Magyar N�prajzi Lexikon / (original) (raw)

nagyb�jt

a → hamvaz�szerd�t�l → h�sv�t vas�rnapj�t tart� id�szak; az egyh�z tan�t�sa szerint h�sv�t el�k�sz�leti ideje → b�jttel, �nmegtart�ztat�ssal. A h�sv�tot megel�z� b�jt kezdetben csak → nagyp�nteken �s → nagyszombaton volt szok�sban. I. sz. 336-t�l m�r mag�ban foglalta a h�sv�tot megel�z� hetet. A 40 napos b�jt a 4. sz.-t�l fokozatosan alakult ki. A r�mai egyh�zban a 7. sz. elej�n v�lt szok�ss� a hamvaz�szerd�val kezd�d� nagyb�jt. Ezt a szok�st II. Orb�n p�pa 1091-ben iktatta t�rv�nybe. A k�z�pkori alap�tv�nyi �s kolostori templomokban a nagyb�jt az alleluja-temet�ssel vette kezdet�t, s ezt hetvened-vas�rnap el�tti szombaton tartott�k. Azonban a nagyb�jt kezdete �ltal�ban hamvaz�szerda volt, amit a farsang utols� napja – h�shagy� kedd – el�z�tt meg (→ Cibere vajda �s Konc kir�ly). – Az orsz�g sok vid�k�n m�g a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben, a sz�zadfordul� t�j�n is szok�sban volt, hogy a zs�ros ed�nyeket hamvaz�szerd�n elmost�k, s azokat csak h�sv�tkor vett�k el�. H�st �s zs�ros �telt nem ettek, k�l�n ed�nyben olajjal vagy vajjal f�ztek. Elterjedt b�jti �tel volt a korp�b�l k�sz�lt savany� leves. Az orsz�g t�bb vid�k�n a legid�sebb emberek m�g emlegetik a negyven�l�st, ami abb�l �llt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett napj�ban. Gyakoriak voltak a nagyb�jtben tartott missi�k, melyeket idegen papok tartottak. Ilyenkor mindenkinek illett gy�nni �s �ldozni, s a gy�n�s el�tt a haragosoknak kib�k�lni, egym�st�l bocs�natot k�rni. A nagyb�jti b�nb�nati id� a l�nyok �s menyecsk�k egyszer�bb, s�t�tebb sz�n� ruh�j�ban is kifejez�sre jutott. Egyes csal�dokban tilos volt a dalol�s, a f�ty�l�s, a t�nc, a muzsikasz�. Els�sorban a nagyb�jt volt az ideje a k�l�nb�z� n�pi �jtatoss�goknak, f�k�nt a f�jdalmas olvas� v�gz�s�nek. – A nagyb�jt egyes vas�rnapjainak, ill. heteinek n�pi elnevez�sei is ismertek voltak, mint pl. „guzsalyvas�rnap” (m�sodik vas�rnap), „feketevas�rnap” (�t�dik vas�rnap, → feketeh�t), → vir�gvas�rnap (hatodik vas�rnap). – A t�li id�szakot k�vet� nagyb�jti vas�rnapok, ha sz�p volt az id�, az ifj�s�g k�l�nb�z� sz�rakoz�s�ra is alkalmat adtak. Gyakoriak voltak ilyenkor a → labdaj�t�kok, a cs�lk�z�s (→ kecsk�z�s) stb.; N�gr�dver�c�n �s Kaplonyban (v. Szatm�r m.) a → sajb�z�s, → mancsoz�s �s bizonyos le�nyk�rt�ncok (pl. → derenka, → karik�z�). (→ m�g: �trend) – Irod. Veit, Ludwig Andreas: Volksfrommes Brauchtum und Kirche im deutschen Mittelalter (Freiburg, 1936); B�lint S�ndor: N�p�nk �nnepei. Az egyh�zi �v n�prajza (Bp., 1938); Pascher, Joseph: Das liturgische Jahr (M�nchen, 1963).