T�rt�neti m�v�szet a Hal�szb�sty�n, M�v�szet, 1906 (original) (raw)
T�RT�NETI M�V�SZET A HAL�SZB�STY�N
Abban a nagy h�ztengerben, melyben a Duna k�t oldal�n a mi f�v�rosi �let�nk m�r�l holnapra kava-rodik, ideges �s em�szt� munka �s mulats�g hull�mver�sei k�z�tt, alig maradt eml�kjel a magyar nemzet ezer�ves m�ltj�b�l. Nincsen egy oly �p�let sem, amely szembesz�k�en, a maga eredetiseg�ben, a. r�gi k�vek besz�des nyelv�n hangulatot �bresztene a r�gi dics� hagyom�nyokban gy�kerez� k�z�s �rz�snek �pol�s�ra. Az a sok viszontags�g, amely haz�nk t�rt�neti eml�keinek nagy r�sz�t elpuszt�totta, csak messze, az orsz�g hat�rsz�lei t�j�n k�m�lte meg a k�z�pkornak n�h�ny nagyszer� alkot�s�t. A j�ki ap�ts�gi templom �s Vajda-Hunyad v�ra, a rom�n egyh�zi �s a cs�cs�ves fejedelmi �p�tkez�snek e k�t els�rend� remeke, a vil�gt�j ellent�tes t�vols�g�ban tan�s�tja r�gi k�veinek egykor� hiteless�g�vel �s hamis�tatlan �kess�g�vel azt a magas sz�nvonal� m�v�szeti fejletts�get, mely az �rp�d v�r�b�l val� kir�lyaink �s a Hunyadiak kor�ban haz�nk f�ldj�n vir�gzott.
Ezekb�l a hat�rsz�li eml�kekb�l mer�thet�nk csak kell� fogalmat arr�l, hogy az orsz�g sz�v�ben, ott, ahol kir�lyaink f�nyes udvart tartottak, ahol temetkeztek, ahol a pompa �s a f�ny�z�s okvetlen�l az �p�t�mesterek legkiv�l�bbjainak m�g sokkal hatalmasabb �s t�nd�kl�bb m�v�szi alkot�sokra ny�jtott alkalmat, milyen nemzeti kincs�nk pusztult el a t�r�k h�d�t�s idej�n. Szent Istv�nnak sz�kesfeh�rv�ri bazilik�ja, melyet az eg�sz k�z�pkor folyam�n �talak�tottak, gazdagabb� �s �kesebb� b�v�tettek, ahol kir�lyainkat koron�zt�k �s eltemett�k s melyhez m�g M�ty�s kir�ly is f�nyes k�poln�t csatolt, a magyar nemzetnek ez a kir�lyi pantheonja, eleny�szett a f�ld sz�n�r�l.
M�ty�s budav�ri palot�j�t az egykor� le�r�sokb�l, vagy a Schedel vil�gkr�nik�j�nak fogyat�kos rajz�b�l lehet csak elk�pzeln�nk, hogy min� volt r�gi dics�s�g�nk f�nykor�ban.
Milyen m�s volna a mi f�v�rosunk sz�vver�se, ha a budai v�rdomb orm�n a Duna sz�les t�kre f�l�tt ennek a sokat magasztalt palot�nak legal�bb egyik erk�lyes, mer�sz-fedel� tornya b�szk�lkedn�k, mint ott sz�kelt utols� nemzeti kir�lyunk nagys�g�nak egykor� h�rmond�ja.
Mily magasztos b�cs�j�r� helye volna a magyars�gnak Sz�kesfeh�rv�r, ha csak any-nyira �p volna m�g, mint Saint-Denis, vagy ann�l ink�bb, ha oly �rintetlen�l �rizn� nemzeti erekly�inket, mint Krak�ban a Wawel-v�r templom�t �vez� tizenhat kir�lyi k�polna a k�z�p- �s renaissance-kori remek s�reml�kek eg�sz sorozat�t.
Sajnos, a mi f�v�rosunkban nemzeti kir�lyaink alkot�saib�l �ps�gben nem maradt semmi sem. A t�r�k�k sokat romboltak �s elpuszt�tottak. A moh�csi v�sz ut�n megszakadt a mi f�v�rosunk nemzeti fejl�d�s�nek folytonoss�ga. A t�r�k�k nyom�ba l�pett hatalom B�csb�l int�zte az orsz�g sors�t s haz�nk sz�zadokon �t a megh�d�tott tartom�ny al�rendelt szerep�re volt k�rhoztatva. Nemzeti szellem�nkkel ellens�ges befoly�s alatt alakult �t a f�v�ros k�pe. Amit a t�r�k puszt�t�s m�g el nem eny�sztetett, azt tov�bbrombolta vagy a felismerhetlens�gig �tform�lta az osztr�k barokk korszak k�ny�rtelen �p�tkez�si szenved�lye.
Nem lehet elvitatni azt, hogy a barokk m�v�szetben megvan az a nagy von�s, mely a m�v�szeti fejl�d�snek legmagasabb emelked�s�t jellemzi. H� t�kre volt a maga kor�nak. Hivalkod� �s t�lcsig�zott, de amellett nagyszab�s� alkot�sokra is k�pes formakincs�vel megh�d�totta az eg�sz m�velt vil�got. Mag�val ragadta az �sszes m�v�szi munk�ss�got �s az �j meggy�z�d�snek er�szakoss�g�val s�t�tte r� a r�gi �p�letekre is a maga b�lyeg�t. Eur�p�ban alig van olyan k�z�pkori templom, melyen t�bb vagy kevesebb rombol�st �s �talak�t�st ne vitt volna v�ghez a barokk mesterek fanatizmusa. N�lunk ez az �j st�lus az osztr�k hatalmi befoly�ssal p�rhuzamosan terjedt el az eg�sz orsz�gban. Nem csoda, hogy m�g ink�bb hi�nyzott �j�t�si �s rombol�si f�ktelens�g�b�l a m�ltak nagy eml�kei ir�nti kegyelet. � M�ty�s palot�j�nak hely�n M�ria Ter�zia, Fischer von Erlach tervez�se szerint, az ifjabb Hildebrandt-tal �p�ttetett �j kir�lyi lakot, kik a legjellemz�bben k�pviselik az osztr�k barokk m�v�szetet. Aulikuss� lett f�uraink Sch�nbrunn �s a Belveder mint�j�ra �p�tkeztek. Templomainkat Maulpertsch, Krakker, Sch�pf s m�s osztr�k fest�k lept�k el fali k�peikkel. Gyakorlott �s hozz��rt� mesterek voltak. �ltal�ban a XVII. �s a XVIII. sz�zad alatt sok kiv�l� �p�tkez�s l�tes�lt haz�nkban. De valamennyi annak a zsibbaszt� idegen szellemnek visszat�kr�z�d�se, mely B�csb�l szakadt re�nk.
A budav�ri Nagy Boldogasszony templom�t osztr�k jezsuit�k szor�tott�k orm�tlan nagy klastromuknak t�mege k�z� s ismert �zl�s�k szerint eredetis�g�b�l t�k�letesen kiforgatt�k.
A mai nemzed�k ebben a siralmas �llapotban l�thatta m�g f�v�rosunknak ezt a legnevezetesebb templom�t. 1867-ben m�g ily elrontott keret��l szolg�lt a koron�z�s nemzeti �nnep�nek. Csak a hozz��rt�k fedezhett�k fel alapvet� szerkeszt�s�nek elburkolt v�z�t, megcsonk�tott �s meghamis�tott k�z�pkori �kess�g�nek eredeti alakzat�t.
R�SZLET A BUDAI HAL�SZB�STY�R�L
SCHULEK FRIGYES M�VE
El�v�lhetlen �rdeme Trefort �gostonnak, hogy mihelyt 1872-ben vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszterr� lett, egyik els� gondja volt a m�eml�kek orsz. bizotts�g�nak javaslat�ra ennek a nagy t�rt�neti becs� templomnak a helyre�ll�t�sa. S a gondvisel�snek igazi kegy elme, hogy ezt a nemzeti erekly�t egy oly kiv�lts�gos�n hivatott nagy m�v�szre b�zhatta, amin� Schulek Frigyes.
