Farkas Zolt�n: VASZARY J�NOS
1867-[!1937] 1939 (original) (raw)
Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 7. sz�m
Farkas Zolt�n: VASZARY J�NOS
1867-[!1937] 1939
Vaszary J�nos, aki n�h�ny h�ttel ezel�tt, hetvenk�t �ves kor�ban halt meg, alkot�tehets�g�nek frissess�g�t mindv�gig meg�rizte. A J�kai id�zte mond�st: "�reg ember nem v�nember" minden m�v�szkort�rsa k�z�tt Vaszary bizony�totta legink�bb. Test�ben-lelk�ben egyar�nt friss maradt, nem tudott, de nem is akart meg�regedni. Viharos v�rm�rs�klete sohasem hagyta nyugodni. Egy�tt rohanni az �lettel, s�v�ran lesni minden v�ltoz�s�t, felismerni az �jat, �s irtani mindent, ami ennek �tj�ban �ll, �j form�kba �nteni az �let l�ktet�s�t, de m�r holnap sz�knek, idej�tm�ltnak, f�radtnak �rezni azt, amiben tegnap m�g gy�ny�rk�d�tt, ez volt �let�nek �rtelme, c�lja.
M�v�szet�nek ez az izgatott lobog�s adott n�mi egys�get, mert k�l�nben �let�nek m�s-m�s id�szak�ban l�trej�tt alkot�sai alig hasonl�tanak egym�shoz. Az Otthon-k�r sz�m�ra k�sz�tett nagy kompoz�ci�t. A <it+>H�r-t st�luskritikai alapon ugyan ki tulajdon�tan� annak, aki a F�v�rosi K�pt�r <it+>Kertben c�m� k�p�t festette? De �ppen �gy zavarba j�nne a st�luskritikus, ha e k�t festm�ny k�z� az id�rendben odatartoz� <it+>Salome-korszak valamelyik k�p�t akarn� beilleszteni. Igaz, hogy jelent�keny st�lus�talakul�sok nemcsak Vaszaryra voltak jellemz�k, kiv�l�bb kort�rsai m�v�szet�ben is el�fordultak, hiszen ezek sem tudt�k magukat kivonni a sz�zadfordul� m�v�szet�nek forgatag�b�l, de annyi m�lyrehat� v�ltoz�son, mint Vaszary J�nos, egyik�k sem esett �t.</it+></it+></it+>
Vaszary 1867-ben Kaposv�rott sz�letett. M�v�szeti tanulm�nyait Pesten kezdte, M�nchenben folytatta �s P�rizsban fejezte be, aminthogy �ltal�ban ezek voltak a vele egykor�, vagy korban hozz� k�zel �ll� m�v�szeink tanulm�nyi �llom�sai is. Fiatals�g�nak m�vei alapos mesters�gbeli tud�st mutatnak, �s b�r abban az akad�mikus �z�, m�rs�kelt atelierrealizmusban k�sz�ltek, amelyre akkort�jt a m�v�szifj�s�got oktatt�k, n�ha meglep�en frissek. K�s�n, mid�n m�r az �l� m�v�szettel ker�lt �rintkez�sbe, elszakadt az akad�mi�k tan�t�sait�l, de nem jutott eredeti, �n�ll� formateremt�shez, eg�sz p�ly�j�n mindig m�sokt�l kellett �szt�nz�st nyernie, k�ts�gtelen azonban, hogy k�l�n�sen �talakul�si tet�pontjain temperamentum�nak viharos ereje egy�ni sz�nt adott m�veinek.
