Filmkult�ra: Arcok: Hajr�, mozdony! (original) (raw)

Dargay Attila 56 KByte

Amikor el�sz�r j�rtam a L�nch�d utcai lak�sban, hogy besz�lgessek Dargay Attila rajzfilmrendez�vel, csak terepszeml�t tarthattam �s �multam. Ugyanis szemtan�ja lehettem egy felejthetetlen�l idillikus vil�gnak, amint egy t�r�kenynek t�n�, sz�ke, b�r m�r nem fiatal asszony energikusan, kedvesen �s b�tor�t�an, ugyanakkor v�gtelen gy�ng�ds�ggel veszi k�r�l az er�tlen�l fekv� f�rfit a Dun�ra n�z� szob�ban. �t, a vicces-h�res embert, a gyerekek kedvenc rajzfigur�inak kital�l�j�t, akit abb�l az alkalomb�l szerettem volna sz�ra b�rni, hogy a filmszakma �letm�-d�jjal fogja kit�ntetni, mint a magyar anim�ci�s filmt�rt�net egyik legn�pszer�bb alkot�j�t. Sajnos nem volt szerencs�m, b�r el�z�leg Dargay Attila elfogadta a l�togat�somat. Most azonban baj volt a sz�vvel, le-f�l ugr�lt a v�rnyom�s �s hi�ba az �j gy�gyszerek. A t�r�kenynek t�n� asszony Dargay Attila feles�ge �s munkat�rsa: Henrik Ir�n operat�r. � ugyan j�el�re jelezte, hogy bek�vetkezhet egy rosszabbod�s, amikor neh�z lehet Attil�val, de azt gondoltuk, hogy egy kis unszol�ssal �thidalhat� lesz. Nem �gy t�rt�nt. Ir�n hi�ba simogatta f�rje kez�t, hi�ba b�tor�totta, el�mondta a v�lasz-sz�veget, Dargay Attila megmakacsolta mag�t, mint egy gyerek. L�that�an nem volt kedve �s ereje, hogy f�lid�zze gazdag munk�ss�g�t, mint „�letm�vet”. Kicsit messze j�rt, de besz�lget�s�nk lassan visszahozta, azt�n m�g v�laszolt is egy-egy k�rd�sre. S�t, k�s�bb m�g elismer� v�lem�nyt is nyilv�n�tott, amikor Ir�n j�l „szerepelt” helyette. Humor�rz�ke most sem hagyta cserben, helyenk�nt bevillant egy kis mulattat� groteszk.

Amikor az �sei ut�n kutakodtam, azt mondta: „Any�m sz�pen �nekelt, a nagypapa heged�lt... Zen�szek voltak a csal�dban... A nagyap��k ekh�sszek�rrel j�rt�k az orsz�got, mint a v�ndorsz�n�szek. Akkor m�g nemigen volt m�s...” Amikor mester�r�l, Macsk�ssy Gyul�r�l k�rdeztem, azt mondta: „�t nagyon szerettem...”, s amikor tanul��vei tiltott Disney-rajzm�solatair�l, azt mondta: „mindennek az volt az alapja…” Amikor a F�iskol�r�l val� elt�vol�t�s�r�l k�rdeztem: „oszt�lyidegen voltam...” Amikor azt k�rdeztem, mi�rt nem maradt a Nemzeti Sz�nh�zban, ahol d�szletfest�st tanult, azt v�laszolta: „mert nehezek voltak a d�szletek...”
A filmjeir�l: „A saj�t dolgaimat sose szerettem, mindig jobbat akartam csin�lni.” Amikor mondtam neki, hogy egyik kedvenc r�vidfilmem a hetvenes �vekben rajzolt Hajr�, mozdony!, azt mondta: „Te j� �g!” Amikor azt mondtam, hogy ez egy humoros �s b�tor filmnek sz�m�tott, azt mondta: „Pedig gy�va vagyok.”
Amikor azt k�rdeztem, mi�rt nem csapott az asztalra, ha �ppen kellett volna, azt mondta: „Mert kicsi az �kl�m.” �s azt is mondta, hogy ne mag�zzam, mert megharap. E k�zvetlens�g ellen�re is hallgatott, amikor szakmai k�rd�sre terel�d�tt a besz�lget�s. Attila kez�t fogva, v�g�l Ir�n adta meg a v�laszt, amit azt�n a k�rdezett egyszer csak nagy elismer�ssel nyugt�zott: „Ir�nk�m, most, hogy �gy hallgatlak, most j�v�k r�, hogy milyen sz�ks�ges volt a te jelenl�ted.”

M�skor Ir�n k�rdezte meg, hogy j�l v�laszolt-e, s Attila megdics�rte: „Igen dr�g�m, de mi�rt nem mindig t�ged k�rdeznek? Olyan j�l el tudod mondani a dolgokat. �n m�r annyiszor elmondtam… Most mondd te!” Ebben maradtunk.

Amikor m�sodszor j�rtam a L�nch�d utcai lak�sban, Dargay Attila m�r t�l volt az �nnep�lyes esem�nyen. �tvette a febru�ri filmszemle-megnyit�n az �letm�-d�jat, ami egy s�t�tz�ld, pl�ssk�t�sben l�v� sz�p, mer�tett pap�rra �rott sz�veg. Most j�l volt, fekv� helyzet�b�l figyelemmel k�s�rte a T�li Olimpi�t, de �l�nken figyelte maga k�r�l a mozg�sokat is. Amikor megk�rdeztem �r�l-e a d�jnak, azt mondta: „Nagyon… h�t megfeleltem a k�z�ns�gnek, aki szeretett sz�rakozni, nevetni.”
�gy t�nik, j�t tett az a d�j. Hogy igaz�n j� helyre is ker�lt, kider�l az Ir�nnel folytatott besz�lget�sb�l.

Gyerekkor, csal�d A kis Attila a nagy csell�n igen tehets�gesen j�tszott. Egy n�vend�khangversenyr�l a harmincas �vekb�l sz�rmaz� �js�gcikk sz�mol be. Ir�n f�lolvas a cikkb�l, amely Dargay Attila csell�j�t�k�t is m�ltatja. Azt�n hozz�teszi: „Pedig olyan cing�r volt szeg�ny, hogy elt�nt a nagy csell� m�g�tt. Nem is tudom, mi�rt ekkora hangszerrel k�szk�d�tt.”

Dargay Attila ugyan mi�rt nem lett zen�sz? Amikor �t k�rdeztem, nagyon h�r�tott. Nem kimondottan zen�sznek k�sz�lt, hanem az anyuk�ja, aki nagyon sz�p hang� h�lgy volt, szerette volna, hogy zen�ljen, s pr�b�lta abba az ir�nyba terelni a gyerek�t. De neki a rajz volt a j� j�t�k, ami �r�met szerzett. Nem volt delt�s gyerek, nem volt j� sportol�, amire az � fiatals�g�ban nagy hangs�lyt helyeztek az iskol�k, de ceruza �s pap�r mindig akadt �s a kis Dargaynak nagy-nagy tehets�ge �s kedve volt a rajzol�shoz. A sportol�sban val� n�pszer�tlens�g�t, veres�geit is azzal hidalta �t, hogy marhas�gokat rajzolt, amin azt�n a gyerekek elvihor�sztak. Kisgyerekk�nt nagyon sok rajzfilmet n�zett, a Popeye volt a kedvence. � pedig kis t�rt�neteket tal�lt ki, �s ezeket k�preg�nyszer� form�ban lerajzolta.