A r�gi alkatr�szekb�l oly kev�s maradt meg �pen, hogy a helyre�ll�t�s m�ve a legnagyobb m�rt�kben problematikusnak bizonyult. Nem egy korb�l val�, egy�ntet� szerkezet meg�j�t�s�nak egyszer� �s el�re megszabott feladat�t t�rta fel a gondos kutat�s. Schulek kezdett�l fogva tiszt�ban volt vele �s Schmidt a b�csi "Dombaumeister" tekint�lye is meger�s�tette azt, hogy ezen a templomon h�rom nagy �p�t�si korszak, a rom�n �tmeneti s � amint a franci�k elnevezik � a sug�rz� �s a l�ngol� g�t st�lus egyenrang� kiv�l�s�ggal �rv�nyes�lt.
A kutat�snak ehhez az eredm�ny�hez az a nagy nemzeti gondolat f�z�d�tt, hogy ez a templom r�gi, k�z�pkori alakj�ban, h�rom �p�tkez�si korszakot kidombor�t� jellegzetes sz�ps�g�ben, egyszersmind dics�s�ges nemzeti kir�lyainknak, IV. B�l�nak, Nagy Lajosnak �s M�ty�snak uralkod�i nagys�g�t remek �s egys�ges foglalatban �r�k�ti meg.
Ezt a helyre�ll�t�si munk�t csak nagy m�v�sz �s minden �z�ben lelkes magyar hazafi oldhatta meg sikerrel.
A m�v�szi megold�snak rendk�v�li neh�zs�get okozott az, hogy a XIII. sz�zad v�g�r�l val� rom�n �tmeneti alapoz�s, a bazilik�lis elrendez�s, a kimagasl� k�z�phaj� s a k�t alacsony mell�khaj� � mint IV. B�la kir�lynak alkot�sa, � szembet�n�en kifejez�sre jusson a XIV. sz�zadban foganatos�tott k�s�bbi �talakul�s megtart�sa mellett is. Akkor ugyanis a mell�khaj�kat, cs�cs�ves nagy ablakokkal a k�z�ps� haj� magass�g�ra emelt�k s ezzel a csarnoktemplom szerkezet�re t�rtek �t, amely �talakul�s viszont Nagy Lajosnak jellemz� oszt�lyr�sze. Ki kellett �p�teni a templomnak elrontott d�li torny�t; a remekm�v� d�li kapucsarnokot, amelyet a jezsuit�k elfalaztak �s a timpanon nagy�rdekess�g� k�z�pkori domborm�v�n nagy r�st �t�ttek; a szent�ly �szaki fal�hoz csatlakoz� Gara-k�poln�t, mely most a Szent Jobb nev�t viseli, M�ty�s kir�ly kor�nak a XV-dik sz�zad v�g�r�l val� eml�keit.
Ezeket a legl�nyegesebb s a sz�mtalan al�-rendeltebb r�szleteket a megmaradt r�gi k�veknek, � egy-egy pill�ren felismert gy�moknak �s �vt�red�keknek, � gondos felder�t�se nyom�n ki kellett eg�sz�teni, a m�v�szi tud�s �s clivi-n�l�si k�pess�g megfesz�tett �s szeretetteljes odaad�s�val. A r�gi k�vek rejt�ly�nek megfejt�se ut�n, amikor az egyes alkot� r�szek t�rv�nyszer� ki�p�t�s�hez meg volt adva az �tmutat�s, a feladatnak tal�n legnehezebb r�sze k�vetkezett: a r�szletek fontoss�g�nak teljes meg�v�sa mellett k�zbevetett szervekkel azoknak szintetikus egybekapcsol�sa, hogy amit sz�zadok halmoztak egym�sra, az egym�st�l el�t� form�k �s szerkeszt�sek, eredetis�g�k b�j�t k�l�n hangoztass�k, de egybeolvadjanak az eg�sznek uralkod� �s egy�ntet� sz�ps�g�ben.
Csak oly istenadta m�v�sz, amin� Schulek Frigyes, m�lyedhetett el e sz�vev�nyes munk�ba, aki nem csak a k�vek hordoz� �s t�maszt� szerep�t vizsg�lta, de koruk �s jelent�s�g�k szellem�t is a lelk�be sz�vta. Csak izz� hazafiass�g nem f�radt bele, kutatni, tapogatni a r�gi t�red�kek minden oldal�t, nincs-e rajtuk nyoma farag�snak, �k�t�snek, melynek IV. B�la, Nagy Lajos vagy M�ty�s kor�b�l volna valami mondani val�ja.
Csak igaz�n nagy �s igaz�n magyar mesternek a teremt� ereje tudta annyira bele�lni mag�t ezeknek a rejt�lyes k�veknek, nagy id�k �r�ks�g�nek a sz�zadaiba, hogy amit a sok puszt�t�s rajtok rombolt �s elrontott, azt vissza�lmodja �s eredeti sz�ps�g�nek teljess�g�ben kialak�tsa �gy, mintha a k�z�pkori mesterek kort�rsa, vel�k egyform�n �rz� �s gondolkoz� m�v�sz volna maga is.
Menj�nk csak v�gig a templom d�li oldal�n. Ott sz�kik fel legel�l M�ty�s kir�lynak karcs� tornya; milyen term�szetesen v�ltoznak �t eg�szen �jb�l �p�lt fels�bb szakaszai a n�gysz�g� alapb�l k�nnyedebb nyolcsz�gre ; mindig csipk�sebben �s l�giesebben t�rekszenek az egym�st szel� hajl�tott, k�s�i cs�cs�ves alakzatok f�lfel�, a Duna t�ls� partj�nak minden pontj�r�l fel�tl�, �lesen metszett sisak er�teljes keresztr�zs�j�ig. Mellette gy�ny�rk�dtet a M�ty�s kor�t szint�n f�nyesen ragyogtat� remek bej�rati el�csarnok. Ehhez csatlakozik a Nagy Lajos uralkod�sa alatt felemelt oldalhaj�, er�teljes t�maszt� pill�reivel. A kereszthaj� nagy cs�cs�ves ablaka alatt IV. B�l�nak kezd� �p�tkez�se bukkan fel: egy v�zszintes karajos �vsorozattal elszigetelt kapu, mely a rom�n �tmeneti st�lusnak kis remeke, befel� sz�k�l�, v�ltozatosan cs�csos �s f�lk�r� �vekkel �kes�tett b�llet�vel. A kereszthaj� �s a szent�ly �ltal k�pezett sarokba illeszkedik az eredeti rom�n templom alacsony mell�khaj�j�nak t�m�ren alak�tott z�r� szakasza; m�g a szent�lyen t�l, e legr�gibb r�szletnek ellens�lyoz�ja a M�ty�s korabeli, k�s�i cs�cs�ves Gara-k�polna. Ennyi k�l�nb�z� mot�vum �s m�gis semmi kir�v� ellent�t. H�rom sz�zadnak a formanyelve, egyenrang�an hangs�lyozottan �s amellett a legterm�szetesebb �sszhang. Minden �gy kapcsol�dik egy m�shoz, hogy az er�lte-tetts�gnek m�g csak nyoma sem l�tszik meg sehol. Hi�ba akarn� ennek a csod�latos, egys�ges hat�snak titk�t adott elvek �s szab�lyok szerint elemezni valaki. Az, hogy a tet� alatt er�teljes karajos �vekb�l sz�tt �vezet foglalja egybe a falakat; az, hogy a tagol�s ar�nyos �s ritmikus eloszt�sa a f�nyek �s �rnyak j�t�k�ban kiemeli �s �l�nk�ti a r�szleteknek egym�sba olvad�, egym�st ellens�lyoz� teljes �sszhangj�t, m�g t�volr�l sem mer�ti ki annak a sz�vet meleg�t�, a let�nt sz�zadok dics� eml�k�t el�var�zsl� �kessz�l�snak megfejt�s�t, mely e templom minden oldal�n, minden r�szlet�n mindig m�s �s m�s, de szervesen �s k�vetkezetesen egym�sb�l kifejl�d� korh� m�v�szi elemeket sz�laltat meg �s a m�v�szi igazs�g meggy�z� erej�vel t�masztja fel romjaib�l elej�t�l v�gig a templom �p�t�s�nek magasztos t�rt�net�t.
