Nymphenburgi kastély (original) (raw)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Nymphenburgi kastély (Schloss Nymphenburg) | |
|---|---|
 |
|
| Ország |  Németország |
| Település | München |
| Épült | 1664–1675 |
| Építtető | Ferdinánd Mária bajor választófejedelem |
| Tervező | Enrico Zucalli, Giovanni Antonio Viscardi, Joseph Effner |
| Építész | Agostino Barelli |
| Stílus | barokk |
| Család | Wittelsbachok |
| Elhelyezkedése | |
  Nymphenburgi kastély Pozíció München térképén |
|
 é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″48.158055555556, 11.50361111111148.158056°N 11.503611°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 29″, k. h. 11° 30′ 13″48.158055555556, 11.50361111111148.158056°N 11.503611°E |
|
 |
|
| Nymphenburgi kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nymphenburgi kastély témájú médiaállományokat. |
A nymphenburgi kastély egy barokk stílusban épült kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus készült el. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazzók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól, és két évvel később be is fejezte. Giovanni Antonio Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette meg. 1719-ben a déli részen kiegészült az _udvari lóistálló_val, majd 1723-ban északon a narancsház (Orangerie) is elkészült. Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánmanufaktúra 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtatott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a díszterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szép nők galériája 1827 és 1850 között, ahol 38 női portré található.
A kastély egy hatalmas épületegyüttes, amelynek középső része látogatható. Hatalmas park tartozik hozzá több tóval és az őket összekötő csatornarendszerrel. A park növényzetét nem nyírják mértani pontossággal, inkább hagyják természetes növekedésüket, ennek köszönhetően a park ösvényei szinte végig árnyékosak. A sok víz és a kristálytiszta levegő még a nyári kánikulában is kellemes felüdülést nyújt. A parkban többféle vízimadár éli gondtalan életét, és nevelgeti fiókáit. A kastély egyik szárnyában van a kocsi-, és szánmúzeum, az emeleten egy porcelánmúzeum is található.
Georg Dehio: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler. Bayern IV, München und Oberbayern. Darmstadt, 1990. (Abschnitt München, Schloßanlage Nymphenburg)
Gerhard Hojer u. Elmar D. Schmid (Bearb.): Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. Aufl., München, 1999, ISBN 3-932982-16-9
Helga Voigt: Bei den Wittelsbachern zu Hause: Schloss Nymphenburg und sein Park. In: Stattreisen München e.V. (szerk.): Spaziergänge in die Vergangenheit Münchens, 1. Aufl., Ars-vivendi-Verlag, Cadolzburg, 2004, 26–34, ISBN 3-89716-497-3
Georg A. Gut: Schloss Nymphenburg: die Vorgeschichte und die drei Durchblicke im Park. Gut Verlag, München, 2004
Horst Lohmann (Verf.), Museumspädagogisches Zentrum (Hrsg.): Im Sommerschloß der Wittelsbacher: Nymphenburg, Schloß und Park; ein Arbeitsheft des MPZ. 7. Aufl., Museumspädagogisches Zentrum, München, 1987
Gerhard Hojer (átdolg.): Die Schönheitsgalerie König Ludwigs I.. Verlag Schnell & Steiner München, 2. Aufl. 1983, ISBN 3-7954-0705-2
Norbert Hierl-Deronco: Es ist eine Lust zu bauen: von Bauherren, Bauleuten und vom Bauen im Barock in Kurbayern – Franken – Rheinland, Krailling, 2001, ISBN 3-929884-08-9
Jean Louis Schlim: Ludwig II. – Traum und Technik. MünchenVerlag, München, 2010, ISBN 978-3-937090-43-6. Springbrunnen und Brunnenhaus im Schlosspark Nymphenburg
Gerhard Hojer és Elmar D. Schmid: Nymphenburg: Schloss, Park und Burgen. Amtlicher Führer. Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser und Seen, 22. kiadás, München, 1999, ISBN 3-932982-16-9
**Németország-portál**• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
