Tbiliszi (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tbiliszi (grúzul: თბილისი) Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja. 1936-ig hivatalos orosz neve a görög nyelvből közvetített Tiflisz (Tyiflisz) volt,[1] amely korábban egész Európában használatos volt.

A város látképe

Tbiliszi Kelet-Grúziában, a Tbiliszi-medencében, a Kura (Mtkvari) folyó két partján fekszik. A terület magassága 380 és 600 méter között váltakozik. Északról a Szaguramo-hegylánc, keletről és délkeletről az Iori-síkság, délről és nyugatról pedig a Trialeti-hegység nyúlványai határolják.

A bal parti városrész 30 km hosszan nyúlik el a folyó mellett. A jobb parton a sziklás és dombos vidék akadályozta a letelepülést, ezért ezek a területek fejletlenebbek. A folyó mentén lévő nagyobb kiemelkedéseken találhatjuk a főváros legszebb műemlékeit.

Az éghajlat átmenetet képez a szubtrópusi és a kontinentális között. Közép-Ázsia felől száraz, keleti szelek fújnak, míg a Fekete-tenger felől érkező nyugati szelek csapadékdúsabb levegőt szállítanak. A Kaukázus nem engedi a város fölé az Oroszország felől érkező hideg légtömegeket.A telek hidegek, a nyarak pedig melegek. A várost körülvevő hegységeknek és a nagy vízfelületektől való kis távolságnak köszönhetően a főváros időjárása sokkal kellemesebb, mint más, hasonló szélességen fekvő városoknak.

Tbiliszi éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,5 22,4 28,7 31,6 34,9 38,7 40,0 40,3 37,9 33,3 27,2 22,8 40,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 5,9 7,1 12,2 19,3 23,1 27,5 31,0 30,2 26,1 19,4 12,7 7,8 18,6
Átlaghőmérséklet (°C) 1,5 2,4 6,8 13,0 17,0 21,1 24,5 23,7 19,8 13,6 7,8 3,4 12,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −1,5 −0,8 3,0 8,1 12,1 16,0 19,4 18,6 15,0 9,4 4,5 0,5 8,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −24,4 −14,8 −12,8 −3,8 1,0 6,3 9,3 8,9 0,8 −6,4 −7,1 −20,5 −24,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 20 29 31 51 84 84 41 43 35 41 35 23 517
Havi napsütéses órák száma 99 140 142 171 213 249 257 248 207 164 102 93 2085
Forrás: Hong Kong Observatory, Weatherbase

Az átlaghőmérséklet 12,7 °C. A leghidegebb hónap a január, 0,9 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, a legmelegebb pedig a június 24,4 fokkal. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet −23 °C volt, a legmagasabb pedig 40 °C.

Az átlagos csapadékmennyiség 568 mm. A legcsapadékosabb hónap a május (90 mm), a legszárazabb a január (20 mm). A város körüli hegyek miatt többször felgyülemlenek a felhők a város fölött, és ez csapadékos, felhős időjárást hoz. A városban az északnyugati és a délkeleti légáramlatok dominálnak.

A főváros nevének eredete alapításának legendájához kapcsolódik. A Tbiliszi név a grúz _Tpili_-ből ered, ami meleget, meleg helyet jelent. A történet szerint a város mostani területét 458-ig erdő borította. Az akkori király, Vahtang Gorgasali a sólymával (más vélemények szerint héjával) elment vadászni ebbe az erdőségbe. A sólyom elkapott egy fácánt, de utána mindkét madár beleesett egy hőforrásba, és elpusztult. Az esemény emlékére a király kiirtatta az erdőt és helyére várost épített.

A valóságban a név onnan ered, hogy a környéken számos hőforrás található.

A régészeti kutatások szerint a város és környéke már az i. e. 4. évezredtől lakott. A legkorábbi írásos említés a i. sz. 4. századból származik, amikor I. Varaz-Bakur uralkodása alatt egy erőd épült. A 4. század végén ezt a perzsák elfoglalták, de az 5. század közepére visszakerült Kartli (Grúzia) uralkodóinak kezébe. A 452 és 502 között uralkodó nevéhez a néphiedelemmel szemben nem a város alapítása, hanem annak újraépítése fűződik. Utóda, Dachi apja akarata szerint áthelyezte a fővárost Mckhetából Tbiliszibe. Dachi uralkodása alatt befejeződött az erőd építése és a város fontos központjává vált az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utaknak.

