dbo:abstract
- A realgár a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag arzén-szulfid. Monoklin rendszerben kristályosodik. Zömök vagy kissé megnyúlt, narancsvörös vagy meggypiros kristályai rostozottak; gyakori a szemcsés vaskos megjelenésű előfordulás is. Ásványrendszertanilag első alkalommal 1747-ben Wallerius angol geológus említi, de már az ókorban ismerték. Nevét az arab rahdzs al-gár kifejezésből származtatják, aminek jelentése: „barlangpor”. Az ókori rómaiak kis mennyiségben adagolva gyógyszerként alkalmazták, de elterjedt a korai kínai orvoslásban is, illetve bort is készítettek belőle, a realgárbor pedig Dél-Kínában a sárkánycsónakünnep elengedhetetlen kelléke. Ipari alkalmazása pirotechnikai készítmények gyártásánál történik. Kémiai összetétele: * Arzén (As) = 70,0% * Kén (S) = 30,0% Fény hatására pararealgárrá kristályosodik át. (hu)