Besz�lget�sek Luigi Dallapiccol�val (original) (raw)
V�RNAI P�TER
BESZ�LGET�SEK LUIGI DALLAPICCOL�VAL
A kottap�ld�k k�zl�s�nek enged�lyez�s��rt
az Edizioni Suvini Zerboni, Milano kiad�nak mondunk k�sz�netet
A bor�t�n felhaszn�lt f�nyk�p
Foto Simone, Milano
felv�tele
© 1977 V�rnai P�ter
TARTALOM
BEVEZET�SESEM�NYEK - M�VEK P�LYAKEZD�S A DODEKAFON FORDULAT �JSZAKAI REP�L�S A FOGOLY AZ ELK�TELEZETTS�GR�L ST�LUSV�LT�S? �NEKES MUZSIKA �S IRODALOM A ZENET�RT�NETI HAGYOM�NY AZ OLASZ HAGYOM�NY A ZENET�RT�NETI HAGYOM�NY A KOMPOZ�CI�S TECHNIKA K�RD�SEI A ZENEI �LETR�L M�V�SZI HITVALL�S - EMBERI HITVALL�S DALLAPICCOLA M�VEINEK JEGYZ�KE
BEVEZET�S
Ha e k�nyv feladat�t egy mondatban kellene �sszefoglalni, a k�vetkez� ellentmond�sos fogalmaz�ssal k�nyszer�ln�nk �lni: Olyan zeneszerz�t mutatnak be a soronk�vetkez� fejezetek, aki �gysz�lv�n ismeretlen a magyar k�z�ns�g el�tt - noha vil�gh�r�.
S ezt az ellentmond�st, sajnos, nem lehet feloldani. Meg�rt�s�hez pillant�st kell vetni az elm�lt f�l �vsz�zad magyar zenei �let�re. Amikor Luigi Dallapiccola els� m�veit �rta, majd amikor ezek a darabok lassan-lassan bemutat�sra ker�ltek Olaszorsz�gban, majd Eur�paszerte: n�lunk m�g egy�ltal�n nem d�lt el az �j magyar iskola, Bart�k, Kod�ly �s k�vet�ik elismertet�s��rt v�vott harc. A 20-as �vek v�g�n, a 30-asok elej�n m�g sz�mos ellenz�je volt ennek a muzsik�nak. Mindazok a kritikusok, eszt�t�k �s zeneszerz�k, akik Bart�k �s Kod�ly mellett t�m�r�ltek, e sok ellens�g �s az elkeseredett ellen�ll�s l�tt�n �gy �rezt�k: a k�t mester m�v�szet�t csak akkor lehet diadalra juttatni, ha minden m�s st�lust kirekesztenek mell�le. Minden m�s st�lust: legyen az visszah�z�, konzervat�v ir�nyzat vagy Bart�k�khoz hasonl�an korszer�, halad�, el�remutat�, de m�s elveket vall�, m�s koncepci�j� zenei szeml�let. Ennek a l�nyeg�ben nagyon j� sz�nd�k�, eredm�nyes, de m�gis hib�s "harcmodornak" k�sz�nhet�, hogy Magyarorsz�gon ebben az id�ben ugyan elv�tve el�ad�sra ker�ltek Stravinsky, Hindemith, Prokofjev m�vei, nagyon elv�tve a b�csi iskola n�h�ny alkot�sa, - a zenei k�ztudat azonban �gysz�lv�n egy�ltal�n nem vett, nem vehetett tudom�st e st�lusok l�tez�s�r�l, vagy legal�bbis: nem m�lt�nyolhatta azokat s�lyuknak, jelent�s�g�knek megfelel�en. A kisebb - zeneileg kisebb - nemzetek zen�j�nek k�pvisel�i pedig �gysz�lv�n egy�ltal�n nem jutottak sz�hoz. �gy p�ld�ul a n�lunk is ar�nylag ismert Ottorino Respighi m�vein k�v�l a sz�zad els� �vtizedeinek olasz komponist�i: Pizzetti, Malipiero, Ghedini, Petrassi �s Dallapiccola alkot�sai egy-egy "hivatalos" koncerten k�v�l (ne feledj�k: a politikai sz�vets�g ideje volt ez a k�t fasiszta, illetve fasisztoid �llam k�z�tt) egy�ltal�n nem sz�laltak meg. Respighi is ink�bb az Operah�z sz�npad�n v�lt n�pszer�v� �s nem a koncertteremben.
A h�bor� ut�n l�nyeg�ben nem v�ltozott a helyzet. Teljes er�vel hatott m�g a fent v�zolt szeml�let, majd bek�vetkeztek a dogmatikus korszak elz�rt �vei. S mire ennek is v�ge lett, annyi behoznival�nk volt, hogy a m�sorpolitika ir�ny�t�i szinte azt sem tudt�k, hov� kapjanak hirtelenj�ben. Az olasz mesterek, s k�zt�k Dallapiccola valahogy k�v�lrekedtek. A magyar k�z�ns�g - �s nemcsak az �tlagpublikum, hanem a szakmabeli is - ma sem ismeri tulajdonk�ppen ezeket az alkot�sokat. Dallapiccola f�m�vei k�z�l egyszer sz�lalt meg hangversenyen A fogs�g �nekei, a R�di� vette csak fel hangszalagra _A felszabadul�s �nekei_t, a Telev�zi� nem tudom, sug�rozta-e kett�n�l t�bbsz�r az �jszakai rep�l�s opera remekbesiker�lt magyar t�v�filmj�t. Az Operah�z ezideig mereven elz�rk�zott A fogoly bemutat�sa el�l. S ha ez a sorsuk azoknak a f�m�veknek, amelyek vil�gszerte a koncert- �s operareperto�r integr�ns r�szei, mennyivel mostoh�bb elj�r�sban r�szes�lnek a kamaram�vek!
(S e sorok �r�ja itt meg�lljt k�nytelen parancsolni �nmag�nak, �szrev�ve, hogy egy k�nyv el�szav�t �rja �s nem publicisztik�t. Az olvas� tal�n megbocs�tja az eddigi szenved�lyes hangot, mely �hatatlanul elragadta a szerz�t. �hatatlanul, mert mindig kiv�ltja a szenved�lyes hangot, ha egy zeneszerz� m�v�szet�t �rdemtelen�l �s m�lt�nytalanul mell�zik, �lt b�r a komponista r�gm�lt sz�zadokban vagy ma.)
B�rmely alkot�m�v�sz bemutat�s�nak kiindul�pontja nem lehet m�s, mint k�rnyezet�nek bemutat�sa, k�r�ln�z�s azon a t�r- �s id�beli t�jon, amelyen munk�ss�ga megkezd�d�tt.
Luigi Dallapiccola 1904. febru�r 3-�n sz�letett az isztriai Pisin�ban. Szellemi kialakul�s�r�l m�g lesz sz�. Amikor a 20-as �vek v�gefel� befejezi tanulm�nyait, olyan zenei �letet tal�l maga k�r�l It�li�ban �s k�l�n�sen v�lasztott "sz�kebb p�tri�j�ban", Firenz�ben, amelyet nem lehet m�s sz�val nevezni, mint provinci�lisnak. Az olasz zenei �letet v�ltozatlan er�vel �s majdnem abszol�t kiz�r�lagoss�ggal az opera uralja, ennek is legsek�lyesebb ir�nyzata, a verizmus. Puccini nemr�g halt meg, n�pszer�s�ge egyre n�, de a sz�npad igazi urai Mascagni, Leoncavallo, Giordano �s Cilea. Az el�z� sz�zad nagy tradicion�lis operamuzsik�ja, els�sorban Verdi term�szetesen szint�n �l. De ez az "�l�s" l�nyeg�ben hamis�tott: a kor operam�v�szete mit sem t�r�dik Verdi igazi dr�mais�g�val (a Puccini�val se nagyon...), legfontosabb c�lja a hangi brav�r, a kiv�gott magas C�.
Hangszeres zen�r�l, szimf�ni�r�l �s kamaramuzsik�r�l alig esik sz�. S ebben a k�rnyezetben l�p fel az a muzsikus, akinek k�sz�nhet�, hogy Olaszorsz�g zenei �lete nem s�llyedt el v�gleg az operai provincializmus mocsar�ban: Alfredo Casella. Casella m�k�d�se korszakos jelent�s�g� It�li�ban. Zeneszerz�k�nt, el�ad�m�v�szk�nt �s szervez�k�nt egyar�nt tev�kenykedett, s mindh�rom min�s�g�ben el�rte, hogy It�lia visszat�rhetett az eur�pai zene fejl�d�s�nek f� �tvonal�ra. A zeneszerz� egyfajta folkl�rral �titatott neoklasszicizmus z�szl�viv�je volt. Munk�ss�g�nak s�lypontja a hangszeres zen�re esett, sz�npadi m�vet nagyon keveset �rt (n�lunk is j�tszott�k A kors� c�m� balettj�t). Karmesterk�nt �s zongoram�v�szk�nt s�krasz�llt Bart�k, Stravinsky, Sch�nberg, Hindemith �s a Hatok zen�j��rt, ezeket a m�veket � ismertette meg az olasz k�z�ns�ggel. A szervez� Casella 1917-ben megalak�tja a "Modern Zene Olasz T�rsas�g�t", ebb�l fejl�d�tt ki k�s�bb a Modern Zene Nemzetk�zi T�rsas�ga. E t�rsas�g nemcsak azt t�zte ki c�lj�ul, hogy a korszak nemzetk�zi nagys�gait propag�lja It�li�ban, hanem azt is, hogy megsz�lal�si lehet�s�get ny�jtson a fiatal olasz zeneszerz�knek.
Mindezt - tal�n mondani se kell - nem n�zte j� szemmel a fasiszta korm�nyzat. "Internacionalist�nak" b�lyegezt�k mind Casell�t, mind pedig a h�rom leger�teljesebben megnyilatkoz� fiatal alkot�-egy�nis�get: a sajn�latosan kor�n elhunyt Salviuccit, Petrassit �s Dallapiccol�t. �gy Dallapiccola m�r p�lyakezd�se korszak�ban is bizonyos bels� emigr�ci�ba k�nyszer�lt, ami k�s�bb egyr�szt teljess� v�lt, m�sr�szt a zeneszerz�t harcos antifasiszt�v� tette.
Fejl�d�s�t �s alakj�t nem �rthetj�k meg teljesen, ha nem ismerj�k - ak�r csak r�vidrefogottan is - �let�tj�nak esem�nyeit. A Dallapiccola-csal�d feje, a zeneszerz� apja gimn�ziumi tan�r, majd igazgat� volt, a pisin�i olasznyelv� k�z�piskola vezet�je. Az akkor az Osztr�k-Magyar Monarchi�hoz tartoz� Isztri�ban gyan�s volt minden az osztr�k hatalmi szervek el�tt, ami olasz szellemet �rasztott. A vil�gh�bor� alatt, 1916-ban "politikailag megb�zhatatlannak" nyilv�n�tott�k Dallapiccola igazgat�t �s 1917-ben csal�dj�val egy�tt Grazba intern�lt�k, az iskol�t pedig bez�rt�k. Ez a k�t�ves sz�m�zet�s rendk�v�l m�ly nyomokat hagyott a serd�l�se legfog�konyabb korszak�ba l�pett fi�ban. M�r Pisin�ban is tanulgatott zongor�zni, Grazban azonban m�dja volt az operareperto�r nagyr�sz�nek, mindenekel�tt Wagner m�veinek megismer�s�re. Itt hat�rozta el, hogy zeneszerz� lesz. Ez volt a grazi intern�l�s pozit�v oldala. A negat�v oldal, az intern�l�s, a szabad mozg�st�l val� megfoszt�s t�nye ugyancsak maradand� hat�st tett. Ennek k�sz�nhet� Dallapiccola szenved�lyes gy�l�lete mindenf�le zsarnoks�g ellen, s ennek k�sz�nhet� - a sz� konkr�t �rtelm�ben - k�t zseni�lis alkot�sa, A fogs�g �nekei �s A fogoly.
A h�bor� befejeztekor, 1918-ban t�rt vissza a csal�d Olaszorsz�gba; Dallapiccola n�gy �vig Triesztben tanult. Nagy nyelvismerete is ekkor alakult ki: anyanyelv�n k�v�l foly�konyan besz�lt n�met�l, franci�ul �s angolul, kit�n� ismer�je volt a latin �s g�r�g nyelvnek. A fiatalember szellemi fejl�d�s�t h�rom t�nyez� determin�lta: az otthoni l�gk�rb�l mag�val hozott klasszikus m�velts�g (az apa klasszika-filol�gus volt), a grazi �lm�nyek �s Trieszt h�rom kult�ra - olasz, n�met �s szl�v - tal�lkoz�hely�n kialakult, val�ban nemzetk�zi leveg�je. 1922-ben k�lt�z�tt �t Firenz�be. Az Arno-parti v�ros t�bb mint f�l �vsz�zadon �t, hal�l�ig otthona maradt. Itt fejezte be tanulm�nyait, Ernesto Consolo �s Vito Frazzi vezet�s�vel. Zongoram�v�szi �s zeneszerz�i diplom�t szerzett. Noha - mint eml�tett�k - Firenze zenei l�gk�re ebben az id�ben igen elmaradott volt, m�gis itt �rte Dallapiccol�t az a hat�s, amely teljes tov�bbi zenei �tj�t d�nt�en befoly�solta. Id�zz�k saj�t szavait: "Tudjuk, hogy egyetlen tal�lkoz�s d�nthet egy teljes �letr�l, vagy legal�bbis egy �let c�lj�r�l. Az �n utamr�l 1924. �prilis 1-�nek est�j�n d�nt�ttek, amikor a Pitti-palota "Sala Bianca"-j�nak p�dium�n Arnold Sch�nberg dirig�lta _Pierrot lunaire_-j�t. Ezen az est�n a konzervat�rium n�vend�kei latinos vid�ms�ggal, m�r az el�ad�s megkezd�se el�tt kit�ntett�k magukat f�ty�l�s�kkel; a k�z�ns�g a maga r�sz�r�l kacagott, zajongott. De Giacomo Puccini ezen az est�n nem nevetett. A legnagyobb figyelemmel hallgatta az el�ad�st, partit�r�b�l k�vette a zen�t, �s a koncert v�g�n arra k�rte Casell�t: tisztelje meg azzal, hogy bemutatja Sch�nbergnek. A k�t zeneszerz� mintegy t�z percig besz�lgetett a m�v�szszoba egyik sark�ban: senki soha meg nem tudta, mir�l folyt a sz� kettej�k k�z�tt; de mindenkinek, aki l�tta �ket besz�lgetni, az volt az �rz�se, hogy meg�rtik egym�st. Olyan id�k voltak azok, amikor k�t ellent�tes ir�nyzatot �s ide�lt k�vet� egy�nis�g m�g tal�lt �rintkez�si pontot a m�v�szet�k ir�nti k�z�s szeretetben. (...) Azon az est�n �reztem, hogy d�ntenem kell: tudom�sul vettem, hogy m�g sokat kell tanulnom, hogy mesters�gbeli tud�somat kell elm�ly�tenem. �ltal�ban �gy besz�lnek r�lam, mint olyan muzsikusr�l, aki a dodekafon technik�t mag��v� tette; van olyan is, aki sz�vesen h�zza al� helyzetemnek k�l�nlegess�g�t: magam�v� tettem a dodekafon technik�t, an�lk�l, hogy kapcsolatom lett volna a b�csi iskola mestereivel (Sch�nberggel, Webernnel, Berggel) vagy b�rmelyik tan�tv�nyukkal. Tal�n nem �llok egyed�l nemzed�kemben ebben a vonatkoz�sban; de k�szs�gesen elismerem, hogy k�l�nleges az �n helyzetem. (...) �ppen abban a korszakban, amikor senki sem besz�lt atonalit�sr�l �s dodekaf�ni�r�l, akkor kezdtem szenved�lyesen �rdekl�dni az idev�g� probl�m�k ir�nt. S m�r zeneszerz�i tev�kenys�gem els� korszak�ban (1934 �s 1939, teh�t a Divertimento �s az �jszakai rep�l�s k�z�tt) kezdenek felbukkanni - term�szetesen igen f�l�nken - a tizenk�tfok� sorok m�veimben; n�h�ny darabban tiszt�n szinez� sz�nd�kkal, m�sokban kiz�r�lag melodikus intenci�b�l. Ebben az id�szakban nagy sz�ks�gem lett volna vezet�re, seg�t�t�rsra. Legal�bb egy bizalmasra vagy egy nem-fanatikus ellentmond�ra. Nem tal�ltam ilyenre. A legintelligensebbek, teh�t azok, akik hajland�k voltak elismerni, hogy a dodekaf�nia mindenek ellen�re �rdekes k�s�rletnek tekinthet�, j�indulat�an azt tan�csolt�k, hogy ne vesztegessem az id�met ilyen aktualit�s�t vesztett dologra. N�lunk akkor a neobarokk volt aktu�lis... �gy egyed�l maradtam. Az Anschluss ut�n egyre nehezebben lehetett hozz�jutni a b�csi iskola mestereinek partit�r�ihoz. Az 1925 k�r�l megjelent kev�s tanulm�ny hozz�f�rhetetlen volt, s amit m�gis megszerezhettem, az annyira sematikus volt, hogy nem kaphattam t�le seg�ts�get. Id�nk�nt megk�s�reltem n�h�ny dodekafon m� elemz�s�t. Igen gyakran t�vedtem; m�skor siker�lt az anal�zis. Megfigyeltem, hogy egy analitikus m�dszer, amely bev�lt az egyik darabn�l, nem v�lik be a m�sikn�l. Nem hagytam magam elkedvetlen�teni az el�rt eredm�nyek sz�k�ss�ge miatt, Ferruccio Busoni egy mond�s�ra gondoltam: «Ker�ld a rutint. Minden m�vet kezdetnek tekints.» (...) Aki 1940 t�j�n r� akart l�pni a dodekaf�nia fel� vezet� �tra, kiz�r�lag saj�t er�ire �p�thetett. S annyi �v t�vlat�b�l elmondhatom: boldog vagyok, hogy ezt a nagy er�fesz�t�st egyed�l tettem meg."
Szinte ugyanilyen jelent�s�g� esem�ny volt Dallapiccola �let�tj�nak nagy fordul�pontja. "Ha serd�l�k�nt annyit szenvedtem a grazi sz�m�zet�s miatt, mert igazs�gtalannak tartottam - hogyan �rhatn�m le lelki�llapotomat ama fat�lis napon, 1938. szeptember 1-�n d�lut�n 5 �rakor, amikor a r�di�ban Mussolini hangj�n hallottam bejelenteni a fasiszta korm�ny faj�ld�z� hat�rozat�t? Tiltakozni akartam, de nem voltam annyira egy�gy�, hogy ne tudjam: a fasiszta rendszerben az egy�n tehetetlen volt. Csak zen�mben tudtam felh�borod�somat kifejezni..."
Dallapiccola tiltakoz�sa nemcsak zen�j�ben nyilv�nult meg. Tiltakoz�ssz�mba ment, hogy ekkor vette n��l azt a zsid� asszonyt, aki m�r kor�bbi �veinek is t�rsa volt.
S a tiltakoz�sb�l egym�sut�n fakadnak fel a nagy m�vek ihlet� forr�sai: 1939-ben fejezi be az �jszakai rep�l�s c�m� egyfelvon�sos oper�t, 1941-ben _A fogs�g �nekei_t, s mint az esem�nyek k�s�i lecsap�d�sa, 1949-ben k�sz�l el A fogoly, majd 1950-ben a J�b c�m� "sacra rappresentazione" �s 1955-ben a sort lez�r� A felszabadul�s �nekei.
A II. vil�gh�bor� befejez�se ut�n Dallapiccola nemzetk�zi karrierje egyenes vonalban t�r a vil�gh�r fel�. Nemcsak m�veit j�tssz�k vil�gszerte: �t mag�t is hol zeneszerz�i mesteriskola tart�s�ra h�vj�k meg, hol m�veinek vez�nyl�s�re. (Itt jegyezz�k meg, hogy a 30-as, 40-es �vekben Dallapiccola j�nev� koncertez� zongoram�v�sz is volt. K�s�bb f�leg r�gi bar�tj�val, Sandro Materassi heged�m�v�sszel - Hubay egykori n�vend�k�vel - adott kamaraesteket.) Az �let�t jelent�s esem�nyei teh�t - mint a legt�bb nagy alkot�m�v�szn�l, �rett korszakukban -: a m�vek lesznek ett�l kezdve.
1975. febru�r 19-�n hunyt el firenzei otthon�ban.
V�g�l n�h�ny sz�t e k�nyv keletkez�s�r�l. Verdi-kutat�saim sor�n bukkantam r� Dallapiccola nagyjelent�s�g� _�larcosb�l_-tanulm�ny�ra, illetve annak ismertet�s�re. Lev�llel fordultam a Maestr�hoz, p�ld�nyt k�rve a cikkb�l. Ett�l kezdve szinte �lland� levelez�si kapcsolatban �lltam vele - 1964-ben szerencs�m volt szem�lyesen is megismerni. 1974-ben mer�lt fel a terv, hogy k�nyvnyi m�ret� interj�t k�sz�tsek vele. A Mester k�szs�gesen beleegyezett, s a besz�lget�sre 1974 m�jus�ban ker�lt sor. Egy h�tig naponta, d�lel�tt �s d�lut�n k�t-k�t �ra hosszat �lt�nk a Boboli-kertre n�z� dolgoz�szob�ban, a magnetofon mellett. A mintegy t�z �r�nyi, szalagra felvett anyagb�l k�sz�lt e k�nyv. A besz�lget�seket term�szetesen meg kellett szerkeszteni a nyomtatott kiad�s sz�m�ra. A szerkeszt�s munk�ja azonban soha nem l�pi t�l a stiliz�l�s �s a t�rgyk�r szerinti rendez�s hat�rait. Amit sz�ks�gesnek l�ttam magyar�zatk�nt Dallapiccola szavaihoz hozz�tenni (els�sorban m�veinek ismertet�s�t vagy cikkeinek kivonatos bemutat�s�t), azt az elk�l�n�tett tipogr�fia jelzi.
Az utols� besz�lget�s ut�n egy�tt vacsor�ztunk a Ponte Vecchio t�v�ben, egy Arno-parti trattori�ban. Mikor elb�cs�ztunk, nem tudtam, hogy utolj�ra l�tom, �s azt sem tudtam, hogy besz�lget�seink utols� m�v�szi �nvallom�s�t tartalmazz�k...
H�l�s k�sz�netet mondok Luigi Dallapiccola kiad�j�nak, a mil�n�i Edizioni Suvini Zerboni-nak a besz�lget�s technikai lebonyol�t�s�hoz �s �r�sos r�gz�t�s�hez ny�jtott seg�ts�g��rt, valamint a kottap�ld�k �s Dallapiccola-sz�vegek k�zl�s�nek enged�lyez�s��rt.
ESEM�NYEK - M�VEK
- Kedves Maestro, els� k�rd�sem az �let�t k�ls� esem�nyeinek �s a m�veknek kapcsolat�ra vonatkozik. Sokan �gy tartj�k, hogy az alkot�m�v�sz �let�nek esem�nyei befoly�solj�k a m�veket, hat�ssal vannak azok keletkez�s�re. �n magam nem osztom ezt a v�lem�nyt; szeretn�m az �n v�lem�ny�t hallani, m�gpedig az �n �let�b�l vett p�ld�kkal. Term�szetesen tudom, hogy p�ld�ul A fogoly megkompon�l�sa �let�nek n�h�ny esem�ny�b�l vette az ind�t�kot. De azt k�rdezem, hogy �ltal�noss�gban �rv�nyesnek tartja-e a t�telt: egy muzsikus �letm�ve m�ly�n mindig ott vannak a gy�kerek, amelyek az �let k�ls� esem�nyeibe ny�lnak?
- Azt hiszem, hogy a zeneszerz� semmit sem tehet "mag�t�l", ha nem kap valamif�le �szt�nz�st az �let esem�nyeit�l. V�lem�nyem teh�t ellent�tben �ll az �n�vel.
- Nagyszer�; besz�lget�seinket teh�t mindj�rt vit�val kezdhetj�k...
- K�ls� esem�nyekr�l besz�lt; de vannak-e egy�ltal�n k�ls� esem�nyek? Ezeket, v�lem�nyem szerint, senki nem veszi �szre. A legfontosabb esem�nyek azok, amelyek bels�nkben �rintenek. Hadd hivatkozzam egy p�ld�ra. Hozz�m eljuttatott k�rd�seinek list�j�n t�bbek k�z�tt arr�l k�rdez: hogyan keletkezett n�h�ny m�vem. Hadd kezdjem az �jszakai rep�l�ssel.
Nos, 1934 �sze volt, �s k�v�ncsiak voltunk Stravinsky _Pers�phone_-j�ra. Nem volt r�di�nk - akkor is, most is ellene vagyunk mindannak, ami g�p -, s ez�rt egy lak�sunkhoz k�zeles� kis st�di�ba ment�nk, hogy meghallgassuk a Londonb�l t�rt�n� k�zvet�t�st; azt hiszem, a Pers�phone els� el�ad�sa volt a p�rizsi bemutat� ut�n. Nem eml�kszem m�r oly sok �v t�vlat�b�l, milyen benyom�st tett r�m a m�, �l�nken az eszemben van azonban az a besz�lget�s, amelyet hazafel� s�t�lva, feles�gemmel folytattam. Ezt mondta Laura: "J�, j�, de el�g volt m�r a papokb�l. Ebben a darabban is ott van Eumolpos, ez a testo-f�le, s megint csak pap." - "�gy gondolod, m�sk�ppen is lehet orat�riumot �rni?" - "�s mi�rt ne lehetne �ppens�ggel egy r�di�t�v�r�sz a testo? �ppen nemr�giben olvastam Saint-Exup�ry _Vol de nuit_-j�t." Nos, az el�bbi "k�ls�" mondatb�l sz�letett az opera.
- Teh�t en�lk�l az esem�ny n�lk�l, csak a Saint-Exup�ry reg�ny hat�s�ra az �jszakai rep�l�s c�m� opera nem sz�letett volna meg?
- Tal�n nem olvastam volna el a k�nyvet...
- Teh�t az �jszakai rep�l�s mondanival�ja mind�ssze az, hogy lehet olyan orat�riumot, dr�mai m�vet �rni, melyben egy r�di�t�v�r�sz kapja a narr�tor, a testo funkci�j�t? Nem hiszem.
- Ez a r�di�t�v�r�sz lassan-lassan �letrekelt gondolataimban, �s �gy t�nt, hogy olyan valaki lehet bel�le, aki f�l�ton �ll a g�r�g trag�dia narr�tor-k�rusa �s a Faust II. r�sz�nek Lynceusa k�zt. S a m� szinte mag�t�l v�lt azz�, ami lett.
- Az _�jszakai rep�l�s_re m�g visszat�r�nk, mint ahogy sz� lesz m�g besz�lget�seink sor�n a k�l�nb�z� idegen nyelvek ir�nti �rdekl�d�s�r�l is. Hadd k�rdezzem �jra: a k�l�nb�z� nyelvekkel val� foglalkoz�s, amely v�g�l is sz�mos m�v�nek alapja lett - ez is az �let k�ls� esem�nyei k�z� tartozik?
- Nem. Ez mindenk�ppen bels� esem�ny. De eg�szen megzavart ezzel a "k�ls� esem�ny" fogalommal. Hadd ism�teljem: a k�ls� esem�nyeket tal�n nem is vessz�k �szre.
- Dehogynem, hiszen A fogoly, A fogs�g vagy A felszabadul�s �nekei m�g�tt vit�n fel�l a t�rt�nelem, teh�t a k�ls� �let esem�nyei �llnak, tal�n egyik legutols� m�ve, a Tempus destruendi m�g�tt is. De a t�bbi m�n�l? Mindig valami k�ls� dolog ind�tja meg a zeneszerz� ihlet�t?
