Az RDF bevezet� tank�nyve (original) (raw)

(Ez a ford�t�s a W3C Magyar Irod�j�nak megb�z�s�b�l, az
Informatikai �s H�rk�zl�si Miniszt�rium
t�mogat�s�val k�sz�lt)

Az eredeti dokumentum:

RDF Primer

http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-primer-20040210/

A leford�tott dokumentum:

http://www.w3c.hu/forditasok/RDF/REC-rdf-primer-20040210.html

Magyar ford�t�s (Hungarian translation):

Pataki, Ern� 2005 (pataki.erno@w3c.hu)

A ford�t�s st�tusa:

K�zirat. Lez�rva: 2005.03.10.
Utolj�ra m�dos�tva: 2005.04.25

Ez a ford�t�s a W3C enged�ly�vel, a ford�t�sokra el��rt formai szab�lyok szerint, lelkiismeretes szakford�t�i munk�val k�sz�lt. Ennek ellen�re nem lehet kiz�rni, hogy hib�k maradtak a ford�t�sban. Emellett a magyar ford�t�s nem is k�veti felt�tlen�l az eredeti angol nyelv� dokumentumon v�grehajtott j�v�beli v�ltoztat�sokat. Ez�rt a ford�t�s nem tekinthet� normat�v W3C dokumentumnak. A dokumentum normat�v, mindenkori leg�jabb, hivatalos, angol nyelv� v�ltozat�t l�sd a W3C megfelel� weblapj�n: http://www.w3.org/TR/rdf-primer/

Megjegyz�sek a ford�t�shoz:

1.) A ford�t�ssal kapcsolatos olvas�i �szrev�teleket a ford�t� e-mail c�m�re k�rj�k.
2.) A ford�t� a saj�t megjegyz�seit felt�n�en elk�l�n�ti a dokumentum sz�veg�ben.
3.) A ford�t�ssal kapcsolatos tov�bbi inform�ci�kat, valamint a terminol�giai k�rd�sek diszkusszi�j�t l�sd a K�sz�netnyilv�n�t�s �s megjegyz�sek a magyar ford�t�shoz c. mell�kletben.
4.) A W3C Magyar Irod�ja a lehet�s�gek szerint leford�ttatja az OWL-ra �s az RDF-re vonatkoz� W3C aj�nl�sok legt�bb dokumentum�t. Ha teh�t egy leford�tott dokumentumb�l olyan OWL vagy RDF dokumentumra t�rt�nik hipertext-hivatkoz�s, mely magyar v�ltozatban is rendelkez�sre �ll, akkor a megfelel� link �ltal�ban a magyar v�ltozatra mutat. A kiv�telt azok a hivatkoz�sok k�pezik, amelyeknek a W3C sz�nd�kai szerint mindenk�ppen az eredeti dokumentumra kell mutatniuk.

W3C

Az RDF bevezet� tank�nyve

W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-primer-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/rdf-primer/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-rdf-primer-20031215/

Szerkeszt�k:

Frank Manola, fmanola@acm.org

Eric Miller, W3C, em@w3.org

Sorozatszerkeszt�:

Brian McBride, Hewlett-Packard Laboratories, bwm@hplb.hpl.hp.com

K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra vonatkoz� hibajegyz�ket, mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.

A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sokis rendelkez�sre �llnak.

Copyright© 2004 W3C® (MIT, ERCIM,Keio). Minden jog fenntartva. Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi,v�djegyoltalmi,dokumentumhaszn�lati�s szoftverlicencel��r�sai.

Absztrakt

Az RDF Er�forr�s Le�r� Nyelv (Resource Description Framework) egy adatle�r� nyelv, amellyel er�forr�sokr�l sz�l� inform�ci�kat �br�zolhatunk a weben. E bevezet� tank�nyv c�lja az, hogy ell�ssa az olvas�t az RDF hat�kony alkalmaz�s�hoz sz�ks�ges alapvet� ismeretekkel. Ebb�l a c�lb�l bevezet�st ny�jt az RDF alapfogalmaiba, �s ismerteti ennek XML szintaxis�t. Le�rja, hogy mik�nt defini�lhatunk RDF sz�k�szleteket az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv seg�ts�g�vel, �s �ttekint�st ad n�h�ny m�k�d� RDF alkalmaz�sr�l. Emellett ismerteti az RDF specifik�ci�j�hoz tartoz� t�bbi dokumentum c�lj�t �s tartalm�t is.

A dokumentum st�tusa

Ezt a dokumentumot a W3C Tagjai �s m�s �rdekelt r�sztvev�k ellen�rizt�k, �s az Igazgat� W3C Aj�nl�sk�nt hiteles�tette. Az Aj�nl�s elk�sz�t�s�vel a W3C c�lja �s szerepe az, hogy r�ir�ny�tsa a figyelmet a specifik�ci�ra, �s el�seg�tse annak sz�les k�r� alkalmaz�s�t. Ez megn�veli a Web haszn�lhat�s�g�t, �s jav�tja a weben t�rt�n� egy�ttm�k�d�st.

Ez a dokumentum egyike annak a hat dokumentumnak (Bevezet�s, Fogalmak, Szintaxis, Szemantika, Sz�k�szlet �s Tesztsorozat), amelyek egy�ttesen felv�ltj�k az eredeti RDF specifik�ci�kat: az RDF Model and Syntax (1999 Recommendation) �s az RDF Schema (2000 Candidate Recommendation) c�m� dokumentumokat. A jelen dokumentumot az RDF-mag Munkacsoport dolgozta ki A W3C Szemantikus Web Munkaprogramja keret�ben, �s 2004. febru�r 10. d�tummal publik�lta. (L�sd a Munkaprogram-nyilatkozatot�s a Munkacsoport alapszab�ly�t).

Az Aj�nl�stervezet �ta a jelen Aj�nl�s megsz�let�s�ig a dokumentumon v�grehajtott m�dos�t�sokat A v�ltoztat�sok jegyz�ke r�szletezi.

A Munkacsoport sz�vesen fogadja az olvas�k�z�ns�g �szrev�teleit a www-rdf-comments@w3.org (archive) c�m�n; az idev�g� technol�gi�k �ltal�nos vit�j�t pedig a www-rdf-interest@w3.org (archive) c�m�n folytatja.

Rendelkez�sre �ll egy konszign�ci� az ismert alkalmaz�sokr�l.

A W3C list�t vezet tov�bb� azokr�l a felfedett szabadalmi ig�nyekr�l is, amelyek ehhez a munk�hoz kapcsol�dnak.

Ez a szekci� a dokumentumnak a publik�l�skor �rv�nyes st�tus�t r�gz�ti. M�s dokumentumok hat�lytalan�thatj�k ezt a dokumentumot. A leg�jabb W3C publik�ci�k list�ja, valamint e technikai riport utols� kiad�sa megtal�lhat� a W3C technikai riportok index�ben, a http://www.w3.org/TR/ alatt.

Tartalomjegyz�k

1. Bevezet�s
2. Kijelent�sek megfogalmaz�sa er�forr�sokr�l
2.1 Alapfogalmak
2.2 Az RDF modell
2.3 Struktur�lt tulajdons�g�rt�kek �s �res csom�pontok
2.4 Tipiz�lt liter�lok
2.5 Az alapfogalmak �sszefoglal�sa
3. Egy XML szintaxis az RDF sz�m�ra: RDF/XML
3.1 Alapelvek
3.2 Az URI hivatkoz�sok r�vid�t�se �s szervez�se
3.3 Az RDF/XML �sszefoglal�sa
4. Az RDF egy�b lehet�s�gei
4.1 RDF kont�nerek
4.2 RDF kollekci�k
4.3 RDF t�rgyias�t�s (reification)
4.4 Tov�bbi ismeretek a struktur�lt �rt�kekr�l: rdf:value
4.5 XML-liter�lok
5. RDF sz�k�szletek defini�l�sa: az RDF S�ma
5.1 Az oszt�lyok le�r�sa
5.2 A tulajdons�gok le�r�sa
5.3 Az RDF s�madeklar�ci�k �rtelmez�se
5.4 Egy�b s�mainform�ci�k
5.5 Gazdagabb s�manyelvek
6. N�h�ny RDF alkalmaz�s: RDF a gyakorlatban
6.1 A Dublin Core meta-adat kezdem�nyez�s
6.2 PRISM
6.3 XPackage
6.4 RSS 1.0: RDF webhely-�sszefoglal�
6.5 CIM/XML
6.6 GO (G�n-ontol�giai Konzorcium)
6.7 A k�sz�l�ktulajdons�gok �s felhaszn�l�i preferenci�k le�r�sa
7. Az RDF specifik�ci� tov�bbi dokumentumai
7.1 Az RDF szemantik�ja
7.2 Az RDF tesztsorozata
8. A hivatkoz�sok list�ja
8.1 Normat�v hivatkoz�sok
8.2 Informat�v hivatkoz�sok
9. K�sz�netnyilv�n�t�s

F�ggel�kek

A. f�ggel�k: Tov�bbi r�szletek az URI-r�l (az Egys�ges Er�forr�s-azonos�t�r�l)
B. f�ggel�k: Tov�bbi r�szletek az XML-r�l (a B�v�thet� Jel�l�nyelvr�l)
C. f�ggel�k: A v�ltoztat�sok jegyz�ke

1. Bevezet�s

Az RDF (Resource Description Framework) egy adatle�r� nyelv, amellyel er�forr�sokr�l sz�l� inform�ci�kat �br�zolhatunk a weben. Ezt els�sorban er�forr�sokkal �sszef�gg� meta-adatok �br�zol�sa c�lj�ra fejlesztett�k ki, mint pl. c�m, szerz�, a weblap utols� m�dos�t�s�nak id�pontja, a webdokumentum szerz�i jogi- �s licenc-inform�ci�i, vagy a k�z�s er�forr�sok hozz�f�rhet�s�gi id�rendje. Emellett, az "er�forr�s" fogalm�nak �ltal�nos�t�sa �tj�n, az RDF k�pes minden olyan dologr�l sz�l� inform�ci� �br�zol�s�ra, mely azonos�that� a weben, akkor is, ha az k�zvetlen�l nem el�rhet�. Ilyen inform�ci� lehet p�ld�ul az elektronikus kereskedelemben forgalmazott �ruk specifik�ci�ja, �ra �s hozz�f�rhet�s�ge, vagy ilyen inform�ci� lehet egy Web felhaszn�l� inform�ci�tov�bb�t�si preferenci�inak a le�r�sa.

Az RDF-et olyan esetekre tervezt�k, amelyekben az eff�le inform�ci�kat nem (csak) emberek sz�m�ra kell megjelen�teni, hanem sz�m�t�g�p-programok seg�ts�g�vel (is) fel kell dolgozni. Az RDF olyan egys�ges keretet biztos�t az ilyen adatok kifejez�s�re, amelyben azok inform�ci�vesztes�g �s jelent�storzul�s n�lk�l �tvihet�k egyik alkalmaz�sb�l a m�sikba. Mivel ez a keret �ltal�nos, az alkalmaz�sok fejleszt�i kihaszn�lhatj�k a k�z�s RDF szintaxiselemz� �s feldolgoz� eszk�z�k el�nyeit. A k�l�nb�z� alkalmaz�sok k�z�tti inform�ci�csere lehet�s�ge pedig azt jelenti, hogy nemcsak azok az alkalmaz�sok haszn�lhatj�k az inform�ci�t, amelyek sz�m�ra azt eredetileg �br�zolt�k, hanem a m�s c�lokra k�sz�lt, k�s�bbi alkalmaz�sok is j�l hasznos�thatj�k.

Az RDF arra az elvre �p�l, hogy a dolgokat webes azonos�t�k, un.egys�ges er�forr�s-azonos�t�k (angolul: Uniform Resource Identifier, vagy URI) seg�ts�g�vel azonos�thatjuk, �s egyszer� tulajdons�gokkal �s tulajdons�g�rt�kekkel le�rhatjuk. Ez lehet�v� teszi az RDF sz�m�ra, hogy az er�forr�sokkal kapcsolatban egyszer� �ll�t�sokat �br�zolhassunk gr�f form�j�ban, ahol a csom�pontok �s az �lek az er�forr�sokat, ezek tulajdons�gait �s a tulajdons�gok �rt�keit reprezent�lj�k.

Hogy az eddig megismert elveket min�l hamarabb konkretiz�lhassuk, p�ldak�ppen vizsg�ljuk meg, hogyan �br�zoljuk az al�bbi kijelent�seket az 1. �br�n szerepl� gr�f seg�ts�g�vel:

"Adott egy alany, amelynek t�pusa: szem�ly, az azonos�t�ja_http://www.w3.org/People/EM/contact#me, a neve Eric Miller, a postal�da-c�me: em@w3.org, �s a szem�lyi c�me_Dr.":

Az 1. �bra azt illusztr�lja, hogy mik�nt haszn�lja az RDF az URI-ket az egyes dolgok azonos�t�s�ra:

Az RDF egy XML alap� szintaxissal �rja le ezeket a gr�fokat, �s ugyanilyen szintaxis form�j�ban t�rt�nik a gr�fok �tvitele is az alkalmaz�sok k�z�tt (ezt RDF/XML szintaxisnak nevezz�k). Az 1. p�lda egy RDF k�dr�szletet tartalmaz, mely az 1. �bratartalm�nak felel meg:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:contact="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/10/swap/pim/contact#">

<contact:Person rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/People/EM/contact#me"> contact:fullNameEric Miller <contact:mailbox rdf:resource="mailto:em@w3.org"/> contact:personalTitleDr.

Figyelj�k meg, hogy ez a k�dr�szlet tartalmaz komplett URI-ket, valamint olyan tulajdons�gokat, amelyeket r�vid�tett form�ban azonos�tottunk (pl.mailbox �s fullName), tov�bb� tartalmazza e k�t tulajdons�g megfelel� �rt�keit (em@w3.org, illetve Eric Miller).

Ugyan�gy, mint a HTML, az RDF/XML is g�ppel feldolgozhat�, �s URI-k felhaszn�l�s�val k�pes �sszekapcsolni az inform�ci�kat a weben kereszt�l. De elt�r�en a hagyom�nyos hipersz�vegt�l, az RDF URI-jei minden azonos�that� dologra hivatkozhatnak, bele�rtve az olyanokat is, amelyek esetleg k�zvetlen�l nem visszakereshet�k a weben (mint p�ld�ul az �l� szem�ly, akit Eric Miller-nek h�vnak). Ennek a haszna az, hogy amellett, hogy le tudunk �rni olyan dolgokat, mint a weblapok, az RDF-fel le tudunk �rni aut�kat, c�geket, embereket, h�resem�nyeket, vagy b�rmi m�st. Tov�bb�, az RDF-ben a tulajdons�goknak maguknak is van URI-j�k amellyel pontosan azonos�tani lehet azt a viszonyt, ami a tulajdons�ggal �sszekapcsolt dolgok k�z�tt fenn�ll.

Az al�bbi dokumentumok mind fontos r�szei az RDF specifik�ci�j�nak (az indirekt hivatkoz�sok linkjeit sz�gletes z�r�jelben szerepeltetj�k):

A tank�nyv c�lja az, hogy bevezet�st ny�jtson az RDF-be, �s le�rjon n�h�ny l�tez� RDF alkalmaz�st, hogy ezzel is seg�tse a rendszertervez�ket �s az alkalmaz�sfejleszt�ket az RDF lehet�s�geinek meg�rt�s�ben �s alkalmaz�s�ban. Ennek megfelel�en, ennek a tank�nyvnek meg kell v�laszolnia az ilyen k�rd�seket:

Ez a tank�nyv egy "nem normat�v" dokumentum, ami azt jelenti, hogy nem ad egy definit�v specifik�ci�t az RDF-r�l. A p�ld�k �s m�s magyar�z� anyagok csup�n arra szolg�lnak, hogy megk�nny�ts�k az olvas� sz�m�ra az RDF meg�rt�s�t, de ezek nem mindig ny�jtanak definit�v, vagy teljesen komplett megold�sokat. Ilyen esetekben az RDF specifik�ci� normat�v r�szeit c�lszer� el�venni. Hogy ehhez kell� seg�ts�get adjon, a tank�nyv ismerteti a t�bbi dokumentum szerep�t a teljes specifik�ci�ban, tov�bb� olyan linkeket tartalmaz a k�l�nb�z� t�m�kat t�rgyal� sz�vegr�szekben, amelyek a normat�v specifik�ci�k megfelel� helyeire mutatnak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek az RDF dokumentumok m�dos�tj�k �s helyesb�tik n�h�ny kor�bban publik�lt RDF specifik�ci� tartalm�t; ilyenek�t, mint a Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification [RDF-MS] �s a Resource Description Framework (RDF) Schema Specification 1.0 [RDF-S]. Ennek eredm�nyek�nt n�h�ny v�ltoz�s t�rt�nt a terminol�gia, a szintaxis �s a fogalmak ter�let�n. A tank�nyv mindig az RDF specifik�ci�k �jabb v�ltozat�ra hivatkozik (ezek felsorol�s�t l�sd a fenti list�ban). Ez�rt azok az olvas�k, akik ismerik a kor�bbi specifik�ci�kat, �s az ezeken alapul� oktat� �s bevezet� anyagokat, sz�m�tsanak arra, hogy k�l�nbs�gek lehetnek a jelenlegi specifik�ci�k �s a kor�bbi dokumentumok k�z�tt. Az RDF t�m�k nyomk�vet� dokumentuma (RDF Issue Tracking) [RDFISSUE] tartalmaz egy list�t azokr�l a probl�m�kr�l, amelyek az el�z� RDF specifik�ci�kkal kapcsolatban felmer�ltek, megadva azt is, hogy ezek mik�nt old�dtak meg a jelenlegi specifik�ci�kban.

2. Kijelent�sek megfogalmaz�sa er�forr�sokr�l

Az RDF-et arra tervezt�k, hogy seg�ts�g�vel egyszer� m�don fogalmazhassunk meg kijelent�seket a Web er�forr�sair�l (r�viden: webforr�sokr�l), p�ld�ul weblapokr�l. Ez a szekci� ismerteti azokat az alapelveket, amelyek alapj�n az RDF ny�jtja ezeket a k�pess�geket. (Az a normat�v specifik�ci�, mely le�rja ezeket az alapelveket, Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa – [RDF-FOGALMAK] dokumentumban tal�lhat�) .

2.1 Alapfogalmak

K�pzelj�k el, hogy ki akarjuk jelenteni egy adott weblapr�l, hogy annak szerz�je egy bizonyos John Smith. A hagyom�nyos form�ja ennek az, hogy valamely term�szetes nyelven, pl. angolul, ny�lt sz�veggel megfogalmazzuk ezt:

**http://www.example.org/index.html**has a **creator** whose value is **John Smith**

(Magyarul: A http://www.example.org/index.html URL-en el�rhet� weblapnak van egy szerz�je nev� tulajdons�ga, amelynek �rt�ke John Smith.)

A kijelent�s egyes r�szeit k�v�r szed�ssel hangs�lyoztuk, hogy illusztr�ljuk: ha le akarjuk �rni valaminek a tulajdons�gait, sz�ks�ges, hogy megnevezz�nk, vagy azonos�tsunk n�h�ny dolgot:

Azt a weblapot, amelyr�l az �ll�t�s sz�l, a weblap URL-j�vel, azaz egys�ges webforr�s-c�m�vel azonos�tottuk. A "szerz�je" (creator) kifejez�st haszn�ltuk a tulajdons�g azonos�t�s�ra, a "John Smith" sz�vegadatot pedig annak a dolognak az azonos�t�s�ra, mely a "szerz�je" tulajdons�g �rt�ke.

Ennek a weblapnak a t�bbi tulajdons�gait is le�rhatn�nk hasonl� angol nyelv� mondatokkal, ahol szint�n az URL-lel azonos�tan�nk a weblapot, �s szavakkal vagy kifejez�sekkel a tulajdons�gokat, �s ezek �rt�keit. P�ld�ul azt a d�tumot, amikor a lapot k�sz�tett�k (creation-date), �s azt a nyelvet (language), amelyen �r�dott, az al�bbi mondatokkal lehetne le�rni:

**http://www.example.org/index.html**has a **creation-date** whose value is **August 16, 1999**
**http://www.example.org/index.html** has a**language** whose value is **English**

Az RDF arra az elvre �p�l, hogy a le�r�sra ker�l� dolognak t�bb tulajdons�ga, a tulajdons�goknak pedig �rt�ke van, �s hogy az er�forr�sok le�rhat�k a fentiekhez hasonl� kijelent�sekkel, amelyek specifik�lj�k az er�forr�sok tulajdons�gait �s a tulajdons�gok �rt�keit. Az RDF egy meghat�rozott terminol�gi�t haszn�l az ilyen kijelent� mondatok k�l�nb�z� r�szeinek a megnevez�s�re. P�ld�ul a mondatnak azt a r�sz�t, amelyik azt azonos�tja, akir�l/amir�l az �ll�t�s sz�l, alanynak nevezi (a p�ld�nkban ez a weblap). Azt a r�szt, amelyik az alany tulajdons�gait, jellemz�it azonos�tja (a p�ld�nkban creator, creation-date,language), �ll�tm�nynak, �s azt a r�szt, amelyik e tulajdons�gok �rt�keit azonos�tja, t�rgynak nevezi. �gy teh�t az al�bbi angol mondatban:

**http://www.example.org/index.html**has a **creator** whose value is **John Smith**

az RDF kifejez�sek, amelyek a mondat egyes r�szeit le�rj�k, az al�bbiak:

De am�g az Angol k�t (angolul tud�) ember k�z�tti kommunik�ci�ra szolg�l, az RDF g_�ppel feldolgozhat�_ �ll�t�sok megfogalmaz�s�ra k�sz�lt. Ahhoz, hogy az ilyen �ll�t�sokat g�pi feldolgoz�sra alkalmass� tegy�k, k�t dologra van sz�ks�g�nk:

Szerencs�re, a Web megl�v� architekt�r�ja mindk�t sz�ks�ges eszk�zt tartalmazza.

Mint kor�bban bemutattuk, a weben m�r rendelkez�sre �ll az azonos�t� egy form�ja, az URL (az egys�ges webforr�s-c�m). Az els� p�ld�ban URL-t haszn�ltunk annak a weblapnak az azonos�t�s�ra, amelyet John Smith k�sz�tett. Az URL egy karakterl�nc, mely oly m�don azonos�tja a webforr�st, hogy �br�zolja annak els�dleges hozz�f�r�si mechanizmus�t (l�nyeg�ben a h�l�zati c�m�t). �m az RDF-ben sz�ks�ges, hogy inform�ci�kat adhassunk meg sok olyan dologr�l is, amelynek nincs h�l�zati c�me (URL-je).

A weben rendelkez�sre �ll az azonos�t�snak egy m�g �ltal�nosabb form�ja ilyen c�lokra, amelyet Egys�ges Er�forr�s-azonos�t�nak (Uniform Resource Identifier-nek vagy URI-nek) nevez�nk. Az URL az URI egy specifikus fajt�ja. Minden URI rendelkezik azzal a tulajdons�ggal, hogy k�l�nb�z� szem�lyek vagy szervezetek egym�st�l f�ggetlen�l kre�lhatnak ilyeneket, �s ezeket b�rminek az azonos�t�s�ra haszn�lhatj�k. Az URI-k nincsenek arra korl�tozva, hogy csak olyan dolgokat azonos�tsanak, amelyek h�l�zati c�mmel rendelkeznek, vagy amelyek sz�m�t�g�pes hozz�f�r�si mechanizmust felt�teleznek. Val�j�ban kre�lhatunk egy URI-t b�rminek az azonos�t�s�ra, amelyre hivatkozni szeretn�nk egy kijelent�sben, bele�rtve:

Ez a nagyobb �ltal�noss�g indokolja, hogy az RDF URI-ket haszn�l annak a mechanizmusnak az alapjak�nt, amellyel az �ll�t�sok alany�t, �ll�tm�ny�t �s t�rgy�t azonos�tja. Szabatosabban fogalmazva: az RDF URI hivatkoz�sokat ([URIS]) haszn�l. Egy URI hivatkoz�s (vagy URIref) egy URI egy opcion�lis er�forr�sr�sz-azonos�t�val (_fragment identifier_-rel) a v�g�n. P�ld�ul a http://www.example.org/index.html#section2 URI hivatkoz�s URI-je: http://www.example.org/index.html, er�forr�sr�sz-azonos�t�ja pedig a "#" karakterrel elv�lasztottSection2 azonos�t�. Az RDF URI hivatkoz�sai [UNICODE] karakterekkel vannak le�rva (l�sd [RDF-FOGALMAK]), lehet�v� t�ve ez�ltal, hogy t�bb nyelven is lehessen ilyen hivatkoz�sokat kre�lni. Az RDF �gy defini�lja az er�forr�s fogalm�t, hogy az b�rmi lehet, ami azonos�that� egy URI hivatkoz�ssal. �gy az RDF gyakorlatilag b�rmilyen dolgokat meg tud nevezni, �s a k�zt�k l�v� viszonyokat is le tudja �rni. Az URI hivatkoz�sok �s az er�forr�sr�sz-azonos�t�k tov�bbi t�rgyal�sa megtal�lhat� az A. f�ggel�kben, valamint az [RDF-FOGALMAK] dokumentum�ban.

A mondatok g�ppel feldolgozhat� m�don val� �br�zol�s�hoz az RDF a B�v�thet� Jel�l�nyelvet (Extensible Markup Language – [XML]) haszn�lja. Az XML-t arra tervezt�k, hogy seg�ts�g�vel b�rki kialak�thassa a saj�t dokumentumform�tum�t, �s azut�n meg is �rhassa a dokumentumait ebben a form�tumban. Az RDF egy specifikus XML jel�l�nyelvet defini�l, amelyet_RDF/XML_-nek nevez�nk, �s amelyet RDF inform�ci�k �br�zol�s�ra, illetve g�pek k�z�tti cser�j�re alkalmazunk. Az 1. fejezetben, az 1. p�lda kapcs�n m�r tal�lkoztunk RDF/XML �br�zol�ssal. Ebben a p�ld�ban szerepelt egy<contact:fullName>, �s egy<contact:personalTitle> teg, amelyek az Eric Miller, illetve a Dr. sz�vegtartalmat hat�rolt�k. Ezek a tegek lehet�v� teszik, hogy az �br�zol�skor �s a feldolgoz�skor a programok meg�rts�k a tegek �ltal k�zrefogott tartalom jelent�s�t. Az XML adattartalom, �s (bizonyos kiv�telekkel) a tegek is tartalmazhatnak [UNICODE] k�dol�s� karaktereket, hogy az RDF lehet�v� tegye a k�l�nb�z� nyelveken megfogalmazott inform�ci� k�zvetlen �br�zol�s�t. A B. f�ggel�k tov�bbi h�tt�r-inform�ci�kkal szolg�l az XML-r�l �ltal�ban. A specifikus XML szintaxist, amelyet az RDF-hez haszn�lunk (RDF/XML), r�szletesebben a 3. fejezett�rgyalja, �s ennek normat�v defin�ci�ja az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban tal�lhat�.

2.2 Az RDF modell

A 2.1 szekci� m�r bepillant�st engedett az RDF mondat alapfogalmaiba: egyr�szt az URI hivatkoz�sok l�nyeg�be, amelyekkel az RDF mondatokban hivatkozott dolgokat azonos�tjuk, m�sr�szt pedig az RDF/XML szintaxisba, amelynek seg�ts�g�vel, g�ppel feldolgozhat� m�don lehet �br�zolni az RDF mondatait. Erre a h�tt�r-ismeretre t�maszkodva, ez a szekci� le�rja, hogy az RDF-ben mik�nt haszn�ljuk az URI hivatkoz�sokat az er�forr�sokkal kapcsolatos �ll�t�sok megfogalmaz�s�ra. Az el�z� fejezetben l�ttuk, hogy az RDF arra az elvre �p�lt, hogy olyan elemi �ll�t�sokat fogalmazhassunk meg az er�forr�sokr�l, ahol minden mondat csup�n egy alanyt, egy �ll�tm�nyt, �s egy t�rgyat tartalmaz. Az al�bbi angol nyelv� mondat:

**http://www.example.org/index.html**has a **creator** whose value is **John Smith**

egy olyan RDF mondattal �br�zolhat�, mely az al�bbi mondatr�szeket tartalmazza:

Figyelj�k meg, hogy itt az eredeti mondatnak nemcsak az alany�t, de az �ll�tm�ny�t �s a t�rgy�t is egy-egy URI-vel �br�zoltuk ahelyett, hogy a "creator", illetve a "John Smith" szavakat haszn�ltuk volna. (Az URI ilyen haszn�lat�nak hat�sait k�s�bb t�rgyaljuk ebben a szekci�ban.)

Az RDF az �ll�t�sokat egy gr�f csom�pontjaival �s �leivel modellezi. Az RDF gr�fmodellj�t az[RDF-FOGALMAK] dokumentum ismerteti b�vebben. Ebben a modellben egy kijelent�st az al�bbi m�don �br�zolunk:

Ennek megfelel�en, a fenti RDF mondatot a 2. �br�nszerepl� gr�ffal �br�zolhatjuk:

Ehhez hasonl� �ll�t�sok csoportj�t is ugyan�gy, a nekik megfelel� csom�pontokkal �s �lekkel �br�zolhatjuk. A kor�bbi p�ld�kb�l ismert m�sik k�t angol mondatot:

**http://www.example.org/index.html**has a **creation-date** whose value is **August 16, 1999**
**http://www.example.org/index.html** has a**language** whose value is **English**

a 3. �br�n szerepl� gr�f-r�szlettel lehetne �br�zolni, amelyben megfelel� URI hivatkoz�sokat haszn�lunk a "creation-date" �s a "language" tulajdons�gok azonos�t�s�ra:

A 3. �bra azt is illusztr�lja, hogy az RDF kijelent�seinek t�rgyai egyar�nt lehetnek URI hivatkoz�sok �s konstans �rt�kek (�n. liter�lok). Ez ut�bbiakat olyan karakterl�ncokkal �br�zoljuk, amelyek a tulajdons�gok �rt�keit reprezent�lj�k. (Ahttp://purl.org/dc/elements/1.1/language tulajdons�g eset�ben a liter�l egy nemzetk�zi szabv�ny szerinti k�tbet�s k�d, mely egyezm�nyesen az Angolt jelenti. Liter�lokat azonban nem haszn�lhatunk az RDF �ll�t�sok alanyak�nt vagy �ll�tm�nyak�nt. Az RDF gr�fok megrajzol�sakor azokat a csom�pontokat, amelyeket URI-vel azonos�tunk, ellipszissel �br�zoljuk, m�g az olyan csom�pontokat, amelyeket liter�llal adunk meg, sz�gletes dobozok reprezent�lj�k. (Azokat az egyszer� karakterl�nc-liter�lokat, amelyeket ebben a p�ld�ban haszn�ltunk, t�pus n�lk�li liter�loknak (plain literals) nevezz�k, megk�l�nb�ztet�s�l a tipiz�lt liter�lokt�l (typed literals), amelyek ismertet�s�re majd a 2.4 szekci�ban ker�l sor. A k�l�nb�z� liter�lt�pusokat, amelyeket az RDF-ben haszn�lhatunk, az [RDF-FOGALMAK] dokumentuma defini�lja. Mind a tipiz�lt, mind a t�pus n�lk�li liter�lok megadhat�k [UNICODE] k�dol�s� karakterekkel, hogy lehet�v� v�lj�k a k�l�nb�z� nyelveken megfogalmazott inform�ci�k k�zvetlen �br�zol�sa.

