1955-ös Formula–1 monacói nagydíj (original) (raw)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1955-ös monacói nagydíj | |
---|---|
Az évad 2. versenye a 7-bőlaz 1955-ös Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1955. május 22. |
Hivatalos elnevezés | XIII Grand Prix Automobile de Monaco |
Helyszín | Circuit de Monaco, Monte-Carlo |
Versenypálya | 3,145 km |
Táv | 314,500 km |
Körök | 100 |
Időjárás | napos |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Juan Manuel Fangio(Mercedes-Benz) |
Idő | 1:41,1 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Juan Manuel Fangio(Mercedes) |
Idő | 1:42,4 (27. a(z) 100-ból) |
Dobogó | |
Első | Maurice Trintignant(Ferrari) |
Második | Eugenio Castellotti(Lancia) |
Harmadik | Jean Behra Cesare Perdisa(Maserati) |
Az 1955-ös Formula–1 világbajnokság második futama a monacói nagydíj volt. A 100 körös, 1950 után másodszor megrendezett versenyt május 22-én tartották Monaco utcáin.
A verseny előtt már sötét felhők kezdtek gyülekezni a Formula–1 felett, amelyekből villámként csaptak le a tragédiák. Nem sokkal a futamot megelőzően Stirling Moss egy Mercedes-Benz volánjánál megnyerte a Mille Migliát vetélytársa, Juan Manuel Fangio előtt. Moss győzelmét egy tragédia tette szomorúvá, amely egy kislány életét követelte. Paudában egy Alfa Romeo a nézők közé hajtott. Pauban Mario Alborghetti halálos balesetet szenvedett és kilenc néző is megsérült. Hans Herrmann Monte-Carlóban egy edzés során csigolyatörést szenvedett, de ő túlélte. Ekkor még senki nem sejthette, hogy ebben az esztendőben még közel száz áldozatot fog követelni az autóversenyzés. A Mercedes-Benz Herrmann helyére a francia André Simont szerződtette, ő helyettesítette sérült társát.
Az időmérő edzést Juan Manuel Fangio nyerte, 1:41,1-es idővel. A versenyzőnek a 16., csapatának, a Mercedes-Benznek pedig az 5. első rajthelye volt ez.
Rajtpozíció | Rajtszám | Versenyző | Csapat | Köridő | Különbség |
---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | Juan Manuel Fangio | Mercedes | 1:41,1 | — |
2 | 26 | Alberto Ascari | Lancia | 1:41,1 | +0,0 |
3 | 6 | Stirling Moss | Mercedes | 1:41,2 | +0,1 |
4 | 30 | Eugenio Castellotti | Lancia | 1:42,0 | +0,9 |
5 | 34 | Jean Behra | Maserati | 1:42,5 | +1,4 |
6 | 36 | Roberto Mieres | Maserati | 1:43,7 | +2,6 |
7 | 28 | Luigi Villoresi | Lancia | 1:43,7 | +2,6 |
8 | 38 | Luigi Musso | Maserati | 1:44,3 | +3,2 |
9 | 44 | Maurice Trintignant | Ferrari | 1:44,4 | +3,3 |
10 | 4 | André Simon | Mercedes | 1:45,4 | +4,3 |
11 | 40 | Cesare Perdisa | Maserati | 1:45,2 | +4,5 |
12 | 18 | Mike Hawthorn | Vanwall | 1:45,6 | +4,5 |
13 | 8 | Robert Manzon | Gordini | 1:46,0 | +4,9 |
14 | 42 | Giuseppe Farina | Ferrari | 1:46,1 | +5,0 |
15 | 48 | Piero Taruffi | Ferrari | 1:46,4 | +5,3 |
16 | 12 | Élie Bayol | Gordini | 1:46,7 | +5,6 |
17 | 14 | Louis Rosier | Maserati | 1:46,8 | +5,7 |
18 | 46 | Harry Schell | Ferrari | 1:46,9 | +5,8 |
19 | 32 | Louis Chiron | Lancia | 1:47,3 | +6,2 |
20 | 10 | Jacques Pollet | Gordini | 1:49,4 | +8,3 |
NK* | 22 | Lance Macklin | Maserati | 1:49,4 | +8,3 |
NK | 24 | Ted Whiteaway | HWM | 1:57,2 | +16,1 |
*nem kvalifikálta magát
A pole pozícióból induló Fangio és Moss meggyőző fölénnyel uralták a mezőnyt, amíg mindketten a motor meghibásodása következtében ki nem estek. Moss a 81. körben kényszerült feladni a küzdelmet, így Alberto Ascari átvette a vezetést. (Mosst a 9. helyen rangsorolták, mert bár kiesett, teljesítette a versenytáv 90%-át.) Ezt a kört azonban ő sem tudta befejezni. Az alagútból kiérkezvén elvesztette uralmát a Lancia felett, és a tengerbe zuhant. A matrózok gyorsan az olasz versenyző segítségére igyekeztek. A gyors intézkedésnek köszönhetően néhány karcolással megúszta a balesetet, legalábbis Ascari nem panaszkodott. A futamot a francia Maurice Trintignant nyerte egy Ferrarival.