R�SZLET A BUDAI HAL�SZB�STY�R�L
SCHULEK FRIGYES M�VE
Ehhez a m�v�szi remekl�shez nem lett volna el�g a megtanult, az ut�nz� j�rtass�g a k�z�pkori m�v�szet formakincs�ben. A mi f�v�rosunkban �p�tenek mindenf�le kornak �s �zl�snek mint�i szerint. Van itt el�g templom, nyilv�nos �s mag�n�p�let az �- �s k�z�pkori, a renaissance �s a barokk �p�tkez�s minden faj�b�l. L�thatjuk az �rtelmetlen ut�nz�s �sszevisszas�g�t, de eredeti, �t�rzett �s megraga-d�an kifejezett m�v�szi gondolat a f�v�ros h�ztenger�ben alig jut felsz�nre. K�l�n�sen elszomor�t� az, hogy alkotm�nyos szabads�gunk negyven �ve alatt a mi �p�t�szeink f�leg a b�csi �ramlatok k�vet�inek bizonyultak. Onnan boldog�tottak benn�nket a sz�rny�s�ges "Zinspalais" otromba t�pus�val, mely a r�gi form�k hivalkod� hamis j�t�k�val �ktelen�ti a f�v�ros k�p�t. Vagy ha nagyobb er�fesz�t�st kivannak, egyszer�en �t�ltetik, sov�ny�n �s kij�zan�t�an a Bevilacqua- vagy a Strozzi palot�kat Olaszorsz�gb�l. Templomainkon �s k�z�p�leteinken �ton-�tf�len a k�zk�zen forg� mintalapok lelketlen kizs�km�nyol�s�n �tk�zik meg a szem�nk. A rom�n �s a cs�cs�ves �p�tkez�snek is vannak szomor�, �ri�si m�ret� p�ld�i, de jobb�ra csak a k�ls�s�gekben, a kor szellem�nek halv�ny �rnyalata h�j�n, minden bels� m�v�szies sz�ks�g n�lk�li alkalmaz�s�ban. A k�z�pkori m�v�szetet annyira jellemz� szeretetteljes elm�lyed�snek �s a r�szletek kidolgoz�s�ban akkor annyira �rv�nyes�lt egy�ni szabad felfog�snak m�g csak szer�ny pr�b�lkoz�sa sem fedezhet� fel sehol. Vissz�san �s s�rt�en terrpeszkednek e k�z�pkori alak�t�sok �s �k�t�sek, a v�llalatba kiadott munk�nak rideg unalmass�g�val. A k�z�pkori szer�ny �p�t� �s k�farag�mesterek �h�tatos munk�j�b�l val�s�gos g�nyt �z a mai kor ut�nz�si �gyesked�se �s �rlejt�si versenye. A tervez� megrajzol egy m�rm�ves ablakot, kipr�b�lt minta szerint; kiadja a v�llalkoz�nak, hogy sz�zszor faragtassa ki ugyanazt, �gy azt�n lehet, hogy �ri�si cs�cs�ves �p�letek megk�t�tt id�re, �gy ahogy, elk�sz�lnek, m�g a k�z�pkori d�mokat olykor sz�zadokon �t sem tudt�k befejezni. Nagyon �rthet�, hogy a regi st�lusoknak ez a lelketlen kifoszt�sa a nemesebb becsv�gy� �p�t�szekben a gy�keres �j�t�s v�gy�t �breszti fel. A nyugati �llamokban folytonosan k�s�rleteznek, hogy a mai kor �p�tkez�s�t eg�szen �j ir�nyba terelj�k. Ezeknek a modern t�rekv�seknek a hull�mai elver�dtek hozz�nk is. Sajnos, megint csak Becsen �t -- �s az a szertelen s bizony�ra nagyon mul�kony divat, amely a b�csi szecesszi� nev�n ismeretes, sokszorosan ism�tl�dik ujabb �p�tkez�seinken. Lehangol� benyom�st kellett gyakorolnia annak, hogy a legnemzetibb feladatok egyik�re versenyz� m�v�szeink, a Kossuth Lajos s�reml�k�re hirdetett p�ly�zaton, t�lnyom�an a b�csi �jfajta s�t�kemenc�kkel �llottak el�, itt-ott valamely f�l�nk magyaros von�st, Attila kincs�b�l valamely mot�vumot alkalmazva. Ezekkel sikeresen nem g�tolhatt�k meg azt, hogy a v�ros b�lcsei az elcs�pelt �l-g�r�g oszlopoknak �s kock�knak adtak el�nyt, melyek persze nem mondanak sokkal t�bbet az ismert �sszerak� gyerekj�t�kokn�l.
*
Nem is szabad kicsinyelni az �j t�rekv�sek jogosults�g�t. Vannak biztat� jelek, hogy a mi modern m�v�szet�nk id�vel ki fog bontakozni a k�lf�ldi divatos �ramlatok ny�ge al�l, �leter�ss� fog v�lhatni a saj�t embers�g�b�l. Lechner �d�nnek, az � pezsg�v�r� eredeti tehets�g�nek �rdeme, hogy az elernyedt m�solgat�ssal szemben az � elm�s �s lelem�nyes m�v�szete megind�totta a magyar �p�tkez�s f�ggetlens�gi harc�t. Eddig korl�tolt ter�leten mozog m�g. Nem az�rt, mintha a magyaros faz�k �s sz�r n�pies d�sz�t�s�hez k�tn� mag�t, ahhoz a primit�v s�kornamentik�hoz, melyb�l a magyar st�lus fogalma t�pl�lkozik. Ehhez a sz�k forr�shoz csak annyiban kapcsol�dik az � d�sz�t�si rendszere, amennyiben a s�k fel�leten fejleszti �s gazdag�tja a maga egy�ni m�v�szet�nek k�szlet�t. N�la nem valamely szerves �p�t�m�v�szeti gondolat az alap, melynek mintegy term�szetes kivir�gz�sa a k�ls� d�sz�t�s. Pedig ha �p�t� m�v�szeti st�lusr�l besz�l�nk, nem a homlokzati s�k fel�letekben, hanem az alaprajzban, a t�megek plasztikus tagol�s�ban rejlik annak l�nyege �s az ornamentik�nak egyed�l jogosult, vele egybeforrt m�v�szeti jelent�s�ge. Mindamellett Lechner m�v�szeti t�rekv�sei a legmelegebb �rdekl�d�sre tarthatnak sz�mot. Aki csak kicsit foglalkozik �p�t� m�v�szeti probl�m�kkal, tudhatja, hogy a neh�zkes, sokoldal�an megk�t�tt �s a megszokotts�gban annyira megr�gz�tt �p�t� m�v�szeti formai gyakorlatba mily neh�z a legcsek�lyebb �j�t�st, az egy�ni m�v�szetnek eredeti �s �de zamatj�t belesziv�rogtatni. Az igazi tehets�g k�veti a maga �tj�t s v�ratlanul c�folja meg gyakran a t�rt�neti fejl�d�sb�l lesz�rt okoskod�st. Ki tudja el�re, vajjon a s�k fel�letr�l az alapokra, a vir�gr�l a gy�k�rre, teh�t a term�szet �letrendj�t�l elt�r�, ford�tott ir�nyban Lechner �d�n tehets�ge meg nem fogja-e m�g tal�lni a magyar �p�t�m�v�szet teljes felszabadul�s�nak Ariadne-fonal�t ? Alkot�sai mindig �rdekesek �s m�v�sziesek, ha nem is egyenl� �rt�k�ek. A s�k fel�leteken vonalmenet�nek �s d�sz�t� mot�vumainak egy�ni b�ja gyakran gy�ny�rk�dtet, b�r n�ha szembe�tl� a laza �sszef�gg�s a szerkezet �s a takar� lepel k�z�tt. S azt tartom, ink�bb �rt, mint haszn�l az � nagy �rdekess�g� m�v�szi t�rekv�s�nek, melyr�l � maga is nagyon helyesen mondja, hogy az �tt�r�s kezd� k�s�rletein t�l m�g nem jutott, csak szapor�tja az elcs�pelt gyakorlathoz ragaszkod�k kicsinyl� t�bor�t, az a t�lzott harson�z�s, hogy �me van m�r magyar st�lus, dobjunk f�lre minden m�st, tagadjunk meg minden t�rt�neti hagyom�nyt s der�re bor�ra minden, ami �p�l, �j "magyar st�lusban" �p�lj�n.