Sokszor nem az a legalkalmasabb �br�zol�s, hogy gr�fokat rajzolunk, amikor m�g vitatjuk a tartalmukat. Van egy alternat�v m�dja is az �ll�t�sok le�r�s�nak: a tripletek m�dszere (triples). A tripletekkel t�rt�n� �br�zol�s sor�n a gr�fban szerepl� minden kijelent�st egy egyszer� alany-�ll�tm�ny-t�rgy h�rmassal �runk le, ebben a sorrendben. P�ld�ul a 3. �br�n szerepl� h�rom �ll�t�st a tripletek m�dszer�vel �gy jegyezn�nk le:

http://www.example.org/index.html http://purl.org/dc/elements/1.1/creator http://www.example.org/staffid/85740 .

http://www.example.org/index.html http://www.example.org/terms/creation-date "August 16, 1999" .

http://www.example.org/index.html http://purl.org/dc/elements/1.1/language "en" .

Minden triplet egy-egy olyan �l a gr�fban, mely egy kezd�-, �s egy v�gcsom�ponttal rendelkezik (ez a kijelent�s alanya �s t�rgya). Szemben a rajzolt gr�ffal, de hasonl�an az eredeti kijelent�sekhez, a tripletes �r�sm�d megk�v�nja, hogy a megfelel� csom�pontokat k�l�n-k�l�n azonos�tsuk minden kijelent�sben, amelyben megjelennek. �gy teh�t, p�ld�ul, ahttp://www.example.org/index.html azonos�t� h�romszor is megjelenik, ha tripletekkel �br�zoljuk a gr�fot, m�g a rajzolt gr�f eset�ben csak egyszer. Ennek ellen�re a tripletek pontosan ugyanazt az inform�ci�t reprezent�lj�k, mint a rajzolt gr�f. �s ez egy kulcsk�rd�s. Ami ugyanis alapvet� az RDF-ben, az a kijelent�sek gr�fmodellje. Az a konkr�t m�d, azonban, ahogyan le�rjuk, vagy lerajzoljuk a gr�fmodellt, csup�n m�sodlagos.

A komplett tripletes �r�sm�d azt ig�nyli, hogy az URI hivatkoz�sokat hegyes z�r�jelek k�z�tt, teljes terjedelm�kben ki�rjuk, �m ez, mint a fenti p�lda is mutatja, nagyon hossz� mondatokat eredm�nyez a lapon. Ennek elker�l�se c�lj�b�l (�s k�nyelmi okokb�l is), ebben a tank�nyvben a tripletek URI hivatkoz�sainak egy r�vid�tett form�j�t haszn�ljuk (ugyanezt a r�vid�tett form�t alkalmazza a t�bbi RDF dokumentum is). Itt a r�vid�t�s egy XML min�s�tett n�v (qualified name, vagy Qname) haszn�lat�t jelenti, hegyes z�r�jelek n�lk�l, mely az URI hivatkoz�s egy r�vid�tett v�ltozat�nak felel meg. (A min�s�tett neveket a B. f�ggel�k t�rgyalja r�szletesebben). A min�s�tett n�v egy el�t�t-nevet (�n. prefixet) tartalmaz, mely egy n�vt�r URI-hez van rendelve. A prefixet egy kett�spont, majd pedig egy helyi n�v k�veti. A teljes URI hivatkoz�st a min�s�tett n�vb�l �gy �ll�tjuk vissza, hogy egy lok�lis nevet toldunk ahhoz a n�vt�r URI-hez, mely a prefixhez van rendelve. �gy teh�t, ha pl. a foo prefix a http://example.org/somewhere/n�vt�r-URI-hez van rendelve, akkor a foo:bar min�s�tett n�vre r�vid�l le a http://example.org/somewhere/bar URI hivatkoz�s. Tank�nyv�nk p�ld�i t�bb "j�l ismert" min�s�tettn�v-prefixet haszn�lnak an�lk�l, hogy ezeket minden egyes alkalommal explicit m�don defini�ln�k. Az ilyen prefixeket �s az el�re hozz�juk rendelt n�vt�r-URI-ket az al�bbi lista tartalmazza:

prefix = rdf:, n�vt�r-URI =http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
prefix = rdfs:, n�vt�r-URI =http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
prefix = dc:, n�vt�r-URI =http://purl.org/dc/elements/1.1/
prefix = owl:, n�vt�r-URI =http://www.w3.org/2002/07/owl#
prefix = ex:, n�vt�r-URI = http://www.example.org/(vagy .com )
prefix = xsd:, n�vt�r-URI =http://www.w3.org/2001/XMLSchema#

A list�ban szerepl� ex: prefixnek, mely az "example" kifejez�s r�vid�t�se, �s amelyet a p�ld�inkban �ltal�nosan haszn�lunk, t�bb vari�nsa is meg fog jelenni a tank�nyv�nkben. Az adott p�lda jellege szerint ezek �ltal�ban ilyenek, mint:

prefix = exterms:, n�vt�r-URI =http://www.example.org/terms/ (olyan fogalmak n�vt�r-azonos�t�jak�nt, amelyeket egy p�ldabeli szervezet haszn�l),

prefix = exstaff:, n�vt�r-URI =http://www.example.org/staffid/ (olyan kifejez�sek n�vt�r-azonos�t�jak�nt, amelyek egy szervezet szem�lyi azonos�t�i),

prefix = ex2:, n�vt�r-URI =http://www.domain2.example.org/ (egy m�sodik p�ldabeli szervezet fogalmainak n�vt�r-azonos�t�jak�nt), �s �gy tov�bb.

Ezzel a r�vid�t�si mechanizmussal az el�z� h�rom, hossz� tripletet �gy �rhatjuk:

ex:index.html dc:creator exstaff:85740 .

ex:index.html exterms:creation-date "August 16, 1999" .

ex:index.html dc:language "en" .

L�ttuk, hogy az RDF, szavak helyett, URI hivatkoz�sokat haszn�l a kijelent�sekben szerepl� dolgok megnevez�s�re. Az URI-k egy meghat�rozott halmaz�t – k�l�n�sen, amelyik valamilyen specifikus c�lra szolg�l – az RDF sz�k�szletnek (vocabulary) nevezi. Az ilyen sz�k�szletben szerepl� URI hivatkoz�sokat gyakran �gy szervezik, hogy ezek olyan min�s�tett nevekkel legyenek �br�zolhat�k, amelyek egy k�z�s prefixet (el�t�t-nevet) haszn�lnak. Vagyis, egy k�z�s n�vt�r-URI-t v�lasztanak a sz�k�szlet �sszes kifejez�se sz�m�ra, s ez tipikusan egy olyan URI, mely annak a szem�lynek vagy szervezetnek az ellen�rz�se alatt �ll, aki/amely a sz�k�szletet defini�lta. A sz�k�szletben szerepl� URI-ket �gy alak�tj�k ki, hogy a k�z�s n�vt�r-URI v�g�hez egy lok�lis nevet toldanak. Az ilyen URI-k azut�n egy olyan halmazt alkotnak, amelyek egy k�z�s prefixszel azonos�that�k. P�ld�ul, ahogyan az el�z� p�ld�kn�l is l�ttuk, egy szervezet, mondjuk az example.org, defini�lhat egy sz�k�szletet olyan URI hivatkoz�sokb�l, amelyek a http://www.example.org/terms/karakterl�nccal kezd�dnek, s ez azoknak a kifejez�seknek a k�z�s nev�t jelenti, amelyeket ez a szervezet saj�t �zleti k�r�ben haszn�l (pl. "Gy�rt�s d�tuma" vagy "Term�k"). Ugyanez a szervezet defini�lhat egy m�sik sz�k�szletet is, pl. az alkalmazottainak az azonos�t�ib�l, amelyet ahttp://www.example.org/staffid/ n�vt�r-URI-hez kapcsol. Az RDF ugyanezt a gyakorlatot k�veti, amikor egy saj�t sz�k�szletet defini�l olyan kifejez�sekb�l, amelyeknek az RDF-ben meghat�rozott jelent�s�k van. Az RDF saj�t sz�k�szlet�nek URI-jei mind ahttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# teljes prefixszel kezd�dnek, amely konvencion�lisan az rdf:min�s�tettn�v-prefixhez van rendelve. Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv, amelyet az 5. fejezet t�rgyal r�szletesebben, defini�l egy tov�bbi sz�k�szletet is, amelynek n�vt�r URI-je ahttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema# , �s ez hagyom�nyosan azrdfs: min�s�tettn�v-prefixhez van rendelve. Egy min�s�tettn�v-prefixet teh�t mindig egy bizonyos sz�k�szlettel kapcsolatban haszn�lunk, s �gy a prefixet gyakran az adott sz�k�szlet nev�nek tekintj�k (�gy p�ld�ul az RDF S�ma sz�k�szlet�t �gy h�vjuk, hogy "rdfs: sz�k�szlet".)

A k�z�s URI prefixek haszn�lata teh�t megfelel� m�dszer arra, hogy azokat az URI hivatkoz�sokat, amelyek egy adott terminol�gi�hoz kapcsol�dnak, egy k�z�s halmazba szervezz�k. Ez azonban csup�n egy konvenci�. Az RDF modell csak teljes URI hivatkoz�sokat ismer fel; teh�t nem l�t bele az URI-kbe, �s nincs is tudom�sa ezek strukt�r�j�r�l. M�g kevesebbet tud arr�l, hogy valamif�le kapcsolat van ezek k�z�tt azon az alapon, hogy azonos prefixet haszn�lnak (l�sd a t�ma tov�bbi t�rgyal�s�t az A. f�ggel�kben). Mi t�bb, azt sem z�rja ki semmi, hogy a k�l�nb�z� prefix� URI hivatkoz�sokat egyazon sz�k�szlet r�sz�nek tekints�k. Egy adott szervezet, folyamat, szoftvereszk�z stb. defini�lhat egy saj�t sz�k�szletet oly m�don is, hogy felvesz a sz�k�szlet�be olyan URI hivatkoz�sokat, amelyek idegen sz�k�szletekben vannak defini�lva.

Az sem ritka, hogy egy szervezet olyan webforr�s URL-jek�nt is haszn�lja valamelyik sz�k�szlet n�vt�r-URI-j�t, mely tov�bbi adatokat tartalmaz az adott sz�k�szletr�l. P�ld�ul, mint kor�bban l�ttuk, a dc: prefix a http://purl.org/dc/elements/1.1/ n�vt�r-URI-hez van kapcsolva. Ez t�nylegesen a Dublin Core sz�k�szletre hivatkozik, amelyet a 6.1 szekci�ban r�szletez�nk. Ha ezt az URI-t megadjuk egy b�ng�sz�nek, akkor hozz�f�rhet�nk a Dublin Core sz�k�szlettel kapcsolatos kieg�sz�t� inform�ci�khoz (konkr�tan egy RDF s�m�hoz). Azonban ez is csup�n egy konvenci�. Az RDF nem felt�telezi, hogy egy n�vt�r-URI visszakereshet� webforr�sra mutat (a B. f�ggel�kben megtal�lhat� e t�ma tov�bbi diszkusszi�ja).

Tank�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben a sz�k�szlet kifejez�ssel mindig olyan URI hivatkoz�sok halmaz�ra utalunk, amelyet valamilyen specifikus c�lra defini�ltak. Ilyenek pl. azok az URI hivatkoz�sok, amelyeket az RDF a saj�t haszn�lat�ra defini�lt, vagy azok, amelyeket a p�ld�kban gyakran szerepl�example.org defini�lt az alkalmazottai azonos�t�s�ra. A_n�vt�r_ kifejez�st pedig a tov�bbiakban kiz�r�lag akkor haszn�ljuk, amikor specifikusan az XML n�vt�r szintaktikai fogalm�ra gondolunk (vagy amikor egy olyan URI-re hivatkozunk, amely egy min�s�tett n�v prefix�hez van rendelve).

A k�l�nb�z� sz�k�szletekb�l sz�rmaz� URI hivatkoz�sok szabadon keverhet�k az RDF gr�fokban. P�ld�ul a 3. �br�n szerepl� gr�f h�rom sz�k�szletb�l (xterms:, exstaff: �sdc: ) haszn�l URI hivatkoz�sokat. Ugyan�gy, az RDF nem korl�tozza azt sem, hogy h�ny kijelent�s haszn�lhatja ugyanazt az URI hivatkoz�st �ll�tm�nyk�nt egy gr�fban ugyanannak az er�forr�snak a le�r�s�ra. P�ld�ul, ha azex:index.html weblapot John Smith-szel k�z�sen, t�bb szerz� k�sz�tette volna, akkor mondjuk az example.org �gy adhatn� meg a weblap szerz�inek a nev�t:

ex:index.html dc:creator exstaff:85740 .

ex:index.html dc:creator exstaff:27354 .

ex:index.html dc:creator exstaff:00816 .

Ezek a p�ld�k tal�n m�r kezdik �rz�keltetni annak az RDF elvnek n�h�ny el�ny�t, hogy alapvet�en URI hivatkoz�sokat (r�viden URIref-eket) haszn�lunk a dolgok azonos�t�s�ra. P�ld�ul az els� �ll�t�sban, ahelyett, hogy a weblap szerz�j�nek a nev�t a "John Smith" karakterl�nccal azonos�tan�nk, hozz�rendelt�nk egy URI hivatkoz�st, mely ebben az esetben John Smith alkalmazott-azonos�t�j�ra �p�l, �s �gy n�z ki:http://www.example.org/staffid/85740. Az URIref haszn�lata ebben az esetben p�ld�ul azzal az el�nnyel j�r, hogy a kijelent�s alany�nak azonos�t�sa pontosabb lehet. Vagyis, a szerz� itt nem csup�n a "John Smith" karakterl�nc, vagy b�rki, a sok ezer John Smith k�z�l, hanem egy bizonyos John Smith, aki ehhez az URIref-hez van asszoci�lva (b�rki legyen is a szerz�, az URIref defini�lja a megfelel� asszoci�ci�t). M�g tov�bb menve: minthogy l�tezik egy URIref, amely John Smith-re hivatkozik, � most m�r egy teljes �rt�k� er�forr�s, �s �gy tov�bbi inform�ci�kat is megadhatunk r�la oly m�don, hogy �jabb RDF kijelent�seket �runk, amelyekben John Smith URIref-je lesz az alany. A 4. �bra tov�bbi adatokat �br�zol John Smith-r�l, az index.html weblap szerz�j�r�l: konkr�tan a nev�t (name) �s az �letkor�t (age).

Ez a p�lda azt is illusztr�lja, hogy az RDF kijelent�sekben �ll�tm�nyk�nt is haszn�lhatunk URI hivatkoz�sokat. Vagyis ahelyett, hogy ilyen szavakat, vagy karakterl�ncokat haszn�ln�nk itt a tulajdons�gok azonos�t�s�ra, mint a "creator" �s a "name", az RDF-ben ink�bb URI hivatkoz�sokat haszn�lunk ilyen c�lra. Ennek a lehet�s�ge t�bb okb�l is fontos. El�sz�r is: ez egy�rtelm�en megk�l�nb�zteti az egyik k�rnyezetben defini�lt tulajdons�got egy m�sik k�rnyezetben defini�ltt�l, amikor azonos karakterl�nccal �br�zolnak k�l�nf�lek�ppen �rtelmezett tulajdons�gokat. P�ld�ul a 4. �br�n bemutatott p�ld�ban az example.org a "name" kifejez�st haszn�lja valakinek a teljes nev�re gondolva, amelynek az �rt�k�t egy karakterl�nc-liter�llal �rj�k ki (pl. "John Smith"), de valaki m�s a "name" alatt esetleg eg�szen m�st �rt (pl. egy programban szerepl� v�ltoz� nev�t). Ha teh�t egy program, amelyik t�bb forr�sb�l igyekszik adatokat egyes�teni, s �gy t�bb webforr�sb�l is beolvassa a "name" karakterl�ncot, mint egy tulajdons�g azonos�t�j�t, nem biztos, hogy k�pes lesz megk�l�nb�ztetni a k�t "name" jelent�s�t. Ha azonban az egyik szervezet, mondjuk ahttp://www.example.org/terms/name URI -t haszn�lja, egy m�sik pedig a http://www.domain2.example.org/genealogy/terms/nameURI-t, akkor vil�gos, hogy itt k�t k�l�nb�z� "name" tulajdons�gr�l van sz�, m�g akkor is, ha az adott program automatikusan nem tudn� eld�nteni a k�l�nb�z�s�g k�rd�s�t. Emellett a tulajdons�gok URI hivatkoz�sokkal t�rt�n� azonos�t�sa lehet�v� teszi, hogy magukat a tulajdons�gokat is er�forr�soknak tekints�k, s �gy tov�bbi inform�ci�kat regisztr�lhassunk r�luk (pl. az angol nyelv� le�r�s�t annak, hogy az example.org mit �rt az alatt, hogy "name"). Ezt, a John Smith eset�vel anal�g m�don, olyan tov�bbi RDF kijelent�sekkel adhatjuk meg, amelyeknek a k�z�s alanya a "name" tulajdons�g URIref-je lesz.

Mindemellett, az URI hivatkoz�soknak alanyk�nt, �ll�tm�nyk�nt �s t�rgyk�nt t�rt�n� haszn�lata az RDF kijelent�sekben �szt�nzi �s t�mogatja a k�z�s sz�k�szletek fejleszt�s�t �s k�z�s haszn�lat�t a weben. A fejleszt�k ugyanis �gy felfedezhetik, �s elkezdhetik alkalmazni azokat a sz�k�szleteket, amelyeket m�sok m�r haszn�lnak a saj�t adat�br�zol�saikhoz, �s ez a k�z�s haszn�lat a fogalmak k�z�s �rtelmez�s�t is jelenti. Ha p�ld�ul az al�bbi triplet:

ex:index.html dc:creator exstaff:85740 .

dc:creator nev� �ll�tm�ny�t teljes URI hivatkoz�ss� terjesztj�k ki, egy egy�rtelm� URI hivatkoz�st kapunk a "creator" nev� attrib�tumra a Dublin Core meta-adatok halmaz�ban. (Ez olyan attrib�tumok sz�les k�rben haszn�lt gy�jtem�nye, amelyekkel sokf�le inform�ci�forr�s alapvet� tulajdons�gai le�rhat�k – ahogy azt a 6.1 szekci�ban b�vebben t�rgyaljuk). A fenti triplet �r�ja l�nyeg�ben azt jelenti ki, hogy a viszony a (http://www.example.org/index.html URI-vel azonos�tott) weblap, �s annak meghat�rozott szerz�je k�z�tt (akit ahttp://www.example.org/staffid/85740 URI azonos�t), nem m�s, mint az a fogalom, amelyet ahttp://purl.org/dc/elements/1.1/creator URI azonos�t. Ha m�rmostegy m�sikfejleszt�, aki ismeri a Dublin Core sz�k�szletet, vagy aki r�j�n (pl. a weben t�rt�n� keres�ssel), hogy mi a dc:creator pontos jelent�se, az meg�rti azt is, hogy mit jelent a fenti tripletben kijelentett viszony. �s t�maszkodva erre a meg�rt�sre, ez a fejleszt� tud olyan programot �rni, amely e fogalom jelent�s�nek megfelel�en k�pes m�k�dni, amikor feldolgozza adc:creator �ll�tm�nyt tartalmaz� tripletet.

Term�szetesen,ez a kedvez� hat�s olyan ar�nyban n�, amilyen ar�nyban terjed az URI hivatkoz�sok haszn�lata a dolgok azonos�t�s�ra a liter�lok helyett; pl. az olyan URI hivatkoz�sok haszn�lata, mint az exstaff:85740 �s adc:creator az olyan karakterl�nc-liter�lok helyett, mint"John Smith" �s "creator". �m m�g egy ilyen kedvez� trend sem k�pes �nmag�ban l�trehozni a k�v�nt hat�st, mert m�g �gy is el�fordulhat, hogy k�t k�l�nb�z� URI-vel hivatkozunk ugyanarra a fogalomra. Ez�rt az a j� megold�s, hogy amikor csak lehet, pr�b�ljuk meg l�tez� sz�k�szletekb�l import�lni a fogalmainkat, pl. olyanokb�l, mint a Dublin Core, ahelyett, hogy �jakat tal�ln�nk ki, amelyekkel esetleg �tfedn�nk a m�r l�tez�, stabil �s elterjedt sz�k�szleteket. Ugyanis folyamatosan fejlesztenek sz�k�szleteket a weben specifikus alkalmaz�sok c�ljaira, ahogyan azt a 6. fejezetben l�tni fogjuk. Azonban, ha keletkeznek is olykor szinonim�k, m�gis az a t�ny, hogy ezek a k�l�nb�z� URI hivatkoz�sok a k�z�sen haszn�lt "webt�rben" ker�lnek felhaszn�l�sra, kedvez� lehet�s�get teremt mind az elt�r� hivatkoz�sok k�z�tti l�nyegi azonoss�g felismer�s�re, mind pedig a k�z�s hivatkoz�sok haszn�lat�nak elterjed�s�re.

Indokolt tov�bb� k�l�nbs�get tenni a k�z�tt a jelent�s k�z�tt, amelyet_maga_ az RDF asszoci�l azokhoz a kifejez�sekhez, amelyeket az RDF kijelent�sekben haszn�lunk (mint pl. a dc:creator az el�z� p�ld�ban), valamint azok k�z�tt az egy�b, k�v�lr�l defini�lt_jelent�sek k�z�tt, amelyeket az emberek (vagy emberek �ltal �rt_programok) asszoci�lhatnak ezekhez a kifejez�sekhez. Mint nyelv, az RDF csup�n h�rom dolgot defini�l k�zvetlen�l: egyr�szt az alany-�ll�tm�ny-t�rgy tripletek gr�f-szintaxis�t, m�sr�szt azrdf: sz�k�szletben szerepl� URI hivatkoz�sokhoz kapcsol�d� bizonyos jelent�seket, �s harmadr�szt, n�h�ny olyan fogalmat, amelyekkel k�s�bb foglalkozunk; ezeknek a dolgoknak a normat�v defin�ci�ja az [RDF-SZEMANTIKA] �s az [RDF-FOGALMAK] dokumentumban tal�lhat�. Az RDF azonban nem defini�lja az RDF �ll�t�sokban haszn�lhat� olyan kifejez�sek jelent�s�t, amelyeket m�s sz�k�szletek tartalmaznak (mint pl.dc:creator). V�rhat�, hogy tov�bbi specifikus sz�k�szleteket fognak majd �ssze�ll�tani, s ezek kifejez�seihez specifikus jelent�seket fognak t�rs�tani, de ez m�r az RDF-en k�v�l t�rt�nik. Azok az RDF kijelent�sek, amelyek az ilyen sz�k�szletekb�l haszn�lnak fel URI hivatkoz�sokat, �tvihetik az ezekhez t�rsul� specifikus jelent�seket azokhoz az emberekhez, akik ismerik az adott sz�k�szleteket, �s �tvihetik az olyan alkalmaz�sokhoz is, amelyek k�pesek ezeket a sz�k�szleteket feldolgozni; nem mondanak azonban semmit az olyan RDF alkalmaz�sok sz�m�ra, amelyeket nem kifejezetten az ilyen sz�k�szletek feldolgoz�s�ra terveztek.

P�ld�ul: az emberek meghat�rozott jelent�st asszoci�lhatnak az al�bbi triplethez:

ex:index.html dc:creator exstaff:85740 .

azon az alapon, hogy �rtik, mit jelent a "creator" sz� adc:creator URI hivatkoz�sban, vagy azon az alapon, hogy meg�rtett�k a Dublin Core sz�k�szlet dc:creator attrib�tum�nak a defin�ci�j�t. Azonban, egy tetsz�leges RDF alkalmaz�s szemsz�g�b�l n�zve, a fenti triplet ak�r valami eff�le is lehetne:

fy:joefy.iunm ed:dsfbups fytubgg:85740 .

legal�bbis, ami a triplet be�p�tett jelent�s�t illeti. Egy term�szetes nyelv� sz�veg, amelyik az interneten le�rn� a dc:creatorjelent�s�t, szint�n nem reprezent�lna semmi olyan tov�bbi jelent�st, amelyet egy tetsz�leges alkalmaz�s k�zvetlen�l haszn�lni tudna.

Term�szetesen, egy adott sz�k�szletb�l sz�rmaz� URI hivatkoz�sokat akkor is haszn�lhatn�nk egy RDF kijelent�sben, ha egy konkr�t alkalmaz�s nem lenne k�pes semmilyen jelent�st t�rs�tani hozz�juk. P�ld�ul egy RDF alapszoftver felismeri ugyan, hogy ez egy RDF kijelent�s, �s hogy azed:dsfbups az �ll�tm�nya stb., de bizony�ra nem t�rs�tana olyan speci�lis jelent�st a triplet ed:dsfbups URIref-j�hez, mint amilyent a sz�k�szlet fejleszt�je t�rs�tott hozz�. A fejleszt�k viszont, azon az alapon, hogy meg�rtett�k egy adott sz�k�szlet jelent�s�t, �rhatnak olyan RDF alkalmaz�sokat, amelyek a sz�k�szlet URI-jeihez kapcsolt jelent�seknek megfelel� viselked�st mutatnak. Ez akkor is igaz, ha ezek a jelent�sek nem hozz�f�rhet�ek a t�bbi alkalmaz�s sz�m�ra, amelyeket nem ilyen alapon k�sz�tettek.

E felismer�sek eredm�nyk�nt, az RDF lehet�s�get biztos�t arra, hogy olyan kijelent�seket tegy�nk, amelyeket az alkalmaz�sok k�nnyebben fel tudnak dolgozni. Egy alkalmaz�s ugyan val�j�ban nem sokkal t�bbet "�rt" az RDF kijelent�sekb�l, mint amennyit mondjuk egy adatb�zis-kezel� szoftver "�rt" az olyan fogalmakb�l, mint "alkalmazott", vagy "havi b�re", amikor feldolgoz egy ilyen lek�rdez�st, mint pl. SELECT Alkalmazott Neve WHERE Havi b�re > 120 000. Ennek ellen�re, ha az RDF alkalmaz�st megfelel�en �rtuk meg, az m�gis k�pes lesz olyan m�don kezelni az RDF �ll�t�sokat, hogy �gy t�nik, mintha val�ban �rten� �ket (mint ahogy egy adatb�zis-kezel� �s az alkalmaz�sai is �rtelmes munk�t k�pesek v�gezni, amikor feldolgozz�k az alkalmazotti �s b�rsz�mfejt�si adatokat, noha nem tudj�k, mit jelent az "alkalmazott" vagy a "havi b�re" kifejez�s).

Tegy�k fel, hogy egy alkalmaz�sfejleszt� szeretne egy olyan alkalmaz�st �rni, amelyik kikeresn� a weben az �sszes min�s�tett k�nyv �sszes olvas�i min�s�t�s�t, �s k�sz�tene ezek alapj�n, k�nyvenk�nt, egy �tlagolt min�s�t�st, amit azut�n egy dinamikus weblapon visszatenne a webre. Egy m�sik webhely programja pedig k�s�bb venn� ezt a list�t, �s k�sz�tene ennek alapj�n egy m�sik dinamikus weblapot, mondjuk, "A legmagasabbra �rt�kelt k�nyvek 10-es top-list�ja" c�mmel. Gondoljuk meg, hogy az ilyen alkalmaz�sok szempontj�b�l milyen �ri�si seg�ts�get jelentene egy �ltal�nosan hozz�f�rhet�, k�z�s sz�k�szlet a k�nyvek min�s�t�si fogalmair�l, �s egy m�sik k�z�s sz�k�szlet azokb�l az URI hivatkoz�sokb�l, amelyek a min�s�tett k�nyveket azonos�tj�k. Az RDF alkalmaz�sa lehet�v� teszi az egy�nek sz�m�ra az ilyen sz�k�szletek k�z�s fejleszt�s�t, �s �gy fokozatosan kialakulhat egy k�lcs�n�s �rdekl�d�sre sz�mot tart�, �s egyre n�vekv� k�pess�g� (mert egyre t�bb k�zrem�k�d�t aktiviz�l�) inform�ci�b�zis a k�nyvekr�l a weben. Ugyanez az elv �rv�nyes a t�bbi, hatalmas mennyis�g� �rt�kes inform�ci�ra is, amelyet az emberek nap mint nap produk�lnak t�m�k ezreir�l az interneten.

Az RDF �ll�t�sok nagyon hasonl�ak t�bb m�s, ismert adatform�tumhoz, amelyet inform�ci�k r�gz�t�s�re haszn�lnak, mint p�ld�ul:

Az ilyen form�tum� inform�ci�k (egy minim�lis form�tum-konverzi�val) RDF kijelent�sekk�nt is interpret�lhat�k, lehet�v� t�ve ily m�don, hogy az RDF seg�ts�g�vel sokf�le forr�sb�l adatokat integr�lhassunk.

2.3 Struktur�lt tulajdons�g�rt�kek �s �res csom�pontok

Nagyon k�nny� lenne az �let, ha a dolgokr�l r�gz�tend� inform�ci�k m�r eleve a fentebb illusztr�lt, egyszer� RDF kijelent�sek form�j�ban �lln�nak rendelkez�s�nkre. Sajnos azonban, a val� vil�g legt�bb adata enn�l j�val �sszetettebb szerkezet�, legal�bbis ami a k�ls� megjelen�s�t illeti. P�ld�ul a kedvenc p�ld�nkban azt az inform�ci�t, mely a John Smith �ltal kre�lt weblap keletkez�si d�tum�t r�gz�ti az exterms:creation-datetulajdons�g �rt�kek�nt, egyetlen t�pus n�lk�li liter�l form�j�ban �br�zoltuk. De mi lenne, ha ezt a tulajdons�got h�rom, k�l�n is kezelhet� inform�ci�k�nt, mondjuk �v, h�nap �s nap form�ban kellene r�gz�teni? Vagy, ha John Smith szem�lyi adatait, mondjuk a lakc�m�t kellene regisztr�lni? Term�szetesen, ki�rhatn�nk a teljes c�met ak�r egyetlen t�pus n�lk�li liter�l form�j�ban is, mint ahogy ebben a tripletben tessz�k:

exstaff:85740 exterms:address "1501 Grant Avenue, Bedford, Massachusetts 01730" .

De hogyan j�rn�nk el akkor, ha a c�met egy olyan _strukt�ra_form�j�ban kellene r�gz�teni, mely k�l�n is kezelhet� adatk�nt �br�zolja az utca, a v�ros, az �llam �s az ir�ny�t�sz�m (street, city, state, �s postal code) �rt�keit? Hogyan lehetne ezt le�rni RDF-ben?

