1958 (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

	Ez a szócikk az 1958. évről szól. Az 1958-as számról szóló cikket lásd itt: 1958 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963

• január 1.
  • Hatályba lép a római szerződés, ezzel megalakul az Európai Gazdasági Közösség.[1]
  • A hadilevéltár és múzeum egyesülésével megalakul a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
• január 24. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) módosítja az előző évi döntését, és Rákosi Mátyást meghatározatlan időre száműzi.[2]
• január 28. – Megkezdi működését a Münnich-kormány.[3]
• január 31. – Föld körüli pályára áll az első amerikai műhold, az Explorer–1.
• február 1. – Egyiptom és Szíria politikai uniójaként kikiáltják az Egyesült Arab Köztársaságot, melynek államfője Gamal Abden-Nasszer. (Az unió 1961-ig állt fenn, amikor is Szíria egy katonai puccsot követően függetlennek nyilvánította magát Egyiptomtól.)[4]
• február 6. – A British European Airways 609-es számú járata a München-Riem reptéren végzetes kimenetelű balesetet szenvedett.
• február 26.–28. – Lengyelországban megtartja I. nemzetközi kongresszusát a Parasztifjúság Egyesülete.[5]
• március 1. – A Magyar Televízió megkezdi rendszeres adásait.[6]
• március 20. – Dombóváron megalakul az ország első vízközműtársulata.[7]
• március 23. – Parlamenti választások Jugoszláviában. (A népfront jelöltjei kapják a szavazatok 96,7%-át.)[8]
• március 25. – A Bundestag elhatározza, hogy a Bundeswehrt atomrakétákkal szereli fel; a robbanófejek az Amerikai Egyesült Államoknál maradnak.[9]
• március 26–29. – A NATO Tudományos Bizottsága megtartja első ülését.
• március 27. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadja Nyikolaj Bulganyin lemondását és Nyikita Hruscsovot nevezi ki miniszterelnöké.[10]
• április 1. – A csehszlovák kormány memorandumban tiltakozik a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyverekkel való felszerelése ellen.[11]
• április 2–3. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén döntés születik a szocializmus építésének „történelmileg rövid idő” alatti befejezéséről.[11]
• április 15–17. – A NATO tagállamok védelmi miniszterei megerősítik a NATO hadászat védelmi jellegét.
• április 17. – I. Baldvin belga király hivatalosan is megnyitja az Expo '58 világkiállítást, más néven Expo 1958-at Brüsszelben, amelynek az Atomium jelzi a középpontját.
• április 22–26. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) VII. kongresszusa Ljubljanában új pártprogramot fogad el, amelyet Moszkva és szövetségesei revizionistaként élesen elítélnek.
• május 23. – A Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottsága megszavazza a „nagy ugrás” programot.[12]
• május 24. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése. Bejelentik a szovjet csapatok kivonását Romániából és a Varsói Szerződés területén állomásozó fegyveres erők létszámának csökkentését.[10]
• június 16. – Nagy Imre korábbi miniszterelnök és társai kivégzése.[13]
• június 18–21. – Prágában a CSKP XI. kongresszusán a Novotný-vezetés irányvonalát tükröző határozatok értelmében a szocializmus építését már csak be kell fejezni. (A kongresszus ismét Antonín Novotný-t választja első titkárrá.)[11]
• június 19–23. – Az RMP Központi Vezetősége – a párt ülésén – veterán kommunistákat zárnak ki, mivel azt követelik, hogy a párt első titkára adjon számot a vezetés hibáiról.
• július 1. – Viliam Široký csehszlovák kormányfő Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolja.[11]
• július 5. – Andrew Kauffman és Peter Schoening hegymászók elsőként másszák meg a Gesherbrum I csúcsot.
• augusztus 29. – Népi kommunák alakításának kezdete Kínában, a nagy ugrás terv részeként.[10]
• szeptember 1. – A Szoboszlay-per elítéltjeinek kivégzése Aradon.[14]
• szeptember 19. – Kairóban megalakul az Algériai Köztársasági Ideiglenes Kormánya
• szeptember 28. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a kormány által kidolgozott új alkotmányt, amely kiszélesíti az államfő jogosítványait, és a végrehajtó hatalomnak kedvez a törvényhozó hatalom ellenében.[15] Lásd még: Ötödik Köztársaság (Franciaország).
• október 1. – Megalakul az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
• október 2. – Guinea függetlenné válik.
• október 16. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a második ötéves tervről szóló törvényt.[11]
• október 27. – Walter Ulbricht egy beszédében Berlin egészét az NDK felségterületének nevezi.[9]
• október 28. – A konklávé pápává választja Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát, XXIII. János néven.[16]
• november 16. – A magyarországi parlamenti és tanácsi választásokon csak a Népfront állíthat jelöltet.[17]
• november 17. – A hírhedt Olga Duncan-gyilkosság, az évszázad bűnügyének kikiáltott eset Kalifornia államban.
• november 27. – A Szovjetunió jegyzéket („Berlin-ultimátum”) küld az amerikai, brit és francia kormánynak, amelyben követeli Nyugat-Berlin demilitaizált szabad várossá történő átalakítását.[18]
• november 28. – Az Egyesült Államok felbocsátja az első teljes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát.
