg n�gy szem�ly Bungardra t�rt�n� sz�ll�t�s�ra. T�z nappal k�s�bb azut�n feloldott�k ez eddigi szigor� z�rlatot. Azonban a betegs�g m�g nem m�lt el teljesen, mert Szeben nyugati r�sz�ben �jabb megbeteged�sek t�rt�ntek. A tan�cs ez�rt �prilis 10-�n elrendelte a koldusok �s cig�nyok teljes mozg�stilalm�t, m�g a t�bbiek is csak az �rs�g alapos testi vizsg�lata ut�n l�phett�k �t az ellen�rz�pontokat. Ugyanebben a h�napban – feltehet�en a j�rv�ny elcsendesed�s�t k�vet�en – t�bb rendelkez�st is hoztak a pestises betegek holmijainak kiv�tel n�lk�li el�get�s�re.[14]

A fentiek alapj�n nem k�ts�ges, hogy a v�ros nyomd�j�t annak akkori vezet�je, Johann Barth a tan�cs �ttelep�l�s�vel p�rhuzamosan az 1717. �v utols� �s a k�vetkez� esztend� els� h�napjaiban ugyancsak Nagydiszn�dra helyezte �t. Ez a helys�g �gy bevonult a 18. sz�zadi erd�lyi nyomdahelyek k�z�.

Richard Schuller 1711. �vre sz�l� �s Nagydiszn�don k�sz�tett n�met nyelv� napt�rr�l �rt, amelyet Johann Barth nyomd�sz �ll�tott el�.[15] Ez mintha arra utalna, hogy a szebeni v�rosi nyomda a fentiekben ismertetett 1717/1718. �vi k�nyszer� �tk�lt�ztet�s�re m�r ezt megel�z�en, az 1710/1711. esztend�kben is sor ker�lt volna. Meger�s�teni l�tszik ezt az 1710. augusztus 9-t�l 1711 janu�rj�ig tart� pestis, amelynek egyed�l ebben a v�rosban mintegy f�lezer hal�los �ldozata volt. A k�rny�kkel egy�tt ez a sz�m megk�zel�tette a k�tezret.[16] Nyomdat�rt�neti szempontb�l �rdemes megeml�teni, hogy felt�telezhet�en ennek az 1710-ben kit�rt j�rv�nynak alkalm�val m�solt�k le[17] az els� erd�lyi tipogr�fi�nak, a szebeninek 1530-ban k�sz�lt kiadv�nya sz�veg�t.[18] M�ra ennek a Sebastian Pauschner �ltal �rt pestisk�nyvnek eml�ke csak ilyen alakban maradt fenn.[19]

Val�ban k�zenfekv�nek t�nik a fentiek alapj�n annak felt�telez�se, hogy a szebeni nyomda az 1717-ben kit�rt pestist megel�z�en, m�r 1710-ben is �tk�lt�z�tt �tmenetileg a rag�ly el�l Nagydiszn�dra. Az a k�r�lm�ny azonban, hogy e napt�r nyomd�sz�nak neve Schuller k�zl�s�ben „Johann Barth”, val�sz�n�tlenn� teszi ilyen kiadv�ny l�t�t. Ennek a nevezetes nyomd�szdinaszti�nak az �vsz�m alapj�n sz�m�t�sba vehet� els� k�t ismert tagja is ezt a nagyon gyakran haszn�lt [72 keresztnevet viselte. Az id�sebb tev�kenys�ge az 1696 �s 1706, a fiatalabb� pedig az 1714 �s 1746 k�z�tti �vekb�l tudott.[20] Ebb�l kivil�glik, hogy kett�j�k munk�ss�ga id�ben nem f�gg�tt �ssze. A szebeni v�rosi nyomd�t az 1707–1716 id�k�rben Michael Heltzd�rffer vezette.[21]