Az eff�le struktur�lt inform�ci�t �gy �br�zoljuk az RDF-ben, hogy az olyan �sszetett adatot, mint pl. John Smith lakc�me, egy �n�ll� er�forr�snak tekintj�k, �s azut�n elemi kijelent�seket fogalmazunk meg err�l az �j er�forr�sr�l. Mivel ehhez az RDF gr�fban el�bb komponenseire kell bontanunk John Smith c�m�t, ez�rt a c�mfogalom sz�m�ra k�sz�t�nk egy �j csom�pontot, amelyet egy �j URI hivatkoz�ssal azonos�tunk. (Ez lehet pl.http://www.example.org/addressid/85740, amelyetexaddressid:85740 form�ban r�vid�t�nk). Ezut�n m�r tov�bbi �lek �s csom�pontok seg�ts�g�vel �br�zolhatjuk az elemi inform�ci�k r�gz�t�s�hez sz�ks�ges RDF kijelent�seket, amelyek mindegyik�ben az �j csom�pont lesz az alany, am�g v�g�l ki nem alakul az 5. �br�n l�that� gr�f:

Ugyanez triplet form�ban �rva:

exstaff:85740 exterms:address exaddressid:85740 . exaddressid:85740 exterms:street "1501 Grant Avenue" . exaddressid:85740 exterms:city "Bedford" . exaddressid:85740 exterms:state "Massachusetts" . exaddressid:85740 exterms:postalCode "01730" .

Az RDF-ben a struktur�lt inform�ci�k �br�zol�sa sz�mos ilyen "k�zb�ls�" URIref el��ll�t�s�t ig�nyelheti, mint az exaddressid:85740, ha sok olyan �sszetett fogalmat kell �br�zolnunk, mint John Smith lakc�me. Mivel azonban az ilyen seg�dfogalmakra �ltal�ban nem kell az adott gr�fon k�v�lr�l hivatkozni, ez�rt �ltal�ban nincs is sz�ks�g glob�lis azonos�t�kra az el�r�s�kh�z. Amikor teh�t gr�ffal �br�zoltuk az 5. �br�n szerepl� RDF kijelent�seket, a John Smith c�m�hez rendelt URIref el��ll�t�s�ra �s felt�ntet�s�re nem is lett volna sz�ks�g, hiszen a gr�fot �gy is megrajzolhattuk volna, ahogy az a 6. �br�nl�that�:

A 6. �br�n szerepl� gr�f, mely egy teljesen szab�lyos RDF gr�f, egy URIref n�lk�li csom�ponttal �br�zolja a John Smith c�m�nek megfelel� fogalmat. Ez az �res csom�pontbet�lti a c�lj�t a rajzon an�lk�l, hogy sz�ks�g volna egy URIref-re, hiszen ez a csom�pont �nmag�ban is j�l mutatja a kapcsolatokat a gr�f k�l�nb�z� r�szei k�z�tt. (Nem v�letlen, hogy az �res csom�pontokat az [RDF-MS]-ben anonimous resources, azaz_n�vtelen er�forr�sok_ n�ven emlegett�k). Amikor azonban tripletek form�j�ban k�v�njuk le�rni a gr�fot, m�giscsak sz�ks�g�nk lesz valamilyen explicit azonos�t�ra, hogy hivatkozni tudjunk erre az �res csom�pontra. Hogy bel�ssuk ezt, pr�b�ljuk meg RDF mondatokkal le�rni a 6. �br�n l�that� gr�fot! Valami eff�l�t kapn�nk:

exstaff:85740 exterms:address ??? . ??? exterms:street "1501 Grant Avenue" . ??? exterms:city "Bedford" . ??? exterms:state "Massachusetts" . ??? exterms:postalCode "01730" .

ahol a "???" az �res csom�pontot pr�b�lja jelezni. Mivel azonban egy �sszetettebb gr�f t�bb �res csom�pontot is k�nytelen el��ll�tani, ez�rt sz�ks�g van egy olyan m�dszerre, amellyel megk�l�nb�ztethetj�k ezeket, amikor RDF kijelent�sekben hivatkozunk r�juk. Ez�rt a tripletekben �n. �rescsom�pont-azonos�t�kathaszn�lunk, amelyeket _:name form�ban �runk. A fenti p�ld�ban, mondjuk, a_:johnaddress azonos�t�val hivatkozhatn�nk az �res csom�pontra, mely esetben az al�bbi tripleteket kapn�nk:

exstaff:85740 exterms:address _:johnaddress . _:johnaddress exterms:street "1501 Grant Avenue" . _:johnaddress exterms:city "Bedford" . _:johnaddress exterms:state "Massachusetts" . _:johnaddress exterms:postalCode "01730" .

Egy gr�f tripletes �br�zol�sa sor�n minden �res csom�pont saj�t azonos�t�t kap. De, elt�r�en az URI azonos�t�kt�l �s a liter�lokt�l, az �rescsom�pont-azonos�t�kat nem tekintj�k a gr�f t�nyleges r�sz�nek (ez j�l l�that� a 6. �br�n megrajzolt gr�fon, ahol nincs is felt�ntetve az azonos�t�). Az ilyen azonos�t�k csup�n arra szolg�lnak, hogy amikor a gr�fot tripletek form�j�ban �rjuk le, meg tudjuk k�l�nb�ztetni, hogy melyik �res csom�pontra hivatkozik egy adott kijelent�s. Az ilyen azonos�t�knak csak azokban a tripletekben van megk�l�nb�ztet� �rv�ny�k, amelyek egyetlen gr�fhoz tartoznak. K�t k�l�nb�z� gr�fban az �res csom�pontok azonos�t�s�ra nyugodtan haszn�lhatjuk ugyanazokat az azonos�t�kat, hiszen nem kell att�l tartanunk, hogy ugyanarra a csom�pontra hivatkoznak, mivel ezek lok�lis hat�k�r� azonos�t�k. Persze, ha v�rhat�, hogy egy csom�pontra az adott gr�fon k�v�lr�l is t�rt�nik majd hivatkoz�s, akkor egy URI-t kell hozz�rendeln�nk. �s v�g�l, mivel az ilyen azonos�t�k mindig (�res) csom�pontokat, �s nem �leket azonos�tanak, ez�rt csak a tripletek alanya vagy t�rgya hely�n alkalmazhatjuk �ket; sohasem haszn�lhat�k teh�t az �ll�tm�ny azonos�t�s�ra.

Ennek a szekci�nak az elej�n l�ttuk, hogy az olyan struktur�lt adatokat, mint pl. John Smith c�me, �gy �br�zolhatjuk, hogy egy k�l�n er�forr�snak tekintj�k, �s erre (mint alanyra) vonatkoz�lag k�l�nb�z� �ll�t�sokat tesz�nk. Ez a p�lda az RDF egyik fontos aspektus�t mutatja meg: azt, hogy az RDF kijelent�sei, k�zvetlen�l, csak bin�ris rel�ci�kat k�pesek �br�zolni. P�ld�ul azt a viszonyt, amely John Smith �s a teljes c�m�t �br�zol� egyetlen liter�l k�z�tt fenn�ll. Amikor azonban John Smith, �s a c�m�t alkot� elemi komponensek k�z�tti viszonyt kell �br�zolnunk, akkor m�r_n_-�ris (n_-�g�) rel�ci�r�l besz�l�nk, ahol t�rt�netesen_n = 5, hiszen ezt az alanyt 4 t�rgyhoz (utca, v�ros, �llam, ir�ny�t�sz�m) kell kapcsolnunk. Ahhoz teh�t, hogy az ilyen strukt�r�kat k�zvetlen�l RDF-ben �br�zolhassuk, ezt az _n_-�g� viszonyt fel kell bontani t�bb bin�ris viszonyra. Az �res csom�pontok haszn�lata az egyik lehet�s�g erre. Minden _n_-�ris rel�ci�ban az egyik r�sztvev� elemet kinevezz�k a rel�ci� alany�nak (eset�nkben ez John Smith), �s egy �res csom�pontot kre�lunk a rel�ci� t�bbi elem�nek a csatlakoztat�sa sz�m�ra (eset�nkben ez John Smith c�me lesz). A rel�ci� t�bbi r�sztvev�j�t (eset�nkben az utca, v�ros, �llam, ir�ny�t�sz�m komponenseket) az �j er�forr�s, vagyis az �res csom�pont (mint alany) k�l�nb�z� tulajdons�gaik�nt �br�zoljuk.

Az �res csom�pontok alkalmaz�sa azt is lehet�v� teszi, hogy pontosabban fogalmazhassuk meg �ll�t�sainkat az olyan er�forr�sokr�l, amelyeknek esetleg nincs URI-j�k, de amelyek le�rhat�k m�s, olyan er�forr�sokhoz val� viszonyuk alapj�n, amelyeknek van URI-j�k. P�ld�ul, amikor kijelent�seket tesz�nk egy szem�lyr�l (ez�ttal mondjuk Jane Smith-r�l), akkor k�zenfekv�nek t�nhet egy olyan URI haszn�lata az azonos�t�s�hoz, mint pl. az e-mail c�me (mondjuk: mailto:jane@example.org ). Ez a megold�s azonban probl�m�kat okozhat. Ilyenkor ugyanis inform�ci�t kell regisztr�lnunk mind az elektronikus postal�d�j�r�l (pl. a szerver c�m�r�l, amelyen ez t�rolva van), mind pedig mag�r�l, Jane Smith-r�l (pl. a jelenlegi c�m�r�l, ahol fizikailag el�rhet�). Ha teh�t egy olyan URI-t haszn�lunk Jane azonos�t�s�ra, mely az e-mail c�m�n alapszik, akkor neh�z lesz meg�llap�tani, hogy maga Jane-e az alany, vagy csak az e-postal�d�ja, amelyr�l a kijelent�seinket megfogalmazzuk. Ugyanez a probl�ma �ll el�, amikor egy c�g weblapj�nak URL-j�t, mondjuk, a http://www.example.com/ URL-t mag�nak a c�gnek az URI-jek�nt haszn�ljuk. Itt is ugyanaz a helyzet �ll el�, mint Jane eset�ben: inform�ci�kat kellene r�gz�ten�nk a weblapr�l, mag�r�l, (hogy pl. ki k�sz�tette, �s mikor), �s k�l�n a c�gr�l is. Ha m�rmost ahttp://www.example.com/ URI-t haszn�ln�nk mindkett�nek az azonos�t�s�ra, neh�z lenne k�v�lr�l meg�llap�tani, hogy ezek k�z�l melyik a t�nyleges alany.

Az alapvet� probl�ma az, hogy ha Jane e-mail c�m�t haszn�ln�nk Jane helyett, ez nem lenne pontos: Jane, �s az e-mail c�me nem ugyanaz a dolog, s ez�rt ezeket k�l�nb�z�k�ppen kellene azonos�tani. Ha Jane-nek nincs saj�t URI-je, egy �res csom�pont sokkal alkalmasabb ennek a helyzetnek a modellez�s�re. Jane-t teh�t egy �res csom�ponttal �br�zoljuk, �s ehhez az alanyhoz, �ll�tm�nyk�nt, megadjuk az exterms:mailbox azonos�t�t, amelynek t�rgy�ra (a mailbox tulajdons�g �rt�k�re) amailto:jane@example.org azonos�t�val hivatkozunk. Az �res csom�pontot egy�bk�nt le�rhatn�nk az rdf:type tulajdons�ggal is, amelynek az �rt�ke, mondjuk, az exterms:Person (Szem�ly) min�s�tett n�v lehetne. (A t�pusokat a k�vetkez� szekci�ban t�rgyaljuk b�vebben). �gy teh�t, van egy olyan �res csom�pontunk, amelyr�l most m�r minden jellemz� inform�ci�t megadhatunk. A nev�t pl. azexterms:name tulajdons�g �rt�kek�nt, mely "Jane Smith", az al�bbi tripletek seg�ts�g�vel adhatjuk meg:

_:jane exterms:mailbox mailto:jane@example.org . _:jane rdf:type exterms:Person . _:jane exterms:name "Jane Smith" . _:jane exterms:empID "23748" . _:jane exterms:age "26" .

(Figyelj�k meg, hogy az els� tripletben amailto:jane@example.org hegyes z�r�jelek k�z�tt van megadva. Ez az�rt van �gy, mert a mailto:jane@example.org egy teljes URI s�ma, �s nem egy r�vid�t�s, azaz nem min�s�tett n�v, teh�t hegyes z�r�jelek k�z� kell tenn�nk a tripletek le�r�s�n�l.)

Ezek a tripletek l�nyeg�ben ezt mondj�k: "adott egy Szem�ly t�pus� er�forr�s, amelynek az e-postal�d�ja: mailto:jane@example.org, a neve: Jane Smith stb." Az �res csom�pontot teh�t �gy olvassuk: "adott egy er�forr�s". Azok a kijelent�sek teh�t, amelyek az �res csom�ponttal megadott er�forr�sra mint alanyra hivatkoznak, megadhatj�k az �sszes fontos inform�ci�t err�l az er�forr�sr�l.

A gyakorlatban az �res csom�pontok haszn�lata (ezekben az esetekben URI hivatkoz�sok helyett) nem �rinti l�nyegesen az ilyen t�pus� inform�ci�k kezel�s�t. Ha pl. tudjuk, hogy egy e-mail c�m egyedileg azonos�t egy szem�lyt, mondjuk az example.org c�gn�l (k�l�n�sen, ha a c�g garant�lja, hogy a c�meket nem haszn�lj�k fel k�tszer), ez m�giscsak alkalmas lehet arra, hogy t�bbf�le forr�sb�l inform�ci�kat kapcsoljunk ehhez a szem�lyhez akkor is, ha az e-mail c�m URI-je nem a szem�ly URI-je. Ilyenkor, pl., ha valamilyen RDF-ben regisztr�lt adatot tal�lunk a weben, amelyik le�r egy k�nyvet, ahol a szerz� azonos�t�jak�nt csup�n az e-mail c�me (itt:mailto:jane@example.org) van megadva, akkor c�lszer�, ha kombin�ljuk ezt az �j inform�ci�t a fenti tripletekben megadottakkal, hiszen �gy nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy a szerz� neve Jane Smith, hanem t�bb m�s szem�lyi adat�hoz is hozz�juthatunk. A mondanival� itt az, hogy ha valami ilyesmit k�zl�nk, hogy "a k�nyv szerz�je:mailto:jane@example.org", akkor ez l�nyeg�ben annak a kijelent�snek a r�vid�tett form�ja, hogy "a k�nyv szerz�je olyan valaki, akinek az e-mail c�me mailto:jane@example.org". Az �res csom�pont haszn�lata ennek a "valakinek" az �br�zol�s�ra csup�n egy prec�zebb m�dja a val� vil�g egy adott szitu�ci�j�nak a modellez�s�re. (Egy�bk�nt, egyes RDF alap� s�manyelvek lehet�v� teszik annak a specifik�l�s�t, hogy bizonyos tulajdons�gok egyedi azonos�t�i azoknak az er�forr�soknak, amelyeket le�rnak. Ezt az 5.5 szekci� t�rgyalja r�szletesebben.)

Az �res csom�pontok ilyen alkalmaz�sa elker�lhet�v� teszi a liter�lok alkalmaz�s�t olyan esetekben, amikor ez nem a legjobb megold�s lenne. Ha pl. Jane k�nyv�nek le�r�sakor a kiad�ja a szerz� URIref-j�nek hi�ny�ban esetleg ilyen adatokat adna meg (a kiad� saj�t, ex2terms: nev� bels� sz�k�szlete seg�ts�g�vel) mint:

ex2terms:book78354 rdf:type ex2terms:Book . ex2terms:book78354 ex2terms:author "Jane Smith" .

akkor ez nem lenne a legjobb megold�s, hiszen a k�nyv szerz�je (ex2terms:author) val�j�ban nem a "Jane Smith" karakterl�nc, hanem egy olyan_szem�ly_, akinek csak a neve Jane Smith. Ez az inform�ci� sokkal pontosabban megadhat� lenne, ha a kiad� egy �res csom�ponttal azonos�tan� a szerz�t, pl. �gy:

ex2terms:book78354 rdf:type ex2terms:Book . ex2terms:book78354 ex2terms:author _:author78354 . _:author78354 rdf:type ex2terms:Person . _:author78354 ex2terms:name "Jane Smith" .

Ez l�nyeg�ben azt mondja (a kiad� saj�t sz�k�szlet�vel): "a book78354 egy K�nyv (Book) t�pus� er�forr�s, amelynek a szerz�je (author) egy Szem�ly (Person) t�pus� er�forr�s, amelynek a n�v (name) tulajdons�ga: Jane Smith". Term�szetesen, a szerz�k adatainak megad�sakor a kiad� saj�t URI hivatkoz�sokat is hozz�rendelhetne a szerz�kh�z ahelyett, hogy �res csom�pontokat alkalmaz az azonos�t�sukra, mert ezzel lehet�v� tenn�, hogy a szerz�ire k�v�lr�l is hivatkozhassanak (pl. a recenzensek, olvas�k stb.).

�s v�g�l: az egyik fenti p�lda, amelyben �gy adtuk meg Jane �letkor�t, hogy _:jane exterms:age "26", j�l illusztr�lja azt a t�nyt, hogy b�r egy tulajdons�g �rt�ke egyszer�nek t�nik, a val�s�gban ez sokkal bonyolultabb valami. Ebben az esetben pl. Jane �letkora t�nylegesen 26_�v_, de a tulajdons�g m�rt�kegys�ge (az �v) nincs explicit m�don megadva. Az eff�le inform�ci�t gyakran kihagyj�k az olyan k�rnyezetben, ahol biztons�gos m�don felt�telezhet�, hogy aki felkeresi ezt az adatot, az tudja, hogy milyen m�rt�kegys�gben van megadva. Viszont a Web sz�lesebb kontextus�ban �ltal�ban nem biztons�gos ilyen felt�telez�ssel �lni. P�ld�ul az USA-ban, vagy az Egyes�lt Kir�lys�gban egy webhely megadhat egy s�ly�rt�ket Fontban, egy m�s orsz�gbeli sz�rf�z� pedig azt hiheti, hogy ez a s�ly Kilogrammban van megadva. �ltal�ban komolyan meg kell fontolnunk, hogy nem helyesebb-e explicit m�don megadni a m�rt�kegys�geket is az ilyen adatok �br�zol�s�n�l. Ezzel a k�rd�ssel r�szletesebben a 4.4. szekci� foglalkozik, mely ismertet egy RDF opci�t az ilyen inform�ci� megad�s�ra, struktur�lt adat�rt�k form�j�ban, de bemutat m�s technik�kat is a probl�ma kezel�s�re.

2.4 Tipiz�lt liter�lok

Az el�z� szekci� bemutatta, hogyan kezelhetj�k azokat a szitu�ci�kat, amikor a t�pus n�lk�li liter�lokkal �br�zolt tulajdons�g�rt�keket fel kell bontanunk struktur�lt �rt�kekre, hogy ezeket egyenk�nt �br�zolhassuk �s visszakereshess�k. Ezt a m�dszert alkalmazva, pl. ahelyett, hogy egy weblap keletkez�si d�tum�t egy exterms:creation-date tulajdons�g �rt�kek�nt, egyetlen t�pus n�lk�li liter�llal �br�zoln�nk, ink�bb egy olyan strukt�r�val �br�zoljuk, mely h�rom �n�ll�, t�pus n�lk�li liter�lb�l �ll, amelyek �rt�kei rendre: az �v, a h�nap �s a nap. Eddig azonban minden konstans �rt�k, amelyet RDF kijelent�sek t�rgyak�nt haszn�ltunk, kiz�r�lag ilyen t�pus n�lk�li (angolul: plain) liter�l volt, akkor is, amikor l�nyeg�ben sz�m�rt�keket k�v�ntunk megadni (mint pl egy �vsz�m, vagy egy �letkor), vagy pedig egy m�sfajta, m�g specializ�ltabb �rt�ket.

A 4. �bra p�ld�ul egy olyan RDF gr�fot �br�zolt, mely John Smith-r�l r�gz�tett inform�ci�kat. Az a gr�f pl. John Smithexterms:age (�letkora) tulajdons�g�nak �rt�k�t a "27" t�pus n�lk�li liter�llal �br�zolta, ahogyan az a 7. �br�n is megjelenik:

Itt a hipotetikus example.org c�g nyilv�n sz�mk�nt k�v�nta �rtelmezni a "27" kifejez�st, �s nem egy olyan karakterl�nck�nt, mely a "2" �s a "7" karakterekb�l �ll (hiszen ez egy "�letkor" sz�m�rt�ke akar lenni). Azonban a 7. �bra gr�fj�ban nincs olyan inform�ci�, mely explicit m�don jelezn�, hogy a "27" kifejez�st sz�mk�nt kell �rtelmezni. Ugyan�gy, ez a c�g nyilv�n azt szeretn�, ha ezt a "27"-et decim�lis sz�mk�nt �rtelmezn�k, amelynek �rt�ke 27, �s nem pl. okt�lis sz�mk�nt, amelynek �rt�ke 23. De, sz�gezz�k le ism�t, nincs olyan inform�ci� a 7. �bra gr�fj�ban, amely explicit m�don jelezn� ezt. Persze, egyes alkalmaz�sokat lehetne �gy tervezni, hogy az exterms:age tulajdons�g �rt�k�t automatikusan decim�lis sz�mnak �rtelmezz�k. �m ez azt jelenten�, hogy az adott RDF k�d helyes �rtelmez�se olyan inform�ci�t�l f�ggene, ami nincs megadva az RDF gr�fban, vagyis olyan inform�ci�t�l, ami nem felt�tlen�l �ll rendelkez�sre a t�bbi alkalmaz�s sz�m�ra, amelyik szint�n szeretn� feldolgozni ezt az RDF k�dot.

A programoz�si nyelvek �s az adatb�zis-rendszerek ter�let�n elterjedt gyakorlat az, hogy adatt�pust kapcsolnak a liter�lokhoz (pl.integer, decimal stb.), amelyb�l egy�rtelm�en kider�l, hogy mik�nt kell �rtelmezni az adott liter�lt. Az olyan alkalmaz�s, amelyik ismeri ezt az adatt�pust, az meg tudja �llap�tani, hogy a "10" liter�l, a_t�z_ vagy a kett� sz�m�rt�ket, vagy egy olyan karakterl�ncot �br�zol-e, amelyik az "1" �s a "0" karakterekb�l �ll, att�l f�gg�en, hogy az adatt�pus integer, binary, vagy pedigstring. (Tov�bbi specializ�lt adatt�pusokat is haszn�lhatn�nk, hogy egy�rtelm�en azonos�thassuk az olyan m�rt�kegys�geket, mint pl. a "Font" vagy a "Kilogramm", ahogy az m�r, a 2.3 szekci� v�g�n is felmer�lt, hab�r ebben a k�nyvben nem dolgoztuk ki ezeket a t�pusokat). Az RDF-ben tipiz�lt (vagyis t�pussal rendelkez�) liter�lokat haszn�lunk az ilyen inform�ci�k megad�s�ra.

Az RDF tipiz�lt liter�ljait egy karakterl�ncb�l, �s egy URI hivatkoz�sb�l alak�tjuk ki, ahol az el�bbi a liter�l lexikai megjelen�s�t reprezent�lja, az ut�bbi pedig a t�pus�t azonos�tja. Az RDF gr�fban ezt egy liter�l-csom�ponttal �br�zoljuk, amelyben megjelenik ez a p�ros. A tipiz�lt liter�l �rt�ke az az �rt�k, amit a megadott adatt�pus t�rs�t a megadott karakterl�nchoz. P�ld�ul, egy tipiz�lt liter�l haszn�lat�val John Smith �letkor�t (ami 27 �v) triplet form�j�ban �gy adhatn�nk meg:

http://www.example.org/staffid/85740 http://www.example.org/terms/age "27"^^http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer .

vagy, ha alkalmazzuk a min�s�tett n�vvel t�rt�n� r�vid�t�st, akkor �gy:

exstaff:85740 exterms:age "27"^^xsd:integer .

ha pedig gr�ffal k�v�njuk megadni, akkor 8. �br�nl�that� m�don rajzoljuk le:

Hasonl�k�ppen, a 3. �br�n szerepl� gr�fban, amelyik inform�ci�kat k�z�l egy weblapr�l, az exterms:creation-date (a k�sz�t�s d�tuma) tulajdons�g �rt�k�t ezzel a t�pus n�lk�li liter�llal adtuk meg: "August 16, 1999". Egy tipiz�lt liter�l haszn�lat�val azonban a weblap k�sz�t�s�nek d�tum�t egy "d�tum" (date) t�pus� liter�llal explicit form�ban is megadhatn�nk, ahogy az al�bbi triplet mutatja:

ex:index.html exterms:creation-date "1999-08-16"^^xsd:date .

Gr�f seg�ts�g�vel pedig �gy adhatn�nk meg, ahogyan a 9. �bra mutatja:

Szemben a tipikus programoz�si nyelvekkel �s adatb�zis-rendszerekkel, az RDF-nek nincsenek saj�t, be�p�tett adatt�pusai, mint pl. eg�sz sz�mok, lebeg�pontos sz�mok, karakterl�ncok vagy d�tumok. Ehelyett az RDF tipiz�lt liter�lja ink�bb egy egyszer� m�dot biztos�t annak explicit megjel�l�s�re, hogy milyen adatt�pust kell haszn�lni az adott liter�l �rtelmez�s�hez. Azokat az adatt�pusokat, amelyeket a tipiz�lt liter�lokhoz haszn�lhatunk, az RDF-en k�v�l defini�lt�k, �s �n. adatt�pus URI-kkelazonos�tott�k. (Ez al�l van egy kiv�tel: az RDF defini�l egyetlen be�p�tett adatt�pust, amelyet az rdf:XMLLiteral n�vvel azonos�t, �s amellyel XML tartalmat lehet �br�zolni liter�lis �rt�k form�j�ban. Ezt az adatt�pust az [RDF-FOGALMAK] dokumentum defini�lja, haszn�lat�t pedig k�nyv�nk 4.5 szekci�ja ismerteti.) A 8.�br�n �s a 9.�br�n bemutatott p�ld�kn�l m�r haszn�ltuk azinteger (eg�sz sz�m) �s a date (d�tum) adatt�pusokat az XML S�ma adatt�pusai k�z�l, amelyeket az XML Schema Part 2: Datatypesdokumentum ismertet (a referenci�ja: [XML-SCHEMA2]). Az adatt�pusok ilyen megval�s�t�s�nak egyik el�nye az a flexibilit�s, hogy az RDF �gy k�zvetlen�l �br�zolhat k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmaz� inform�ci�kat an�lk�l, hogy t�puskonverzi�t kellene v�geznie e forr�sok adatt�pusai, �s saj�t, bels� adatt�pusai k�z�tt. (Bizonyos konverzi� az�rt m�gis sz�ks�ges, amikor olyan rendszerek k�z�tt kell adatokat �tvinni, amelyek elt�r� adatt�pus-halmazokkal dolgoznak, de az RDF ilyenkor sem v�gez extra konverzi�t a szabv�nyos RDF t�pusokon, sem oda, sem vissza.)

Az RDF adatt�pus-koncepci�ja az XML S�ma adatt�pusok [XML-SCHEMA2] konceptu�lis keret�re �p�l, ahogyan azt Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa le�rja ([RDF-FOGALMAK]). Ez a konceptu�lis keret �gy defini�lja az adatt�pust, hogy az a k�vetkez� elemeket tartalmazza:

Nem minden adatt�pus alkalmas az RDF-ben t�rt�n� haszn�latra. Ahhoz, hogy egy adatt�pus alkalmas legyen az RDF c�ljaira, bele kell illeszkednie a fenti konceptu�lis keretbe. Ez l�nyeg�ben azt jelenti, hogy ha adott egy karakterl�nc, az adatt�pusnak egy�rtelm�en defini�lnia kell, hogy ez az adatt�pus a lexik�lis ter�n bel�l van-e, �s hogy annak �rt�kter�ben milyen �rt�ket reprezent�l. P�ld�ul az alapvet� XML S�ma adatt�pusok, mintxsd:string, xsd:boolean, xsd:date stb. alkalmasak az RDF-ben t�rt�n� haszn�latra. N�h�ny XML S�ma adatt�pus azonban nem tartozik ebbe a k�rbe. P�ld�ul az xsd:duration nem rendelkezik egy j�l defini�lt �rt�kt�rrel, az xsd:QName pedig csak XML kontextusba �gyazva haszn�lhat�. Azt a list�t, amelyik felsorolja, hogy az XML S�ma adatt�pusai k�z�l melyek alkalmasak az RDF-ben t�rt�n� alkalmaz�sra, �s melyek nem, az [RDF-SZEMANTIKA] tartalmazza.

Mivel egy adott tipiz�lt liter�l jelent�s�t annak adatt�pusa defini�lja, �s mivel az rdf:XMLLiteral kiv�tel�vel az RDF nem defini�l saj�t adatt�pusokat, ez�rt az RDF gr�fban megjelen� tipiz�lt liter�lok t�nyleges interpret�ci�j�t (vagyis annak az �rt�knek a meghat�roz�s�t, amelyet ezek a liter�lok �br�zolnak), egy szoftvernek kell elv�geznie, amelyet �gy �rtak meg, hogy ne csup�n az RDF k�dot, hanem a liter�lok adatt�pusait is korrekt m�don fel tudja dolgozni. Val�j�ban teh�t ennek a szoftvernek egy kiterjesztett nyelvet kell feldolgoznia, mely az RDF-en k�v�l az adatt�pusokat is tartalmazza, mintha ezek az RDF be�p�tett sz�k�szlet�hez tartozn�nak. Ez felveti azt a k�rd�st, hogy mely adatt�pusok �ltal�nosan hozz�f�rhet�k az RDF szoftverben. �ltal�ban az XML S�ma adatt�pusok azok, amelyeket ide sorol az [RDF-SZEMANTIKA]. Ezeknek amolyan "els�k az egyenl�k k�z�tt" st�tusuk van az RDF-ben. Mint m�r eml�tett�k, a 8. �s 9. �bra p�ld�i m�r haszn�ltak n�h�nyat ezekb�l az XML S�ma adatt�pusokb�l, de a k�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben bemutatand� p�ld�ink legt�bbj�ben is haszn�lunk ilyen tipiz�lt liter�lokat. (Az XML S�ma adatt�pusokhoz m�r eleve hozz� vannak rendelve a megfelel� URI hivatkoz�sok, ezekre teh�t b�rmikor hivatkozhatunk, l�sd az [XML-SCHEMA2]-n�l) Ezeket az adatt�pusokat egy�bk�nt ugyan�gy kezelj�k, mint b�rmilyen m�s adatt�pust; az els�bbs�g�ket csup�n az indokolja, hogy v�rhat�lag sz�lesebb k�rben elterjednek, �s �gy "hordozhat�ak" lesznek a k�l�nb�z� szoftverek k�z�tt. Ennek eredm�nyek�nt pedig egyre t�bb olyan szoftvert �rnak majd, amelyek fel tudj�k dolgozni ezeket az adatt�pusokat. Persze, �rhatunk olyan RDF szoftvert is, amely m�s adatt�pusokat is fel tud dolgozni, felt�ve, hogy azok beleillenek az RDF keretbe (ennek krit�riumait fentebb m�r ismertett�k).