Ennek a rekl�mnak azok vett�k f�leg �zleti haszn�t, kik Lechner �d�n m�v�szet�t fel�letesen �s �rtelmetlen�l kiakn�zz�k, a b�csi sze-ceszi� kacskaring�s vonalrendszer�be beleoltj�k �s azt�n a magyar st�lus megveszteget� jelszav�nak seg�ts�g�vel nem csak a f�v�rosban, de sok j� hazafias vid�ki v�rosunkban is f�rtelmes �zl�stelens�geket k�vetnek el.
�ppen az �j ir�nyokkal m�v�sziesen �s komolyan foglalkoz� tehets�geknek �rdek�ben k�v�natos volna, hogy a magyar st�lus ne legyen szemf�nyveszt� jelszava minden par�nyi �j�t�snak, m�g ha az csup�n �retlen k�s�rlet is, minden mesterk�lt fog�snak, m�g ha az a gombhoz varrott ruh�n�l sem jelent�sebb.
K�l�n�sen nem lehet jogosnak elfogadni azt, hogy egy ki nem forrt m�v�szi t�rekv�s csak mag�t akarja illet�kesnek �s hivatottnak elismertetni minden k�n�lkoz� feladat lefoglal�s�ra.
R�SZLET A BUDAI HAL�SZB�STY�R�L
SCHULEK FRIGYES M�VE
A mi vadonat �j f�v�rosunk nemzetk�zi egyveleg�ben a magyar nemzet ezer�ves m�ltj�nak eml�keit csak a m�v�szet t�maszthatja fel. Nem az a m�v�szet, melynek legf�bb elve az, hogy szak�tsunk a m�lttal, a m�ltnak eg�sz m�v�szeti �r�ks�g�vel. Mely lehet a j�v�ben valamely magyar st�lus megteremt�je, de a nemzeti t�rt�net hagyom�nyaiban nem gy�kerezik. Az a divatos �ramlat, mely a t�rt�neti st�lusok k�vet�i ellen irt� h�bor�t folytat, b�rhol ink�bb jogosult, mint �ppen n�lunk. Parisban a Notre-Dame, aSainte-Chapelle�sa nemzeti t�rt�netnek annyi remek m�s eml�ke; vagy Olaszorsz�gban minden v�rosnak a m�v�szet nagy korszakaib�l; �ps�gben �t�r�kl�tt fel�lmulhatlan �p�tkez�si d�sze f�l�slegess� teheti azt, hogy a mai kor m�v�sze a let�nt sz�zadok alkot�saival versenyezzen. Nek�nk azonban nagy sz�ks�g�nk van arra, hogy legyenek m�v�szeink, kik �lethivat�suknak tekints�k nem csak a meglev� m�eml�kek fentart�s�t �s helyre�ll�t�s�t, de k�pesek legyenek olyan alkot�sokra is, melyek a magyars�g dics� hagyom�nyait, nemzeti kir�lyai alatt �t�lt f�nyes m�ltj�t, elpusztult eml�keinek szellem�hen �s formanyelv�n eleven�ten�k lel. Mit nyern�nk vele, ha t�rt�neti hagyom�nyainkkal teljesen szak�tan�nk, ha a m�v�szetben csak a j�v� zen�j�t tartanok egyed�l �dv�z�t�nek, ha a mi f�v�rosunk csak a legutols� divat szerint �p�lne tov�bb ? Ugyanazt a kegyeletn�lk�li ir�nyzatot k�vetn�k, mint ahogy a moh�csi v�sz �ta az osztr�k hatalom sz�zadokon �t eleny�sztette a f�v�ros ter�let�n minden nyomat annak, hogy itt "hajdan szebb �let volt", amikor a magyars�g �r volt a maga f�ldj�n, amikor a budai v�r m�v�szi �kess�ge a nemzettel egybeforrt magyar kir�lyi hatalomnak volt orsz�g vil�g el�tt b�szke hirdet�je.
M�s, szerencs�sebb nemzetek romlatlan sz�ps�g�kben b�rj�k ma is a k�z�pkori m�v�szetnek nagyszer� eml�keit. Benn�nkct csak a m�v�szet k�rp�tolhat mindaz�rt, amit�l haz�nkat sz�zadokon �t ellens�ges rombol�s megfosztotta. M�s orsz�gokban kitombolta mag�t m�r a t�rt�neti m�v�szet. N�lunk m�g a feladatok eg�sz sora v�rja t�le nemzeti hivat�s�nak teljes�t�s�t. Val�s�gos elemi csap�s, hogy a modern hamis jelszavak a mi m�v�szeinket is elriasztj�k a t�rt�neti m�v�szet feladatait�l. V�ltig �ll�tj�k, hogy a t�rt�neti tartalom meg�l�je minden igazi m�v�szetnek. Ez a a dogma annyit jelentene, hogy a Parthenon szobr�szati d�sz�t�l fogva Rafaelnek a stanz�i-ig m�v�szeti szempontb�l �rt�kteleneknek tekints�k a nagy mesterek legmagasztosabb alkot�sait. Igaz, hogy a fens�ges eszm�k nem adj�k meg a m�v�szi munka becs�nek a m�rteket. Remekm�vek keletkeztek, melyekn�l mell�kes, hogy mit �br�zolnak. De a t�rt�neti tartalom sz�ks�gk�pen nem volt f�kez�je, ellenkez�leg az arra hivatott tehets�gnek a legjobb id�kben leger�sebb �szt�nz�je volt, hogy a sz�nek �s a form�k var�zshatalm�t ragyogtassa.
Minden a m�v�szi megold�st�l f�gg. A t�rt�neti alkot�s �res �s �rdektelen, ha csak a k�ls�s�geknek, az er�ltetett korh�s�gnek, a jelmezeknek �s egy�b archeol�gi�i limlomnak a k�szlet�t t�rja el�nk. Amely f�l�tt nem uralkodik, megragad�, egy�ni kiv�l�s�ggal a m�vet �nmag�ban becsess� nem avatja a teremt� k�pess�g. De �m�t�s az a divatos okoskod�s is, hogy a mai t�rt�neti m�v�szet a let�nt sz�zadok egykor� formanyelv�t t�bb� nem eleven�theti fel. A mai m�v�sz akkor is, ha Szent Istv�n, M�ty�s, vagy R�k�czi szellem�t id�zi, mai kelet� magyar st�lusban oldhatn� csak meg feladat�t. A formanyelvet illet�leg fel lehet vetni azt a k�rd�st, hogy mi�rt volna magyar csak az, mely a modern szecesszi�val egy�tt kapott l�bra, asszir, perzsa, hindu s m�s messzefekv� r�gi m�velts�gi forr�sokb�l mer�t s n�lunk a moderns�g s a nemzeti ir�ny monop�liuma ut�n t�rekszik? S mi�rt nem magyar az a formanyelv, mely k�z�pkori eml�keinkb�l, azoknak haz�nk f�ldj�n meghonosult k�szlet�b�l veszi fel �jra nemzeti hagyom�nyainknak megszakadt fonal�t?