A nagysz�l�k val�ban v�ndorsz�n�szek voltak? Attila tehets�ge a m�v�szeti �gakban nem v�letlen, hanem csal�di adotts�g. A Keresztesy nagypapa szerette a szabad �letet, v�ndorkom�di�sk�nt �lt, csak azt�n meg kellett �llapodnia a csal�dja miatt. Igy ker�lt a Miskolci Nemzeti Sz�nh�zhoz. Nagyon tehets�ges, sokoldal� m�v�szember volt, zen�lt, k�nyveket �rt, sz�t�rakat szerkesztett. Az id�sebbik l�ny�nak, Erzsik�nek, aki Attila �desanyja, gy�ny�r� hangja volt, sok helyre h�vt�k �nekelni. Val�j�ban azonban nem tudta megfelel�en kihaszn�lni az adotts�g�t. Egy kis faluban, Mez�ny�ken �lt jegyz� f�rj�vel, aki azt�n igen kor�n, 1932-ben meghalt. Nem sokkal az ut�n, hogy hazaj�tt a hadifogs�gb�l. A meg�zvegy�lt any�nak el kellett j�nni Mez�ny�kr�l, hogy dolgozni tudjon, s eltartsa a gyerek�t. Attila �t �ves volt, amikor az �desanyj�val Miskolcra k�lt�ztek, ahol a nagysz�l�k is �ltek. A nagyapa m�sik l�nya sz�n�szn� lett, � Keresztesy M�ria, Attila nagyn�nje. Ez a m�v�szvonal a csal�dban, ami Attil�t is meg�rintette a zen�vel, a rajzzal, s a boh�ms�ggal.

Tanul��vek Attila �retts�gi ut�n, 1945-ben felv�telt nyert a budapesti K�pz�m�v�szeti F�iskol�ra, ahol Burghardt Rezs�, a neves impresszionista fest� tan�tv�nya lett egy �v kihagy�ssal. Akkor visszament Miskolcra. P�nzt kellett keresnie a k�vetkez� tan�vre, ez�rt elhelyezkedett a Di�sgy�ri Vasgy�rban.

Ott mit csin�lt? J�t�kokat, b�bukat festegettek, ami val�j�ban a gy�r igazi profilj�t �lc�z� munka volt, de azt�n visszament a F�iskol�ra. Minden nagyon j�l ment, igen j�k voltak a tanulm�nyi eredm�nyei, de egy id� ut�n el kellett d�nteni, hogy milyen szakir�nyba fejlessze tov�bb a tehets�g�t. Faggatt�k, hogy mi akar lenni, Leonardo vagy Rembrandt, vagy miegy�b, Attil�t azonban az anim�ci�, a rajzok megmozgat�sa izgatta. A rajzfilm fel� akart menni. Ez 1949-ben volt, ekkor robbant be nyugaton a Walt Disney-sikersz�ria, itthon pedig a politikai v�lt�s korszaka. Attila beleker�lt a s�pr�sbe, �t is elt�vol�tott�k a F�iskol�r�l. Szerencs�j�re a budapesti Nemzeti Sz�nh�zn�l lehet�s�get kapott, hogy d�szletfest�-tanonck�nt dolgozzon, tanuljon.

Lehetett volna ebb�l valami komoly? D�szlettervez� lehetett volna, de Attila elt�k�lt volt tov�bbra is a rajzfilm ir�nt, ami akkor itthon m�g szinte gyerekcip�ben sem j�rt.

Voltak az�rt k�s�rletez�k �s Macsk�ssy Gyul�nak m�terme, ahol rekl�mokat k�sz�tett m�r a h�bor� el�tt. Hogy ker�ltek egym�ssal kapcsolatba? A nagyn�ni, Keresztesy M�ria �s a f�rje ismert�k a Macsk�ssy csal�dot, �s beaj�nlott�k Gyuszinak Attil�t. Id�vel �gy ker�lt Macsk�ssyhoz a rekl�mfilm m�terembe, el�sz�r mindenesnek. Olyan l�ti-futi volt, de rajzolhatott is, b�r a m�terem helyzete nem volt valami r�zs�s. Az �llami filmgy�rt�s megindul�sakor Macsk�ssy rajzcsoportja a H�rad� �s Dokumentumfilm st�di�ba ker�lt. Ez ugyancsak nagyon neh�z id�szak volt, sok h�nyattat�son mentek kereszt�l. Amikor elkezd�d�tt valamilyen munka, amihez tervez�k, rajzol�k, kifest�k kellettek, hirtelen sokan lettek �s nem f�rtek el ott a H�rad� st�di�j�ban. Ilyenkor valahov� mindig �ttelep�tett�k �ket, ahol m�g rosszabbak voltak a munkak�r�lm�nyek.

Milyen filmeket k�sz�tettek ekkort�jt? Els�sorban rekl�mokat, majd elv�tve rajzfilmek is k�sz�ltek az �tvenes �vek elej�n. Ezek olyan tan�t� jelleg�, gyerekeknek sz�l� mes�k voltak. De hogy milyen mes�k legyenek ugye, azt neh�z volt kiv�lasztani. Olyan kellett, amit a Miniszt�rium is elfogad, a gyerekek is meg tudj�k n�zni �s a film k�sz�t�inek is kedve van hozz�. A f� t�ma �ltal�ban a szeg�ny fi� �s a gonosz gazdag, ahol a gonosz megb�nh�dik. H�t ezek politikai k�rd�sek is, ugye.

Dargay Attil�b�l hogyan lett rajzfilmrendez�? � szorgalmasan v�gigj�rta a gr�dicsokat. Rengeteget rajzolt. A kezdeti l�ti-futis�g, meg rajzol�s ut�n a Macsk�ssy rendezte A kiskakas gy�m�nt f�lkrajc�rja rajzol�i k�z� ker�lt 1951-ben. Id�vel azt�n tervez�, 1957-t�l lett rendez�.1959-re elk�sz�tette az els� �n�ll� rajzfilmj�t a _Ne hagyd magad emberke!-_�t, ami nagyon sokaknak tetszett. Dics�rt�k �rte, hogy b�tor, hogy olyan hazabesz�l�s. Legal�bbis �gy �rt�kelt�k.

