Hella Haasse (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hella Haasse
2007-ben
2007-ben
Született Hélène Serafia Haasse1918. február 2.Jakarta, Holland Kelet-India
Elhunyt 2011. szeptember 29. (93 évesen)Amszterdam, Hollandia
Állampolgársága holland[1]
Nemzetisége holland
Gyermekei Ellen van Lelyveld
Szülei W.H. van Eemlandt
Foglalkozása író színműíró költő
Iskolái Amszterdami Egyetem
Kitüntetései Lista az Utrechti Egyetem díszdoktora a francia Becsületrend tisztje Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka Művészetek és Irodalom tisztje Eremedaille voor Kunst en Wetenschap in Goud Prijs van de Stichting Kunstenaarsverzet (1961) ANV-Visser Neerlandia prize for drama (1962) Littéraire Witte Award (1977) Constantijn Huygens Prize (1981)[2] P.C. Hooft Award (1983)[3] Dr. J.P. van Praag-prijs (1985) Publieksprijs voor het Nederlandse Boek (1993) Opzij Literature prize (1995)[4] Dirk Martens-díj (2003) Publieksprijs voor het Nederlandse Boek (2003) Prijs der Nederlandse Letteren (2004)[5]
Halál oka betegség
weboldalIMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Hella Haasse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hélène "Hella" Serafia Haasse (Jakarta, 1918. február 2.[6][7][8][1][9] –‎ Amszterdam, 2011. szeptember 29.[10][6][7][8][11])[12] holland író, akit gyakran a holland irodalom "Grande Dame"-jeként is emlegetnek,[13] akinek Oeroeg (1948) című regénye alapvető fontosságú volt a holland iskolások generációi számára.[14] Nemzetközileg is elismert magnum opusa a Heren van de Thee, angol fordításban The Tea Lords.[15] 1988-ban Haasse-t választották a holland királynővel 50. születésnapja alkalmából készített interjúra, és az ünnepelt holland író, Adriaan van Dis(wd)[16] „a szerzők királynőjének” nevezte.[17]

Haasse rendelkezik az első holland digitális online múzeummal, amelyet egy szerző életének és munkásságának szenteltek. A múzeumot 2008-ban nyitották meg, 90. születésnapján.[18]

Egy kisbolygót róla neveztek el.[19]

Hélène Serafia Haasse 1918. február 2-án született Bataviában (ma Jakarta), a Holland Kelet-India (Indonézia) fővárosában. Willem Hendrik Haasse (1889–1955) köztisztviselő és író, valamint Katharina Diehm Winzenhöhler (1893–1983) koncertzongoraművész lánya volt.[20] Volt egy testvére, Wim, aki 1921-ben született.[21] A Haasse család nem volt túl vallásos.[22]

Haasse első születésnapja előtt a család Batáviából Buitenzorgba (Bogor) költözött, mert édesanyja egészségének jót tenne az enyhébb éghajlat.[20] 1920-ban a család a hollandiai Rotterdamba költözött, ahol apja ideiglenes munkát kapott a városházán.[23] 1922-ben a család visszaköltözött Indiába, Soerabaja-ba (Surabaya). Haasse itt járt óvodába, majd katolikus általános iskolába, mert ez volt a legközelebbi iskola.[22][24] Amikor édesanyja megbetegedett, és egy davosi szanatóriumba ment, Haasset először anyai nagyszüleihez küldték Heemstede-be(wd), majd apai nagyszüleihez Baarnba(wd), később pedig egy baarni bentlakásos iskolában maradt. 1928-ban az anyja felépült, és az összes családtag visszaköltözött Indiába Bandoengbe (Bandung).[25]

1930-ban a Haasse család ismét Buitenzorgba költözött,[26] majd egy évvel később ismét Bataviába. Itt a Bataviaas Lyceum középiskolába járt, ahol Haasse az Elcee irodalmi klub aktív tagja lett.[27] 1935-ben a család Hollandiába látogatott, ahol tudomást szerzett a holland és a kelet-indiai társadalom közötti különbségekről.[28] Haasse 1938-ban végzett a Líceumban.[29]