- Nem nagyon tudok felelni erre a k�rd�sre. De hadd hivatkozzam "Egy librett� sz�let�se" c�m� tanulm�nyomra, amelyben _Ulisse_-oper�m sz�vegk�nyv�nek forr�sair�l �s keletkez�s�r�l �rtam. Ott megpr�b�ltam mindazokat az esem�nyeket bemutatni, amelyekb�l a sz�vegk�nyv keletkezett. Mind valamilyen esem�ny volt, s az esem�nyek minden egy�nre valamif�le hat�ssal vannak. �m ezek a hat�sok nagyon is k�l�nb�z�ek lehetnek... Hadd mondjak el egy t�rt�netet ezzel kapcsolatban. Egy �zben a p�rizsi Pleyel-teremben tartottam el�ad�st a p�rizsi Jeunesses Musicales r�sz�re, s minthogy az el�ad�s ut�n felhangzott A fogs�g �nekei, f�k�nt err�l a darabomr�l sz�ltam. Nos, amint Girolamo Savonarola szem�ly�t m�ltattam, valaki k�zbesz�lt: "De ne haragudj�k, Savonarola Botticellinek �s m�s m�v�szeknek sz�mos csod�latos k�p�t elpuszt�ttatta!" Igen k�nny� volt felelnem: hiszen Savonarola, amikor a San Marco templomban pr�dik�lt, olyan k�z�ns�g el�tt tette, amelyet ma "J� t�rsas�gnak" nevezn�nk. P�ld�ul soha nem hi�nyzott e pr�dik�ci�kr�l sem Macchiavelli, sem Michelangelo. Michelangelo szerint Savonarola k�ts�gtelen�l ihletett szem�ly volt �s val�sz�n�leg pr�f�ta is. Teh�t mindaz, amit mond, be is fog k�vetkezni. (Amikor Michelangelo 1504-ben a Sixtusi k�poln�ban az Utols� �t�let sz�rny�s�geit megfestette, mondhatni, el�re l�tta, mi fog bek�vetkezni 1528-ban, a "Sacco di Roma" napjaiban, milyen sz�rny�s�gek t�rt�nnek majd, mikor V. K�roly csapatai v�gigd�lj�k �s kifosztj�k az �r�k V�rost...) Macchiavellinek m�s v�lem�nye volt. Szerinte Savonarola k�ts�gtelen�l ihletett volt �s val�sz�n�leg ugyan�gy k�ts�gtelen, hogy amit mond, az igaz. Ebben az esetben viszont arra a k�vetkeztet�sre kell jutni, hogy Isten perfid. Mivel azonban ez a kijelent�s visszaborzaszt minket, arra kell gondolnunk, hogy Isten nem l�tezik.
Azt hiszem, mindez el�gg� megvil�g�tja egyr�szt azt, hogy milyen nagy ember volt Savonarola, m�sr�szt - s enn�l t�bbet nem tudok v�laszolni k�rd�s�re -, hogy ugyanaz a mondat mily ellent�tes hat�st tehet k�l�nb�z� egy�nekre.
P�LYAKEZD�S
Luigi Dallapiccola els� m�vei szorosan k�t�dnek sz�l�f�ldj�hez, Isztri�hoz. Mindenekel�tt vok�lis m�vekr�l van sz�, mint ahogy a szerz� eg�sz �letm�v�ben domin�lnak az �nekes-sz�veges m�fajok. Ezek a korai m�vek t�bbs�g�kben kiadatlanok: dalok, Grad�i dalok n�i karra, mezzoszopr�n sz�l�ra �s kamarazenekarra, Jacopone da Todi k�t Laud�ja szopr�nra, baritonra, k�rusra �s zenekarra, A Quarnaro dala tenorsz�l�ra, f�rfikarra �s zenekarra, D'Annunzio vers�re, K�t dal a Kaleval�b�l, k�t sz�list�ra �s kamarak�rusra stb. stb. Ezekben a m�vekben, melyek 1925 �s 1933 k�zt keletkeztek, a kezdet kezdet�n folklorisztikus elemek jelentkeznek, majd lassan-lassan felbukkannak Dallapiccola �rett st�lus�nak els� cs�r�i.
- Maestro, zeneszerz�i p�lyafut�s�t a folklorizmussal kezdte. Mi�rt �rdekelte a n�pdal vil�ga, �s mi�rt hagyta el ezt a st�lust? Csak akkor t�volodott el a folkl�rt�l, amikor megismerkedett a dodekaf�ni�val?
- Ezek a korai m�veim legnagyobb megel�ged�semre kiadatlanok. K�ziratuk ott fekszik a Carish kiad� arch�vum�ban �s nagyon rem�lem, hogy sohasem ker�lnek kinyomtat�sra. Ha hal�lomat �rzem majd k�zelegni, meg fogom ezeket a darabokat semmis�ttetni.
Egy�bk�nt nem igaz, hogy a dodekaf�nia t�vol�tott el az olyanfajta zen�t�l, amelynek folklorisztikus l�tszata lehet. Az 1933 �s 1936 k�zt �rt Michelangelo-k�rusokban, �szint�n rem�lem, semmi folklorizmus nincs m�r. S azt�n, ne felejtse el, hogy zongoristak�nt kezdtem, s�t, rem�ltem, hogy j� pianista leszek valaha. (T�vedtem...) T�bbsz�z hangversenyt adtam, �s ebben az id�ben nagyon kedveltem az olyan szerz�ket, mint Albeniz vagy De Falla. Ebben a korszakban �n is �szint�n hittem, hogy a folkl�rral el lehet �rni valamit. Azt�n r�j�ttem, hogy Bart�kon k�v�l, aki val�ban csod�latos remekm�veket alkotott mint folklorista zeneszerz� is, meg tal�n De Fall�n k�v�l, akit nagyon kedvelek, v�ge a lehet�s�geknek. �szint�n mondom, nem el�g�tett ki t�bb� a folklorizmus. Az eg�sz folklorizmusnak val�sz�n�leg az az alapja, hogy a muzsikusok f�lni kezdtek: Wagnerrel kimer�lt a zene. �j, friss er�ket kerestek a folkl�rban. Egy�bk�nt nem lenne �rthet�, hogy mi�rt keletkeztek ugyanabban a korszakban a nemzeti iskol�k, az orosz, a cseh, a magyar, a spanyol, a norv�g.
- Ezek a nemzeti iskol�k politikai-nacionalista eszm�k sz�l�ttei...
- �gy v�li, hogy mindez Nap�leon hagyat�k�nak gy�m�lcse? � tal�lta ki a nacionalizmust. De nem hiszem, hogy csakis ez volt az ind�t�k. F�lek t�le, hogy nagyr�szt az �ll a nemzeti iskol�k kialakul�sa m�g�tt, hogy a zeneszerz�k nem b�ztak t�bb� saj�t er�ikben.
- Visszat�rve: a 20-as �vek v�g�n teh�t �gy v�lte, hogy a folklorizmus kimer�lt?
- Tiszt�zzuk: kimer�lt az �n sz�momra. S ezzel azt akarom mondani, hogy sz�mos zeneszerz� folytathatta, m�ghozz� sikerrel, a folklorista st�lust, de sz�momra ez m�r nem volt j�rhat� �t.
- Mi�rt?
- Nyilv�nval�an �s egyszer�en az�rt, mert lelkivil�gomnak m�r nem mondott semmit.
A neoklasszicizmus alig �rintette Dallapiccol�t. Tal�n az 1932-es zenekari Partita, az 1934-es Divertimento (szopr�nsz�l�ra �s �t hangszerre) �s az 1935-�s Musica per tre pianoforti sorolhat� ide, kisebb-nagyobb megszor�t�sokkal.
- Azt�n j�tt a partit�k, concert�k korszaka, egyszer�bben sz�lva: a neoklasszicizmus ideje. Mi�rt hagyta el ezt az utat?
- Mert gy�l�ltem a neoklasszicizmust. Az, hogy a dodekaf�nia fel� fordultam, ennek a gy�l�letnek k�sz�nhet�. V�lem�nyem szerint sz�zadunk zenet�rt�net�ben ez a korszak volt a legszerencs�tlenebb.
- Mi�rt?
- Mert cs�nya, meg az�rt, mert a neoklasszikus zeneszerz� lemond a saj�t egy�nis�g�r�l. V�lem�nyem szerint a neoklasszicizmus, a maga "t�rj�nk vissza Bachhoz" elv�vel, egyszer�en b�n volt. Egy�bk�nt, hogy ellenszenvemnek l�that�an is jel�t adjam, az 1937-ben �rt H�rom Lauda c�m� darabom harmadik t�tel�ben egy helyen minden sz�lam a B-A-C-H-t�m�val kezd�dik - s e r�sz sz�vege: "Az�ta van a legnagyobb sz�ks�g b�nb�natra, ami�ta �d�m evett az alm�b�l".
A DODEKAFON FORDULAT
Az el�bb eml�tett _H�rom Laud�_ban (1937), valamint az 1933 �s 1936 k�zt h�rom sorozatban kompon�lt Michelangelo-k�rusokban mutatkoznak a dodekaf�nia els� jelei Dallapiccola munk�ss�g�ban. (Mell�kesen: nem a nagy Michelangelo verseire k�sz�ltek ezek a k�rusok; szerz�j�k Michelangelo Buonarroti il Giovane, a m�v�sz unoka�ccse.)
- Ezekben a darabokban alkalmaztam el�sz�r tizenk�tfok� dallamokat, b�r sem az egyik, sem a m�sik nem mondhat� dodekafon darabnak. Hangs�lyozni akartam �ll�spontomat, m�gpedig 1936-37-ben, teh�t abban a korszakban, amely a dodekaf�nia sz�m�ra a legrosszabb peri�dus volt. �n �ppoly j�l tudja, mint �n, hogy akkoriban ezt a zen�t egy�ltal�n nem adt�k el�. N�metorsz�g m�r h�rom �ve Hitler kez�ben volt, �s Ausztri�nak mind�ssze k�t esztendeje volt h�tra, hogy az Anschluss �ldozata legyen. �gy p�ld�ul csak 1941-ben jutottam hozz� - Mario Labroca seg�ts�g�vel - a Wozzeck partit�r�j�hoz.
- Tudjuk, hogy az a bizonyos firenzei koncert - a _Pierrot lunaire_-rel - jelentette az �n sz�m�ra a d�nt� fordulatot. Ha erre a hangversenyre nem ker�lt volna sor, megismerhette volna-e a dodekafon m�veket?
- K�nny� felelni e k�rd�sre: alig lett volna r� alkalmam. (Az eml�tett hangversenyt Casell�nak k�sz�nhetj�k, � szervezte ezt a t�z koncertb�l �ll� turn�t. Casella, akir�l �n csak j�t mondhatok, mindama rossz ellen�ben, amit m�sok mondanak r�...) Nos teh�t, mind�ssze a k�vetkez� m�veket hallottuk; 1928-ban Webern _Tri�_j�t (Op. 20), a SIMC sienai fesztiv�lj�n term�szetesen �ri�si buk�s volt. 1934 t�j�n Ansermet dirig�lta R�m�ban Berg A bor c�m� koncert�ri�j�t, Kleiber ugyancsak R�m�ban a Wozzeck h�rom r�szlet�t. Az 1937-es SIMC fesztiv�lon - ezen ker�lt el�ad�sra az �n _H�rom Laud�_m is - Peter Stadlen �s egy b�csi egy�ttes el�adta Sch�nberg Op. 29-es _Szvit_j�t. 1942-ben a r�mai Opera n�gy alkalommal elj�tszotta a _Wozzeck_et. Ez az el�ad�ssorozat n�h�ny olyan fasiszta m�ve volt - bizonyoss�ggal tudom -, akik �gy l�zadtak fel. A sz�nh�z tele volt civilbe �lt�z�tt n�met tisztekkel, akik �t�lelt�k Labroc�t (az Opera akkori intend�ns�t) �s az el�ad�s vezet�it. Megk�sz�nt�k az �lm�nyt, �s meg�g�rt�k, hogy nem besz�lnek r�la.
De �szint�n sz�lva azt is meg kell mondanom, hogy akkoriban rettenetesen neh�z volt maguknak a partit�r�knak csak elolvas�sa is. A jelz�sek meg�rt�se, a sz�nd�k �s a "mik�nt" felfog�sa, minden. Ma term�szetesen mindez k�nny�v� v�lt. Ren� Leibowitz m�k�d�se �ta szinte t�l sok anal�zis l�tott napvil�got, amelyben minden szakaszt az �sszes szeri�lis szempontok szerint kielemeztek, gondosan megsz�moztak stb. De amikor �n eld�nt�ttem tov�bbi utamat, nem tudtam m�g semmit. D�nt�sem �szt�n�s volt.
- Tulajdonk�ppen mi vonzotta a dodekaf�ni�hoz? A szerkezet, a tizenk�tfok�s�g, a hangz� vil�g, vagy mi?
- Eg�szen pontosan - mint ezt egy tanulm�nyomban elmagyar�ztam - az a vegy�let hatott r�m, amely egyr�szt Proust konstruktivizmus�b�l, m�sr�szt James Joyce �jszer�s�g�b�l tev�dik �ssze. Azt a keveset, amit abban az id�ben a dodekafon zen�r�l tudtam, mindenek el�tt ett�l a k�t nagyszer� �r�t�l tanultam.
1935-ben a pr�gai SIMC-fesztiv�lon hallottam el�sz�r Sch�nberg Op.31-es _Vari�ci�i_t. Ekkor vettem �szre azt, amire a konzervat�riumban nem tan�tottak meg. Azt, hogy a klasszikus zene (a szon�taform�r�l besz�lek, amely a klasszikus zen�nek tal�n legmagasabbrend� megnyilv�nul�sa) �s a szeri�lis muzsika k�zti k�l�nbs�get �gy lehet meghat�rozni: a klasszikus zen�ben a t�m�t igen gyakran alak�tj�k �t dallamilag, de ritmikus szerkezete v�ltozatlan marad, m�g a szeri�lisban a hangok artikul�ci�j�ra v�r az �talak�t�s feladata, f�ggetlen�l a ritmust�l. �s ugyanezt figyeltem meg James Joyce asszonanci�iban. Ahogy Joyce sz�j�t�kokkal �l, ahogy a szavak artikul�ci�juk, kiejt�s�k vagy esetleg �r�sm�djuk szerint m�s �s m�s �rtelmet kapnak. Ez d�bbentett r� arra, hogy a tizenk�tfok� soros szerkeszt�sben a leggondosabb �s legtudatosabb munk�t az artikul�ci�ra kell ford�tani. Ugyanakkor Proust vezetett r� arra, hogy a dodekafon rendszer �j konstrukci�iban �s dialektik�j�ban nagyobb kitekint�sem legyen. A sorok egyes alakjait �gy lehet lassan-lassan bevezetni, szegmentumokban alak�tgatni, s v�g�l egy �j form�t v�gleges diszpoz�ci�j�ban bemutatni, ahogyan Proust nagy reg�ny�ben Albertine alakj�t el�sz�r csak fut�lag eml�ti, majd sok-sok oldallal k�s�bb �jabb von�ssal ruh�zza fel, m�gnem - csak nyolcadik eml�t�sekor! - meg is jelenik a sz�nen.
- Ez volt teh�t v�lasztott �tja...
- Igen, de term�szetesen csak lassan haladtam ezen az �ton, �s az igazi dodekaf�ni�hoz, a tot�lis tizenk�tfok�s�ghoz tulajdonk�ppen csak 1951-ben �rkeztem el. Voltak m�r kor�bban is idev�g� k�s�rleteim, m�r a _H�rom Laud�_ban vagy a Michelangelo-k�rusok harmadik sorozat�ban. De a l�nyeg, mely - mint eml�tettem - csak 1951-ben k�vetkezett be, az okt�vhangk�z teljes kik�sz�b�l�se volt.
- Hadd k�rdezzem: l�tezik-e �n szerint m�s �t is a mai zeneszerz�s sz�m�ra, mint a dodekaf�nia? Dolgozhat-e az 1950-es �vek �ta dodekaf�nia n�lk�l egy zeneszerz�?
- Nem. B�v�theti a dodekaf�ni�t, hozz�adhat vagy elvehet bel�le, alkalmazhatja a tizenkettes sz�mot az �sszes param�terre (ez sz�momra mindig egy kiss� "pap�rzene"). Az ilyen zen�t hallgatva, esetleg nem is �llap�thatjuk meg, hogy mi t�rt�nik benne - de hogy ma "�rv�nyes" muzsik�t lehessen �rni h�t hanggal, abban nem hiszek. Gondoljon csak a Perotinust�l napjainkig terjed� id� legkonzervat�vabb zeneszerz�j�re, Stravinskyra, m�g � is megt�rt a dodekaf�ni�hoz. Utols�k�nt, �s nem tudom, meg volt-e gy�z�dve lelke m�ly�n annak helyess�g�r�l, amit csin�lt - de ez csak r� tartozik.
- �gy is �rtsem-e mindazt, amit mondott, hogy csakis a dodekaf�nia eredm�nyez "�rv�nyes" zen�t, vagy el tud k�pzelni olyan muzsik�t is, amelyben a tizenk�tfok�s�g csak egyike az elemeknek, m�s, ak�r ton�lis elemekkel vegy�tve? M�s sz�val, tud-e hinni olyan zen�ben, amely egy adott pillanatban C-d�r h�rmashangzatot sz�laltat meg?
- Nem. Ebben m�r nem hiszek. Tudom, hogy vannak darabok, amelyek hosszan kitartott G-d�r akkorddal z�r�dnak. Mindig az az �rz�sem, hogy ez nem m�s, mint felh�v�s a tapsra. �n, a magam r�sz�r�l, igyekszem a legnagyobb m�rt�kben elker�lni minden konszonanci�t.
- Teh�t a C-d�r akkord az �n sz�m�ra nem l�tezik...
- Azt mondhatom, hogy nem: sz�momra egy h�rmashangzat a megmereved�s �rzet�t kelti, �s a zene mozg�s kell, hogy legyen.
- Mindezt az�rt k�rdezem, mert korunkban egyre t�bb olyan zeneszerz� van, aki azt �ll�tja: a komponista ne sz�k�tse, hanem t�g�tsa eszk�zeinek k�r�t, �s minden eszk�z megfelel�, ha a megfelel� m�don, a megfelel� k�rnyezetben �s a megfelel� helyen sz�laltatj�k meg. M�s sz�val, a hagyom�ny mintha visszat�r�ben volna a mai zen�be. Ezt figyelhetj�k meg n�h�ny m�ben Ligetin�l, bizonyos mai magyar �s angol zeneszerz�kn�l...
- Lehet. Ha �k �gy gondolj�k, csin�lj�k �gy. Nem b�r�skodom. Csak azt mondhatom, hogy a h�rmashangzat nekem nem mond semmit. De ha m�r felvetette a hagyom�ny k�rd�s�t: mindig h�ve voltam az akt�v hagyom�nynak. Egyik oldalon ott vannak a tradicionalist�k, akik megvet�sre m�lt�k, �m l�tezik akt�v viszony is a hagyom�nyhoz, �s azt hiszem, ezen a t�ren nem t�vedtem. Rem�lem, tanultam valamit Verdit�l, �pp�gy, mint Monteverdit�l vagy Gesuald�t�l.
- Mit?
- Mindenekel�tt sz�lamvezet�st. Az, hogy az �n �ltalam alkalmazott hangk�z�k m�sok, az ebb�l a szempontb�l nem �rdekes, de rem�lem, siker�lt valamit elemem abb�l az integrit�sb�l, ami ebben a vonatkoz�sban mind Monteverdin�l, mind Gesuald�n�l vagy Verdin�l megvan. �s azt hiszem, tanultam valamit Verdi hangszerel�s�b�l is.
- Maestro m�veiben igen sok az ellenpontos szerkezet: k�nonok, f�g�k, augment�ci�k, dimin�ci�k, motu contrario mozg�sok stb. Tekinthet�-e ez a n�metalf�ldi iskola vagy a nagy-barokk hat�s�nak, hagyom�ny�nak?
- Istenem, szerettem volna valami Okeghemhez hasonl�t csin�lni, szerettem volna... de nem siker�lt.
- Ezt majd a 2000-beli kritikusok d�nts�k el...
�JSZAKAI REP�L�S
A 30-as �vek v�gefel� kezdenek el�bb Olaszorsz�gban, majd Eur�pa hangversenytermeiben felt�nni Dallapiccola m�vei. Jelent�sebb sikert mondhat mag��nak a hat Michelangelo-k�rus, a Divertimento �s a H�rom Lauda. Az els� nagy siker 1940-ben k�vetkezett be: az ez�vi firenzei Maggio Musicale keret�ben a Teatro della Pergol�ban bemutatt�k Dallapiccola �jszakai rep�l�s (Volo di notte) c�m� oper�j�t. A m� alapja Antoine de Saint-Exup�ry n�lunk is ismert, azonos c�m� reg�nye. Az �jszakai rep�l�s egyike azoknak a Dallapiccola-m�veknek, amelyekben a zeneszerz� a dodekaf�nia k�l�nb�z� megold�saival, a rendszer alkalmaz�s�val m�g csak k�s�rletezik. El�fordulnak benne hellyel-k�zzel tizenk�tfok� sorok, de p�ld�ul az els� �temek tiszta H-d�r akkorddal ind�tj�k az oper�t. �rdekes kapcsolat bukkan fel az �jszakai rep�l�s �s a k�zvetlen�l el�tte kompon�lt H�rom Lauda k�zt: dramaturgiailag - vagy ha tetszik, pszichol�giailag - egybev�g� helyeken az oper�ban �nid�zetk�nt a H�rom Lauda egyes dallamai sz�lalnak meg. Ez az "�n-cit�tumos" m�dszer Dallapiccola k�s�bbi m�veiben is gyakran el�fordul. A m� m�g egy szempontb�l jelent�s: ez tekinthet� a zeneszerz� els� elk�telezett darabj�nak, az els� olyan m�nek, amely - itt m�g a m�lyebb r�tegekben - politikai �s antifasiszta tendenci�j�.
- Besz�lget�s�nk kezdet�n sz�baker�lt m�r az �jszakai rep�l�s. Eml�tette az �tlet kipattan�s�t; hogy alakult tov�bb a munka?
- Elkezdtem felv�zolni a sz�vegk�nyvet. 1937-ben volt el�sz�r alkalmam P�rizsba l�togatni, ahol Domenico De Paoli bar�tom �sszehozott Saint-Exup�ryvel. A megbesz�lt �r�ban elmentem hozz�, egyik�be azoknak a sz�rnyen modern h�zaknak, amelyekben magukt�l mozg� falak meg hasonl�k vannak. N�gy vagy �t percet v�rtam, s k�zben l�ttam, amint egy v�r�sre festett k�rm� n�i k�z bez�rta e falak egyik�t. (Sajnos, nem ismertem meg a v�r�sk�rm� k�zhez tartoz� h�lgyet.) V�g�l meg�rkezett az �r�, �s ekkor valami alapvet� dolgot tanultam meg. Az�ta, ha ismeretlen szem�llyel kell tal�lkoznom, inform�l�dni szoktam az illet� kor�r�l, s�ly�r�l, magass�g�r�l, hogy ne �rjenek olyan meglepet�sek, mint mikor el�sz�r l�ttam meg Saint-Exup�ryt. Egy �ri�s adott kezet, �s k�zfog�s k�zben, ha j�l eml�kszem, a k�ny�k�mig ny�lt. Arca a k�l�nb�z� l�gi balesetek forrad�sait hordozta. De Paoli m�r besz�lt neki terveimr�l. "De ugye, nem oper�t, hanem zenem�vet akar �rni a reg�nyb�l?" "De igen, oper�t."[1] A sz�nhely le�r�s�val kezdtem: a sz�npad k�t r�szre van osztva, balra Monsieur Rivière irod�ja, jobbra a beosztottak�, egy r�di�t�v�r�val, jelz�sekkel stb. "�s minden ebben a t�rben zajlik le?" Mikor elmondtam neki a m�r a besz�lget�s�nkben eml�tett gondolatot a r�di�t�v�r�sz, a g�r�g trag�dia narr�tor-k�rusa �s Lynceus kever�k�r�l, �gy sz�lt: "Most m�r nyugodt vagyok, folytassa."
(Azok sz�m�ra, akik nem ismerik a reg�nyt: a cselekm�ny Monsieur Rivière, egy d�l-amerikai l�git�rsas�g igazgat�ja k�r�l zajlik. Rivière els�k�nt vezeti be az �jszakai rep�l�szolg�latot, a t�rsas�g g�pei �jszaka is sz�ll�tanak post�t �s �rut. Az els� rep�l�sek �ldozatokat k�vetelnek. A reg�nyben tulajdonk�ppen az egyik ilyen �ldozatr�l van sz�: Fabien pil�ta viharba ker�l, �s �zemanyag-hi�ny miatt a tengerbe zuhan. Rivière azonban tudja, hogy az �jszakai rep�l�s a j�v� �tja, s ez�rt, az emberi �rzelmeket hidegen mell�zve, Fabien lezuhan�sa ut�n is ragaszkodik terv�hez. Alig, hogy vigasztal� szavakkal elb�cs�zik a pil�ta �zveggy� v�lt feles�g�t�l, kiadja a parancsot az els� Eur�p�ba indul� �jszakai postag�p ind�t�s�ra. Az opera sz�vegk�nyve l�nyeg�ben csak abban k�l�nb�zik a reg�nyt�l, hogy itt Fabien szavai a r�di�t�v�r�sz tolm�csol�s�ban hangzanak fel.)
- Az �tletr�l, a kiindul�pontr�l m�r besz�lt�nk. De mit akart mondani az oper�val?
- Kiss� neh�z kifejezni azt, amit mondani akartam. Annyi bizonyos, hogy nem volt meg bennem Rivière ir�nt az a gy�l�let, amit sokan hisznek. �pp ellenkez�leg: nagyon sajn�ltam. Ez tal�n k�l�n�sen hangzik, de eml�kszem, hogy amikor a f�pr�ba ut�n hazamentem, megk�nnyeztem ezt a szeg�ny embert, aki oly nagynak hitte mag�t, �s aki alapj�ban v�ve oly kicsi volt. Hogy m�gis mit akartam? Egy kicsit tiltakozni Rivière ellen, meg a beosztottak rabszolgas�ga ellen.
- Besz�lj�nk ny�ltan: Rivière m�g�tt Mussolini �ll-e? Ah�nyszor hallom ezt az oper�t, vagy a partit�r�t lapozom, mindig �gy �rzem, hogy Mussolini h�res "�lj�nk vesz�lyesen" mond�sa Rivière mott�ja is lehetne.
- Nem eg�szen. Rivière ezt mondja: "Bele kell �ket hajtani az er�s �letbe, csak ez �r valamit."[2] N�zze, Mussolini rossz tanul� volt, �s val�sz�n�leg megr�szegedett Nietzsche n�h�ny elm�let�t�l, an�lk�l, hogy meg�rtette volna, hogy Nietzsche alapj�ban v�ve v�gtelen�l hum�nus valaki volt. �s m�g valami: azokban az �vekben Mussolini nem okozott m�g annyi bajt.
- Primit�v k�rd�s, tudom: Rivière v�g�l is pozit�v vagy negat�v alak?
- Mindk�t elem megvan benne. V�g�l is terve, c�lja, amit tett: pozit�vv� v�lt, ez k�ts�gtelen. De meddig tekinthet� ez a tett pozit�vnak? �s erre m�r nem tudn�k v�laszolni. Az a t�ny, hogy ma karmesterek mintegy tizen�t �ra alatt Olaszorsz�gb�l D�l-Amerik�ba rep�lhetnek - nem nyeres�g. R�gen, amikor Olaszorsz�gban kellett maradniuk, alaposabban tanulm�nyozt�k a partit�r�kat, mint most, amikor ezt a tanulm�nyt a rep�l�g�pen v�gzik el. Nem is besz�lve az �nekesekr�l, akik stresszben �rkeznek meg Kanad�b�l egy m�sik kl�m�j� orsz�gba.
- Amikor ezt az oper�t �rta, ezek a dolgok mind nem l�teztek. A m� teh�t tiszt�n tiltakoz�s volt?
- Nem k�nny� a felelet. Val�ban tiltakoz�sb�l fakad� els� m�vem A fogs�g �nekei volt, amelyet azonban az �jszakai rep�l�s k�zben �rtam meg. Meg kellett szak�tanom az opera hangszerel�si munk�j�t, mert �gy �reztem, hogy _A fogs�g �nekei_vel kell er�sebben tiltakoznom.
A besz�lget�s �gy alakult, hogy _A fogs�g �nekei_r�l nem esett t�bb� sz�. Fogantat�s�nak pillanat�r�l, 1938. szeptember 1-�nek d�lut�nj�r�l a bevezet�ben tett�nk eml�t�st.
H�rom vil�gh�res fogoly im�ja, gondolatai adj�k a m� sz�veg�t: Stuart M�ria im�ja, Bo�thius sz�zata �s Savonarola b�cs�ja. E h�rom sz�veg a szerz� sz�m�ra nemcsak �r�juk lelki�llapot�t, helyzet�t fejezi ki, hanem a h�bor�t�l �s barb�rs�gt�l s�jtott eg�sz emberis�g�t. - A h�romt�teles m� zenei appar�tusa: �nekkar (az I. �s III. t�telben vegyeskar, a II.-ban n�i kar), valamint k�t zongor�b�l, k�t h�rf�b�l �s nagy �t�csoportb�l �ll� hangszeres egy�ttes. A darab zenei anyaga k�tarc�: a tizenk�tfok� sorok mellett mindh�rom t�telben megjelenik a Dies irae gregori�n t�m�ja.
Mint eml�tett�k, a tiltakoz�s ihlette Dallapiccola k�z�ps� alkot�i peri�dus�nak m�sik nagy remekm�v�t, A fogoly c�m� egyfelvon�sos oper�j�t is. A nemzetk�zi kritika �ltal�ban ezt tartja Dallapiccola f�m�v�nek - a Maestro elutas�totta ezt a v�lem�nyt. �ltal�ban minden zeneszerz� egyar�nt kedveli minden m�v�t, s nem szereti, ha b�rmelyiket a t�bbi rov�s�ra kiemelik. Besz�lget�s�nk id�pontj�ban �gy �reztem - b�r err�l konkr�tan nem volt sz� k�zt�nk -, hogy ha egy�ltal�n, akkor k�s�i oper�j�t, az _Ulisse_-t m�ltatn� erre a rangra.