A m�ltkor azt mondta saj�t mag�r�l, hogy gy�va. Val�ban ker�lte a konfliktusokat. Ilyen az alkata. � egy b�k�s ember volt, de b�tran v�llalta azt az id�szakot, amiben st�lust kellett v�ltani, az �j st�lushoz �j tartalom kellett, amivel g�rbe t�kr�t lehetett tartani ak�r t�rsadalmi vagy politikai dolgok el�. P�ld�ul ilyen film a Ne hagyd magad emberke!, k�s�bb a Hajr�, mozdony!, ami groteszk k�p a gazdas�gi mechanizmus vissz�ss�gair�l. De els�sorban rajzolni, �s nem vitatkozni szeretett. Rajzolt �jjel-nappal. Egy figur�t k�tsz�zszor is lerajzolt, am�g olyan lett, amilyennek elk�pzelte.

Pann�nia

A te ismereteid szerint abb�l a zil�lt helyzet� rajz- �s b�bfilmes csoportb�l, ami a HDF keretein bel�l alig l�tezett, hogyan lett Pann�nia Filmst�di�?
Az �n ismereteim szerint az anim�ci� viszonylag kis maggal indult Macsk�ssy Gyuszival az �len, az � kez�be futottak �ssze a sz�lak. � egy kiv�l�, elismert, nagyon tehets�ges �s nagyon bar�ts�gos ember volt, aki nagy szeretettel foglalkozott mindenkivel, akiben fant�zi�t l�tott. Az anim�ci�s filmgy�rt�s megszervez�se is az � szem�ly�re �p�lt, de rengeteg akad�lyba �tk�z�tt. A csoport l�te egy c�rnasz�lon f�gg�tt. Sok �g�rget�s volt, amib�l v�g�l elbocs�t�sok lettek, �s a fordulat pillanat�ban csak n�h�ny embert vihetett mag�val Macsk�ssy, amikor 1954-ben a H�v�sv�lgyi �tra (akkor V�r�shadsereg �tja) k�lt�ztek. Itt volt a befogad� int�zm�ny, a frissen alakult Szinkron Filmgy�rt� V�llalat �j �p�lete, ahol a rajzfilmesek helyet kaptak. Egy hatalmas palota, egy Ybl-d�jas �p�let nagyon rossz elrendez�ssel, amin sokszor elcsod�lkoztak. Ett�l f�ggetlen�l ezen a helyen kezd�d�tt egy �j korszak �s a legend�ss� v�lt Pann�nia Filmst�di� n�v ezzel az �p�lettel forrt �ssze.

A k�v�l�ll�knak a Pann�nia Filmst�di� n�v els�sorban a rajz, vagyis az anim�ci�s film k�sz�t�s�nek a hely�t jelentette �s jelenti m�g ma is, amikor m�r nincs. Pedig ezt a nevet 1957-ben a Szinkron Filmgy�rt� V�llalat vette f�l, s ezen bel�l voltak a rajzfilmesek, akikb�l csak az �tvenes �vek v�g�re lett komoly l�tsz�m�, �n�ll�an m�k�d� rajz-�s b�bfilm oszt�ly, de mindig a Pann�ni�n bel�l. A Pann�nia Filmst�di�hoz kapcsol� elnevez�st azonban t�bbnyire lehagyt�k, mert ahogy fejl�dtek, ez mindig v�ltozott, csak a Pann�nia Filmst�di� volt az �lland� benne, s �gy is h�res�lt el. De igaz�n csak 1987-ben lett az anim�ci�s filmgy�rt�s� ez a n�v, amikor V�llalatt� alakultak, s k�l�nv�ltak a Szinkront�l.

Ha a kezdetekkor ilyen kiszolg�ltatott helyzetben voltak, hogy a Szinkronfilmnek kellett adopt�lnia �ket, minek k�sz�nhet�, hogy a hatvanas �vek elej�n az anim�ci�ba is, hasonl�an a j�t�kfilmgy�rt�shoz, bek�sz�nt�tt az �jhull�m? Hamarosan kezdett fontoss� v�lni a m�faj, de a lass� fejl�d�s csak akkor kapott nagyobb l�k�st, amikor olyan valaki vette k�zbe az ir�ny�t�st, aki �rtett a gazdas�gi dolgokhoz. Ez akkor t�rt�nt, amikor �jhelyi J�zsef, a szinkronosok igazgat�ja a jog�sz-k�zgazd�sz v�gzetts�g� f�oszt�lyvezet� Matolcsy Gy�rgyre b�zta a rajzfilmes r�szleget. Matolcsy �gyes ember volt, �s szabad szellem. J�l tudott k�lf�ldi �s egy�b kapcsolatokat ki�p�teni, p�nzt szerezni a produkci�kra, s ki�llni azok mellett, akiket szeretett vagy becs�lt. S ahogy leveg�h�z juttatta az alkot�kat, sz�pen beindult az anim�ci�s filmgy�rt�s. Elkezdtek j�nni a k�lf�ldi megrendel�sek, ami j� �zlet volt, sok p�nzt hozott, �s biztos�totta a Pann�nia tov�bbfejl�d�st. A m�sik dolog, ami rengeteget seg�tett, p�ld�ul �ppen az �jhull�m kialakul�s�ban, a fesztiv�lokon val� jelenl�t, az ott szerzett tapasztalatok, ami kinyitotta az alkot�k szem�t. L�tt�k, hogy a k�lf�ldi filmekben a figur�k sokkal egyszer�bbek, a tartalmuk szabadon v�lasztott, mer�sz, s elkezdtek �k is m�sk�nt rajzolni �s m�sk�nt gondolkozni. Szak�tottak a magyar anim�ci� addigi hagyom�nyaival mind a grafikai st�lusban, mind a tartalomban. Itt m�r nem volt mese, a dolgokat a fon�kjukon megmutat� karikaturisztikus filmek kezdtek el�j�nni �s hatni. E groteszk vagy sokszor politikai �l� szatirikus hangv�tel� filmek m�r a feln�ttekhez sz�ltak. Persze az�rt mesefilmek tov�bbra is k�sz�ltek.

Dargay hogyan �lte meg ezeket a tapasztalatokat? Az els� fesztiv�lr�l sz�rnyalva j�tt haza �s �vekig tartott ez a m�moros �llapot. Ennek a lelkesed�snek a hat�s�ra sz�letettek az olyan egyedi kisfilmjei mint a Vari�ci�k egy s�rk�nyra, a Rendhagy� t�rt�netek, a Hajr�, mozdony!, a Visszajelz�s… Ezekben a filmekben az � st�lusv�lt�sa is tetten �rhet�, ami nem a kidolgozotts�got, �ppen ellenkez�leg, az elnagyolts�got k�v�nja. Ett�l lesz a szatirikus �l saj�tos humor�. Az els� feln�ttekhez sz�l� magyar mozisorozat �tlete is az �j st�lus jegy�ben sz�letett a hatvanas �vek elej�n. A Jankovics-Dargay-Nepp csapat tal�lta ki az id�vel legend�ss� v�lt Guszt�v-figur�t, az esend� kisembert egy-k�t-h�romsz�l haj�val, aki a nagy sikernek k�sz�nhet�en igaz�n sz�p kort meg�lt. Ami ezt az �tletet csal�diass� tette, az a figura nev�nek kital�l�sa, aminek k�l�nb�z� v�ltozatai Dargay nev�hez f�z�dnek, � Guszt�v keresztapja.

A Guszt�v-filmek sikere eg�szen rendk�v�li volt. Eml�kszem a k�z�ns�gtal�lkoz�kra, ahol a Jankovics-Dargay-Nepp triumvir�tust ostromolt�k egy-egy Guszt�v-karikat�r��rt �s autogramm�rt. �k pedig a k�z�ns�g v�lem�ny�t akart�k hallani, hogy melyik magyar m� legyen az els� hossz� anim�ci�s film. H�t val�ban remek�l m�k�dtek. Nagy kedvvel dolgoztak �s tele voltak �tletekkel. A sikereknek is k�sz�nhet�en, mert a Guszt�v-sorozat val�ban fordulatot hozott. Az �tlagember sz�m�ra Guszt�v teremtette meg a hazai rajzfilm h�rnev�t. Az � figur�ja volt az az „impulzus”, ami az embereket meg�rintette, s r��bresztette, hogy j�, Magyarorsz�gon van rajzfilmgy�rt�s. Ett�l val�ban j�tt a fellend�l�s. Beindultak �jabb sorozatok, �s az egyedi, m�s n�ven szerz�i filmek k�sz�t�s�re is t�bb lehet�s�g ny�lt.

Honnan lett p�nz a filmekre? R�szben a k�lf�ldi rendelt sorozatokb�l, ami valut�t hozott az orsz�gnak. Ennek egy r�sz�t visszaforgatt�k a gy�rt�sba. Tov�bb�, Matolcsy Gy�rgy is t�mogatta a kibontakoz�st, hogy a k�l�nb�z� st�lus� alkot�k kapjanak lehet�s�get, p�nzt, hogy megmutathass�k, mit tudnak. Teh�t mindent elk�vetett, hogy p�nz szerezzen. A sorozatok vonzott�k a hazai k�z�ns�get. Akkor m�g v�rt�k az emberek a moziban a nagyfilm el�tti rajzfilmet. Az egyedi filmek pedig k�lf�ld�n arattak komoly sikereket, szereztek d�jakat �s elismer�st a magyar anim�ci�nak. Teh�t ezek a filmek kaptak z�ld utat, s �llami dot�ci�t. K�s�bb a Magyar Telev�zi� volt az egyik nagy megrendel�.

A kult�rpolitika hogy hatott az anim�ci�s filmk�sz�t�sre? Milyen elv�r�sok voltak? V�lem�nyem szerint azt az id�szakot, ami oly sok keser�s�get okozott a filmgy�rt�s m�s ter�letein, viszonylag k�nnyebben v�szelte �t a Pann�nia. Ez r�szben annak k�sz�nhet�, hogy j� �zlet volt az anim�ci�. Egyes filmek sok valut�t hoztak az orsz�gnak, m�s filmek nemzetk�zi d�jakat. De term�szetesen voltak k�vetelm�nyek, elv�r�sok mindig. P�ld�ul ahhoz, hogy a L�das Matyi v�gs� irodalmi forgat�k�nyv�t elfogadj�k, nagy t�relem kellett �s rengeteg pap�r. T�bb forgat�k�nyvet is k�sz�tett Attila Nepp J�zsef bar�tj�val, forgat�k�nyv�r� t�rs�val k�z�sen. El�sz�r burleszkesre vett�k a t�rt�netet �s a figur�kat, de ez nem volt j�. Az sem volt j�, hogy sok volt a liba, s amikor egy lett, az sokat besz�lt. Komolyabban kellett venni a Fazekas-m�vet, ki kellett hangs�lyozni Matyi jellemfejl�d�s�t. Kilenc �tdolgoz�s k�sz�lt, mire siker�lt �thidalni a burleszk �s a komoly k�z�tti szakad�kot, hogy azt�n kikerekedjen bel�le egy kedves, gyerekekhez sz�l� film.

A L�das Matyi nagy siker volt. Minek k�sz�nhet�en? Ez volt a m�sodik eg�sz est�s anim�ci�s film Magyarorsz�gon. Az els� a Jankovics Marcell rendezte J�nos Vit�z, ami egy �jszer�, szecesszi�s film volt, k�lf�ld�n is versenyk�pes. De azzal, hogy az amerikaiak megv�s�rolt�k �s eltett�k, elb�ntak vele. �gy tudom, a film zen�j�vel volt probl�m�juk, de ink�bb piaci oka lehetett, hogy bedobozolt�k. Attil�nak ez tanuls�gul szolg�lt. A L�das Matyi ugyan hagyom�nyos rajzst�lusban k�sz�lt, de Attila azzal tette igaz�n fogyaszthat�v�, hogy fergeteges zen�t v�lasztott hozz�, Liszt Ferenc II. Magyar rapsz�di�j�nak Dar�czy-B�rdos Tam�s �ltal cig�nyzen�sre hangszerelt v�ltozat�t.

Pann�ni�ban hogy alakult tov�bb az �let? Voltak fontosabb v�ltoz�sok? Tal�n a hetvenes �vek a m�sodik fel�re kialakult a m�termi rendszer. Val�sz�n� erre a szerkezeti �talak�t�sra sz�ks�g volt, ahogy fejl�dt�nk, s m�r nem oszt�ly meg f�oszt�ly volt, hanem st�di�, az alkot�g�rda meg duzzadt, duzzadt, ahogy j�ttek az �j tehets�gek. A m�termi rendszer l�nyege az volt, hogy az ott dolgoz�knak �tleteket, terveket kellett beadni az elk�vetkez� �vre, s aki�t elfogadt�k, arra p�nzt kellett szerezni, mert a m�termi rendszernek az is feladata volt. Teh�t, hogy ne csak a vezet�s�g a Miniszt�riumon kereszt�l szerezze a p�nzt, hanem viszonylag �n�ll�an is m�k�djenek. A m�terem b�rmunk�t is szerezhetett, �s egy�ltal�n, felel�s volt a saj�t dolgai�rt. Attila a 3-as m�teremhez tartozott, itt k�sz�lt a Vuk, m�r nem �llami dot�ci�val.