Haasse ezután Hollandiába költözött, hogy hollandul tanuljon. Ezt a tervét gyorsan feladta, és skandináv nyelvet és irodalmat tanult az Amszterdami Egyetemen.[30] Amszterdamban csatlakozott egy diákszínjátszó csoporthoz, és megismerkedett leendő férjével, Jan van Lelyvelddel, aki 1940-ben meghívta a Propria Cures(wd)[31] szatirikus magazin szerkesztőjének.[32]

Teaültetvény a Parahyangan(wd)-hegységben, Nyugat-Jáva, azon a területen, ahol Haasse The Tea Lords című regénye játszódik.

N. Meerburgh(wd): Tea Camellia sinensis Kuntze, 1789, a The Tea Lords című könyv borítóját használta.

Irodalmi munkásságának fontos szegmense a holland indiai irodalom. Debütáló regénye, az Oeroeg (1948) Holland Kelet-Indiában játszódik, ahol Haasse született és élt élete első 20 évének nagy részében. Még több önéletrajzi szöveg és könyv a kelet-indiai életéről továbbra is fontos szerepet játszottak munkásságában: Krassen op een rots (1970) és utolsó regénye, a Sleuteloog (2002), amelyben ugyanaz a téma, mint az _Oeroeg_-ban: lehetséges-e barátság egy holland gyarmati és egy indonéz gyerek között, és valóban megértik-e egymást?

Az _Oeroeg_-et jól fogadták, és gyakran újranyomták, de tapasztalt némi vitát a régebbi szerző, Tjalie Robinson(wd)[33] kritikai fogadtatása miatt. Az indo(wd) (eurázsiai(wd)) Tjalie Robinson rámutatott, miért nem találta hitelesnek a történet szereplőit. Sőt, mivel maga Tjalie Robinson akkoriban még a Holland Kelet-Indiában élt, és a hollandok és indonézek közötti testvériség reményében és azon munkálkodott, éles kritikája a könyv defetista jellege ellen irányult.[34][35]

A könyv alapján készült Oeroeg című filmet[36] 1993-ban mutatták be.[37]

Nemzetközileg elismert Heren van de Thee című műve egy gyarmati történelmi regény, amely a 19. és 20. századi Holland Kelet-Indiában játszódik, a könyvben szereplő teaültetvény-tulajdonosok örököseinek és rokoni kapcsolatainak családi archívuma alapján.[38]

Nagy kereskedelmi sikerét és kritikai elismerését tükrözi az évek során kiosztott számos díj. Első regényéért 1948-ban, valamint utolsó regényéért 2003-ban díjat nyert. Egész addigi életművéért rangos díjak közé tartozik a Constantijn Huygens-díj(wd) 1981-ben és a P. C. Hooft-díj(wd) 1984-ben. "Annie Romein-díj" és a "Dirk Martens-díj". Kétszer elnyerte az NS Közönségdíját is, és ő az egyetlen szerző, aki háromszor írta meg a tekintélyes "Boekenweekgeschenk" című kiadványt, 1948-ban, 1959-ben és 1994-ben.[39]

Hella Haasse a Holland Irodalmi Társaság(wd) ülésén az amszterdami Királyi Trópusi Intézetben(wd) (1970. április 9.)

Haasse sok évig élt Franciaországban (1981–1990), és munkáinak nagy részét lefordították franciára. Az „Académie Française” 1984-ben Haasse-t a Diplôme de médaille Argent oklevéllel tüntette ki. A következő évben előadást tartott a gyarmati irodalomról a Dakari Egyetemen. 2000-ben megkapta az Officier dans l’Ordre de la Légion d'Honneur kitüntetést.

Haasse 1988-ban az Utrechti Egyetemen, 1995-ben pedig a Belga Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett tiszteletbeli irodalmi doktori címet. 1987-ben már tiszteletbeli tagságot kapott a Belga Királyi Irodalmi Akadémián (Belgische Koninklijke Academie voor Nederlandse Taal- en Letterkunde) Gentben.

