Magyar Média Mecenatúra
• A merénylet (original) (raw)
1898. szeptember 10-én fél kettőkor az egyik genfi szállodából két feketeruhás hölgy lép ki. Az idősebb Hohenembs grófnő néven jelentkezett be, a fiatalabb láthatóan a kísérője volt. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel nekiszaladt a grófnőnek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki három nyelven is köszönetet mondott, majd valamilyen ismeretlen nyelven (magyarul) kérdéseket tett fel a kísérőjének. Az incidens után sietősen elindultak a száz lépésre lévő hajóállomás felé és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult. A társalkodónő (gróf Sztáray Irma) bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog. A hajó azonnal visszafordult, a hölgyet a szállodai szobájába vitték, ám a kiérkező orvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné meggyilkolása nagy nemzetközi szenzációnak számított, az emberek nem értették, miért kellett meghalnia a politikába nem avatkozó, amúgy is tragikus sorsú szépséges királynénak. A magyarok különösképp siratták, hiszen köztudott volt a kölcsönös szimpátia, amely Erzsébetet és a magyarokat összekötötte. Bécsi sírját még ma is elborítják a piros-fehér-zöld szalagos koszorúk. Erzsébet tizenhat éves volt, amikor szerelemházasságot kötött Ferenc József osztrák császárral. Ám a szerelem nem sokkal éli túl a házasságot. Erzsébet szenved a bécsi udvar szigorú etikettjétől Anyósával, Zsófia főhercegnővel is folyton konfliktusba kerül, aki hamarosan megszülető gyermekei nevelését is elragadja tőle. Erzsébet romantikus alkat, titokban verseket ír, és vonzódik a szabadság-szerető, rebellis magyarokhoz, akiket anyósa olyannyira gyűlöl. Találkozik Deák Ferenccel és Andrássy Gyula gróffal, és kölcsönös szimpátia ébred közöttük. Erzsébet közvetítő szerepet játszik abban, hogy Zsófia minden ellenkezése ellenére a kiegyezés révén a magyarok visszakapják 1848-ban kivívott jogaik jó részét.A magyar kiegyezés után Erzsébet nem ártja magát a politikába. A számára elviselhetetlen bécsi udvarból egyre többször menekül el, egyik kedvenc tartózkodási helye Gödöllő. Ahogyan az évek telnek, egyre több időt tölt külföldön is: Angliában, Svájcban, Korfu szigetén. Luigi Luccheni árvaházakban, később nevelőszülőknél felnőtt olasz fiatalember, a történet idején húszas évei elején jár. Különböző országokban alkalmi munkákból tengeti életét. Hatalmas indulat van benne a gazdagok és előkelők iránt, maga is anarchistának vallja magát. 1898 nyarán Svájcban él, előbb Lausanne-ban, majd egy olcsó genfi szálláson bérel ágyat – közösen, egy másik olasszal és arra készül, hogy egy előkelő fejedelmi személy megölésével teszi híressé nevét. A film bemutatja Erzsébet, valamint az olasz anarchista Luccheni útját a gyilkosságig;az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű nő és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú és ideológiájú férfi tragikus találkozását. Ábrázolja a századforduló Európájának feszült hangulatát, az anarchista gondolat veszélyes megnyilvánulásait. Választ keres arra, miért kellett a királynénak meghalnia. Bemutatja a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, illetve azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság kiváltott. Megjelenik benne a végzetszerűség illetve a véletlen drámája és tragikuma. A dramatikus jelenetek mellett néhány összefüggés, életrajzi mozzanat megértését narráció segíti, amelyet általában a történet montázs-szerű képei illusztrálnak.
pályázati adatok
partner
pályázat típusa
Fehér György
pályázat éve
2017
támogatás összege
120 000 000 Ft
alkotók
műfaj
dráma
rendező
Pajer Róbert
forgatókönyvíró
Porogi András, Pajer Róbert
operatőr
Csukás Sándor, Markert Károly
zeneszerző
Barabás Béla
vágó
Poós A. Márton
látványtervező
Sárdi Zoltán
szereplők
Kováts Adél - Erzsébet
Timkó Eszter - Sztáray grófnő
Csőre Gábor - Lucheni
Cserna Antal - Léchet
Csutorás Bánk - Posio
Győri Péter - Írnok
Fillár István - Gualducci
Lux Ádám - Főudvarmester
Fazekas István - Utcaserpő
Dózsa Zoltán - Kapucinus
Varju Kálmán - Martinelli
Schnell Ádám - Navazza
Porogi András - Járókelő úr
Baronits Gábor - Barbotti
Szalma Tamás - Berzeviczky
Sághy Tamás - Dr. Golay
Bordán Irén - Mikes grófnő
Durkó Zoltán - Börtönőr
Földesi Ágnes - Járókelő hölgy
Mezei Léda Réka - Feifalik
Előd Álmos - Panizza
Hábermann Lívia - Dardellné
Rubold Ödön - Bíró
Szakács Tibor - Védő
Janik László - Árús
Jakab Csaba - Orvos
Urmai Gábor - Börtönőr II
Karácsonyi Zoltán - Piperkőc
rendezőasszisztens
Szekeres Károly
felvételvezető
Gerencsér Gyula
hangmérnök
Oláh Ottó
mikrofonos
Hörömpöli Márk
SFX
Krasnyánszky Gyula
segédoperatőr
Gerencsér Dávid, Tímár Gergely
kameratechnikus
Szécsényi Janka
focus puller
Nánásy Levente, Gellén Sándor
VFX
Besenyői Ádám, Szemerey Viktor
építész
Blahó László, Varga Péter
berendező
Einhorn Zsuzsa
fővilágosító
Szendrő András
világosító
Bezdás István, Szendrő Péter
technikus
Pataki Zoltán
állófényképész
Szabó Adrienn
scripter
Balogh Emese
casting
Makó Mária
technikai stáb
Pásztor Tamás - légifelvétel
Gulyás-Kiss Zoltán - kaszkadőrszakértő
Blaha Tamás - DIT
Bánrévi Gábor - fahrtmester
Sinka András - berendező II
Szilágyi Diána - smink
Horváth László - fodrász
Márta Magdolna - maszkmester
Pártényi Zsuzsanna - jelmezkivitelező
Csala József - rendezőasszisztens II
Beliczki Emília - rendezőasszisztens II
gyártási- és produkciós adatok
produkciós iroda
FILM-ART Stúdió Kft.
producer
Hábermann Jenő
társproducer
Romwalter Judit
produkciós asszisztens
Tóth Tímea
gyártásvezető
Horváth Attila
gyártók
gyártás tervezett ideje
2017.09.01-2018.09.03
forgatás tervezett befejezése
2018.05.13
forgatási helyszínek
Budapest, Fót, Etyek, Gödöllő, Ráckeresztúr
utómunkák
Generix Kft
technikai adatok
masteranyag
HD
játékidő
52
forgalmazási adatok, díjak
televíziós sugárzások
Duna TV - 2018.09.10