A főváros stratégiai elhelyezkedése a környező nagyhatalmak célpontjává tette a várost. 570 és 580 között a perzsák foglalták el és több évtizedig uralmuk alatt tartották. 621-ben bizánci és kazár hadak törtek a városra. 736 és 738 között az arabok foglalták el a későbbi II. Marván kalifa vezetésével. Az arabok emirátust alapítottak és fejlett jogi rendszert vezettek be Grúzia-szerte. 764-ben ismét kazár uralom alá került a város. 853-ban Buga at-Turki, a kalifátus hadvezére foglalta el. Az arab uralom még az 1050-es évekig tartott. A grúzok közben többször próbálták elűzni az idegeneket, de sikertelenül. 1068-ban a Szeldzsuk Török Szultánság foglalta el. A török uralom alól IV. (Alkotó) Dávid király szabadította fel 1122-ben.

Sota Rusztaveli

1122 után Dávid király áthelyezte a székhelyét Kutaisziből Tbiliszibe, ami az egyesült Grúz Királyság fővárosa, illetve a kaukázusi régió gazdasági, politikai és kulturális központjává vált. A város lakossága a 12. század végére már elérte a 80 000-et. Tamar királynő uralkodása alatt írta Sota Rusztaveli híres művét, A párducbőrös lovag (más fordításban: A tigrisbőrös lovag) című epikus költeményt.

Ezt a időszakot „Grúzia arany korszakának”, vagy „Grúz Reneszánsznak” szokták hívni.

Grúzia arany korszaka nem tartott tovább egy bő évszázadnál. 1236-ban sorozatos vereségek után Grúziát elfoglalták a mongolok. Bár függetlenségét korlátozott mértékig megtarthatta, az ország mégis erős mongol befolyás alá került politikailag és kulturálisan egyaránt. Az 1320-as években sikerült csak őket kiűzni, és ezután Tbiliszi ismét az egységes Grúz Királyság fővárosává vált.

1366-ban pestisjárvány sújtotta a várost. A 14. század végétől a 18. század végéig a környező nagyhatalmak uralma alatt állt rövid függetlenségi periódusokkal. 1386-ban Timur Lenk foglalta el. 1444-ben Jahan sah csapatai megszállták, és lerombolták a fővárost. 1477 és 1478 Akkojunlu irányítása alá került. 1522-ben a perzsák szállták meg, de 1524-ben X. Dávid király fölszabadította.

A 17-18. századig Tbiliszi a környék két rivális nagyhatalma, Perzsia és a Török Birodalom kereszttüzébe került. II. Erekle többször próbálta fölmenteni a várost a perzsa uralom alól, de ezért 1795-ben földig rombolták a várost.

II. Erekle ezután belátta, hogy egyedül nem képes a perzsák ellen harcolni, ezért az oroszok segítségét kérte. 1801-ben a még független Kartli-Kaheti királyság csatlakozott az Orosz Birodalomhoz. Ezzel a Grúz Királyság megszűnt, Tbiliszi pedig később, 1846-ban a Tifliszi kormányzóság (gubernyija) központja lett.

Tbiliszi az 1800-as években

A 19. századtól gazdaságilag és politikailag egyaránt gyorsan fejlődött. Új, európai stílusú épületeket emeltek városszerte. Vasútvonalakat és utakat építettek Oroszország és a környékbeli városok, Batumi, Poti, Baku és Jereván felé. 1850-re ismét a Kaukázusontúl legfontosabb városai közé emelkedett. Több híres államférfi, költő és művész lelt otthonra a városban, például Ilia Chavchavadze, Ataki Tsereteli, Iakob Gogebashvili, Alekszandr Gribojedov. Olyan híres emberek jártak itt, mint Alekszandr Puskin, Lev Tolsztoj és Mihail Lermontov. A Romanov-dinasztia itt rendezte be a kaukázusontúli palotáját a Golovin utcában (ma Rustaveli sugárút).

A századfordulóra Tbiliszi már egy igazi nemzetközi nagyváros benyomását keltette épületeivel és kultúrájával, de közben megőrizte sajátos hagyományait és nyelvét, illetve kultúráját a _Tbilisuri_t.

