Porto (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Porto (kiejtése [ˈpoɾtu], korábban Oporto[2]) Portugália második legnagyobb városa [3] az ország északnyugati részén. A népessége kb. 237 ezer fő (2011), az agglomerációval együtt 2019-ben több mint 1,7 millió fő.[4] Az azonos nevű kerület és az északi régió székhelye.

A városról és az azt körülvevő Portus Cale tartományról kapta a nevét később az egész ország.

Az ország Atlanti-óceáni partvidékén, a fővárostól, Lisszabontól északi irányban mintegy 300 km-re, a Douro folyó tölcsértorkolatának északi partján fekszik.

A város éghajlata (az európai mérsékelt égövön belül) a hűvös nyarú mediterrán, amelyet az óceáni éghajlat is befolyásol. A Köppen-Geiger éghajlati besorolás szerint Csb típusú mediterrán éghajlata van.[5] Az évi és a napi hőingás is az óceánnak köszönhetően alacsony.

A nyár melegebb, mint az óceáni éghajlaton szokott, de szinte sohasem forró: a napi hőmérséklet többnyire 15 °C és 25 °C között változik, ritkán haladja meg a csúcshőmérséklet a 30 °C-ot; akkor fordul elő, ha a szél keletről fúj. A tél is enyhe, ekkor a napi átlaghőmérséklet min. 5-6 °C, max. 14-15 °C; éjszaka ritkán megy fagypont alá. A parton gyakoriak a ködök is.

Az óceán hőfoka télen 14 fok körüli, míg nyáron átlagosan 17-18 fok.

Porto éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	23,3	23,2	28,5	30,2	34,1	38,7	40,0	40,9	36,9	32,2	26,3	24,8	40,9
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	13,8	15,0	17,4	18,1	20,1	23,5	25,3	25,7	24,1	20,7	17,1	14,4	19,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	5,2	5,9	7,8	9,1	11,6	14,5	15,9	15,9	14,7	12,2	8,9	6,9	10,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−3,3	−2,8	−1,6	0,1	3,3	5,6	9,5	8,0	5,5	1,4	−0,3	−1,2	−3,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	147	111	96	118	90	40	20	33	72	158	172	181	1237
Havi napsütéses órák száma	124	130	192	216	257	273	307	295	225	183	138	124	2464
Forrás: Instituto de Meteorologia.[6] Hong Kong Observatory [7] (precipitation days and sunshine hours)

A város történeti múltja a 4. századig és a római időkig nyúlik vissza, mindazonáltal kelta és elő-kelta ősi erődítmények maradványait is megtalálták a város mostani központjában. Portugália megalakulása előtt a város neve Portus Cale volt. A környező területek elnevezése pedig Condado Portucalense, azaz "Portugál megye" volt. Később ez a megye Portugália néven független királysággá vált, miután végül visszaszerezte az ország jelenlegi déli területeit a betolakodó móroktól.

Ebben a városban köttetett I. János portugál király és Lancasteri Philippa házassága, ami a Portugália és Anglia közötti hosszantartó katonai szövetség kezdetét jelentette.

1732 és 1763 között tervezte Nicolau Nasoni, olasz építész azt a barokk templomot, ami később jelképpé vált, a Torre dos Clérigos-t („Klerikusok Tornya”).

A 18. és 19. század folyamán a város fontos ipari központtá vált, és jelentősen növelte méretét és lakosságát. Fölépült a Dom Luís I kétemeletes vashíd, az Eiffel tervezte Maria Pia vasúti híd és a központi pályaudvar.

Történelmi központja a várfallal egyike Európa legnagyobb és legteljesebben fennmaradt óvárosainak. Szinte valamennyi műemlékén érződik egyrészt az arab hatás (csempés homlokzat, különösen a portugál kék-fehér színváltozat), másrészt a gyarmati gazdagság idején elterjedt barokk.

A történelmi városközpont az UNESCO által számontartott világörökség része. 2001-ben Európa kulturális fővárosa volt.
Székesegyház
Torre dos Clérigos (a klerikusok tornya), az Igreja dos Clérigos (a klerikusok temploma) tornya
São Bento vasúti pályaudvar
Tőzsdepalota (Palácio da Bolsa)
D. Maria Pia-híd (régi vasúti híd), Gustave Eiffel tervei alapján építették 1876–1877-ben.
Dom Luís I híd: Théophile Seyrig tervei alapján építették 1881 és 1886 között.
Modern művészetek múzeuma: Museu de Arte Contemporânea da Fundação Serralves
Zeneház (Casa da Música)
Museu do Carro Eléctrico (villamosmúzeum)
Estádio do Dragão labdarúgó aréna

Portót a hidak városának (portugálul Cidade das Pontes) is nevezik, jelenleg hat híd köti össze a folyó déli partján fekvő, pincéiről híres Vila Nova de Gaia-val. Ennek a folyóhoz közeli pincéiben (portugálul caves) évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni a Douro felsőbb folyása mentén termelt szőlőkből bárkákon ideszállított mustból, töményebb szőlőpárlat hozzáadásával a hosszú tengeri utakon minőségét megőrző, magasabb alkoholtartalmú, nevezetes portói bort.

A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne volt, erre az eseményre készült 3 metróvonal is.

Nemzetközi hírű futballcsapatai a Boavista FC és az FC Porto.

A városban születtek:

Tengerész Henrik portugál herceg (1394–1460)
Vasco de Lobeira 14. századi portugál költő (?–1403)
Pedro de Escobar (Pedro do Porto) reneszánsz zeneszerző (1465 k.–1535 után)
Fernão de Magalhães (Ferdinand Magellan) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója (1480–1521)
José Vieira da Costa portugál nemzetközi labdarúgó-játékvezető (1908–1981)
Eduardo Souto de Moura portugál építész (* 1952)
Ni Amorim portugál autóversenyző (* 1962)
Tiago Monteiro portugál autóversenyző (* 1976)
André Villas-Boas portugál labdarúgóedző (* 1977)
Raul Meireles portugál labdarúgó (* 1983)
Álvaro Parente portugál autóversenyző (* 1984)
Filipa Azevedo portugál énekesnő (* 1991)