dbo:abstract
- A savant-szindróma (ejtsd /səˈvɑːnt/), amelyet néha savantizmusként említenek, egy olyan ritka állapot, amelyben a fejlődési rendellenességben szenvedő emberek egy vagy több területen olyan szakértelemmel, képességgel vagy éleselméjűséggel rendelkeznek, amelyek ellentétben állnak az egyén általános képességeinek korlátozottságával. Habár az orvostudomány által nem elismert kórmeghatározás, kutató szerint ez az állapot lehet genetikai vagy szerzett. Treffert szerint a savant-szindrómával rendelkező emberek felénél jelentkeznek autista rendellenességek, míg a másik felének egyéb fejlődési rendellenességei vannak, mentális retardáltság, agyi károsodás illetve sérülés. Azt állítja: „…nem minden autista személynél jelentkezik a savant-szindróma, és nem minden savant-szindrómát fölmutató embernek vannak autista rendellenességei”. Más kutatók szerint az autista jellemvonások és a savant képességek összekapcsolhatók, illetve kétségbe vonhatók egyes korábbi következtetések a savant-szindrómáról, mint pl. „szóbeszéd, független kutatások által meg nem erősített jelenség”. Egyes, a savantokhoz hasonló kiemelkedő részképességekkel bíró emberek esetében a páratlan képességeiken kívül semmilyen más szemmel látható abnormalitás nem figyelhető meg, bár ez az eset nagyon ritka a mentális korlátozottságtól is szenvedő savant-szindrómásokéhoz képest. Hogy ilyen esetek léteznek, az nem azt jelenti, hogy a „látszólag normális” savantok esetében ezeket a képességeket nem valamilyen agyi rendellenesség idézte elő, de mindenképp csökkenti annak az elméletnek a súlyát, miszerint minden savant munkaképtelen (lásd: zseni savantok), illetve ama korábbi megfigyeléseken alapuló feltételezését is, miszerint a savant képességek más, „normális” képességek (a nyelvi és szociális normáknak való megfelelés stb.) rovására alakulnak ki („trade-off”-elmélet) (hu)