El�fordulhat, hogy egy RDF szoftvert�l azt k�rik, hogy dolgozzon fel olyan RDF adatt�pusokat, amelyek kezel�s�re nem k�sz�tett�k fel. Ilyenkor lesz n�h�ny olyan feladat, amit a szoftver nem tud elv�gezni. P�ld�ul: minthogy azrdf:XMLLiteral kiv�tel�vel az RDF nem defini�lja azokat az URI hivatkoz�sokat, amelyek az adatt�pusokat azonos�tj�k, �gy egy RDF szoftver, hacsak nem �gy �rt�k meg, hogy meghat�rozott URI hivatkoz�sokat felismerjen, azt sem tudja meg�llap�tani, hogy egy tipiz�lt liter�lban szerepl� URI hivatkoz�s l�tez� adatt�pusra mutat-e egy�ltal�n. Tov�bb�: m�g akkor is, ha egy URI hivatkoz�s l�tez� adatt�pust azonos�t, az RDF maga nem defini�lja az adott liter�l �s az adott adatt�pus �sszep�ros�t�s�nak az �rv�nyess�g�t. Ezt az �rv�nyess�get csak a szoftver�nk tudja meg�llap�tani, ha �gy programoztuk, hogy fel tudja dolgozni ezt a bizonyos adatt�pust.

Tekints�k p�ld�ul azt a tipiz�lt liter�lt, mely az al�bbi tripletben szerepel:

exstaff:85740 exterms:age "pumpkin"^^xsd:integer .

vagy pillantsunk az al�bbi gr�fra a 10. �br�n:

L�thatjuk, hogy noha mindk�t esetben (formailag) �rv�nyes RDF �br�zol�ssal van dolgunk, az m�gis nyilv�nval�an hib�s, hiszen az xsd:integeradatt�pushoz p�ros�tott "pumpkin" liter�l nincs benne az eg�sz sz�m(integer) adatt�pus lexik�lis ter�ben. Az olyan RDF szoftver, teh�t, amelyet nem �gy �rtak meg, hogy fel tudja dolgozni az xsd:integeradatt�pust, nem lenne k�pes felismerni ezt a hib�t.

Ha azonban az RDF tipiz�lt liter�lokat megfelel�en kezelj�k, akkor t�bb inform�ci� �ll rendelkez�s�nkre a liter�lis �rt�kek helyes interpret�ci�j�hoz, ami alkalmasabb� teszi az RDF kijelent�seket az alkalmaz�sok k�z�tti inform�ci�cser�re.

2.5 Az alapfogalmak �sszefoglal�sa

Eg�sz�ben v�ve, az RDF l�nyeg�ben egyszer�: csom�pont-�l-csom�pont diagramok, amelyeket URI hivatkoz�sokkal azonos�tott dolgokr�l sz�l� kijelent�sekk�nt �rtelmez�nk. Ez a szekci� egy bevezet�st adott ezekhez a fogalmakhoz. Mint kor�bban m�r megjegyezt�k, ezeknek a fogalmaknak a normat�v (azaz a definit�v) specifik�ci�ja Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa dokumentumban, e dokumentum referenci�ja pedig az[RDF-FOGALMAK] linken kereszt�l �rhet� el. Tov�bbi inform�ci�k�rt c�lszer� ehhez a dokumentumhoz fordulni. Ezeknek a fogalmaknak a form�lis szemantik�j�t, azaz a pontos jelent�s�t Az RDF Szemantik�ja c�m� (normat�v) dokumentum �rja le.

Azonban azt is vil�gosan kell l�tnunk, hogy az itt t�rgyalt alapvet� technik�k mellett, amelyekkel RDF kijelent�sek form�j�ban le�rhatjuk a dolgokat, az embereknek vagy szervezeteknek sz�ks�g�k van egy olyan m�dszerre is, amellyel le tudj�k �rni azt a sz�k�szletet (azt a specifikus terminol�gi�t), amelyet az ilyen kijelent�sek sz�kincsek�nt haszn�lni k�v�nnak, �s ezen bel�l is, k�l�n�sen az olyan kifejez�seket, amelyekkel:

Az ilyen sz�k�szletek RDF-ben t�rt�n� le�r�s�nak elemei Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma ([RDF-SZ�K�SZLET]) dokumentumban tal�lhat�k, amelyek gyakorlati alkalmaz�s�t k�nyv�nk 5. fejezete ismerteti.

A [WEBDATA] dokumentumban tov�bbi h�tt�r-inform�ci�k tal�lhat�k az RDF alapelveir�l, valamint az RDF-nek arr�l a szerep�r�l, hogy �ltal�nos nyelvet biztos�t a webes inform�ci�k le�r�s�hoz. Az RDF felhaszn�l elveket �s megold�sokat a tud�s�br�zol�s, a mesters�ges intelligencia �s az adatmenedzsment ter�let�r�l, bele�rtve a konceptu�lis gr�fokat, a logikai alap� tud�s�br�zol�st, a keretrendszereket �s a rel�ci�s adatb�zisokat. Az ilyen t�m�kkal kapcsolatos h�tt�r-inform�ci�k esetleges forr�saik�nt j�l haszn�lhat�k pl. ezek az anyagok: [SOWA], [CG], [KIF], [HAYES], [LUGER], [GRAY].

3. Egy XML szintaxis az RDF sz�m�ra: RDF/XML

Mint m�r a 2. fejezetben eml�tett�k, az RDF konceptu�lis modellje egy gr�f. Az RDF rendelkezik egy XML szintaxissal, amelyet az RDF gr�fok le�r�s�ra �s alkalmaz�sok k�z�tti cser�j�re haszn�l; ennek a neve: RDF/XML. A tripletekkel szemben, amelyek egy r�vid�tett �r�sm�dot haszn�lnak, az RDF/XML az RDF �r�s�nak normat�v szintaxisa. Ezt Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja [RDF-SZINTAXIS] defini�lja. A jelen szekci� err�l a szintaxisr�l sz�l.

3.1 Alapelvek

Azok az alapelvek, amelyeken az RDF nyugszik, j�l illusztr�lhat�k n�h�ny olyan p�ld�val, amelyet kor�bban m�r bemutattunk. Vegy�k els�nek az al�bbi, ny�lt sz�veg� angol mondatot, mely magyarul kb. �gy hangzik "az**...index.html** weblapnak van egy keletkez�si d�tuma, amelynek �rt�ke 1999. augusztus 16."

**http://www.example.org/index.html**has a **creation-date** whose value is **August 16, 1999**

Ha feltessz�k, hogy m�r hozz�rendelt�nk egy URI hivatkoz�st acreation-date (keletkez�si d�tuma) tulajdons�ghoz, akkor az az RDF gr�f, amely ezt az egyetlen mondatot le�rja, �gy jelenne meg, ahogy az a11. �br�n l�that�:

Ugyanez tripletes �br�zol�sban:

ex:index.html exterms:creation-date "August 16, 1999" .

(Figyelj�k meg, hogy ebben a p�ld�ban a d�tum �rt�k�nek �br�zol�s�ra nem tipiz�lt liter�lt haszn�ltunk. Az ilyen liter�lok RDF/XML-ben t�rt�n� �br�zol�s�ra ebben a fejezetben m�g visszat�r�nk.)

A 2. p�lda bemutatja a 11. �br�nak megfelel� RDF/XML szintaxist:

  2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  3.         xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  4. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  5.   <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>

(A sorok sz�moz�sa csak a p�lda magyar�zat�nak a k�nny�t�s�t szolg�lja.)

Ez a le�r�s t�ls�gosan b�besz�d�nek t�nhet, ez�rt k�nnyebb lesz meg�rteni, hogy mir�l is van sz�, ha egyenk�nt megvizsg�ljuk az XML sz�veg sorait (a B. f�ggel�k egy�bk�nt tartalmaz egy r�vid bevezet�st az XML-hez).

Az 1. sor <?xml version="1.0"?> tegje az XML deklar�ci�t tartalmazza, mely azt adja meg, hogy a k�vetkez� tartalom XML-ben, �s hogy milyen verzi�j� XML-ben van �br�zolva.

A 2. sorban szerepl� rdf:RDF teggel megnyitunk egy elemet, mely azt jelzi, hogy a k�vetkez� XML tartalom, mely a 7. sorban az</rdf:RDF> z�r�teggel �r v�get, RDF adatokat �br�zol. Azrdf:RDF nyit�teget k�vet�en, ugyanebben a sorban l�thatunk egy XML n�vt�r-deklar�ci�t, amelyet az RDF elem xmlnsattrib�tumak�nt adunk meg. Ez a deklar�ci� azt mondja ki, hogy minden olyan n�v ebben a kontextusban, amely az rdf: prefixet viseli, annak a n�vt�rnek a r�sze, amelyet az attrib�tum �rt�kek�nt megadotthttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns# n�vt�r-URIref azonos�t. �gy teh�t azok az URIref-ek, amelyek ezzel a hossz� karakterl�nccal kezd�dnek, az RDF sz�k�szlet kifejez�seit jel�lik meg.

A 3. sorban egy m�sodik XML n�vt�r-deklar�ci� l�that�, ez�ttal azexterms: prefix sz�m�ra. Ezt a deklar�ci�t azrdf:RDF elem m�sodik xmlns attrib�tuma adja meg, �s azt specifik�lja, hogy a http://www.example.org/terms/ teljes n�vt�r-URIref prefixet az exterms: min�s�tettn�v-prefixhez asszoci�ljuk. �gy teh�t azok az URIref-ek, amelyek ezzel a karakterl�nccal kezd�dnek, ahhoz a sz�k�szlethez tartoznak, amelyet a p�ldabeli c�g: az example.org defini�lt. A ">" karakter, a 3. sor v�g�n, a nyit� rdf:RDF teg v�g�t jel�li. Az 1-3 sorok teh�t �ltal�nos inform�ci�kat tartalmaznak az RDF/XML tartalom "kezel�s�r�l", valamint deklar�lj�k az RDF/XML tartalmon bel�l haszn�lt n�vtereket.

A 4-6. sorok azt az RDF/XML k�dot tartalmazz�k, amely le�rja 11. �br�n szerepl� specifikus kijelent�st. K�zenfekv� dolog teh�t �gy besz�lni egy RDF kijelent�sr�l, hogy az egy le�r�s(description), mely az alanyr�l sz�l. Eset�nkben az alanyt ahttp://www.example.org/index.html URI azonos�tja. Az RDF/XML-ben a kijelent�sek �br�zol�s�nak szok�sos m�dja a k�vetkez�: A 4. sorban l�that�rdf:Description nyit�teg jelzi az er�forr�s le�r�s�nak a kezdet�t, amelyet szorosan k�vet annak az er�forr�snak (a kijelent�s alany�nak) az azonos�t�sa amelyr�l (about) a kijelent�s sz�l. Ez azrdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel t�rt�nik, amelynek �rt�ke az er�forr�st(alanyt) azonos�t� URIref. Az 5. sor a tulajdons�g_-elemet �br�zolja, amit azexterms:creation-date min�s�tett n�v (mint nyit�teg) jel�l meg, �s amely a kijelent�s �ll�tm�ny�t azonos�tja. Azexterms:creation-date min�s�tett nevet �gy v�lasztottuk ki, hogy amikor a lok�lis creation-date nevet az exterms:prefixhez asszoci�lt n�vt�r-URIref (http://www.example.org/terms/) v�g�hez illesztj�k, akkor megkapjuk az �ll�tm�ny teljes azonos�t�j�t, ami ily m�donhttp://www.example.org/terms/creation-date lesz. Ennek a tulajdons�g-elemnek a tartalma a kijelent�s t�rgya, amit az"August 19, 1999" tipiz�lt liter�l �br�zol (�s ami nem m�s, mint az er�forr�s/alany "creation-date" tulajdons�g�nak az_�rt�ke). A tulajdons�g-elem bele van �gyazva azrdf:Description elembe, ami azt jelzi, hogy ez a tulajdons�g arra az er�forr�sra vonatkozik, amelyet az rdf:Description elemrdf:about attrib�tum�val adunk meg. A 6. sorban l�that� ennek a specifikus rdf:Description elemnek a z�r�tegje.

�s v�g�l: a 7. sorban l�thatjuk a 2. sorban megnyitottrdf:RDF elem z�r�tegj�t. Az rdf:RDF elem haszn�lata az RDF/XML tartalom k�zrefog�s�ra azonban opcion�lis az olyan esetekben, ahol a kontextusb�l kider�l, hogy RDF/XML tartalomr�l van sz�. Ezt az [RDF-SZINTAXIS] t�rgyalja b�vebben. Sohasem �rthat azonban, ha megadjuk az RDF elemet; a tank�nyv�nkben is t�bbnyire �gy j�runk el.

A 2. p�lda bemutatta azokat az alapvet� megold�sokat, amelyeket az RDF/XML haszn�l egy RDF gr�f k�dol�s�ra: az XML elemeket, az attrib�tumokat, az elem tartalm�t �s az attrib�tum �rt�k�t. Az �ll�tm�nyok URI hivatkoz�sait (ugyan�gy, mint n�h�ny csom�pont�t) XML min�s�tett nevekkel jel�lt�k meg, amelyek egy r�vid prefixet (el�t�t-nevet) tartalmaznak, ami a n�vt�r-URI-t helyettes�ti, �s amelyhez ut�n�vk�nt egy_lok�lis n�v_ j�rul, amelyek �gy egy�tt egy n�vt�rrel min�s�tett elemet vagy attrib�tumot alkotnak, ahogyan azt a B. f�ggel�k le�rja. Ez a n�vp�r (vagyis a n�vt�r-URIref �s a lok�lis n�v) reprezent�lja a megjel�lend� gr�fcsom�pont vagy �l (�ll�tm�ny) teljes URI hivatkoz�s�t. Az alanyt �br�zol� csom�pontok URI hivatkoz�sait XML attrib�tum-�rt�kk�nt adtuk meg, �s n�ha ugyan�gy adjuk meg a _t�rgyat_�br�zol� csom�pont URI hivatkoz�s�t is. A liter�lis csom�pontok, amelyek mindig t�rgyat jel�l� csom�pontok, a tulajdons�g-elemek sz�vegtartalmak�nt vagy attrib�tum-�rt�kek�nt jelennek meg. (Tank�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben m�g t�bbet bemutatunk ezek k�z�l a lehet�s�gek k�z�l, de az �sszes ilyen opci�t csak az [RDF-SZINTAXIS] sorolja fel.)

Egy t�bb kijelent�st �br�zol� RDF gr�f egyes kijelent�seit a 2. p�lda 4-6. sor�ban bemutatotthoz hasonl� m�dszerrel �br�zoljuk RDF/XML-ben. P�ld�ul az al�bbi k�t kijelent�st, amelyet kor�bbi p�ld�kb�l m�r ismer�nk:

ex:index.html exterms:creation-date "August 16, 1999" . ex:index.html dc:language "en" .

RDF/XML-ben a 3. p�ld�ban bemutatott m�don �rhatjuk le:

  2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  3.          xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
  4.          xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  5. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  6.    <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>

  8. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  9.    <dc:language>en</dc:language>

A 3. p�lda ugyanolyan, mint a 2. p�lda, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy ebben megadtunk egy m�sodik rdf:Description elemet is (a 8-10. sorokban), hogy ezzel le�rjuk a m�sodik kijelent�st. (Egy tov�bbi n�vt�r-deklar�ci�t is megadtunk a 3. sorban, hogy ez �ltal azonos�tsuk a m�sodik kijelent�s �ll�tm�ny�nak adc n�vter�t.) Tetsz�leges sz�m� tov�bbi kijelent�st �rhatn�nk ugyanilyen m�don, egy-egy rdf:Description elem hat�lya alatt.

Amint azt a 3. p�lda is mutatja, ha egyszer m�r megadtuk az XML deklar�ci�t, valamint a haszn�lt n�vterek deklar�ci�j�t, minden tov�bbi RDF kijelent�s hozz�ad�sa m�r rutinszer�en megy, �s szerkezet�k sem t�l bonyolult.

Az RDF/XML szintaxis egy�b r�vid�t�si lehet�s�geket is biztos�t, hogy a gyakrabban el�fordul� dolgokat egyszer�bben le�rhassuk. P�ld�ul, amikor egy adott er�forr�st egyszerre t�bb tulajdons�ggal, illetve �rt�kkel kell jellemezn�nk (ahogyan az a 3. p�ld�ban is el�fordult, ahol az ex:index.html er�forr�s t�bb kijelent�s alanya), akkor ezeket tipikusan egyetlen rdf:Description elembe �gyazva adjuk meg, amelyik ilyenkor az �sszes �ll�tm�ny alany�t reprezent�lja. P�ldak�ppen �br�zoljuk a k�vetkez� h�rom kijelent�st ahttp://www.example.org/index.html alanyr�l:

ex:index.html dc:creator exstaff:85740 . ex:index.html exterms:creation-date "August 16, 1999" . ex:index.html dc:language "en" .

Ennek a gr�fja (mely ugyanaz, mint a 3. �br��) a 12. �br�n l�that�:

Ennek a gr�fnak az RDF/XML le�r�s�t pl. a 4. �br�nl�that� m�don adhatn�nk meg:

  2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  3.          xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
  4.          xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  5. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  6.     <exterms:creation-date>August 16, 1999</exterms:creation-date>
  7.     <dc:language>en</dc:language>
  8.     <dc:creator rdf:resource="http://www.example.org/staffid/85740"/>

Az el�z� k�t p�ld�hoz k�pest, a 4. p�lda egy tov�bbi tulajdons�got (dc:creator) ad meg, mely a 8. sorban l�that�. Tov�bb�, a h�rom tulajdons�g-elem, amelynek az alany�t ahttp://www.example.org/index.html URI azonos�tja, egyetlenrdf:Description elembe van be�gyazva ahelyett, hogy h�rom ilyen elem keret�ben adn�nk meg a h�rom tulajdons�got.

Emellett, a 8. sorban, bevezett�k a tulajdons�g-elemek megad�s�nak egy �j form�j�t is. Figyelj�k meg, hogy a 7. sorban szerepl�dc:language elem le�r�sa hasonl� a 6. sorban l�that�exterms:creation-date elem le�r�s�hoz, amelyet m�r haszn�ltunk a2. p�ld�ban. E k�t elem mindegyik�ben a tulajdons�g �rt�k�t t�pus n�lk�li liter�llal �br�zoltuk, �s mint ilyent, a megfelel� tulajdons�g-elem nyit�- �s z�r�tegje k�z� kellett �rnunk. A 8. sorban l�v�dc:creator elem azonban egy olyan tulajdons�got reprezent�l, amelynek az �rt�ke egy k�l�n er�forr�s, teh�t nem egy liter�l. Ha teh�t ennek az er�forr�snak az URI-j�t a dc:creator elem tegp�rja k�z� �rn�nk, akkor ezzel azt mondan�nk, hogy a "creator" (szerz�je) tulajdons�g �rt�ke a "http://www.example.org/staffid/85740" karakterl�nc, �s nem egy olyan URIref, mely az �rt�ket azonos�tja. Hogy jel�lhess�k ezt az alapvet� k�l�nbs�get, egy olyan valamit kell haszn�lnunk, amelyet az XML �res elem teg_-nek (empty-element tag) nevez, �s amelyr�l tudnunk kell, hogy nincs k�l�n z�r�tegje. Ebben az �res dc:creator elemben a tulajdons�g �rt�k�t �br�zol� URI hivatkoz�st az elem rdf:resourceattrib�tum�nak �rt�kek�nt adjuk meg. Az rdf:resource attrib�tum azt jelzi, hogy az elem �rt�ke egy k�l�n er�forr�s, amelyet az URI hivatkoz�sa azonos�t. Minthogy ezt az URI hivatkoz�st itt egy attrib�tum �rt�kek�nt kell megadni, az RDF/XML elv�rja, hogy ezt abszol�t vagy relat�v form�ban, de mindig teljesen ki�rjuk. Vagyis, ezt nem r�vid�thetj�k le egy min�s�tett n�vre, ahogyan azt megtehett�k az elemek �s az attrib�tumok_nevei eset�ben. (Az abszol�t �s relat�v URI hivatkoz�sok t�m�j�t azA. f�ggel�k t�rgyalja.)

Fontos, hogy meg�rts�k: a 4. p�lda RDF/XML k�dja egy r�vid�tett v�ltozat. Az 5. p�ld�banszerepl� RDF/XML k�dban minden kijelent�st k�l�n �rtunk, �s ez pontosan ugyanazt az RDF gr�fot �rja le, mint a 4. p�lda (azaz a 12. �br�n l�that� gr�fot):

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:exterms="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/terms/">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html"> exterms:creation-dateAugust 16, 1999

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html"> dc:languageen

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html"> <dc:creator rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/staffid/85740"/>

A tov�bbi szekci�kban m�g le�runk n�h�ny m�s RDF/XML r�vid�t�si lehet�s�get is. (Az [RDF-SZINTAXIS] dokumentum tartalmazza az �sszes olyan r�vid�t�st, amely alkalmazhat� RDF/XML-ben.)

Az RDF/XML-ben �br�zolhatunk olyan gr�fokat is, amelyekben �res csom�pontok vannak. (Mint m�r a 2.3 szekci�ban le�rtuk, ezek olyan csom�pontok, amelyekhez nem tartozik URIref). P�ld�ul, a 13. �bra, amelyet az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumb�l vett�nk �t, egy olyan gr�fot jelen�t meg, mely azt mondja: "A 'http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar' URL-lel azonos�tott dokumentum c�me: 'RDF/XML Syntax Specification (Revised)', ennek van egy szerkeszt�je, �s a szerkeszt�nek a neve: 'Dave Beckett', a honlapja pedig: 'http://purl.org/net/dajobe/' ".

Ez a gr�f egy olyan alapelvet illusztr�l, amelyet a 2.3 szekci�ban m�r t�rgyaltunk: az �res csom�pont haszn�lat�t olyan valaminek az �br�zol�s�ra, aminek nincs URI-je de le�rhat� m�s inform�ci�k megad�s�val. Eset�nkben az �res csom�pont egy szem�lyt �br�zol, a dokumentum szerkeszt�j�t, akit a nev�vel �s a honlapj�val �runk le.

Az RDF/XML-ben t�bb m�dszer is van az olyan gr�fok �br�zol�s�ra, amelyek �res csom�pontokat tartalmaznak (az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban ez mind megtal�lhat�). Az a m�dszer, amit itt illusztr�lunk (�s ami a legk�zvetlenebb m�dszer), abb�l �ll, hogy egy �rescsom�pont-azonos�t�t rendel�nk minden �res csom�ponthoz. Az ilyen azonos�t� csak egyetlen adott RDF/XML dokumentumon bel�l k�pes egy �res csom�pontot azonos�tani: abban, amelyben allok�lt�k, teh�t szemben az URI hivatkoz�sokkal, az adott dokumentumon k�v�l ez ismeretlen. Az �res csom�pontra az RDF-ben az rdf:nodeIDattrib�tum seg�ts�g�vel hivatkozunk, amelynek az �rt�ke egy �rescsom�pont-azonos�t�. Ez az azonos�t� az RDF/XML k�d olyan helyein haszn�lhat�, ahol egy�bk�nt egy er�forr�s URIref-je is megjelenhetne. Specifikusan, az olyan kijelent�seket, amelyeknek az alanya egy �res csom�pont, az RDF/XML-ben egy olyan rdf:Description elemmel is le�rhatjuk, amelyben az rdf:about helyett egyrdf:nodeID attrib�tumot haszn�lunk az alany azonos�t�s�ra. Hasonl�k�ppen, az olyan kijelent�seket, amelyeknek a t�rgya egy �res csom�pont, egy olyan tulajdons�g-elemmel �rhatjuk le, amelyben a t�rgy azonos�t�j�t az rdf:resource helyett egy rdf:nodeIDattrib�tummal adjuk meg. A 6. p�lda azt mutatja be, hogy az rdf:nodeID seg�ts�g�vel hogyan lehet RDF/XML-ben le�rni a 13. �br�n szerepl� gr�fot:

  2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  3.          xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
  4.          xmlns:exterms="http://example.org/stuff/1.0/">
  5. <rdf:Description rdf:about="http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar">
  6.   <dc:title>RDF/XML Syntax Specification (Revised)</dc:title>
  7.   <exterms:editor rdf:nodeID="abc"/>
  8. </rdf:Description>
  9. <rdf:Description rdf:nodeID="abc">
  10.    <exterms:fullName>Dave Beckett</exterms:fullName>
  11.    <exterms:homePage rdf:resource="http://purl.org/net/dajobe/"/>

A 6. p�lda 9. sor�ban, az abc�rescsom�pont-azonos�t�t haszn�ltuk a t�bb kijelent�s alany�t jelk�pez� �res csom�pont azonos�t�s�ra. Ugyanezt az azonos�t�t haszn�ltuk a 7. sorban annak megjel�l�s�re is, hogy ez az �res csom�pont az alany (azaz a weblap)exterms:editor (szerkeszt�je) tulajdons�g�nak az �rt�ke. Az �rescsom�pont-azonos�t� haszn�lat�nak az az el�nye a t�bbi m�dszerrel szemben, amelyet az [RDF-SZINTAXIS] le�r, hogy ennek seg�ts�g�vel egy RDF/XML dokumentum t�bb hely�r�l is hivatkozhatunk ugyanarra az �res csom�pontra.

�s v�g�l, az RDF/XML-ben a 2.4 szekci�banmegismert tipiz�lt liter�lok is haszn�lhat�k tulajdons�gok �rt�kek�nt, azok helyett a t�pus n�lk�li liter�lok helyett, amelyeket az eddigi p�ld�inkban haszn�ltunk. Egy tipiz�lt liter�lt �gy �br�zolunk, hogy a tulajdons�g-elemhez, mely k�zrefogja a liter�lt, egyrdf:datatype attrib�tumot adunk, amelynek �rt�ke egy, a liter�l adatt�pus�t azonos�t� URIref.

Ha p�ld�ul meg akarn�nk v�ltoztatni a 2. p�ld�banszerepl� kijelent�st �gy, hogy tipiz�lt liter�lt haszn�ljon t�pus n�lk�li helyett, az exterms:creation-date tulajdons�g �rt�kek�nt, akkor annak tripletes �br�zol�sa �gy n�zne ki:

ex:index.html exterms:creation-date "1999-08-16"^^xsd:date .

Ugyanez a kijelent�s RDF/XML szintaxissal le�rva a 7. p�ld�ban szeml�lhet�:

  2. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  3.         xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  4. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  5. <exterms:creation-date rdf:datatype=
  "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#date">1999-08-16
</exterms:creation-date>

A 7. p�lda 5. sor�ban egy tipiz�lt liter�l van megadva az exterms:creation-date ("keletkez�si d�tuma") tulajdons�g-elemben oly m�don, hogy annak nyit�tegj�ben egyrdf:datatype attrib�tum jelzi a liter�l adatt�pus�t. Ennek az attrib�tumnak az �rt�ke egy adatt�pus URIref-je, ami eset�nkben adate (d�tum) XML S�ma adatt�pusra mutat. Minthogy ez az URIref itt most egy attrib�tum �rt�ke, ez�rt teljes terjedelm�ben ki kell �rnunk ahelyett, hogy megpr�b�ln�nk xsd:date min�s�tett n�vre ler�vid�teni, ahogy megtett�k ezt a tripletes v�ltozatban. A liter�l "1999-08-16" karakterl�nc�t pedig, amely megfelel a dateadatt�pusnak, a tulajdons�g-elem tartalmak�nt �br�zoltuk.

A tank�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben szerepl�p�ld�kban t�pus n�lk�li liter�lok helyett az �br�zoland� adat t�pus�nak megfelel� tipiz�lt liter�lokat haszn�lunk, hogy ezzel is hangs�lyozzuk az ilyen liter�loknak azt az el�ny�t, hogy ezek j�val t�bb inform�ci�t ny�jtanak az �rt�k�k korrekt meghat�roz�s�hoz. (Itt kiv�telt tesz�nk azokkal a t�pus n�lk�li liter�lt haszn�l� p�ld�kkal, amelyeket olyan alkalmaz�sokb�l vett�nk �t, ahol jelenleg nem haszn�lnak tipiz�lt liter�lokat, mivel szeretn�nk pontosan bemutatni az ilyen alkalmaz�sokn�l haszn�lt gyakorlatot. Ezekben az esetekben teh�t kiv�telesen megtartjuk a t�pus n�lk�li liter�lokat.) Az RDF/XML-ben mind a tipiz�lt, mind a t�pus n�lk�li liter�lokban (�s bizonyos kiv�telekkel a tegekben is) haszn�lhatunk [UNICODE] karaktereket, hogy az inform�ci�kat t�bb nyelven is k�zvetlen�l �br�zolhassuk.

A 7. p�lda azt illusztr�lja, hogy a tipiz�lt liter�lok haszn�lata megk�veteli: minden elemben, amelynek �rt�ke egy tipiz�lt liter�l, szerepeljen egy rdf:datatype attrib�tum egy URIref �rt�kkel, mely a liter�l adatt�pus�t azonos�tja. Mint kor�bban m�r megjegyezt�k, az RDF/XML elv�rja, hogy az olyan URI hivatkoz�sokat, amelyeket valamilyen XML attrib�tum �rt�kek�nt adunk meg, teljesen ki�rjuk, ahelyett, hogy egy min�s�tett n�vvel ler�vid�ten�nk. Az XML _entit�sok_deklar�ci�s mechanizmus�t azonban ilyenkor is haszn�lhatjuk r�vid�t�si c�lokra a k�nnyebb �rhat�s�g �s olvashat�s�g �rdek�ben. Egy XML entit�sdeklar�ci� l�nyeg�ben egy entit�snevet rendel egy karakterl�nchoz (ami lehet ak�r egy URIref is). Amikor egy entit�snevet haszn�lunk b�rhol az XML dokumentumban, az XML-t feldolgoz� programok behelyettes�tik ezt a megfelel� karakterl�nccal. P�ld�ul az al�bbi ENTITY (entit�s) deklar�ci�, amelyet �ltal�ban az RDF/XML dokumentum elej�n, egy DOCTYPE (dokumentumt�pus) deklar�ci�n bel�l haszn�lunk:

]>

azt defini�lja, hogy az xsd entit�s legyen egy olyan karakterl�nc, mely az XML S�ma adatt�pusok n�vter�t azonos�t� URI hivatkoz�st �br�zolja. Ez a deklar�ci� lehet�v� teszi, hogy a teljes n�vt�r-URI hivatkoz�st a dokumentumban minden�tt az &xsd; entit�shivatkoz�ssal helyettes�ts�k. Ennek a r�vid�t�snek a haszn�lat�val a 7. p�lda RDF/XML k�dj�t �gy is �rhatn�nk, ahogy azt a 8. p�lda mutatja:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.         xmlns:exterms="http://www.example.org/terms/">

  5. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/index.html">

  6. <exterms:creation-date rdf:datatype="&xsd;date">1999-08-16
</exterms:creation-date>

A 2. sorban l�that� DOCTYPE deklar�ci� defini�lja azt azxsd entit�st, amelyet majd a 6. sorban haszn�lunk fel egy adatt�pus azonos�t�s�ra.