Vuk

A Vuk_, a Pann�nia t�rt�net�ben az els� legnagyobb sikerfilm - t�v�sorozatnak indult. Hogyan lett mozifilm?_ Attila beadott tervei k�z�l ez tetszett meg Imre Istv�n m�teremvezet�nek �s elindultak p�nzt szerezni. A Magyar Telev�zi�hoz mentek, ott szint�n megtetszett a terv, v�llalt�k a Vuk finansz�roz�s�t. A kik�t�s az volt, hogy a t�rt�net a t�v�re szabott r�videbb r�szekb�l �lljon. Ezt a kik�t�st Attila �gy val�s�totta meg, hogy n�gy r�szre, a tavasz, a ny�r, az �sz �s a t�l hangulati vil�g�ba helyezte a Fekete Istv�n k�nyv t�rt�net�t. �gy lett bel�le sorozat, s elkezd�d�tt a Vuk k�sz�t�se. A Pann�nia Filmst�di� rajzr�szleg�nek a vezet�s�ge tudta, hogy a III-as m�teremben k�sz�l egy film, de sokat nem foglalkoztak vele. Amikor elk�sz�lt, a Magyar Telev�zi� �tvette, kifizette, s mindenki nagyon boldog volt. A gyerekek megszerett�k, a feln�ttek megszerett�k, kezdt�k f�ty�r�szni a dalt �s alig v�rt�k a folytat�st. Amikor pedig befejez�d�tt, jaj de k�r, hogy v�ge lett. A Pann�nia vezet�s�g�ben ekkor tudatosodott hogy hopp�, mi�rt ne lehetne ebb�l egy eg�sz est�s mozifilmet csin�lni, s ezt a k�vetkez� �vre el is akart�k k�sz�ttetni. H�t ez nagyon izgalmas volt, vagy ink�bb ideges�t�, f�k�nt Attil�nak, hogy ha valami lemegy a t�v�ben, hogy b�rja ki a moziforgalmaz�st? Szerencs�nk volt, kib�rta, pedig igencsak kev�s id� volt arra, hogy a sorozatnak k�sz�lt filmet moziforgalmaz�sra alkalmass� tegy�k. De Attila �gyesen megoldotta hogy egyenletes, kerek t�rt�net legyen. S �gy is nagy siker lett.

�ri�si rekl�mja volt a filmnek. Rengeteg b�rt leh�ztak r�la. Az igazi rekl�m az volt, hogy a t�v�ben lement �s a hiedelemmel ellent�tben ez ink�bb j�t tett, nemhogy �rtott volna a moziforgalmaz�snak. Ha a _merchandise_-ra, azaz a filmmel kapcsolatos t�rgyak, p�l�k, figur�k elad�s�ra gondolsz, az alkot�nak az csak k�zvetve �zlet, a film n�zetts�ge szempontj�b�l. A siker persze els�sorban a magyar �llamnak �s a Pann�ni�nak hozott bev�telt a konyh�ra. Rengeteg orsz�g megv�s�rolta, �zbegiszt�nt�l kezdve a Nyugatig vagy a t�v�- vagy a moziv�ltozatot.

A film alkot�j�nak mit hozott a siker? Ha d�jra gondolsz, megkapta a Magyar J�t�kfilmszemle rendez�i d�j�t, �s azt, hogy nagyon szerett�k az emberek a filmet �s minden vele kapcsolatos dolgot. P�nzben pedig a k�lf�ldi elad�s devizabev�tel�nek bizonyos sz�zal�k�t forinttal meg lehetett v�ltani, ha ki tudtad fizetni. A _merchandise_-b�l (filmmel kapcsolatos t�rgyak, haszn�lati cikkek �rt�kes�t�se) a bev�telek harminc sz�zal�ka ker�lt feloszt�sra az alkot�k k�z�tt.

Ilyen siker eset�n a rendez�nek nyilv�n k�nnyebben ad�dik �jabb lehet�s�ge a filmk�sz�t�sre? Ez els�sorban v�llalati szempontb�l volt l�nyeges dolog. Az�rt b�ztak meg �jabb �s �jabb film elk�sz�t�s�vel egy sikeres alkot�t, mert p�nzt hozott a kassz�ba. A Dargay eset�ben is �gy d�nt�tt a v�llalat vezet�s�ge, hogy az �vente beadott terveib�l valamit elfogad, ami belef�r az idej�be.

Dargay Attila milyen alkot� volt, milyen elv�r�soknak felelt meg legink�bb? Munkat�rsa �s bar�tja Nepp J�zsef nemr�g egy interj�ban – nem b�nt� sz�nd�kkal – azt mondta, hogy az anim�ci�s munk�hoz nagy adag infantilizmus kell, s ebben Dargay Attila volt a legjobb. �n pedig azt hiszem, ez a Dargay-siker egyik titka. A m�sik, hogy Dargay eg�sz �let�ben megsz�llottan dolgozott. M�r a tervid�szakban annyit, hogy ha mondjuk napi h�sz rajz volt az el��r�s, � sz�zat csin�lt. Nem esett nehez�re, k�nnyed�n dolgozott, s ebben benne volt, hogy megsz�llottan kereste, mi felel meg, mi tetszik legink�bb a k�z�ns�gnek. Nem k�s�rletez� m�v�szalkat volt, ink�bb a sz�rakoztat�, de hozz�teszem, az ig�nyesen, �zl�sesen sz�rakoztat�, aki a legjobb mesters�gbeli tud�s�t pr�b�lta �sszehozni a k�z�ns�g ig�ny�vel. Nemcsak tervezett, nagyon sokat anim�lt is. Munk�inak a k�nyesebb r�szeit nem b�zta m�sra, megcsin�lta maga.

A legkedvesebb k�z�ns�g

Milyen volt a kapcsolata a gyerekekkel? Nagyon szerette, szereti a gyerekeket. M�r amikor elkezdte a „szakm�t”, mert � szakembernek tartja mag�t, mindig a gyerekek fel� orient�l�dott. �ket v�lasztotta k�z�ns�gnek, mert a gyerekek �lltak legk�zelebb hozz�. A kisfilmjei k�z�tt is t�bb olyan volt, ami kimondottan gyerekekhez sz�lt. Korai id�szak�b�l a M�ra mese, a Di�b�l kir�lyfi, A h�rom ny�l, a P�zm�n lovag, k�s�bb pedig a nagyfilmek. A L�das Matyi, a Vuk, Az erd� kapit�nya, A hetedik testv�r, ezek mind els�sorban a gyerekekhez sz�ltak, kiv�ve tal�n a _Szaffi_t. M�r a _L�das Matyi_n�l a gyerekek reag�l�s�ra figyelt els�sorban. Sz�mos filmvet�t�s alkalm�b�l tal�lkozott, besz�lgetett vel�k, t�bb fot� �rzi is ezt. K�zv�lem�nykutat�st csin�lt, s ez�rt k�pes volt b�rhov� elutazni vagy megh�vni ide a lak�sba �ket. Nemcsak a v�lem�ny�kre, az �tleteikre is k�v�ncsi volt, hogy �k hogy szeretn�k ezt vagy azt l�tni. Ez h�l�s dolog volt, s hogy j�l m�k�d�tt, azok a d�jak igazolj�k, amelyeket a gyerekk�z�ns�g�rt kapott. [Ifj�s�gi-d�j (1981), a Gyerekek�rt-d�j (1987), a K�ly�k-d�j (1988), a Mosolyrend Lovagja-d�j (1986)]

