W. E. B. Du Bois (original) (raw)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
W. E. B. Du Bois | |
---|---|
1918-ban | |
Született | 1868. február 23.Great Barrington, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok |
Elhunyt | 1963. augusztus 27. (95 évesen)Accra, Ghána |
Állampolgársága | amerikai (1868–) ghánai (1961–)[1] |
Házastársa | Nina Gomer Du Bois (1896–1950) Shirley Graham Du Bois (1951–)[2] |
Gyermekei | Nina Yolande Du Bois |
Foglalkozása | pedagógus, szociológus, történész, politikus, író |
Tisztsége | polgárjogi aktivista |
Iskolái | Fisk University Harvard Egyetem Humboldt Egyetem Heidelbergi Egyetem Harvard Főiskola Searles High School |
Kitüntetései | Spingarn Medal (1920)[3] Nemzetközi Lenin-békedíj (1959) National Association of Black Journalists Hall of Fame (2004) |
Sírhelye | Osu Castle (–1985) W.E.B. Dubois Memorial Centre for Pan African Culture (1985–)[4] |
W. E. B. Du Bois aláírása | |
IMDb | |
A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
William Edward Burghardt "W. E. B." Du Bois (Great Barrington, Massachusetts, 1868. február 23. – Accra, Ghána, 1963. augusztus 27.) amerikai pedagógus, szociológus, történész, politikus és író. Afrikai, francia és dán ősök leszármazottja.
A Harvard Egyetemen George Santayana és William James tanítványa volt. A mester fokozat elnyerése után Európába utazott (Magyarországon is járt), a Berlini Egyetemen szociológiát és közgazdaságtant hallgatott. 1895-ben a Harvardon doktorált, értekezésének témája a rabszolga-kereskedelem. Ezután több egyetemen (Wilberforce, Philadelphia, Atlanta) tanított.
A Niagara mozgalom vezetői, ülő alak W. E. B. Du Bois (1906)
Tanulmányokat írt a néger kisebbség szociális és gazdasági helyzetéről (The Philadelphia Negro, 1899). Különböző polgárjogi szervezetek alapító tagjaként, köztük Niagara Movement, National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) vett részt a színes bőrűek polgári és kulturális jogaiért folytatott politikai harcokban. Eltökélten harcolt a színes bőrű gyerekek elkülönített iskolai oktatása ellen. Az 1920-as években egy új, kulturálisan magasan fejlett afrikai állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta. Bejárta a világot, több ízben járt a Szovjetúnióban, rokonszenvezett a kommunizmus eszméivel, 1958-ban Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki.
Du Bois a reformpedagógiához közeli pedagógiai nézeteket vallott. John Dewey-hoz hasonlóan nagyra értékelte az ingergazdag környezetet, amely „a világ dolgainak rendkívül sokféleségével” hat a gyermek lelkére. A nevelés végső célja, hogy hozzájáruljon a kultúrák közeledéséhez.
Számos angol nyelvű kötete megtalálható magyarországi közkönyvtárakban is. Válogatott prózai írásait 1334 oldalon adták közre 1986-ban. (Writings. New York, N.Y., The Library of America.)
- The gift of black folk: Negroes in making of America. Boston, 1924
- Africa – its place in modern history, Africa – its geography, people and products. Kansas, 1930
- The world and Africa. New York, N.Y. 1965
- A fekete láng. Regénytrilógia, 1-3.; ford. Szinnai Tivadar, jegyz. Szabó Mária; Kossuth, Bp.,1961–1963
- John Brown balladája; ford. Borbás Mária; Kossuth, Bp., 1978
- ↑ David Levering Lewis, 312, Henry Holt, 2009, 978-0-8050-8769-7
- ↑ African American Authors, 1745-1945 (1st edition), 121,123
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 28.)
- Pukánszky Béla: Du Bois, William Edward Burghardt című szócikke, lásd Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest, 1997. 308. p. ISBN 963 8146 45 1
- Du Bois[_halott link_]
- Gutek, G. L.: Cultural foundations of education. New York, 1991
- Multikulturális nevelés
- National Association for the Advancement of Colored People