Az XML entit�sok r�vid�t� mechanizmusk�nt t�rt�n� haszn�lata opcion�lis az RDF/XML-ben, �s �gy opcion�lis az XML DOCTYPE deklar�ci�j�nak a haszn�lata is. (Azon olvas�k sz�m�ra, akik m�r r�gebbr�l ismerik az XML-t: az RDF/XML-nek csup�n "j�l form�ltnak" (well-formed), vagyis_szintaktikailag_ korrekt XML-nek kell lennie. Az RDF/XML-t nem tervezt�k arra, hogy egy XML �rv�nyess�gellen�rz� (validation processor) seg�ts�g�vel valamilyen DTD-vel (dokumentumt�pus-defin�ci�val) vess�k egybe. Ezt a k�rd�st a B. f�ggel�k t�rgyalja, mely tov�bbi inform�ci�kat k�z�l az XML-r�l.)

A k�nnyebb olvashat�s�g �rdek�ben, a tank�nyv�nk tov�bbi r�sz�ben azxsd XML entit�st oly m�don fogjuk haszn�lni, ahogy azt az im�nt le�rtuk. Az XML entit�sokat b�vebben a B. f�ggel�kismerteti. Ez a f�ggel�k le�rja, hogy m�s URI hivatkoz�sok (s�t �ltal�nos�tva: m�s karakterl�ncok) is r�vid�thet�k XML entit�sokkal. Tank�nyv�nk tov�bbi p�ld�iban azonban csak az XML S�ma adatt�pusainak URI hivatkoz�sait r�vid�tj�k ezen a m�don.

B�r az RDF/XML adatok �r�s�nak t�bb r�vid�tett form�ja is l�tezik, az eddig ismertetett p�ld�inkban m�gis a r�vid�t� m�dszereknek csak az egyszer�bb, de �ltal�nosabb v�ltozat�t haszn�ltuk a gr�fok le�r�s�ra. �sszefoglal�sul megism�telj�k, hogy ezek alkalmaz�s�val hogyan �runk le egy RDF gr�fot RDF/XML-ben:

�sszehasonl�tva az [RDF-SZINTAXIS] n�h�ny, enn�l jelent�sebb r�vid�t�st lehet�v� tev� opci�j�val, ez az egyszer� m�dszer adja a gr�f-strukt�ra legk�zvetlenebb �br�zol�s�t, �s ez�rt k�l�n�sen aj�nlhat� az olyan alkalmaz�sok sz�m�ra, ahol a kimen� RDF/XML k�d tov�bbi RDF feldolgoz�sok bemen� adata lesz.

3.2 Az URI hivatkoz�sok r�vid�t�se �s szervez�se

Az eddigi p�ld�ink felt�telezt�k, hogy az �ppen le�rt er�forr�soknak m�r van URI hivatkoz�suk. �gy pl. a kezdetben bemutatott p�ld�inkban a k�l�nb�z� adataival jellemezt�k a hipotetikus example.org szervezet weblapj�t amelynek URI hivatkoz�sa:http://www.example.org/index.html volt. Ezt az er�forr�st az RDF/XML-ben az rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel azonos�tottuk, amelyben teljes form�j�ban id�zt�k ezt az URI-t. Noha az RDF nem specifik�lja, �s nem is ellen�rzi, hogy mik�nt rendelnek hozz� egy URI hivatkoz�st egy er�forr�shoz, n�ha azonban j� lenne, ha olyan er�forr�sokhoz rendeln�nk az URI hivatkoz�sokat, amelyek egy szervezett csoportot alkotnak. P�ldak�ppen k�pzelj�nk el egy sportszergy�rt� c�get, amelynek a neveexample.com, �s amely szeretne kiadni egy RDF alap� katal�gust az ilyen term�keir�l, mint s�trak, t�rabakancsok stb., �s mindezt egy RDF/XML dokumentum form�j�ban k�v�nj�k publik�lni ahttp://www.example.com/2002/04/products URI-vel azonos�tott webhelyen. Ebben a dokumentumban minden term�khez megadhatn�nak egy k�l�n RDF le�r�st. Ezt a katal�gust (amelyben most m�g csak egyetlen �rufajta szerepel: az "Overnighter" modellnev� s�tor) �gy �rhatjuk le RDF/XML-ben, ahogyan azt a9. p�lda mutatja:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.           xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/">
  5. <rdf:Description rdf:ID="item10245">
  6.      <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
  7.      <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
  8.      <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
  9.      <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>

...tov�bbi term�kek le�r�sai...

A 9. p�lda hasonl� a kor�bbi p�ld�khoz, abban a m�dban, ahogyan �br�zolja pl. a s�tor (tent) tulajdons�gait: a modellt (model), a fekv�helyek sz�m�t (sleeps), a s�lyt (weight) �s a sz�ll�t�si m�retet (packedSize).

(Itt a keret�l szolg�l� xml-, DOCTYPE-, RDF- �s n�vt�r-deklar�ci�k az 1-4 sorokban, �s a 11. sorban szerepelnek. Ez olyan inform�ci�, amelyet csak egyszer kell megadni egy katal�gus meg�r�s�n�l, azaz nem kell megism�telni a t�bbi term�k le�r�s�hoz. Figyelj�k meg azt is, hogy azokat az_adatt�pusokat_, amelyeket a s�tor k�l�nb�z� tulajdons�gaihoz t�rs�tottunk, explicit m�don adtuk meg, m�g az egyes tulajdons�g�rt�kekhez tartoz� m�rt�kegys�geket nem jelezt�k, pedig ezeknek is rendelkez�sre kellene �llniuk ahhoz, hogy helyesen interpret�ljuk az �rt�keket. (A 4.4 szekci� ismerteti az olyan m�rt�kegys�gek �s egy�b inform�ci�k �br�zol�s�t, amelyek a tulajdons�gok �rt�keihez t�rsulhatnak.) A p�ld�b�l csup�n sejthet�, hogy azexterms:sleeps tulajdons�g �rt�ke azon szem�lyek sz�ma, akik a s�torban �jszak�zhatnak, hogy az exterms:weight �rt�ke (a s�tor s�lya) kilogrammban van kifejezve, �s hogy az exterms:packedSize(az �sszecsomagolt s�tor m�rete) n�gyzetcentim�terben van megadva.

Az egyik fontos k�l�nbs�g a kor�bbi p�ld�ink �s a jelenlegi k�z�tt az, hogy az 5. sorban az rdf:Descriptionelemnek rdf:ID attrib�tuma van rdf:about helyett. Az rdf:ID haszn�lat�val itt egy_er�forr�sr�sz-azonos�t�t_ (fragment identifier) specifik�ltunk, amelyet az rdf:ID attrib�tum �rt�kek�nt adtunk meg. Ez az azonos�t� az item10245, mely nyilv�n az example.com c�g �ltal megadott egyik katal�gust�tel sz�ma, �s egyben annak a teljes URI hivatkoz�snak a r�vid�t�se, mely az �ppen le�rt er�forr�st (azaz a term�ket: az "Overnighter" t�pus� s�tort) azonos�tja. Az item10245er�forr�sr�sz-azonos�t� egy _b�zis_-URI-hez viszony�tva �rtend�, ami eset�nkben a katal�gust tartalmaz� dokumentum URI-je. A s�tort azonos�t� teljes URI hivatkoz�st �gy kapjuk meg, hogy a dokumentum b�zis-URI-j�nek v�g�hez, egy "#" karakterrel elv�lasztva, hozz�illesztj�k az er�forr�sr�sz-azonos�t�t. Ez teh�t �gy n�z ki:`http://www.example.com/2002/04/products#item10245`.

Az rdf:ID attrib�tum n�mileg hasonl�t az XML �s a HTML �ltal haszn�lt ID attrib�tumhoz, m�gpedig annyiban, hogy ez is egy olyan nevet defini�l, mely egyedi az aktu�lis b�zis-URI �ltal azonos�tott dokumentumon (eset�nkben a katal�guson) bel�l. A p�ld�b�l kit�nik, hogy azrdf:ID attrib�tum az item10245 nevet rendelte az "Overnighter" t�pus� s�torhoz. B�rmilyen m�s RDF/XML le�r�s, ami ezen a katal�guson bel�l van, hivatkozhat erre a term�kre ak�r az abszol�t_URI hivatkoz�ssal, amihttp://www.example.com/2002/04/products#item10245, ak�r a_relat�v v�ltozat�val, ami #item10245.

Ism�t hangs�lyozzuk: a relat�v URIref �gy �rtend�, hogy az egy olyan URIref, amelyet a katal�gus b�zis-URI-j�hez viszony�tva defini�lunk. Egy hasonl� r�vid�t�st haszn�lva, az adott s�tort�pusra vonatkoz� URI hivatkoz�st �gy is megadhatn�nk a fenti katal�gus bejegyz�sben:rdf:about="#item10245" (azaz k�zvetlen�l a relat�v URI-vel, ahelyett, hogy az rdf:ID="item10245" form�t v�lasztan�nk). Mint r�vid�t� mechanizmus, a k�t forma l�nyeg�ben szinonim, hiszen az RDF/XML az �rt�k�ket mindk�t esetben ahttp://www.example.com/2002/04/products#item10245 abszol�t URI hivatkoz�ss� terjeszti ki. Az rdf:ID haszn�latakor azonban egy ellen�rz�s is megval�sul, amikor valamilyen nevet rendel�nk hozz�, ugyanis azrdf:ID attrib�tummal csak egyszer szabad defini�lnunk egy nevet relat�v URI-k�nt ugyanahhoz a b�zis-URI-hez viszony�tva. (Vagyis, ugyanazon a dokumentumon bel�l egy helyi n�v csak egyszer deklar�lhat�, de ak�rh�nyszor hivatkozhatunk r� m�s elemekb�l).

B�rmelyik relat�v hivatkoz�si form�t is haszn�ln�nk, az example.com k�t l�p�sben rendeln� hozz� az URI hivatkoz�st a s�torhoz: el�sz�r is hozz�rendelne egy URI hivatkoz�st mag�hoz a katal�gushoz, majd pedig, m�r a katal�guson bel�l, a s�tor tulajdons�gainak le�r�sakor hozz�rendeln� az adott katal�gust�telhez a relat�v hivatkoz�s nev�t. A relat�v URIref ilyen haszn�lat�t �gy is felfoghatjuk, hogy ez annak a teljes URI-nek a r�vid�t�se, amely az RDF-t�l f�ggetlen�l m�r hozz� van rendelve a s�torhoz, �s csak hivatkozunk erre (az rdf:about attrib�tum seg�ts�g�vel), de felfoghatjuk �gy is, hogy a relat�v URIref-et a dokumentumon bel�l �ppen most_deklar�ljuk_, �s �ppen most rendelj�k hozz� ehhez a katal�gust�telhez (az rdf:ID seg�ts�g�vel).

Egy olyan RDF le�r�s, mely a katal�guson k�v�l van, az URIref abszol�t v�ltozat�val hivatkozhatna erre a katal�gust�telre. Ezt, mint m�r eml�tett�k, a s�torra mutat� relat�v URIref �s a katal�gust azonos�t� b�zis-URI egybetold�s�val �ll�tjuk el�. Tegy�k fel, hogy egy t�rasportokkal foglalkoz� web alap� szolg�ltat�s, nevezz�k _exampleRatings.com_-nak, RDF-et haszn�lna a k�l�nb�z� s�trak fogyaszt�i tetsz�si index�nek a publik�l�s�ra. Azt az �tcsillagos min�s�t�st, amelyet az egyik v�s�rl� (Richard Roe) a 9. p�ld�ban le�rt s�torra adott, az exampleRatings.com webhely a 10. p�ld�ban l�that� m�don regisztr�lhatn�:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.          xmlns:sportex="http://www.exampleRatings.com/terms/">

  5. <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/2002/04/products#item10245">

  6.     <sportex:ratingBy rdf:datatype="&xsd;string">Richard Roe</sportex:ratingBy>
  7.     <sportex:numberStars rdf:datatype="&xsd;integer">5</sportex:numberStars>

A 10 p�lda 5. sora egyrdf:Description elemet haszn�l egy rdf:aboutattrib�tummal, amelynek az �rt�ke a s�tort azonos�t� abszol�t URIref. Ennek a haszn�lata egy�rtelm�v� teszi, hogy a min�s�t�s (rating) pontosan melyik term�kre vonatkozik.

Ezek a p�ld�k t�bb l�nyeges dolgot is illusztr�lnak. Mindenekel�tt azt, hogy b�r az RDF nem specifik�lja, �s nem is ellen�rzi, hogy mik�nt rendelj�k/rendelt�k hozz� az URI hivatkoz�sokat az er�forr�sokhoz (eset�nkben a katal�gusban szerepl� k�l�nb�z� s�trakhoz �s m�s t�telekhez), m�gis l�trej�n az a k�v�natos eredm�ny, hogy a megfelel� URI hivatkoz�sok a megfelel� er�forr�sokhoz vannak hozz�rendelve. Ez az eredm�ny mindig k�t folyamat kombin�ci�ja r�v�n j�n l�tre: az egyik egy RDF-en k�v�li folyamat, amelynek sor�n egy olyan dokumentumot (eset�nkben egy katal�gust) l�tunk el azonos�t�val, mely tartalmazza ezeknek az er�forr�soknak a le�r�s�t, a m�sik pedig egy olyan, RDF-en bel�li folyamat, amelynek sor�n ezen a dokumentumon bel�l, az er�forr�sok le�r�sakor, a r�juk hivatkoz� relat�v URI hivatkoz�sokat az rdf:ID seg�ts�g�vel deklar�ljuk. P�ld�ul az example.com c�g haszn�lhatn� ezt a katal�gust egy olyan k�zponti forr�sk�nt, amelyben a term�kei le vannak �rva, annak implicit elfogad�s�val, hogy ha egy �ru term�ksz�ma nem szerepel a katal�gus valamelyik t�tel�nek a le�r�s�ban, akkor ez az �ru nem tartozik az example.com term�kei k�z�. (Megjegyzend�, hogy az RDF nem t�telezi fel, hogy b�rmilyen konkr�t kapcsolat l�tezik k�t er�forr�s k�z�tt, csak mert az URI hivatkoz�suknak ugyanaz a b�zis-URI-je, vagy mert m�s m�don hasonl�ak. Egy ilyen kapcsolat esetleg ismert lehet az example.com sz�m�ra, de ezt nem defini�lja k�zvetlen�l az RDF.)

Ezek a p�ld�k egy�bk�nt a Web egyik alapvet� architektur�lis alapelv�re is r�vil�g�tanak: arra, hogy b�rki szabadon megadhat inform�ci�kat egy l�tez� er�forr�sr�l egy tetsz�se szerinti sz�k�szlet haszn�lat�val [BERNERS-LEE98]. Ezek a p�ld�k azt is mutatj�k, hogy az RDF seg�ts�g�vel le�rt er�forr�soknak nem kell egyetlen helyen �sszegy�jtve lenni�k, hanem a weben sz�tsz�rva is elhelyezkedhetnek. Ez nemcsak a p�ldabeli eset�nkre igaz, amelyben az egyik szervezet min�s�t, vagy komment�l egy olyan er�forr�st, amelyet egy m�sik defini�lt, hanem olyan esetekre is �rv�nyes, ahol az er�forr�s eredeti defini�l�ja (vagy b�rki m�s) tov�bbi inform�ci�k megad�s�val er�s�teni �s gazdag�tani k�v�nja annak az er�forr�snak a le�r�s�t. Ez megt�rt�nhet mag�nak a dokumentumnak a m�dos�t�s�val, amelyben az er�forr�st eredetileg defini�lt�k, vagy pedig, ahogy az exampleRatings.com is teszi, egy �j, k�l�n dokumentum elk�sz�t�s�vel, amelyben tov�bbi tulajdons�gokat �s �rt�keket ad meg egyrdf:Description elemben, mely az eredeti er�forr�sra hivatkozik egy rdf:about attrib�tummal megadott URI-ref seg�ts�g�vel.

A fenti diszkusszi� jelezte, hogy a relat�v URI hivatkoz�sok, mint pl. a#item10245, egy b�zis-URI-hez viszony�tva �rtelmezhet�k. Ez implicit m�don annak az er�forr�snak az URI-je lesz, amelyikben a relat�v URIref-et haszn�ljuk. Egyes esetekben azonban k�v�natos, hogy explicit m�don is specifik�lhassuk ezt a b�zis-URI-t. T�telezz�k fel p�ld�ul, hogy ahttp://www.example.com/2002/04/products URI-vel azonos�tott katal�gust az example.org c�g egy duplik�t v�ltozatban, egy m�sik, �n. t�kr�z� webhelyen (mirror site) is szeretn� publik�lni, amelyet azonos�tson, mondjuk, a http://mirror.example.com/2002/04/products URIref. Ez probl�m�t okozhatna, hiszen ha az eredeti katal�gushoz a t�kr�z�tt webhelyen k�v�nn�nk hozz�f�rni, akkor a p�ldabeli s�tor teljes URI hivatkoz�s�t a le�r�st tartalmaz� dokumentum b�zis-URI-j�b�l �ll�tan�nk el�, ami ebben az esetben a http://mirror.example.com/2002/04/products#item10245URIref lenne, �s nem a k�v�nthttp://www.example.com/2002/04/products#item10245, vagyis m�s er�forr�sra hivatkozn�nk, mint amire akartunk. Ennek elker�l�se �rdek�ben az example.org feltehet�leg egy explicit b�zis-URI-t rendelne a term�keit azonos�t� URI hivatkoz�sokhoz ahelyett, hogy a probl�m�t megker�lend�, csak egy helyen publik�ln� a katal�gus�t.

Hogy az ilyen helyzetekre megold�st adjon, az RDF/XML t�mogatja az XML b�zis opci�t (XML Base [XML-BASE]), mely lehet�v� teszi, hogy az XML dokumentum specifik�ljon egy olyan b�zis-URI-t, amelyik f�ggetlen a saj�t b�zis-URI-j�t�l. A 11. p�lda azt mutatja meg, hogy mik�nt �rn�nk meg a kor�bbi katal�gust az _XML Base_felhaszn�l�s�val:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.           xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
  5.           xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">
  6. <rdf:Description rdf:ID="item10245">
  7.      <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
  8.      <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
  9.      <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
  10.     <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>

...tov�bbi term�kek le�r�sai...

A 11. p�lda 5. sor�ban l�that�xml:base deklar�ci� azt specifik�lja, hogy egy esetleges tov�bbixml:base deklar�ci� el�fordul�s�ig, az rdf:RDFelemen bel�l a http://www.example.com/2002/04/products URI tekintend� b�zis-URI-nek, �s �gy minden relat�v URIref, mely az adottxml:base attrib�tum hat�ly�n bel�l van, a deklar�lt b�zishoz viszony�tva �rtend�, mindegy, hogy mi az aktu�lis dokumentum saj�t b�zis-URI-je. Ennek eredm�nyek�ppen a s�trat azonos�t�#item10245 relat�v hivatkoz�st �gy �rtelmezi az RDF/XML, hogy annak abszol�t URI hivatkoz�sahttp://www.example.com/2002/04/products#item10245, f�ggetlen�l att�l, hogy �ppen melyik webhelyen publik�lj�k a katal�gust. Vagyis, f�ggetlen�l att�l, hogy mi a dokumentum aktu�lis URI-je, s�t m�g att�l is, hogy a b�zis-URI-ref azonos�t-e egy�ltal�n valamilyen konkr�t dokumentumot.

Eddig a p�ld�nk csup�n egyetlen term�k le�r�s�t: egy meghat�rozott s�tort�pus le�r�s�t mutatta be. Az example.com azonban val�sz�n�leg aj�nlani szeretne t�bbf�le s�tormodellt, �s m�s term�kfajt�b�l is t�bbf�l�t, p�ld�ul h�tizs�kokat, t�rabakancsokat stb. A dolgok k�l�nb�z� fajt�kba vagy_kateg�ri�kba_ t�rt�n� besorol�sa/oszt�lyoz�sa hasonl� koncepci�, mint a programnyelvekben haszn�lt objektumok k�l�nb�z� t�pusokba vagy_oszt�lyokba_ sorol�sa. Az RDF t�mogatja ezt a fogalmat egy el�re defini�lt tulajdons�g, az rdf:type bevezet�s�vel. Amikor egy RDF er�forr�st valamely tulajdons�g�val le�runk, akkor ennek a tulajdons�gnak az �rt�k�t egy olyan er�forr�snak tekintj�k, mely a dolgok egy kateg�ri�j�t vagy oszt�ly�t k�pviseli; ennek a tulajdons�gnak az alany�t pedig a saj�t kateg�ri�ja vagy oszt�lya egyik eset�nek, el�fordul�s�nak (instance), vagy m�s sz�val: egyed�nek (individual) tekintj�k. A 12. p�lda az rdf:type haszn�lat�val bemutatja, hogy az example.com mik�nt jelezhetn� azt, hogy az "item10245" katal�gust�tel le�r�sa egy s�torra vonatkozik:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.           xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
  5.           xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">
  6. <rdf:Description rdf:ID="item10245">
  7.      <rdf:type rdf:resource="http://www.example.com/terms/Tent"/>
  8.      <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
  9.      <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
  10.     <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
  11.     <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>

...tov�bbi term�kek le�r�sai...

A 12. p�lda 7.sor�ban az rdf:typetulajdons�g azt jelzi, hogy az �ppen le�rt er�forr�s ahttp://www.example.com/terms/Tent URI hivatkoz�ssal azonos�tott S�tor oszt�lynak egyik konkr�t el�fordul�sa, vagy m�s sz�val: egyik_egyede_. Ez felt�telezi, hogy az example.com c�g m�r el�re defini�lta a saj�t term�k-oszt�lyait ugyanannak a sz�k�szletnek a r�szek�nt, mely a c�g t�bbi saj�tos szakkifejez�s�t is tartalmazza (mint pl. azexterms:weight), s �gy a Tent oszt�ly abszol�t URI-j�vel hivatkozhatunk r�. Ha az example.com c�g a term�k-oszt�lyait a katal�guson bel�l defini�lta volna, akkor a #Tent relat�v URIref seg�ts�g�vel is hivatkozhatn�nk a s�torok oszt�ly�ra.

Az RDF, maga, nem tartalmaz eszk�z�ket a dolgok olyan alkalmaz�s-specifikus oszt�lyainak a defini�l�s�ra, mint pl. a "S�tor", vagy az olyan tulajdons�gaik defini�l�s�ra, mint pl. azexterms:weight. Az ilyen oszt�lyokat �s tulajdons�gokat egy RDF_s�ma_ keret�ben lehet defini�lni az RDF S�ma nyelv seg�ts�g�vel, amelyet az 5. fejezet t�rgyal. Az oszt�lyok �s tulajdons�gok defini�l�s�ra m�s eszk�z�k is l�teznek, mint pl. a_DAML+OIL_ �s az OWL nyelvek; ezeket az 5.5 szekci� mutatja be r�viden.

Meglehet�sen �ltal�nos az RDF haszn�lat�ban, hogy az er�forr�sokhoz t�pust rendel�nk az rdf:type tulajdons�g seg�ts�g�vel, mely �gy jellemzi ezeket a forr�sokat, mint t�pusok vagy oszt�lyok konkr�t el�fordul�s�t/egyed�t. Az ilyen er�forr�sokat a gr�fban tipiz�lt csom�pontoknak (typed nodes), az RDF/XML le�r�sban pedig tipiz�lt csom�pont-elemeknek nevezz�k. Az RDF/XML szintaxis az ilyen elemek le�r�s�n�l egy speci�lis r�vid�t�st tesz lehet�v�. Enn�l a r�vid�t�sn�l kihagyjuk az rdf:type tulajdons�got �s az �rt�k�t, azrdf:Description elemet pedig egy m�sik elemmel helyettes�tj�k, amelynek a neve egy olyan min�s�tett n�v, mely megfelel a kihagyottrdf:type tulajdons�g �rt�k�nek (vagyis annak az URI hivatkoz�snak, amelyik megnevezi az oszt�lyt). Ennek a r�vid�t�snek a haszn�lat�val az example.com 12. p�ldabeli s�tr�t a13. p�ld�ban megadott m�don lehetne le�rni:

  2. ]>

  3. <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"

  4.           xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/"
  5.           xml:base="http://www.example.com/2002/04/products">
  6. <exterms:Tent rdf:ID="item10245">
  7.      <exterms:model rdf:datatype="&xsd;string">Overnighter</exterms:model>
  8.      <exterms:sleeps rdf:datatype="&xsd;integer">2</exterms:sleeps>
  9.      <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4</exterms:weight>
  10.     <exterms:packedSize rdf:datatype="&xsd;integer">784</exterms:packedSize>

...tov@?bbi term�kek le�r�sai...

Minthogy egy er�forr�s le�rhat� egyn�l t�bb oszt�ly egyedek�nt is, egy er�forr�snak lehet t�bb rdf:type tulajdons�ga, de ezek k�z�l csak egy r�vid�thet� a fenti m�dszerrel. A t�bbit ki kell �rni azrdf:type tulajdons�g seg�ts�g�vel, a 12. p�ld�ban illusztr�lt m�don.

Amellett, hogy egy tipiz�lt csom�pont-elemmel (mint pl. azexterms:Tent) megadhatjuk, hogy a le�rt egyed melyik felhaszn�l� �ltal defini�lt oszt�lyhoz tartozik, az RDF-ben a tipiz�lt csom�pont-elem haszn�lata leg�lis olyankor is, amikor olyan be�p�tett RDF oszt�lyok egyedeit �rjuk le, mint amilyen pl. az rdf:Bag. Ez ut�bbi oszt�lyokat a4. fejezet �rja le, m�g az RDF S�ma oszt�lyokat (mint amilyen pl. az rdfs:Class) az 5. fejezet t�rgyalja.

A 12. �s a 13. p�lda egyar�nt j�l mutatta, hogy az RDF kijelent�seket le lehet �rni az RDF/XML-ben olyan m�don is, amely nagyon eml�keztet a k�zvetlen�l XML-ben (teh�t nem RDF/XML-ben) k�sz�lt le�r�sokra. Ez egy l�nyeges aspektus, tekintettel a k�l�nf�le XML alkalmaz�sok egyre n�vekv� sz�m�ra, hiszen ez azt sejteti, hogy az RDF haszn�lhat� lenne ezekben az alkalmaz�sokban an�lk�l, hogy nagyobb v�ltoztat�sokat kellene v�grehajtani abban a m�dban, ahogyan az inform�ci�ikat struktur�lj�k.

3.3 Az RDF/XML �sszefoglal�sa

A fenti p�ld�k illusztr�lt�k az RDF/XML szintaxis n�h�ny fundament�lis elem�t. Ezek a p�ld�k elegend� inform�ci�t ny�jtottak ahhoz, hogy elkezdj�nk hasznos RDF/XML dokumentumokat k�sz�teni. Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja c�m� (normat�v) dokumentum egy alaposabb diszkusszi�t tartalmaz azokr�l az elvekr�l is, amelyekre az RDF gr�fok XML-ben t�rt�n� modellez�se �p�l, �s amelyeket �sszefoglal�an "cs�koz�s" (striping) n�ven emleget az RDF/XML zsargon. Ugyanez a dokumentum tov�bbi lehet�s�geket mutat be az RDF/XML k�d �r�s�nak r�vid�t�s�re, valamint tov�bbi r�szleteket �s p�ld�kat k�z�l az RDF adatok XML-be t�rt�n� �t�r�s�hoz.

4. Az RDF egy�b lehet�s�gei

Az RDF sz�mos tov�bbi lehet�s�get is ny�jt, amelyekr�l eddig nem sz�ltunk. Ilyenek p�ld�ul a be�p�tett t�pusok �s tulajdons�gok, amelyek az er�forr�sok �s RDF kijelent�sek csoportos �br�zol�s�ra szolg�lnak, �s ilyenek azok a lehet�s�gek is, amelyekkel XML k�dr�szeket tulajdons�gok �rt�kek�nt �br�zolhatunk. Ezeket a lehet�s�geket ismertetj�k e fejezet k�vetkez� szekci�iban.

4.1 RDF kont�nerek

Gyakran sz�ks�g van arra, hogy dolgokb�l csoportokat k�pezz�nk, �s �gy �rjuk le �ket. P�ld�ul Ilyen eset az, amikor ki kell jelenten�nk, hogy egy k�nyvnek t�bb szerz�je, egy tanfolyamnak t�bb hallgat�ja, vagy egy szoftvernek t�bb modulja van, �s ezeket csoportk�nt kell jellemezn�nk �s kezeln�nk. Az RDF rendelkezik t�bb, el�re defini�lt (be�p�tett) t�pussal �s tulajdons�ggal, amelyeket arra haszn�lhatunk, hogy az ilyen csoportokat le�rjuk.

El�sz�r is, az RDF-nek van egy kont�ner sz�k�szlete, mely h�rom el�re defini�lt t�pust tartalmaz (n�h�ny ezekhez kapcsol�d� tulajdons�ggal egy�tt). A kont�ner egy olyan er�forr�s, mely t�bb dolgot tartalmaz. Ezeket a dolgokat tagoknak nevezz�k. A kont�ner tagjai lehetnek er�forr�sok (bele�rtve az �res csom�pontokat is), �s lehetnek liter�lok. Az RDF h�romf�le t�pus� kont�nert defini�l:

A zs�k egy olyan er�forr�s, amelynek t�pusa rdf:Bag, �s olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyben duplik�t tagok is el�fordulhatnak, �s amelyben nincs jelent�s�ge a tagok sorrendj�nek. Egy Bag kont�ner le�rhatja p�ld�ul alkatr�sz-sz�mok egy csoportj�t, ahol a tagok feldolgoz�s�n�l a sorrendnek nincs szerepe.

A sorozat vagy szekvencia egy olyan er�forr�s, amelynek t�pusa rdf:Seq, �s olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyben duplik�t tagok is el�fordulhatnak, �s amelyben a tagok sorrendje szignifik�ns. Egy Seq kont�ner le�rhat p�ld�ul egy olyan csoportot, amelynek a tagjait n�v szerinti �b�c�sorrendben kell tartani.

Az alternat�va-csoport, amelynek t�pusa rdf:Alt, olyan er�forr�sok vagy liter�lok csoportj�t �br�zolja, amelyek alternat�v�k (tipikusan egy tulajdons�g �rt�k�nek az alternat�v�i). Egy Altkont�ner le�rhatja p�ld�ul egy k�nyv c�m�nek k�l�nb�z� nyelv�, alternat�v ford�t�sait, vagy alternat�v webhelyek egy list�j�t, amelyben egy er�forr�s megtal�lhat�. Egy alkalmaz�snak, mely olyan tulajdons�got haszn�l, amelynek �rt�ke egy Alt kont�ner, tudnia kell, hogy a kont�ner b�rmelyik tagj�t v�laszthatja a tulajdons�g �rt�k�nek, amelyik a sz�m�ra megfelel.

