Toulouse (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Toulouse
A városháza
A városháza
Közigazgatás
Ország Franciaország
Régió Okcitánia
Megye Haute-Garonne
Kerület Toulouse
Településtársulás Communauté d'agglomération du Grand Toulouse
Polgármester Jean-Luc Moudenc (2014–2020)
INSEE-kód 31555
Irányítószám 31000, 31100, 31200, 31300, 31400, 31500
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 504 078 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 3 781 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 141 m
Terület 118,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 36′ 16″, k. h. 1° 26′ 38″43.604444444444, 1.443888888888943.604444°N 1.443889°EKoordináták: é. sz. 43° 36′ 16″, k. h. 1° 26′ 38″43.604444444444, 1.443888888888943.604444°N 1.443889°E
Toulouse weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Toulouse (kiejtés /tuluz/ kiejtéseⓘ, régen Tolosa) város Dél-Franciaországban, a Garonne folyó partján. Okcitánia régiónak és Haute-Garonne megyének is székhelye (prefektúra). Franciaország negyedik legnépesebb városa. Beceneve ville rose, vagyis a rózsaszín város.

Toulouse (Blagnac) 1981–2010 átlagok és extrém 1947–2017 éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 21,2 22,1 27,1 30,0 33,4 39,8 40,2 40,7 35,3 30,8 24,3 21,1 40,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,5 11,1 14,5 17,0 21,0 25,2 28,0 27,9 24,6 19,5 13,3 9,9 18,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 2,4 3,0 5,0 7,1 10,9 14,3 16,5 16,5 13,4 10,5 5,8 3,2 9,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 51 42 49 70 74 60 38 47 47 57 51 52 638
Havi napsütéses órák száma 93 115 175 186 209 228 253 239 204 149 96 85 2031
Forrás: Météo France[2][3][4], Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990)[5]

Toulouse (Cugnaux) 1981–2010 átlagok és extrém 1922–2017 éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 23,3 24,8 28,3 29,9 33,9 39,3 40,2 44,0 36,0 35,4 27,0 26,9 44,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,7 11,1 14,5 16,9 20,9 25,0 28,0 28,0 24,6 19,5 13,4 10,1 18,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 2,6 3,3 5,4 7,4 11,3 14,7 16,8 16,7 13,7 10,8 6,1 3,4 9,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 50 39 46 66 74 58 39 43 52 55 52 53 626
Havi napsütéses órák száma 93 117 174 187 208 225 247 235 203 148 95 85 2015
Forrás: Météo France[6]

Ősi, a későbbi városmagtól keletre épült, ibérek, illetve ligurok lakta kelta településből fejlődött ki. A város magva a Garonne nagy kanyarjának külső, keleti ívén épült a folyó kavicsos teraszán mint kisebb mezőváros; a bal parti lapály csak később népesült be.[7] Lakosságában az i.e. 2. század végére a liguirok kerültek többségbe.[8]

Vaskori neve Bazacle volt, ami a „gázló” jelentésú latin vadaculum kifejezésből származik, és arra utal, hogy fontos folyami átkelőhely volt.[7]

A rómaiak i.e. 106-ban foglalták el,[8] és Gallia Narbonensis provinciában Tolosa néven jelentős várossá fejlődött. Légiók táborhelyéből fejlődött katonavárossá, majd tartományi székvárossá léptették elő.[7]

418 végén vagy 419 elején a vizigótok átkeltek a Pireneusokon; elfoglalták Bordeaux-t és Toulouse-t. Ezután a továbbra is Tolosának nevezett várost tették királyságuk fővárosává.

Frank és gót hadjáratok Akvitániában 507–509

507-ben a vouillé-i csatában a vizigótok döntő vereséget szenvedtek az I. Klodvig frank király vezette egyesült frank és burgund csapatoktól, és 508-ban már maga Toulouse is frank kézre került. A gótok kénytelenek voltak feladni galliai területeik zömét, csak Septimaniát tudták megtartani (a keleti gótok beavatkozásának köszönhetően).

778–tól 1271-ig önálló grófság, majd hercegség volt.