A d�nt� m�gis csak az, hogy ak�r modern, ak�r t�rt�neti formanyelven alakul ki a m�v�sz munk�ja, tud-e rajta fell�tlen�l uralkodni; nem g�pies ut�nz�-e; vagy igazi m�v�sz-e, aki eletet �s lelket lehel a nyers anyagba, a r�szleteket �gy foglalja �ssze szerves eg�szbe, a vonalak ritmik�j�n �gy rezegteti v�gig a maga �rz�s�t, hogy amit l�trehoz, az a teremt�s csod�s m�ve, egy�ni �s egyetlen a maga nem�ben.
S ebb�l a szempontb�l a magyar f�ld�n meghonosult k�z�pkori st�lusok fel�j�t�s�nak jogosults�ga f�l�tt azt hiszem vit�zni sem sz�ks�ges, ami�ta Schulek Frigyes a budav�ri koron�z�si templomot befejezte s teljes m�v�szi szabads�ggal a templom k�rnyezet�t is vele egybehangz�an kialak�totta.
�let�nek a java r�sz�t szentelte a templom helyre�ll�t�s�nak. M�g szerencs�s v�llalkoz� kart�rsai heveny�szett munk�kkal nagy vagyont szereztek, Schulek az igazi m�v�sz �nfel�ldoz�s�val, szinte hihetetlen�l szer�ny d�jaz�s mellett, 1878-t�l, az �p�tkez�s megkezd�s�t�l fogva a millenniumig, a mikorra a templom nagyj�ban elk�sz�lt, a lelkes�lt alkot�si kedvnek soha el nem lankad�, izz� szenved�lyess�g�-vel, a nemzet olt�r�ra rakta le tud�s�nak �s k�pzelet�nek �sszes kincseit. Veszend�ben vannak n�lunk ezek a nagy �s nemes idealist�k. Olyan volt Lotz K�roly, kinek magas sz�rnyal�s�t nem akasztotta meg az, hogy annak idej�n a Nemzeti M�zeum l�pcs�h�z�nak kifest�s�re, az �vezeti k�pek �ra fej�ben, "kurrens�lenkint" 300 forintj�val szerz�dtett�k. �s Schulek Frigyesnek nemcsak hogy anyagi jutalma vajmi kev�s volt, de a templomra mag�ra is csak csek�ly r�szletekben volt fedezet. Schulek feladat�t mindenesetre nagyon megnehez�tette, hogy �venkint 100.000 forintn�l t�bb sohasem �llott rendelkez�sre a templom �p�t�s�nek �sszes k�lts�geire. Ebbe a szeg�nyes keretbe kellett belet�r�dnie, t�bb mint tizen�t �ven �t. Trefortnak �s ut�dainak minden j�akarata, a Havas S�ndor �s k�s�bb b�r� Forster Gyula eln�kl�se alatt �llott �p�t�si bizotts�g buzg� t�mogat�sa mellett sem lehetett b�vebb p�nzforr�st megnyitni. Nem megd�bbent�-e az az egybevet�s, hogy a budav�ri Boldog Asszony templom�nak fel�p�t�se kerek �sszegben egy milli� �s hatsz�zezerforintba ker�lt, m�g a b�csi fogadalmi templom (j�r�szt magyar p�nzen) �ppen t�zszer akkora �sszeget, tizenhat milli� forintot em�sztett fel. Holott az a lelkes m�v�szi munka, mellyel Schulek a mi templomunk minden r�szlet�t k�l�n �rdekess�ggel �s sz�ps�ggel ruh�zta fel, egyenesen megfizethetetlen.
Ugyan azzal a mondhatn�m �r�k ifj� h�vvel fogott hozz� a Hal�szb�stya pazar �kes�t�s�hez. Ehhez a feladathoz k�pest is ar�nytalanul csek�ly volt az �sszeg - - mintegy 900.000 korona - melyet az �llam �s a f�v�ros egy�tt arra ford�tott. �s Schulek csak teremtett �s lelkes�lten dolgozott tov�bb. Hogy csak egyet eml�tsek, a nagy l�pcs�zet korl�tain v�gig alkalmazott rozett�kon t�bb mint 90 eredeti �s k�l�nb�z� mot�vumot alkalmazott. � maga szeg�ny maradt, de a haz�j�t megbecs�lhetetlen m�v�szi kincscsel gazdag�totta.
A templomon k�t�tt k�zzel kellett k�vetnie a k�z�pkori mesterek nyomdok�t. De a k�rnyezet kialak�t�sa eg�szen az � legsaj�tabb m�ve.
A sz�ks�glet a t�r rendez�s�t csak annyib�l szabta meg, hogy koron�z�si templomunkhoz, mint a nagy nemzeti �nnepek sz�nhely�hez az odaseregl� sokas�gnak felvonul�s�ra �s t�voz�s�ra nem csak a homlokzat fel�l, de az Albrecht-�t lejt�j�n is t�gas k�zleked�s v�lj�k lehets�gess�. Ez volt a feladatnak c�lszer�s�gi alapja. A d�li Hal�szb�stya sark�r�l levezet� r�gi jezsuital�pcs� sz�k sik�tora erre a c�lra el�gtelen, s�t vesz�lyes lett volna. Schulek ez�rt a templom f�tengely�nek ir�ny�ban, a kiugr� fals�kok ferdes�g�t kiegyenl�t� csek�ly elhajl�ssal, egy monument�lis l�pcs�-zetet tervezett, az Albrecht-�t szintj�t�l, k�zvetlen�l a templom szent�ly�ig.
Ennek a l�pcs�zetnek a kialak�t�sa, a meredek lejt�nek el�gaz�sokkal �s k�zbevetett nyugv� s�kokkal m�rs�kl�se nem csak a k�nyelmes feljut�snak v�lt el�ny�re, de az egym�sfel� sorakoz� l�pcs�fokok unalmass�g�t elt�nteti s fel�p�t�s�t az els� nyugv� s�k alatt d�szes k�tcsarnokkal s feljebb lend�letes �vezetekkel �l�nk�ti.
R�SZLET A BUDAI HAL�SZB�STY�R�L
SCHULEK FRIGYES M�VE
A l�pcs�zet legfels�bb k�t �ga a d�li �s az �jszaki Hal�szb�sty�ra vezet. A templommal �llunk szemben, melynek minden k�ve, �kess�g�nek eg�sz gazdas�ga, a k�z�pkori sz�nmagyar nemzeti uralom f�ny�t ragyogtatja re�nk. �rezz�k, hogy nagy hagyom�nyok szentelt hely�n �llunk. Meg�rtj�k a mesteri alkot�sban rejl� m�ly gondolatot. Sz�nr�l sz�nre l�tjuk a maga tisztas�g�ban k�z�pkori nemzeti �let�nknek romjaib�l felt�masztott egyik leg�rdekesebb tanuj�t, �gy amint a m�v�sz l�ngelm�je azt az ellens�ges hatalom �ltal re�er�szakolt hamis burok al�l felszabad�totta, s r�gi sz�ps�g�ben a mai �s a j�v� nemzed�k sz�m�ra a dics� hagyom�nyok �r��l helyre�ll�totta.