Sajnos ebb�l az 1711. esztend�re sz�l� szebeni napt�rb�l ma egyetlen p�ld�ny sem ismeretes. �gy teljes bizonyoss�ggal nem d�nthet� el, hogy mi is a pontos helyzet. Elm�letileg ugyan elk�pzelhet�, hogy ezt a kalend�riumot valamelyik Barth �ll�totta el� Nagydiszn�don, am�g Heltzd�rffer Szebenben maradt. Enn�l j�val nagyobb azonban annak val�sz�n�s�ge, hogy Schuller el�rta az �vsz�mot, amikor 1718 helyett 1711-et k�z�lt. Az sem z�rhat� azonban ki, hogy a t�ved�s az � forr�s�t�l, Martin Schustert�l, a nagyszebeni Brukenthal M�zeum igazgat�j�t�l sz�rmazik. �, mint v�rosa t�rt�net�nek kiv�l� ismer�je nyilv�n tudott az 1710/1711. �vi j�rv�nyr�l. Ugyanakkor az �ltala akkor vezetett gy�jtem�nyben �rzik ma is az 1718-ra sz�l� nagydiszn�di napt�r egyik p�ld�ny�t. Nem lehetetlen, hogy e k�t pestisj�rv�ny �vsz�mai cser�l�dtek fel n�la, amikor t�j�koztatta Schullert.

A nagyszebeni gy�jtem�nyben az el�bbivel azonos jelzet[22] alatt �rzik, az 1718. �vre k�sz�lttel azonos kivitel� m�sik szebeni n�met napt�rat, amelyik az 1739. �vre sz�l. (2. �bra) Ez c�mlapj�nak alj�n az „In Heltau, druckts Johann Barth” sz�veget viseli.[23] Aligha k�ts�ges, hogy ezek szerint az 1738. �v m�sodik fel�ben a v�rosi nyomda teh�t �tmenetileg ism�t �ttelep�lt Nagydiszn�dra. Az ok is nyilv�nval�an azonos volt: a pestis vesz�lye. Val�ban, 1738 j�niusa �s 1739 �prilisa k�z�tt ism�t ez a rag�ly puszt�tott Szebenben �s annak k�rny�k�n: 29 �ven bel�l imm�r negyedszer. Egyed�l j�lius 20. �s 29. k�z�tt t�bb mint ezer szem�ly hagyta el ez�rt a v�rost: a lakoss�gnak mintegy negyede. Ez alkalommal – figyelmen k�v�l hagyva a k�rnyez� tany�k lak�it �s a cig�nyokat – nem kevesebb, mint 948 �ldozata volt a pestisnek.[24]

B�r a szakirodalomban nem volt tal�lhat� adat arra, hogy a v�ros vezet�s�ge – az 1717/1718. �vi j�rv�nyhoz hasonl�an – ez alkalommal is kitelep�lt Nagydiszn�dra, az eg�sz a kor�bbi esem�nyekhez f�lelmetesen hasonl� m�don zajlott. R�ad�sul a besz�mol�k szerint[25] ezt a k�zs�get – �gy t�nik – a rag�ly ez alkalommal is elker�lte. A szebeni v�rosi nyomda �tmeneti nagydiszn�di m�k�d�se 1738/1739-ben teh�t pontos megism�tl�d�se volt a k�t �vtizeddel kor�bbiaknak.

Ezt l�tszik meger�s�teni az a k�t adat, amelyet Gernot Nussb�cher[26] volt sz�ves rendelkez�sre bocs�tani. Ezek szerint 1739-ben Nagydiszn�don nyomtatt�k ki f�li� alakban k�t lev�lre azt a latin nyelv� rendelkez�st, amelyet 1713-ban hoztak �s alkalmaztak B�csben a pestis ellen.[27] Ezt az erd�lyi fejedelems�gben �letre h�vott eg�szs�g�gyi cs�sz�ri bizotts�g n�metb�l latinra ford�ttatta.[28] A kiadv�ny impresszumadata �gy sz�lt: „Heltae – Typis Johann. Barth. Cibin. Anno MDCC XXXIX.” Ebb�l a kiadv�nyb�l Kem�ny J�zsefnek birtok�ban volt egy p�ld�ny.[29] S�t ennek a pestisre vonatkoz� rendelkez�snek n�met nyelv� eredeti sz�veg�t is elk�sz�tette a szebeni [73