• december 1. – Stockholmban megnyílik a Centralstationt a T-Centralennel összekötő alagút.
• december 2. – Kivégzik az érmihályfalvi csoport perében halálra ítélt Sass Kálmánt és Hollós Istvánt.[19]
• december 20. – Lengyelországban a szejm törvényt fogad el a munkás-önigazgatásról.[5]
• december 21. – Franciaországban az V. köztársaság elnökévé Charles de Gaullet választják.[20]
• február –
  • Az első sztrájk Jugoszláviában 1945 óta. (4 ezer bányász béremelést követel.)[8]
• az év folyamán
  • A Német Demokratikus Köztársaságban megszüntetik az élelmiszerjegyeket.[21]
  • Két évtizedes hányódás után tavasszal felavatják Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király kőszobrát Zuglóban.
  • Az ekkor már régóta romos Zádor-vár műemléki besorolást kap.
• december 10. – Borisz Paszternak köszönetet mond az irodalmi Nobel-díjjal való kitüntetéséért, de elutasítja az átvételt. Ennek ellenére kizárják a szovjet írószövetségből.[10]
• Megjelenik Jan Otčenášek cseh prózaíró Romeo, Julie a tma (Rómeó, Júlia és a sötétség) című műve.[22]
• Megjelenik Rudolf Jašík szlovák író Námestie svätej Alžbety (Szent Erzsébet tere) című regénye.[23]
• február 6. – A müncheni repülőtéri katasztrófa.
• John Lennon megalakítja a The Quarrymen együttest
• Elvis Presley: Don't
• The Coasters: Yakety Yak
• Frank Sinatra: Come Fly with Me / Frank Sinatra Sings for Only the Lonely
• The Champs: Tequila
• The Silhouettes: Get a Job
• David Seville: The Witch Doctor
• Sheb Wooley: The Purple People Eater
• Conway Twitty: It's Only Make Believe
• The Everly Brothers: All I Have to Do Is Dream
• The Elegants: Little Star
• Danny & The Juniors: At the Hop
• Chuck Berry:Johnny B. Goode
• január 7. – Balog Zoltán magyar református lelkész, politikus, miniszter
• január 11. – Vicki Peterson amerikai zenész, énekes
• január 20.
  • Lorenzo Lamas amerikai színész
  • Zámbó Jimmy énekes († 2001)
• január 21. – Gergely Róbert magyar énekes, színész
• február 7. – Tereh István magyar menedzser, producer (Solaris, Első Emelet, Step, Napoleon Boulevard)
• február 22. – Szerednyey Béla, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező
• március 1.
  • Szervét Tibor Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező
  • Nik Kershaw angol énekes-dalszerző
• március 2. – Györgydeák György képzőművész († 2008)
• március 3. – Miranda Richardson angol színésznő
• március 8. – Gary Numan brit énekes
• március 10. – Sharon Stone amerikai színésznő
• március 14. – II. Albert monacói herceg
• március 20.
  • Holly Hunter amerikai színésznő
  • Hirtling István, Jászai Mari-díjas magyar színész
• március 21. – Gary Oldman angol színész
• április 3. – Alec Baldwin amerikai színész
• április 21. – Andie MacDowell amerikai színésznő
• április 29. – Michelle Pfeiffer amerikai színésznő
• május 9. – Gyukics Gábor költő, műfordító, a Szépírók Társasága és a József Attila Társaság tagja
• május 19. – Bubik István Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004)
• május 23. – Thomas Reiter német űrhajós, pilóta, a Német Légierő ezredese
• május 28. – Fehér Anna, magyar színésznő
• május 29. – Annette Bening, amerikai színésznő
• május 30. – Marie Fredriksson svéd énekesnő a Roxette együttes énekesnője († 2019)
• június 7. – Prince, amerikai énekes († 2016)
• június 14. – Eric Heiden olimpiai bajnok amerikai gyorskorcsolyázó
• június 17. – Méhes Marietta magyar énekesnő, színésznő
• július 2. – Friderikusz Sándor újságíró, szerkesztő-műsorvezető
• július 8. – Kevin Bacon amerikai színész
• július 11. – Hugo Sánchez mexikói labdarúgó
• július 16.