Az 1208-ban ellen kezdett albigens keresztes hadjáratban VI. Rajmund toulouse-i gróf a katharok pártjára állt, mire Simon de Montfort, Leicester 5. grófja túlerőben lévő hadaival elfoglalta a grófságot. VI. Rajmund Angliába menekült, majd II. Péter aragóniai királynak esküdött hűséget. Az 1213. szeptember 12-én vívott muret-i csatában Simon de Monfort csapatai szétverték az aragón hadat, maga Péter király is odaveszett. A csata az aragón befolyás végét és a francia korona megerősödését hozta Languedoc számára. VI. Rajmund fia, a későbbi VII. Rajmund toulouse-i gróf aragónokból és katalánokból szervezett seregével 1216. augusztus 24-én bevette Beaucaire-t, majd 1217. szeptember 12-én magát Toulouse-t is. A sikertelen ellentámadás végén Montfort 1218. június 25-én elesett, fia, VI. Amaury de Montfort pedig a vert had maradékaival kitakarodott a grófságból.

1215-ben Szent Domonkos Toulouse-ban alapította meg a később róla elnevezett dominikánus rendet a kathar eretnekség elleni küzdelemre.

VII. Rajmund 1224-ben szövetségese, II. Roger-Bernard de Foix segítségével elfoglalta Carcassonne-t, és ezután békét kötött a keresztesekkel. Amaury de Montfort azonban felajánlotta a névleg még birtokának számító Toulouse-t a koronának, mire 1225-ben a bourges-i zsinat kiközösítette Rajmundot, és VIII. (Oroszlán) Lajos „keresztes hadjáratot” indított ellene.

A király ugyan odaveszett a hadjáratban, de energikus özvegye, Kasztíliai Blanka az 1229-ben kötött meaux-párizsi szerződésben megszerezte a grófság felét, a Trencavel-örökséget. Bár a másik fél birtokában megerősítették Rajmundot, egyetlen lányát azonban Alphonse királyfihoz kellett nőül adnia.

VII. Rajmunddal kihalt a család fiága, majd Johanna halála után végképp nem maradt több leszármazott. A grófságot megszüntették, földjeit a királyi birtokok közé tagolták.

Toulouse a grófság megszüntetése után is megtarthatta városi kiváltságait.[8]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Toulouse térképe 1631-ből

A francia forradalom előtt Toulouse volt Languedoc tartomány székhelye. Jelenleg Okcitánia régió adminisztratív központja.

Az ipari forradalom máshol jelentős beruházásai elkerülték Toulouse-t, ezért a 18. és a 19. században a város jelentősége csökkent. A 20. században Toulouse-ba helyezték a hadifelszerelések gyártását és a repülőipart, amitől a város ismét életre kelt. Érdekes, hogy Toulouse gyengéje végül erősségévé lett, mert az ipari forradalom okozta környezetrombolás, valamint a szociális-gazdasági átszervezés itt nem jelentkezett. Helyzetét Európa repülőipari központjaként, valamint azt kihasználva, hogy az emberek az ipari területekről szívesen költöznek a melegebb éghajlatú és kevésbé szennyezett levegőjű Toulouse-ba, a város lélekszáma 1960 és 2000 között 50 százalékkal nőtt, mialatt a francia városok átlagos gyarapodása 30 százalék volt. A repülő- és biotechnológiai ipar kedvezőnek tűnő jövőjére alapozva további növekedése várható.

Jeanne d’Arc lovasszobra

Gazdasági életét a ókorban, illetve a középkor első felében közúti csomópont jellege határozta meg. A szállításban a Garonne-nak alárendelt szerep jutott; főleg a Baszkföldre, illetve a Pireneusokon átvezető áruforgalom volt jelentős. Ezt különösen a 11–12. században megtelepedett zsidó kereskedők virágoztatták fel.[7]

A középkorban a polgárok fő terméke a festő csüllengből (Isatis tinctoria) előállított kék festék volt. A kézműipar egyéb ágai is jórészt a mezőgazdaságban, többnyire a környéken termelt alapanyagokat dolgoztak fel.