A FOGOLY
A m� keletkez�s�r�l Dallapiccola hosszabb tanulm�nyt �rt, melyet k�s�bb r�szletesebben id�z�nk. A bemutat� k�r�lm�nyeir�l �gy besz�lt:
- �letem sor�n sok visszatetsz�, s�t, undor�t� eset t�rt�nt velem - ez egy�bk�nt minden m�v�sszel el�fordul, �gy teh�t ezek soha nem voltak sz�momra s�rt�k -; a legvisszatasz�t�bbak egyike volt az az esem�nysorozat, mely A fogoly 1950-es firenzei �sbemutat�j�t megel�zte. A sz�npadi bemutat�t megel�z�en az Olasz R�di� tartotta keresztv�z al� m�vemet, Scherchen vez�nylet�vel. Ez a v�gtelen�l nagy egy�nis�g� dirigens eg�sz�ben v�ve gy�ny�r� el�ad�st produk�lt.
Ami a sz�npadi bemutat�t illeti: sok volt a neh�zs�g. Mint Maestro Siciliani, a Maggio Musicale akkori m�v�szeti igazgat�ja mes�lte, harminc�t igen tisztelt koll�g�m k�ld�tt az el�ad�s ellen tiltakoz� levelet a miniszt�riumnak. N�h�ny ezek k�z�l n�vtelen volt. (Hadd mes�ljem itt el k�zbevet�leg Picasso �s Cocteau eset�t a n�vtelen levelekkel. Cocteau egyszer egy ocsm�nys�gokkal teli levelet mutatott Picass�nak, aki olvasni kezdv�n a levelet, �gy sz�lt: "H�t ez egy egyszer� n�vtelen lev�l!" Mire Cocteau: "Nem, al� van �rva - de a n�vtelen levelet nem az teszi, hogy al� van �rva vagy sem, hanem hogy milyen a st�lusa.") Nos, Siciliani az egyik ilyen levelet megmutatta nekem. �gy sz�lt t�bbek k�z�tt a sz�veg: "Sz�gyen, hogy Olaszorsz�gban el� lehet adni a Szent �v alatt egy olyan oper�t, amelyben a spanyolorsz�gi Szent Inkviz�ci�t s�t�t sz�nekben mutatj�k be." Mint a Sevillai borb�ly r�galom�ri�j�nak nagy crescend�ja, �gy n�tt minden oldalr�l a tiltakoz�s hull�ma A fogoly ellen.
Ebben az id�ben t�rt�nt, hogy egy egyetemi professzor felkereste Giulio Andreottit, a mostani had�gyminisztert, aki bar�tja volt �s m�r abban az id�ben is magas �ll�st t�lt�tt be. Valami megt�rgyalni val�juk volt, majd a professzor t�vozni akart. Andreotti a k�sz�br�l h�vta vissza: "V�rj csak egy pillanatra, valamit k�rdezni akarok m�g. Te firenzei vagy, biztos ismered azt a valakit, nem jut eszembe most a neve, muzsikus, zeneszerz�; Del Piccolo vagy hogyan is h�vj�k..." - "Dallapiccola." - "Igen, igen, Dallapiccola. Szeretn�m tudni, val�ban olyan papfal�-e, mint ahogy h�rlik." - "Nem nagyon ismerem, de tudod val�sz�n�leg, hogy Dallapiccol�nak zsid� a feles�ge." - "Igen, tudom." - "Nos, annyit tudok csak mondani, hogy minden vas�rnap l�tom Dallapiccol�t, amint a kisl�ny�t templomba viszi." - "H�t most m�r azt�n v�gleg nem �rtek semmit."
Ak�r hiszi, ak�r nem, az a t�ny, hogy minden vas�rnap elk�s�rtem kisl�nyomat a templomba, hozz�j�rult ahhoz, hogy A fogoly el�ad�sra ker�lhetett. A bemutat� ut�n a kritik�k nem voltak kedvez�ek, de h�t egy meghallgat�s ut�n nem is nagyon lehettek. Alapj�ban v�ve kik is ezek a kritikus urak? Olyan fajzat, aki nem n�zte �t a partit�r�t, vagy legfeljebb az els� oldalt, meg azt�n az is h�rlett, hogy a m� dodekafon, �s 1950 t�j�n Olaszorsz�gban a dodekaf�ni�t az �rd�g egyfajta szinonim�j�nak tekintett�k.
- Olaszorsz�gban??!! Azt tudom, hogy ebben az id�ben n�lunk ez volt a helyzet, de Olaszorsz�gban...?
- Igen, Olaszorsz�gban is. Persze, nem a hat�s�gok, hiszen az olasz hat�s�gok olym�rt�kben tudatlanok, hogy azt se tudj�k, mit jelent a dodekaf�nia. Az eg�sz aljass�got koll�g�im ind�tott�k el. A bemutat� napj�n egy h�sz �vvel azel�tti tan�tv�nyom l�togatott meg. A harmincas �vekben a meg�lhet�s miatt zongora�r�kat adtam, �s ez a kedves l�ny nagyon szeretett engem, de azt�n t�z �vig nem hallottam r�la h�rt. H�rom �r�val az el�ad�s kezdete el�tt �rkezett t�bbsz�z kilom�ternyi t�vols�gr�l Firenz�be, csak hogy oper�mat meghallgassa. "�gy hallottam - mondta -, hogy el�re el van hat�rozva: az oper�t ki fogj�k f�ty�lni."
Felt�tlen�l el kell ismernem Maestro Siciliani �rdem�t: noha �ll�s�t veszthette volna, megvolt a b�tors�ga a m� bemutat�s�hoz. A miniszt�rium egyik beosztottja �reztette is vele ezt a vesz�lyt. A sz�nh�zban nem volt semmi botr�ny, a sajt�ban ann�l ink�bb. Legjobb kritikusunk, Massimo Mila e szavakkal kezdte besz�mol�j�t: "Luigi Dallapiccola A fogoly c�m� oper�j�nak bemutat�ja alkalm�b�l az a gondolatom t�madt, hogy cikket �rok az olasz kritika hozz� nem �rt�s�r�l �s rosszhiszem�s�g�r�l. Elmentem a p�lyaudvarra, s ahogy �rkeztek az �js�gok, sorra megv�s�roltam azokat. Ekkor l�ttam be, hogy kit�z�tt c�lom oly nagy, hogy nem megval�s�that�, s ez�rt lemondtam a cikk meg�r�s�r�l."
A bajok m�r a bemutat�t megel�z� febru�rban kezd�dtek. Ekkor �rkezett meg Firenz�be a P�rizsban �l� lengyel Bronislaw Horowitz, akinek a darabot rendeznie kellett volna. A sz�nh�z bej�rat�n�l tal�lkozott egy sz�nh�zi tisztvisel�vel: "Signor Horowitz, nehogy megl�ss�k a sz�nh�zban! Menjen vissza a sz�llod�ba, �s valaki majd elmegy �nh�z, a dolgokat megbesz�lni." A sz�nh�zi emberek ugyanis rettegtek att�l, hogy bez�rj�k az int�zm�nyt, vagy valami hasonl� t�rt�nik. - �ppen azokban a napokban t�rgyaltam a New York-i Juilliard-iskola operatanszak�val: 1951-ben be akart�k mutatni oper�mat. Eml�kszem, hogy ragaszkodtam a szerz�d�snek a firenzei bemutat� el�tti al��r�s�hoz, mert nagyon j�l tudtam, milyen kritik�kat fogok kapni. Azt m�r nem is eml�tem �nnek, hogy minden R�m�ba utaz�somkor tal�lkoztam Sicilianival, aki hol azt mondta: "Ma rosszul mennek a dolgok, be fogj�k tiltani oper�dat," vagy azt: "Van egy kis rem�ny".
V�g�l is megadt�k az enged�lyt a pr�b�k megkezd�s�re, a szombati bemutat� el�tti h�tf�n. Scherchen felh�borodott n�h�ny felt�telen. Szerepel a darabban p�ld�ul n�h�ny �tem erej�ig k�t pap: ezek nem jelenhettek meg pap-ruh�ban (Mila "XVI. sz�zadi lovagoknak" nevezte �ket jelmez�k alapj�n); Scherchen azzal fenyeget�z�tt, hogy lemond. V�g�l is beleegyezett, �s az opera bemutat�ja szinte siker-sz�mba ment.
Sajnos, jellegzetesen olasz dolog volt m�g valami: a sz�nh�z szem�lyzete elk�peszt�en goromba volt mind velem, mind feles�gemmel. Mikor azt�n az oper�nak sikere volt - vagy legal�bbis nem f�ty�lt�k ki, ez a helyesebb kifejez�s -, akkor kedvesekk� v�ltak. Mondanom sem kell tal�n, hogy akkor meg �n nem fogadtam a k�sz�nt�s�ket.
Nem �rdektelen, ha most hosszabban id�z�nk Dallapiccola egyik tanulm�ny�b�l, melyben besz�mol az opera megsz�let�s�r�l. R�vil�g�t ez a napl�szer� feljegyz�s a zeneszerz� emberi alakj�ra, gondolatvil�g�ra, elk�telezett alkot�i egy�nis�g�re. Amellett p�ld�t szolg�ltat arra, hogyan befoly�solj�k az esem�nyek egy alkot�s l�trej�tt�t. (A fogoly eset�ben ugyanis vitathatatlanul a k�ls� esem�nyek adt�k az ihletet.)
"...neh�z megl�tni azt az ind�t�kot, amely a fant�zi�nak az els� alkot�i �tletet adja. M�gis, ha ma �trakelek »elt�nt id�m nyom�ban«, �gy l�tom, hogy �letemben volt egy kapit�lis fontoss�g� esem�ny: az 1917 �s 1918 k�zti h�szh�napos grazi sz�m�zet�s. Ez az esem�ny, hab�r �nmag�ban v�ve is fontos, m�g jelent�sebb� v�lik, ha arra gondolok, hogy egybeesett serd�l�korom kezdet�vel. (...) Olaszorsz�g hadbal�p�s�vel az isztriai olasz lakoss�g ellen ir�nyul� megtorl�sok sokkal er�teljesebbekk� lettek: els� �zben hallottunk a mi kisv�rosunkban is koncentr�ci�s t�borokr�l besz�lni. Ferenc J�zsef el volt t�k�lve arra, hogy »megfegyelmezi« Trentino, Trieszt �s Isztria olaszait; elhat�rozta, hogy megf�kezi a szabads�gszeret� rebelliseket, akik annyiszor megzavart�k e vid�k am�gyis balsorssal terhes �let�t; kem�ny leck�t kell adni a Risorgimento-mozgalom eme utols� �r�k�seinek. Der�k polg�rokat tart�ztattak le �s deport�ltak; k�mek furakodtak be mindenhov�; v�rosnevek, mint Leibnitz, Mittergraben, Oberhollabrunn balj�slat� jelent�shez jutottak... Negyedsz�zaddal k�s�bb m�s v�rosok nevei m�g gy�szosabb jelent�s�get kaptak: Auschwitz, Dachau, Buchenwald. (...) 1916. november 21-�n meghalt Ferenc J�zsef; ut�dja, Habsburg K�roly tiszt�ban volt a legs�rg�sebb probl�m�kkal - k�zt�k egy eur�pai uni� sz�ks�gess�g�vel. �m t�ls�gosan k�s�n ker�lt a tr�nra ahhoz, hogy legal�bb megk�s�relje a megold�st. Egyik els� int�zked�se volt az akkori civil Eur�p�ban m�lys�ges felh�borod�st kelt� koncentr�ci�s t�borok megsz�ntet�se. A politikailag gyan�sakat, s�t m�g a P.U.-kat is (politisch unverl�sslich - politikailag megb�zhatatlan) sz�m�zt�k a hat�rter�letekr�l, �s Ausztria belsej�be k�ldt�k. �gy t�rt�nt, hogy csal�domnak rend�ri k�s�rettel Grazba kellett �ttelep�lnie. Els� t�z �vem nyugodt ritmus�nak ily hirtelen megv�ltoz�sa, �s mindaz, ami ut�na t�rt�nt, kiss� er�szakos volt. Az volt az �rz�sem, hogy igazs�gtalans�g t�rt�nt, �s megal�ztak."
"Egy nap kicsi v�rosunk parkj�ban s�t�lgatva, egy gyermekkori bar�tom megrend�lve mes�lte el, hogy aznap francia tan�ruk hogyan olvasta fel �s komment�lta az oszt�lyban Victor Hug� Az inf�nsn� r�zs�ja c�m� vers�t... Azt hiszem, ett�l a napt�l kezdve nem t�vozott soha t�bb� lelkemb�l annak a II. F�l�pnek k�pe, aki fenyeget�en �ll az emberek felett (»sa rêverie �tait un poids sur l'univers« - �lma s�lyk�nt nehezedett a vil�gegyetemre). �m, ha akkor p�rhuzamot vonhattam V. K�roly fia �s a Habsburg-h�z zsarnokai k�z�tt, nem sok �vvel k�s�bb �gy l�tszott, II. F�l�p�t m�s �s sokkal sz�rny�s�gesebb jelens�gekkel azonos�thatom."
"1939 j�nius�ban feles�gemmel egy�tt m�g egyszer P�rizsba akartunk l�togatni. M�g egyszer l�tni akartuk a sz�munkra oly kedves v�rost. Az esem�nyek rohantak. Mindenki tudta m�r, hogy Hitler m�g egy provok�ci�ja a h�bor�val egyenl�. Az �let azonban norm�lis ritmus�ban folytat�dott; sem 1939 el�tt, sem ut�na nem l�ttam P�rizst vid�mabbnak, otthonosabbnak. �s a Szajna-parton, mint mindig, antikv�r k�nyveket �rus�tottak. �gy szerezt�k meg Villiers de l'Isle-Adam gr�f m�veit, �s feles�gem a hazautaz�s alatt felh�vta a figyelmemet A rem�ny mint k�nz�s c�m� elbesz�l�s�re, mint lehets�ges sz�npadi cselekm�nyre. A kegyetlen elbesz�l�s elolvas�sa ut�n azonnal felmer�lt bennem az emberis�gre r�nehezed� zsarnok l�tom�sa. Lelkemben �lni kezdett II. F�l�p, a zaragozai inkviz�ci� �s n�h�ny XVI. sz�zadi fanatikus spanyol k�rusm� v�rsz�n� koloritja."
"1940. m�jus 18. est�j�n, az �jszakai rep�l�s premierje ut�n elhat�roztam, hogy amennyiben t�l�lem a h�bor�t, el�bb vagy ut�bb oper�t �rok ebb�l az elbesz�l�sb�l. (...) Ebben az id�ben olvastam el �jra Charles de Coster Ulenspiegel c�m� flamand eposz�t, �s ebben is tal�ltam n�h�ny olyan elemet, amelyet felhaszn�lhat�nak v�ltem az akkor m�r tervezett opera sz�m�ra."
"M�ltak a h�napok, �s �rtek az esem�nyek. Egyre vil�gosabb� v�lt el�ttem, hogy olyan oper�t kell �rnom, amely t�rt�nelmi k�rnyezete ellen�re aktu�lis kell, hogy legyen; olyan oper�t, amelynek t�rgya korunk trag�di�ja, az �ld�z�s trag�di�ja, melyet milli�k �s t�zmilli�k �reznek �s szenvednek. Az opera c�me nem lehet m�s, mint egyszer�en ez: A fogoly. �gy �reztem, hogy t�ls�gosan k�r�lhat�roln�m a probl�m�t, amely ma m�r az eg�sz emberis�g k�z�s �gye, ha elfogadom Villiers de l'Isle-Adam elbesz�l�s�nek h�s�t, Aser Abarbanel rabbit."
"Ezeknek az �veknek oly sok mag�nyos s�t�ja k�z�l egy k�l�n�sen hatott r�m: sz�nhelye a s�t�t v�ros mozdulatlan sz�npada volt, f�l�tte a tiszta t�li �gbolt �s a telihold. A kop�r �s sz�raz f�k k�zt s�t�lva, egy pillanatra szinte meghat�rozhatatlan �llapotba ker�ltem: az volt az �rz�sem, hogy k�t, holdt�l megvil�g�tott �g fon�dik a nyakam k�r�. Csak egy pillanat volt, de el�g ahhoz, hogy l�ssam �s �rezzem a F�inkvizitor �lel�s�t, aki egy fa m�g� rejt�zve v�rja szeretett �ldozat�t."
"1943 kar�csonya �s szilvesztere k�z�tt k�sz�tettem el a sz�vegk�nyv els� v�ltozat�t. Janu�r 4-�n, San Domenic�ban, Bonsanti bar�tom h�z�ban, n�h�ny bar�tomnak fel is olvastam. A c�mszerepl� utols� szavait - szinte �ntudatlanul, de �rthet�en k�rd� hangs�llyal mormolja maga el�: »Szabads�g?« - csend fogadta. Bonsanti t�rte meg: »A magam r�sz�r�l merem rem�lni, hogy a m�gly�ra nem mi megy�nk.«"
Mindebb�l a sok impulzusb�l, esem�nyb�l �s gondolatb�l a k�vetkez� librett� alakult (mint minden oper�j�nak eset�ben, Dallapiccola ez�ttal is saj�tmaga �rta a sz�vegk�nyvet): A zaragozai inkviz�ci� b�rt�n�ben s�nyl�dik az agyonk�nzott, n�vtelen Fogoly. Anyja elb�cs�zik t�le (miut�n a m� Prol�gus�ban � id�zte fel II. F�l�p v�zi�j�t), a Fogoly elmondja az anyj�nak, hogy a B�rt�n�r "testv�rem"-nek sz�l�totta. T�vozik az Anya, s a megjelen� B�rt�n�r most m�r rem�nyt is ad a Fogolynak: Flandria n�pe fell�zadt F�l�p ellen. Van rem�ny, meg�lheti a szabadul�st. Az egyed�lmarad� Fogoly felfedezi, hogy a b�rt�najt� enged keze nyom�s�nak: a B�rt�n�r hagyta nyitva nyilv�n az ajt�t. Kirohan. A f�lelemt�l dermedten oson v�gig a f�ld alatti b�rt�nfolyos�kon, alig tud elb�jni k�t besz�lget� pap el�l. Majd h�s szell�t �rez, �s megtal�lja a kij�ratot. Az utols� k�p a kertben j�tsz�dik. A szabadba ki�rt Fogoly ext�zisban k�sz�nti a szabads�got. �m amikor egy nagy c�drus k�zel�be jut �s kit�rja karj�t, a fa, illetve a fa m�g�tt megb�j� szem�ly viszonozza �lel�s�t. A Fogoly a F�inkvizitor karjai k�z�tt van. S a F�inkvizitor ... nem m�s, mint a B�rt�n�r. A Fogoly ebben a pillanatban d�bben r�, hogy az elm�lt �r�kban a legnagyobb tort�r�t �lte �t: a csal�rd rem�nnyel k�nozt�k meg. "A szabads�g?" - k�rdi, mik�zben a F�inkvizitor k�zenfogva vezeti a h�tt�rben fellobban� m�glya fel�.
Az opera zen�je k�t f� forr�sb�l t�pl�lkozik: a zenei anyag megszervez�se az egy�ni m�don szabadon kezelt dodekaf�ni�n nyugszik (a szerz� t�bb sort is alkalmaz, nemcsak egyet), dramaturgi�ja viszont az olasz opera nagy hagyom�nyaihoz, Verdi k�s�i m�veihez �s Puccinihoz ny�l vissza. Mint �rdekess�get jegyezz�k meg, hogy Dallapiccola, akinek sz�m�ra a dodekafon dallamalkot�s az "igaz �t", n�h�ny sz�nfalak m�g�tti �s az inkviz�ci�t jelk�pez� k�rus-intermezz�ban �gy �ll�tja fel a sorokat, hogy a k�russz�lamok t�bbnyire tiszta h�rmashangzatokban fon�dnak �ssze. Azaz: a ton�lis hangz�st �ll�tja az elnyom�, zsarnoki hatalom �br�zol�s�nak szolg�lat�ba. Ugyan�gy, a B�rt�n�r "testv�rem" szav�t minden alkalommal ugyancsak h�rmashangzatokkal t�masztja al�.[3]
AZ ELK�TELEZETTS�GR�L
- Maestro, itt az ideje - ha m�r _A fogoly_r�l volt sz� -, hogy felvessem az elk�telezetts�g fogalm�t. A nemzetk�zi zenetudom�ny �nt elk�telezett alkot�m�v�sznek tartja. Helyesli ezt a v�lem�nyt? Miben �ll elk�telezetts�ge?
- Akaratom ellen�re v�ltam elk�telezett�. Tiltakozni akartam, amikor Mussolini megind�totta a faj�ld�z�st. De ugyanakkor nagyon j�l tudom, hogy egy ilyen rendszerben az egyes szem�ly nem sz�m�t semmit, s �gy csak zen�mmel tiltakozhattam. Igen, m�sf�le tiltakoz�sra akkor nem volt lehet�s�g. Ma van, annak ellen�re, hogy sok zeneszerz� �ll�tja: Olaszorsz�gban nincsen szabads�g. Annyi m�g van, hogy az � protest�l� zen�j�k el�ad�sra ker�lhet, ami a fasiszta id�kben elk�pzelhetetlen volt. De nem ez�rt v�lasztottam Stuart M�ria, Bo�thius �s Girolamo Savonarola sz�vegeit. Hanem az�rt, mert a t�rt�nelmet szeretem, �s nem a kr�nik�t. Nagyon j�l tudom, hogy tal�n ma is vannak az el�bb eml�tettekhez m�lt� h�s�k, de ahhoz, hogy valamire rezon�ljak, sz�ks�gem van a t�rt�nelmi t�vlatra. �t�lje meg ezt, ahogy akarja, ez a t�ny. A fogoly eset�ben sz�ks�g�t �reztem, hogy a t�rgyat a XVI. sz�zad m�sodik fel�be helyezzem, mert - b�rmennyire is lehets�ges lett volna - �szt�n�sen megborzadtam att�l az �tlett�l, hogy Hitlert a sz�npadra vigyem. Ha Hitlert indirekt m�don l�ttathattam volna, vagy ha a sz�rny� Goebbelst Alba hercegk�nt lehetne interpret�lni - ez m�s t�ma. De a direkts�g sz�momra t�l k�nny� megold�s volt, �s ez�rt nem is gondoltam soha r�. V�geredm�nyben a t�rt�nelem szem�lyis�gei mindig ugyanazok, �sszes szenved�seikkel egy�tt. �tkozott m�don hasonl�tanak egym�sra; tal�n csak egy nem hasonl�t a t�bbire, �s az Od�sszeusz. � azonban oly k�l�n�ll� �s annyira egyed�l�ll� eset, hogy csak �vekkel k�s�bb gondolhattam r�.
- Ennek a korszaknak a m�vei: A fogoly, J�b, A fogs�g �nekei, A felszabadul�s �nekei - mind nagyon is elk�telezett m�vek. S a k�vetkez� korszak alkot�sai?
- Minden m�alkot�s elk�telezetts�g; de tal�n nem mindig politikai. Id�r�l id�re szinte mag�t�l "ugrik ki" a politikai elk�telezetts�g, de sz�momra ez a sz� egyszer�en az emberszeretettel egyenl�.
- Teh�t a humanizmussal?
- A chicag�i egyetem muzikol�gia-tan�ra, Lowinski professzor megh�vott mag�hoz, mikor ott tart�zkodtam. Igen �rdekes emberek voltak jelen, t�bbek k�z�tt Enrico Fermi �zvegye is. Lowinski egyszercsak �gy sz�lt: "H�t, �n val�ban k�l�n�s egy ember, egyed�l�ll� a maga nem�ben!" - "Mi�rt?" - "Nem tal�lkoztam m�g olyan emberrel, mint �n, aki �tven sz�zal�kig kereszt�ny, �tven sz�zal�kig pog�ny." El�sz�r nem �rtettem, mire c�loz, de azt�n r�j�ttem, hogy humanista neveltet�semre. Val�ban, otthon �pp annyit besz�lt�nk Hom�roszr�l, mint Dant�r�l, s ez a humanista neveltet�s ny�lv�n megmaradt bennem. Err�l a fajta humanizmusr�l van sz�.
- �s mi a humanista tartalma az 50-es, 60-as �vekben �rt m�veinek? A sz�vegv�laszt�s? a zene? a gondolat?
- Merem rem�lni, hogy a zene, amelynek, ha sz�vege van, term�szetesen a sz�veg befoly�sa alatt kell �llnia. Preghiere c�m� m�vemben Murillo Mendez sz�vegeit zen�s�tettem meg, t�bbek k�z�tt ezt a sort: "Szeretn�m, ha sz�zmilli� sz�jam lenne, hogy �v�ltsek, s hogy meg�ll�thassam a lelket �s testet �rl� hatalmas kereket." Nem tudtam semmit meg�ll�tani, a vil�g rend�letlen�l megy tov�bb a maga �tj�n, amely szerintem nagyon is vesz�lyes �t.
- Gondolja, hogy az elm�lt sz�zadokban volt egyetlen m�v�sz is, aki meg tudta �ll�tani ezt a kereket?
- Semmi k�ts�g, hogy nem volt. A t�rt�nelem nem v�ltozik. Nem tudom m�r, melyik francia filoz�fus mondta, tal�n Voltaire: az ember rem�nytelen eset.
- Azt hiszem, ez minden alkot�m�v�sz �r�k probl�m�ja: mindent megtesz a ker�k meg�ll�t�s��rt, az�rt, hogy valamit mondjon az emberis�gnek - �s az emberis�g marad olyan, amilyen volt.
- Senki sem tehet t�bbet, mint amennyit tud.
- Tal�n k�l�n�s a k�rd�s: m�veinek d�nt� t�bbs�ge vok�lis alkot�s; az elk�telezett m�v�sz sz�m�ra elengedhetetlen a sz�veg? Nem hiszem...
- Manaps�g a protest-zen�k mind sz�vegesek. A mindenkin�l jobban elk�telezett Beethovennek az _Eroica-szimf�ni�_ban nem volt sz�ks�ge sz�vegre...
- Az elk�telezett m�v�sz - �gy v�lem - az eg�sz emberis�ghez akar sz�lni, vagy legal�bbis egy nagyon nagy l�tsz�m� k�z�ns�ghez. Nos, az �n zenei nyelve, amely olyann� lett, amilyennek �n v�lasztotta, milyen kapcsolatban �llhat ezzel a probl�m�val? K�ztudott, hogy nagy a szakad�k a modern zenei nyelv �s a nagyk�z�ns�g �zl�se k�z�tt.
- A fogs�g �nekei korszak�ban a Dies irae gregori�n t�m�j�t alkalmaztam, rem�lve, hogy ezzel k�z�rthet�bb� teszem st�lusomat. A _J�b_ban ugyancsak gregori�n dallamot, a Te Deum laudamus t�m�j�t haszn�ltam fel, igaz, hogy bonyolult dodekafon szerkezetben. Sz�nd�kom szerint ez a t�ma h�zza al� az Isten dics�ret�t. R�szben v�lasz k�rd�s�re: eg�szen az ut�bbi �vekig rendszeresen kif�ty�ltek Olaszorsz�gban. El kell ismernem �s �r�mmel ismerem el, hogy a II. vil�gh�bor� vagy ink�bb 1954-55 ut�n m�g az olasz k�z�ns�g is megv�ltozott - mindenekel�tt a fiatal gener�ci�k r�v�n. (Hadd tegyek itt egy z�r�jeles megjegyz�st: ezek a fiatalok - ne feledj�k - igen sok hanglemezt hallgatnak! Amikor 1951-ben utolj�ra tan�tottam Tanglewoodban, �s a fiatal amerikai muzsikusokat az opera-probl�m�kkal val� foglalkoz�sra buzd�tottam, meg mertem kock�ztatni a kijelent�st: az LP-lemez jelent�s d�tum a zene t�rt�net�ben.)
Egy�bk�nt soha nem b�tortalan�tott el a f�tty, �s soha nem tett elbizakodott� a n�ha felhangz� taps. �gy t�rt�nt, nem tudom �s nem is akarom megv�ltoztatni a helyzetet. �letem sor�n k�zd�ttem az �hs�ggel �s a nyomorral is. Egyszer keser�en mondtam feles�gemnek: "58 �ves koromban kezdtem komolyabban p�nzt keresni kompoz�ci�immal". Laura erre �gy v�laszolt: "Goethe 60 �ves kor�ban kezdett meg�lni a k�nyveib�l". Amib�l azt�n meg�rtettem, hogy jobb, ha csendben maradok.
- Hadd t�rjek vissza az el�bb feltett k�rd�shez. V�lem�nye szerint megoldhat�-e a nagyk�z�ns�g �zl�se �s a modern zene k�z�tti szakad�k �thidal�s�nak nagy probl�m�ja?
