dbo:abstract
- A Biblia pauperum, Biblia picta (lat. "szegények Bibliája", "festett Biblia") a 13. század végétől elterjedt könyvtípus. A ~ a középkor legnépszerűbb könyvei közé tartozott. E kor egyik jellegzetes emléke. Miniatúrákkal díszített és fametszetes példányai (blockbuch - táblanyomat) világszerte őrzött muzeális értékek. A ~ ahhoz a könyvtípushoz tartozik, amellyel Gutenberg találmánya előtt igyekeztek megoldani a könyv gyors és viszonylagos olcsó előállítását. E könyvalakban közreadott fametszetsorozatok mintegy átmenetet képeztek a középkori festett kódexek és az illusztrált nyomtatott könyvek között. Az első ~ok szerzői valószínűleg ausztriai bencések voltak. A Szegények Bibliája a 14. században elsősorban a német nyelvterületen terjedt. A másik két központból (francia nyelvterület, Anglia), mű nem maradt ránk. Ma több mint nyolcvan 14. századi ~ ismert. A ~ok Krisztus életét mint beteljesedett előképek sorozatát írták le és illusztrálták. Voltak csak szöveget tartalmazó illusztrálatlan ~ kéziratok is, de a legtöbb tulajdonképpen képeskönyv. A ~ok oldalanként néhány sornyi szöveggel az Újtestamentum legfontosabb eseményeit mutatják be, s azokat az Ótestamentum hasonló értelmű cselekményeivel magyarázzák, az események összefüggéseit a jelenetek párhuzamos, úgynevezett ábrázolásával juttattják kifejezésre. Valamennyi ma ismert illusztrált ~ kézirat megegyezik abban, hogy az Ó- és Újtestamentum eseményeinek allegorikus kapcsolatát úgynevezett képcsoportokban állítja a néző elé. A középpontban az újtestamentumi jelenet (antitípus) van, amelyhez két – azonos gondolatot kifejező – ótestamentumi kép (típus) járul. A jeleneteket a sarok mezőben ábrázolt négy próféta alakja foglalja egységbe. Mindhárom bibliai jelenethez egy-egy magyarázó szöveg járul. (hu)