Az 1681-ben átadott Canal du Midi csatorna tovább élénkítette a város amúgy is pezsgő kereskedelmét; Toulouse Akvitánia és Languedoc legjelentősebb vásár- híd- és kapuvárosává vált. Fellendült a malomipar: nemcsak az aszályos Roussillonban termelt búzát őrölték itt, de sokat importáltak Észak-Afrikából is, és azt bárkák hozták fel a csatornán. A 18. századra Toulouse Nyugat-Európa egyik legnagyobb malomvárosává vált.[7]

Jelenleg a repülőgép- és űripar adja a város gazdaságárak gerincét. Itt található az európai repülőgépgyártás központja, a város az Airbus Group székhelye. Itt működik az Airbus Industrie legnagyobb gyára mellett a légiközlekedés elitiskolája, az Ecole Supérieure „Sup-Aero” is. Az Airbus Defence and Space és a francia Alcatel Space műholdgyár is itt talált helyet, miként a Francia Űrkutatási Központ (CNES) műszaki központja is. A hagyományos iparágakat vegyi- és textilüzemek képviselik.

Párizstól 590 km-re fekszik, ill. félúton az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között.

Főpályaudvara a Gare de Toulouse-Matabiau, amelyen három vasútvonal is áthalad:

A városban 1993 óta metró és 2010 óta villamos is közlekedik.

Nemzetközi repülőtere a Toulouse-Blagnaci repülőtér, mely a várostól 6,7 km-re északnyugatra fekszik.

Itt ágazik ki a Garonne-ból a folyót a Földközi-tengerrel összekötő Canal du Midi csatorna, valamint a nehezen hajózható Garonne-nal párhuzamosan épített, az Atlanti-ócean felé kapcsolatot teremtő Canal Latéral.

A Saint Sernin-bazilika

Toulouse-ban 1229-ben alapított patinás egyetem működik, és híres a szépművészeti múzeuma is. A városban sok templom található, ezek közül különösen figyelemre méltó az 1000-es években alapított Saint Sernin-bazilika. Az 1700-as évekből fennmaradt városházán (Le Capitole) színházi előadások is zajlanak. A pezsgő zenei életet mutatja, hogy sok népszerű együttes ebből a városból indult útjára, például a fiatal zenerajongók között sikeres Zebda is.

A Théâtre du Capitole az opera és a balett otthona. Az Orchestre National du Capitole az _Halle aux Grains_-ben játszik. Az Académie des Jeux Floraux, a Francia Akadémia Dél-Franciaország okcitán nyelvet beszélő régiói számára kialakított megfelelőjének székhelye. Ezzel Toulouse az okszitán kultúra nem hivatalos fővárosa. A hagyományos okszitán kereszt Toulouse város és a 2016-ban kialakított Okcitánia régió szimbóluma is.

Toulouse számos repüléstechnikával foglalkozó múzeumnak ad otthont, mint például az Aeroscopia, L’Envol des pionniers és a Cité de l’espace.

Világszerte elismert, 1229-ben alapított egyeteme (Université de Toulouse) az egyik legrégibb Európában; több mint 97 000 hallgatójával a lille-i mellett a harmadik legnagyobb francia egyetem Párizs és Lyon után.[9]

További intézmények:

A városközpont arculatát meghatározó vöröstéglás épületei miatt a „vörös városnak” nevezik. A középkorban a kékfestéshez használt festék kereskedelméből meggazdagodott polgárok a városközpontban reneszánsz palotákat emeltek.

Legnépszerűbb sportklubja a Stade Toulousain rugbycsapat, mely európa egyik legjobbja. A Toulouse FC jelenleg a Ligue 2-ben, a második szintű francia labdarúgóligában játszik. A város otthont adott az 1998-as labdarúgó-világbajnokság és a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság meccseinek is.

  1. ↑ Populations légales 2021
  2. ↑ Données climatiques de la station de Toulouse (francia nyelven). Meteo France. [2018. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  3. ↑ Climat Midi-Pyrénées (francia nyelven). Meteo France. [2019. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  4. ↑ Toulouse–Blagnac (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  5. ↑ Normes et records 1961–1990: Toulouse-Blagnac (31) – altitude 152m (francia nyelven). Infoclimat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  6. ↑ Toulouse–Francazal (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  7. ↑ a b c d e Bencze
  8. ↑ a b c Pálfy
  9. ↑ Atlas 2005-2006 de l'éducation nationale[_halott link_], pdf