Pustec (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Pustec, illetve Pusteci.A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Pustec
Pustec látképe a Preszpa-tóval és Maligrad szigetével
Pustec látképe a Preszpa-tóval és Maligrad szigetével
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Korça
Község Pustec
Alközség Pustec
Irányítószám 7020
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 870 m
Időzóna UTC+01:00 közép-európai idő közép-európai nyári idő UTC+02:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 47′ 16″, k. h. 20° 54′ 18″40.787777777778, 20.90540.787778°N 20.905000°EKoordináták: é. sz. 40° 47′ 16″, k. h. 20° 54′ 18″40.787777777778, 20.90540.787778°N 20.905000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pustec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pustec (macedón Пустец / Pusztec; 2013 előtt Liqenas) falu Albánia délkeleti részén, Korça városától légvonalban 22, közúton 28 kilométerre északkeleti irányban, a Preszpa-tó délnyugati partján. Korça megyén belül Pustec község, illetve Pustec alközség székhelye.[1] Az albániai macedón kisebbség fontos települése.

Pustec a hármas albán–macedón–görög határon elterülő Preszpa-tó délnyugati öblének végpontján, a partvonaltól mintegy 200-250 méterre fekszik, a Thatë-hegység keleti előterében. A 853 méteres tengerszint feletti magasságú tó Pustechez közel eső szigete az 5 hektáros Maligrad (néha Mallo Grad), amelynek sziklatömbje 35 méterrel nyúlik a vízfelszín fölé.[2] A településtől nyugatra halad el a Korçát a Zvezdai-hágón át a Preszpa-tó délnyugati partvidékével és Macedóniával összekötő SH79-es főút. Pustecet napi egy buszjárat köti össze Korçával.[3]

A terület az ókorban illír fennhatóság alatt állt, feltehetően a dasszaréták szállásterületéhez tartozott.[4] A 860-as években I. Borisz bolgár kán foglalta el, és bolgár alattvalókat telepített le a Preszpa-tó vidékén.[5] Az európai nagyhatalmak az albán állam határait meghatározó 1913-as firenzei egyezmény kiigazításaként 1925. január 27-én a Preszpa-tó partján fekvő, a görögök által megszállt tizennégy települést Albániának ítélték.[6]

Pustec 2013 óta az albániai macedón kisebbség által lakott Pustec község székhelye.[7] 1973-tól 2013-ig a falu albán neve Liqenas volt (a ’tó’ jelentésű albán liqen szóból),[8] de már a kommunizmus évtizedeiben elismerték őket nemzetiségként, macedón tanítási nyelvű iskoláik és lapjaik voltak.[9] Albánia egyik infrastrukturálisan legelmaradottabb, legelzártabb régiójának számított, amelynek lakói mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak.[10]

A Szűz Mária-templom Maligrad szigetén

A határ menti, macedónok lakta vidék egészen az ezredfordulóig fejletlen volt, de a 2000-es években megépült az SH79-es főút, majd főként német segítséggel megindultak a turisztikai fejlesztések. Bár Pustec a községszékhely, és kisebb szálláshelyek működnek a faluban, turisztikai szempontból a délebbre fekvő Zaroshka számít turisztikai központnak a Preszpa-tó albán oldalán.[11]

Legfontosabb nevezetessége maga a tektonikus eredetű Preszpa-tó, amelynek víztükre 843 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, legnagyobb mélysége 55 méter. Ezek együttes hatásaként a tó vizének hőmérséklete még az Ohridi-tóénál is alacsonyabb, fürdésre alkalmas hely azonban nem található a tó albán oldalán, a part iszapos, vizében vízinövények burjánzanak. Elsősorban természeti értékeiért látogatnak ide a turisták, a tóparton kirándulóösvények, az itt fészkelő borzas gödény (Pelecanus crispus) és kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) megfigyelésére alkalmas madárvárták találhatóak.[12] A település a Preszpai Nemzeti Park(wd) területén fekszik.

A faluval szemközti, a parttól mintegy 2 kilométerre lévő Maligrad (macedón ’kis város’) szigetén található a 14. századi Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Marisë). A szigetet alkotó szikla oldalában felépült templomot belül és kívül egyaránt korabeli freskók díszítik, amelyek az albán állampárt 1967-es ateista pusztításaitól is megmenekültek. A szigeten emellett egy másik templom romja is, valamint a Szűz Mária-barlang néven ismert remetelak is megtekinthető.[13][14]

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Pasha 2006 :83.
  3. ↑ Gloyer 2012 :140.
  4. ↑ Métais 2006 :116.; Ceka 2013 :82., 134–135.
  5. ↑ Ceka 2013 :515.
  6. ↑ Pearson 2004 :240–241.
  7. ↑ Elsie 2010 :367.
  8. ↑ Вера Тодоровска: Пустец повеќе не е Лиќенас. Deutsche Welle (2013) (Hozzáférés: 2018. július 8.)
  9. ↑ Elsie 2010 :420.
  10. ↑ Gloyer 2012 :139.
  11. ↑ Dienes 2005 :100.; Gloyer 2012 :139.
  12. ↑ Réti 1991 :169.; Gloyer 2012 :139–140.; Fremuth & Shumka 2014 :13.
  13. ↑ Réti 1991 :169.; Dienes 2005 :100.; Gloyer 2012 :139.
  14. ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch