1928-ban – a IV. vonósnégyes befejezése után – szinte egyszerre írta Bartók két hegedűrapszódiáját, eredetileg zongorakísérettel (a cikk tárgyát, az I. rapszódiát 1929-ben gordonka-zongora változatban is feldolgozta). Zenekarra 1929-ben hangszerelte át a műveket. Az I. rapszódia a népszerűbb, ismertebb darab. Ajánlása Szigeti Józsefnek szól, aki 1929-ben mindkét változatban bemutatta (Berlinben, illetve Königsbergben). A művet megnyitó Lassú verbunkos-dallama Maros-Torda megyei táncból származik, a Friss Temes megyében gyűjtött román táncdallamokat dolgoz fel, a szilaj mulatság tetőpontjára érve azonban a zeneszerző ismét visszaidézi a Lassú zenei anyagát (egy másik változatban a befejezésnél a Friss elején hallott dallam tér vissza). Hangszerelési érdekessége, hogy Bartók mindössze ebben a művében szerepelteti a cimbalmot. A mű elhelyezkedése a műjegyzékekben: * Hegedű + zongora: Sz. 86 * Hegedű + zenekar: Sz 87 A VV műjegyzékben egy szám (BB 94) alatt van mindkettő. * Tételek: 1. * Moderato (Lassú) 2. * Allegro moderato (Friss) (hu)