A buchenwaldi koncentrációs tábor a náci Németország által a Weimar mellett fekvő dombok között 1937 júliusától 1945 márciusáig működtetett koncentrációs tábor volt. Buchenwaldban és szatellit-táboraiban ez idő alatt mintegy 240 000 ember fordult meg Európa minden országából, ebből 43 000 halt meg fogva tartása alatt különböző okokból. A tábor lakói elsősorban kényszermunkásként dolgoztak a közeli hadiüzemekben. A tábor lakói zsidók, politikai foglyok és hadifoglyok voltak. 1944-ben nagy számú magyarországi zsidó érkezett Auschwitzból Buchenwaldba, akik zömét rövid itt-tartózkodás után a környékbeli szatellit-táborokba szállították tovább, hogy hadiüzemekben dolgoztassák őket. Buchenwaldnak a nácik a következő jelmondatot adták: „Mindenkinek a magáét” (Jedem das Seine). A tábort az amerikai csapatok közeledtével a németek részben kiürítették, ezt követően a fogvatartottak szabadították fel. Ebben aktív szerepet játszottak a magyar foglyok, mint például , Gáti Ödön, és még sokan mások. A tábort 1945 és 1950 között, kettes számú különleges tábor néven, a szovjet megszálló csapatok működtették tovább a német politikai foglyok büntetőtáboraként. Hivatalos szovjet adatok szerint 28 ezer foglyot őriztek a lágerben, közülük 7113 halt meg. (hu)