Nincs a f�v�rosban megragad�bb eml�keztet�s arra, hogy a legr�gibb kereszt�ny nemzetek egyike vagyunk s v�rbeli magyar nagy uralkod�inknak k�sz�nhetj�k azt az ellent�ll� er�t, amellyel nemzeti l�t�nket k�zel n�gysz�z �ven �t a re�nk nehezed� idegen j�rom alatt megtudtuk �rizni a megsemmis�l�st�l. Mily m�lt� �s magasztos a templom k�be-faragott t�rt�neti �kess�ge vonatkoz�sban a mi megszentelt �vezredes hagyom�nyainkkal. Szt. Istv�n napj�n ott hordozz�k a n�p sokas�ga el�tt els� nagy kir�lyunk jobbj�t. Ott nyugszanak az egyik k�poln�ban III. B�la �s az els� neje antiochiai Anna, �rp�d-h�zi kir�lyaink k�z�l az egyetlennek re�nk maradt testerekly�i. Minden a magyars�g r�gi dics�s�g�re eml�keztet e falak k�z�tt, ahol a koron�z�s a nemzet �s kir�lya k�z�tti frigyet az �t�r�kl�tt �s elt�r�lhetetlen nemzeti szabads�g jegy�ben szentes�ti. H�dolunk a nagy �s�k szellem�nek; nekik k�sz�nj�k azt, hogy ezen a darab f�ld�n a magyar faj gy�keret verhetett s dacolva a a re� m�rt csap�sokkal, �leter�sen fejl�dik tov�bb. A m�lt �s a jelen bens� kapcsolata t�rul fel a maga eg�sz nagyszer�s�g�ben, ha a templom l�rt�neti sz�ps�g�t�l eltelve, a f�v�ros h�ztenger�re tekint�nk al�. A Duna hatalmas �rj�n f�st�lg�, siv�t� g�z�s�k siklanak tova, �ri�s hidak k�tik �ssze a partokat, a h�zsorok elvesznek a messzis�gbe, a nagy magyar Alf�ld p�r�s leveg�j�be. A magasb�l k�pr�zatos ez a nagyv�rosi k�p. K�zleked�si erein minden�tt l�tni a zsibong�, verseng� �let pezsg�s�t. Mindenfel� a folyton terjeszked�, egym�sra torl�d� �p�tkez�sek t�mkelege ejti b�mulatba a szeml�l�t, af�l�tt az �ri�si fejl�d�s f�l�tt, amely alig k�t nemzed�ken �t amerikai siets�ggel, szem�nk l�tt�ra teremtette meg az osztr�k nyom�s alatt sz�zadokon �t s�nl�d� szeg�nyes v�rosk�b�l Eur�p�nak egyik legnagyobb emporium�t. Vezet� �s szervez� szellem nem nyilv�nul e nagy fejl�d�sben. A h�zak zs�folt t�meg�ben n�lk�l�zz�k a terek �s az avenuek nagyszab�s� t�vlati hat�sait. Az �p�tkez�seken t�lnyom�an uralkodik az utols� �vtizedek el-ernyedt, ut�nz� modoross�ga, mely alig emelkedik itt-ott a nemzetk�zi sz�ntelen sablonok �tlagoss�ga f�l�. De a Hal�szb�stya magaslat�r�l ink�bb a rengeteg kiterjed�s� v�ros �sszbenyom�sa �rv�nyes�l, melynek a term�szet p�ratlan sz�ps�ge, a Duna nagy �s szeles von�s� kanyarulata s a Gell�rthegynek mer�sz sziklat�mege hat�rozza meg jellemz� arculat�t.
Szerencse, hogy a Dun�t be�p�teni nem lehet �s hogy a Gell�rthegyet kicsinyes piszk�l�ssal a t�rpe epigonok eg�szen eltorz�tani nem k�pesek. A term�szetnek e k�t maradand� t�nyez�je n�lk�l a mi f�v�rosunk csak olyan felcseperedett nagys�g volna, mint ak�rh�ny hirtelen �p�lt t�meges elsz�ll�sol�si telepe az �j vil�gnak.
Ennek a gy�ny�r� fekv�snek els� m�v�szi felfog�s�t, a t�vlati be�ll�t�snak remekl�s�t csod�lhatjuk a Hal�szb�stya szerves �s m�lyen �tgondolt d�sz�t�s�ben.
Schulek Frigyes az els� �p�t� m�v�szeink k�z�tt, aki a v�rdombon k�n�lkoz� p�ratlan sz�ps�g� helyzetet k�pzelet�nek �s alkot�si k�pess�g�nek teljes diadal�val ki tudta akn�zni.
Kett�s c�lt k�vetett. A koron�z�si templomot hozz�, m�lt�, vele �sszhangban �ll� keretbe foglalta, hogy semmi se zavarja k�zelben a t�rt�neti szellem �nnepies hangulat�t. Amellett ugyanez a keret �gy szeg�lyezi a r�gi b�styafalakat, hogy a Duna t�ls� partj�r�l is er�teljes benyom�st gyakoroljon a v�rdomb fest�i d�sze s a szeg�lyez�s ny�l�sain �t s m�g ink�bb v�gigfut� terrassz�n a remek kil�t�s minden oldalr�l szervesen beleilleszkedj�k az architek-tonikus k�rvonalak k�z�.
A d�li �s az �jszaki Hal�szb�sty�nak szab�lytalan, egym�st�l ferd�n elhajl� r�gi alakj�n Schulek nem v�ltoztatott. Valamint a l�pcs�zet, �gy a b�sty�kat szeg�lyez� folyos�k is hozz� simulnak az adott helyzethez. Oly elm�s �s m�rlegelt a t�megek eloszt�sa, hogy ez a szab�lytalans�g m�g csak fokozza a m�v�szi megold�snak eredeti, fest�i �de hat�s�t.
Az eg�sz alkot�son a rom�n m�v�szet formanyelve �rv�nyes�l. Csatlakozik a templomnak legr�gibb r�szleteihez. Schulek a templom k�rnyezet�nek m�v�szi d�sz�t�s�n�l szabadon v�logathatott volna b�rmely m�s, ak�r modern m�v�szi alak�t�st. De megtagadta volna az � m�v�szi hitvall�s�t, ha nem f�zte volna tov�bb a templomon oly lelkesen k�vetett t�rt�neti hagyom�nyt. A rom�n m�v�szet vir�gzott az �rp�d-h�zi kir�lyaink alatt. A templomban alussza �r�k �lm�t III. B�la, egyike legkiv�l�bb uralkod�inknak, kinek �gy els�, valamint m�sodik neje francia v�rbeli hercegn� volt.
Ezen a r�ven m�g nagyobb ar�nyban terjedt el s az �rp�d-h�z kihal�s�ig gazdagon vir�gzott az az �p�tkez�si st�lus, melyet a rom�n m�v�szet vezet� mesterei, a francia szerzetes bar�tok, a magyar faj m�vel�d�s�vel maradand�an egybeforrasztottak. Legszebb eml�keink tan�s�tj�k, hogy a rom�n �tmeneti stilus haz�nkban j�val el�bb honosult meg, mint nagy N�metorsz�gban. Az ornamentika sok �rdekes p�ld�it b�rjuk, melyek normann-rom�n eredetre vallanak. Haz�nk f�ldj�n alaprajzi �s d�sz�t�si saj�ts�gok �rv�nyes�ltek az id�k folyam�n, melyekr�l a m�v�szet t�rt�nete is elismeri, hogy azokat az �n�ll�s�gra val� t�rekv�s szelleme lengi �t. Idegen mesterek voltak ugyan k�z�pkori �p�t�ink, de a sz�nmagyar �llamis�g �s m�vel�d�s szolg�lat�ban. A dics� �rp�d-h�zi uralom sz�zadaival eszerint a rom�n m�v�szet bens� kapcsolatban �ll. Amikor teh�t Schulek Frigyes a budav�ri koron�z�si templom k�rnyezet�t a rom�n m�v�szet fel�j�t�s�val �kes�tette, a t�r�k �s az osztr�k uralom alatt megszakadt nemzeti m�vel�d�s�nknek a jogfolytonoss�g�t juttatta diadalra.
A rom�n m�v�szet a k�z�pkor, folyam�n f�leg az egyh�zi �p�tkez�sekben - - a templomokban �s a klastromokban valamint a fejedelmi v�rakban fejtette ki teljes erej�t �s jellegzetes sz�ps�g�t.