Mint sz�mos magyar m�v�szt�rsa P�rizsban, el�sz�r � sem az impresszionist�k m�v�szet�vel jutott kapcsolatba. Az els� befoly�st Bastien-Lepage m�v�szete szolg�ltatta. De ennek hat�sa nem tartott sok�. Vaszary heves v�rm�rs�klet�nek t�ls�gosan sz�k volt Bastien-Lepage vil�ga, t�bbre, monument�lisabbra v�gyott. Ekkor Puvis de Chavannes m�v�szet�be �tk�z�tt. Ez a tal�lkoz�s sem volt �ppen szerencs�s, �s ez sem volt hosszantart�. A mintak�p krist�lytiszta emelkedetts�ge �s nyugodt l�tom�nyvil�ga nem k�thette le tart�san az izgatott �s szenved�lyes Vaszaryt, akinek m�v�szet�ben a sz�zadfordul� k�r�l naturalista hajland�s�gok kezdtek jelentkezni. Ezek j� ideig, m�g k�s�bbi st�lusalak�t� t�rekv�seinek kor�ba is elk�s�rt�k. Nemcsak tudatos, hanem �szt�n�s hajlam volt, �s ennek k�sz�nhet�, hogy a sz�zadfordul� k�r�l alkotott naturalista festm�nyei k�z�l n�h�ny a magyar naturalizmus legjava festm�nyei k�z� sz�m�that�.
De Vaszary p�r �v alatt r�unt a term�szet megfigyel�s�re, �s ett�l kezdve �gysz�lv�n eg�sz tov�bbi munk�ss�ga k�zdelem a naturalizmus, tal�n egy kiss� �nmaga ellen is, mert fest�ssel �s �r�ssal egyar�nt mintha lelk�nek egy �szt�n�s hajland�s�g�t�l akart volna szabadulni. Fel-lehull�mz� kifejez�si m�djaiban pedig �vr�l �vre v�ltozott. Volt id�, mid�n a n�met expresszionist�k hat�sa al� ker�lt, n�ha n�melyik magyar m�v�szt�rsa p�ld�ja t�r�tette m�s ir�nyba.
Az �letnek �s m�v�szetnek izgatott �s felkavar� kora volt ez. A nagyk�z�ns�g m�g benne �lt az akad�mikus szalonrealizmus langyos vil�g�ban, a m�bar�tok az impresszionist�k�rt lelkesedtek, a fiatal fest�k pedig nemcsak a naturalizmussal fordultak �lesen szembe, hanem m�r az impresszionizmussal is. A t�rsadalom nyugalma is bomladozott, a polg�ri oszt�ly aranykor�nak eg�re viharos felh�k kezdtek tornyosulni. Vaszary moh�n �lvezte ezt a fesz�lt atmoszf�r�t. Egykori �les naturalista megfigyel�seit szenved�llyel form�lta �t, vonalait �s sz�neit l�tom�nyszer�en fokozta. Hatalmas ecsetvon�sokkal vetette v�szonra szaggatott elk�pzel�seit, melyeket n�ha m�ly �rny�kok k�z� �gyazott. A t�rgyak t�rszer� elhelyezked�s�t brut�lisan hangs�lyozta, �s minden sz�tpattan�sra k�szen, ragyog� sz�nekben �gett m�g csend�letein is, ahol vir�gok, gy�m�lcs�k, vagy egy�b t�rgyak dagadoz� testis�ggel �s hars�nyan hirdett�k fest�j�k izgatotts�g�t. Az ezerkilencsz�ztizes �vek e m�vei mutatj�k alkalmasint legteljesebb er�ben az alkot� Vaszaryt.
Elm�lt a h�bor�, elm�lt a lelkek forradalma is. A m�v�szetben az ifj�s�g teljesen elfordult a naturalizmust�l, amelynek talaj�r�l n�tt Vaszary egykori passz�v lend�lete is. S mid�n ez �jra �rintkez�sbe l�phetett a p�rizsi m�v�szettel, l�tta, hogy a fiatals�ghoz kell csatlakoznia. Azonnal szak�tott is most m�r zs�rosnak �s neh�zkesnek l�tsz� expressz�v-v�zi�s naturalizmus�val.