- Bocs�sson meg, de sz�momra ez a probl�ma nem l�tezik, illetve, a zene eg�sz t�rt�nete folyam�n fenn�llott. S ha most az anekdot�k fel� fordulunk, el tudok mes�lni egy olyan t�rt�netet, amelynek hallat�n v�gigfutott a h�tamon a hideg. �let�nek utols� �veiben mes�lte nekem e t�rt�netet Gianfrancesco Malipiero, akit minden olasz muzsikus kort�rsam k�z�l a legjobban szerettem, s aki valamennyi�nk k�zt a legnagyobb volt. Nos, az �reg Malipiero mondta el, hogy besz�lgetett egyszer a Scala egy nagyon id�s sz�npadi munk�s�val. M�r a Falstaff-premier idej�n is dolgozott a Scal�ban, � volt a f�gg�nyh�z�. Verdi h�rom est�n �t hallgatta meg minden bemutat�j�t (t�bbsz�r nem, tal�n babon�b�l). S Verdi mindh�rom este �t ez�stl�r�t adott ennek a f�gg�nyh�z�nak, ezzel az utas�t�ssal: ha egyetlen f�ttysz�t hall, azonnal engedje le a f�gg�nyt. Nos, aggasty�n kor�ban Verdi nyilv�nval�an tudat�ban volt saj�t nagys�g�nak, de �pp�gy tudat�ban volt annak is, hogy a k�z�ns�g nem tudja �t k�vetni.
- Teh�t egy zeneszerz� sz�m�ra ebben az �rtelemben nem l�tezik a k�z�ns�g, nem l�tez_het_?
- Hadd feleljek Sch�nberg szavaival. Azt a level�t id�zem, amellyel a hetven�t�dik sz�let�snapj�ra k�ld�tt j�k�v�ns�gokat megk�sz�nte. "Kiss� sz�gyenkezem e sok dics��t�s miatt. De fel is b�tor�t. Mert: oly term�szetes-e, hogy az eg�sz vil�g ellen�ll�sa dac�ra sem adjuk meg magunkat, hanem makacsul feljegyezz�k, amit produk�lunk? Nem tudom, a nagyok hogyan gondolkoztak err�l. Mozart �s Schubert el�g fiatal volt, hogy e k�rd�ssel ne kelljen szemben�znie. De Beethoven, amikor Grillparzer a _Kilencedik_et zavarosnak mondta, vagy Wagner, amikor Bayreuth terve cs�ddel fenyegetett, vagy Mahler, amikor mindenki trivialit�ssal v�dolta - hogyan tudtak �k tov�bb �rni? Csak egyetlen v�laszt tudok: olyan mondanival�juk volt, amit el kellett mondaniuk." Fejezz�k be teh�t ennek a k�rd�snek a t�rgyal�s�t azzal, hogy a m�v�szet �s a k�z�ns�g antin�mi�j�nak probl�m�ja mindig l�tezett. A magam r�sz�r�l csak annyit tenn�k ehhez hozz�, �s azt hiszem, az id�zett Sch�nberg-lev�l ugyanazt mondja: sz�momra ez nem probl�ma.
ST�LUSV�LT�S?
- Nem tudom, egy v�lem�nyen lesz-e velem, Maestro, ha azt mondom, hogy az 50-es �vek k�zep�t�l �rt m�vei - p�ld�ul a Kar�csonyi Concerto, a Goethe-dalok, az �t dal, az An Mathilde - sokkal szigor�bb st�lusban, sokkal szigor�bb szerkezeti t�rv�nyek szerint k�sz�ltek, mint kor�bbi alkot�sai. Bocs�sson meg, ha er�s lenne a kifejez�s: �sszehasonl�tva e darabokat p�ld�ul _A fogoly_-lyal, sokkal absztraktabbaknak �rzem �ket mind technik�juk, mind hangz�svil�guk szempontj�b�l.
- Ez r�szben term�szetes is, hiszen m�s eszk�z�ket haszn�l a zeneszerz�, ha a t�bbezres operak�z�ns�ghez fordul, mint mikor kamarazen�t �r (b�r sajnos, manaps�g kamarazen�t is ezer szem�lyes termekben j�tszanak). Egy�bk�nt val�sz�n�leg az�rt t�madt ez az �rz�se, mert ebben a korszakban kezdtem el k�s�rletezni azzal, amit nemr�giben egy m�veimet analiz�l� n�met muzikol�gus "lebeg�" ritmusnak nevezett. P�ld�kat is adott cikk�ben, �gy t�bbek k�z�tt az 1952-es Quaderno di Annalibera egyik r�szlet�t, amelyben el�sz�r alkalmazom a v�ltoz� ritmikus �rt�kekb�l �ll� canon irregularist, amelyet azt�n k�s�bb gyakran haszn�ltam. De miel�tt a stil�ris k�l�nbs�gekr�l besz�ln�k, hadd sz�ljak az egyez�sekr�l. P�ld�ul arr�l, hogy a Goethe-dalokban el�sz�r pr�b�ltam meg a szavakat zen�mben a megszokott m�dt�l elt�r�en �rtelmezni. S �n nagyon j�l tudhatja, hogy a szavak, a mondatok, a gondolatok zenei �rtelmez�s�re mily nagy gondot ford�tottam azel�tt is. Nos, nem hiszem, hogy valaki is meg tudja �llap�tani a Goethe-dalok els� sz�m�ban: hol van az alapsor eredeti form�ja; ez ugyanis a vers egyik szav�nak, az "Allgegenwert' ge"-nek eml�t�sekor t�nik csak fel, hiszen ez a "minden�tt jelenval�" sz� mutat r� arra, hogy az alapsor is minden�tt jelen van. Vagy p�ld�ul a sorozat �t�dik dal�ban �gy kezd�dik a sz�veg: "Der Spiegel sagt mir: ich bin sch�n". Nos, itt az eml�tett canon irregularis-t mintegy torz�t� t�k�rk�nt haszn�ltam: az eredeti alak hossz� hangjainak a k�nonv�laszban r�videk, a r�videknek hossz�ak felelnek meg. Ami a szigor� szerkezetet illeti: �ppen ebben a m�ben t�bb helyen is szabadabb konstrukci�t engedtem meg magamnak, a sor egyes hangjait felcser�ltem stb. Egy�bk�nt Sch�nberg megengedi ezeket a cser�ket, persze, nem a darab elej�n, hanem akkor, amikor m�r elk�pzelhet�, hogy a k�z�ns�g felismerte a sort. �m ha a m�ly�re n�z�nk a dolgoknak: mit akart el�rni �s mit �rt el Sch�nberg a soros szerkeszt�ssel? Egys�get. Nem tartozom azok k�z� az ostob�k k�z�, akik azt hiszik, hogy a soros szerkeszt�s �nmag�ban v�ve garant�lja a m� egys�g�t. Egyszer azt mondtam valakinek: ha a sor maga el�gs�ges lenne az egys�g garant�l�s�hoz, nem alkalmazn�m a dodekaf�ni�t. Nem szeretem, nem akarom, hogy b�rmi is garant�lva legyen. Rem�lem, hogy az �telek min�s�ge garant�lt - nem az -, rem�lem, hogy a gy�gyszeripar term�kei garant�ltak - ezek sem azok -, de m�v�szeti k�rd�sekben sz�momra sz�nalmas mindenf�le garancia.
- �n szerint akkor mi garant�lhatja az egys�get?
- A szellem, semmi m�s; a munka szelleme. Ne feledj�k, hogy Wagner akkor kezdte igaz�n �s elvszer�en alkalmazni a vez�rmot�vumos szerkeszt�st, amikor sz�tz�zta a tonalit�sra �p�l� egys�get: teh�t a _Tristan_ban.
- Visszat�rve kiindul�pontunkhoz: az 50-es �vek m�veit �n, Maestro, maga is az el�z� korszak�n�l szigor�bbaknak tartja. Besz�lhet�nk-e st�lusv�lt�sr�l, vagy mindez csak k�vetkezm�ny?
- Ink�bb a k�vetkezm�ny-jelleg mellett szavazn�k; nem hiszem, hogy nagyon megv�ltozott a st�lusom. Tal�n disszon�nsabb lett. Ma term�szetesen nem l�tezik disszonancia, de h�sz �vvel ezel�tt tal�n m�g volt. Mindenk�ppen, az volt a f� gondom, hogy a hangz�s maga egyre tiszt�bb legyen. Ez magyar�zza azt is, mi�rt �rtam ebben a korszakban sok darabot kis egy�ttesekre. Ebben az id�ben fordultam egy k�l�n�s m�dszerhez is, ami annyira ideges�tette Stravinskyt: ekkor jelennek meg partit�r�imban a hangjegyekb�l kialakul� �br�k. A Kar�csonyi Concerto "Amor, amor, tu se' cerchio rotondo" (Szeretet, szeretet, g�mb�ly� k�r vagy) szavain�l egym�st kieg�sz�t� f�lk�r�k (1. kottap�lda) vagy az �t dal harmadik sz�m�ban a kereszt (2. kottap�lda). S�t, volt olyan amerikai kritikus, aki a Kar�csonyi Concerto egyik partit�raoldal�n egy kar�csonyfa �br�zolat�t v�lte felfedezni; bevallom, nem gondoltam erre, de lehet, hogy igaza van. K�s�bb azt�n, Sicut umbra c�m�, 1970-ben �rt darabomban csillagk�pek form�i t�nnek fel. A t�vols�gok ar�ny�t kontroll�ltam a Geographic Magazine csillagt�rk�pein... (3. kottap�lda).
- Mi az �rtelm�k ezeknek a rajzolatoknak?
- Ilym�don is megpr�b�ltam az el�ad�kkal meg�rtetni, mi t�rt�nik a darabban. S olyan csillagk�peket v�lasztottam, amelyek zeneileg is hely�k�n voltak. �gy ker�lt be a partit�ra megfelel� r�sz�be a D�li H�romsz�g h�rom csell�-pizzicat�ban, m�sodik alkalommal h�rom h�rfahangban (4. kottap�lda).
- N�h�ny perccel ezel�tt, a _Goethe-dalok_r�l besz�lve, azt mondta, hogy ezekben a dalokban nem-hagyom�nyos, nem-konvencion�lis m�don adta vissza a zen�ben a szavak �rtelm�t. Eml�thetne m�s p�ld�kat is erre a sz�veg-zene viszonyra?
- Att�l f�gg, sz�npadi m�r�l vagy koncertmuzsik�r�l van-e sz�. Vil�gos ugyanis, hogy sz�npadi m�ben - mivel nagyobb k�z�ns�ghez fordul - ennek a sz�veg-zene viszonynak a hangs�lyozotts�ga nyilv�nval�bb kell, hogy legyen. Oly k�zenfekv� okok miatt, amelyeket nem sz�ks�ges magyar�zni. Milyen konkr�t esetre gondol?
- �ppen �n k�rdeztem �nt�l konkr�t eseteket. �n, Maestro, aki annyi kit�n� dolgot vett �szre Verdi muzsik�j�ban, �n tudja, hogy Verdi m�veiben az �neksz�lamok mindig azt a c�lt szolg�lj�k, hogy a zen�ben �rtelmezz�k a szavak mondanival�j�t, hogy nem lehet tal�lni Verdi eg�sz �letm�v�ben egyetlen fr�zist sem, amely ellentmondana a sz�vegnek. Ebben az �rtelemben k�rdezem: az �n sz�m�ra is t�rv�ny-e, hogy �nekes m� eset�ben az �neksz�lamnak valamilyen m�don a sz�vegb�l kell megsz�letnie? Vagy elk�pzelhet�-e, hogy �nek �s sz�veg egym�st�l f�ggetlen legyen?
- A zene egy bizonyos pillanatban sz�ks�gszer�en f�ggetlenedik a sz�vegt�l, hiszen a zenei kifejez�sm�d nagyon k�l�nb�zik a sz�veg kifejez�sm�dj�t�l. �n, a magam r�sz�r�l, arra t�rekedtem, hogy sz�veg �s zene egys�ge - m�r�l m�re m�s �s m�s m�don megfogalmazva - meglegyen m�veimben. De adjon nekem id�t holnapig, hadd n�zzek ut�na p�ld�ul az _Ulisse_-ben...
- Minthogy az _Ulisse_-t eml�tette, hadd t�rjek vissza egy k�rd�sre. D�lel�tt azt mondta, Maestro, hogy m�s dolog t�bbezres k�z�ns�g sz�m�ra oper�t �rni, �s m�s kamaramuzsik�t. St�lusv�lt�s�val kapcsolatban tette ezt a kijelent�st. �mde: azt is mondta, hogy az 50-es �vek �ta k�vetett st�lusa, ez a szigor�bb, szik�rabb hangv�tel a mai napig �rv�nyben van. Az Ulisse viszont ugyanebben a korszakban keletkezett - �s opera. Nincs itt ellentmond�s?
- Soha nem gondoltam erre. Van, aki meg�rti, van aki nem. Nem tudok m�sk�pp �rni most m�r, mint ebben az �n �ltal szigor�nak nevezett st�lusban, b�rmely m�fajr�l legyen is sz�.
1. kottap�lda
2. kottap�lda
3. kottap�lda
4. kottap�lda
�NEKES MUZSIKA �S IRODALOM
- Eddigi �letm�v�ben - nem ismerem a pontos sz�zal�kar�nyt - t�ls�lyban vannak a vok�lis darabok...
- ...igen, k�r�lbel�l k�tharmada darabjaimnak vok�lis.
- Mi az oka ennek a t�ls�lynak?
- Ne feledje, hogy olasz vagyok, s hogy Olaszorsz�g legjobb zen�j�nek legnagyobb r�sz�t az �nekhangoknak adta. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az olaszok nem tudnak hangszeres zen�t kompon�lni. (B�r a magam r�sz�r�l jobban szeretem Gesualdo da Venosa sz�znegyvenh�t madrig�lj�t, mint Vivaldi hatsz�zhuszonk�t vagy m�g t�bb concert�j�t. De ez egy�ni �zl�s...) Igen j� olasz hangszeres m�veket is ismerek; hogy napjainkn�l maradjunk, itt van p�ld�ul Petrassi, aki mindenekel�tt az instrument�lis zen�ben nagy zeneszerz�. De nemcsak olaszs�gomban keresend� el�szeretetem a vok�lis zene ir�nt, hanem abban is, hogy mindig sokat foglalkoztam az irodalommal.
- Hadd t�rjek vissza az olaszs�g probl�m�j�ra, miel�tt tov�bb menn�nk. Nem gondolja, hogy ez az �gynevezett n�pi pszich� valami olyan absztrakci�, ami nem mond semmit? Minden olasz �nekel?
- Nem, szerencs�re m�r nem. A tejesfi�, mikor erre biciklizett az ablakom alatt, m�r f�ty�lt. A Pastorale-szimf�nia els� t�tel�nek f�t�m�j�t, de rossz ritmusban. Egy�bk�nt a n�p �nek�t elrontott�k azok a dalok, amelyeket a r�di� meg�ll�s n�lk�l sug�roz.
- �s a zeneszerz�k? Val� igaz, hogy az �nek az olasz muzsikusok legfontosabb kifejez�eszk�ze?
- Tal�n az volt valamikor.
- De azt mondta, hogy �n t�bbek k�z�tt az�rt �r vok�lis zen�t, mert olasz.
- Igen. De tal�n �n vagyok az egyetlen, aki m�g ebben az �rtelemben �r vok�lis muzsik�t.
- T�rj�nk �t akkor az irodalomra. Kik a kedvelt k�lt�i, �s mi�rt?
- Nem besz�lhetek "kedvelt" k�lt�kr�l, csak azokr�l, akiknek fejl�d�si �tja hasonl�t az eny�mre. Proustr�l �s Joyce-r�l m�r besz�lt�nk. Megzen�s�tettem k�l�nb�z� nyelv� verseket, m�g angolt is, pedig azt nem �rtem igaz�n. De tulajdonk�ppen a r�gi nyelvek ir�nt �rzek nagy szeretetet. Ez�rt haszn�ltam fel �francia, �olasz �s term�szetesen latin sz�vegeket. A latin egy�bk�nt nemzetk�zi nyelv, nincs sz�ks�g ford�t�sra, b�r orsz�gonk�nt m�sk�nt �s m�sk�nt alkalmazz�k a kiejt�st. �ltal�ban nagy neh�zs�get okoz sz�momra sz�vegeim kiv�laszt�sa, mert egy bizonyos t�pus� sz�vegre van sz�ks�gem. N�ha egyetlen sz� megragadja a k�pzeletemet, �gy tal�n soha nem fogtam volna hozz� Sicut umbra c�m� m�vemhez, ha nem esett volna r� a szemem a "firmamiento" sz�ra, mikor Juan Ram�n Jim�nez k�ltem�nyeit olvasgattam. Erre azt�n t�nyleg nem tudok magyar�zatot adni; ha az olasz "firmamento"-t l�tom, val�sz�n�leg nem �rtam volna meg ezt a darabot. Vagy egy m�s eset: Jeruzs�lem v�rosa k�rt fel 1969-ben egy m� meg�r�s�ra. Feles�gem heteket t�lt�tt a Biblioteca Nazionale-ban, hogy megfelel� sz�vegeket keressen nekem. Ebben az id�ben ker�lt a kezembe egy Jeruzs�lemmel foglalkoz� francia vers, amelyben a "vez�rszavak" ezek: pierre (k�) �s murs (falak). Ez megint nagyon megtetszett nekem - �s feles�gemnek is siker�lt tal�lnia egy olyan sz�veget, Dermatus �r szerzetes 1095-b�l sz�rmaz� Exhortati�j�t, amelyben ugyancsak a k�vek �s a falak szerepelnek vez�rsz�k�nt.
- Hadd tegyek fel most egy tal�n mer�sznek t�n� k�rd�st. Tudom, hogy �n, Maestro, h�v�, "f�l pog�ny - f�l kereszt�ny", ahogy mondotta. Ez t�ny. T�ny az is, hogy el�szeretettel haszn�l fel latin sz�vegeket. Nos, a k�rd�s ezek ut�n: mi�rt nem �rt soha egyh�zi zen�t?
- �gy l�tszik, ez lehetetlen sz�momra. �rtam vall�sos muzsik�t, de egyh�zi zen�t soha, mert sz�ks�gem van egy olyan emberi k�zvet�t�sre, amely - vagy aki? - latinban gondolkodik. Egyszer majdnem hozz�fogtam: felk�rtek, hogy �rjak mis�t a Coventry-i katedr�lis sz�m�ra, Missa sine credo-t, mivel ez minden vall�snak megfelel. Sajnos, nem fogadhattam el a felk�r�st, ekkor m�r sz�vvel-l�lekkel benne voltam az Ulisse kompoz�ci�s munk�j�ban. A mise sz�momra m�g t�l neh�z. Tal�n �ppen az�rt, mert meglehet�sen j�l tudok latinul. A misesz�veg tal�n a "legelk�telezettebb" textus, amelyhez zeneszerz� fordulhat. Ah�nyszor csak Mozart tizenh�t �ves kor�ban �rt mis�j�t hallom, azt k�rdem magamt�l, vajon Mozart valaha is megk�rdezte-e mag�t�l: mit is jelent az, hogy Kyrie eleison? Tal�n nem tudta, vagy nem akarta tudni. Olyan muzsik�t �rt e sz�vegre, amelyet egy meghat�rozott t�rt�nelmi peri�dusban ilyenre �rni szoktak. A nagy fordulat Beethovenn�l k�vetkezett be. � tal�lta szemben mag�t el�sz�r azzal a k�nyszerrel, hogy elgondolkozz�k a k�v�lr�l ismert misesz�veg felett. �gy t�rt�nt, hogy minden sz� miszt�riumm� v�lt sz�m�ra, m�g az "et" k�t�sz� is a Missa solemnis Cred�j�ban. Ez a tenorok �ltal �v�lt�tt "et" val�ban cs�nya. De Beethovennek kell lenni ahhoz, hogy valakinek legyen mersze v�llalni a cs�nyas�got. Sz�val, ez�rt nem �rok egyh�zi zen�t; ism�tlem, t�l neh�z feladat.
- Nehezebb, mint olasz sz�vegre vagy nem-liturgikus textusra vall�sos zen�t �rni?
- A liturgikus sz�veg olyan tiszteletet �breszt bennem, amelyet mostan�ig nem tudtam lek�zdeni, amely mint zeneszerz�t eln�m�t.
Az eml�tett "szigor� st�lusban" k�sz�ltek Dallapiccola utols� darabjai: 1959-ben a Requiescant, ugyanebben az �vben a gordonk�ra �s zenekarra kompon�lt Dialoghi. 1960-ban kezdte meg a munk�t azon az alkot�son, melyet f�m�v�nek tartott, az Ulisse c�m� oper�n. H�t �ven �t tart ez a munka, de �rny�k�ban m�s m�vek is keletkeztek. Ezek mind vok�lis m�vek: Preghiere (1962), Murillo Mendez verseire, Parole di San Paolo (1964), a korinthosziakhoz �rt els� lev�l sz�veg�re. 1968. szeptember 29-�n ker�lt sor a nyugatberlini Deutsche Operben az Ulisse �sbemutat�j�ra. A nagy m� ut�n m�g h�rom darab jelezte Dallapiccola kimer�thetetlen erej�t: a m�r t�bbsz�r eml�tett Sicut umbra, a Tempus destruendi - Tempus aedificandi c�m�, a cappella k�rusra k�sz�lt diptichon, majd 1972-ben az utols� alkot�s, az egy r�gi lauda-sz�veget feldolgoz� Commiato. Ennek az opus ultimumnak a c�me szimbolikuss� v�lt, val�ban a zeneszerz� b�cs�ja lett.
Nincs sok �rtelme, hogy az alapos elemz�s lehet�s�ge n�lk�l besz�lj�nk ezekr�l a k�s�i m�vekr�l. Benn�k Dallapiccola velesz�letett dr�mais�ga �tv�z�dik a rendk�v�l szigor�, minden hangj�ban megk�t�tt zenei szerkeszt�sm�ddal. �rdekes m�don, �ppen a sz�npadi alkot�s, a cselekm�nye r�v�n sok dr�mais�gra lehet�s�get ny�jt� Ulisse mutatja a legt�bb l�rai von�st. Tal�n az�rt, mert ez az opera nemcsak zen�j�ben, de eszmeis�g�ben is mintegy �sszefoglal� �nvallom�sa a zeneszerz�nek. �nid�z� m�dszer�r�l m�g lesz eml�t�s, ez is az �sszegez�snek egy bizonyos m�dja. A librett� - mint a maestro minden sz�npadi m�ve eset�ben - ugyancsak Dallapiccola m�ve. Egy nagyobb tanulm�nyban �rta meg a librett� keletkez�st�rt�net�t; �rdemes hosszabban id�zni bel�le:
"T�bb�zben megfigyelt�k m�r, hogy minden zen�s sz�npadi m�vem alapgondolata mindig ugyanaz: az ember k�zdelme valami olyan ellen, ami er�sebb n�la. Az _�jszakai rep�l�s_ben Monsieur Rivière k�zdelm�nek vagyunk tan�i: a l�git�rsas�g mag�nyos igazgat�ja megk�s�rli kier�szakolni az �jszakai rep�l�szolg�latot, az �ltal�nos ellenkez�ssel nem t�r�dve, �s figyelmen k�v�l hagyva az �ldozatul es� Fabien pil�ta k�zdelm�t a term�szettel. A Marsyas balettben a faunnak, a zene feltal�l�j�nak �s Apoll� istennek ismert k�zdelm�t l�thatjuk. A fogolyban a c�mszerepl� a spanyol inkviz�ci�val �ll szemben. V�g�l a J�b c�m� »sacra rappresentazione«-ban a c�mszerepl� felteszi Istennek a legmer�szebb �s legelk�telez�bb k�rd�st, amit csak ember fel merhet tenni az istens�gnek. (Nem v�letlen�l jutott eszembe a J�b alap�tlete akkor, amikor Harald Kreutzberg egy r�vid t�ncdarabj�t l�ttam, amelynek c�me »J�b harca az Istennel« volt.)
Ha Monsieur Rivière csak f�lig gy�z harc�ban (csak f�lig, hiszen nagyon is �rzi »s�lyos gy�zelm�nek l�ncait«), Marsyas teljess�ggel alulmarad a k�zdelemben, mivel ki merte h�vni Apoll�t. A Fogoly a F�inkviz�tor karjai k�z� ker�l, aki �t a m�gly�ra vezeti. J�b csak az�rt menek�lhet meg, mert van ereje a b�nb�natra, mikor m�r minden elveszettnek t�nik.
Od�sszeusz k�zdelme mindenekel�tt �nmag�val v�vott harc, hiszen c�lja a vil�g miszt�rium�nak meg�rt�se.
Megfigyelni, elcsod�lkozni �s �jra megfigyelni - ez lehetne a mott�, mely �let�t korm�nyozza. Kal�psz� hallja, amint ezeket a szavakat mormolja �lm�ban; a var�zsl�n� Kirk� Od�sszeusznak ezekre a szavaira �bred �lm�b�l.
»Ki vagy? Honnan j�ssz?« - ezek a L�tuszev�k els� k�rd�sei Od�sszeuszhoz: teljesen h�tk�znapi k�rd�sek. De � kit�r�en v�laszol. Alapj�ban v�ve, lelke legm�ly�n nem tudja m�r teljes bizonyoss�ggal, kicsoda is �. Ravaszs�g�nak f�m�ve (mikor Pol�ph�mosz el�tt »Senki«-nek nevezi mag�t), saj�t maga ellen fordul. Ebbe az �nmag�ban val� bizonytalans�gi �rz�sbe transzform�ltam Poszeid�n bossz�j�t, melyet Hom�roszn�l tombol� viharok k�pviselnek. Ez ut�bbi nyilv�nval�bb bossz�, de nem s�lyosabb."
"Od�sszeusz �gy Poszeid�n agyaf�rt bossz�j�nak v�lik �ldozat�v�: �nmag�ban k�telkedik. Sz�vegk�nyvem ebb�l a szempontb�l hat�rozottan elt�r Hom�roszt�l �s �ltal�ban az eposzt�l. A f�h�s azonban korunk, a k�telked�s, az �r�k k�rd�jel kor�nak ember�v� lesz."
"Mag�ny: ez a m�sik elem, mely hozz�j�rul ahhoz, hogy a mitol�giai h�sb�l korunk embere legyen."
"�rtelmez�sem egyik c�lja volt, hogy Od�sszeusz legend�s figur�j�t emberi ar�nyokra sz�k�tsem: csak-embert akartam bel�le csin�lni, s ami ezzel egyenl�: szenved� l�nyt, szenved�t, mint minden gondolkod� ember."
"Bossz�j�nak v�grehajt�sa ut�n �rzi csak, hogy megszabadult a Senkinek-lev�s k�nyszer�t�l. Most m�r visszat�rhet a tengerre. Egyed�l a tengeren, meg�sz�lve, mint a tenger, arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy hossz�, kegyetlen �s �lland� k�zdelme az �let miszt�rium�nak felfed�s��rt semmif�le eredm�nyt nem �rt el."
"Od�sszeusz, az ember, a meggy�t�rt ember �rzi, hogy hi�nyzik sz�m�ra az Ige (a fogalom teol�giai �rtelm�ben), az Ige, amely megvil�g�thatja �let�nek mi�rtj�t. �gy t�nik, mindebbe belenyugodva folytatni fogja �tj�t, mag�n hordva a
Megfigyelni, elcsod�lkozni �s �jra megfigyelni
l�nc�t. M�r mintha elfogadn� v�gzet�t, amikor a sz�veg utols� verssor�ban, mintegy v�ratlan megvil�gosod�sk�nt, felfedezi Istent. S ez a felfedez�s megszabad�tja mag�ny�t�l."
Hom�rosz eposz�n k�v�l m�s forr�sai is voltak Dallapiccol�nak. Mindenekel�tt Dante, aki a Divina Commedi�ban szint�n felvillantja Od�sszeusz figur�j�t, n�h�ny verssor Aiszkh�loszt�l, m�sok H�lderlint�l, Konstantin Kavafisz mai g�r�g k�lt�t�l, Joyce-t�l val�k. Vett �t a szerz� id�zeteket Mann J�zsef-tetral�gi�j�b�l, Hauptmann Od�sszeusz �ja c�m� dr�m�j�b�l, a firenzei Santa Maria Novella templom egy latinnyelv� felirat�b�l. A m� elej�n �s v�g�n felt�n� sor Antonio Machado egy vers�nek parafr�zisa. S hogy milyen ind�t�kokat nyerhet a figyelmes m�v�szi intellektus, arra jellemz� a tanulm�ny befejez� r�sze.
"M�r egy �ve elk�sz�lt a librett� els� kidolgoz�sa, amikor a westporti vas�t�llom�s fal�n a k�vetkez� Szent �goston-id�zetet l�ttam, melyet eddig nem ismertem:
Magadnak teremtett�l minket, Uram
S nyughatatlan a sz�v�nk,
M�g csak el nem pihen Benned.
E szavak, mintegy ut�iratk�nt, a partit�ra utols� �teme al� ker�ltek."
A ZENET�RT�NETI HAGYOM�NY
Besz�lget�s�nk harmadik napj�n a zenet�rt�net k�l�nb�z� nagy mestereir�l folyt a sz�. De nemcsak �ltal�ban �rdekelt Dallapiccola v�lem�nye, hanem mindig abb�l a speci�lis szempontb�l is, hogy ezek a nagy mesterek hatottak-e valami m�don saj�t munk�ss�g�ra. Ez�rt k�rdeztem el�sz�r arr�l, mi lehet egy�ltal�n a szerepe a hagyom�nynak egy mai zeneszerz� m�v�szi p�ly�j�n.