A chilei oktatási minisztérium („El Ministerio de Education de Chile”) 1996-ban „a kultúrához való egyetemes hozzájárulásáért” díjjal tüntette ki.

1989-ben Boston városa „Bostoni Elismerési Oklevelet” (Boston Certificate of Recognition) adományozott neki az In a Dark Wood Wandering című könyvéért: „A Boston városának és lakóinak nyújtott kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként és elismeréseként.”

1992-ben Haasse részt vett az IKAPI „Nemzetközi Könyvvásár” megnyitóján Jakartában. Ez volt az utolsó alkalom, amikor meglátogatta szülőhelyét, Jávát, és abban az évben, amikor megjelent a holland indiai irodalmi remekmű, a Heren van de Thee.

  1. ↑ a b http://web.archive.org/web/20170323060014/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/hella-s-haasse
  2. ↑ Dutch Heights. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  3. ↑ Dutch Heights. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  4. ↑ Dutch Heights. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  5. ↑ Dutch Heights. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  6. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  7. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ KANTL member ID. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ http://www.nu.nl/boek/2629423/hella-haasse-overleden.html
  11. ↑ Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. ↑ Notice of death if Hella Haasse[_halott link_] (in Dutch)
  13. ↑ „Hella Haasse: Grande Dame van de literatuur”, de Volkskrant (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  14. ↑ Bockma, Harmen. „Schrijfster Hella Haasse overleden”, de Volkskrant, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  15. ↑ Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010)The Guardian and Observer Online Book Review
  16. ↑ Adriaan van Dis (Bergen aan Zee(wd), 1946. december 16.) holland író.
  17. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  18. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  19. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  20. ↑ a b Geboorte Hella Archiválva 2014. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  21. ↑ Geboorte broer Wim Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  22. ↑ a b Hella naar de lagere school Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  23. ↑ Van Buitenzorg naar Rotterdam Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  24. ↑ Van Rotterdam naar Soerabaja Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  25. ↑ Van Baarn naar Bandoeng Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  26. ↑ Van Bandoeng naar Buitenzorg Archiválva 2012. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  27. ↑ Naar het lyceum in Batavia Archiválva 2014. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  28. ↑ Met verlof naar Nederland Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  29. ↑ Hella doet eindexamen Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  30. ↑ a b Overtocht naar Nederland Archiválva 2013. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  31. ↑ A Propria Cures (latinul „Vigyázz a saját dolgodra”) egy holland szatirikus diákújság, amely kéthetente jelenik meg Amszterdamban. 1890-ben alapították, és az egyik legrégebbi diákújság Hollandiában. Elsősorban a holland irodalommal, médiával és politikával foglalkozik. A Propria Cures megalakulása óta a szabadgondolkodók, a bohémek és a feltörekvő tehetségek fóruma.
  32. ↑ Hella leert Jan van Lelyveld kennen Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
  33. ↑ Az indo (eurázsiai) értelmiségi és író, Jan Boon (Nijmegen, 1911. január 10. – Hága, 1974. április 22.) fő álneve Tjalie Robinson, más néven Vincent Mahieu.
  34. ↑ Tong Tong Foundation memorial 2011[_halott link_]
  35. ↑ Siem Boon website. Archiválva 2012. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  36. ↑ Oeroeg (film)
  37. ↑ Official Online Hella Haasse Museum.. [2010. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  38. ↑ Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010) See: The Guardian and Observer Online Book Review.
  39. ↑ Hollandiában a Boekenweek (angolul: Book Week) egy tíznapos évenkénti "hét", amelyet a holland irodalomnak szentelnek. 1932 óta minden évben márciusban tartják. Minden Boekenweek-nek van egy témája, kezdetét a Boekenbal (könyvbál) jelzi, amelyen írók és kiadók vesznek részt. A Boekenweek ideje alatt országszerte rendezvényeket tartanak, például könyvdedikálásokat, irodalmi fesztiválokat és vitákat.
  40. ↑ Download on Radioboek Archiválva 2008. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben