Magyar Polgári PártKolozs megye (original) (raw)

Népújság 2010 ápr.26.

2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés

Menet közben szállt fel az RMDSZ a vonatra, hiszen koalíciós partnere korábban is hatalmon volt, menet közben kellett kialakítania álláspontját, de még így is jó munkát végeztek az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek szombati országos találkozóján. A nemzeti színház nagyterme túlságosan tágasnak t û nt a jelenlevôk számához képest, de az ülésvezeto Tánczos Barna dilemmájára, aki a foghíjas terem láttán azt kérdezte, hogy vajon "a terem nagy, vagy mi vagyunk kevesen?", az elnök azt válaszolta, hogy a terem nagy.

Markó szerint Romániában a kormányzati munkát kétféleképpen lehet szemlélni. Egyfelôl úgy, hogy a kormányzati, önkormányzati eszközöket felhasználva mûködtetik az önkormányzatokat, a kormányt, az intézményeket, másfelôl úgy is, hogy modernizálják, átalakítják, megváltoztatják azokat.

Félúton a kisebbségi jogok biztosítása terén

Mint mondta, az RMDSZ ez utóbbira vállalkozott, ezt tekinti kötelességének kormányban és az önkormányzatokban. Figyelmeztetett, nem lehet csak szinten maradásról beszélni, a megszorítások ellenére is "oda kell hatni, hogy céljaink ne dôljenek dugába". "Gúzsba kötve táncolunk, de akkor is táncolni kell, ha változtatni akarunk", kormányban, önkormányzatokban, s meg kell próbálni a parlamentben 7 százalékból 50 százalékot "kimatematikázni" – tette hozzá.

A jelenlegi idôszak legnagyobb kihívásának a decentralizációt nevezte, amellyel ugyan "újabb problémákat, nyûgöket suvasztanak a polgármesterek nyakába", de úgy próbálják intézni, hogy pénz is legyen hozzá. 2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés: a decentralizációt akkor is vállalni kell, ha gondot okoz, mert "legfôbb céljainkhoz kerülünk közelebb, ahhoz, hogy a magyar közösség helyben dönthessen saját problémáiról". Kiemelten szólt az oktatás és az egészségügy decentralizációjáról, külön kitért a kisebbségi jogok kérdésére, s mint mondta, teljes körû közigazgatási reformra, az ország berendezkedésének újragondolására van szükség. Kijelentette: a kisebbségi jogok terén "még csak félúton vagyunk". Ugyanakkor az RMDSZ bírálóinak üzente, "kis lépésekkel dolgozunk, de megyünk elôre, nem állunk és álmodunk nagy lépésekrôl".

Cinikus és "igazi" válasz

A továbbiakban az alkotmánymódosítás kapcsán adott egyfelôl cinikus választ azoknak, akik "óriási árulásról beszélnek", megkérdezve, miért nem dolgoztak novemberben azon, hogy a referendum során a magyarság ne szavazzon az egykamarás parlamentre és a képviselôk számának 300-ra való csökkentésére. Ezzel szemben az "igazi" válasza az volt, hogy az RMDSZ eleve nem értett egyet ezzel, szükség van felsőházra, amely a megyék, a régiók képviselete lehetne, kisebb létszámmal. Hozzátette, kiábrándítja, hogy arra nem figyeltek oda, hogy az RMDSZ bevitte, hogy az állami hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel az identitásukról szóló döntésekben. Fontos kitételnek nevezte, amelyre rá lehet építeni a kulturális autonómiát.

Egyértelm û , világos kommunikációra van szükség

Takács Csaba ügyvezetô elnök arról beszélt, hogy fontos az önkormányzatok véleménye az RMDSZ-rôl, mert a polgármesterek, megyei tanácselnökök a települések elsô számú politikusai, s az RMDSZ felelôssége komfortosabb, élhetôbb életet teremteni a magyar közösségnek. Ezért, ha az RMDSZ-t nem erôsítik, azzal a magyarságot gyengítik, mondta, hozzátéve, hogy ott veszíti el a bizalmat az RMDSZ, ahol nem tud jövôképet felmutatni. Ezért fontos az állandó kommunikáció, amely egyértelmû és világos kell legyen. Rámutatott: a tulipán sok politikust juttatott helyzetbe, szükség van helyi kezdeményezésekre, rátermett polgármesterekre, tanácsosokra, de szükség van a parlamenti és kormányzati tisztségviselôkre is.

Decentralizáció a kultúrában

Kelemen Hunor mûvelôdési miniszter a mûemlékvédelmet nevezte kiemelt prioritásnak. Véleménye szerint a tárca számára az örökségvédelmi törvénykönyv lesz a 2010-es év legnagyobb kihívása. Az örökségvédelemrôl jelenleg négy-öt törvény rendelkezik, ezt egyetlen törvénykönyvbe kívánják foglalni, amely kizárja az átfedéseket, és pótolja a hiányokat. Másrészt erôsíteni szándékszanak a szankciókat, hisz az elmúlt húsz évben sok területen volt rongálás, fôleg az épített örökség területén, amelyet leállítani, megfékezni szinte lehetetlen, mert nem léteznek olyan szankciók, amelyek elriasztanák a spekulánsokat.

Beszélt a pályázati lehetôségekrôl, a kulturális programok támogatásáról. Az örökségvédelem és a kortárs kultúra, a kortárs értékek támogatására fordítanak figyelmet, támogatnak olyan nagylélegzetû programokat, amelyek túllépnek egy település határain, kezdve a marosvásárhelyi filmfesztiváltól a nagyváradi Varadinumig vagy a csíki régizene-fesztiválig. A decentralizáció egyik lépése, hogy a megyei kulturális igazgatóságok örökségvédelmi szakfelügyelôségekké alakulnak.