Ahhoz, hogy le�rjunk egy er�forr�st, mint e kont�nert�pusok egyik�t, az er�forr�snak egy rdf:type tulajdons�got adunk, amelynek �rt�ke az rdf:Bag, rdf:Seq, vagy rdf:Altel�re defini�lt er�forr�s valamelyike lesz, att�l f�gg�en, hogy melyikre van sz�ks�g�nk. A kont�ner er�forr�s, ami ugyan�gy lehet egy �res csom�pont, mint egy URI hivatkoz�ssal azonos�tott er�forr�s, megjel�li a csoportot mint eg�szet. A kont�ner tagjait �gy �rhatjuk le, hogy mindegyik�k sz�m�ra defini�lunk egy _kont�nertags�g-_tulajdons�got (r�viden: tags�gtulajdons�got), amelyeknek alanya egy kont�ner t�pus� er�forr�s, t�rgya pedig a kont�ner �ppen defini�lt tagja. A tags�gtulajdons�gok nev�nek form�tuma rdf: _ _n_, ahol n egy nem nulla �rt�k� decim�lis eg�sz sz�m, bevezet� null�k n�lk�l, mint pl.rdf :_1, rdf :_2,rdf:_3 stb. Ezeket specifikusan a kont�ner tagjainak le�r�s�ra haszn�ljuk. A kont�nertags�g �s az rdf:type mellett, a kont�ner-er�forr�soknak lehetnek m�s olyan tulajdons�gaik is, amelyek le�rj�k a kont�nert.

L�nyeges, hogy meg�rts�k: noha ezeket a kont�nert�pusokat el�re defini�lt RDF t�pusokkal �s tulajdons�gokkal �rjuk le, azok a speci�lis jelent�sek, amelyeket ezekhez a kont�nerekhez t�rs�tunk (pl., hogy egy Altkont�ner tagjai alternat�v �rt�kek), csup�n sz�nd�kolt jelent�sek. Ezeket a specifikus kont�nert�pusokat, �s ezek defin�ci�it azzal a sz�nd�kkal tervezt�k, hogy egy k�z�s konvenci�t teremtsenek azok k�z�tt, akik csoportokat k�v�nnak le�rni. Amit az RDF tesz, az csak annyi, hogy biztos�tja azokat a t�pusokat �s tulajdons�gokat, amelyekkel le�rhat� b�rmelyik kont�nerfajta gr�fja. Az RDF ugyan�gy nem �rti �nmag�t�l, hogy milyen er�forr�s az rdf:Bag t�pus� er�forr�s, mint ahogy nem �rti, milyen er�forr�s, mondjuk, az ex:Tent t�pus� er�forr�s (a 3.2 szekci�b�l). Minden egyes esetben az alkalmaz�sokat �gy kell meg�rni, hogy annak a jelent�snek megfelel�en m�k�djenek, amelyet az �ltaluk alkalmazott kont�nert�pusok hordoznak. Ezt a t�m�t a k�vetkez� p�ld�k kapcs�n b�vebben is kifejtj�k.

Egy kont�ner tipikus alkalmaz�sa annak a jelz�se, hogy egy tulajdons�g �rt�ke bizonyos dolgok egy csoportja. P�ld�ul, ha azt a mondatot akarjuk �br�zolni, hogy "A 6.001 sz�m� tanfolyam hallgat�i: Mohamed, Johann, Maria �s Phuong", akkor a tanfolyamot �gy �rhatjuk le, hogy adunk neki egys:students tulajdons�got (egy megfelel� sz�k�szletb�l), amelynek �rt�ke egy rdf:Bag t�pus� kont�ner, mely a hallgat�k csoportj�t �br�zolja. Azut�n a kont�nertags�g-tulajdons�g seg�ts�g�vel az egyes hallgat�kat �gy azonos�tjuk, mint ennek a csoportnak a tagjait, ahogy a 14. �br�n l�that� gr�f mutatja:

Mivel az s:students tulajdons�g �rt�ke ebben a p�ld�ban egyBag form�j�ban van le�rva, nincs sz�nd�kolt jelent�se annak a sorrendnek, amelyben a hallgat�kat azonos�t� URI hivatkoz�sok fel vannak sorolva, akkor sem, ha a gr�fban a tags�gtulajdons�gok sorsz�mokat tartalmaznak a nev�kben. Kiz�r�lag azoknak az alkalmaz�soknak a kompetenci�ja, hogy figyelembe veszik-e, vagy sem a tags�gtulajdons�gokban szerepl� nevek (sz�mmal jelzett) sorrendj�t, amelyek el��ll�tj�k vagy feldolgozz�k az rdf:Bag t�pus� kont�nert tartalmaz� gr�fot.

Az RDF/XML tartalmaz n�h�ny olyan speci�lis szintaktikai elemet, illetve r�vid�t�si lehet�s�get, amelyek egyszer�bb� teszik az ilyen kont�nerek le�r�s�t. A 14. p�lda a k�vetkez�k�ppen �rja le a 14. �br�n bemutatott gr�fot:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:s="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/vocab#">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/courses/6.001"> <s:students> rdf:Bag <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Amy"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Mohamed"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Johann"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Maria"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Phuong"/>

A 14. p�ld�b�l l�that�, hogy az RDF/XML-nek van egy rdf:li nev� be�p�tett tulajdons�ga, amellyel elker�lhetj�k, hogy explicit m�don sorsz�moznunk kelljen az �sszes tags�gtulajdons�got. Ennek haszn�latakor a gr�fnak megfelel� rdf:_1,rdf:_2 stb. sz�mozott tulajdons�gokat az rdf:lielemekb�l gener�lja az RDF/XML. Az rdf:li elem mnemonikus neve a HTML-b�l is ismert "list item" (lista-elem) kifejez�s r�vid�t�se. Vegy�k �szre azt is, hogy az <rdf:Bag> elem itt bele van �gyazva az <s:students> tulajdons�g-elembe. Az<rdf:Bag> elem egy �jabb p�ld�ja a 13. p�ld�ban m�r alkalmazott r�vid�t�snek, ahol egyetlen elemmel helyettes�tett�k az rdf:Description �s azrdf:type elemet, amikor le�rtuk egy t�pus egyik el�fordul�s�t. (Eset�nkben az rdf:Bag egyik el�fordul�s�t �rjuk le ilyen r�vid�tett form�ban, amikor be�gyazzuk az s:students elembe.) Minthogy itt nem specifik�ltunk URI hivatkoz�st, a Bag kont�nert egy �res csom�pont reprezent�lja a gr�fban. Ennek be�gyaz�sa az<s:students> elembe egy r�vid�tett �br�zol�sa annak, hogy az �res csom�pont az <s:students> tulajdons�g �rt�ke. Az ilyen r�vid�t�si m�dszereket az [RDF-SZINTAXIS]t�rgyalja b�vebben.

A rdf:Seq kont�ner gr�fstrukt�r�ja, �s az annak megfelel� RDF/XML le�r�s hasonl� az rdf:Bag ugyanilyen �br�zol�s�hoz, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a kont�nert�pus itt rdf:Seq. Itt is hangs�lyozzuk, hogy b�r az rdf:Seq kont�ner sz�nd�koltan explicit sorrendet �br�zol a tagok k�z�tt, m�gis kiz�r�lag a gr�fot el��ll�t� �s felhaszn�l� alkalmaz�sok dolga, hogy megfelel�en interpret�lj�k az eg�sz sz�mokkal megadott tulajdons�gnevek sorrendj�t.

Az�rt, hogy illusztr�ljunk egy Alt kont�nert is, a 15. �br�n �br�zoljuk a k�vetkez� mondat gr�fj�t: "Az X11 forr�sk�dja megtal�lhat� az ftp.example.org, az ftp1.example.org vagy az ftp2.example.org webhelyen":

A 15. p�lda azt illusztr�lja, hogy mik�nt �rhatjuk le RDF/XML-ben a 15. �br�n �br�zolt gr�fot:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:s="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/packages/vocab#">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/packages/X11"> <s:DistributionSite> rdf:Alt <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp.example.org"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp1.example.org"/> <rdf:li rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp2.example.org"/>

Az Alt kont�nert arra tervezt�k, hogy legal�bb egy tagot tartalmazzon, amelyet az rdf:_1 tulajdons�g azonos�t. Az ehhez t�rs�tott tagot a tulajdons�g alap�rtelmezett �rt�k�nek, vagy prefer�lt �rt�k�nek tekintj�k. A t�bbi tag sorrendje k�z�mb�s, �s a rangjuk is azonos.

A 15. �br�n szerepl� RDF gr�f (ahogyan le van le�rva) egyszer�en azt mondja ki, hogy az s:DistributionSitetulajdons�g maga az Alt kont�ner er�forr�s. Minden tov�bbi jelent�s, ami ennek a gr�fnak tulajdon�that� (p�ld�ul, hogy az Alt kont�ner egyik_tagja_ az s:DistributionSite tulajdons�g �rt�k�nek tekintend�, vagy hogy az ftp://ftp.example.org az alap�rtelmezett �rt�k), bele kell hogy �p�lj�n a feldolgoz� alkalmaz�snak az Alt kont�ner vagy az s:DistributionSite tulajdons�g sz�nd�kolt jelent�s�t interpret�l� logik�j�ba.

Az Alt kont�nereket gyakran haszn�lj�k a nyelvi c�mk�z�ssel �sszef�gg�sben. (Az RDF/XML megengedi az xml:lang attrib�tum haszn�lat�t, amelyet az [XML] dokumentum defini�l, �s amely annak jelz�s�re szolg�l, hogy az adott elem tartalma az attrib�tum �rt�kek�nt megadott term�szetes nyelven �r�dott. Az xml:langhaszn�lat�t az [RDF-SZINTAXIS] ismerteti, az illusztr�ci�ja pedig k�nyv�nk 6.2 szekci�j�ban l�that�.) P�ld�ul egy olyan publik�ci�nak a title tulajdons�ga, amelynek a c�m�t t�bb nyelvre is leford�tott�k, egy olyan Alt kont�nerre mutathat, amelynek a liter�l-�rt�kekkel megadott tagjai a c�m k�l�nb�z� nyelv� ford�t�sait �br�zolj�k.

A Bag �s az Alt sz�nd�kolt jelent�se k�z�tti k�l�nbs�get j�l illusztr�lja pl. a "Huckleberry Finn kalandjai" c�m� reg�ny szerz�j�nek �br�zol�sa. A k�nyvnek egyetlen szerz�je van, de k�t n�ven is ismerj�k (Mark Twain �s Samuel Clemens). B�rmelyik n�v el�gs�ges arra, hogy specifik�ljuk vele a szerz�t. �gy, ha egy Alt kont�nert haszn�lunk a szerz� neveinek megad�s�ra, az pontosabban �rja le a szerz�s�gi viszonyt, mintha egy Bag kont�nerrel adtuk volna meg (amelyik azt sugalln�, hogy a k�nyvnek _k�t k�l�nb�z�_szerz�je van).

A felhaszn�l�k szabadon eld�nthetik, hogy mivel, �s hogyan �rj�k le az er�forr�sok csoportjait, ha nem k�v�nj�k az RDF kont�ner-sz�k�szlet�t haszn�lni. Ezt ugyanis csak az�rt defini�lt�k, hogy legyenek olyan k�z�s defin�ci�k, amelyeket, ha �ltal�nosan haszn�lunk, megn�velik azoknak az alkalmaz�soknak az egy�ttm�k�d�k�pess�g�t, amelyek er�forr�s-csoportokat tartalmaz� adatokat haszn�lnak.

N�ha egyen�rt�k� alternat�v�kat tal�lunk az RDF kont�nert�pusainak haszn�lata helyett. P�ld�ul egy er�forr�s, �s m�s er�forr�sok egy csoportja k�z�tti viszony �br�zolhat� �gy is, hogy az els� er�forr�st t�bb olyan kijelent�s alany�v� tessz�k, amelyek ugyanazt a tulajdons�got haszn�lj�k. Ez struktur�lisan k�l�nb�zik att�l a megold�st�l, ahol ez az er�forr�s csup�n egyetlen olyan kijelent�s alanya, amelynek a t�rgya egy t�bb tagot tartalmaz� kont�ner. Ez a k�t k�l�nb�z� strukt�ra egyik esetben jelentheti ugyanazt, a m�sik esetben pedig nem. Amikor el kell d�nten�nk, hogy egy adott szitu�ci�ban melyiket haszn�ljuk, az esetleges k�l�nbs�get fel kell ismern�nk.

P�ldak�ppen tekints�k egy �r�n� �s a publik�ci�i k�z�tt fenn�ll� viszonyt az al�bbi mondatban:

Sue has written "Anthology of Time", "Zoological Reasoning", and "Gravitational Reflections".

(Ez a mondat azt jelenti ki, hogy Sue �rta az id�zett c�m� publik�ci�kat). Ebben az esetben h�rom er�forr�sunk van, amelyek mindegyik�r�l �n�ll�an kijelenthet�, hogy ugyanaz a szerz� �rta. Ezt kifejezhetj�k ism�telt tulajdons�gok haszn�lat�val:

exstaff:Sue exterms:publication ex:AnthologyOfTime . exstaff:Sue exterms:publication ex:ZoologicalReasoning . exstaff:Sue exterms:publication ex:GravitationalReflections .

Ebben a p�ld�ban nem �llap�tunk meg egy�b viszonyt ezek k�z�tt a publik�ci�k k�z�tt, mint azt, hogy ugyanaz a szerz� �rta �ket. A kijelent�sek mindegyike egy f�ggetlen t�ny, s ez�rt az ism�telt tulajdons�gok haszn�lata �rtelmes v�laszt�s lenne. De ugyanilyen �rtelmes lenne ezt a viszonyt egyetlen olyan kijelent�ssel �br�zolni, mely olyan er�forr�sok csoportj�ra vonatkozik, amelyeket Sue �rt:

exstaff:Sue exterms:publication _:z . _:z rdf:type rdf:Bag . _:z rdf:_1 ex:AnthologyOfTime . _:z rdf:_2 ex:ZoologicalReasoning . _:z rdf:_3 ex:GravitationalReflections .

N�zz�k meg ugyanakkor az al�bbi mondatot:

The resolution was approved by the Rules Committee, having members Fred, Wilma, and Dino.

Ez azt mondja: "A hat�rozatot (resolution) elfogadta (approved by) a Szab�lybizotts�g (Rules Committee), amelynek a tagjai Fred, Wilma �s Dino. Ez a mondat csak azt �ll�tja, hogy a bizotts�g mint eg�sz elfogadta a hat�rozatot, azt azonban nem, hogy minden tagja egyenk�nt is elfogadta volna. Ebben az esetben f�lrevezet� lenne h�rom k�l�nexterms:approvedBy elemi kijelent�ssel modellezni a fenti mondatot, mint ahogy ezt az al�bbi RDF le�r�s teszi:

ex:resolution exterms:approvedBy ex:Fred . ex:resolution exterms:approvedBy ex:Wilma . ex:resolution exterms:approvedBy ex:Dino .

hiszen ez a le�r�s minden bizotts�gi tagr�l egyenk�nt kijelenteni, hogy elfogadta a hat�rozatot, holott az eredeti mondatban nem err�l van sz�.

Ebben az esetben c�lszer�bb lenne egyetlen olyanexterms:approvedBy kijelent�ssel modellezni a mondatot, amelynek alanya az ex:resolution, t�rgya pedig azex:rulesCommittee. Ezzel m�r (helyesen) azt jelenten�nk ki, hogy a hat�rozatot elfogadta a bizotts�g mint eg�sz. A Rules Commitee er�forr�s azut�n le�rhat� egy Bag kont�nerrel, amelynek a tagjai azonosak a bizotts�g tagjaival, ahogy az al�bbi tripletekben l�that�:

ex:resolution exterms:approvedBy ex:rulesCommittee . ex:rulesCommittee rdf:type rdf:Bag . ex:rulesCommittee rdf:_1 ex:Fred . ex:rulesCommittee rdf:_2 ex:Wilma . ex:rulesCommittee rdf:_3 ex:Dino .

Amikor RDF kont�nereket haszn�lunk, fontos meg�rten�nk, hogy a kijelent�seink nem konstru�lj�k a kont�nert, mint a programoz�si nyelvek adatstrukt�r�i eset�n. Val�j�ban a kijelent�sek itt csup�n_le�rj�k_ a kont�nert (a dolgok egy csoportj�t), amely feltehet�en a vil�gban l�tez� entit�s. P�ld�ul az im�nt l�tott p�ld�ban a Szab�lybizotts�g mindenk�ppen emberek rendezetlen halmaza, ak�r ilyennek �rjuk le RDF-ben, ak�r nem. Azzal, hogy azt mondjuk az ex:rulesCommitteeer�forr�sr�l, hogy annak t�pusa rdf:Bag, m�g nem �ll�tjuk, hogy a Szab�lybizotts�g egy adatstrukt�ra, �s nem is konstru�lunk ezzel egy konkr�t adatstrukt�r�t a csoport tagjai sz�m�ra (a Szab�lybizotts�g le�rhat� volna Bag kont�nerk�nt an�lk�l is, hogy ak�r egyetlen tagj�t is le�rn�nk). Ehelyett csup�n azt �ll�tjuk a Szab�lybizotts�gr�l, hogy olyan jellemz�kkel rendelkezik, amelyek megfelelnek a Bag kont�nerhez t�rs�tott jellemz�knek, nevezetesen, hogy tagjai vannak, �s hogy a tagok le�r�s�nak sorrendje nem szignifik�ns. Hasonl�k�ppen, a kont�nertags�g-tulajdons�gok haszn�lat�val is csup�n azt �rjuk le a kont�ner er�forr�sr�l, hogy bizonyos dolgokat tartalmaz, amelyeket a tagjainak tekint�nk. Ez pedig nem sz�ks�gszer�en jelenti azt, hogy a tagjaik�nt le�rt dolgokon k�v�l nincsenek _m�s_tagjai. P�ld�ul a fenti tripletek, amelyekkel le�rtuk a bizotts�g tagjait, csup�n azt mondj�k ki, hogy Fred, Wilma �s Dino tagjai a bizotts�gnak, de azt nem, hogy csak �k a tagjai.

Ugyan�gy, a 14. �s a 15.p�ld�ban is illusztr�ltunk egy �ltal�nos "mint�t" a kont�nerek le�r�s�ra, f�ggetlen�l a haszn�lt kont�ner t�pus�t�l (pl. bemutattuk egy �res csom�pont haszn�lat�t, mely egy megfelel� rdf:type tulajdons�ggal mag�t a kont�nert �br�zolta, �s bemutattuk az rdf:li haszn�lat�t, amellyel legener�ltattuk a sorsz�mozott kont�nertags�g-tulajdons�gokat). Fontos teh�t meg�rten�nk, hogy az RDF nem er�lteti az RDF kont�ner sz�k�szlet kiz�r�lag ilyen c�l� haszn�lat�t, vagyis, haszn�lhatjuk ezt a sz�k�szletet m�s m�don, �s m�s c�lokra is. P�ld�ul: egyes esetekben c�lszer� lehet egy URI hivatkoz�ssal rendelkez� kont�ner er�forr�st haszn�lni �res csom�pont helyett. S�t, mi t�bb,haszn�lhatjuk a kont�ner sz�k�szletet oly m�don is, hogy szintaktikailag nem felt�tlen�l j�l form�lt (not well-formed) strukt�r�j� gr�fokat �runk le vele, ahogyan az el�z� p�ld�ink is mutatt�k. A 16. p�ldais (l�sd al�bb) egy olyan gr�f RDF/XML le�r�s�t mutatja be, amely hasonl� a15. �br�n m�r bemutatott kont�nerhez, de amelyik explicit m�don ki�rja a kont�nertags�g-tulajdons�gokat ahelyett, hogy azrdf:li haszn�lat�val legener�ltatn� azokat:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:s="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/packages/vocab#">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/packages/X11"> <s:DistributionSite> rdf:Alt <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#Bag"/> <rdf:_2 rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp.example.org"/> <rdf:_2 rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp1.example.org"/> <rdf:_5 rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">ftp://ftp2.example.org"/>

Amint az [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum megjegyzi, az RDF nem k�t ki "j�l form�lts�gi" felt�teleket a kont�ner sz�k�szlet haszn�lat�ra, �s �gy a 16. p�lda teljesen leg�lis, noha a kont�nert egyidej�leg Bag �s Alt t�pus�nak is le�rtuk, m�gpedig �gy, hogy az rdf:_2 tulajdons�g�nak k�t k�l�nb�z� �rt�ket adtunk, �s emellett m�g nem is tartalmaz a kont�nerrdf:_1, rdf:_3, vagy rdf:_4tulajdons�gokat.

Ennek k�vetkezt�ben azokat az RDF alkalmaz�sokat, amelyek azt ig�nylik, hogy a kont�nerek "j�l form�ltak" legyenek, �gy kell meg�rni, hogy ellen�rizz�k a kont�ner sz�k�szlet korrekt haszn�lat�t, annak �rdek�ben, hogy kell�en stabilak �s robusztusak maradjanak.

4.2 RDF kollekci�k

A 4.1 szekci�ban ismertetett kont�nerek egyik hi�nyoss�ga, hogy nem adnak lehet�s�get arra, hogy lez�rjuk �ket, vagyis, hogy azt mondjuk: "ez az �sszes tagja a kont�nernek". Mint a 4.1 szekci�ban megjegyezt�k, egy kont�ner mind�ssze azt mondja, hogy n�h�ny azonos�tott er�forr�s a tagja; azt azonban nem jelenti ki, hogy nincsenek m�s tagjai. �gy akkor is, amikor egy gr�f le�rja egy kont�ner n�h�ny tagj�t, nem lehet kiz�rni, hogy esetleg l�tezik valahol egy m�sik olyan gr�f, mely n�h�ny tov�bbi tagj�t is le�rja. Szerencs�re, az RDF t�mogatja olyan csoportok le�r�s�t is, RDF kollekci�k_form�j�ban, amelyekr�l biztosan tudhat�, hogy csakis a le�rt tagokat tartalmazz�k. Egy RDF kollekci� a dolgok egy csoportja, amelyet egy lista-strukt�ra form�j�ban �br�zolunk az RDF gr�fban. Ezt a lista-strukt�r�t egy el�re defini�lt kollekci� sz�k�szlet seg�ts�g�vel konstru�ljuk, mely az rdf:List t�pusb�l, az rdf:first ("els� eleme_") �s rdf:rest ("marad�k r�sze") tulajdons�gokb�l, valamint a szint�n el�re defini�lt rdf:nil("�res lista") er�forr�sb�l �ll.

Ha kollekci�val k�v�nn�nk le�rni pl. azt a mondatot, hogy "A 6.001. sz�m� tanfolyam hallgat�i Amy, Mohamed �s Johann", akkor a 16. �br�n l�that� gr�fot �br�zoln�nk:

Ebben a gr�fban a kollekci� minden egyes tagja, mint pl.s:Amy, egy rdf:first tulajdons�g t�rgya, s ez ut�bbinak az alanya pedig egy er�forr�s (p�ld�nkban ez �res csom�pont), mely a list�t k�pviseli. Ezt a lista t�pus� er�forr�st egy rdf:resttulajdons�ggal kapcsoljuk a lista marad�k r�sz�hez. A lista v�g�t egyrdf:nil �rt�kkel rendelkez� rdf:rest tulajdons�g jelzi, ahol az rdf:nil egy rdf:List t�pus� �res list�t reprezent�l. Ez a szerkezet ismer�s lehet azok sz�m�ra, akik ismerik a Lisp programoz�si nyelvet. Ugyan�gy, mint a Lisp-ben, azrdf:first �s az rdf:rest tulajdons�gok lehet�v� teszik az alkalmaz�soknak, hogy sorban v�gigmenjenek a strukt�r�n. Minden �res csom�pont, mely ezt a list�t alkotja, eleve rdf:List t�pus� (azaz, e csom�pontok mindegyik�nek van egy implicit rdf:typetulajdons�ga, amelynek az �rt�ke az rdf:List el�re defini�lt t�pus), hab�r ezt explicit m�don nem mutatja a gr�f. Az RDF S�ma nyelv [RDF-SZ�K�SZLET] �gy defini�lja azrdf:first �s az rdf:rest tulajdons�got, hogy ezek alanya egy rdf:List t�pus� csom�pont, teh�t az a t�ny, hogy ezek a csom�pontok list�k, �ltal�ban kik�vetkeztethet�, s �gy a nekik megfelel�rdf:type tripleteket nem kell �lland�an ism�telve ki�rni.

Az RDF/XML t�mogat egy speci�lis �r�sm�dot is, amelyik megk�nny�ti az ilyen gr�ffal megadott kollekci�k le�r�s�t. Az RDF/XML-ben egy kollekci� le�rhat� egy olyan tulajdons�gelemmel, amelynek van egyrdf:parseType="Collection" attrib�tuma, �s amelynek a tartalma olyan be�gyazott elemek egy csoportja, amelyek a kollekci� tagjait �br�zolj�k. Az RDF/XML annak jelz�s�re haszn�lja azrdf:parseType attrib�tumot, hogy az adott elem tartalm�t speci�lis m�don kell �rtelmezni. Eset�nkben azrdf:parseType="Collection" attrib�tum azt jelzi, hogy a be�gyazott elemeket a kollekci�nak megfelel� listaszerkezetet �br�zol� gr�f el��ll�t�s�ra kell haszn�lni, vagy hogy egy ilyen gr�f RDF/XML le�r�sak�nt kell �rtelmezni. (Az rdf:parseType attrib�tum egy�b lehets�ges �rt�keit tank�nyv�nk k�s�bbi fejezeteiben t�rgyaljuk.)

Annak �rz�keltet�s�re, hogy hogyan m�k�dik azrdf:parseType="Collection", a 17. p�ld�ban le�rjuk azt az RDF/XML k�dot, mely a 16. �br�n szerepl� gr�fot eredm�nyezi:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:s="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/vocab#">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/courses/6.001"> <s:students rdf:parseType="Collection"> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Amy"/> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Mohamed"/> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Johann"/>

Az rdf:parseType="Collection" haszn�lata XML-ben mindig egy olyan lista-strukt�r�t defini�l, mint amilyent a 16. �bra mutat, azaz egy r�gz�tett, v�ges sz�m� elemet tartalmaz�, adott hossz�s�g� list�t, amelyet egy rdf:nil z�r le, �s amelyik olyan "�j" �res csom�pontokat haszn�l, amelyek egyediek a lista-strukt�r�n bel�l. Az RDF azonban nem er�lteti, hogy az RDF kollekci�s sz�k�szlet�t kiz�r�lag ilyen m�don, �s ilyen c�lra haszn�ljuk; val�j�ban haszn�lhatjuk ezt m�s m�dokon, m�s c�lokra is (bele�rtve m�g azt is, hogy esetleg nem list�t �s nem z�rt kollekci�t �runk le vele). Hogy l�ssuk, mi�rt van ez �gy, figyelj�k meg, hogy a 16. �br�n l�that� gr�fot le�rhatjuk RDF/XML-ben �gy is, hogy ki�rjuk ugyanazokat a tripleteket a hosszabb �r�sm�ddal (vagyis az rdf:parseType="Collection" haszn�lata n�lk�l), ahogyan a 18. p�lda mutatja:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:s="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/vocab#">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/courses/6.001"> <s:students rdf:nodeID="sch1"/>

<rdf:Description rdf:nodeID="sch1"> <rdf:first rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Amy"/> <rdf:rest rdf:nodeID="sch2"/>

<rdf:Description rdf:nodeID="sch2"> <rdf:first rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Mohamed"/> <rdf:rest rdf:nodeID="sch3"/>

<rdf:Description rdf:nodeID="sch3"> <rdf:first rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/students/Johann"/> <rdf:rest rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#nil"/>

Ahogyan az [RDF-SZEMANTIKA] megjegyzi, �s ahogyan a 4.1 szekci�ban le�rt _kont�ner_sz�k�szlet kapcs�n is felmer�lt, az RDF nem k�ti ki a "j�l form�lts�g" ("well-formedness") k�vetelm�ny�t a kollekci�s sz�k�szlet haszn�lat�ban sem. �gy teh�t, amikor a tripleteket ki�rjuk a hosszabb �r�sm�ddal, akkor defini�lhatjuk az RDF gr�fokat egy kev�sb� j�l struktur�lt form�ban, vagyis nem �gy, ahogyan azokat az RDF automatikusan gener�lja, amikor az rdf:parseType="Collection"-ra �p�l� r�vid�tett �r�sm�dot haszn�ljuk. P�ld�ul, nem illeg�lis azt kijelenteni, hogy egy adott csom�pont rdf:first tulajdons�g�nak k�t k�l�nb�z� �rt�ke van, ugyanis ezzel el��ll�thatunk olyan lista-szerkezeteket is, amelyeknek a v�ge el�gazik, vagy nem listak�nt folytat�dik, vagy egyszer�en csak kihagyhatjuk vele a kollekci� egy r�sz�nek a le�r�s�t. Hasonl�k�ppen, az olyan gr�fok, amelyeket a kollekci�s sz�k�szlettel a hosszabb �r�sm�dban defini�lunk, URI hivatkoz�sokat is haszn�lhatnak a lista komponenseinek azonos�t�s�ra az �res csom�pontok helyett (amelyek a lista-strukt�r�n bel�l egyediek). Ebben az esetben lehets�ges volna tripleteket kre�lni m�s gr�fokban is, amelyek tov�bbi elemeket adhatn�nak a kollekci�hoz, �s ily m�don ny�ltt� v�lhatna a kollekci�.

Ennek k�vetkezt�ben, azokat az RDF alkalmaz�sokat, amelyek azt ig�nylik, hogy a kollekci�k "j�l form�ltak" legyenek, �gy kell meg�rni, hogy ellen�rizz�k a kollekci�s sz�k�szlet korrekt haszn�lat�t, ha stabilak �s robusztusak akarnak maradni. Emellett az olyan nyelvek, mint pl. az [OWL], amelyek tov�bbi korl�toz�sokat defini�lhatnak az RDF gr�fok strukt�r�j�val kapcsolatban, eleve ki is z�rhatj�k az ilyen speci�lis szerkezetek egyik vagy m�sik v�ltozat�t.

4.3 RDF t�rgyias�t�s (reification)

Az RDF alkalmaz�soknak n�ha RDF kijelent�sekkel kell le�rniuk m�s RDF kijelent�seket. Ilyen eset pl. az, ha inform�ci�t kell r�gz�teni arr�l, hogy mikor k�sz�tett�k az adott kijelent�seket, ki k�sz�tette �ket, vagy m�s hasonl� inform�ci�t, amelyeket n�ha sz�rmaz�si inform�ci�knak h�vunk. Eml�kezz�nk a 3.2 szekci�ban bemutatott 9. p�ld�ra, mely le�r egyexproducts:item10245 URI hivatkoz�ssal azonos�tott s�tort, amelyet az example.com aj�nl az Interneten: ennek a le�r�snak az egyik tripletje, mely le�rja a s�tor s�ly�t, a k�vetkez� volt:

exproducts:item10245 exterms:weight "2.4"^^xsd:decimal .

Itt nagyon hasznos lenne, ha az example.com azt is r�gz�ten�, hogy kit�l sz�rmazik ez az inform�ci�.