- Azt hiszem, mindenekel�tt azt felelhetn�m: mindig a hagyom�nynak ahhoz a form�j�hoz fordultam, amit a magam r�sz�r�l akt�v hagyom�nynak nevezn�k. L�teznek az �gynevezett tradicionalist�k, ezek semmi m�sra nem m�lt�k, mint a megvet�sre. �m van a hagyom�nyhoz akt�v kapcsolat is, �s azt hiszem, hogy ebben soha nem t�vedtem. Csakis tudatlans�gnak �s p�znak tudom tartani p�ld�ul Boulez kijelent�s�t, mely szerint � nem ismeri Verdit, m�g csak el sem olvasta soha az Otello vagy a Falstaff partit�r�j�t. Ennek ellen�re Verdit �gy hat�rozta meg: "C' est du caca". (Mire Montale olasz k�lt� �gy reflekt�lt: k�r, hogy Boulez nem tud olaszul, mert ha tudna, Leopardira azt mondan�: "C'est du pipi".) �n a magam r�sz�r�l rem�lem, hogy tanultam valamit Monteverdit�l �s Gesuald�t�l. Verdit�l p�ld�ul mindenekel�tt sz�lamvezet�st, mind sz�lisztikus �nekben, mind k�rusban. De m�g hangszerel�s�b�l is p�ld�ul azt a kem�nys�get, amit a korabeli kritika ezir�ny� tudatlans�g�nak tulajdon�tott. Gondolok a r�zf�v�k vagy ak�r az �stdob kezel�s�re. Amikor Verdi m�v�szete, hogy �gy mondjam, felt�rult el�ttem, m�g nem ismertem Mahler egy mondat�t: "Ich habe ausserordentlich viel von den Partituren des jungen Verdi gelernt" (Rendk�v�l sokat tanultam a fiatal Verdi partit�r�ib�l). Azt hittem, hogy a Macbeth orgyilkos-k�rus�ban van az els� sz�lisztikus m�don k�s�r� �stdob-�ll�s. Azt�n tal�ltam m�g egyet a _Var�zsfuvol�_ban. De nem hiszem, hogy Verdi ismerte a _Var�zsfuvol�_t. Mint ahogy abban az id�ben egy zeneszerz� sz�m�ra nem volt k�telez�, hogy zenetud�s is legyen. Azt hiszem, m�g maga Wagner is meglehet�sen kev�ss� ismerte el�deit, Bachon k�v�l.
- Ismerte, m�ghozz� nagyon j�l, Gluckot, Beethovent, Webert...
- Abban az id�szakban, amikor karmesterkedett.
- �s tudja, Maestro, hogy melyik volt az a darab, amelyet Wagner Rig�ban jutalomj�t�k�ul v�lasztott? A Norma...
- Ezt nem tudtam, de ismerem azt az anekdot�t, amely szerint az �reg Wagner, a Parsifal kompoz�ci�s munk�j�nak utols� id�szak�ban, egyszer Palerm�ban le�lt a zongor�hoz, elj�tszotta a Casta Diva-�ri�t �s �gy sz�lt: "Ilyen zen�t Wagner nem tud �rni." Viszont nagyon is j�l tudott m�sfajta zen�t kompon�lni.
- A hagyom�nyra vonatkozik a k�vetkez� k�rd�sem is. Az �n m�vei telve vannak ellenpontos form�kkal, megold�sokkal, k�nonokkal, megford�t�sokkal stb.
- Az ellenpontos form�k adj�k mindennek az alapj�t. Ne besz�lj�nk form�kr�l, f�g�kr�l, ebb�l a szempontb�l Busoni tan�tv�nya vagyok, aki egyszer ezt mondta: "A forma k�t�tts�get jelent." �gy p�ld�ul a legmodernebb eszk�z�kkel is lehet f�g�t �rni, l�tezhet aton�lis f�ga, ezekben a f�g�kban is megmarad valami a f�ga-elvb�l. A f�ga: forma, a polif�nia viszont: elv. �s a form�k muland�k, az elvek viszont halhatatlanok. Ez tal�n megmagyar�zza, hogy annyiszor alkalmaztam k�nonokat. M�g �tirataimban is, mint a _M�sodik Tartinian�_ban, amelyben p�ld�ul m�r r�gt�n az els� t�telben el�fordul egy r�k-k�non. Term�szetesen nagyon csek�ly m�rt�kben meg kellett v�ltoztatnom Tartini textus�t. De b�szke vagyok r�, hogy m�g a Paganini-Capricci�kra �rt Sonatina Canonica c�m� m�vemben is siker�lt megoldanom egy r�k-k�nont.
- Hadd adjak el�bbi k�rd�semnek egy m�sik aspektust: az ellenpontos form�k ir�nti el�szeretete tanulm�nyaira vagy egy�nis�g�re vezethet� vissza?
- Egy bizonyos pillanatban elhat�roztam, hogy megismerkedem az ellenponttal, term�szetesen eg�szen m�s m�don, mint ahogy az iskol�ban tanultam. Tal�n innen ered minden...
- �gy t�nik, v�gig fogunk futni a zene t�rt�net�n. Ha m�r a nagy ellenpontos mesterekr�l besz�lt�nk, besz�lj�nk a klasszikusokr�l. Haydn...
- Haydn az a zeneszerz�, akit alig ismerek. Term�szetesen r�gesr�g�ta tisztelem k�t orat�rium�t �s ah�nyszor csak belen�zek a Teremt�s partit�r�j�ba, szinte hihetetlennek t�nik sz�momra, mi mindent mer�szelt Haydn. Olyan dolgok vannak ebben a m�ben, amelyek m�r szinte a _Tristan_t el�legezik. R�gt�n az elej�n a Die Vorstellung des Chaos... hihetetlen. De legfeljebb hat vagy h�t szimf�ni�j�t ismerem, nem volt alkalmam, hogy alaposan elm�lyedjek benne. Amilyen nagy szimfonikus volt, annyira nem �rtett azonban az oper�hoz, azt hiszem. Igaza volt, amikor ezt v�laszolta azoknak, akik oper�t k�rtek t�le: "Egy sz�p Haydn-oper�t akarnak? K�rj�k Mozartt�l."
- �me, meg�rkezt�nk Mozarthoz...
- Szinte k�r is sz�t vesztegetni Mozartra mint jelens�gre. Csak hallgatni kell. Hogy csak egy p�ld�t eml�tsek: a g-moll szimf�nia els� t�tel�ben megborzongatja az embert az �lland� vari�l�s m�v�szete, amely azonban minden pillanatban tartja a tematikus anyag szigor� struktur�lts�g�t. De ugyan�gy eml�thetn�m a Jupiter- vagy az _Esz-d�r szimf�ni�_t. De egyet�rtek Sch�nberggel abban, hogy Mozart mindenekel�tt operakomponista volt. A legnagyobbra mindig is a _Don Juan_t tartottam, de ez szem�lyes �zl�s dolga. Lorin Maazel egyszer ezt mondta nekem: "�n is �gy v�li, hogy a Figaro Mozart legt�k�letesebb oper�ja?" Mire �n �gy feleltem: "Lehet. Fakt�r�ban, virtuozit�sban Mozart oper�ja �ppoly nagy, mint Beaumarchais kom�di�ja." De az oper�k oper�ja m�gis csak a Don Juan. Nem hiszem azonban, hogy b�rmit is mondhatn�nk a _Don Juan_r�l, amit ne mondtak volna m�r el �s ugyanez vonatkozik a _Figar�_ra. A _Così fan tutte_-t j�val k�s�bb ismertem meg. Term�szetesen nevets�ges lenne, ha most ezt vagy azt a sz�ps�get besz�ln�nk meg a Cosi partit�r�j�ban. Sz�momra tal�n az els� felvon�s quintettje a legjelent�sebb. Ebben Mozart n�h�ny eg�szen apr� vari�ci�val teljesen m�s vil�gba viszi a hallgat�t.
A kifinomults�gnak ilyen fok�ra m�g Beethoven sem jutott el soha. A mesters�gbeli tud�s szempontj�b�l Mozart ugyanazon a fokon �llt, mint Bach, s tal�n olyan t�rt�nelmi felt�telek k�zt �lt, melyek sz�ks�gesek voltak ahhoz, hogy a g�r�g szobr�szat aranykor�hoz hasonl� eredm�nyekhez jusson el a zen�ben. Nem tudn�m mindezt b�vebben megmagyar�zni, hi�nyozn�nak a szavak hozz�. De hadd mondjak el ezzel kapcsolatban egy t�rt�netet. 1960 t�j�n Forte dei Marmiban nyaraltunk, itt l�togatott meg minket a nagy szobr�sz, Henry Moore. Kisl�nyom akkor tizenn�gy �ves lehetett, s mivel �rdekl�d�tt m�r akkor is a k�pz�m�v�szet ir�nt, megk�rtem Moore-t: magyar�zza el Annaliber�nak, milyen csoda k�vetkezt�ben alakulhatott ki a hell�n szobr�szatnak ez az aranykora. Moore ezt mondta: adva volt a hagyom�nynak egy bizonyos mennyis�ge, amib�l a legjobbat tudta kiakn�zni a mesters�gbeli tud�s; s mindehhez hozz�j�tt a m�v�szek zsenialit�sa. Eml�kszem, hogy Moore-nak ezeket a szavait hossz� ideig meg�riztem magamban. T�bb �vvel k�s�bb egy viareggi�i k�v�h�zban tal�lkoztam Moore-ral �s csal�dj�val. Moore ekkor "visszaadta a k�lcs�nt": azt k�rte, most �n magyar�zzam el az � kisl�ny�nak, hogy hogyan j�ttek l�tre a zenet�rt�net forradalmai. "Tal�n most" - v�laszoltam - "visszafizethetem azt a leck�t, amit �nt�l kaptam. Az a v�lem�nyem, hogy Monteverdi ut�n csak k�t forradalom volt. A Sch�nberg�, amely az�rt fontos, mivel megv�ltoztatta akusztikus �rz�k�nket, �m a Beethoven� volt az alapvet�. Nem szabad elfelejteni, hogy Bach g�niusza az egyh�znak olyanfajta zen�t adott, amilyent a k�z�ns�g v�rt. Mozart ugyan�gy. Hiszen b�rmily mer�szs�geket is tartalmaz Bach �s Mozart zen�je, ezek a mer�szs�gek nem jutottak el a hallgat�k f�l�ig. Beethoven azonban t�k�letesen megv�ltoztatta a helyzetet: � volt az els�, aki azt a zen�t adta, amit � maga adni akart. T�bb� nem udvari vagy egyh�zi zen�t; azt �rta, amit akart. Minden alkalommal �jra meg kellett teremtenie saj�t maga sz�m�ra a zeneszerz�s mesters�gbeli r�sz�t is, aszerint, hogy mit akart kifejezni."
- A zenet�rt�net legavantgardist�bb komponist�ja volt...
- Igen. A Nagy F�ga m�g ma is a legmer�szebb m�, amit valaha is kompon�ltak. Ez az ember nem hallott; de nem tudom, mennyire "nem hallott". Tudjuk nagyon j�l, hogy M�lzel mindenf�le hall�cs�vet k�sz�tett neki, volt olyan is, amelyet a foga k�z� kellett szor�tani, tal�n �gy hallott valamit. �m ezzel a "nem-hall�ssal" tudta elk�pzelni az egyik legcsod�latosabb hangz�sk�pet: a IX. szimf�nia z�r� t�tel�ben, az Adagio, ma non troppo, ma divoto szakaszban a br�cs�k epiz�dj�t. Ez a hangz�s sokkal t�bbet ny�jt, mint b�rmilyen orgonahang: a br�cs�k m�g akkor is �rv�nyes�lnek, amikor a k�rus bel�p. S milyen �rdekes: a k�rus mindig hangs�lyos �temszakaszon l�p be, a br�cs�k (�v�k a legmagasabb fekv�s), gordonk�k �s a f�v�sok mindig hangs�lytalanon, de a br�cs�k hangj�t m�g akkor is hallom mindig, amikor m�r a harson�k megsz�lalnak.
Ha m�r Beethoven hangszerel�s�nek k�rd�sein�l tartunk, hadd eml�tsek meg egy m�sik helyet. Nemr�giben el�ad�ssorozatot tartottam Berlioz hangszerel�s-tan�r�l, �s ehhez - az illusztrat�v p�ld�k kiv�logat�s�ra - sz�mos hanglemezt hallgattam meg. A IX. szimf�nia eml�tett �ll�s�ra Furtw�ngler felv�tel�t v�lasztottam, �gy v�ltem, ez a hangz�s �ll legk�zelebb ahhoz, amit az el�bb elmondtam. �pp�gy Furtw�ngler interpret�ci�j�t v�lasztottam a Kilencedik 1. t�tele �rdekes trombita�ll�s�nak bemutat�s�ra. A k�da e szakasz�ra gondolok (5. kottap�lda): �stdob: m�ly a, m�sodik trombita: k�z�p a, els� trombita: magas a. Itt - �s Furtw�ngler is �gy �ll�tja be - a m�sodik trombita _a_-j�nak kell kiemelkednie, ennek a regiszternek k�l�n�s, guttur�lis hangsz�n�vel. Hogy mi�rt? Igen egyszer� a v�lasz: ez a k�z�ps� a mindenf�le dinamikai vari�ci�ra alkalmas.
5. kottap�lda
AZ OLASZ HAGYOM�NY
- Azt hiszem, itt az ideje, Maestro, hogy a sz�t az olasz mesterekre ford�tsuk. A r�giekr�l, Gesuald�r�l vagy Vivaldir�l m�r besz�lt�nk. N�zz�k most a k�zelebbi �vsz�zadokat, �gy p�ld�ul a m�lt sz�zad nagy operakomponist�it.
- A lehet� legnagyobb m�rt�kben csod�l�ja vagyok p�ld�ul Rossininak. Szinte mozarti eset. Mozart m�r mester volt nyolc�ves kor�ban: ilyennek teremtette a term�szet, s ez a zenet�rt�net egyik legnagyobb csod�ja. De Rossini is m�r maga a t�k�letess�g - h�sz�ves kor�ban. Verdinek hatvan �vet kellett dolgoznia, am�g a t�k�letess�gnek e fok�ra el�rt. Azt hiszem, felesleges, hogy most Rossini nagys�g�r�l besz�ljek. De ha m�r az el�bb hangszerel�si probl�m�kn�l tartottunk, hadd eml�tsem meg, hogy Rossininak volt tal�n el�sz�r b�tors�ga hangs�lytalan �temr�szre triangulumot el��rni, valami egyenesen leny�g�z� hat�ssal. Az Olasz n� Alg�rban els� fin�l�j�ban, meg ha j�l tudom, a _Sevillai borb�ly_ban is megtal�lhatja ezt a triangulum�ll�st. S erre valaki, a Rossini-m�vek kritikai kiad�s�t k�zread� tud�s azt mondta, hogy a k�ziratban m�s k�z k�s�bbi bejegyz�se. Mit mondhatunk erre? Ismerj�k Rossini kompon�l�sm�dj�t, s azt is, hogy saj�t maga vez�nyelte oper�it. Biztos vagyok benne, hogy ak�r a f�pr�b�n, ak�r kor�bban odasz�lt az �t�hangszeresnek: "Legyen sz�ves, �sse meg a triangulumot az �tem negyedik akkordj�n!" - s azt�n nem �rta be a partit�r�ba. Ez az effektus, mint eml�tettem, olyan csod�latos, hogy m�r csak ez�rt is �vatoss�g aj�nlatos az "Urtext"-kiad�sokkal kapcsolatban.
Bellini is legkedvesebb szerz�im k�z� tartozik, f�leg a Norma �s a Purit�nok. Sz�momra a Purit�nok "O rendetemi la speme" �ri�ja tal�n m�g a Casta div�n�l is szebb, de h�t ez egy�ni �zl�s k�rd�se.
- S ezek ut�n t�rj�nk r� arra a mesterre, aki �sszehozott minket: Verdire. Szeretn�m, ha ezt az eg�sz d�lut�nt Verdinek szentelhetn�nk.
- Nos, az az _�larcosb�l_-anal�zis,[4] amelyre gondol, �ri�si f�rads�gomba ker�lt; ez az a Verdi-m�, amit a legnagyobb gonddal elemeztem. Ugyanakkor k�l�n�s dolog az ezzel az oper�val val� kapcsolatom. Amikor tizenh�rom �ves voltam, term�szetesen egycsap�sra wagneri�nus lettem, s emiatt ugyanabba a helyzetbe ker�ltem, mint igen sokan m�sok: megtagadtam Verdit. Azoknak a ban�lis eseteknek egyike ez, amelyek f�leg akkor k�vetkeznek be, amikor az ember fiatal. De az �sszes Verdi-opera k�z�l az �larcosb�l volt az egyetlen, amelyet ebben az id�ben is szerettem. M�g ma, k�zel hatvan �v t�vlat�b�l is eml�kszem, hogy Riccardo "La rivedrò nell'estasi" �ri�j�nak fenomen�lis ind�t�s�n�l ez volt az �rz�sem: �me, ilyen egy szerelmes f�rfi. K�s�bb megfigyeltem n�h�ny val�ban rendk�v�li finoms�got a m�ben, p�ld�ul a dallamvezet�sben. Tulajdonk�ppen soha nem �rtettem, mi�rt tett r�m az �larcosb�l olyan nagy hat�st, hogy az m�g wagnerianizmusomat is fel�lm�lta. Az indirekt magyar�zatot Massimo Mil�t�l kaptam, amikor egy Verdi-�nneps�gen tartott nagyon sz�p el�ad�s�ban az _�larcosb�l_t Verdi _Tristan_j�nak nevezte. Azt mondta, ez az egyetlen Verdi-opera, amelyben annyira f�szerepl� a szerelem, hogy teljesen h�tt�rbe szor�tja a t�rsadalmi k�rd�seket. Mil�nak teljesen igaza volt; ebben is, s abban is, amikor kifejtette: ha Verdi megzen�s�tette volna a _R�me� �s J�li�_t, sokkal nagyobb s�lyt adott volna a Montecchik �s Capuletik k�zti rivaliz�l�snak �s gy�l�letnek, mint a k�t szerencs�tlen fiatal k�zti szerelemnek. Nos, ebben a "Verdi Tristanja"-meghat�roz�sban nyilv�nval�an megtal�ltam a magyar�zatot saj�t magam sz�m�ra. �gy l�tszik, tudat alatt bennem volt mindez, csak �ppen nem voltam vele tiszt�ban.
Meg kell vallanom azonban, hogy Verdi minden m�ve k�z�l a Trubad�r �ll hozz�m legk�zelebb. Eml�kszem Edward J. Dent egy cikk�re: az � sz�m�ra is a Trubad�r a legnagyobb, a legk�zvetlenebb hat�s� Verdi-opera.
De visszat�rve Verdivel val� "megismerked�semre", az igazi felismer�sre huszonhat �ves koromban ker�lt sor, amikor B�csben el�sz�r l�ttam a _Simon Boccanegr�_t. Az �larcosb�l nagy hat�sa elszigetelt maradt, s k�l�nben is, egy tizenh�rom�ves gyerekember �lm�nye volt. De a Boccanegra felm�rhetetlen hat�ssal volt r�m, f�leg az els� fin�l�, mely az �tdolgozott v�ltozat legnagyobb �rt�ke. Hadd id�zzem ism�t Massimo Mil�t, aki ezt a fin�l�t igen helyesen "az Otello f�pr�b�j�nak" nevezte. Azt hiszem, ha Verdi nem dolgozta volna �t a darabot, ma m�r nem is ismern�nk.
- Nemcsak �n, de szinte az �sszes Verdivel foglalkoz� tud�s ellent�tben van Mil�val Verdi els� alkot�i korszak�t illet�en. Mila k�t r�szre osztja Verdi �letm�v�t, �s szinte teljes eg�sz�ben elveti az els� korszakot, mondv�n, hogy Verdi �letm�ve tulajdonk�ppen a Rigolett�val kezd�dik.[5]
- Nem, ez nem igaz. Verdi �letm�ve a _Nabucc�_val kezd�dik, m�ghozz� nagyon j�l. De a Nabucco ut�n val�ban kev�s j�t �rt. A Lombardok nem sokat �r, f�lek, hogy a Luisa Miller, a K�t Foscari sem sokat.
- Ellenv�lem�nyen vagyok. Maestro szereti a _Nabucc�_t. Akkor mi�rt nem �rt�keli a _Lombardok_at ugyanolyan nagyra, amikor szinte ugyanaz a st�lus, ugyanazok a megold�sok tal�lhat�k benne? Az indul�ritmusok ereje, brutalit�sa sz�momra p�ld�ul nagy vonzer�...
- Ez megint csak egy�ni �zl�s k�rd�se, az �n sz�momra a Lombardok partit�r�ja egyenesen cs�nya. De ami a _Nabucc�_t illeti, alapvet� opera. Akkor is, ha a csod�latos r�szek mellett sokkal kev�sb� siker�ltek is vannak benne, mint Verdi - �s nemcsak Verdi - szinte minden oper�j�ban. �s nem szabad elfelejteni, hogy a Nabucco 1842-ben k�sz�lt, abban a korszakban, amikor Rossini m�r elhallgatott, Bellini meghalt, �s csak Donizetti m�k�d�tt. S e k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett a Nabucco, amely, bizonyos Rossini-hat�sokt�l eltekintve, csod�latosan egy�ni alkot�s. Itt van p�ld�ul a hatalmas pr�f�cia-jelenet, a "Va, pensiero" ut�n - a Rigoletto korszak�nak b�rmelyik remekm�v�hez m�lt�. De hadd ism�teljem, nem kedvelem a "g�lyarabs�g �veinek" alkot�sait. Ezzel szemben nagyon k�zel�ll hozz�m a Macbeth v�gs� verzi�ja.
Kev�sre volt sz�ks�ge Verdinek a t�k�letess�g el�r�s�hez. A nagy m�vekben minden a hely�n van, �s ami benn�k tal�n a legcsod�latosabb: az alapvet�en sz�npadi koncepci�, a sz�npadi szitu�ci�k �szt�n�s �rt�se �s �rz�se.
Ha most sorravenn�nk Verdi f� m�veit: a _Rigolett�_r�l egyszer meg�rtam m�r gondolataimat.[6] Ma is sajn�lom, hogy Verdi az utols� pillanatban nem volt oly b�tor, hogy a _Traviat�_t a kor jelmezeiben j�tszassa. Egy�bk�nt a Traviata �gy is megbukott, s megbukott volna a kor jelmezeiben is. Az akkori k�z�ns�g nyilv�nval�an azt tartotta a zeneszerz� feladat�nak, hogy a m�lt nagys�g�val �s legend�ival t�r�dj�k �s ne saj�t kor�nak k�rd�seivel �s jelmezeivel. Ez mit sem von le azonban Verdi b�tors�g�b�l, hogy merte sz�npadra vinni a m�r az eredeti dr�m�ban is megtal�lhat� t�rsadalmi v�dat.
- Verdi b�tors�ga m�r k�t �vvel kor�bban is megnyilatkozott, amikor operasz�npadra vitte a _Rigolett�_t, s benne - legal�bbis az els� felvon�sban �s kicsit tal�n a m�sodikban is ellenszenves f�szerepl�t. Sz�momra Rigoletto l�lekben is nyomor�k: az els� k�pben zeneileg semmi k�l�nbs�g sincs k�zte �s a herceg k�z�tt. Azut�n k�vetkezik csak be a nagy v�ltoz�s.
- Nyilv�nval� �s biztos, hogy Rigolett�nak meg kellett ismerkednie a f�jdalommal, hogy �nmaga lehessen. Van egy r�gi hagyom�ny az olasz sz�npadokon. A m�sodik felvon�sban, amikor Rigoletto e szavakat �nekli: "No, vecchio, t'inganni, un vindice avrai" - ebben a pillanatban Rigoletto let�pi mag�r�l a boh�cg�ny�t, felugrik az asztalra, �s �gy kezd bele a bossz�duettbe: szerintem nagyon j� rendez�i �tlet ez.
Mint mondtam m�r, a Trubad�r a legkedvesebb Verdi-oper�m: semmi hiba nincs benne, hiba, ami m�g a _Rigolett�_ban is tal�lhat�. �gy v�lem, p�ld�ul a Rigoletto II. felvon�s�ban jogos n�h�ny h�z�s: Rigoletto �s Gilda kett�se zeneileg nem els�rang�, nem el�g v�ltozatos. Tudjuk, hogy Verdi 40 nap alatt �rta meg a _Rigolett�_t, busset�i "kunyh�j�ban". A magam r�sz�r�l nem hiszem, hogy val�ban kunyh� lett volna, de az biztos, hogy Verdi "k�t k�romkod�s k�zt" kompon�lta a darabot, mint egy level�ben �rta. K�romkodott, mint egy kocsis; vagy az�rt, mert fant�zi�ja nem m�k�d�tt mindig, vagy m�s okokb�l. A Trubad�r viszont, szerintem, egy �vben rep�l, mint egy puskagoly�. T�k�letes a szerkezete. Emellett olyan zenei fant�zia nyilv�nul meg benne, amilyenhez foghat�t egy m�s m�v�ben sem tal�ltam. Eml�kszem, hogy egyszer Firenz�ben a Piazza della Signori�n j�tszott�k a darabot, Maria Canigli�val �s n�h�ny m�s nagyszer� �nekessel, egy szolid k�pess�g� karmester vez�nylet�vel. M�r nem tudom, melyik pillanatban, brav�-ki�lt�sokban t�rt�nk ki; a h�tam m�g�tt ugyancsak megsz�lalt egy hat�rozottan idegen akcentus� "brav�". H�trafordultam: Alfred Einstein �lt m�g�ttem, aki oly lelkes�lten tapsolt, mint ahogy Spanyolorsz�gban a bikaviadalokon szoktak. �t is mag�valragadta ennek a zen�nek sodr�sa. Egy�bk�nt egyszer l�ttam a Ricordi-h�zban a k�ziratos partit�r�t. L�that�an siet�sen �rta, a boldogs�g, az ihletetts�g pillanat�ban.
Azt hiszem, teljesen sz�ks�gtelen, hogy a m�vekben r�mutassunk a k�l�nb�z� finoms�gokra. Tal�n Verdi maga sem t�r�d�tt t�bb� azokkal a m�veivel, amelyek sikeresek voltak. De igenis t�r�d�tt a _Boccanegr�_val �s a _Macbeth_-tel, m�ghozz� nagyon is. Ezt a k�t m�vet tartom a magam r�sz�r�l val�ban "visszah�d�tott", megmentett alkot�soknak. Az el�bb Mila �s a t�bbi Verdi-specialista k�zti vit�r�l besz�lt. Nemcsak zenetud�sok, hanem p�ld�ul �r�k is az �n �ll�spontj�n vannak. �gy p�ld�ul Alberto Moravia szerint a Legnan�i csata az els� �temt�l az utols�ig remekm�.
- Sz�momra a Lombardok is az els� �temt�l az utols�ig remekm�, s�t, m�g a _Kal�z_ban, amelyr�l pedig maga Verdi azt mondta: "Ez azt�n val�ban ronda egy zene", is tal�lok kit�n� �temeket vagy jeleneteket.
- De h�rom vagy n�gy �tem m�g nem remekm�! Lehet nagyon fontos intu�ci�, de ahhoz nem el�g, hogy egy Otello vagy egy Falstaff sz�less�k. De van ennek az �remnek egy m�sik oldala is. Kiz�r�lag p�znak tartom, ha valaki - s igen sokan vannak ilyenek - megveti az _Otell�_t �s f�leg a _Falstaff_ot. Egyszer Velenc�ben Scherchennel �s a Mario Bortolotto nev� olasz kritikus �rral �ltem egy�tt egy vend�gl�ben. Bortolotto egyszercsak �gy fordult hozz�m: "Engedjen meg, de a Falstaff val�ban cs�nya egy darab". �n csak ennyit mondtam: "Nem osztom a v�lem�ny�t". Scherchen nem sz�lt egy sz�t sem. K�s�bb Bortolotto m�g valami hasonl� elm�ss�get mondott, mire Scherchen e szavakkal hallgattatta el: "Nem hallok m�st, csak a maga hangj�t, fogja be v�gre a sz�j�t".
- Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen is van. Az ellenkez�je sokkal gyakoribb, azaz: az Otello �s Falstaff remekm�vek, a t�bbi mit sem �r.
- Ennek tal�n az az oka, hogy a wagneri�nusok egy opera jelent�s�g�t a hangszerel�sben l�tj�k. Eml�kszem, egyszer ugyan�gy nyilatkozott el�ttem Gravina gr�fn�, Cosima asszony l�nya (aki mindig ezt mondta: "Mein Valer Hans von B�low...", h�tha valaki nem tudn� az igazs�got, az igazs�got, ami egy�bk�nt engem egy�ltal�n nem �rdekel, m�rmint, hogy apja Richard Wagner volt). Ami pedig a hangszerel�st illeti, ez az �ll�spont nevets�ges, hiszen v�lem�nyem szerint a j� hangszerel�s elengedhetetlen k�vetelm�ny �s h�t vannak dolgok m�g ezen t�l is, amik j� alkot�ss� tesznek egy oper�t.