Pályázati lehetôségek

Borbély László környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy egyelôre értelmét látják, hogy a PD-L-vel együtt kormányozzanak. Ugyanakkor elmondta, hogy egy "szétzilált" minisztériumot talált, amely a tavaly nem volt képes elkölteni a rendelkezésére álló pénzt, s visszaadta a költségvetésnek, amelyet "pontra tettek és elindítottak az úton, hogy Románia komolyan vegye az Európai Unió és a jóérzés szabályait". Felkérte a polgármestereket, figyeljenek oda a környezetre és hosszan sorolta, milyen programok és pályázati lehetôségek állnak az önkormányzatok rendelkezésére. Beszélt egyebek között a roncsautó-programról, a traktorok és haszongépek hasznosításáról, a parkosításról, a zöldház programról, szemétgazdálkodásról, újrahasznosítható energiákról. Fontosnak nevezte, hogy valós információkat adjanak át az önkormányzatoknak, s arra biztatta a jelenlevôket, figyeljenek oda a pályázatokra, éljenek a pályázati lehetôségekkel, mert "senki nem segít nekünk, ha mi nem segítünk", illetve, hogy "n_incs erônk, ha nem vagyunk kormányon_".

Hatékony menedzsmentet Bukarestbôl nem lehet megvalósítani

Cseke Attila egészségügyi miniszter ismertette a decentralizáció elveit és lépéseit, ugyanis, mint mondta, az elmúlt évek alatt mindenki decentralizált, de nem történt semmi, még mindig "kétfejû" a rendszer. A 435 kórházat említette, ahol az épületek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a menedzsert azonban a miniszter nevezi ki. A decentralizáció során a szubszidiaritás, a problémamegoldás és felelôsség elvét követi, a lépések közül elsôként az igazgatók számának csökkentését nevezte meg, majd a pontértékek kiegyenlítésérôl, az ágyszám- leépítésrôl, a menedzsment átruházásáról beszélt. A decentralizáció fontosságát sommásan így összegezte: azért van szükség rá, "hogy egyszer már ne legyen fontos Bukarestben lennünk. Ne azért tudjunk beleszólni, mert éppen magyar az egészségügyi miniszter". Hangsúlyozta: a döntéseket közelebb kell hozni a közösségekhez, hatékony menedzsmentet Bukarestbôl nem lehet megvalósítani.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben decentralizációról beszélünk, egyes minisztériumokban kemény centralizáció folyik. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, az SZKT elnöke arra figyelmeztette kollégáit, hogy "l_egyen fülünk meghallani a közösség hangjá_t".

A polgármesterek elsôsorban a mezôgazdasági kifizetések és támogatások késésére, szakember-hiányra panaszkodtak, de érdeklôdtek a mûemlékvédelem, az önkormányzatok és a családorvosok közötti viszony, a különbözô pályázatok iránt. Másik probléma a mezôgazdasági területek visszaszolgáltatása, a kiskorú gyermekek külföldi utaztatása, az uniós pályázatok elbírálása volt, illetve, hogy többmillió eurót "raktak föld alá" sok helyen, vagyis elkészültek a víz- és csatornahálózatok, azonban az úthálózat közben tönkrement, a helyzet tarthatatlanná vált. Egyes polgármesterek szerint az RMDSZ is hibás ezért a helyzetért, és kérték, hassanak koalíciós partnerükre, hogy a kormány teljesítse finanszírozási kötelezettségeit.

A kormányzati szakpolitikákról- támogatásokról Haschi András-Péter mezôgazdasági, Borbély Károly gazdasági, illetve Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára beszélt.
Megjegyzés
A fenti cikk a marosvásárhelyi "Népújság"-ban számában jelent meg és azért került ide, hogy láthassák más megyebeliek is, hogy a szövetségiek úgy tesznek mintha nem a kormány tagjai lennének, hanem egy fajta választási kampányt elején tétováznának.
Teszik ezt talán azért is, hogy továbbra is azt tudatosítsák, hogy ha nem lennének kormányon, akkor nem lehetséges semmit sem tenniük...

A pályáztatás a polgármesteri hivatalokban , mint eszköz és nem mint cél kell legyen ! Hasonlóan a csatorna- és vízhálózatok elhelyezése nem egy olyan volt, amivel "a föld alá dugtak sok eurót", hanem egy olyan dolog, ami kötelezõ minden EU-s tagállam részére, s aminek a visszatérülési ideje hosszú!
A vidéken élõknek tudniuk kell, hogy az ilyen típus ú szolgáltatásért használati díjat kell fizetni, ugyanúgy mint a szemét eltakarításáért vagy annak elszállításáért is. Olyan szolgátatás, amely a köztisztaság része és nem valakiknek a rögeszméje.
A vidék tisztasága elõírás és nem egy fajta kötelezõ rossz!
Turizmusról álmodunk, de nem akarjuk megteremteni annak feltételeit, erdélyi falvainkban sok helyen vannak illegális szemét lerakók, a patakok zöme szemetes. Sok helyen pedig a házak környéke sem tiszta, s ezt nem lehet az öregedõ falu kontójára írni...

Nem ildomos a választőkat félrevezetni, mert Románia ugyan kapott hosszabítást a felszíni és földalatti vizek problémájának a megoldására: pontosítva egészen 2015-ig , de azután már jön a bűntetés és az nem kicsi! (Erdélyi Polgár)