Ascarit kórházba szállították, ő azonban haza akart menni. Végül saját felelősségére hazaengedték. 4 nappal a balesete után Monzában tesztelt egy sportautót. A 4. körében a Vialone kanyarban autója felborult. Ascari ezt a balesetet már nem élte túl. Később a kanyart átépítették, és róla nevezték el.
Helyezés | Rajtszám | Versenyző | Csapat | Megtett kör | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 44 | Maurice Trintignant | Ferrari | 100 | 2:58:09,8 | 9 | 8 |
2 | 30 | Eugenio Castellotti | Lancia | 100 | +20,2 | 4 | 6 |
3 | 34 | Jean Behra Cesare Perdisa | Maserati | 99 | +1 kör | 5 | 2 2 |
4 | 42 | Nino Farina | Ferrari | 99 | +1 kör | 14 | 3 |
5 | 28 | Luigi Villoresi | Lancia | 99 | +1 kör | 7 | 2 |
6 | 32 | Louis Chiron | Lancia | 95 | +5 kör | 19 | |
7 | 10 | Jacques Pollet | Gordini | 91 | +9 kör | 20 | |
8 | 48 | Piero Taruffi Paul Frère | Ferrari | 86 | +14 kör | 15 | |
9 | 16 | Stirling Moss | Mercedes | 81 | +19 kör | 3 | |
Ki* | 40 | Cesare Perdisa Jean Behra | Maserati | 86 | Kipördült | 11 | |
Ki | 26 | Alberto Ascari | Lancia | 80 | Baleset | 2 | |
Ki | 46 | Harry Schell | Ferrari | 68 | Motor | 18 | |
Ki | 36 | Roberto Mieres | Maserati | 64 | Sebességváltó | 6 | |
Ki | 12 | Élie Bayol | Gordini | 63 | Sebességváltó | 16 | |
Ki | 2 | Juan Manuel Fangio | Mercedes | 49 | Sebességváltó | 1 | 1 |
Ki | 8 | Robert Manzon | Gordini | 38 | Sebességváltó | 13 | |
Ki | 4 | André Simon | Mercedes | 24 | Motor | 10 | |
Ki | 18 | Mike Hawthorn | Vanwall | 22 | Üzemanyag-szabályzó | 12 | |
Ki | 14 | Louis Rosier | Maserati | 8 | Olajszivárgás | 17 | |
Ki | 38 | Luigi Musso | Maserati | 7 | Sebességváltó | 8 | |
NK** | 22 | Lance Macklin | Maserati | ||||
NK | 24 | Ted Whiteaway | HWM-Alta | ||||
NK | 4 | Hans Herrmann | Mercedes | Sérülés |
*kiesett
**visszalépett az időmérő előtt
Versenyben vezettek: Juan Manuel Fangio : 49 kör (1-49), Stirling Moss : 31 kör (50-80), Maurice Trintignant : 20 kör (81-100)
- Maurice Trintignant első győzelme.
- Juan Manuel Fangio 16. pol pozíció (R), 15. leggyorsabb kör (R)
- Ferrari 20. győzelme.
Louis Chiron 55 éves 292 napos korában lett hatodik, a legidősebb pontszerző a Formula–1-ben.
Alberto Ascari kétszeres világbajnok utolsó, Cesare Perdisa első versenye.
**Formula–1-portál**• összefoglaló, színes tartalomajánló lap