- �s mi az �n v�lem�nye a k�t utols� Verdi-alkot�sr�l?
- Az _Otell�_nak f�k�nt a k�t sz�ls� felvon�s�t szeretem, a k�t k�z�ps�t sokkal kev�sb�. Tal�n nem �rtettem meg ezeket a felvon�sokat el�gg�. A Cred�t egyenesen sz�rny�nek tartom, oly katasztrof�lisan cs�ny�nak, mint a Gioconda Barnaba-monol�gj�t, az "O, monument�"-t. (Tudjuk, hogy Verdi nem rokonszenvezett Ponchiellivel, s �gy h�rlik, f�lt�keny volt r� a Gioconda sikere miatt. Tal�n nem volt tiszt�ban saj�t nagys�g�val...) A _Falstaff_ban a csod�latos egys�get tartom a legnagyobbra. �gy hallom, Stravinsky nagyon szerette a z�r�f�g�t. Ez kiss� k�l�n�s, hiszen annyi minden van ebben a darabban a z�r�f�ga el�tt is... Mennyi dallam p�ld�ul... �s a m� kezdete, ez a hangs�lytalan �temr�szen val� ind�t�s, egyike a legk�l�n�sebb dolgoknak. Rem�lem azonban, hogy ez�rt m�g senki se akarja Verdiben Anton Webern el�fut�rj�t felfedezni.
- De igen. Roman Vlad a tavalyi torin�i Verdi-kongresszuson arr�l besz�lt, hogy a Szic�liai vecsernye balettzen�j�nek egyik t�tele Webern punktualizmus�nak el�fut�ra.
- Gondolom, nagy tapsot kapott ez�rt a meg�llap�t�s�rt...
- Igen, de nemcsak ez�rt. Egy�bk�nt ebben a t�telben val�ban nagy sz�netek v�lasztanak el k�l�nb�z� regiszterekben megsz�lal� hangokat, ez a zene t�nyleg punktu�lis.
- Nem szabad t�lz�sba vinni az ilyen �sszevet�seket. Eml�kszik Sch�nberg �sszhangzattan�nak erre a mondat�ra: "Hallottam Liszt _Don Juan-fant�zi�_j�t, amit eddig nem ismertem, �s legnagyobb meglepet�semre eg�szhang� sk�l�kat fedeztem fel benne"? Nemr�giben �tn�ztem ezt a hatalmas alkot�st. Az eml�tett helyen egyszer� kromatikus sk�l�k vannak, a k�t k�z k�zt felosztva, s ebb�l ered az eg�szhang� sk�la �rzete.
- Hadd ugorjak egy m�sik k�rd�sre, egyik�re a gyakran felvetett Verdi-probl�m�knak. A _Requiem_r�l van sz�: egyh�zi muzsika-e vagy operazene?
- Szerintem opera. Az, hiszen Verdi eg�sz magatart�sa �s hozz��ll�sa az oper�ra sz�letett. Sz�m�ra a Requiem-sz�veg egyetlen mondatra koncentr�l�dik, s ez a "Dies irae, dies illa, solvet saeclum in favilla". Jellegzetesen romantikus operaszerz�i magatart�s ez, k�l�n�sen, ha figyelembevessz�k, h�nyszor t�r vissza, m�ghozz� ugyanabban a hangnemben. (An�lk�l persze, hogy a legkisebb egyhang�s�got is felfedezhetn�nk ebben az ism�tl�sben; v�gtelens�gig elhallgatn�nk, an�lk�l, hogy megcs�m�rlen�nk t�le.) F�lelmetes ez a muzsika, de nem magasabbrend� az Otello viharjelenet�n�l, amelyre egy bizonyos �rtelemben hasonl�t is. Kev�s dolgot ismerek a zen�ben, ami nagyobb er�vel �br�zoln� a f�lelmet, mint az Otello vihara. De visszat�rve a _Requiem_re, opera a Quid sum miser, a Rex tremendae �s m�g t�bb m�s r�sz, de a legink�bb az k�ts�gtelen�l maga a Dies irae. Hadd sz�jek be itt egy szem�lyes eml�ket. New Yorkban l�togat�st tettem egyszer Edgard Varèse-n�l. �ppen Verdi _Requiem_j�t hallgatta hanglemezr�l. A m�r�l val� besz�lget�s sor�n egyszer csak megk�rdezte Varèse, hogy nem vonzott-e m�g zeneszerz�i feladatk�nt a Requiem-sz�veg. Azt feleltem, hogy amennyiben hozz�fogn�k a megzen�s�t�shez, koncepci�m nagyon k�l�nb�zne mind a Verdi�t�l, mind a Berlioz�t�l, azaz felfog�som nem lenne romantikus. Azt hiszem, hogy a f�lelem �rzet�t nem koncentr�ln�m a Dies irae-re, hanem Tommaso da Celano sequenti�j�nak egy sokkal-sokkal finomabb epiz�dj�ra, a Liber scriptus proferetur-ra. Mire Varèse �gy sz�lt: "Hja, Berlioz �s Verdi, valamint �n k�zt ott volt Siegmund Freud!" A meg�llap�t�s teljesen tal�l�...
A ZENET�RT�NETI HAGYOM�NY(Folytat�s)
- Mi a kapcsolata Wagner zen�j�vel?
- Pontosan ezt a k�rd�st tette fel nekem �s ugyanezekkel a szavakkal 1952-ben, New Yorkban Thomas Mann. Eb�dre h�vott meg, �s an�lk�l, hogy valamivel is bevezette volna, szinte f�lt�kenyen k�rdezte t�lem ugyanazt, amit most �n. V�laszom ez volt: "Hadd eml�keztessem Nietzsche szavaira: »Milyen lett volna ifj�s�gom a Tristan n�lk�l?«, s �n azt mondhatom: milyen lett volna serd�l�korom Wagner n�lk�l?" Mann ezzel z�rta le a t�m�t: "Eine gute Antwort." Teh�t fiatalon kell sokat hallgatni, mert k�nnyen el�fordulhat, hogy az id� m�lt�val mindaz ir�nt �rz�ketlenn� v�lunk, amit Wagner adhat. Sz�momra serd�l�korom legnagyobb zenei �lm�nye Wagner volt, m�gpedig a Bolyg� hollandi nyit�nya. Valami hihetetlen�l nagyszer� dolgot jelentett sz�momra az a bizonyos a-d-a f�t�ma. N�h�ny h�nappal azut�n, hogy a darabot el�sz�r hallottam, a grazi v�rosi parkban �ld�g�ltem. Iskolai vizsg�ra k�sz�ltem, s ha j�l eml�kszem, �ppen valami k�miai szab�lyt tanultam, mikor a t�volb�l katonazenekari muzsik�l�sra lettem figyelmes. Az a bizonyos a-d-a t�ma �t�tte meg a f�lemet. Felugrottam: "Ezt �n ismerem!", s egy pillanattal k�s�bb "Ez nem lehet m�s, csak a Bolyg� hollandi" - odarohantam a katonazenekari kioszkhoz, s ittam magamba ezt a muzsik�t. Grazban azt�n Wagner minden m�v�t megismertem, a _Parsifal_on, az _Istenek alkony�_n �s a _Rienzi_n k�v�l. (Ez ut�bbi, szerencs�re, soha nem ker�l sz�nre. �gy tudom, hogy Hitler megengedte a Rienzi megr�vid�t�s�t, s �gy a darab id�tartama nem hat, csak h�rom �ra... De bevallom, ha adn�k ezt a m�vet, m�g k�v�ncsis�gb�l sem hallgatn�m meg.) Akkoriban Grazban egy kit�n� karmester m�k�d�tt, Oskar Karl Posa. Egyszer Kleiberrel besz�ltem r�la, szerinte is kiv�l� muzsikus volt. Nos, kev�s embernek vagyok olyan h�l�s, mint ennek az �reg karmesternek, mert kiv�l� el�ad�sokban ismertette meg velem egyr�szt Wagner, m�sr�szt Mozart oper�it.
A m�vek k�z�l soha nem szerettem �s ma sem szeretem sem a Tannh�usert, sem a _Lohengrin_t - b�r ez ut�bbi m�sodik felvon�sa igen �rdekes, m�r Klingsor hangj�t el�legezi. Amit legjobban szeretek, s ami sz�momra vit�n fel�l a legnagyobb Wagner-m�, az a Parsifal. Ar�nylag k�s�n hallottam el�sz�r. De ma is, ha b�rhol vagyok �s a _Parsifal_t j�tssz�k, azonnal megyek jegyet v�ltani. (Egyszer Braunschweigben n�ztem meg a m�vet, �ppen Nagyh�t idej�n tart�zkodtam ott.) Ennek a partit�r�nak hihetetlen �ttetsz�s�ge mindig csod�latra k�sztetett. Gondoljon csak vissza a _Tristan_ra: m�g ebben a csod�latos remekm�ben is h�nyszor �s h�nyszor fordul el�, hogy a k�t fuvola egy�tt halad az els� heged�kkel, a k�t oboa a m�sodik heged�kkel, a k�t klarin�t a br�cs�kkal, �s �gy tov�bb. A _Parsifal_ban ebb�l a zenekarkezel�sb�l semmi nem marad: gyakori eset, hogy Wagner unisono sz�laltatja meg a k�t heged�t �s a fuvol�k eg�sz m�s figur�ci�t j�tszanak hozz�. �s csak a zen�re s�ketek �ll�thatj�k, hogy ez a m� statikus. Aki csak egy kicsit is odafigyel a muzsik�ra, az nem fogja statikusnak tal�lni sem a Gr�l-lovagok jelenet�t, sem m�s r�szletet.
- Egy ifj�kori bar�tom mondta egyszer: Wagner a legnagyobb ifj�s�gi zeneszerz�. �n is �gy gondolja?
- Igen, kiv�ve a _Parsifal_t, amelyhez m�r �retts�g kell. A Tetralogi�t �s a _Tristan_t azonban fiatalkorban kell megismerni. A Tetralogia mindenk�ppen az eg�sz zenet�rt�net leghatalmasabb teljes�tm�nyeinek egyike, sz�momra ezt m�r az is bizony�tja, hogy - ha j�l tudom - �tvenk�t vez�rmot�vumot foglal mag�ban. De a Parsifal, hadd t�rjek r� m�gegyszer vissza, leny�g�zi az embert. Mennyi mindent j�vend�l meg ez a muzsika p�ld�ul Debussyr�l!
�s semmit sem von le Wagner nagys�g�b�l emberi figur�ja. Nagy poz�r volt. Hadd mes�ljek el r�la egy gy�ny�r� t�rt�netet, amelyet vagy tizen�t �vvel ezel�tt a mainzi Schott c�g egyik vezet�j�t�l hallottam. Schott�k adt�k ki Wagner m�veit, mint k�ztudott. Nos, egy nap �zenetet kaptak Wagnert�l, melyben arra k�rte a c�get, hogy foglaljanak neki sz�ll�st Mainzban. A kiad�v�llalat vezet�i k�ts�gbeestek: "Minden h�ten vagy tal�n minden nap p�nzt fog k�rni!" Azt hitt�k, megoldj�k a probl�m�t, ha a foly� t�ls� partj�n foglalnak sz�ll�st, hiszen k�ztudott volt Wagner f�lelme mindenf�le v�zi�tt�l, legyen az ak�r csak egy foly�. De csak f�lmegold�s sz�letett �gy, mert Wagnert egy cs�nakos id�nk�nt �thozta a Rajn�n, s �gy bizony gyakran kopogtatott Schott�kn�l p�nz�rt. Egy alkalommal �t Lajos-aranyat kapott. M�snap megjelent a cs�nakos Schott�kn�l, �s �gy sz�lt: "Ismernek egy bizonyos, ha j�l eml�kszem, Richard Wagner nev� urat?" - "Sajnos, igen." - "Kapok akkor �tven pfenniget." - "Mi�rt?" - "Az�rt, mert tegnap nem volt p�nze, �s azt mondta, hogy j�jjek �n�kh�z." - "Mit mond? Tegnap adtunk neki �t Lajos-aranyat!" A cs�nakos �gy sz�lt: "Aha, �rtem m�r. Az �rnak nagyon tetszett a tegnap esti naplemente, ahogy a nap sugarai a foly� viz�ben csillogtak, �s azt k�rte, evezzek tov�bb, maradjunk m�g a foly�n. Nem f�lt a v�zt�l egy�ltal�n, s�t, fel�llt a cs�nakomban, p�nzt vett el� a zseb�b�l �s �gy ki�ltott: »Rheingold, zur�ck in den Rhein!« �gy l�tszik, azt az �t Lajos-aranyat dobta be a v�zbe." Kev�s ilyen tal�l� t�rt�netet ismerek.
- Tal�n nem nagy ugr�s, ha most Mahlerr�l k�rdezem.
- Nagyon sok�ig semmit nem ismertem Mahlert�l, hiszen Olaszorsz�gban akkoriban �gysz�lv�n soha nem j�tszott�k m�veit. Unalmas ut�romantikusnak tartott�k, Brucknerral egyetemben. Karmesteri nagys�g�t elismert�k, de ezen a ter�leten is kisebbre tartott�k, mint Toscaninit vagy Molinarit. Sz�val, a megszokott h�lyes�geket adt�k tov�bb nemzed�kr�l nemzed�kre. Nos, egy b�csi est�men nem volt semmi k�l�n�sebb dolgom, �gy h�t elmentem egy hangversenyre. Term�szetesen �ll�helyre, mert el�g kev�s p�nzem volt. A m�sodik r�sz el�tt a jegyszed�k le�ltett�k az �ll�helyen �ll� h�sz-harminc szem�lyt, mert ekkorra l�nyegesen t�bb hely volt a teremben, mint el�z�leg. Ekkor hangzott fel ugyanis Mahler I. szimf�ni�ja. Szomsz�dom kez�ben partit�ra volt, de a meglepet�st�l alig-alig n�ztem bele. Igen nagyon meglep�dtem, s azt k�rdeztem magamban, hogy lehetnek olyan but�k az olaszok, hogy sohasem figyeltek fel erre a csod�latos muzsikusra. Az els� t�tel hallat�n ez volt az impresszi�m: tiszta t�jk�p, azaz t�j emberek n�lk�l. Teh�t teljesen m�sfajta zene, mint a Schubert�, hogy ne besz�lj�nk Wagnerr�l. (Elgondol�som szerint a Mesterdalnokok m�sodik felvon�s�ban nincsenek f�szerepl�k, a f�szerepl� a holdf�nyes �jszaka, amely mindent igazol.) M�sodik t�tel: sz�nrel�pnek az emberek. Harmadik t�tel: hallucin�ci�, mondhatn�m, goyai v�zi�. Itt m�r nem is emberekr�l van sz�. S a hallatlan mer�szs�g, amellyel Mahler f�t�m�nak v�lasztja a J�nos b�csi-n�t�t, ahogy ezt megtet�zi a t�m�t el�sz�r bemutat� nagyb�g�sz�l�val! Tal�n c�folni akarta ezzel a k�l�nleges hangsz�nnel e gy�ny�r� dallam �gynevezett banalit�s�t. (A sz�lisztikus nagyb�g�t Mahler el�tt - �pp e szimf�nia keletkez�se el�tt k�t �vvel - csak Verdi merte alkalmazni, az _Otello_ban.) Igen, �gy t�nik, Mahler v�dekezett, �gy v�lte, v�dekeznie kell a k�z�ns�g el�tt. Egyik csod�lkoz�sb�l a m�sikba estem: a szinte hihetetlen�l sz�p k�non, majd a m�sodik epiz�d ragadott el, az az epiz�d, amely a zenet�rt�net els� foxtrottja. Figyelmem csak a Fin�l�ra lankadt el. Tudom, hogy p�ld�ul Paul Bekker a Fin�l�t tartja az I. szimf�nia cs�cspontj�nak; nem vagyok muzikol�gus, lehet, hogy Bekkernek igaza van, sz�momra azonban ez a t�tel sokkal kev�sb� �rdekes, mint az el�z� h�rom.
Ett�l a pillanatt�l kezdve rajongok Mahler�rt. Nem minden m�v��rt. A _VII. szimf�ni�_ban p�ld�ul sokkal kev�sb� jelent�snek �rzem az els� �s �t�dik t�telt, mint a k�t Nachtst�ck�t �s a Scherz�t. (Egy�bk�nt tudja, hogy ebben a Scherz�ban t�nik fel el�sz�r az �gynevezett Bart�k-pizzicato? Mahler m�g �tsz�r�s fortissim�t �r ki, �s megk�veteli el�ad�i utas�t�sk�nt, hogy a h�r visszacsap�dj�k a nagyb�g� fog�lapj�ra.) Meg tudtam m�g szerezni a h�bor� el�tt a II. szimf�nia egy Orm�ndy-lemez�t, azt�n a faj�ld�z� t�rv�nyek k�vetkezt�ben betiltott�k Mahlert is. Csak 1945 ut�n ismertem meg p�ld�ul a _V�ndorleg�ny-dalok_at.
- �gy tudom, manaps�g gyakran j�tssz�k Olaszorsz�gban Mahler m�veit.
- S�t, im�dj�k Mahlert. Gyakran j�tssz�k, �s k�l�n�s m�don igen gyakran fiatal karmesterek vez�nylet�vel. �n azt hiszem, ezek a fiatalok f�lnek Beethoven m�veinek vez�nyl�s�t�l, �s �gy Mahler szimf�ni�i nagyszer� "p�tl�kot" jelentenek sz�mukra. Mahler persze sohasem gondolt arra, hogy beethoveni nagys�g legyen, mint ahogy senki a vil�gon nem gondolhat erre, akinek csak egy kis s�tnival�ja van. Tal�n m�g Wagner sem gondolta, hogy annyit �r, mint Beethoven.
Egy�bk�nt Mahler zen�j�t nem lehet r�szletekben, t�telek szerint meg�t�lni. Vagy eg�szben elfogadjuk, vagy sehogy sem. �n a magam r�sz�r�l lelkesen fogadom el �gysz�lv�n minden m�v�t. Egy m�ve van azonban, amelyet nem vagyok hajland� Firenz�ben meghallgatni: a IV. szimf�nia. Elmegyek a pr�b�ra, de az el�ad�sra nem. Mi�rt? Mert nem ismerek meghat�bb muzsik�t, mint a IV. szimf�nia negyedik t�tel�t. S mivel Firenz�ben ismernek, zavarna, ha l�tn�k: s�rva hagyom el a koncertet. Ha Chicag�ban s�rok, ahol nem ismer senki, az nem �rdekel.
- A t�bbi szimf�nia?
- Az V.-nek az els� t�tel�t szeretem legjobban, a fin�l�j�t viszont katasztrof�lisan cs�ny�nak tartom. A VIII. hatalmas probl�m�t jelent. Azt hiszem, Mahler t�l sokat kock�ztatott ebben a m�ben. Az ar�nylag r�vid Veni Creator-himnusz j�l siker�lt, de a Faust m�sodik r�sz�nek teljes z�r�jelenete olyan feladat, amelyet - tal�n Beethoven kiv�tel�vel - egy muzsikus sem oldhat meg. Vegye csak a n�i tercett (Magna Peccatrix, Mulier Samaritana, Maria Aegyptiaca) jelenet�t: h�romszor nyolc verssor, pont n�lk�l. Teh�t huszonn�gy soros dallamot kell �rni, folyamatosan. Mahler �gy v�lte, hogy k�nonokkal �s imit�ci�kkal megoldhatja a probl�m�t, de ez, �gy v�lem, nem siker�lt neki. Amit azonban mindenek felett szeretek Mahler m�vei k�z�l, az a VII. szimf�nia h�rom k�z�pt�tele, a IX., amelyben egyetlen �temnyi �resj�rat nincs �s a Lied von der Erde, ami a remekm�vek remekm�ve.
- Mi a v�lem�nye Mahler �s a b�csi iskola kapcsolat�r�l?
- Tudjuk, hogy Mahler nem szerette Sch�nberg zen�j�t. De ezt mondta: "�n m�r �reg vagyok ahhoz, hogy ezt meg�rtsem, de elj�n az id�, amikor mindenki meg fogja �rteni." Mahler m�veiben t�bb hat�rozottan expresszionista momentum tal�lhat�. �gy B�csben nyilv�nval�an a legjelent�sebb p�ldamutat�k egyik�v� v�lt. De azok is rajongva szerett�k, akik k�s�bb m�s utakra t�rtek, �gy p�ld�ul Webern. B�csben az a h�r j�rja, hogy Mahler II. �s _VIII. szimf�ni�_j�nak legcsod�latosabb el�ad�sait Webern vez�nyelte. Egyike azoknak az eseteknek, amelyekr�l elmondhatjuk: milyen k�r, hogy akkor m�g nem volt hanglemez.
- N�zz�nk most k�r�l Eur�pa m�s t�jain. Debussy?
- Ha ezt a nevet kimondja - sajn�lom -, az a t�rt�net jut eszembe el�sz�r, ami a Dreyfus-�ggyel kapcsolatos. Megk�rdezt�k Debussyt�l: Dreyfus-p�rti vagy Dreyfus-ellenes? "K�p�k r�!" - v�laszolta. Ezzel a h�rhedt faj�ld�z� �ggyel kapcsolatban mer�szelte egy muzsikus ezt mondani: k�p�k r�! Ravel soha nem vetemedett ilyesmire, Ravel, "a kis vasember", ahogy nevezt�k. Ravel karakter volt, Debussy meg gyenge ember.
- Hadd t�rjek vissza besz�lget�seink els� perceire. Azt k�rdeztem �nt�l, Maestro, sz�m�t-e a m� meg�t�l�s�ben a zeneszerz� k�ls� �let�tja vagy - mint jelen esetben - jelleme? Ez a Dreyfus-�gyre vonatkoz� Debussy-mond�s ford�that-e valakit is Debussy m�vei ellen?
- Term�szetesen nem. Annyit mondhatunk csak, hogy nagyon ellenszenves volt. Ennyi �s nem t�bb. M�s dolog a m� �s m�s az ember. �s Debussy zen�je, az valami teljesen m�s k�rd�s. M�vei k�l�nb�z� �rt�k�ek, sz�momra a legmegr�z�bb a Szent Sebesty�n. Tal�n az�rt, mert volt szerencs�m 1926 m�rcius�ban a Scal�ban Toscanini tolm�csol�s�ban hallani. Kiv�teles este volt egy�bk�nt is: Toscanini a p�diumon, Ida Rubinstein a sz�npadon, �s az egyik p�holyban ott �lt k�t h�lgy k�z�tt, az olasz l�gier� ezredesi uniformis�ban Gabriele d'Annunzio, a sz�veg k�lt�je.
- Ha most m�r befejezz�k a zenet�rt�neti hagyom�nyra vonatkoz� besz�lget�s�nket, m�s sz�val - hiszen ide akartam konklud�lni - felsoroltuk azokat a hat�sokat, amelyek tal�n befoly�solt�k zeneszerz�i fejl�d�s�t, milyen kiemelked� csom�pontokat hat�rozna meg m�v�szi �let�tj�ban?
- Egy�ni fejl�d�sem t�rt�net�ben a k�vetkez� �vsz�mokat eml�thetem: 1917-ben, 13 �ves koromban hallottam Grazban el�sz�r a _Bolyg� hollandi_t. S mivel tizenh�rom �ves kor�ban az ember k�nnyed�n hat�roz el dolgokat, a nyit�ny befejez�se el�tt eld�nt�ttem m�r, hogy zeneszerz�, m�gpedig term�szetesen nagy zeneszerz� leszek. Tizenhat �ves voltam, amikor el�sz�r ker�ltem kapcsolatba Debussy zen�j�vel; nemcsak a zongorista-tanulm�nyaim k�zben kezembe ker�l� zongoradarabok r�v�n. Triesztben jelen voltam egy Toscanini-koncerten, ahol a maestro t�bbek k�z�tt az _Ib�ri�_t is vez�nyelte. Egy�ltal�n nem �rtettem meg ezt a zen�t, de meg�reztem, hogy csod�latos. 1924-ben, h�sz�ves koromban hallottam el�sz�r Sch�nberg _Pierrot lunaire_-j�t: ez lett �letem igazi fordul�pontja. 1930-ban, huszonhat�ves voltam, Mahler megismer�se k�vetkezett, majd harminc�ves korom k�r�l Malipiero �s Busoni. Busoni egyike volt azoknak a mestereknek, akik a legnagyobb hat�st gyakorolt�k r�m, mindenekel�tt kompoz�ci�s m�dszer�nek szigor�val. S v�g�l 1935-ben hallottam el�sz�r Webern-m�vet. Ezek voltak az alapvet� �lm�nyek, ezek a tal�lkoz�sok hat�rozt�k meg fejl�d�sem vonal�t.
A KOMPOZ�CI�S TECHNIKA K�RD�SEI
- B�r tudom, hogy nem sz�vesen besz�l mesters�gbeli �s technikai k�rd�sekr�l, m�gis arra k�rem, Maestro, besz�lj�nk ma ezekr�l a probl�m�kr�l. Tan�tott zeneszerz�st?
- Soha. Illetve egyr�szt mag�n�ton, m�sr�szt - tal�n csod�lkozni fog - zongora mell�ktanszakon. Ebben az oszt�lyban huszon�t �vig tan�tottam �nektanszakos l�nyoknak Clementi szonatin�it. Azt�n v�ltozott az igazgat� szem�lye, �s az �j igazgat� tudta, hogy zeneszerz� vagyok. Sz�gyenkezett amiatt, hogy a zongora mell�ktanszakon tan�tok, �s �gy sz�lt hozz�m: "Tudom, hogy a n�vend�kek �rdek�ben dolgozik. Arra k�rem, hogy a j�v�ben tan�tson nekik azt, amit akar, mostant�l kezdve csak olyan hallgat�kat k�ld�nk �nh�z, akiknek m�r megvan a zongoradiplom�juk �s nem kell vizsg�t tenni�k. Ism�tlem: arra tan�tja �ket, amire akarja." �gy teh�t lemezek seg�ts�g�vel akkordr�l akkordra elemeztem nekik a _Parsifal_t �s m�s m�veket. Rengetegen j�rtak hozz�m, a nev�ket se tudtam. Egyfajta szabadiskola volt ez. Azt�n, ha j�l eml�kszem, 1964-ben, �ppen Buenos Airesben voltam, amikor az igazgat� lev�lben felk�rt egy zeneszerz�soszt�ly vezet�s�re; felszabadult ugyanis az egyik zeneszerz�s-professzor helye. K�sz�netet mondva, ezt v�laszoltam: m�r k�s�. Nem magyar�ztam meg negat�v elhat�roz�somat, mert erre az egyetlen magyar�zat az volt, hogy nem akartam megv�rni sem a negyven szolg�lati �vet, sem a hetvenedik �let�vemet ahhoz, hogy nyugd�jba menjek. �n a magam r�sz�r�l sz�rny� dolognak, s�t, aljass�gnak tartom azt, amit m�sok csin�lnak, azaz amikor minden megengedett �s megengedhetetlen m�don - n�ha finom miniszt�riumi intervenci�val - a nyugd�jaz�s el�tt magasabb rangot szereznek, hogy magasabb legyen a nyugd�juk.
- Hogyan tan�totta mag�nn�vend�keit?
- K�lf�ldr�l j�ttek hozz�m, rendszerint �szt�nd�jjal, s �gy m�r m�g�tt�k voltak az ellenpont-, f�ga-, �sszhangzattan-, s�t �ltal�ban a hangszerel�s-tanulm�nyok is. Hetenk�nt vagy k�thetenk�nt voltak n�lam, elk�sz�lt m�veiket mutatt�k meg, amelyeket azt�n r�szletekbe men�en megvitattunk. Ha sz�veges zen�r�l volt sz�, k�ny�rtelen voltam; ha egyetlen sz�tag nem volt a hely�n, d�hbe gurultam. Ez a "hely�n-lev�s" egyar�nt �rtend� proz�diailag �s tartalmilag. Eml�kszem, egyszer egy l�ny egy Stabat Mater-t hozott... az �temek elrendez�s�nek teljes diszpoz�ci�j�t megv�ltoztattam vele. Egy�zben r�gi bar�tommal, Roger Sessions-szal besz�lgettem err�l a k�rd�sr�l: "Itt, Amerik�ban nem nagyon t�r�d�nk az ilyesmivel." "Mi ott, Eur�p�ban igen, legal�bbis �n t�r�d�m vele." El sem tudok olvasni egy olyan megzen�s�tett sz�veget, amelynek rossz a proz�di�ja.
- Hogyan kezd hozz� egy m� kompon�l�s�hoz?
- Feles�gemet k�rdezt�k egyszer: "Hogyan kompon�l a f�rje?" "T�bb mint harminc�t �ve �lek vele - v�laszolt -, de nem tudom. Csak azt tudom, hogyan �rja az el�ad�sait. Van a zseb�ben n�h�ny pap�rszelet, �s ha esz�be jut valami gorombas�g, feljegyzi. Amikor 40-50 ilyen gorombas�g egy�tt van, meg�rja az el�ad�st. De hogy hogyan kompon�l, azt nem tudom." - Egy�bk�nt �n magam sem tudom, legal�bbis nem tudom pontosan. Azt tal�n meg lehet hat�rozni, hogy egy zeneszerz� milyen lelki�llapotban dolgozhat.