Az RDF-nek van egy olyan be�p�tett sz�k�szlete, amellyel magukr�l az RDF kijelent�sekr�l is lehet kijelent�seket tenni. Azt az elj�r�st, amelynek sor�n ezzel a sz�k�szlettel le�runk egy kijelent�st, t�rgyias�t�snak_h�vjuk, e m�velet eredm�ny�t pedig az adott kijelent�s_t�rgyiasul�s�nak, vagy megtestes�l�s�nek nevezz�k. Az RDF t�rgyias�t� sz�k�szlete az rdf:Statement t�pusb�l �s azrdf:subject, rdf:predicate �srdf:object tulajdons�gokb�l �ll (ezek jelent�se ebben a sorrendben: Kijelent�s, "alanya", "�ll�tm�nya", "t�rgya"). Az RDF rendelkez�s�nkre bocs�tja ugyan ezt a t�rgyias�t� sz�k�szletet, de csak �vatosan szabad �ln�nk vele, mert nagyon k�nny� abba a t�ved�sbe esni, hogy a sz�k�szlettel olyan dolgokat defini�lunk, amelyek t�nylegesen m�g nincsenek defini�lva. Err�l k�s�bb m�g ejt�nk n�h�ny sz�t.

A t�rgyias�t� sz�k�szlet haszn�lat�val most t�rgyias�tsuk az eml�tett s�tor s�ly�r�l sz�l� kijelent�st oly m�don, hogy hozz�rendelj�k azexproducts:triple12345 URI hivatkoz�st, mely alanyk�nt ezt a kijelent�st azonos�tja, majd pedig le�rjuk az eredeti kijelent�s egyes r�szeit az al�bbi tripletekkel:

exproducts:triple12345 rdf:type rdf:Statement . exproducts:triple12345 rdf:subject exproducts:item10245 . exproducts:triple12345 rdf:predicate exterms:weight . exproducts:triple12345 rdf:object "2.4"^^xsd:decimal .

Ezek az elemi kijelent�sek azt fogalmazz�k meg, hogy azexproducts:triple12345 URI hivatkoz�ssal azonos�tott er�forr�s "t�pusa" Kijelent�s, �s ennek a kijelent�snek az "alanya" azexproducts:item10245 er�forr�sra mutat, az "�ll�tm�nya" azexterms:weight tulajdons�gra, a "t�rgya" pedig egy olyan decim�lis eg�sz sz�mra, amelyet a "2.4"^^xsd:decimal tipiz�lt liter�l �br�zol. Tegy�k fel, hogy az eredeti kijelent�st t�nylegesen azexproducts:triple12345 azonos�tja, �s hasonl�tsuk �ssze az eredeti kijelent�st a t�rgyiasult v�ltozat�val: vil�gosan l�that� hogy a t�rgyias�t�s t�nylegesen le�rja az eredeti kijelent�st. Az RDF t�rgyias�t� sz�k�szlet�nek konvenci� szerinti haszn�lata sor�n mindig a fenti minta szerinti n�gy kijelent�ssel (a "t�rgyias�t� n�gyes"-nek is nevezett kijelent�sekkel) �runk le egy m�sik kijelent�st.

A t�rgyias�t�s konvencion�lis haszn�lat�val az example.com c�g r�gz�thetn� pl. azt a t�nyt, hogy John Smith �rta a fenti kijelent�st a s�tor s�ly�r�l, oly m�don, hogy el�sz�r hozz�rendeln� az exproducts:triple12345URI hivatkoz�st, mint az el�bb, majd elv�gezn� az eredeti kijelent�s t�rgyias�t�s�t a fentebb megadott m�don, �s v�g�l, folytatva a t�rgyias�t�st, hozz� adna egy elemi kijelent�st arr�l, hogy azexproducts:triple12345 URI-vel azonos�tott eredeti kijelent�s szerz�je (dc:creator) az exstaff:85740 alkalmazotti sorsz�mmal azonos�tott John Smith. Az elj�r�s sor�n az al�bbi kijelent�seket kellene le�rnunk:

exproducts:triple12345 rdf:type rdf:Statement . exproducts:triple12345 rdf:subject exproducts:item10245 . exproducts:triple12345 rdf:predicate exterms:weight . exproducts:triple12345 rdf:object "2.4"^^xsd:decimal . exproducts:triple12345 dc:creator exstaff:85740 .

Az eredeti kijelent�s, annak t�rgyias�tott v�ltozata, valamint az ehhez hozz�adott �j kijelent�s John Smith szerz�s�g�r�l, a 17. �br�n l�that� gr�fot eredm�nyezn�:

Ezt a gr�fot, RDF/XML-ben, a 19. p�ld�banbemutatott m�don �rhatjuk le:

]> <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/2002/04/products">

<rdf:Description rdf:ID="item10245"> <exterms:weight rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4

<rdf:Statement rdf:about="#triple12345"> <rdf:subject rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/2002/04/products#item10245"/> <rdf:predicate rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/terms/weight"/> <rdf:object rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4

 <dc:creator rdf:resource="http://www.example.com/staffid/85740"/>

A 3.2 szekci� bemutatta az rdf:IDattrib�tum haszn�lat�t RDF/XML-ben, amelynek seg�ts�g�vel egyrdf:Description elemben ler�vid�thett�k a kijelent�s alany�t azonos�t� URI hivatkoz�st. Az rdf:ID azonban haszn�lhat� egy tulajdons�g-elemben is, p�ld�ul arra, hogy _automatikusan el��ll�tsa_annak a tripletnek a t�rgyias�t�s�t, amelyet a tulajdons�g-elem gener�l. A 20. p�lda megmutatja, hogyan haszn�lhatjuk ki ezt a lehet�s�get arra, hogy el��ll�tsuk ugyanazt a gr�fot, amelyet a 19. p�ld�ban m�r el��ll�tottunk:

]> <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:exterms="http://www.example.com/terms/" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/2002/04/products">

<rdf:Description rdf:ID="item10245"> <exterms:weight rdf:ID="triple12345" rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4

<rdf:Description rdf:about="#triple12345"> <dc:creator rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/staffid/85740"/>

Ebben a v�ltozatban az rdf:ID="triple12345" attrib�tum megad�sa az exterms:weight elemben azt az eredeti tripletet eredm�nyezi, amelyik le�rta a s�tor s�ly�t:

exproducts:item10245 exterms:weight "2.4"^^xsd:decimal .

valamint a t�rgyias�t�s�nak tripletjeit:

exproducts:triple12345 rdf:type rdf:Statement . exproducts:triple12345 rdf:subject exproducts:item10245 . exproducts:triple12345 rdf:predicate exterms:weight . exproducts:triple12345 rdf:object "2.4"^^xsd:decimal .

Ezeknek a t�rgyias�t� tripleteknek az alanya egy olyan teljes URIref, amely �gy alakul ki, hogy egybetoldjuk a b�zis URI-t (amelyet azxml:base deklar�ci�ban adtunk meg) egy "#" karakterrel (ami jelzi, hogy er�forr�sr�sz-azonos�t� k�vetkezik), valamint azrdf:ID attrib�tum �rt�k�vel; vagyis a tripleteknek ugyanaz lesz az alanyuk, mint az el�z� p�ld�kban: exproducts:triple12345.

Jegyezz�k meg azonban, hogy a t�rgyias�t�s kijelent�se nem azonos az eredeti kijelent�ssel, �s nem is implik�lja azt. Ha ugyanis valaki azt mondja, hogy John mondott valamit a s�tor s�ly�r�l, az nem mag�r�l a s�tor s�ly�r�l �ll�t valamit, hanem arr�l, hogy John mondott valamit valamir�l. Vagy megford�tva: amikor valaki le�rja a s�tor s�ly�t, az nem arr�l �ll�t valamit, hogy ki, mit mondott.

A fenti sz�veg nem v�letlen�l fogalmazott �gy, t�bb helyen is, hogy a "t�rgyias�t�s konvenci� szerinti haszn�lata". Mint m�r kor�bban megjegyezt�k, �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor a t�rgyias�t� sz�k�szletet haszn�ljuk, mert k�nny� �gy k�pzelni, hogy ezzel a sz�k�szlettel valami olyan dolgot defini�lunk, ami m�g nincs defini�lva. Ha vannak olyan alkalmaz�sok, amelyek sikeresen haszn�lj�k a t�rgyias�t�st, akkor ez az�rt van, mert bizonyos konvenci�kat k�vetnek, �s olyan felt�telez�sekkel �lnek, amelyek t�bbletet jelentenek ahhoz a t�nyleges jelent�shez k�pest, amit az RDF defini�l a t�rgyias�t� sz�k�szlet�ben, �s t�bbletet jelentenek azokhoz az eszk�z�kh�z k�pest is, amelyeket ennek a sz�k�szletnek a t�mogat�s�hoz az RDF ny�jt.

Mindenekel�tt fontos megjegyezni, hogy a t�rgyias�t�s konvenci�szer� haszn�lat�n�l a t�rgyias�t� tripletek alany�r�l felt�telezz�k, hogy az egy konkr�t tripletet azonos�t egy konkr�t RDF dokumentumban, �s nem valamif�le tetsz�leges tripletet, amelynek ugyanaz az alanya, az �ll�tm�nya �s a t�rgya. Ezt a konvenci�t az�rt haszn�ljuk, mert a t�rgyias�t�st els�sorban olyan tulajdons�gok kifejez�s�re sz�nt�k, mint pl. a kijelent�s k�sz�t�si d�tuma, vagy az inform�ci� eredete (amire az eddigi p�ld�inkban is haszn�ltuk), �s az ilyen tulajdons�gokat mindig meghat�rozott tripletekre alkalmazzuk. L�tezhet t�bb olyan triplet, amelynek ugyanaz az alanya, �ll�tm�nya �s t�rgya, �s noha egy gr�f mindig tripletek halmazak�nt van defini�lva, ugyanaz a triplet-strukt�ra el�fordulhat t�bb k�l�nb�z� dokumentumban is. Hogy teh�t ezt a konvenci�t teljes m�rt�kben t�mogassuk, kell valami olyan eszk�z, amivel �sszekapcsolhatjuk a t�rgyias�t� tripletek alany�t egy meghat�rozott triplettel valamelyik dokumentumban. Az RDF azonban nem ad ehhez t�mogat�st.

A fenti p�ld�kban p�ld�ul nincs olyan explicit inform�ci� (sem a tripletekben, sem az RDF/XML k�dban), amely jelezn�, hogy az eredeti kijelent�s, amelyik le�rja a s�tor s�ly�t, t�nylegesen az azexproducts:triple12345 nev� er�forr�s, amelyet a n�gy t�rgyias�t� kijelent�snek, valamint annak az �t�dik kijelent�snek az alanyak�nt adtunk meg, amely John Smith szerz�s�g�r�l sz�l. Ez r�gt�n kider�l, ha r�n�z�nk a 17. �br�n felrajzolt gr�fra. Az eredeti kijelent�s term�szetesen r�sze ennek a gr�fnak, de ami a gr�fban szerepl� inform�ci�t illeti, az exproducts:triple12345egy k�l�n er�forr�s, �s a gr�fnak nem ezt a r�sz�t azonos�tja. Az RDF-ben nincs olyan be�p�tett lehet�s�g, amellyel jelezni lehetne, hogy egy olyan URIref, mint az exproducts:triple12345 �ssze van kapcsolva egy konkr�t kijelent�ssel vagy gr�ffal, azon t�l, hogy van egy olyan be�p�tett lehet�s�ge, amellyel jelezni tudjuk, hogy egy olyan URIref, mint azexproducts:item10245 mik�nt kapcsol�dik egy t�nyleges s�torhoz. Ez azt jelenti, hogy egy meghat�rozott URIref-nek valamilyen specifikus er�forr�shoz (eset�nkben egy kijelent�shez) val� kapcsol�s�t valamilyen RDF-en k�v�li mechanizmussal kell megoldani.

Az rdf:ID-nek a 20. p�ld�banbemutatott haszn�lata automatikusan gener�lja a t�rgyias�t�st, �s megfelel� lehet�s�get ny�jt arra is, hogy megnevezz�k azt az URI hivatkoz�st, amelyet a t�rgyias�t� kijelent�sek alanyak�nt k�v�nunk haszn�lni. S�t ez m�g egyfajta "cs�kly�t" is jelent, ami �sszekapcsolja a t�rgyias�t� tripleteket azzal az RDF/XML k�dr�sszel, amelyik ezeket a tripleteket gener�lja, minthogy azrdf:ID attrib�tum triple12345 �rt�k�b�l �ll el� az az URIref is, amely a t�rgyias�t� tripletek alany�t azonos�tja. Ism�telten hangs�lyozzuk azonban, hogy ez a viszony szint�n csak az RDF-en k�v�l l�tezik, mivel semmi nincs a gener�lt tripletekben, ami explicit m�don kimondan�, hogy az eredeti triplet URI hivatkoz�sa azexproducts:triple12345. (Az RDF ugyanis nem felt�telezi, hogy valamilyen viszony van egy URIref �s egy olyan RDF/XML k�dr�sz k�z�tt, amelyben ezt – ak�r teljes hosszban, ak�r r�vid�tett form�ban – haszn�lj�k.)

Egy olyan be�p�tett eszk�z hi�nya, amellyel URI hivatkoz�sokat tripletekhez (kijelent�sekhez) lehet asszoci�lni, nem jelenti azt, hogy eff�le "sz�rmaz�si" inform�ci�kat nem lehet kifejezni RDF-ben, hanem csak azt, hogy ezt nem lehet megtenni puszt�n arra a jelent�sre alapozva, amelyet az RDF maga asszoci�l a t�rgyias�t� sz�k�szlet�hez. P�ld�ul: ha egy RDF dokumentumnak (mondjuk, egy weblapnak) van egy URI-je, akkor kijelent�seket tehet�nk arr�l az er�forr�sr�l, amelyet ez az URI azonos�t, majd pedig, alapozva arra az alkalmaz�sf�gg�, "k�ls� tud�sra", hogy mik�nt kell ezeket a kijelent�seket �rtelmezni, az alkalmaz�s �rtelmezheti pl. �gy, hogy ezek a kijelent�sek a dokumentum �sszes �ll�t�s�ra vonatkoznak. Ugyan�gy, ha l�tezne valamilyen mechanizmus (az RDF-en k�v�l) arra, hogy URI hivatkoz�sokat kapcsoljunk egyedi RDF kijelent�sekhez, akkor bizony�ra tehetn�nk kijelent�seket ezekr�l az egyedi kijelent�sekr�l is az �ket azonos�t� URI-k seg�ts�g�vel. Ilyen esetekben azonban nem lenne felt�tlen�l sz�ks�ges konvenci�szer�en haszn�lni a t�rgyias�t� sz�k�szletet.

Hogy bemutassuk ezt, tekints�k ism�t az eredeti kijelent�s�nket a s�tor s�ly�r�l:

exproducts:item10245 exterms:weight "2.4"^^xsd:decimal .

Ha ennek a kijelent�snek az azonos�t�sa c�lj�b�l hozz� kapcsolhatn�nk ehhez az exproducts:triple12345 URIref-et, akkor ennek a kijelent�snek a szerz�s�g�t egyszer� m�don John Smith-hez t�rs�thatn�nk a k�vetkez� kijelent�ssel:

exproducts:triple12345 dc:creator exstaff:85740 .

�s tehetn�nk mindezt an�lk�l is, hogy haszn�ln�nk a t�rgyias�t� sz�k�szletet (b�r annak a le�r�s�hoz, hogy azexproducts:triple12345 URIref �ltal azonos�tott dolog t�pusa: "kijelent�s" (rdf:type = rdf:Statement), nem lenne haszontalan a sz�k�szlet alkalmaz�sa).

Emellett, a t�rgyias�t� sz�k�szletet k�zvetlen�l is haszn�lhatn�nk, a fentebb defini�lt konvenci�nak megfelel�en, azzal az alkalmaz�sf�gg� tud�ssal kombin�lva, hogy mik�nt kell egyes tripleteket a t�rgyiasul�sukhoz kapcsolni. Ilyenkor azonban azok az alkalmaz�sok, amelyek megkapj�k az ilyen RDF k�dot, nem sz�ks�gszer�en rendelkeznek ugyanezzel az alkalmaz�sf�gg� tud�ssal, �s �gy nem felt�tlen�l interpret�ln�k helyesen annak a gr�fjait.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a t�rgyias�t�s im�nt le�rt �rtelmez�se nem azonos az "id�zet" fogalm�val, amelyet egyes sz�m�t�g�p-nyelvekben haszn�lnak. A t�rgyias�t�s ugyanis egy viszonyt �r le egy konkr�t triplet �s azon er�forr�sok k�z�tt, amelyekre a triplet hivatkozik. Teh�t intuit�v m�don, valahogy �gy kellene olvasnunk a t�rgyias�t�st: "ez az RDF triplet ezekr�l a dolgokr�l sz�l", �s nem �gy, ahogy az _id�zet_teszi: "ennek az RDF tripletnek ez a form�ja". �gy teh�t az al�bbi t�rgyias�t�si p�lda:

exproducts:triple12345 rdf:subject exproducts:item10245 .

amelyet m�r haszn�ltunk ebben a szekci�ban, �s amelyik az eredeti kijelent�s alany�t �rja le, azt mondja ki (az rdf:subjecttulajdons�g r�v�n), hogy a kijelent�s alanya az az er�forr�s (a s�tor), amelyet az exproducts:item10245 URIref azonos�t. Nem azt mondja teh�t, hogy a kijelent�s alanya maga az URIref (azaz egy olyan karakterl�nc, amelyik bizonyos karakterekb�l �ll), ahogyan ezt az "id�zet" teszi.

4.4 Tov�bbi ismeretek a struktur�lt �rt�kekr�l: rdf:value

A 2.3 szekci�ban m�r sz� volt arr�l, hogy az RDF modell csak bin�ris rel�ci�kat k�pes le�rni a be�p�tett lehet�s�geivel; azaz, egy kijelent�s csak k�t er�forr�s k�z�tt �llap�that meg valamilyen viszonyt. P�ld�ul az al�bbi kijelent�s:

exstaff:85740 exterms:manager exstaff:62345 .

azt mondja, hogy az "igazgat�ja" (exterms:manager) viszony �ll fenn k�t alkalmazott k�z�tt (feltehet�en az egyik igazgatja a m�sikat).

Bizonyos esetekben azonban olyan inform�ci�kat kell �br�zolnunk, amelyekben kett�n�l t�bb er�forr�s k�z�tt kell a viszonyokat le�rnunk, vagyis, kett�n�l t�bb �g� (azaz magasabb "arit�s�") rel�ci�kat kell kezeln�nk RDF-ben. A 2.3. szekci� m�r bemutatott erre egy p�ld�t, ahol az volt a probl�ma, hogy �br�zolnunk kell a viszonyt John Smith �s a lak�sc�me k�z�tt, �s ahol John c�me egy struktur�lt �rt�k volt, mely utcan�vb�l, v�rosn�vb�l, az �llam nev�b�l �s az ir�ny�t�sz�mb�l �llt. Ha ezt az inform�ci�t rel�ci� form�j�ban akarjuk le�rni, akkor l�thatjuk, hogy itt m�r egy _n_-�ris (t�bb �g�, angolul:_n_-ary) rel�ci�r�l van sz�, ahol _n_=5:

address(exstaff:85740, "1501 Grant Avenue", "Bedford", "Massachusetts", "01730")

A 2.3 szekci�ban m�r megjegyezt�k, hogy az ilyen jelleg� struktur�lt inform�ci�t �gy �br�zoljuk RDF-ben, hogy ezt az �sszetett dolgot (azaz John c�m�t) egy �n�ll� er�forr�snak tekintve �rjuk le �gy, hogy t�bb k�l�n kijelent�st tesz�nk err�l az �j er�forr�sr�l, ahogy az al�bbi tripletek mutatj�k:

exstaff:85740 exterms:address _:johnaddress . _:johnaddress exterms:street "1501 Grant Avenue" . _:johnaddress exterms:city "Bedford" . _:johnaddress exterms:state "Massachusetts" . _:johnaddress exterms:postalCode "01730" .

(Itt _:johnaddress egy �rescsom�pont-azonos�t�, mely John c�m�t reprezent�lja.)

Az RDF-ben b�rmilyen _n_-�ris rel�ci� �br�zol�s�nak ez a szok�sos m�dja: v�laszd a r�sztvev�k egyik�t az eredeti bin�ris rel�ci� (eset�nkben azaddress) alany�nak (eset�nkben ez John), majd specifik�lj egy k�zb�ls� (ak�r �res, ak�r URI-vel azonos�tott) er�forr�st (eset�nkben ez _:johnaddress), mely az eredeti bin�ris rel�ci� t�rgyak�nt, s egyszersmind egy sor �jabb bin�ris rel�ci� alanyak�nt is funkcion�l, amelyek az_n_-�ris rel�ci� tov�bbi komponenseit (eset�nkben a c�m elemeit) �br�zolj�k a tulajdons�gok �s �rt�keik megad�s�val.

John c�me eset�ben a struktur�lt �rt�k egyetlen egyedi r�sz�t sem tekintj�k a c�m (exterms:address) tulajdons�g "f�" �rt�k�nek; minden r�sz azonos m�rt�kben j�rul hozz� az �sszetett �rt�k kialak�t�s�hoz. Egyes esetekben azonban a struktur�lt �rt�k �sszetev�inek egyik�t "f�" �rt�knek kell tekinten�nk, m�g a t�bbi �sszetev�k kieg�sz�t� jelleg� kontextu�lis, vagy egy�b inform�ci�t sz�ll�tanak, amelyek min�s�tik a f� �rt�ket. P�ld�ul a 3.2 szekci� �ltal bemutatott9. p�ld�ban egy meghat�rozott s�tort�pus s�lyak�nt a_2.4_ decim�lis �rt�ket adtuk meg tipiz�lt liter�l seg�ts�g�vel:

exproduct:item10245 exterms:weight "2.4"^^xsd:decimal .

Val�j�ban, a s�ly kiel�g�t� le�r�sa 2.4 kilogramm volna, hiszen a_2.4_ sz�m a m�rt�kegys�g n�lk�l nem pontosan specifik�lja a s�lyt. Hogy ezt is megadhassuk, az exterms:weight (s�ly) tulajdons�gnak k�t komponensb�l kellene �llnia: a decim�lis �rt�k tipiz�lt liter�lj�b�l, valamint a m�rt�kegys�g (kilogramm) jelz�s�b�l. Ilyen esetben a decim�lis �rt�ket az exterms:weight tulajdons�g "f�" �rt�k�nek kell tekinten�nk, hiszen ezt az �rt�ket legt�bbsz�r egyetlen tipiz�lt liter�llal adj�k meg (mint a fenti tripletben is), �s r�b�zz�k az ezeket haszn�l� programokra, vagy felhaszn�l�kra, hogy a hi�nyz� m�rt�kegys�get a kontextus alapj�n "der�ts�k ki".

Az RDF modellben az eff�le min�s�tett tulajdons�g�rt�ket egyszer�en egy m�sfajta struktur�lt �rt�knek tekintj�k. Hogy ezt �br�zolhassuk, egy k�l�n er�forr�st haszn�lunk a struktur�lt �rt�knek mint eg�sznek az �br�zol�s�ra, mely az eredeti kijelent�s (exterms:weight) t�rgyak�nt jelenik meg. Ehhez az er�forr�shoz azut�n olyan tulajdons�gokat rendel�nk, amelyek a struktur�lt �rt�k r�szeit �br�zolj�k. Eset�nkben kell egy tulajdons�g a decim�lis �rt�ket reprezent�l� tipiz�lt liter�l megad�s�ra, �s kell egy m�sik tulajdons�g a m�rt�kegys�g le�r�s�ra. Az RDF-ben van egy el�re defini�lt tulajdons�g, az rdf:value, amelyik a struktur�lt adat f� �rt�k�nek le�r�s�ra szolg�l (ha van ilyen). �gy teh�t, eset�nkben, a s�lyt �br�zol� tipiz�lt liter�lt az rdf:value �rt�kek�nt adhatjuk meg, m�g a s�lyegys�get (exunits:kilograms) a m�rt�kegys�g (exterms:units) tulajdons�g �rt�kek�nt (felt�ve persze, hogy az itt eml�tett h�rom kifejez�st m�r defini�lt�k az example.org saj�t sz�k�szlet�ben). Ha ezek a felt�telek fenn�llnak, akkor az eredm�ny�l kapott tripletek az al�bbiak lesznek:

exproduct:item10245 exterms:weight _:weight10245 . _:weight10245 rdf:value "2.4"^^xsd:decimal . _:weight10245 exterms:units exunits:kilograms .

Ugyanezt az RDF/XML haszn�lat�val a 21. p�ld�banle�rt m�don fejezhetj�k ki:

]> <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:exterms="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/terms/">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/2002/04/products#item10245"> <exterms:weight rdf:parseType="Resource"> <rdf:value rdf:datatype="&xsd;decimal">2.4 <exterms:units rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/units/kilograms"/>

A 21. p�lda illusztr�lja a 4.2. szekci�ban ismertetettrdf:parseType attrib�tumnak egy �jabb alkalmaz�s�t, ahol az �rt�ke ez�ttal nem "Collection", hanem "Resource". Azrdf:parseType="Resource" t�pus� attrib�tumot annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy az ilyen attrib�tum� elem tartalm�nak elemz�sekor (parsing) azt egy �j er�forr�s (Resource) le�r�s�nak (egy �res csom�pontnak) kell �rtelmezni an�lk�l, hogy megadn�nk egy be�gyazottrdf:Description elemet. Eset�nkben azexterms:weight tulajdons�g-elemben haszn�ltrdf:parseType="Resource" attrib�tum azt jelzi, hogy egy �res csom�pontot kell kre�lni az exterms:weight tulajdons�g �rt�kek�nt, �s hogy a k�t k�zrefogott elem (az rdf:value �s azexterms:units) ezt az �res csom�pontot �rja le. (Az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban tov�bbi r�szletek tal�lhat�k az rdf:parseType="Resource" attrib�tumr�l.)

Ugyanezt a m�dszert haszn�ljuk akkor is, ha b�rmilyen m�s m�rt�kegys�gben megadott mennyis�get �br�zolunk, �s akkor is, ha az �br�zoland� �rt�keket k�l�nb�z� oszt�lyoz� vagy min�s�t� rendszerekb�l vessz�k: minden esetben azrdf:value tulajdons�ggal adjuk meg a f� �rt�ket, a tov�bbi tulajdons�gokkal pedig egy�b olyan inform�ci�kat adunk meg, amelyek sz�ks�gesek a f� �rt�k pontos �rtelmez�s�hez (pl. ezekkel azonos�thatjuk az oszt�lyoz�/min�s�t� s�m�t).

Nem k�telez� azonban az rdf:value tulajdons�got haszn�lni erre a c�lra; pl. egy olyan, felhaszn�l� �ltal defini�lt tulajdons�gnevet is haszn�lhattunk volna a 21. p�ld�ban, mintexterms:amount, az rdf:value helyett, hiszen az RDF nem t�rs�t semmilyen speci�lis jelent�st ehhez a n�vhez. Ez csup�n egy k�nyelmi eszk�z egy gyakran el�fordul� le�r�si szitu�ci� megold�s�ra.

T�ny, hogy ma m�g, a k�l�nb�z� adatb�zisokban, a weben (s�t m�g a k�s�bbi p�ld�inkban is) t�bbnyire a legegyszer�bb form�ban vannak megadva az olyan tulajdons�gok �rt�kei, mint a s�ly, a fogyaszt�i �r stb. M�gis hangs�lyoznunk kell azt az alapelvet, hogy az �rt�kek ilyen egyszer�s�tett megad�sa gyakran nem elegend� ahhoz, hogy pontosan le�rj�k a tulajdons�got. Egy olyan glob�lis k�rnyezetben, mint a Web, �ltal�ban nem biztons�gos azzal a felt�telez�ssel �lni, hogy aki elolvassa egy tulajdons�g �rt�k�t, az felt�tlen�l �rti is, hogy milyen egys�gben van az megadva, vagy hogy ismeri azokat a k�rnyezetf�gg� inform�ci�kat, amelyek az adat helyes �rtelmez�s�hez sz�ks�gesek. P�ld�ul az Egyes�lt �llamokban egy webhely megadhat egy s�ly�rt�ket Fontban, �m egy m�s orsz�gbeli sz�rf�z� k�nnyen azt hiheti, hogy ez a s�ly Kilogrammban van megadva. A weben tal�lhat� adatok korrekt �rtelmez�se teh�t azt ig�nyli, hogy az adatokkal egy�tt explicit m�don megadjuk azok interpret�ci�s adatait is (legal�bb a m�rt�kegys�g�ket). Ezt sokf�le m�don meg lehet val�s�tani: pl. az rdf:valuemechanizmus�nak fentebb ismertetett haszn�lat�val, a m�rt�kegys�gnek a tulajdons�g nev�be t�rt�n� be�p�t�s�vel (pl.exterms:weightInKg), specializ�lt adatt�pusok defini�l�s�val, amelyek m�rt�kegys�g-inform�ci�t is tartalmaznak (pl.extypes:kilograms), vagy �ppen a felhaszn�l� �ltal defini�lt, olyan tulajdons�gok megad�s�val, amelyekkel specifik�lhat�k az aktu�lisan haszn�lt m�rt�kegys�gek (pl. exterms:unitOfWeight). �s az ilyen inform�ci�k�zl�st c�lszer� alkalmazni mind az egyes term�kek le�r�s�ban, mind a nagyobb adathalmazok le�r�s�ban (mint pl. katal�gus-adatok, vagy egy adott webhely adatai), mind pedig a s�m�kban (amelyekr�l az 5. fejezetben m�g sz�lunk).

4.5 XML-liter�lok

N�ha egy tulajdons�g �rt�kek�nt XML k�d egy darabj�t, vagy olyan sz�veget kell megadnunk, amelyben XML jel�l�sek is szerepelnek. P�ld�ul egy kiad� szeretne publik�lni olyan RDF meta-adatokat, amelyek k�nyvek vagy cikkek c�meit tartalmazz�k. J�llehet, az ilyen c�mek t�bbnyire egyszer� karakterl�ncok, de nem mindig ilyen egyszer� a helyzet. P�ld�ul a matematikai szakk�nyvek c�mei tartalmazhatnak matematikai formul�kat is, amelyek MathML[MATHML] nyelven �r�dtak, de a c�mek tartalmazhatnak XML jel�l�seket egy�b okokb�l is. Ilyen p�ld�ul a Ruby annot�l�s (a jap�n �s k�nai �r�s kiejt�si jeleinek felt�ntet�se az �r�s f�l�tti sorban, az �r�shoz k�pest fele akkora fontm�retben) [RUBY]. Vagy ilyenek lehetnek a sz�veg olvas�si ir�ny�t, esetleg a speci�lis bet�k�pek vari�nsait azonos�t� XML jel�l�sek (l�sd pl. [CHARMOD]).