Rajzfilmk�sz�t�s

Dargay Attila folyamatosan igen term�keny alkot� volt. Sorozatokat, eg�szest�s filmeket k�sz�tett, de nyilv�nval�an nem egyed�l hozta l�tre ezeket a munk�kat. Anim�torok, h�tteresek, operat�r�k m�k�dtek k�zre, tett�k hozz� a maguk k�szs�g�t, tehets�g�t. Ennek ellen�re ezek a filmek v�gig magukon viselik a jellegzetes dargays rajzst�lust. Hogy van ez? Val�ban �gy van, hogy ha egy rendez� megtervez egy filmet, a legy�rt�s�t m�r nem neki kell elv�gezni. Persze vannak szerz�i filmek, amit szinte majdnem egyed�l k�sz�t az alkot�ja. Dargayn�l mondjuk a Vuk eset�ben ez �gy n�zett ki, hogy amikor megvolt az �tlet, mondjuk, a Nepp J�zseffel k�z�sen elk�sz�tve az irodalmi alapanyag, akkor Attila a t�rt�netet elkezdte feldolgozni, leford�tani filmes nyelvre. Ez az �gynevezett k�pes forgat�k�nyv, ami a Dargay eset�ben mindig nagyon gazdag �s r�szletes t�lal�s. Pontosan megrajzolja a figur�kat, azoknak f�bb mozg�spoz�ci�it, arcmimik�it, mozg�sp�ly�j�t, v�zlatosan a h�ttereket, megtervezi a kapcsol�d� jelenetek milyens�g�t – k�zeli, tot�l, h�z�s stb, bejel�li, hogy hol milyen felv�teli plusszokat k�r, p�ld�ul blend�k, f�ny-effektek, el�t�ts�kok, h�tt�rvet�t�s stb. Amikor ez elk�sz�lt, az eg�szet jelenetr�l-jelenetre id�ben meghat�rozza, timingolja, vagyis hogy mi meddig tartson, hogy a t�rt�netnek megfelel�en az eg�sz besorolhat� legyen egy meghat�rozott id�intervallumba, ami a film hossza. �gy el�rhet�, hogy mondjuk egy 70 perces filmhez nem kell megrajzolni 360 percet, hogy 70 percre visszav�gj�k. Az anim�ci� nemcsak dr�ga m�faj, hanem borzaszt�an id�ig�nyes, k�zi munka. Ha a k�pes forgat�k�nyv ilyen alaposan, kidolgozottan elk�sz�l, ak�r a jelenetek megfelel� m�ret� felnagy�t�s�val elkezd�dhet a gy�rt�s.

A rajzol�nak �gy kell tudnia megrajzolni a figur�kat, amilyen st�lusban a tervez� vagy a rendez� megrajzolta? Egyr�szt. Aki igaz�n j� rajzol�, az tud alkalmazkodni. Att�l maradt p�ld�ul a _Vuk_-film dargays, hogy Attila bent �lt a rajzol�k k�z�tt �s folyamatosan instru�lta �ket, hogy na ezt �gy, meg �gy csin�lj�k. A j� rajzol�nak �gy kell tudni rajzolni, hogy ha azt v�rj�k t�le, hogy Rembrandt vagy Leonardo vagy Jankovics vagy Dargay st�lusban rajzoljon, akkor a v�rt st�lusban kell elk�sz�tenie a munk�t. Ha dargays _Vuk_-ot kell rajzolni, akkor nem lehet ott l�here.

Nem lehet k�nny� dolguk a rajzol�knak. Milyen min�s�t�s van k�zt�k? Meg kell k�l�nb�ztetni a tervez�ket, akik a figur�kat vagy h�ttereket megtervezik, kivitelezik, de ez egy m�sik ir�ny. Akik viszont a figur�kat mozgatj�k, ott k�t csoport van. Az egyik az anim�tor, akinek a tehets�ge, tud�sa m�r igen magas szinten van. �k vannak k�zvetlen kapcsolatban a rendez�vel. Az anim�torok a legkvalit�sosabb rajzol�k. Maxim�lisan kell ismerni�k a szakm�t, hogy mit hogyan, mert az anim�tor rajzolja meg a figur�k f�bb mozdulatait. A rendez� a t�rt�netnek megfelel�en meghat�rozza, hogy egy bizonyos jelenetben – p�ld�ul ha Vuk megvakarja a f�le t�v�t �s k�zben elford�tja a fej�t – akkor hogy n�zzen ki a kis r�ka, honnan hov� mozd�tsa a l�b�t �s k�zben milyen fintorokat v�gjon. A k�ztes mozg�sokat, vagyis a megadott poz�ci�k k�zti mozdulatsort a f�zisrajzol�k k�sz�tik. Ezek kev�sb� kvalit�sos rajzol�k, de j� rajzol�k. Egy tov�bbi r�szleg a pap�rr�l a cellre val� �t�ltet�st v�gzi �s a kifest�st. Ez egy k�zpontos�tott munka, ami ha k�sz van, a t�bbi m�r az operat�r �s a v�g� munk�ja.

Az anim�ci�s operat�r hogy dolgozik?
Term�szetesen kamer�val dolgozik az anim�ci�s operat�r is, de az fix, be�p�tett, amit kieg�sz�t az egy vagy t�bbs�k� asztalszerkezet, ami a kamera alatt tal�lhat�. Munk�j�t egy lista �rja el�, amiben meghat�rozz�k, hogy x vagy y rajz, amiket f�nyk�pezni kell, milyen hossz�s�gban ker�lj�n filmkock�kra �s ek�zben milyen g�pmozg�sokat, el�t�tek alkalmaz�s�t, h�tterek mozgat�s�t kell elv�geznie. Milyen megvil�g�t�ssal, h�tt�rvet�t�ssel stb. kell kieg�sz�tenie att�l f�gg�en, hogy milyen pluszt k�v�n m�g hozz�tenni a rendez�.

Sz�momra a Szaffi az a film, ami kicsit kil�g a Dargay-filmek sor�b�l a rajzst�lus�val.
Ott r�szben natur�lisabb figur�kat kellett rajzolni, amivel Attila is sokat k�szk�d�tt. Szaffi figur�j�val nem minden anim�tor tudott megk�zdeni. De ha m�r Attila egy kicsit elmehetett a karikaturisztikus �br�zol�s fel�, ott elem�ben volt. A _Szaffi_nak azok a r�szei lettek vid�mabbak, dargaysabbak, ahol ezt megval�s�thatta. P�ld�ul a Puzzola alakj�ban vagy Arz�na figur�ja. Ott, hol a figur�k karaktere megengedte a karikaturisztikus mozgat�st, sz�rnyalni tudott. Az olaszorsz�gi Giffoniban ez�rt a film�rt kapott Aranyrend-d�jat (1985).

A _Szaffi_hoz valamilyen csal�di eml�k is f�z�dik, ha j�l tudom? Az otthon mes�lt t�rt�net alapj�n pici eml�kez�s a kor�n meghalt ap�ra, aki egy cig�nykarav�nnak k�sz�nhette az �let�t, amikor megsz�k�tt az orosz hadifogs�gb�l. Egy ideig vel�k is maradt, mert ell�tt�k mindennel. Attila pedig �gy gondolta, amerre apuka j�rt, ott valahol biztosan van neki egy f�ltestv�re.