- Hisz az ihletben?
- Nagyon nem szeretem ezt a kifejez�st.
- Akkor mondjuk �gy: az alkot�i fant�zi�ban?
- Abban term�szetesen igen. A Goethe-dalokkal kapcsolatban sokat k�sz�nhetek Thomas Mann-nak. A Tetral�gia utols� k�tet�ben sok sz� esik a Mut-em-Enet �s J�zsef k�zt t�rt�ntekr�l. Mann elmondja, hogy ez az eset akkoriban �ri�si botr�ny volt, m�g Perzsi�ba is elker�lt a h�re: itt optimista befejez�se lett a t�rt�netnek. Mut-em-Enetb�l a perzsa legend�ban Zulejka lett. Ett�l a napt�l kezdve fant�zi�m m�k�d�sbe l�pett. Addig soha nem foglalkoztam Zulejk�val, noha j�l ismertem Schubert k�t _Zulejka-dal_�t. �gy v�ltem, hogy maga a n�v nagyon vonz�, de sohasem n�ztem ut�na, ki is ez a szem�ly. Amikor megtudtam, hogy kicsoda Zulejka, mint mondtam, ekkor l�pett m�k�d�sbe fant�zi�m, s ez nagym�rt�kben hozz�j�rult a West-�stlicher Divan-b�l vett Goethe-dalaim keletkez�s�hez. Nos, p�ld�ul ilyen esetek is vannak.
- �s a technikai r�sz? A sor r�gz�t�s�vel kezdi a munk�t?
- �ltal�ban igen, de term�szetesen az is sz�ks�ges, hogy a sorral egy�tt tanulm�nyozzuk a sor �ltal ny�jtott lehet�s�geket is. Hogyan lehet felosztani hat kett�shangzatra vagy n�gy h�romhang�, h�rom n�gyhang�, illetve - ha lehet - k�t hathang� akkordra.
- Ha j�l tudom, Sch�nberg �gy dolgozott, hogy a kompoz�ci� megkezd�se el�tt fel�ll�totta az �sszes lehet�s�g t�bl�zat�t.
- Nem ismerem Sch�nberg kompoz�ci�s m�dszer�t, de nem csod�lkozom azon, hogy � �gy dolgozott. Ez az �n met�dusom is. Ami az _Ulisse_-t illeti, ez az el�k�sz�t� munka ott sokkal hosszabb id�t vett ig�nybe, mert meg kellett keresnem a lehets�ges permut�ci�kat is, hiszen hatalmas ar�ny� m�r�l van sz�. Sz�ks�gem volt arra, hogy r�gz�tsem a k�t hexachord �sszes lehet�s�g�t, mind melodikus, mind harmonikus vonatkoz�sban, �spedig �gy, hogy ne zavarj�k a m� egys�g�t, ami sz�momra alapvet� ig�ny.
- �s mi van akkor, ha az alkot�i fant�zia belesz�l a munk�ba, ebben az esetben megenged-e mag�nak szabads�gokat, elt�r-e a sort�l, vagy r�gz�tett lehet�s�geit�l, permut�ci�it�l?
- Utols� m�veimben nem. Van ugyan p�ld�ul a _Sicut umbr�_-ban vagy a _Commiato_-ban egy-k�t szabadon kezelt - vagy ink�bb: nem teljesen szeri�lis - hely, az els�ben azok a csillag-konstell�ci�k, amelyekr�l m�r besz�lt�nk, a m�sodikban egy hosszabb �kes�t�s - de ezek kiv�teles esetek. �ltal�ban lassan, de sokat dolgozom. Franco Donatoni, a neves avantgardista zeneszerz� k�sz�tette el az Ulisse zongorakivonat�t. Egy interj�ban azt mondta: nagy �lm�ny volt sz�m�ra ez a munka, abban az �rtelemben is, hogy tapasztalhatta, mint ford�t ak�r egy teljes napot is Dallapiccola arra, hogy a hangok j�l �s j� helyen sz�laljanak meg, m�g akkor is, ha meg van gy�z�dve r�la, hogy senki nem venn� �szre a hib�t. Nem tudhatjuk azonban, hogy a j�v�ben nem lesz-e a hallgat�knak olyan �rz�keny f�le, hogy �szreveszik azt a hib�t, amit Donatoni szerint ma senki nem vesz �szre. M�s szavakkal: �gy is felfoghatjuk a technikai probl�m�kat, hogy az alkot�m�v�sznek meg kell oldania azokat, �s addig kell dolgoznia, am�g meg nem tal�lja a megold�st. Hadd id�zzek egy p�ld�t. Az Ulisse egyik k�pe, az �rnyak birodalm�nak jelenete t�k�rmegford�t�s-form�ban �r�dott. El�g hossz� benne az az epiz�d - ha j�l eml�kszem, 22 �tem -, amely a bachi t�k�rf�ga rendszer�ben k�sz�lt. Csak a ritmikus elemet tartottam meg, hogy elker�ljem a klasszikus repr�zt, amelyet �ltal�ban nem szeretek �s nem alkalmazok.
- �rdekes, hogy sz�mtalan esetben alkalmazza a barokk technik�kat, k�nonokat, f�g�kat stb., �s ugyanakkor ker�li a repr�zt.
- Mert a repr�z nem egy�b, mint ism�tl�s. �s ut�lom �jra elmondani azt, amit egyszer m�r elmondtam. De hogy visszat�rjek: minthogy megtartottam v�ltozatlanul a ritmust, a zen�nek ezt az els�dleges elem�t, a hallgat� �ppen a ritmika miatt �gy v�lheti, hogy ugyanazt hallja, mint az el�bb, noha a harm�nia �s az ellenpont eg�szen m�s. De ki tudja, nem j�n-e el a nap, amikor mindezt a hallgat�k is pontosan fel fogj�k ismerni. Hogy m�gegyszer hangs�lyozzam: nem szeretem az ism�tl�st. Ez n�lam tal�n etikai probl�ma.
- Azt hiszem, mindez kapcsolatban �ll a szerialit�s elv�vel.
- K�ts�gtelen�l. Megfigyelhette a _Commiato_-ban: az els� �s utols� t�tel, amelyekben az �nekes sz�lista, sz�veg n�lk�li ki�lt�sokat hallat, azonos zenei anyagra �p�l, az utols� az els�nek pontos r�kmegford�t�sa. A m�sodik �s negyedik t�tel t�bb szakasza ugyancsak r�kmegford�t�sban felel meg egym�snak; nem teljesen, mert a negyedik t�tel r�vid�tett. A k�z�pt�tel az, amely f�ggetlen, �s ez az egyetlen, amelyben sz�veg is van.
- Ez a szerkezet hasonl�t a Bart�k �ltal oly el�szeretettel alkalmazott h�dform�ra. De hadd tegyek fel egy m�sik k�rd�st: Maestro sokszor alkalmazza egy-egy darabj�ban kor�bbi m�veinek sorait vagy azok egyes elemeit. Mi a c�lja ezzel? Besz�lt�nk p�ld�ul arr�l, hogy az �jszakai rep�l�s egy bizonyos hely�n, ott, ahol a pil�ta a viharfelh�k k�z�l kijut a csillagok f�ny�be, megsz�lal a kor�bbi m�v�nek, a _H�rom Laud�_nak egy r�szlete. Tudjuk, hogy itt k�zenfekv� dramaturgiai c�l vezette: az oper�ban a csillagok f�ny�r�l van sz�, a lauda megfelel� hely�nek sz�vege: "altissima luce". Node mindezt a k�z�ns�g nem tudja...
- El�g, ha �n tudom. Vagy itt van egy m�sik eset. Quaderno di Annalibera c�m� m�vemet egyid�ben kezdtem el _A felszabadul�s �nekei_vel. Azonos a k�t m� c�m�ben a sz� gy�ke, l�nyom nev�ben is benne van a felszabadul�s (liberazione) sz�. Ez az egyez�s: libera - liberazione, ez volt az els� ind�t�k, s �gy kapott a k�t m� azonos alapsort. Az _Ulisse_-ban is sz�mos esetben �lek az �nid�zet m�dszer�vel. Hozz�tartozik munkam�dszeremhez.
- Minek tekinti a sort? Alapanyagnak, t�m�nak, vagy esetleg mind a kett�nek?
- Egyes esetekben t�m�nak, mint p�ld�ul _A felszabadul�s �nekei_ben, m�s esetben alapanyagnak, p�ld�ul a _Tempus destruendi - Tempus aedificandi_-ban. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tettem meg mindent annak �rdek�ben, hogy ezt az alapanyagot - �kes�t�sekkel �s m�s m�don - ne bontakoztassam ki melodikusan is.
- Ha m�r a _Tempus destruendi - Tempus aedificandi_-n�l vagyunk, azt hiszem, ez az els� m�ve, amelyben a hoquetus-technik�t alkalmazza, azaz az �nekelt sz�veg egyes sz�tagjai megoszlanak az egyes sz�lamok k�z�tt.
- Val�ban ez az els� eset, b�r egy m�s �rtelemben m�r felhaszn�ltam _A felszabadul�s �nekei_ben, ahol a sor �s annak megford�t�sa megoszlik a sz�lamok k�z�tt. De ebben az esetben nem osztottam meg a sz�tagokat.
- Mi volt az ind�t�ka ennek az �j technik�nak?
- Tal�n az, azt hiszem, hogy �gy kellett elj�rnom. Tal�n nem volt m�s megold�s. Ne gondolja, hogy nem akarok v�laszolni: nem tudok.
- Az�rt k�rdeztem r� erre a probl�m�ra, mert ez a technika az avantgarde zeneszerz�k egyik legkedveltebb m�dszere, Luigi Nono _Canto sospeso_-j�t�l Pendereckiig. K�l�n�s egybees�se a v�letleneknek, hogy tizen�t �vvel k�s�bb Maestro is ezt a technik�t alkalmazza.
- De csak az �nekkarban. Tal�n az�rt, mert meg voltam gy�z�dve r�la, hogy a k�rus �nek�ben nem lehet minden sz�t meg�rteni.
- Visszat�rve a munkam�dszerre: a sor, a vari�nsok �s permut�ci�k r�gz�t�se, a t�bl�zatok elk�sz�t�se ut�n mi k�vetkezik?
- Hadd mondjak p�ld�kat, �gy tal�n k�nnyebben meg�rtj�k a feladatot. Az �jszakai rep�l�s kompoz�ci�s munk�j�n�l alapul szolg�ltak bizonyos el�tanulm�nyok, �gy Rivière alakj�nak els� v�zlatai vagy az id�zett Lauda. A fogolyb�l a h�romszakaszos �ri�t �rtam meg legel�sz�r. A _J�b_-n�l az egyes szakaszok megkompon�l�sa teljesen �nk�nyesen k�vetkezett, utolj�ra k�sz�lt el az els� �s az utols� r�sz. Azt mondhatja valaki, hogy ez helytelen m�dszer. Viszont tudom, hogy az Eroica f�t�m�j�nak h�res Cisz hangja volt az utols� kombin�ci�, amire Beethoven r�j�tt a t�ma kialak�t�sa sor�n.
A ZENEI �LETR�L
- �s most, Maestro, szeretn�m, ha kifejten� gondolatait a zenei �letr�l - �ltal�ban. Mi a v�lem�nye a hangverseny- �s opera�letr�l, a tan�t�sr�l, teh�t a zenei �let mechanizmus�r�l? Mondom: �ltal�ban, teh�t mind It�li�ban, mind vil�gszerte.
- Nagyon komoly k�rd�s. �gy v�lem, hogy N�metorsz�gon k�v�l, ahol a zenei �letnek mindig megvolt a maga k�l�nleges fontoss�ga, szervezeti szempontb�l szinte minden orsz�gban hat�rozottan rosszra fordulnak a dolgok. N�metorsz�g mellett tal�n Anglia tekinthet� m�g kiv�telnek. Az p�ld�ul bizonyos, hogy a k�lts�gek �lland� emelked�se folyt�n lehetetlen olyan oper�k j� el�ad�sait el�rni, amelyek nem �lland� �s szerves r�szei a reperto�rnak. Vannak n�lunk kritikusok, akik azt �ll�tj�k, hogy a primadonn�knak �s tenorist�knak kifizetett csillag�szati honor�riumok nem terhelik jelent�sen a k�lts�gvet�st. �n ezt nem hiszem. De emellett vannak m�s neh�zs�gek is. �gy p�ld�ul a szakszervezetek szerep�nek furcsa �s n�ha �rthetetlen kett�s arca. Senki sem tagadja, hogy ha nem lenne szakszervezet, a zenekari m�v�szeket �s a k�rustagokat a k�l�nb�z� rendez� szervek kizs�km�nyoln�k; a szakszervezetek jelent�s�ge vit�n fel�l �ll. Az viszont, hogy a szakszervezetek kizs�km�nyol�snak tartanak a rendez� szervek vagy m�sok r�sz�r�l t�rt�n� b�rmilyen akci�t, az meg�t�l�sem szerint az �ncsonk�t�s egy form�ja. Hadd mes�ljek el egy idev�g� t�rt�netet. A r�mai r�di�ban koncertszer� el�ad�son mutatt�k be az _Ulisse_-t. Az �n honfit�rsa, Pesk� Zolt�n vez�nyelt. Magam is odautaztam, hogy egy h�ten kereszt�l jelen legyek a pr�b�kon. Elutaz�som el�tt Pesk�n� felh�vott, arra k�rve, hozzam magammal a partit�ra egy tov�bbi p�ld�ny�t. Magamhoz vettem h�t a mintegy kilenc kil� s�ly� partit�r�t �s elindultam R�m�ba. Miel�tt bel�phettem volna a st�di�ba, egy szakszervezeti ember el�m �llt �s tisztelettel, de hat�rozottan �gy sz�lt: "Maestro, �n nem l�phet be a st�di�ba". "De tegnap felh�vtak, hogy hozzam magammal a partit�r�t, �s arra is figyelmeztettek, ennek a h�tnek nagy r�sz�t a st�di�ban kell t�ltenem, hallgatva a pr�b�kat �s a felv�teleket!" "Nem. A szakszervezet megtiltotta, hogy a szerz�k bel�pjenek a st�di�ba."
Nos, �n megkapta az _Ulisse_-nek ezt a lemez�t �s megfigyelheti, hogy a felv�tel kit�n�, de eg�szen nagyszer� lehetett volna, ha megengedik a pr�b�k felv�tel�t is. Ebben az esetben v�logathattunk volna a legjobban siker�lt felv�telek k�z�tt, �s nem csak az �llna rendelkez�sre lemez form�j�ban, amit a nyilv�nos ad�son vettek fel. A zenekari tagok �pp�gy emberek, mint az �nekesek vagy a karmester, �s �gy lehetetlen, hogy egy t�bb mint k�t �r�ig tart� produkci� sor�n ne forduljon el� hiba. �gy h�t egy olyan felv�tel, amely p�ldaszer� lehetett volna, csak j� lett, annak ellen�re, hogy mind Maestro Pesk�, mind a sz�list�k legt�bbje eg�szen kiv�teles teljes�tm�nyt ny�jtott.
Ez az, amit az el�bb �ncsonk�t�snak neveztem. Vagy egy m�sik, ugyanezzel a felv�tellel kapcsolatos eset. A f�pr�ba el�tt t�bben interveni�ltak, hogy vegy�k fel ezt a produkci�t is. Nem lehetett el�rni, mert valamelyik szakszervezeti rendelkez�s megtiltja. De hadd menjek tov�bb. A bolognai Teatro Comunaleban egy operael�ad�s rendez�je a k�russal pr�b�lt. Hatvantag� volt az �nekkar, mire a rendez� h�rom csoportra akarta osztani a t�rsas�got, hogy �gy jobban kihaszn�lhassa a rendelkez�sre �ll� id�t. A szakszervezeti vezet� nem egyezett ebbe bele, mondv�n, hogy a pr�ba k�zben pihen�re van sz�ks�g. A rendez� hi�ba hivatkozott arra, hogy a csoportoknak egy-egy teljes �ra pihen�j�k lenne �gy, a szakszervezeti ember ragaszkodott hozz�, hogy az eg�sz k�rus egyszerre pihenjen. De a legszebb eset az volt, amikor Pizzetti Gyilkoss�g a katedr�lisban c�m� oper�j�t pr�b�lt�k a Scal�ban. Az �nekkar nyomdai levonatban kapta meg a sz�lamokat, amelyek ugyan korrig�lva voltak, de Pizzetti a m�sodik korrekt�r�n�l �szrevette, hogy m�g akadt hiba a sz�lamokban. Ekkor az �nekkar kijelentette: a hib�s anyagot tanult�k meg, �s ezt is fogj�k �nekelni. Ezek azok a dolgok, amelyek szerintem m�r az abszurdit�s fogalm�t mer�tik ki. �s nemcsak az �nekkarok ilyenek Olaszorsz�gban, hanem a zenekarok is. Ugyancsak az _Ulisse_-vel kapcsolatos az az eset, amelyet most mondok el. A Scala-beli premierre k�sz�lt�nk, s a zenekari pr�b�k a sz�nh�z�p�let hatodik emelet�nek egyik nem t�l j� term�ben zajlottak le. Ezt az el�ad�st is Pesk� vez�nyelte. Egy neh�z �ll�st t�bbsz�r is pr�b�lni kellett. Az �t�dik ism�tl�s el�tt n�h�ny zenekari tag hangosan tiltakozni kezdett: mi�rt kell ezt ennyiszer pr�b�lni!? Erre Pesk� kirobbant: "�n ezt a partit�r�t hat h�napig tanultam. �s ha most egy �ll�st �t percig akarok pr�b�lni, jogom van hozz�!" Igen, az olasz zenekarok csak eg�szen nagy dirigensekkel j�tszanak j�l, �s f�leg, ha nem modern m� van a m�soron.
Az �rem m�sik oldal�t gyakran emlegetem. 1949-ben Lipcs�ben dirig�ltam m�veimet. Huszonh�rom �r�nyi pr�b�t k�rtem, ami nagyon sok. T�bbek k�z�tt a Michelangelo-k�rusok m�sodik sorozata is m�soron volt, egy csod�latos �nekkarral. A karvezet�, Neumann �r, igen kedves volt, �s minden pillanatban rendelkez�sre �llt. Az egyik pr�b�n jelen volt a r�di� egy munkat�rsa is, aki szerint a tizennyolc k�rustag - ennyib�l �llt az �nekkar igen kev�s. Erre Maestro Neumann �gy sz�lt: "Mester, holnap ne pr�b�lja ezt a darabot, �s holnaput�nra negyven k�rustagot bocs�tok rendelkez�s�re." S val�ban, a k�t nap m�lva tartott pr�b�n ott volt a negyventag� �nekkar �s a zenekar, m�gpedig hat �r�nyi pr�baid�re, �s vas�rnap!Olaszorsz�gr�l nem is besz�lek, de ez Amerik�ban vagy Angli�ban is elk�pzelhetetlen. Vagy egy m�sik eset arra, mi a fegyelem, �s hogyan kell hozz��llni a m�v�szi produkci�hoz. 1972-ben a d�sseldorfi operah�z vend�gszerepelt Firenz�ben: k�t alkalommal Zimmermann _Die Soldaten_-j�t �s k�tszer az �n _Ulisse_-met j�tszott�k. A rep�l�g�p k�sett, �s k�s� �jszaka �rkeztek meg a pisai rep�l�t�rre. Ahogy befutottak Firenz�be, Wich karmester kiadta az utas�t�st: mindenki menjen most aludni, �s m�snap d�lel�tt 10-t�l 2-ig pr�ba mindenki sz�m�ra. Kett�kor, a pr�ba v�gezt�vel nem volt megel�gedve a produkci�val (ne felejtse el: ekkor m�r legal�bb t�zszer j�tszott�k D�sseldorfban az _Ulisse_-t!)
- 7-t�l 8-ig �jabb pr�b�t tartottak, majd egy �ra �llt rendelkez�sre az �t�lt�z�shez, 9-kor el�ad�s. Teh�t a bemutat� napj�n 5 �r�t pr�b�ltak!
Egy�bk�nt szem�lyes tapasztalataim szerint a zenekarm�v�szetben az angol egy�ttesek j�rnak az �len, legal�bbis Eur�p�ban. Mert nem vit�s, hogy p�ld�ul a Berlini Filharmonikusok eg�szen t�k�letes zenekar, de f�leg akkor, ha Bruckner vagy Richard Strauss m�veit j�tssza. Az �jabb korok zen�it, legal�bbis szerintem, nem tudja soha olyan nagyszer�en elmuzsik�lni. M�g Furtw�ngler vez�nylet�vel sem j�tszott�k igaz�n meggy�z�en Debussy muzsik�j�t.
- Egyszer B�csben hallottam a Filharmonikusokat Stravinsky-baletteket j�tszani. A vil�gh�res zenekar szinte malacbanda m�dj�n j�tszott, m�snap viszont egy klasszikus m�sorban csod�latos volt a j�t�kuk.
- Igen, K�z�p-Eur�pa, azt hiszem, m�g k�tve van a m�ltsz�zadi hagyom�nyokhoz. Ez az, ami nem fordul el� p�ld�ul a BBC zenekar�val. Tudom, hogy amikor saj�t m�veimet vez�nyeltem, egy �r�val kor�bban Purcellt j�tszottak, �s egyform�n nagyszer�en sz�laltatt�k meg mindkett�t. Nem tudom, hogy ez a gyors szellemi v�lt�s k�pess�ge-e, vagy a jobban elsaj�t�tott technika eredm�nye.
- Vagy tal�n a m�sor�ssze�ll�t�sok v�ltozatoss�g�b�l fakad.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy a Berlini Filharmonikusok mindig ugyanazokat a m�sorokat j�tssz�k?
- Nem tudom, lehet. Annyit tudok, hogy Karajan az elm�lt �vben Ligeti-m�vet is bemutatott a berliniekkel.
- Val�sz�n�leg rosszul. Egyszer Nono-darabot is vez�nyelt, nem tudom, meg�rtette-e.
- S vajon a k�z�ns�g meg�rtette-e? Mi a v�lem�nye, Maestro, a mai muzsika �s a mai k�z�ns�g kapcsolat�r�l?
- Szerintem a mai ember nagyon sokat l�pett el�re ezen a t�ren. A II. vil�gh�bor� ut�n sokat tanultak, f�leg a fiatalok, �s mindenekel�tt a hanglemezkult�ra seg�ts�g�vel. Ez nagyon j�, b�r tudom, hogy ugyanakkor bizonyos korl�toz�st is jelent, hiszen ha valakinek otthon megvan Furtw�ngler, Klemperer vagy Karajan egy felv�tele, mindig azt hallgatja, �s k�nnyen hiheti, hogy az adott m�vet �gy �s csakis �gy kell el�adni.
- �gy v�li teh�t, hogy ezek a fiatalok Karajan _V. szimf�ni�_j�t �s nem Beethoven _V. szimf�ni�_j�t hallgatj�k?
- Nem. Eddig nem menn�k el. De vesz�lyess� v�lhat, ha mag�t a m�vet ennyire hozz�kapcsolj�k egy-egy el�ad�m�v�sz egy�nis�g�hez. �n a magam r�sz�r�l term�szetesen �r�l�k, ha m�veimet hanglemezre veszik, m�r csak az�rt is, mert �gy karmesterek �s el�ad�k sz�m�ra le vannak r�gz�tve a helyes temp�k. V�lem�nyem szerint a hanglemez - b�r, mint mondottam, vesz�lyeket is rejt mag�ban - igen nagy j�t�tem�ny volt az �ltal�nos zenei kult�ra sz�m�ra. A l�nyege az, hogy a k�z�ns�g sokkal nyitottabb �rdekl�d�s�, mint valamikor volt.
- Maestro sokszor eml�tette az ifj�s�g szerep�t...
- ...egyetlen rem�ny�nk!
- Ismeri-e a Jeunesses Musicales tev�kenys�g�t?
- Egy�zben ker�ltem kapcsolatba a Jeunesses-szel, amikor Scherchen felk�r�s�re meg�rtam e mozgalom sz�m�ra Piccola musica notturna c�m� m�vemet. Ez volt sajnos az egyetlen kontaktusom vel�k. Nem voltam ugyan jelen az 1954-es hannoveri bemutat�n, de a h�rek szerint nagyszer�en j�tszott�k a darabot.
- Ha m�r az ifj�s�gn�l tartunk: mi a v�lem�nye a zenei oktat�sr�l, mind az iskol�kban, mind a konzervat�riumokban?
- Nagyon komoly probl�ma ez. Minthogy n�lunk az iskol�kban, mondhatni, semmi nem t�rt�nik ebben a vonatkoz�sban, nem is nagyon b�zhatunk abban a j�v�ben, amit ezek a k�z�piskol�sok a konzervat�riumokban fognak kialak�tani. Olaszorsz�gban m�r az elemi iskol�kban kellene kezdeni a zeneoktat�st, ha j�l tudom, ezt vezett�k be Magyarorsz�gon, �gy van Izraelben, �s azt is tudjuk, hogy az angol �s magyar k�rusnevel�s Eur�p�ban a non plus ultr�-t jelenti. Ismerem az Orff-m�dszert, Buenos Airesben l�ttam el�sz�r eredm�nyeit. Megh�vtak egy iskol�ba, ahol 3-t�l 8 �ves kor� gyerekek muzsik�ltak, m�ghozz� nagyon j�l. Az iskola igazgat�ja egyike volt azoknak, akiknek el kellett hagyniuk Eur�p�t a h�bor� el�tt. Ezek a muzsikusok adt�k �t Amerik�nak az �nektan�t�s m�dszereit, ezek tan�tott�k meg az ottani gyerekeket �nekelni, s arra is, hogyan kell modern zen�t �nekelni. Ami a konzervat�riumi oktat�st illeti, miut�n nem tan�tottam zeneszerz�st, nem tudom, milyen a tanmenet. Az �n id�mben a tananyag �s f�leg a vizsgam�dszer egyszer�en idi�ta volt. A vizsg�ra z�rt bor�t�kban �rkezett R�m�b�l a t�ma, �s tizennyolc �ra alatt, bez�rt szob�ban f�g�t kellett r� �rni. Egy nap pihen�, majd a k�vetkez� napon madrig�lt kellett kompon�lni. A diplom�hoz pedig h�rom vizsga volt sz�ks�ges, mindegyikre tizennyolc �r�t adtak: k�telez� volt a szokott h�lye sz�vegek egyik�re operajelenetet kompon�lni, k�th�rom oldalt partit�r�ban, a t�bbit zongorakivonatban, majd egy heged�- vagy csell�-zongoraszon�ta els� t�tele volt a feladat, v�g�l egy �tsz�lam� madrig�l. Nem tagadom, hogy minden reggel vissza kellett magam tartani, hogy ne t�rjem be az ajt�t, amikor hallottam, hogy a pedellus r�mz�rja azt. Az �n tanulm�nyi id�mben term�szetesen a legnagyobb m�rt�kben el voltunk tiltva Sch�nberg zen�j�t�l, Webernr�l m�g csak nem is hallottunk, �s Berget poj�c�nak tartott�k. A konzervat�riumban Malipier�t �s Casell�t kritiz�ltak a legink�bb, teh�t a kor k�t legnagyobb mester�t. Bizonyos m�rt�kig tisztelt�k Pizzettit �s a hozz� hasonl�kat. Ma persze teljesen m�s a helyzet: fejest ugranak az avantgarde-ba - azt hiszem, ez �ltal�nos tendencia eg�sz Eur�p�ban. Nem mondhatok ellent, tegy�k csak, "placet experiri", mi�rt is ne. Nem hiszem, hogy tudnak f�g�t vagy vari�ci�t �rni, de avantgarde zen�t igen. Azt hiszem, hogy gyakran a tan�rok f�lnek att�l, hogy megmondj�k: ez nem sz�p. �gy �rzem, hogy az a "Hanslick"-komplexus, ami megvan sok kritikusban, megvan sz�mos zeneszerz�stan�rban is.
- Azt mondta kor�bban, Maestro, hogy a k�z�ns�g nagyot fejl�d�tt, s ugyanakkor rossz az iskolai zeneoktat�s. Hol tanult�k meg akkor a zene szeretet�t, hol tanultak �zl�st?
- Val�sz�n�leg nagyr�szt a hanglemezek seg�ts�g�vel.
- Mi vonzza a k�z�ns�get a hangversenyekre?