Az orosz forradalom után 1917-ben a Kaukázusontúl egy időre felszabadult.

A Vörös Hadsereg Tbilisziben, 1921-ben

A Rózsás Forradalom

1918 tavaszán megalakult a rövid életű Kaukázusontúli Föderáció, Tbiliszi fővárossal. Ez 1918. május 26. és 28. között 3 országra (Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán) esett szét, és Tbiliszi Grúzia fővárosává vált.

1918 és 1919 között német, majd brit csapatok főhadiszállása is volt a város. 1918-ban megalakult a Tbiliszi Állami Egyetem, a grúzok régi álma, melynek létrehozását az orosz hatóságok nem engedélyezték.

1920-ban Szovjet-Oroszország elismerte az ország függetlenségét, de 1921-ben az abháziai és adzsáriai felkelések leverésére hivatkozva megszállták az országot, bevonultak Tbiliszibe, és 1921. február 25-én deklarálták szovjet uralmat.

A város először a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosává vált, majd 1936-tól a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság központjává.

A szovjet időszak alatt az ipar fejlődött, a lakosok száma egyenletesen növekedett, és a grúz főváros Moszkva, Leningrád és Kijev mellett a Szovjetunió egyik legfontosabb városává vált.

A városban 3-szor, 1956-ban, 1978-ban és 1989-ben voltak szovjetellenes tüntetések. Az 1989-es tüntetést megpróbálták leverni, de a felébredő nacionalista törekvések hatására 1991. április 9-én Tbiliszi ismét a független Grúzia fővárosává vált.

A Szovjetunió széthullása után 1991. december és 1992. január között rövid polgárháború tört ki a Zviad Gamszahurdia elnököt támogatók és ellenzők között, és ezalatt a városban gyakran voltak összetűzések a maffia klánjai között.

A Sevardnadze-időszak (1993–2003) alatt a bűnözés és a korrupció hatalmas méreteket öltött a társadalom minden szintjén és a munkanélküliségi ráta is nagyon magas volt. A 2003-as elnökválasztáson elkövetett csalások miatt 100 000 ember vonult utcára a fővárosban. A rózsás forradalom után a bűnözés mértéke és a munkanélküliség csökkent, a gazdaság felélénkült, és a főváros egyre inkább a turisták célpontjává is válik.

Tbiliszi két irányító szervezete a Közgyűlés (Szakrebulo) és az Önkormányzat (Meria). A Közgyűlés tagjait négy évre választják, polgármestert pedig a Közgyűlés választja. A jelenlegi polgármester Giorgi Ugulava, a Közgyűlés elnöke pedig Zaal Begasvili.

A várost közigazgatásilag körzetekre (raion) osztották fel. Ezek a régi történelmi városrészek összevonásából keletkeztek, és a helyi lakosok egy része még ma is a történelmi városrészek neveit használja. Az 1930-as években kialakított körzeteket 1991 után némileg átszervezték.

Körzetek:

Tbiliszi polgármesterei:

A lakosság 80%-át a grúzok teszik ki. Rajtuk kívül a városban élnek még, oroszok, örmények, azeriek, oszétek, abházok, ukránok, görögök, zsidók, észtek, németek, kurdok és asszírok. Az utóbbi években jelentősen nőtt a török és kínai lakosok száma.

A lakosok 85%-a keresztény. A legjelentősebb keresztény felekezet a grúz ortodox egyház, utána az orosz ortodox egyház és Örmény Ortodox Egyház. A nyugati kereszténységet képviselik a katolikus, evangélikus és a baptista hívők. A nem keresztény vallások közül a szunnita muszlim (8%) és a zsidó (2%) a legfőbb. Tbiliszi mindig is híres volt a vallások közötti toleranciájáról. Ezért lehetséges az, hogy az óvárosban 500 méteres körön belül egyaránt találhatunk ortodox és katolikus templomot, zsinagógát és mecsetet.

A Tbiliszi Állami Egyetem

Tbilisziben jelenleg hét állami egyetem található:

A legnépszerűbb közlekedési eszközök az új, sárga buszok, amiket az új kormány rendelt Hollandiából. 1966-ban nyílt meg az első metróvonal, a másodikat 1979-ben adták át. 2007-ben fejeződött be a hálózat rekonstrukciója, melynek folyamán megújították az állomásokat és a járműparkot is korszerűsítették. A szovjet időkben épült villamosvonalak közül jelenleg[_pontosabban?_] csak _Sanzona_-ban, a Gldani-Nadzaladevi egyik városrészében lévő járatok üzemelnek.

