Jugoszláv labdarúgó-válogatott (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jugoszlávia Jugoszlávia
Jugoszláv labdarúgó-szövetség
Beceneve(i) Plávik (Kékek)
Szövetség neve Fudbalski Savez Jugoslavije
Konföderáció UEFA (Európa)
Legtöbb válogatottság Dragan Džajić (85)
Legtöbb válogatott gól Stjepan Bobek (38)
FIFA-kód YUG
Ranglista helyezések
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság Utolsó hivatalos mérkőzés 1992. március 25., Amszterdam, Hollandia Hollandia 2 - 0 Jugoszlávia
Legnagyobb győzelem
1952. július 15., Helsinki, Finnország Jugoszlávia 10 - 1 India 1974. június 18., Gelsenkirchen, Németország Jugoszlávia 9 - 0 Zaire
Legnagyobb vereség
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság 1924. május 26., Párizs, Franciaország Uruguay 7 - 0 SZHSZ királyság 1925. október 28., Prága, Csehszlovákia Csehszlovákia 7 - 0 SZHSZ királyság
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek8 (Először: 1930)Legjobb eredményElődöntős: 1930 4. hely:1962
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek4 (Először: 1960)Legjobb eredményEzüstérmes:1960, 1968
Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

A Jugoszláv labdarúgó-válogatott a Jugoszláv Királyság (1918–1941, 1929-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), és Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1991) nemzeti csapata volt, amelyet a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (szerbül: Фудбалски Савез Југославије vagy Fudbalski Savez Jugoslavije) irányított.

1992-ben a Délszláv háború idején kizárták valamennyi versenysorozatból, az ország pedig felbomlott. 1994-ben a kizárást feloldották és megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott (ekkor még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottjaként).

A Jugoszláv labdarúgó-válogatott eredményeinek egyedüli jogutódja a Szerb labdarúgó-válogatott.

Az első nemzeti csapatot a két világháború között hozták létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságon belül 1919-ben, Zágrábban megalakult a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (Jugoslovenski nogometni savez) néven és rögtön tagja lett a FIFA-nak. Az első hivatalos mérkőzésüket az 1920. évi nyári olimpiai játékokon játszották Antwerpenben, az ellenfél Csehszlovákia volt (0–7).

Jugoszlávia válogatottja az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon.

1929-ben az országot Jugoszláviára nevezték át, így a labdarúgó-szövetség is új nevet kapott: Fudbalski Savez Jugoslavije. Az új székhelye Belgrád lett. Részt vettek a történelem legelső labdarúgó-világbajnokságán, ahol a negyedik helyen végeztek. A csoportban 2–1-re legyőzték Brazíliát.

Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon Luxemburg 6–1-es legyőzésével nyitottak. A negyeddöntőben Törökországot, az elődöntőben pedig Nagy-Britanniát győzték le egyaránt 3–1-re. A döntőben Svédország ellen 3–1-es vereséget szenvedtek, így ezüstérmet szereztek.

A sikeres 1948-as olimpiát követően kijutottak az 1950-es világbajnokságra. A tornát Svájc 3–0-s és Mexikó 4–1-es legyőzésével kezdték, de a Brazíliától elszenvedett 2–0-s vereség miatt csak a második helyen végeztek a csoportban és nem jutottak tovább. Ez volt az egyetlen világbajnokság, amikor a négy csoportgyőztes körmérkőzéses rendszerben döntötte el a világbajnoki cím sorsát.

Helsinkiben az 1952. évi nyári olimpiai játékokon sorban aratták a győzelmeket. (India 10–1, Szovjetunió 5–5 (hosszabbítás után), 3–1 (megismételt mérkőzésen), Dánia 5–3, NSZK 3–1). A döntőben a korszak egyik legerősebb válogatottjával Magyarországgal, az Aranycsapattal találkoztak és 2–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1954-es világbajnokság csoportkörében 1–0-ra verték Franciaországot, Brazília ellen pedig hosszabbítás után játszottak 1–1-et. A negyeddöntőben az NSZK-tól kaptak ki 2–0 arányban.

Melbourne-ben az 1956. évi nyári olimpiai játékokon zsinórban a harmadik ezüstérmüket szerezték, miután a Szovjetuniótól 1–0-ra kikaptak a döntőben.

Az 1958-as világbajnokságon Skóciával (1–1), Franciaországgal (3–2) és Paraguayjal (3–3) kerültek egy csoportba. A negyeddöntőben –akárcsak négy éve– az NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.

Az 1960-as év a jugoszláv válogatott történetének legsikeresebb éve volt. Az első ízben megrendezett Európa-bajnokságon (akkori nevén: Európai nemzetek kupája) fordulatos mérkőzésen 5–4-re legyőzték a házigazda Franciaországot és bejutottak a döntőbe. A Szovjetunió ellen Milan Galić góljával ugyan megszerezték a vezetés, de végül hosszabbítás után 2–1 arányban alulmaradtak. Az 1960-as római olimpián megszerezték az aranyérmet, miután a döntőben 3–1-re legyőzték Dániát.