A t�rszer�s�g hangs�lyoz�s�t teljesen abbahagyta. Egy s�kra vont �ssze mindent, persze ez a s�k m�r nem az impresszionizmus tarkabarka val�s�ga volt. A pap�r vagy a v�szon ragyog�, feh�r s�kj�ra minden olajos m�lys�get gondosan mell�z�, v�kony fest�k�, harsog� �s vil�gos sz�neket vetett. A t�rgyak robosztus testis�ge, s�lya elt�nt, �s az �br�zol�s m�dja k�nnyed ecsetvon�s, �s a sz�n m�r ott �l rik�t�n a feh�r alapon. A f�ny �s az �rny�k ellent�tei teljesen hi�nyoznak, l�zasan ragyog� vil�gos sz�nekb�l sz�kken el� a k�p, mely alig r�szletez, �tmenetei sincsenek, csak n�h�ny nyers sz�nfoltb�l vagy vonalb�l kell kialakulnia. Ez a sz�kszav�s�g messzire t�lmegy az egykori impresszionista �sszevon�sokon, a t�rgyi elemeket ragyog�an dekorat�v sztenogramm� egyszer�s�ti.
Vaszary akkort�jt l�zas nyugtalans�ggal leste a jelens�geket, hogy a legkevesebb eszk�zzel, de a legnagyobb er�vel a legharsog�bb sz�nekbe z�rhassa az �let l�ktet�s�t. Mindent ker�lt, ami valami neh�zkess�get k�lcs�n�zhetett volna az �br�zol�snak, az volt a meggy�z�d�se, hogy "a mai �letnek megfelel� falak m�r nem t�rik a s�t�t �s neh�z olajfestm�nyeket, hanem a nagy feh�r fals�knak megfelel�, vil�gos �s fresk�szer� d�szeket k�v�nnak, melyek f�l�tt k�nnyen �tsurran a f�ny".
De valamik�ppen h�v�sek voltak ezek a festm�nyek, minden szenved�lyess�g�k mellett is hidegen szipork�ztak, nem �radt bel�l�k igazi m�v�szi �lm�ny melege. Nem �rezz�k ki bel�l�k egy lelkes alkot� sz�v�nek t�z�t, ink�bb a sz�nd�koss�g, az elme virtu�zi m�don �br�zolt �tleteit, amelyek, sajnos, n�ha modorosakk� is v�ltak. Valahogyan eg�ssz� nem tudtak �sszekapcsol�dni, a sz�nek �s vonalak rak�taszer� robban�sa meglepett, de k�p nem alakult ki sz�thull�sukb�l. Valami h�v�ss�get �rasztottak, tal�n t�bb volt benn�k a sz�m�t�s �s elt�k�l�s, mint az �szt�n�s megold�s. Mert Vaszary J�nos nemcsak f�l�tte term�keny fest� volt, hanem lend�letes m�v�szetmagyar�z� �s gyors elm�letalkot� is. M�v�szet�nek elgondol�s�t szerette �r�sba foglalni, k�l�n�sen olyankor, ha valamelyik formavil�g�t sutba vetette. Izgatott hang� programbesz�deket dolgozott ki, szenved�lyesen t�madta az elm�lt m�v�szet �cskas�g�t, vagy lelkesen v�dte a modernt. Mert <it+>mai, �r�kk� mai akart maradni.</it+>
Ezek az �r�sai a bel�j�k sz�rt aforizm�kkal �rdekesek ugyan, mert egy�nis�g�t sz�val is megvil�g�tj�k, de nemigen hatolnak a m�v�szeti k�rd�sek velej�be. Ink�bb a lelkes harcot buzd�t�, vagy v�dekez� szavai, mint egy �tfog� �s m�lyen gondolkoz� elme megnyilatkoz�sai. Id�szer�ek voltak, de nem id�t�ll�k. M�gis igen nagy volt jelent�s�g�k. Szakadatlanul arra intettek, hogy a m�v�szetben begub�z�snak, epigons�gnak nincs helye. Hirdett�k, hogy a fiatals�g folyton haladjon tov�bb �s tov�bb: a tunya k�sedelmesked�ssel �r�k el�gedetlens�get �s tagad�st �ll�tottak szembe. Hogy pedig ilyen izgat� �s b�k�tlen szellemre az elm�lt h�sz-harminc �v alatt milyen nagy sz�ks�ge volt a magyar fest�szetnek, �s m�g ink�bb a vele foglalkoz� magyar t�rsadalomnak, azzal mindenki tiszt�ban lehet, aki e kor k�pz�m�v�szeti �let�t ismeri.