Az 1905-ben épült sikló a Mtatsminda vidámparkba szállítja az utasokat. 2012-ben a teljes vonalat felújították.

Az Európa tér és Narikala-erőd közt közlekedő libegőt 2012-ben építették.

A város repülőtere a Tbiliszi nemzetközi repülőtér.

a Narikala erőd

A látnivalók többsége a város központjában, a Kura folyó partján, illetve annak környékén található. A leghíresebb látványosságok közé tartozik:

A fővárosban találhatók a nagy tévé- és rádiótársaságok központjai. A legjelentősebb tévécsatorna a magánkézben lévő Rusztavi 2. Szintén privát üzemeltetésű a Mze Tv, az Imedi TV és a Public Broadcasting Channel. 2005-ben a Rustavi 2 felvásárolta a Mze TV-t és Rupert Murdoch média vállalkozó tulajdonába került az Imedi TV.

A rádiók közül a legnagyobb hallgatósággal rendelkezőek az Imedi Radio, a Fortuna és a Radio 105.

Tbilisziben sok napi- és hetilap van forgalomban. A legkeresettebb lapok a 24 Saati (24 Óra), a Rezonansi (Rezonancia), az Alia, illetve az angol nyelvű hetilap, a The Georgian Times.

A városban sok múzeum, színház, mozi, kocsma, diszkó található. A legjelentősebb színházak a Shota Rustaveli Akadémiai Színház és a Marjanishvili Akadémiai Színház, a legjelentősebb operaház pedig a Tbiliszi Állami Operaház.

A város legjelentősebb fesztiválja a Tbilisoba (Tbiliszi napja), amikor a város alapítását ünneplik. 1979 óta létezik a fesztivál. 1988-tól 1994-ig a politikai feszültségek miatt nem rendezték meg, de azóta ismét sok helyi lakost és turistát vonz a rendezvény.

Az FC Lokomotivi Tbiliszi stadionja

A sportélet ázsiai hatásra már korán kibontakozott. A 19. századig a lovaspóló, az ökölvívás és a birkózás volt a legnépszerűbb. A nyugati kultúra elterjedésével, majd a szovjet időszak alatt a nyugati sportok kerültek előtérbe. Közben az 1980-as évekre kiépültek a különböző sportok kisebb és nagyobb sportcsarnokai.

Jelenleg a város legnagyobb stadionja az 58 000 férőhelyes Borisz Paicsadze Stadion. Szintén jelentős még a Miheil Meski Stadion 24000 férőhellyel és a Sportpalota, melyben kosárlabda és teniszmérkőzéseket rendeznek.

A legkedveltebb sportok a labdarúgás, a kosárlabda, a rögbi és a birkózás. A két legismertebb focicsapat az SZK Dinamo Tbiliszi (mely 1981-ben megnyerte a Kupagyőztesek Kupáját) és az SZK Lokomotivi Tbiliszi. A BC Dinamo Tbiliszi a legjelentősebb kosárlabda-csapat, mely 1962-ben megnyerte az Euroligát.

Város Ország
Ausztria Innsbruck Ausztria
Egyesült Királyság Bristol Egyesült Királyság
Franciaország Nantes Franciaország
Kazahsztán Asztana Kazahsztán
Lengyelország Varsó Lengyelország
Litvánia Vilnius Litvánia
Németország Saarbrücken Németország
Olaszország Palermo Olaszország
Örményország Jereván Örményország
Románia Bukarest Románia
Spanyolország Bilbao Spanyolország
Szlovénia Ljubljana Szlovénia
Törökország Ankara Törökország
Ukrajna Kijev Ukrajna
USA Atlanta USA

Panorámakép az óvárosról

Panorámakép a Narikala erődből

Panorámakép a Narikala erődből

  1. ↑ Поспелов Е. М. Географические названия мира: Топонимический словарь, М., «Русские словари», 1998, 412. o. — ISBN 5-89216-029-7
  2. ↑ Tbiliszi, metropolisz a Kaukázusban