Hobby

Dargay Attila hobbyjai a haj�modellez�s, a rep�l�g�pmodellez�s, amik a val�s�gban nehezebb fajs�ly� dolgoknak sz�m�tanak. L�ttam, kardokat is gy�jt�tt. Ennek ellentmond az a gy�ng�ds�g, ahogy az �llatokhoz viszonyul a filmjeiben. Hirtelen nem jut eszembe Fekete Istv�non k�v�l m�s olyan mes�l�, aki a r�k�t pozit�van �br�zolta volna. Dargay v�laszt�sa egy ilyen szeretnival� r�k�ra esett. A L�das Matyiban pedig a D�br�gi azzal v�lik v�gk�pp ellenszenvess�, hogy halomra l�vi az erd� �llatait. Attila f�lt, milyen hat�sa lesz annak, ha egy gyerekember megver egy �regembert. �s mivel a D�br�gi-figur�ba t�bb m�k�t lehetett bevinni, valamit tenni kellett, nehogy megszeress�k, azt�n megsajn�lj�k. A gyerekek �ltal�ban – ha a feln�ttek el nem rontj�k – szeretik az �llatokat, s erre a mot�vumra lehetett �p�teni. Ez�rt indul a film azzal a kegyetlenked�ssel, hogy D�br�gi halomra l�vi az erd� �llatait, majd g�l�ba rakatja. Mi val�ban nagy �llatbar�tok vagyunk. Attila a Vuk kapcs�n az �llatkerti r�k�val is �sszebar�tkozott, amelyik maga volt a kedvess�g, a szeretet. Sz�val b�b�jos r�ka volt.

�gy tudom, meg�r�k�tette a saj�t kuty�j�t is Az erd� kapit�ny�ban.
Neki az �lete sor�n nagyon sok kuty�ja volt m�r gyerekkor�t�l kezdve. De ha a bizony�tv�nya gyeng�bbre siker�lt, �s �ltal�ban �gy volt, akkor azzal b�ntett�k, hogy elvett�k a kiskuty�j�t �s elvitt�k a nagymam�hoz. Ez �gy ment rendre, hogy a rossz bizony�tv�ny�rt mindig a kuty�t b�ntett�k, s a nagymam�nak eg�sz kutyafarmja lett. Amikor �sszeker�lt�nk, Attila akkor is akart valamilyen �llatot �s a sors �gy hozta, hogy kuty�nk lett. Egy Airedale-terrier, azt�n m�g egy �s m�g egy. Ilyen volt az utols� kuty�nk is, a harmadik Csuv�j. Ez volt mindegyiknek a beceneve. (Csuv�j = l�gy r�sen! – lengyel�l) Nyugodt, csendes �s szeretetrem�lt� volt mind a h�rom, de f�k�nt az utols� Csuv�j. Akkor j�tt az a gondolat, hogy ezt a kuty�t valahogy meg kellene �r�k�teni. Attila ki is tal�lt egy t�rt�netet, amibe a Csuv�j eml�k�t belesz�tte. A baj az volt, hogy neh�z volt rajzolni a hossz� orra miatt. H�t szeg�ny Csuv�j sok gondot okozott a rajzol�knak, s n�ha igaz�n „k�l�nlegesre” sikeredett.

Nagyon kedves figur�ival A hetedik testv�r is mag�n viseli Dargay Attila kezenyom�t, b�r nem � rendezte a filmet… 1988-ban mindketten nyugd�jba ment�nk, de ekkor m�r az 1986-ban V�llalatt� alakult Pann�nia neh�zs�gekkel k�szk�d�tt s Attila sz�vesen seg�tett, �tletet adott, tervezett, ha hozz� fordultak. �gy t�rt�nt, hogy a nyolcvanas �vek v�g�n, s a kilencvenes �vek elej�n k�t hossz� anim�ci�s j�t�kfilmben is dolgozott m�g. A S�rk�ny �s papucs c�men elk�sz�lt film Szerb Antal Szerelem a palackban c�m� novell�j�nak rajzfilmes adapt�ci�ja, ami m�r r�g a sz�ve cs�cske volt, s A hetedik testv�r �tlet�t is � hozta. Mindk�t filmben forgat�k�nyv�r�k�nt, valamint k�p- �s figuratervez�k�nt vett r�szt.

Elismer�sek

A film-d�jak mellett jelent�s kit�ntet�seket kapott Dargay Attila, csak �ppen Kossuth d�jat nem, pedig szakmai k�r�kben az a sz�besz�d j�rta, hogy ezt az elismer�st r�g meg kellett volna kapnia. Ugyancsak a sz�besz�d szerint k�tszer is f�lterjesztett�k Kossuth-d�jra, de �n ezt nem hiszem el. Amikor j�bar�tja, Nepp J�zsef megkapta a Kossuth-d�jat, azt nyilatkozta, hogy „nem lett volna igazs�gosabb, ha Dargay kapja?" Ehhez �n csak annyit f�zn�k, „is!". Viszont kapott Bal�zs B�la-d�jat, �rdemes- �s Kiv�l� m�v�sz-d�jat, MSZOSZ-d�jat, valamint a gyerekk�z�ns�g k�l�nb�z� d�jait, ezek csod�latos elismer�sek.

A filmjei hogy szerepeltek a fesztiv�lokon? A L�das Matyi t�bb d�jat kapott, a Szaffi Arany d�jat, s az Erd� kapit�nya is kapott d�jat. K�lf�ld�n �s itthon is a k�l�nb�z� fesztiv�lokon mondhatom, hogy nagyon j�l szerepeltek a filmjei �s � is kapott alkot�i d�jakat. Legels� filmes d�j�t, egy oklevelet a Cannes-i fesztiv�lon kapta 1957-ben, a H�z t�z szem�lyzettel c�m� rekl�mfilm�rt. Summa summ�rum, id�vel el�g sok anim�ci�s fesztiv�lon megfordultunk – de film n�lk�l, csak �gy arcmutogatni, kapcsolatot teremteni soha nem ment ki fesztiv�lra Attila. Mindig le volt terhelve a k�l�nb�z� feladatokkal, munk�kkal. K�t eg�sz est�s film k�z�tt sorozatokat k�sz�tett, sz�val tele volt feladattal.

Milyen m�s m�fajban dolgozott m�g Dargay Attila? Legink�bb az ifj�s�gi- �s gyermeklapoknak dolgozott. A Pajt�s �js�gnak, amiben nagyon n�pszer� volt a Kajla kutya a kis t�rt�neteivel. Nagyon sok�ig dolgozott a D�rm�g� _D�m�t�r_ben. Nagyon szeretett k�preg�nyeket rajzolni. A Vuk k�preg�ny form�ban sokkal el�bb megjelent, mint ahogy a film elk�sz�lt. Mese- �s ifj�s�gi k�nyvek illusztr�l�sa mellett k�nyvbor�t�kat, t�rsasj�t�kokat, embl�m�kat tervezett m�g.