2. �bra

nyomd�sz.[30] A megjelentet�s hely�re �s idej�re vonatkoz�lag a c�mlap utols� sorai adnak felvil�gos�t�st: „Im Druck gegeben Heltau, nachgedruckt bey Johann Barth Buchdruckern in Herrmann-Stadt 1739.[31]

Ezek szerint a latin nyelv� ford�t�st a Barth �ltal b�relt szebeni v�rosi m�hely m�g m�sodik, ideiglenes, nagydiszn�di tart�zkod�sa folyam�n �ll�totta el� 1739-ben, a n�met eredetit pedig ugyanott adt�k nyomd�ba, de annak kinyomtat�s�ra m�r csak a Szebenbe t�rt�nt visszat�rt�st k�vet�en ker�lt sor. Az 1739. �vre sz�l� napt�rat – az id�ben t�rt�n� terjeszt�s �rdek�ben – nyilv�n m�r az el�z� esztend� utols� h�napjaiban �ll�tott�k el� Nagydiszn�don. A pestis elleni rendelkez�s latin ford�t�s�t pedig ugyanott 1739-ben. Az eredeti n�met sz�vegnek elk�sz�t�se ugyanebben az esztend�ben viszont m�r Szebenben t�rt�nt. Mindebb�l az a k�vetkeztet�s vonhat� le, hogy Nagydiszn�don a Barth-f�le m�hely – az 1718/1719. �vihez hasonl�an – az 1738. �v m�sodik fel�t�l a k�vetkez� esztend� els� fel�ig tart�zkodott ebben a helys�gben.

* * * [74

Az erd�lyi sz�szs�g k�t legf�bb v�rosa mindig is Szeben �s Brass� volt. Mindkett� m�r a 16. sz�zad m�sodik negyed�t�l, ha nem is folyamatosan, de nyomdahely volt. �gy mint ilyen, a legr�gibbek k�z� tartozik a K�rp�t-medenc�ben. Tov�bbi jelent�s telep�l�sei voltak az erd�lyi n�mets�gnek Medgyes, Beszterce �s Segesv�r. K�z�l�k az els� kett�ben a 18. sz�zad m�sodik fel�ben m�k�d�tt k�nyvsajt�, m�g Segesv�rott csak az 1867. �vi kiegyez�st k�vet� id�ben. Beszterc�n 1760-t�l folyamatosan, m�g Medgyesen 1765-t�l 1810-ig, majd 1871-t�l ismeretes nyomdai tev�kenys�g. A retrospekt�v magyar nemzeti bibliogr�fia keret�ben foly� adatgy�jt�s a 18. sz�zadb�l eddig igencsak szer�ny sz�mban tudott regisztr�lni kiadv�nyokat ebb�l a k�t v�rosb�l: Beszterc�b�l 13, Medgyesr�l pedig �sszesen 16 bibliogr�fiai egys�get.[32] B�r e k�t helyen a 18. sz�zadban aligha folyt kiemelked� mennyis�g� tipogr�fiai tev�kenys�g, m�gis a t�bb �vtizeden �t m�k�d� m�helyek sz�mszer� term�se a fenti sz�mokn�l nyilv�nval�an l�nyegesen nagyobb volt.

Az erd�lyi gy�jtem�nyekben folytatott bibliogr�fiai adatgy�jt�s sor�n azut�n a fentiekhez viszony�tva val�ban jelent�s mennyis�g�, kor�bbr�l nem ismert kiadv�ny ker�lt m�r eddig is napf�nyre. Az ezeken olvashat� nyomd�sznevek alapj�n kor�bbr�l nem ismert is el�ker�lt. A nagyszebeni Brukenthal m�zeum k�nyvt�r�ban �rz�tt medgyesi, n�met nyelv� napt�rsorozaton lehetett legjobban a tulajdonosi v�ltoz�st felismerni. Az 1765–1784 k�z�tt mindig Johann Sifft neve olvashat�, majd az 1789-re sz�l� kalend�riumon a „mit Sifftischen Schriften” megjel�l�s tal�lhat�. Ez arra utal, hogy az 1788. esztend� m�sodik fel�ben a kor�bbi tipogr�fus m�r halott volt, �s a tulajdoni viszonyok ezt k�vet�en m�g rendezetlenek lehettek.[33] Az 1790. �vt�l azut�n a medgyesi kiadv�nyokon Johann Michael Sifft neve olvashat�, aki nyilv�n az elhunyt nyomd�sz fia lehetett, �s eddig nem szerepelt a hazai nyomd�szok jegyz�k�n.