- �ltal�ban a karmester h�rneve, b�r meg kell mondanom, hogy Firenz�ben nagy a k�z�ns�gl�togatotts�ga a koncerteknek, a Teatro Comunale n�z�tere rendszerint zs�folt. Val�sz�n�leg az�rt, mert a firenzei k�z�ns�g kultur�lt lett. Mert hiszen a hangversenyek l�togatotts�ga - ha nev�n akarjuk nevezni a gyereket - kult�ra k�rd�se. Az operael�ad�sok k�z�ns�ge pedig meglehet�sen sokr�t�. Sz�zak �s sz�zak j�nnek m�s v�rosokb�l is Firenz�be. Amikor a napokban megn�ztem a Comunal�ban Spontini _Agnese di Hohenstaufen_j�t, rengeteg faenzai �s ravennai volt jelen. Tal�n az�rt j�ttek, mert a vez�nyl� Riccardo Mutit ismerik: ha j�l tudom, Muti feles�ge ravennai. Nos, egy biztos, hogy ilyen vagy olyan okb�l ma m�r ismeretlen a h�sz �v el�tti kong� n�z�t�r fogalma.
- Akkor is tele van a n�z�t�r, ha modern zen�t j�tszanak? Ha modern fesztiv�lr�l van sz�?
- Firenz�ben m�g nem rendeztek modern fesztiv�lt. Azt tudom, hogy R�m�ban a k�r�lbel�l ezerszem�lyes befogad�s� kisebb termekben mindig ugyanaz a k�t-h�romsz�z ember van jelen modern hangversenyek eset�ben. S legy�nk �szint�k, ezek a modern fesztiv�lok csak a szakmabelieknek sz�lnak, ak�rcsak a hasonl� t�rgy� kongresszusok.
- Nem gondolja, hogy egy modern zenei fesztiv�l tulajdonk�ppen a modern muzsika gett�ba z�r�sa? Nem lenne jobb, ha kevert m�sorok lenn�nek, s minden hangversenyen felhangzana egy-egy modern m�?
- Teljesen igaza van, m�r csak az�rt is, mert a tiszt�n modern m�sorok �ltal�ban elriasztj�k a k�z�ns�get.
- Tal�lt olyan helyet a vil�gon, ahol a k�z�ns�g ilyen esetben nem marad t�vol?
- Londonban p�ld�ul nagyon j� k�z�ns�ge van a mai zen�nek. Ezzel szemben Nyugat-Berlinben jelen voltam Peter Maxwell Davies �s kiv�l� egy�ttese hangverseny�n az Akademie der K�nste hangversenyterm�ben; nem volt b�tors�gom, hogy �dv�z�ljem Maxwell Daviest... a teremben tizenh�t szem�ly volt jelen. M�sr�szt j�, hogy vannak szervezetei a modern muzsik�nak, amelyek meglehet�sen er�s p�nz�gyi alappal rendelkeznek.
- V�lem�nye szerint mi h�t a zene funkci�ja a mai t�rsadalomban, a zen��, ak�r klasszikus, ak�r modern?
- Erre a k�rd�sre, sajnos, nincs felelet. Azt hiszem, ami�ta vil�g a vil�g, a m�v�szetnek mindig az volt a feladata, hogy emelkedett� tegye az emberek szellem�t. Hadd eml�keztessek r�: az Od�sszei�ban, amikor D�modokosz r�kezd dal�ra, �gy t�nik, mintha egy isten sz�llta volna meg. Ez lenne a m�v�szi ide�l; de ha ez az isten Karajan alakj�t �lti fel, akkor k�telkedni kezdek, hogy ez az isten val�ban jelen van-e, annak ellen�re, hogy Karajan mindig csukott szemmel dirig�l.[7] Teh�t nem tudom, �rv�nyesnek tekinthetj�k-e ma a m�v�szet, a zene nevel� hivat�s�t. Az az �rz�sem, hogy �ltal�ban a k�v�ncsis�g vonzza az embereket: "l�ssuk csak, mit ad nek�nk ez vagy az a szerz�". S ez m�r nyeres�g.
- Milyen szerepre k�nyszer�tette a mai t�rsadalom a muzsik�t?
- Nem hiszem, hogy k�ts�ges: a "kereskedelmi elem" �ll sajnos az el�t�rben. Bizony�tja ezt t�bbek k�z�tt az az el�gg� el nem �t�lhet� rekl�m, amit sz�mos zeneszerz� megenged mag�nak. Igen gyakran bl�ffel lehet h�rnevet szerezni. Mivel a mai ember t�relmetlen, maguk a zeneszerz�k is minden �ron elker�lni igyekeznek az "elhaszn�l�d�st". Eml�kszem, amikor Hans Werner Henze e szavakkal dics�rte Luigi Non�t: "Olyan ember, aki meg tudja mag�t k�nozni" - azaz, aki addig keres, am�g csak nem tal�l. Nagyon igaznak �s sz�pnek tartom Non�nak ezt a jellemz�s�t, hiszen � az, aki soha nem csin�l rekl�mot mag�nak.
- Itt a j� alkalom, hogy megk�rdezzem v�lem�ny�t a mai olasz muzsik�r�l.
- Az �n nemzed�kem ut�n k�vetkez� g�rd�ban sz�momra k�ts�gtelen�l Nono a legeredetibb, a leger�teljesebb. Nem ismerem legutols� m�veit, de nem hiszem, hogy utat t�veszthet olyan muzsikus, aki meg tudta �rni a _Canto sospes�_t, a _Cori di Didone_-t �s a t�bbi hasonl� nagys�grend� m�vet.
- �s Olaszorsz�gon kiv�l?
- Messiaen k�ts�gtelen�l nagyon jelent�s szem�lyis�g. Az, amit Boulez csin�l, szem�ly szerint engem sokkal kev�sb� �rdekel, de lehet, hogy t�vedek. Nagyon keveset ismerek Stockhausen m�veib�l; amit hallottam, az nem tetszett, de mivel csak egyszer hallottam, semmik�ppen sem akarok kritik�t gyakorolni. Ligeti k�ts�gtelen�l valaki, Valaki - nagybet�vel. �t�le sem hallottam sok darabot, de p�ld�ul _Requiem_je remekm�. Megvan benne az a jellegzetes k�zvetlens�g, amely soha nem t�veszti el hat�s�t a k�z�ns�gre. Eg�szen kiv�l� muzsikusnak tartom.
- Az elektronikus, a konkr�t zene mond valamit �nnek?
- Pillanatnyilag nem sokat. T�rt�nelem n�lk�li ir�nyzat m�g. De mindig t�mogattam a k�s�rleteket, egyike vagyok azoknak, akik 1953-ban ki�lltak amellett, hogy a mil�n�i r�di� keret�ben szervezzenek elektronikus st�di�t. Egyszer megl�togattam a st�di�t, ahol egy valamikori n�vend�kem fogadott szak�rt�k�nt. Az alapelvek ir�nt �rdekl�dtem, mondv�n, hogy nem tudok semmit. Akkor m�r j�rtam Scherchen gravesan�i st�di�j�ban, de adtam a tudatlant. Nos, a szak�rt� azt �ll�totta, hogy a m�ly A a legm�lyebb hang, amit elektronikusan el� lehet �ll�tani. Ha enn�l m�lyebbre van sz�ks�g, fel�re kell lass�tani a magn� sebess�g�t, �s �gy �rhet� el ennek m�ly okt�vja. Hallgattam, mert az volt a v�lem�nyem, hogy ami megsz�lal, az nem a m�ly okt�v, b�r valami hasonl�. Ezt annakidej�n mondtam Scherchennek is, aki erre �gy v�laszolt: "�n az egyetlen, akinek m�g f�le van." Azt�n egy m�sik m�ly hangot hallottam. Mondom volt n�vend�kemnek, ne n�zze a zongor�t olyan szerelmes szemekkel, hanem menjen oda �s kontroll�lja, hogy _D_-e. Az volt. H�t ezek ut�n nem tudom, mit v�rhatunk olyanokt�l, akiknek ilyen rossz a f�l�k...
M�V�SZI HITVALL�S - EMBERI HITVALL�S
- Az utols� k�rd�sekhez �rkezt�nk, Maestro. Ha egy mondatban akarn�m kifejezni mindazt, amit k�rdezni szeretn�k: szeretn�m megismerni Luigi Dallapiccola, az ember portr�j�t.
- R�viden: hiszek az �letben, �s nem f�leml�t meg t�ls�gosan a hal�l. Nem ismerem m�r az alkot�m�v�szek megszokott "befejezni nem tud�s" pszich�zis�t, azt a lelki�llapotot, ami a hal�l k�zel�ben elfogja a m�v�szt, hogy tudniillik nem tudja m�r meg�rni, lefesteni, megkompon�lni azt, amit m�g meg kell alkotnia. H�res ebb�l a szempontb�l Goethe esete, aki a Faust befejez�se ut�n �gy sz�lt Eckermannhoz: "�letem h�tralev� r�sze aj�nd�k".
- �n is aj�nd�knak tartja h�tral�v� �veit?
- Szeretn�k m�g egy-k�t dolgot meg�rni; f�lni csak att�l f�ltem, hogy az _Ulisse_-t nem tudom befejezni.
- Az �nkifejez�sen k�v�l mit jelent az �n sz�m�ra a m�v�szet?
- Mindenk�ppen a teljes felemelked�st, term�szetesen a lehets�ges hat�rokon bel�l. Ezek a hat�rok sz�kek, hacsak valaki nem �rja meg a _Divina Commedi�_t, a _Julius Caesar_t vagy hasonl�t. Sz�kek teh�t a hat�rok, de ezeken bel�l mindenk�ppen a felemelked�st kell el�rni. Tal�n eml�tettem m�r zene �s k�z�ns�g viszony�nak kapcsolat�ban: sohasem b�tortalan�tott el a megsz�ml�lhatatlan f�tty, amivel m�veimet fogadt�k, �s sohasem tettek elbizakodott� a tapsok. Csak egy bizonyos hat�rig �rdekes ez sz�momra. Kompon�lok, mert kompon�lnom kell, �s �gy �rok, mert m�sk�ppen nem tudok.
- A kompon�l�s az �n sz�m�ra mesters�g-e, vagy valami fels�bbrend�?
- T�l emelkedett ez a kifejez�s; az term�szetes, hogy nem korl�toz�dhatom a mesters�gre.
- A mesters�g sz�t Stravinsky �rtelmez�se szerint haszn�ltam: zeneszerz� vagyok, teh�t minden reggel le�l�k az �r�asztalomhoz, hogy dolgozzam.
- Nem, ebben az �rtelmez�sben nem hiszek. A kompon�l�shoz lelki�llapot kell, a fant�zi�nak egy bizonyos pillanatban mozg�sba kell j�nnie. El�fordulhatnak hossz� steril peri�dusok. Ez sz�mos alkot� m�v�szt el�rt, Stravinskyt is. Csak az a baj, hogy � k�zreadta mindazt, amit ilyen peri�dusaiban �rt...
- �nnek is voltak ilyen steril korszakai?
- Term�szetesen. Azt hiszem, mindenkinek, m�g Beethovennek is. Egy�ltal�n nem term�szetellenes az alkot�i fant�zia id�leges kimer�l�se, sterilit�sa; csak a m�v�sz ne sz�nj�k meg gondolkodni.
- Tiszt�ban van e steril korszakainak gy�kereivel, ind�t�kaival?
- Nem. Ezeket a dolgokat csak j�val k�s�bb vessz�k �szre. De az biztos, hogy amikor magamhoz t�rek, ez a folyamat sokkal gyorsabb - m�g n�lam is, aki lassan dolgozom.
- Hadd k�rdezzek most valami olyant, aminek nem tudom, jogosan tulajdon�tok-e d�nt� jelent�s�get. �gy t�nik besz�lget�s�nk eddigi menet�b�l, hogy emberi �s m�v�szi fejl�d�s�nek �tj�n d�nt� fordulat volt a Mussolini �ltal elind�tott faj�ld�z�s.
- Abban a korszakban der�lt ki, kinek van jelleme �s kinek nincs. Egy n�lam sokkal id�sebb koll�g�mnak mondtam egyszer: "Sokkal nagyobb dolog, ha valakiben n�gy grammnyi jellem van, mint ha sz�p, de igaz�n, komolyan sz�p zen�t tud �rni." �rj�ngtem a d�ht�l akkor, �s n�ha m�g ma is, ha r�gondolok. H�zass�gomat is akkor k�t�ttem. Mostani feles�gemmel m�r hat �ve egy�tt �lt�nk, �s csak az�rt h�zasodtunk �ssze, mert megindult a faj�ld�z�s, �s a h�zass�g n�lk�l feles�gem helyzete vesz�lyess�, vagy legal�bbis kritikuss� v�lhatott volna. Nem mintha a h�zass�g sok mindent garant�lna, de az igaz, hogy t�bb zsid� asszony akkoriban kikeresztelkedett, hogy megh�zasodhasson, �s a n�met megsz�ll�sig nem nagyon t�rt�nt vel�k kellemetlens�g. Annakidej�n ellenezt�k a h�zass�g int�zm�ny�t, mint oly sokan, annak ellen�re, hogy 1932-1938 t�j�n nagyon rossz szemmel n�zt�k, ha egy m�v�sz "az egyh�z �ld�sa n�lk�l" egy�tt�lt egy n�vel. Engem megh�vtak, de nem fogadtam el a megh�v�sokat, mert azt akartam, hogy a bar�tn�met is megh�vj�k. Ez ugyan meglehet�s mag�nyba k�nyszer�tett mindkett�nket, de mennyi sz�p est�t nyert�nk, ahelyett, hogy szalonokban vesztegett�k volna az id�nket, �s ostobas�gokr�l t�rsalogtunk volna.
- Tudjuk, ezekben a napokban t�bbsz�r eml�tette is, hogy nem nagy bar�tja az Egyh�znak. A vall�s, a hit?
- H�v� kereszt�ny vagyok, �s �gy v�lem, ha ezt nem jelentettem volna ki, akkor is vil�gosan kider�lne m�veimb�l. N�ha azt k�rdezem magamt�l: nem lett volna-e jobb, ha a k�z�pkorban sz�letek. Nagy csod�l�ja vagyok a k�z�pkornak. A XIII. sz�zadi olasz misztikusok hihetetlen m�lys�geket tudtak felt�rni.
Boccaccio, Dante els� �letrajz�r�ja mes�l el egy olyan t�rt�netet, amit igen jellemz�nek �s csod�latosnak tal�lok. Dante els� mened�ke Cangrande della Scala veronai udvara volt. Nem tudom m�r, mely okb�l, ebben az id�ben ki�tkozt�k Cangrand�t, ami persze nem csak az � szem�ly�re, hanem eg�sz udvar�ra is vonatkozott. Dante ekkor �lte �t �lete egyik legnagyobb kr�zis�t. Tiszt�ban volt azzal, milyen h�l�val tartozik nagy p�rtfog�j�nak; term�szetesen a Paradicsomba helyezte m�v�ben, �s olyan szavakkal eml�kszik meg r�la, mint Vergiliuson �s Bo�thiuson kiv�l senkir�l. Tal�n t�bbet �s szebbet mond Cangrand�r�l, semmint az meg�rdemeln�. B�ntudata volt ugyanis, mivel elhagyta a Scaligerek udvar�t: nem engedte meg mag�nak, hogy legal�bb egyszer egy �vben ne �ldozzon. Nagyon kem�ny �s nagyon komoly sz�zadok voltak azok. Elegend� volt egy p�pai ediktum ahhoz, hogy jelent�s, ak�r er�szakos esem�nyek t�rt�njenek. Mindezt csak az�rt mondtam el, hogy megmagyar�zzam: mi�rt kellett volna a k�z�pkorban �lnem...
- M�v�szi hitvall�sa?
- Mindenekel�tt a hum�nus m�v�szet h�ve vagyok. S mindent megteszek az�rt, hogy lehet�s�geim hat�rain bel�l kifejezzem azt, amit ki akarok fejezni.
- �s erk�lcsi hitvall�sa?
- Istenem, mit v�laszolhatok erre: �n is sokat t�vedtem �letemben, mint mindenki.
- S most val�ban az utols� k�rd�s: hogyan telik el egy napja?
- Sajnos, felvettem azt a rossz szok�st, hogy �js�got olvasok. Oly sz�rny� dolgok t�rt�nnek manaps�g, hogy tudnom kell r�luk. �gy teh�t reggelem �js�golvas�ssal kezd�dik. Azt�n lemegyek s�t�lni - nem sokat, mert f�raszt -, �s iszom egy k�v�t. Hazat�rve szoktam munk�hoz l�tni. N�ha ak�r tizenegy �r�t is naponta. Ez ugyan ritk�n fordult el�, de a feles�gem egyszer kisz�m�totta, hogy az Ulisse befejez�s�nek idej�n tizenh�rom h�napon kereszt�l - lemondva mindenr�l, hangversenyekr�l, �r�kr�l - tizenegy �r�t dolgoztam naponta. Ha nem vagyok megfelel� lelki�llapotban, olvasok vagy leveleket �rok, ez ut�bbi feladat n�ha el�g s�lyosan nehezedik r�m. (Az elm�lt febru�rban 123 levelet �rtam...) Eb�d ut�n vagy m�sf�l �ra alv�s k�vetkezik, azt�n folytatom a munk�t vagy az olvas�st. Ha benne vagyok a munk�ban, akkor csak este, az �gyban jutok olvas�shoz. Meglehet�sen sokat olvasok, de nem annyit, amennyit kellene; sajnos, a napnak csak huszonn�gy �r�ja van. Nincsen hobbym.
- Mi a kedvenc olvasm�nya?
- Most �ppen Guido Ceronetti professzor igen �rdekes tanulm�nyait olvasom a Biblia k�l�nb�z� k�nyveir�l. Nem szoktam azonnal nekiesni a k�nyv�jdons�goknak, v�rok; rem�lem, van id�m m�g r�. Tal�n nem is hiszi, Musillal alig k�t �vvel ezel�tt ismerkedtem csak meg. Nagy m�vet �rt, de az az �rz�sem, hogy nincs befejezve. Ezt a befejezetlens�get nem Proust �rtelm�ben gondolom. Proust olyan m�vet hagyott r�nk, amelyr�l � maga ezt mondta: ennek a m�nek nincs v�ge. Thomas Mann, mikor elk�ldte nekem a _J�zsef Egyiptomban_-t, ezt a dedik�ci�t �rta bele: Maestro Dallapiccol�nak, e v�gn�lk�li m� �jabb k�tet�t. De azt�n meg�rta a _J�zsef, a keny�rad�_-t. Mintegy tizenh�t �vig dolgozott a Tetral�gi�n. Soha nem k�rdeztem meg t�le, hogy vajon a 17-es sz�m, amelynek oly nagy fontoss�ga volt mindig a kult�r�ban �s a t�rt�nelemben, szimbolikus vagy babon�s jelent�s�g�-e. Tudjuk p�ld�ul, hogy a D�vid �s J�zus k�zti "h�rom nemzed�k" tulajdonk�ppen h�romszor tizenh�t, azaz �tvenegy nemzed�k. Tudjuk, hogy Eli�zernek tizenh�t napot kellett v�ndorolnia, hogy Izs�knak feles�get tal�ljon. Azt azonban kevesen vett�k �szre, hogy Kal�psz� ezt mondja Od�sszeusznak: utad tizenh�t napig fog tartani. K�t egym�ssal ily sz�ges ellent�tben �ll� kult�r�ban ugyanaz a szerepe e sz�mnak. Sok tud�st k�rdeztem m�r, de senki sem tudott magyar�zatot adni erre. Az olaszok szerint p�ld�ul szerencs�tlens�get hoz. �n is hittem ebben, �s bizony f�ltem, amikor Annalibera l�nyom december 17-�n tette le z�r�vizsg�it. De minden j�l ment...
Itt futott ki az utols� magn�szalag, ezzel �rt v�get besz�lget�seink sora. A tizenhetes sz�m szerencs�t hozott Annaliber�nak. De a tizennyolcas m�r nem hozott szerencs�t Luigi Dallapiccol�nak. 1975. febru�r 18-�t k�vet� �jjel halt meg; zongor�j�n maradt utols� v�zlata tizennyolc �tem...
DALLAPICCOLA M�VEINEK JEGYZ�KE
Fiuri de Tapo - 3 dal �nekhangra �s zongor�ra, Biagio Marin verseire (1924-1926)
Caligo - �nekhangra �s zongor�ra, B. Marin vers�re (1926)
K�t grad�i dal (Due canzoni di Grado) - n�i kamarak�rusra, mezzoszopr�nra �s kamarazenekarra, B. Marin verseire (1927)
Sz�l�f�ldemr�l (Dalla mia terra) - 4 dal mezzoszopr�nra, vegyeskarra �s zenekarra (1928)
Jacopone da Todi k�t Laud�ja (Due Laudi di Fra Jacopone da Todi) - szopr�nra, baritonra, k�rusra �s zenekarra (1929)
A Quarnaro dala (La canzone del Quarnaro) - f�rfikarra, tenorsz�l�ra �s zenekarra, Gabriele d'Annunzio vers�re (1930)
K�t dal a Kaleval�b�l (Due liriche del Kalewala) - tenor �s bariton sz�l�ra, kamarak�rusra �s 4 �t�hangszerre (1930)
Partita - zenekarra, szopr�nsz�l�val (1930-1932)
H�rom tanulm�ny (Tre studi) - szopr�nra �s kamarazenekarra, a Kaleval�b�l vett sz�vegekre (1932)
Estate - a cappella f�rfikarra, Alkaiosz egy t�red�k�re (l 932)
Rapsodia, Tanulm�ny "Orlando gr�f hal�l�ra", a Roland-�nekb�l vett sz�vegre - �nekhangra �s kamarazenekarra (1932-1933)
Hat k�rus Michelangelo Buonarroti il Giovane verseire (Sei cori di Michelangelo Buonarroti il Giovane). Els� sorozat: a cappella vegyeskarra; m�sodik sorozat: k�t szopr�nra �s k�t altra (vagy n�i kamarak�rusra) �s 17 hangszerre; harmadik sorozat: vegyeskarra �s nagyzenekarra (1933-1936)
Divertimento in quattro esercizi - szopr�nra �s 5 hangszerre, XIII. sz�zadi k�ltem�nyekre (1934)
Zene h�rom zongor�ra (Himnuszok) (Musica per tre pianoforti) (Inni) (1935)
H�rom Lauda (Tre Laudi) - szopr�nra �s 13 hangszerre, Battuti Laudari�j�b�l vett k�ltem�nyekre (1936-1937)
�jszakai rep�l�s (Volo di notte) - egyfelvon�sos opera. Sz�veg�t Antoine de Saint-Exup�ry Vol de nuit c. reg�nye nyom�n a zeneszerz� �rta (1937-1938)
A fogs�g �nekei (Canti di prigionia) - k�rusra �s hangszerekre, Stuart M�ria, Bo�thius �s Savonarola imak�ltem�nyeire (1938-1941)
Kis concerto Muriel Couvreux-nek (Piccolo concerto per Muriel Couvreux) - zongor�ra �s kamarazenekarra (1939-1941)
Od�sszeusz hazat�r�se (Ritorno di Ulisse in patria), Monteverdi oper�j�nak �tirata a mai sz�npad sz�m�ra (1941-1942)
Marsyas (Marsia) - egyfelvon�sos balett, Milloss Aur�l koreogr�fi�j�ra (1942-1943)
(A balett zen�j�b�l szimfonikus �s zongora-szvit is k�sz�lt.)
Sonatina canonica - zongor�ra, Paganini Capricci�ira (1943)
G�r�g dalok: 5 Sappho-t�red�k (Cinque frammenti di Saffo) - szopr�nhangra �s 15 hangszerre (1942)
6 Alkaiosz-vers (Sex Carmina Alcaei) - szopr�nhangra �s 11 hangszerre (1943)
2 Anakreon-dal (Due liriche di Anacreonte) - szopr�nhangra �s 4 hangszerre (1944-1945)
Ciaccona, Intermezzo e Adagio - sz�l�csell�ra (1945)
Rencesvals - baritonhangra �s zongor�ra, a Roland-�nek h�rom r�szlet�re (1946)
K�t tanulm�ny (Due studi) - heged�re �s zongor�ra (1946-1947)
K�t zenekari darab (Due pezzi per orchestra), a Due studi b�v�tett �s �talak�tott zenekari v�ltozata (1947)
A fogoly (Il Prigioniero) - opera egy felvon�sban, prol�gussal. Sz�veg�t Villiers de l'Isle-Adam "La torture par l'esp�rance" c. m�ve �s Charles de Coster "La l�gende d'Ulenspiegel"-je alapj�n a zeneszerz� �rta (1944-1948)
N�gy Machado-dal (Quattro liriche di Antonio Machado) - szopr�nhangra �s zongor�ra (1948)
H�rom k�ltem�ny (Tre poemi) - �nekhangra �s kamarazenekarra, Joyce, Michelangelo �s Machado k�ltem�nyeire (1949)
J�b - "sacra rappresentazione", bibliai sz�vegre (1950)
Tartiniana - heged�re �s kamarazenekarra (1951)
Annalibera hangjegyf�zete (Quaderno musicale di Annalibera) - zongor�ra (1952)
Goethe-dalok (Goethe-Lieder) - n�i �nekhangra �s 3 klarin�tra (1953)
V�ltozatok nagyzenekarra (Variazioni per orchestra) a Quaderno di Annalibera zenekari v�ltozata (1954)
Kis �ji zene (Piccola musica notturna) - zenekarra (1954)
A felszabadul�s �nekei (Canti di liberazione) - k�rusra �s zenekarra, Castellio, az Exodus �s Szent �goston sz�vegeire (1951-1955)
An Mathilde - kant�ta szopr�nhangra �s zenekarra, Heine k�ltem�nyeire (1955)
II. Tartiniana (Tartiniana Seconda) - heged�re �s zongor�ra (1955-1956); heged�re �s zenekarra (1956)
�t dal (Cinque canti) - baritonhangra �s 8 hangszerre, g�r�g k�lt�k verseire (1956)
Concerto 1956 kar�csony�ra (Concerto per la notte di Natale dell'anno 1956) - szopr�nra �s kamarazenekarra (1957)
Requiescant - vegyeskarra �s zenekarra, a M�t�-evang�lium, Wilde �s Joyce sz�vegeire (1957-1958)
Dial�gusok (Dialoghi) - csell�ra �s zenekarra (1960)
Piccola musica notturna - �tirat 8 hangszerre (1961)
Im�ds�gok (Preghiere) - baritonhangra �s kamarazenekarra, Murillo Mendez k�ltem�nyeire (1962)
Quattro liriche di Antonio Machado - �tirat �nekhangra �s kamarazenekarra (1964)
H�rom k�rd�s k�t felelettel (Three questions with two answers) - zenekarra (1962)
Szent P�l szavai (Parole di San Paolo) - mezzoszopr�nra �s kamaraegy�ttesre, a Korinthusziakhoz �rt els� lev�lb�l vett sz�vegre (1964)
Ulisse - opera 2 felvon�sban, prol�gussal. Sz�veg�t Hom�rosz alapj�n a zeneszerz� �rta (1960-1968)
Sicut umbra... - mezzoszopr�n hangra �s 4 hangszeres csoportra, J. R. Jim�nez verseire (1970)
Tempus destruendi - Tempus aedificandi - a cappella vegyeskarra, Paulinus de Aquileia �s Dermatus sz�vegeire (1970-1971)
B�cs� (Commiato) - szopr�nhangra �s 15 hangszerre, Brunetto Latininak tulajdon�tott sz�vegre (1972)
V�logatott �r�sainak gy�jtem�nye:
Jegyzetek, tal�lkoz�sok, elm�lked�sek (Appunti, Incontri, Meditazioni), Milano 1970.
Jegyzetek
1. A dial�gus �rtelme franci�ul vil�gosabb: "Mais pas un op�ra, une oeuvre �videmment?" "Non, un op�ra." [VISSZA]
2. R�nay Gy�rgy ford�t�sa. [VISSZA]
3. A r�szletesebb zenei elemz�sre ig�nyt tart� olvas� figyelm�t a "Mi�rt sz�p sz�zadunk zen�je?" c. k�tetben (Gondolat, Budapest 1974) megjelent tanulm�nyomra h�vom fel. V.P. [VISSZA]
4. Parole e musica nel melodramma. Magyarul: Zene �s sz�veg viszonya az olasz oper�ban, Magyar Zene, 1965/6., 619. l. [VISSZA]
5. Mila 1975-ben megjelent "La giovinezza di Verdi" c. kit�n� munk�j�ban nagyr�szt revide�lta �ll�spontj�t. [VISSZA]
6. Egy 1962-es, nyomtat�sban is megjelent "napl�jegyzet"-ben Dallapiccola n�h�ny rendk�v�l �rdekes, f�leg szerkeszt�sbeli momentumra h�vja fel a figyelmet. �gy pl. arra, hogy Verdi a Rigoletto els� k�t k�pe k�z�tt a lehet� legr�videbb sz�netet �rja el�, hogy ann�l jobban ki�tk�zz�k a k�t k�p hangulati ellent�te. Megfigyeli az els� �s utols� k�p dr�mai szerkezet�nek azonoss�g�t (el�j�t�kjelenet - tenor�ria), s ugyanakkor azt a m�rhetetlen k�l�nbs�get, ami a keszty��ria �s "Az asszony ingatag" hangv�tele k�z�tt - a helyzetnek �s a herceg karakter�nek megfelel�en - fenn�ll. Az els� arisztokratikusan eleg�ns, a m�sik a helysz�nnek megfelel�en trivi�lis. [VISSZA]
7. A dalnok D�modokosz vak volt... [VISSZA]