  • Michael Flatley ír táncos
  • Ramona Neubert keletnémet atléta
• július 26. – Kopasz Tamás festőművész
• július 30. – Kate Bush, brit énekesnő
• augusztus 7. – Bruce Dickinson, brit énekes, Iron Maiden énekese
• augusztus 10. – Michael Dokes amerikai profi ökölvívó, világbajnok († 2012)
• augusztus 14. – Ungár Klára, politikus
• augusztus 16. – Madonna, amerikai énekesnő, színésznő
• augusztus 17. – Belinda Carlisle amerikai énekesnő, dalszerző
• augusztus 24. – Steve Guttenberg, amerikai színész
• augusztus 25. – Tim Burton, amerikai filmrendező
• augusztus 29. – Michael Jackson amerikai énekes, táncos, zenész. (†2009)
• augusztus 30. – Csiffáry Gabriella főlevéltáros, szerkesztő
• szeptember 2. – Korsós Bálint magyar-történelem szakos tanár, a Pápai Református Gimnázium igazgatója
• szeptember 10. – Chris Columbus, amerikai filmrendező
• szeptember 11. – Scott Patterson, amerikai színész
• szeptember 22. – Andrea Bocelli, olasz tenorista
• október 2. – Simorjay Emese színművésznő
• október 20. – Viggo Mortensen, amerikai színész
• október 20. – Mark King, angol zenész, a Level 42 frontembere
• október 27. – Simon Le Bon, angol zenész, a Duran Duran frontembere
• november 11. – Kulka János színész, a Nemzet Színésze
• november 16. – Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz politikus, államfő
• november 22. – Jamie Lee Curtis amerikai színésznő
• december 11. – Nikki Sixx amerikai basszusgitáros, dalszövegíró, zenei producer, valamint divattervező, fényképész és író
• december 14. – Nyertes Zsuzsa magyar színésznő
• január 7. – Petru Groza román államfő (* 1884)
• január 9. – Brusznyai Árpád, középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja (* 1924)
• január 28. – Helbing Ferenc, magyar grafikus és festő (* 1870)
• február 5. – Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag (* 1880)
• március 3. – Roszner István magyar huszártiszt, földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1896)
• március 28. – Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész (* 1886)
• április 24. – Szilágyi József magyar politikus (* 1917)
• június 16. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök (* 1896)
• június 16. – Gimes Miklós politikus. (* 1917)
• június 16. – Maléter Pál korábbi hadügyminiszter. (* 1917)
• július 4. – Nyireő Andor magyar ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő (* 1895)
• július 10. - Borisz Sztyepanovics Vinogradov, orosz zoológus, anatómus, paleontológus, ökológus és természettudós, aki a rágcsálók tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1891)
• augusztus 14. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó (* 1922)
• augusztus 22. – Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia író (* 1881)
• augusztus 27. – Ernest Lawrence (* 1901)
• szeptember 1. – Szoboszlay Aladár római katolikus lelkész (Aradon kivégezték) (* 1925)
• szeptember 10. – Gsell János vegyész, orvos (* 1883)
• szeptember 29. – Szobonya Zoltán az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja (* 1909)
• október 10. – 82 éves korában meghal XII. Piusz pápa (* 1876)[24]
• október 25. – Matija Slavič szlovén teológus, fordító, egyetemi rektor. Az ő közreműködése is hozzájárult, hogy a Szlovén–Horvát–Szerb Állam megkapta a Vendvidék nagy részét (ma a Muravidék) az első világháború után (* 1877)
• november 22. – Sándor Emma Kodály Zoltánné magyar zeneszerző, műfordító (* 1863)
• november 27. – Beniczky Elemér magyar földbirtokos, szolgabíró, országgyűlési képviselő (* 1872)
• december 1. – Angyal István az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata (* 1928)
• december 15. – Wolfgang Pauli osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus (* 1900)
• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

1. ↑ Németország története : 171. o.
2. ↑ Feitl István: A száműzött Rákosi. [Budapest]: Kossuth. 2016. 44. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8458 4
3. ↑ Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bőv. és jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN 963-05-8106-X , 113. oldal
4. ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 7. (Egyenesszárnyúak–Euphorión). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 15. o. ISBN 978-963-09-6801-0
5. ↑ a b Baló–Lipovecz : Lengyelország, 190. o.
6. ↑ Magyarország története : 1007. o.
7. ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990. História, 6–7. sz. (2010) 67. o.
8. ↑ a b Baló–Lipovecz : Jugoszlávia, 171. o.
9. ↑ a b Németország története : 181. o.
10. ↑ a b c d Tények könyve: Magyar és nemzetközi almanach '89. Szerk. Baló György, Lipovecz Iván. Budapest: Computerworld Informtika. 1988.
11. ↑ a b c d e Baló–Lipovecz : Csehszlovákia, 152. o.
12. ↑ Rémi Kauffer: Egy tébolyult zsarnok. Mao Ce-tung. Rubicon, XXXV. évf. 403–404. sz. (2024) 99. o. ISSN 0865-6347
13. ↑ Magyarország története : 892. o.
14. ↑ Bandi István: Szoboszlay Aladár és társainak „56-os pere”. Betekintő, XII. évf. 1. sz. (2010) ISSN 1788-7569
15. ↑ Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 450. o. ISBN 978 963 389 757 7
16. ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 331. o. ISBN 963 547 849 6
17. ↑ Magyarország története : 893. o.
18. ↑ Németország története : 182. o.
19. ↑ Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség kronológiája 1944–1989. vincze.adatbank.ro
20. ↑ J. Nagy László: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962. Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 124–127. o. ISSN 0865-6347
21. ↑ Németország története : 178. o.
22. ↑ Baló–Lipovecz : Csehszlovákia, 152. o.
23. ↑ Baló–Lipovecz : Csehszlovákia, 152. o.
24. ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 264. o. ISBN 978 963 370 953 5

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
• ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2011. ISBN 978 963 05 8543 9
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6