Borsa Gedeon

[1] Magyar K�nyvszemle 1998. 44.

[2] Gross, Julius: Kronst�dter Drucke 1535–1886. Kronstadt 1886.

[3] Jelzete 21 449.

[4] Jelzete P. I. 68.

[5] Heltau, druckts und verlegts Johann Barth. – Avram, Mircea: Calendarele sibiene �n limba german� (sex. XVII–XX). Sibiu, 1979. � ezt a nyomdahelyet megk�rd�jelezte.

[6] �ltal�ban �gy gondolj�k, hogy Heltai G�sp�r ebb�l a k�zs�gb�l sz�rmazott.

[7] Itt kell �szinte k�sz�netet mondani Gernot Nussb�chernek, a brass�i �llami lev�lt�r helyettes igazgat�j�nak, aki erre a figyelmemet felh�vta, �s az erre a t�m�ra vonatkoz� saj�t jegyzeteit k�szs�ggel rendelkez�sre bocs�totta.

[8] Carl Kisch?

[9] Korrespondenzblatt f�r siebenb�rgische Landeskunde 1890. 108.

[10] Wilhelm Bruckner?

[11] 9. jegyzet 119–120.

[12] Archiv des Vereines f�r siebenb�rgische Landeskunde N. F. XIII. 1866. 286–289.

[13] Hammersdorf.

[14] Herbert, Heinrich: Die Gesundheitspflege in Hermannstadt zur Zeit Karls VI. In: Programm des evangelischen Gymnasiums A. B. … zu Hermannstadt 1892/1893. 14–21.

[15] Schuller, Richard: Der evangelisch-s�chsische Pfarrer in seiner kulturgeschichtlichen Bedeutung. Sch��burg, 1930. 61.

[16] 14. jegyzet 11–13.

[17] Nussb�cher, Gernot: Aus Urkunden und Chroniken. Bukarest, 1981. 149.

[18] RMNy 10.

[19] Az Orsz�gos Orvost�rt�neti K�nyvt�r K�zlem�nyei 1963/27. 257–271.

[20] Petrik VIII. 546.

[21] Petrik VIII. 550.

[22] 4. jegyzet.

[23] Mircea Avram (5. jegyzet) a 48. sz. alatt ezt a p�ld�nyt �rta le. A nyomdahelyet itt is megk�rd�jelezte.

[24] 14. jegyzet 29–33.

[25] 24. jegyzet.

[26] 7. jegyzet.

[27] Lustratio ordo infectarum aedium, habitationum et nosocomiorum, Anno M.DCC. XIII Vienneae, et ibidem in provincia observatus et practicatus.

[28] Per caesaream in Principatu Transilvaniae erectam sanitatis commissionem ex Germanico idiomate in Latinum translatus.

[29] Kem�ny, Josephus: Transsilvania possessonaria. Terra Saxonum. Nagy Diszn�d. – A kolozsv�ri Akad�miai K�nyvt�r k�ziratt�ra.

[30] „Ordnung derer inficirten Ha��er und Wohnungen auch Lazareten, wie solche anno 1713 in Wienn und auf dem Land vorgekehret worden. Von einer kayserlichen in Siebenb�rgen aufgestelten Sanitaets Commission zu dem Gebrauch dieses Landes wegen Ermanglung genugsamer Exemplarien nochmahlen.”

[31] Kem�ny S�muel: Chartophilacium Transilvanicum. Tom. XXVIII. – A kolozsv�ri Akad�miai K�nyvt�r k�ziratt�ra.

[32] Petrik VI. 13–14, 225. – VIII. 254–255, 369–370.

[33] Pl. t�bb gyermek �s az �zvegy k�z�tt m�g nem t�rt�nt meg a vagyonmegoszt�s, az egyetlen fi��r�k�s m�g kiskor� volt stb.