Az 1962-es chilei világbajnokságon a Szovjetunió ellen egy 2–0-s vereséggel nyitottak. Uruguayt 3–1-re, Kolumbiát 5–0-ra verték. A negyeddöntőben immáron harmadik alkalommal is az NSZK ellen kellett pályára lépniük. Korábban kétszer is vesztesként jöttek ki a párharcból, de ezúttal a jugoszlávok győztek 1–0 arányban. Az elődöntőben Csehszlovákia 3–1-gyel bizonyult jobbnak, így Jugoszlávia számára maradt a bronzmérkőzés, melyet a házigazda Chile ellen 1–0-ra elveszítettek.

Az 1968-as Európa-bajnokság elődöntőjében Dragan Džajić góljával 1–0-ra verték Angliát. A döntőben Olaszország ellen hosszabbítást követően 1–1-es döntetlen született. A szabályok értelmében újrajátszották a találkozót, melyet az olaszok nyertek 2–0-ra, így ők lettek az Európa-bajnokok.

Az 1964-es Európa-bajnokságra, illetve az 1966-os és 1970-es világbajnokságra nem jutottak ki.

Josip Katalinski gólöröme Zaire ellen 1974-ben.

Az 1972-es Európa-bajnokságról lemaradtak, de kijutottak az 1974-es világbajnokságra. A tornán Brazília ellen kezdtek egy 0–0-s döntetlennel. Zairét 9–0-ra verték, amely a világbajnokságok történetének egyik legnagyobb arányú győzelme. Skóciával a harmadik mérkőzésükön 1–1-es döntetlent játszottak. A második csoportkörben az NSZK-tól 2–0-ra, Lengyelországtól és Svédországtól egyaránt 2–1-re kaptak ki.

Jugoszlávia volt az 1976-os Európa-bajnokság házigazdája. A négycsapatos torna elődöntőjében az NSZK (2–4), a bronzmérkőzésen pedig Hollandia (2–3) ellen szenvedtek vereséget hosszabbítás után, így a negyedik helyen zártak. Az 1978-as világbajnokságra és az 1980-as Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk.

Az 1982-es világbajnokságon Észak-Írország elleni 0–0, a Spanyolországtól elszenvedett 2–1-es vereség és Honduras 1–0-s legyőzése csak a csoport harmadik helyére volt elegendő, így már a csoportkör után kiestek.

Az 1984-es Európa-bajnokságot három vereséggel zárták: Belgium (0–2), Dánia (0–5), Franciaország (2–3). Ez volt az utolsó Európa-bajnokság, melyen a jugoszláv válogatott részt vett.

Az 1986-os világbajnokság és az 1988-as Európa-bajnokság sikertelen selejtezői után az 1990-es világbajnokságra kijutottak. A sikeres szereplésre bizakodást adott az 1987-ben ifjúsági világbajnoki címet szerző válogatott, melynek tagjai közül többen is részt vettek az olaszországi tornán. A vb-t az NSZK elleni 4–1-es vereséggel kezdték. Kolumbiát 1–0-ra, az Egyesült Arab Emírségeket pedig 4–1-re győzték le. A nyolcaddöntőben Spanyolországot hosszabbításban 2–1-re verték. A negyeddöntőben Argentína ellen a rendes játékidőt és a hosszabbítást követően 0–0-ra végeztek, a büntetőpárbajban 3–2 arányban alulmaradtak és kiestek. Mint utólag kiderült ez volt a jugoszláv labdarúgó-válogatott utolsó mérkőzése rangos nemzetközi tornán.

1990-ben Jugoszláviában kirobbantak a térségben évszázadok óta feszülő ellentétek, és Jugoszlávia erőszakos körülmények között több független államra esett szét. Kezdetét vette a délszláv háború. Az 1992-es Európa-bajnokságra ugyan még kijutottak, de egy ENSZ határozat értelmében kizárták őket a versenysorozatból. Érdekesség, hogy a helyükön induló Dánia, később megnyerte az Európa-bajnokságot. Jugoszlávia az utolsó válogatott mérkőzését 1992 tavaszán Hollandia ellen játszotta. Még korábban elkészítették az 1994-es világbajnokság selejtezőcsoportjait, amelyben az 5. csoportba kerültek a sorsolást követően, de az Egyesült Nemzetek szankciói miatt az utódállam: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottja nem vehetett részt a kvalifikációban.