Az adott helyzetnek a legterm�szetesebb s az�rt a legszerencs�sebb m�v�szi kialak�t�sa volt az, hogy Schulek Frigyes a meglev� r�gi b�styafalakhoz s�muloan, kifel�, a t�voli hat�sra sz�m�tott homlokzatokat a rom�n fejedelmi v�rnak, - - �s befel� a templom ihlet�s k�zels�g�ben, a k�r�lz�r�, lelki b�kess�gre hangol� klastromi udvarnak, a k�z�pkori �p�tkez�s legb�josabb mot�vum�nak, a nyitott �rk�dokkal �kes keresztj�r� folyos�nak a szellem�ben oldotta meg m�v�szi feladat�t.
Abban nyilv�nul a leg�rdekesebben az � teremt� k�pess�ge, hogy a k�z�pkori rom�n �p�tkez�si rendszer az � kez�ben a maga r�gen m�lt idej�nek hamis�tatlan jellegzetess�g�t megtartja, a m�v�szi feladat megold�s�nak gerince m�gis az adott helyzet �s a c�lszer�s�g, a k�zleked�sre sz�nt t�gas l�pcs�zetnek s a meredek b�styakon v�gig fut� korl�tnak mai sz�ks�glete.
Sehol sem l�pi �t ennek a modern sz�ks�gletnek a keret�t, s�t azt szervesen kidombor�tja minden�tt. Formanyelve, b�r a let�nt sz�xadokr�l reg�l, sehol sem v�lik f�l�sleges t�l�rad� b�besz�dess�gg�. Gazdag a v�ltozatoss�g�ban, de az egys�ges m�v�szi gondolat vil�gosan, egy�ntet�en, monument�lisan vonul v�gig az eg�sz alkot�son.
Fokr�l fokra el lehet mer�lni, meg lehet csod�lni az egyes alkot� r�szeknek szerves kapcsolat�t, a maga hely�n, minden�tt ritmikus m�rs�klettel, hangs�lyozott jelent�s�g�t.
Ilyen a t�bbek k�z�tt a d�li �s az �jszaki Hal�szb�stya kiugr� k�t oldal�nak s a k�zbees� bem�ly�tett fals�knak erk�lyd�sze, kerek ny�l�sokkal �tt�rt korl�tokkal, szokatlanul hossz�ra ny�lt f�lk�r�vesen kiv�jt m�lyen rovatkolt t�maszokkal. Egyik p�ld�ja annak, hogy Schulek mily szabadon kezeli a r�gi form�t, ha mint itt m�v�sziesen kisz�m�tott f�ny- �s �rnyj�t�kkal akarja meg�l�nk�teni a puszta nagy fel�letet �s ugyanakkor szellemesen rejti el a s�kok ferdes�g�t. �gy egyenl�ti ki azt az ar�nytalans�got is, mely a d�li �s az �jszaki Hal�szb�sty�nak hosszas�g�n b�nt�an fel�tlen�k, azzal, hogy a m�sf�lszer hosszabb �jszaki �gnak a v�gs� sark�ra helyezi a legmagasabb s t�meg�ben is legimpoz�nsabb tornyot.
Ezek a magasb�l len�z� erk�lyek s a b�stya fokait d�sz�t� saroktornyocsk�k felid�zikalovagkornak romantik�j�t.
Viszont bel�lr�l, a szent�lyt�l jobbra �s balra fekv�, szint�n nem egyform�n nagy �s szab�lytalan alak� k�t teret a csipk�zetten �tt�rt k�zbees� korl�t �s a falak szeg�lyein terrasszal f�d�tt folyos�k foglalj�k egybe. A folyos�kr�l befel� �s kifel� folyton v�ltoz� kil�t�st enged a sok f�lk�r�ves ny�l�s, melyeket kettes�vel �s h�rmas�val, ritmikus egym�sut�nban, v�gig fut� �vek �veznek. A merre tekint�nk, meglep a d�sz�t�sre pazarolt �ri�si m�v�szi munka, mely ism�tl�sekbe sehol sem esik, kifogyhatatlan a mot�vumok gazdags�g�ban. A h�ny p�ros oszlop v�lasztja el a folyos�k ny�l�sait, mindegyiknek m�s a feje �s a t�rzse. A r�gi jezsuita-l�pcs�nek kiv�l�an sz�p nyitott el�csarnoka teljesen saj�tszer�; mindegyik toronynak, minden �vezetnek az �kit�se k�l�nb�z�. Minden�tt a szeretetteljes �s lelkes m�v�szi odaad�s sz�l a sz�vhez. Minden mot�vum korh� �s m�gis eredeti. Rokon form�kat lehet l�tni normann �s lombard eml�keken, azonosakat sehol. Annyira v�r�v� v�lt Schuleknek a rom�n formanyelv, hogy �t a mint�khoz val� szolgai ragaszkod�s nem fesz�lyezi. Eredeti �s egy�ni m�ve ez Schuleknek minden �z�ben. Annyira egy�ni, hogy nem csak a megrajzol�skor, hanem, amint azt nem egyszer magam is gy�ny�r�s�ggel n�ztem, egy-egy oszlopf� vagy t�rzs agyagmint�j�n is, felgy�rt ingujjal, maga a mester form�lta ki nekihev�lt kedvtel�ssel a d�sz�t� r�szleteket. Minden darab k�l�n m�v�szi teremt�s eredm�nye, minden�tt ott van a mester kez�nek az egy�ni von�sa s minden szerve �s �kess�ge ennek a nagy alkot�snak szerkezeti jelent�s�ggel is b�r. Ez�rt �l minden rajta. Ez�rt emelkedik annyira minden hamis ut�nz�s f�l�.
�s magyar m�v�szet az �v�, valamint a Tisza is magyar foly� �s a Balaton is magyar t�, ha vannak nagy vizek m�sutt is a vil�gon.
A k�z�pkori rom�n m� v�sz�t vir�gzott n�lunk r�gen �gy, mint Eur�pa t�bbi �llamaiban. De hogy Schulek Frigyes ezt a t�rt�neti st�lust, ott ahol az a mi t�rt�neti hagyom�nyaink hely�n annyira kifejez�, fel�j�totta �s pedig fel�j�totta oly egy�ni m�v�szettel, amelyt�l eredetis�g�t senki el nem vitathatja, az mindenkor a magyar m�v�szetnek lesz el nem idegen�thet� dics�s�ge.
Sajnos, a v�ros rendez�se k�r�l uralkod� fejetlens�g a Hal�szb�sty�nak a Dun�ra n�z� homlokzata el� is t�bb bosszant�an elf�d� �p�tkez�st engedett meg. Az �j szaki oldalon a r�gi p�nz�gyminiszt�riumi �p�letnek lomha, orm�tlan t�meg�t is, ha m�r lerombolni nem lehet, legal�bb a legfels� emelet r�szleges lebont�s�val, �l�nkebb �s kev�sbb� nyomaszt� sil-houette-vel kellene a templomnak al�rendelni. �gyis barb�r gondolat volt, hogy a p�nz�gyminiszt�riumnak �j �p�let�t annyira k�zel�be engedt�k a .Szent H�roms�g ter�re n�z� homlokzatnak �s az �p�t�sz gotiz�l�, t�lhajtott er�fesz�t�ssel egyenesen fel�l akarta m�lni a templom t�rbeli hat�s�t.
A d�li Hal�szb�stya a r�gi jezsuita klastrom kisebbik sz�rny�p�let�nek lebont�sa ut�n szabadd� lett.
Lesz-e az odatervezett prim�si palot�b�l valami? Valami �rk�dos elker�t�ssel meg�vj�k-e legal�bb a d�li oldalon a templomnak �s k�rnyezet�nek �nnepies elz�rts�g�t ?
Nem volna szabad megengedni, hogy ezen a helyen kont�rok ny�ljanak bele Schulek egys�ges remekm�v�be.