Az operat�r

El�g sok filmben dolgoztatok egy�tt. Nem okozott konfliktust? �n nagyon szerettem vele dolgozni. Amit csin�lnom kellett, mint operat�r, az mindannak, amit addig megalkottak, a v�gf�zisa volt. Akkor ker�lt filmre az anyag �gy, ahogy a rendez� elk�pzelte. De ott sok minden ki is der�lt, s volt, amivel nem �rtettem egyet, ezeken azt�n elvit�ztunk. M�sk�nt l�tja az ember, amikor eg�szben van valami, de mindig olyan szempontb�l sz�ltam bele, ami a film �rdeke, m�g akkor is, ha m�r elk�sz�lt. Azzal a szemmel tudtam n�zni, ami kieg�sz�thette az � munk�j�t, ami ink�bb a r�szletekr�l sz�l. De nem voltam egy elk�nyeztetett feles�g, aki azt csin�l, amit akar. � ugyan�gy, ahogy a t�bbiekt�l, t�lem is megk�vetelte, hogy a munka t�k�letes legyen, hiszen t�le is megk�vetelt�k. Egy�bk�nt nagyon szerettem m�sokkal is dolgozni, p�ld�ul Reisenb�kivel, nagy megtiszteltet�s volt hogy Dodi (Nepp j�zsef) H�feh�r c�m� filmj�t csin�lhattam, mert im�dtam a filmet �s hal�lra r�h�gtem magam, amikor a felv�teleket k�sz�tettem. A _J�nos Vit�z_ben is dolgoztam, az egy rohammunka volt, idegbaj, de nagyon sz�vesen csin�ltam. Szab� Sipos Tam�ssal is sokat dolgoztam �s sok m�s koll�g�val is. De amikor a Dargay megindult egy filmmel, akkor �n �gy int�ztem, hogy maxim�lisan arra tudjak figyelni, �s mindent kihajtottam magamb�l, amit kellett, hogy r�m essen a v�laszt�s.

A h�zass�g

Titeket a k�z�s munka hozott �ssze, hogy f�rj-feles�g lettetek? Nem a munka hozott �ssze benn�nket, hanem a j�szerencse vagy a sors, de val�j�ban az operat�ri munk�t, „hivat�st” Attil�t�l, vagyis �ltala kaptam. 1956-ban ismerkedt�nk meg, bemutattak minket egym�snak. K�z�s t�m�nk a zene volt. Attila zenei m�ltja ismert, �n pedig zongor�zni �s orgon�lni tanultam. Pesk� Gy�rgy tan�rom azonban tudom�somra hozta, hogy nem vagyok �t�t� tehets�g. Ez elvette a kedvem. �ppen kerestem �nmagam, amikor Dargay Attil�val �sszehozott a sors. A bar�ts�gb�l szerelem lett, s egy �v m�lva �sszeh�zasodtunk. Ez a h�zass�g a mai napig tart, �s mondhatom nyugodt sz�vvel, gazdag �s gy�ny�r� volt az az id�, amit egy�tt t�lt�tt�nk �s aminek j�v�re lesz az 50. �vfordul�ja. Operat�r pedig �gy lettem, hogy Attila megk�rdezte, nincs-e kedvem bej�nni a Pannoni�ba megn�zni, hogy mit is csin�l ott? Bementem… El�sz�r a kifest�kh�z ker�ltem, ott kezdtem tanulni az alapokat, de amikor tehettem, megn�ztem, hogy miket csin�lnak m�s szob�kban. Mivel ink�bb m�szaki ember vagyok, elkezdett �rdekelni, hogy abb�l az anyagb�l, amit festegett�nk, meg abb�l a pap�rb�l, amire a m�sik szob�ban h�ttereket festegettek, meg rajzoltak, hogyan �ll �ssze a mozg�k�p. Val�j�ban autodidakta m�don, a gyakorlatban, l�p�sr�l l�p�sre �s az elm�leti ismeretek elsaj�t�t�s�val tanultam meg ezt a szakm�t �s sok-sok munk�val a titkait.

Attila hogy fogadta a most kapott d�jat? Dargay Attila nagyon meg volt hatva �s nagyon �r�lt, hogy megkapta ezt a d�jat, mert most egy kicsit �gy �rzi, hogy a szakma m�lt�nyolta a hihetetlen er�fesz�t�s�t, amit beletett ebbe az �letmunk�ba. S abban, hogy �letm�-d�j, mindez ki is fejez�dik, mert fel�leli azt a szeretetet, azt a lelkesed�st, amivel � ezt az eg�szet csin�lta.

Milyen tervek nem val�sultak meg? Sok-sok filmterv: A Csongor �s T�nde, A nagyidai cig�nyok, A tr�jai h�bor�, s a Vuk folytat�sa: _Maszat, a kis feh�r r�kak�ly�k t�rt�nete_… �s sorolhatn�m. Rengeteg rajzterv van, ami m�r csak eml�k marad. S az �n�ll� st�di� alap�t�s�nak a terve sem val�sult meg. Ezt tal�n kor�bban kellett volna elkezdeni…

(2006-03-24)

Dargay-filmogr�fia

Rendez�:

Ne hagyd magad emberke! (1959)
Di�b�l kir�lyfi (1963)
Vari�ci�k egy s�rk�nyra (1967)
Rendhagy� t�rt�netek (1971)
Hajr�, mozdony! (1972)
A h�rom ny�l (1972)
Zsuzsu locsol (1972)
�mor Op. 1. (1972)
P�zm�n lovag (1973)
L�das Matyi (1976) hossz�
Visszajelz�s (1977)
Vuk (1981) hossz�
Szaffi (1984) hossz�
Az erd� kapit�nya (1987)hossz�
A pr�ri pacsirt�ja (1991)

Tervez�, forgat�k�nyv�r�:
S�rk�ny �s papucs (1990) hossz�
A hetedik testv�r (1994) hossz�

Sorozatok:
Artur, az angyal (1961-1962)
Guszt�v-sorozat (1964-1968)
Dargay rendez�sei: Guszt�v �gyban marad (1964), Guszt�v a sz�plelk� (1964), Guszt�v �s a k�ztulajdon (1964), Guszt�v minden�ron (1964), Guszt�v �s a tan�csad�k (1965), Guszt�v ty�kja (1965), Guszt�v nem vesz aut�t (1966), Guszt�v �s a vad�szeb (1966), Guszt�v rendet teremt (1967), Guszt�v b�tors�got mer�t (1967), Guszt�v macsk�ja (1968), Guszt�v �letre nevel (1968)

Vili �s B�ty�k (1968-69)
La Fontaine mes�i (1969-71) 21 ep.
Cantinflashow (1974) 15 ep.
Pom-pom mes�i I-II. (1978-82)
Vuk I-IV. (1980-81)A nagy ho-ho-horg�sz (1982-83)