Miután Jugoszlávia felbomlott, csak Montenegró és Szerbia maradt az egykori államból. Megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott, amely egészen 2003-ig Jugoszlávia néven szerepelt a különböző versenysorozatokban, ekkor nevezték át Szerbia és Montenegróra. Az utódállamok a következők:

Világbajnokság

Európa-bajnokság

Olimpiai játékok

Balkán-bajnokság

Világbajnoki szereplés[szerkesztés] Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg Uruguay 1930 Elődöntő 3. 3 2 0 1 7 7 Olaszország 1861 1934 Nem jutott be Franciaország 1938 Brazília 1950 Csoportkör 5. 3 2 0 1 7 3 Svájc 1954 Negyeddöntő 7. 3 1 1 1 2 3 Svédország 1958 Negyeddöntő 5. 4 1 2 1 7 7 Chile 1962 4. hely 4. 6 3 0 3 10 7 Anglia 1966 Nem jutott be Mexikó 1970 NSZK 1974 2. csoportkör 7. 6 1 2 3 12 7 Argentína 1978 Nem jutott be Spanyolország 1982 Csoportkör 16. 3 1 1 1 2 2 Mexikó 1986 Nem jutott be Olaszország 1990 Negyeddöntő 5. 5 3 1 1 8 6 USA 1994 Kizárva a selejtezőkből Összesen Elődöntő 8/15 33 14 7 12 55 42 Európa-bajnoki szereplés[szerkesztés] Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg Franciaország 1960 Döntő 2. 2 1 0 1 6 6 Spanyol 1945–1977 1964 Nem jutott be Olaszország 1968 Döntő 2. 3 1 1 1 2 3 Belgium 1972 Nem jutott be Jugoszlávia 1976 4. hely 4. 2 0 0 2 4 7 Olaszország 1980 Nem jutott be Franciaország 1984 Csoportkör 8. 3 0 0 3 2 10 NSZK 1988 Nem jutott be Svédország 1992 Bejutott, de kizárták a Délszláv háború miatt Összesen Döntő 4/9 10 2 1 7 14 26
Év Helyszín Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
1908 Nagy-Britannia London Nem vett részt
1912 Svédország Stockholm
1916 Elmaradt az I. világháború miatt
1920 Belgium Antwerpen 1. forduló 9. 2 0 0 2 2 11
1924 Franciaország Párizs 1. forduló 21. 1 0 0 1 0 7
1928 Hollandia Amszterdam 1. forduló 10. 1 0 0 1 1 2
1932 Nem volt labdarúgó-torna
1936 náci Berlin Nem jutott be
1940 Elmaradt a II. világháború miatt
1944
1948 Nagy-Britannia London Ezüstérmes 2. 4 3 0 1 13 6
1952 Finnország Helsinki Ezüstérmes 2. 6 5 0 1 26 13
1956 Ausztrália Melbourne Ezüstérmes 2. 3 2 0 1 13 3
1960 Olaszország Róma Aranyérmes 1. 5 3 2 0 17 6
1964 Japán Tokió Negyeddöntő 6. 5 2 0 3 14 12
1968 Mexikó Mexikóváros Nem jutott be
1972 NSZK München
1976 Kanada Montréal
1980 Szovjetunió Moszkva Elődöntő 4. 6 3 1 2 9 7
1984 Egyesült Államok Los Angeles Bronzérmes[1] 3. 6 5 0 1 16 10
1988 Dél-Korea Szöul Csoportkör 10. 3 1 0 2 4 4

1918 és 1941 között a Jugoszláv Királyság címere, 1945 és 1992 között pedig a Jugoszláv Szocialista SZK címere került a mezekre.

A jugoszláv labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: kék mez, fehér nadrág és piros sportszár volt. A válogatott beceneve: a plávik (kékek) is innen ered. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

1950–1962 1974 1982 1984 1990
# Játékos Időszak Vál. Gól
1 Dragan Džajić 1964–1979 85 23
2 Zlatko Vujović 1979–1990 70 25
3 Branko Zebec 1951–1961 65 17
4 Stjepan Bobek 1946–1956 63 38
5 Branko Stanković 1946–1956 61 3
6 Faruk Hadžibegić 1982–1992 61 6
7 Ivica Horvat 1946–1956 60 0
8 Vladimir Beara 1950–1959 59 0
9 Rajko Mitić 1946–1957 59 32
10 Bernard Vukas 1948–1957 59 22
11 Vujadin Boškov 1951–1958 57 0
12 Blagoje Marjanović 1926–1938 57 36
13 Jovan Aćimović 1968–1976 55 3
14 Zlatko Čajkovski 1946–1955 55 7
15 Fahrudin Jusufi 1959–1967 55 0
16 Mehmed Baždarević 1982–1992 54 4
17 Ivica Šurjak 1973–1982 54 10
18 Safet Sušić 1977–1990 54 21
19 Milorad Arsenijević 1927–1936 52 0
20 Dragan Holcer 1965–1974 52 0
21 Tomislav Crnković 1952–1960 51 0
22 Milan Galić 1959–1965 51 37
23 Aleksandar Tirnanić 1929–1940 50 12
24 Vladimir Durković 1959–1966 50 0
25 Milutin Šoškić 1959–1966 50 0
26 Branko Oblak 1970–1977 50 8
  1. ↑ Jugoszlávia más szocialista országokkal ellentétben részt vett az 1984-es Los Angeles-i olimpián.
  2. ↑ [1]
  3. ↑ Kako je plavi dres pocrveneo. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)