A helynek t�rt�neti jelent�s�ge �jabban m�g egy nagy alkot�ssal n�vekedett. Nem r�gen leplezt�k le a d�li Hal�szb�stya kis ter�n Szent Istv�n els� kir�lyunk szobr�t. A lovas alakot Str�bl Alajos mint�zta, talapzat�t Schulek tervezte. A talapzat a k�rnyezettel teljes �sszhangban �ll. Az antik befoly�st�l m�g nem ment, korai rom�n t�m�r form�kkal hangs�lyozza a szent kir�ly kor�t. Als� r�sze hossz�k�s kocka, melynek sarkait az �tl�k vonal�ba es�, er�teljesen kiugr� rov�tkolt pill�rek tomp�tj�k. A pill�reken n�gy heraldikus oroszl�n �rk�dik. A fels� r�sz k�t l�pcs�fokkal, l�nyegesen megsz�k�l, melyet n�gyesen p�ros�tott, v�ltozatosan d�sz�tett, t�m�r oszlopok vesznek k�r�l; a k�z�kben aranyozott m�daillonok alapj�n az agnus dei, az evang�list�k jelv�nyei �s a kett�s kereszt reliefjei l�that�k. Az oszlopokon architr�vos p�rk�nyzat nyugszik, mely f�l�tt m�g k�t l�pcs�fokkal kiemelkedve �ll a lovas szobor. Str�bl mester helyesen fogta fel a maga feladat�t, amikor a szent kir�lyt �s a lovat is szinte merev nyugalomban �br�zolta. A komolys�g �s a fens�g kifejez�s�re t�rekedett. Lelkiismeretesen tanulm�nyozta az egykor� viseletet, �vekig gy�jt�tte a hozz�val� anyagot, hogy a k�ls�s�gekben is h�doljon a t�rt�neti igazs�gnak. Azt az anachronismust, hogy Szent Istv�n fej�t a szent korona j�val k�s�bbi - - a Szilveszter p�pa �s a Dukasz cs�sz�r �ltal k�ld�tt koron�k �sszeforraszt�sa ut�ni � alakj�ban �kes�ti, csak helyeselni lehet, mert hiszen a szent korona ebben az alakj�ban ismert jelv�nye a magyar kir�lyi hatalomnak s a szoborban az id�t �s a fogalmi k�rt �sszefoglal�, jelk�pes �br�zol�s m�g a t�rt�neti h�s�g rov�s�ra is jogosult. Nem eg�szen tudok megbar�tkozni a ruh�zatnak, a l� d�s�net t�ls�gos csillogtat�s�val. A ruh�zatnak, a d�szletnek csak al�rendelt szerepe lehet a m�v�szialkot�son. S nekem �gy l�tszik, hogy Str�bl mester kiss� elfogult buzgalommal igyekezett minden apr�s�got szembe�tl�en �rv�nyes�teni, a mivel a korh�s�gnek v�li ad�zhatni. A sok pityke �s f�gg� d�sz alatt elhom�lyosult a nagy �rz�s, a "grand style", mely a monumentumnak fel�p�t�s�ben �s vonalment�ben melegebb �letet, meggy�z�bb igazs�got juttat felsz�nre, mint a fel�lt�ztetett modell, a m�teremben "term�szetesen" red�z�tt pal�st �s a be�ll�tott l� t�rgyilagos �br�zol�s�nak leggondosabb r�szletess�ge. Ez a "grand style" valamikor a v�r�ben volt a m�v�szeknek. Ott a Hal�szb�sty�nak a t�v�ben van annak egyik kiv�l�an �rdekes p�ld�ja : Kolozsv�ri Gy�rgy �s Mikl�s XIV. sz�zadi mestereknek remekm�ve, Szent Gy�rgy lovas szobr�nak pr�gai eredetije ut�n �nt�tt m�sa. Az Alpokon innen a k�z�pkorban nem j�tt l�tre enn�l a magyar alkot�sn�l kiv�l�bb lovas-szobor. Nagyon �dv�s gondolat volt Schulek l�pcs�zet�be ezt a r�gi magyar mesterm�vei beleilleszteni.
Nemi kifog�sol� megjegyz�st Stroblnak m�v�r�l ann�l ink�bb meg lehet kock�ztatni, mert vannak m�sfajta szobrai, melyekkel m�lt�n elismert h�rn�vre tett szert. M�term�ben nem r�gen l�ttam a kis Albrecht f�hercegnek �lett�l csattan� eg�sz alakj�t, amint egy szint�n mesterien mint�zott orosz ag�rhoz t�maszkodik. Oly egy csap�sra k�sz�lt, el�kel� �s egy�nt�s� szoborm� ez, hogy meg�llan� a hely�t Van Dyck-nak, vagy Gainsboroughnak fejedelmi gyermekcsoportjai k�zel�ben is.
Szent Istv�nja pedig magasan f�l�tte �ll legt�bb szobrainknak � amivel sajnos nincs sok mondva -- s ha sz� is f�r hozz�, �r�lj�nk annak, hogy ha nem is �rte el, de legal�bb komolyan megk�zel�tette a m�v�sz a feladat nagys�g�t.
Siker�ltebbeknek tartom a talapzat als� mez�in Stroblnak n�gy relief-m�v�t a s�kb�l �lesen kiemelt, de a talapzathoz st�lszer�en ill�, lapos kidolgoz�s�val. Ezek a reliefek a homlokr�szen Szent Istv�nt mint uralkod�t, az egyik hosszoldalon koron�ztat�s�t, a m�sikon B�cs megh�dol�s�t �br�zolj�k, m�g a h�ts� mez�n az �p�t�mester Sz�kesfeh�rv�r n�gytornyos bazilik�j�nak kis mint�j�t mutatja be a szent kir�lynak. Rokonszenves �tlet volt, hogy Str�bl a k�z�pkori mesternek arcvon�saiban a Hal�szb�stya nagy m�v�sz�t, Schulek Frigyest �r�k�tette meg. Szellemes kifejez�se ez annak a bens� kapcsolatnak, mely a jelent �s a multat sz�zadok ut�n ism�t �sszef�zi, �gy amint a k�z�pkori mesterek nyom�n r�gi dics�s�g�nket fel�j�tja Schuleknek a remek alkot�sa.
Az �j eszm�k, az �j t�rekv�sek, az �r�csarnokok, a vas�ti ind�h�zak, a t�zsd�k hadd fejlesszenek �jabb m�v�szeti �ramlatokat. A sz�vev�nyes modern �let b�s�ges teret ny�jt a tehets�gek eg�sz raj�nak, hogy az �j sz�ks�gleteknek �s az �j anyagoknak megfelel� formanyelvet teremtsenek.
De ha a nagy hagyom�nyok nemzetfentart� erej�t a mostani �s a j�v� nemzed�kek sz�m�ra az elernyed�st�l meg akarjuk menteni, �gy a t�rt�neti m�v�szetre is m�g nagy feladatok v�rnak, hogy �vja meg a roml�st�l megmaradt eml�keinket s �jabb alkot�sokkal tartsa �bren ezer�ves multunknak kultusz�t.
A t�rt�neti hagyom�nyok �ltal megszentelt helyeken csak a t�rt�neti m�v�szet lobbant-hatja fel a r�gi dics�s�g l�ngj�t.
Amennyire irodalom �s k�pz�m�v�szet k�z�tt anal�gi�t keresni lehet, van valami szellemi rokons�g Schulek Frigyesnek a Hal�szb�sty�n kifejtett epikai m�v�szete �s Arany J�nosnak a Toldi-tril�gi�ja k�z�tt. T�zsgy�keres �s r�gies a nyelvezete mind a kett�nek. T�rt�neti multunkat eleven�ti fel a k�lt� �s a m�v�sz is. Korh� �s anachronizmust�l ment mindkett�j�k el�ad�sa; - - de az�rt korunknak fiai �k, felfog�sban �s �rz�sben egyek vagyunk vel�k. Csakhogy az � gondolat- �s �rz�svil�guk a nemzet �let�nek sz�zadait k�pes fel�lelni �s remekm�veikben minket, a mai nemzed�ket, felemelnek a r�g porlad� nagy el�d�knek eszm�nyi k�zels�g�be.
H�doljunk h�l�san az � teremt� �s felt�maszt� nagy szellem�knek.
SZMRECS�NYI MIKL�S