Neretva (original) (raw)
- A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén. A folyó a hegységben ered mintegy 1100 m tengerszint feletti magasságban, és Pločénél torkollik az Adriai-tengerbe. Hossza 225 km, ebből a Horvátországra eső rész 22 km. az átlagos vízhozama 115 m³/s, míg a torkolatnál 378 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 9106 km². A legfelső szakaszán meredek és sziklás völgyben folyik északnyugati irányban, majd – ahol felveszi a jobbról érkező vizét – kissé szélesedik a völgye, miután kilép a és a hegységek közül. Konjictól északnyugatra táplálja a korábbi, nyugati irányba forduló völgyében mesterségesen felduzzasztott . Ma már a tóba ömlik a Neretva korábbi két jobb oldali mellékfolyója, a és a Ráma. A Ráma egykori torkolati pontjától a Neretva kilép a mesterséges tóból, s ismét önálló folyóként folytatja útját, de most már déli irányban, medre szélesebbé válik. A tavat elhagyva hamarosan eléri , amin túl kezdődik az úgynevezett Neretva-kanyon: ismét kopár sziklás hegyek közé vágódva halad, bal partján először a Prenj, majd a , jobb partján pedig a , majd a hegység emelkedik. Még Mostar előtt eléri a bjelopoljei síkot, Mostar után pedig felveszi bal oldali mellékfolyóját, a . városától délre ömlik bele balról a , jobbról pedig a ; a Neretva-völgy innentől kezdve még szélesebbé válik. Metković horvát határváros, környékén a Neretva vidéke mocsaras síkság. Opuzennél kezdődik a folyó deltatorkolata, ami az Adriai-tenger Neretvai-csatornájában végződik. A 19. század végén és a 20. század elején a tengertől Metkovićig 150 tonnás hajók közlekedhettek rajta. A Neretvának nagyon hideg a vize, nyáron sem éri el a 10 °C-t.A mediterrán klímának köszönhetően deltájában mandarint termesztenek. Jelentősebb városok a Neretva mentén: , , Mostar, , , Metković, Opuzen és Ploče. Főbb mellékfolyói a , és . A második világháborúban súlyos harcokat vívtak a folyó mentén. (hu)
- Ellenőrizte: Niederhauser Emil, Probáld Ferenc, Somogyi Sándor, Székely András és Pavle Radanov. A fényképeket Bács Gyula, Bognár Jenő, Borsai Lipót, a Turistički Savez Jugoslavije és a Turistička Štampa bocsátotta rendelkezésre. A térképeket készítette és sokszorosította a Kartográfiai Vállalat, Budapest. (hu)