Az RDF/XML speci�lis elemeket biztos�t, amelyek megk�nny�tik az ilyen t�pus� liter�lok �r�s�t. Ilyen pl. az rdf:parseType attrib�tumharmadik v�ltozata. Ha egy elemnek az rdf:parseType="Literal"attrib�tumot megadjuk, ez azt jelzi, hogy az elem tartalm�t XML k�dr�szletk�nt kell interpret�lni. A 22. p�ldaillusztr�lja ennek az alkalmaz�s�t:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.com/books">

<rdf:Description rdf:ID="book12345"> <dc:title rdf:parseType="Literal"> The <br /> Element Considered Harmful.

A 22. p�ld�ban bemutatott RDF/XML k�d egy olyan gr�fot �r le, mely egyetlen tripletet tartalmaz: ennek az alanya egy bizonyos k�nyv, amelynek azonos�t�ja: ex:book12345, az �ll�tm�nya pedig az, hogy "c�me" (dc:title). Azrdf:parseType="Literal" attrib�tum pedig azt jelzi, hogy a<dc:title> elem tartalma egy XML k�dr�sz, mely (eset�nkben) a triplet t�rgyak�nt a k�nyv c�m�t �br�zolja. A gr�fban ez a c�m egy olyan tipiz�lt liter�lk�nt jelenik meg, amelynek az adatt�pusardf:XMLLiteral. (Ezt az [RDF-FOGALMAK] dokumentum defini�lja, kifejezetten XML k�dr�szek �br�zol�sa c�lj�ra, bele�rtve ebbe az olyan sz�vegek �br�zol�s�t is, amelyek esetleg nem tartalmaznak XML jel�l�seket).

Az XML k�dr�szletnek "hitelesnek" kell lennie az XML Exkluz�v hiteles�t�si aj�nl�sa (az "XML Exclusive Canonicalization Recommendation", [XML-XC14N]) szerint. Ez azt jelenti, hogy a k�dr�szletben meg kell adni a haszn�lt n�vterek deklar�ci�it, a speci�lis karakterek uniformiz�lt �tugrat�s�t, �s az egy�b transzform�ci�kat. (R�szben emiatt, r�szben pedig abb�l a meggondol�sb�l, hogy a tripletek �r�sa is m�g tov�bbi transzform�ci�kat ig�nyel, a t�nyleges tipiz�lt liter�lt itt nem mutatjuk meg. L�v�n, hogy az RDF/XML tartalmazza azrdf:parseType="Literal" attrib�tumot, az RDF felhaszn�l�knak_nem kell_ k�zvetlen�l foglalkozniuk ezekkel a transzform�ci�kkal. Azok, akiket �rdekelnek az ezzel kapcsolatos r�szletek, felkereshetik az [RDF-FOGALMAK] �s az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumokat.) Az olyan kontextu�lis attrib�tumok, mint az xml:lang �s azxml:base szint�n nem automatikusan �r�kl�dnek �t az RDF/XML dokumentumb�l, ez�rt ha sz�ks�ges, explicit m�don specifik�lni kell ezeket az XML-liter�lk�nt megadott k�dr�szletben is.

Ez a p�lda is j�l mutatta, hogy nagy figyelemre van sz�ks�g az RDF adatok tervez�s�n�l. Els� pillant�sra �gy t�nik, hogy a c�mek egyszer� karakterl�ncok, amelyeket t�pus n�lk�li liter�lokkal lehet a legjobban �br�zolni, �s csak k�s�bb vessz�k �szre, hogy n�h�ny c�m adott esetben jel�l�seket is tartalmazhat. Olyan esetekben teh�t, amikor egy bizonyos tulajdons�g �rt�ke v�rhat�lag olyan, hogy egyik esetben tartalmaz XML jel�l�seket, a m�sikban meg nem, akkor vagy �gy j�runk el, hogy k�vetkezetesen az rdf:parseType="Literal"-t haszn�ljuk, vagy pedig szoftverrel kezeltetj�k az alkalmaz�sainkban az ilyen tulajdons�gok �rt�keik�nt megadott t�pus n�lk�li liter�lokat, vagy azrdf:XMLLiteral-k�nt megadott k�dr�szeket.

5. RDF sz�k�szletek defini�l�sa: az RDF S�ma

Az RDF lehet�s�get ny�jt er�forr�sokr�l sz�l� kijelent�sek megfogalmaz�s�ra, n�vvel rendelkez� tulajdons�gok �s �rt�keik seg�ts�g�vel. Az RDF felhaszn�l�i k�z�ss�geknek azonban sz�ks�g�k van arra is, hogy el�re defini�lhass�k az olyan sz�k�szleteiket (szakkifejez�seiket), amelyeket majd ezekben a kijelent�sekben k�v�nnak alkalmazni. Mindenekel�tt sz�ks�g�k van arra, hogy defini�lhass�k az �ltaluk k�s�bb le�rni k�v�nt er�forr�sok specifikus fajt�it vagy oszt�lyait, valamint azokat a specifikus_tulajdons�gokat_ amelyekkel majd ezeknek az oszt�lyoknak az egyedeit k�v�nj�k jellemezni. P�ld�ul az example.com c�g, amelyet a 3.2 szekci� p�ld�ib�l m�r ismer�nk, nyilv�n szeretne defini�lni olyan oszt�lyokat, mint pl. S�tor (exterms:Tent), �s a k�l�nf�le s�tort�pusok le�r�s�hoz szeretne defini�lni olyan tulajdons�gokat, mint pl. az exterms:model,exterms:weightInKg, �s exterms:packedSize. (Az ilyen oszt�lyok �s tulajdons�gok neveik�nt pedig min�s�tett neveket haszn�lna, k�l�nb�z� "example" n�vt�rprefixekkel, mintegy eml�keztet��l arra, hogy az RDF-ben az ilyen nevek val�j�ban URI hivatkoz�sok, ahogyan ezt a 2.1 szekci�ban m�r t�rgyaltuk.) Ugyan�gy, azok az emberek, akik bibliogr�fiai er�forr�sok le�r�s�ban �rdekeltek, nyilv�n szeretn�nek defini�lni ilyen oszt�lyokat mint K�nyv vagy Foly�iratcikk (ex2:Book vagy ex2:MagazineArticle) �s olyan tulajdons�gokat, mint "szerz�", "c�m" �s "t�ma" (ex2:author,ex2:title �s ex2:subject), amelyekkel k�s�bb a k�nyveket �s a foly�iratcikeket le�rhatj�k. Megint m�s c�gek szeretn�nek defini�lni olyan oszt�lyokat, mint Szem�ly �s C�g (ex3:Person �sex3:Company), valamint olyan tulajdons�gokat, mint "�letkor", "beoszt�s", "r�szv�ny-jel" �s "az alkalmazottak sz�ma" (ex3:age, ex3:jobTitle, ex3:stockSymbol�s ex3:numberOfEmployees). Az RDF, maga, azonban nem ny�jt eszk�z�ket az ilyen alkalmaz�sf�gg� oszt�lyok �s tulajdons�gok defini�l�s�hoz. Az ilyen oszt�lyokat �s tulajdons�gokat, egy RDF sz�k�szlet elemeik�nt, csak az RDF nyelv kiterjeszt�s�nek, az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelvnek a seg�ts�g�vel defini�lhatjuk, amelyet r�viden RDF S�m�nak nevez�nk. Ezt a s�m�t az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nelv 1.0: RDF S�ma, [RDF-SZ�K�SZLET]dokumentum ismerteti.

Az RDF S�ma term�szetesen nem tartalmazza az eff�le alkalmaz�s-specifikus oszt�lyokat, mint exterms:Tent,ex2:Book vagy ex3:Person, vagy az ilyen tulajdons�gokat, mint exterms:weightInKg,ex2:author vagy ex3:JobTitle. Ehelyett olyan_eszk�z�ket_ �s m�dszereket tartalmaz, amelyek sz�ks�gesek az ilyen oszt�lyok �s tulajdons�gok defini�l�s�hoz, valamint annak jelz�s�hez, hogy mely oszt�lyokat �s tulajdons�gokat k�v�nunk egy�tt haszn�lni. (Ez ut�bbira p�lda annak jelz�se, hogy az ex3:jobTitle tulajdons�got csakis az ex3:Person oszt�ly egyedeinek a le�r�s�hoz k�v�njuk haszn�lni). M�s sz�val, az RDF S�ma egy "t�pus-rendszert" ny�jt az RDF sz�m�ra. Az RDF S�ma t�pus-rendszere n�h�ny szempontb�l hasonl�t az olyan objektumortient�lt programoz�si nyelvek t�pus-rendszer�hez, mint pl. a Java. Az RDF S�ma lehet�v� teszi, p�ld�ul, hogy az er�forr�sokat egy vagy t�bb_oszt�ly_ egyedek�nt defini�ljuk, s�t azt is lehet�v� teszi, hogy az oszt�lyokat hierarchi�kba szervezz�k. �gy p�ld�ul egy olyan oszt�lyt, mint a Kutya, pl. az Eml�s oszt�ly aloszt�lyak�nt defini�lhatunk, ami viszont az �llat oszt�ly aloszt�lya lehet. Ezzel l�nyeg�ben azt jelentj�k ki, hogy egy er�forr�s, amelyik a Kutya oszt�lyban szerepel, implicite az �llat oszt�lynak is tagja. Az RDF oszt�lyok �s tulajdons�gok azonban n�h�ny szempontb�l jelent�sen k�l�nb�znek a programnyelvekben haszn�latos "t�pusokt�l". Az RDF oszt�lyok �s tulajdons�gok ugyanis nem jelentenek valamif�le k�nyszerzubbonyt, amelybe bele kell er�ltetni az inform�ci�t; ezek ink�bb olyan mechanizmusok, amelyek tov�bbi inform�ci�kat ny�jtanak az �ltaluk le�rt RDF oszt�lyokr�l. Ez az inform�ci� sokf�lek�ppen felhaszn�lhat�, amint arr�l r�szletesebben sz�lunk majd az 5.3 szekci�ban.

Az RDF S�ma eszk�zt�ra maga is egy RDF sz�k�szlet form�j�ban �ll a rendelkez�s�nkre; vagyis olyan, el�re defini�lt RDF er�forr�sok specializ�lt halmaz�nak form�j�ban, amelyeknek saj�tos jelent�s�k van. Az RDF S�ma sz�k�szlet�ben szerepl� er�forr�sok URI hivatkoz�sai mind ahttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema# prefixszel �rhet�k el (amelyet konvencion�lisan az rdfs: min�s�tettn�v-prefixhez asszoci�l az RDF). Az RDF S�ma nyelven meg�rt sz�k�szletek (m�s n�ven: s�m�k) leg�lis RDF gr�fok. Ebb�l k�vetkezik, hogy egy RDF szoftver, amelyet nem �gy �rtak meg, hogy az RDF S�ma sz�k�szlet�t is fel tudja dolgozni, ennek ellen�re is k�pes egy s�m�t leg�lis gr�fk�nt �rtelmezni, csakhogy ez nem fogja "�rteni" az RDF S�ma kifejez�seinek be�p�tett t�bbletjelent�s�t. Ahhoz, hogy meg�rthesse ezt, �gy kell meg�rni az RDF inform�ci�t feldolgoz� szoftvert, hogy az a kiterjesztett RDF-et dolgozza fel, amely nemcsak azrdf: sz�k�szletb�l �ll, hanem mag�ban foglalja azrdfs: sz�k�szletet is, annak be�p�tett jelent�s�vel egy�tt. Ezt a t�m�t j�rjuk k�r�l a k�vetkez� szekci�kban.

Az al�bb k�vetkez� szekci�k az RDF S�ma alapvet� er�forr�sait �s tulajdons�gait ismertetik.

5.1 Az oszt�lyok le�r�sa

B�rmilyen le�r�si folyamatban az egyik alapvet� l�p�s a le�rand� dolgok k�l�nb�z� fajt�inak azonos�t�sa. Az RDF S�ma a "dolgok fajt�it"oszt�lyoknak nevezi. Az RDF S�m�ban az oszt�ly fogalma nagyj�b�l megfelel a t�pus vagy a kateg�ria �ltal�nos fogalm�nak, �s n�mileg hasonl�t az olyan objektumorient�lt nyelvek oszt�lyfogalm�hoz, mint a Java. Az RDF oszt�lyai a dolgok csaknem minden kateg�ri�j�nak az �br�zol�s�ra alkalmasak, legyenek azok pl. weblapok, emberek, dokumentumt�pusok, adatb�zisok, vagy ak�r elvont fogalmak. Az oszt�lyokat azrdfs:Class �s az rdfs:Resource nev� RDF S�ma er�forr�sok, valamint az rdf:type �s azrdfs:subClassOf nev� tulajdons�gok seg�ts�g�vel �rhatjuk le.

T�telezz�k fel, p�ld�ul, hogy egy szervezet, az example.org, arra szeretn� haszn�lni az RDF-et, hogy inform�ci�kat ny�jtson k�l�nf�le g�pj�rm�vekr�l. Ennek a c�gnek a saj�t RDF s�m�j�ban (priv�t sz�k�szlet�ben) el�sz�r is sz�ks�ge lesz egy olyan oszt�lyra, amelyik a G�pj�rm� kateg�ri�t k�pviseli. Azokat az er�forr�sokat, amelyek valamilyen oszt�lyhoz tartoznak, az oszt�ly p�ld�nyainak (instance) vagy egyedeinek (individual) nevezz�k. Eset�nkben az example.org c�g ennek az oszt�lynak az egyedei alatt olyan er�forr�sokat �rt, amelyek mind g�pj�rm�vek.

Az RDF S�m�ban oszt�lynak tekint�nk minden olyan er�forr�st, amelyiknek a le�r�s�ban szerepel egy olyan rdf:type tulajdons�g, amelynek az �rt�ke az Oszt�ly nev� er�forr�s (rdfs:Class). �gy teh�t a g�pj�rm� (motor vehicle) oszt�lyt �gy �rhatjuk le, hogy nevet adunk neki (pontosabban: hozz� rendel�nk egy URI hivatkoz�st), mondjuk, azex:MotorVehicle min�s�tett nevet (ahol ex: ahttp://www.example.org/schemas/vehicles URI hivatkoz�s r�vid�t�se, amely prefixk�nt az example.org sz�k�szlet�t azonos�tja), majd pedig kijelentj�k az �gy azonos�tott er�forr�sr�l, hogy annak t�pusa (rdf:type) = Oszt�ly (rdfs:Class). Az example.org teh�t a k�vetkez� RDF kijelent�ssel defini�lhatn� ezt az �j oszt�lyt:

ex:MotorVehicle rdf:type rdfs:Class .

Mint m�r jelezt�k a 3.2 szekci�ban, azrdf:type tulajdons�got annak kijelent�s�re haszn�ljuk, hogy a vele jellemzett er�forr�s valamely oszt�lynak az egyede. �gy, ha azex:MotorVehicle er�forr�st m�r oszt�lyk�nt defini�ltuk, akkor pl a "c�gaut�" (exthings:companyCar) nev� egyedi er�forr�st RDF-ben �gy deklar�lhatn�nk g�pj�rm�nek:

exthings:companyCar rdf:type ex:MotorVehicle .

(Ez a kijelent�s haszn�lja azt az �ltal�nos konvenci�t, hogy az oszt�lyneveket nagy kezd�bet�vel �rjuk, a tulajdons�gok �s az egyedek nev�t pedig kicsivel. Ennek a konvenci�nak a betart�s�t azonban sem az RDF, sem az RDF S�ma nem v�rja el, �s nem is ellen�rzi. A fenti kijelent�s prefixei azt is el�rulj�k, hogy az example.org �gy d�nt�tt, hogy k�l�n-k�l�n sz�k�szletben defini�lja az oszt�lyokat �s az egyedeket.)

Mag�nak az rdfs:Class er�forr�snak a t�pusa szint�nrdfs:Class. Egy er�forr�s t�bb oszt�lynak is lehet az egyede.

Az example.org, miut�n le�rta az ex:MotorVehicle oszt�lyt, defini�lhat tov�bbi oszt�lyokat is, amelyek a g�pj�rm�vek k�l�nf�le speci�lis csoportjait k�pviselik, mint pl. Szem�lyg�pkocsi (Passanger Vehicle), Teherg�pkocsi (Truck), Van, Mini-Van stb. Ezeket az oszt�lyokat is ugyan�gy �rja le, mint fentebb a G�pj�rm� oszt�lyt (ex:MotorVehicle), vagyis mindegyiknek egy nevet (URI hivatkoz�st) ad, �s egy-egy kijelent�ssel oszt�lynak deklar�lja �ket, a k�vetkez�k�ppen:

ex:Van rdf:type rdfs:Class . ex:Truck rdf:type rdfs:Class .

�s �gy tov�bb. De ezek a kijelent�sek, �nmagukban, csak az egyes oszt�lyokat �rj�k le. Az example.org c�g azonban jel�lni akarja ezeknek a viszony�t a G�pj�rm� (ex:MotorVehicle) oszt�lyhoz, mondv�n, hogy ezek nem egyebek, mint a G�pj�rm� specializ�lt fajt�i.

Az ilyen specializ�ci�s viszonyt, k�t oszt�ly k�z�tt, a be�p�tettrdfs:subClassOf (aloszt�lya ~nak) tulajdons�ggal �rjuk le. [A tulajdons�gnevek magyar ford�t�s�nak olvas�sakor a tilde karakter (~) hely�re k�pzelj�k a triplet t�rgy�t. �gy a magyarra ford�tott tripletekben is fenntarthatjuk a tripletek eredeti sz�rendj�t – a ford.]. P�ld�ul, ha az example.orgki akarja jelenteni, hogy a _Van_ egy speci�lis fajt�ja a G�pj�rm�nek, akkor az RDF S�ma seg�ts�g�vel ezt �gy �rja le:

ex:Van rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle .

Ebben a kijelent�sben az "aloszt�lya ~nak" (rdfs:subClassOf) viszony jelent�se az, hogy az ex:Van oszt�ly b�rmelyik egyede egyben az ex:MotorVehicle oszt�lynak is egyede. �gy teh�t, ha pl. az exthings:companyVan az ex:Van oszt�ly egyik egyede, akkor az olyan szoftver, amelyik �rti az RDF S�ma sz�k�szlet�t, a fenti rdfs:subClassOf rel�ci� alapj�n ki tudja k�vetkeztetni ebb�l azt, a mondatban egy�bk�nt explicite nem szerepl� inform�ci�t is, hogy azexthings:companyVan egy G�pj�rm�.

Ez az exthings:companyVan p�lda j�l illusztr�lja azt a kor�bbi megjegyz�s�nket, hogy az RDF S�ma az RDF szemantikai kiterjeszt�s�t defini�lja. Az RDF, maga, ugyanis nem defini�lja az RDF S�ma sz�k�szlet�b�l val� ilyen kifejez�sek speci�lis jelent�s�t, mint pl. az rdfs:subClassOf. �gy, ha a c�g RDF s�m�ja defini�ln� azrdfs:subClassOf viszonyt az ex:Van �s azex:MotorVehicle k�z�tt, akkor az olyan RDF szoftver, amelyik nem �rti az RDF S�ma kifejez�seit, felismern� ugyan, hogy ez egy triplet, amelynek az �ll�tm�nya rdfs:subClassOf, de nem �rten� ennek a speci�lis "mondanival�j�t", �s �gy nem is tudn� "kitermelni" a mondatb�l azt a plusz inform�ci�t, hogy az exthings:companyVan szint�n egy g�pj�rm� (l�v�n az ex:MotorVehicle oszt�ly egyede).

Az rdfs:subClassOf tulajdons�g tranzit�v. Ez azt jelenti, hogy, ha p�ld�ul adott az al�bbi k�t RDF kijelent�s:

ex:Van rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle . ex:MiniVan rdfs:subClassOf ex:Van .

akkor az RDF S�ma a tranzitivit�s elve alapj�n, implicit m�don, ezt a tripletet is defini�lta: ex:MiniVan rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle. A tranzivit�s jelent�se alapj�n teh�t az RDF S�m�t ismer� alkalmaz�s "r�j�het" arra, hogy azok az er�forr�sok, amelyek azex:MiniVan oszt�ly egyedei, nemcsak az ex:Vanoszt�lynak, de az ex:MotorVehicle oszt�lynak is egyedei. Egy oszt�ly egyszerre t�bb oszt�lynak is lehet aloszt�lya (pl. a MiniVan oszt�ly egyszerre lehet aloszt�lya a Van oszt�lynak �s a Szem�lyg�pkocsi oszt�lynak is). Az RDF S�ma minden oszt�lyt eleve az Er�forr�s (rdfs:Resource) oszt�ly aloszt�lyak�nt �rtelmez (minthogy az �sszes oszt�ly egyedei er�forr�sok).

A 18. �bra a teljes oszt�lyhierarchi�t mutatja, amelyet a fenti p�ld�kban t�rgyaltunk:

(Hogy egyszer�s�ts�k az �br�t, az rdf:type tulajdons�gokat, amelyek minden oszt�lyt az rdfs:Class oszt�lyhoz kapcsoltak, kihagytuk a 18. �br�b�l. Val�j�ban az RDF S�ma minden olyan er�forr�st, amelyik megjelenik az rdfs:subClassOftulajdons�g alanyak�nt vagy t�rgyak�nt, eleve rdfs:Class t�pus� er�forr�snak tekint, ez teh�t k�l�n defin�ci� n�lk�l is kik�vetkeztethet�. Amikor azonban val�di s�m�kat �runk, a helyes gyakorlat az, hogy m�gis explicit m�don megadjuk ezt az inform�ci�t.)

A 18. �br�n l�that� s�ma tripletekkel is le�rhat�:

ex:MotorVehicle rdf:type rdfs:Class . ex:PassengerVehicle rdf:type rdfs:Class . ex:Van rdf:type rdfs:Class . ex:Truck rdf:type rdfs:Class . ex:MiniVan rdf:type rdfs:Class .

ex:PassengerVehicle rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle . ex:Van rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle . ex:Truck rdfs:subClassOf ex:MotorVehicle .

ex:MiniVan rdfs:subClassOf ex:Van . ex:MiniVan rdfs:subClassOf ex:PassengerVehicle .

A 23. p�lda azt mutatja, hogyan �rn�nk le ugyanezt a s�m�t RDF/XML-ben:

]> <rdf:RDF
xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/schemas/vehicles">

<rdf:Description rdf:ID="MotorVehicle"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/>

<rdf:Description rdf:ID="PassengerVehicle"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdf:Description rdf:ID="Truck"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdf:Description rdf:ID="Van"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdf:Description rdf:ID="MiniVan"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>

Ahogyan azt m�r a 3.2 szekci�ban, a 13. p�ld�val kapcsolatban is t�rgyaltuk, az RDF lehet�v� tesz egy r�vid�t�st az olyan er�forr�sok le�r�s�n�l, amelyeknek van egy rdf:type tulajdons�guk (vagyis, amelyek tipiz�lt csom�pontok). Minthogy az RDF S�ma oszt�lyai RDF er�forr�sok, ez a r�vid�t�si m�dszer alkalmazhat� az oszt�lyok le�r�s�n�l is. Ennek a r�vid�t�snek az alkalmaz�s�val a fenti s�ma �gy is le�rhat�, ahogyan azt a 24. p�lda mutatja:

]> <rdf:RDF
xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/schemas/vehicles">

<rdfs:Class rdf:ID="MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="PassengerVehicle"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Truck"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Van"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="MiniVan"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>

Ehhez hasonl�, tipiz�lt csom�pontokon alapul� r�vid�t�seket haszn�lunk ennek a szekci�nak a tov�bbi r�sz�ben is.

A 23. �s a 24. p�ld�ban bemutatott RDF/XML le�r�s neveket vezet be (mint pl.MotorVehicle) az er�forr�sok (oszt�lyok) sz�m�ra, amelyeket azrdf:ID seg�ts�g�vel rendel az oszt�lyokhoz, jelezve, hogy ezek a nevek relat�v URI hivatkoz�sok az �ppen le�rt s�madokumentumon bel�l, ahogyan ezt m�r a 3.2 szekci�ban is l�ttuk. Az rdf:ID itt k�tszeresen is hasznos, mert egyr�szt r�vid�ti a hivatkoz�st, �s emellett ellen�rzi azt is, hogy a seg�ts�g�vel megadott n�v egyedi-e az aktu�lis b�zis-URI-vel azonos�tott dokumentumon bel�l. Ez seg�t �szrevenni, ha v�letlen�l egyn�l t�bbsz�r defini�lunk egy oszt�lynevet az adott RDF s�m�ban. Az ilyen neveken alapul� relat�v URI-kkel azut�n a s�madokumentumon bel�l m�s oszt�lyokb�l, ak�rh�nyszor hivatkozhatunk ezekre az oszt�lyokra, ahogyan pl. a #MotorVehicle relat�v hivatkoz�st haszn�ltuk n�h�ny oszt�ly defin�ci�j�ban. Ha az aktu�lis s�m�nk pl. a http://example.org/schemas/vehicles dokumentum lenne, akkor ennek az oszt�lynak a teljes URI hivatkoz�sa �gy n�zne ki:http://example.org/schemas/vehicles#MotorVehicle (ahogy a 18. �bra legfels� er�forr�s�n�l is l�that�). Mint a 3.2. szekci�ban m�r megjegyezt�k: ahhoz, hogy a s�m�ban szerepl� oszt�lyokra t�rt�n� hivatkoz�s akkor is konzisztens maradjon, ha esetleg ugyanezt a s�m�t valamilyen okb�l k�t webhelyen is hozz�f�rhet�v� kell tenni, vagy ha v�rhat�, hogy a r�szeit elosztva kell t�rolni, akkor a s�m�t alkot� dokumentumok alkalmazhatnak egy explicit b�zis-URI deklar�ci�t, ami eset�nkbenxml:base="http://example.org/schemas/vehicles" lenne. (Azxml:base haszn�lata helyes gyakorlatnak tekinthet�, ez�rt mi is haszn�ltuk ezt mindk�t p�ld�nkban.)

Ha az example.org c�g helyesen akar hivatkozni ezekre az oszt�lyokra az egyedek RDF-ben t�rt�n� le�r�s�n�l (pl. a fenti g�pj�rm�-oszt�lyokhoz tartoz� egyedi j�rm�vek jellemz�s�n�l) abban az esetben is, ha ezeket az oszt�lyokat el�z�leg m�s dokumentumban defini�lta, akkor vagy teljesen ki�rt abszol�t (az aktu�lis b�zis URI-n alapul�) URI hivatkoz�sokat kell haszn�lnia, vagy pedig olyan min�s�tett nevekkel kell az oszt�lyokra hivatkoznia, amelyek egy megfelel� n�vt�rprefix-deklar�ci� r�v�n ugyanezt az abszol�t URI hivatkoz�st eredm�nyezik. A 25. p�ld�nkban a "c�gaut�" (companyCar) nev� er�forr�st a 24. p�ld�bandefini�lt ex:MotorVehicle oszt�ly egyed�nek deklar�ljuk:

<rdf:RDF
xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
xmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/things">

<ex:MotorVehicle rdf:ID="companyCar"/>

Vegy�k �szre, hogy amikor az RDF kiterjeszti azex:MotorVehicle min�s�tett nevet, akkor azxmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#"n�vt�r-deklar�ci�t haszn�lja, �s �gy az adott oszt�lyra hivatkoz� teljes abszol�t URIref ahttp://example.org/schemas/vehicles#MotorVehicle lesz, ami pontosan megfelel a 18. �bra tetej�n megadott er�forr�snak. A p�ld�ban szerepl�xml:base="http://example.org/things" b�zis-URI-deklar�ci�t az�rt adtuk meg, hogy az rdf:ID="companyCar" attrib�tumban relat�v form�ban adhassuk meg az egyed nev�t, tekintve, hogy az rdf:ID(mint attrib�tum) �rt�ke nem lehet min�s�tett n�v, �s ez�rt itt nem haszn�lhatn�nk pl. az exthings:companyCar nevet egy hozz�tartoz�xmlns:exthings n�vt�r-deklar�ci�val.

5.2 A tulajdons�gok le�r�sa

Amellett, hogy el�re defini�lni tudj�k azoknak a dolgoknak az oszt�lyait,amelyeket majd k�s�bb jellemezni szeretn�nek, a felhaszn�l�i k�z�ss�geknek sz�ks�g�k van olyan lehet�s�gre is, hogy el�re defini�lhass�k azokat a specifikus tulajdons�gokat is, amelyekkel ezeket az oszt�lyokat jellemezhetik. (Ilyen tulajdons�g lehet pl. a Szem�lyg�pkocsi oszt�lyban a h�ts� �l�sek el�tt, az utasok l�bai sz�m�ra fenntartott ter�let nagys�ga, amelyr�l rearSeatLegRoom n�ven m�g t�bbsz�r lesz sz� a tov�bbi p�ld�inkban). Az RDF S�m�ban a tulajdons�gokat a Tulajdons�g (rdf:Property) nev� RDF oszt�ly, valamint az "�rv�nyess�gi k�r" (rdfs:domain) az "�rt�ktartom�ny" (rdfs:range) �s az "altulajdons�ga ~nak" (rdfs:subPropertyOf) nev� RDF S�ma tulajdons�gok (m�s sz�val: tulajdons�gkorl�toz�sok) haszn�lat�val �rjuk le.[A tulajdons�gnevek magyar ford�t�s�nak olvas�sakor a tilde karakter (~) hely�re k�pzelj�k a triplet t�rgy�t. �gy a magyarra ford�tott tripletekben is fenntarthatjuk a tripletek eredeti sz�rendj�t – a ford.]

Az RDF-ben minden tulajdons�got az rdf:Property oszt�ly egyedek�nt �runk le. �gy, ha egy olyan �j tulajdons�got defini�lunk, mint pl. "kilogrammban m�rt s�ly" (exterms:weightInKg), akkor el�sz�r is adunk neki egy ilyen nevet (pontosabban: hozz� rendel�nk a fogalomhoz egy ilyen URI hivatkoz�st), majd pedig egy olyan rdf:typemegad�s�val, amelynek �rt�ke az rdf:Property oszt�ly, tulajdons�gk�nt defini�ljuk ezt az egyedet. A "kilogrammban m�rt s�ly" egyedi tulajdons�g pl. az al�bbi kijelent�ssel defini�lhat�:

exterms:weightInKg rdf:type rdf:Property .

Az RDF S�ma egy olyan sz�k�szletet is tartalmaz, amellyel le�rhatjuk, hogy mely tulajdons�gokat, mely oszt�lyokkal �sszef�gg�sben k�v�nunk haszn�lni az RDF adatok le�r�sakor. A legfontosabb ilyen jelleg� inform�ci�t az "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) illetve az "�rt�ktartom�nya" (rdfs:range) RDF S�ma tulajdons�gokkal adhatjuk meg (ezeket tulajdons�gkorl�toz�soknak is nevezz�k) .

Az rdfs:range tulajdons�got annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy egy adott tulajdons�g �rt�ke csak a megjel�lt oszt�ly valamelyik egyede lehet. P�ld�ul, ha az example.org c�g azt akarn� jelezni, hogy a "szerz�je" (ex:author) tulajdons�g csak a Szem�ly (ex:Person) oszt�ly egyedei k�z�l ker�lhet ki, akkor az al�bbi RDF kijelent�seket �rn� le:

ex:Person rdf:type rdfs:Class . ex:author rdf:type rdf:Property . ex:author rdfs:range ex:Person .

Ezek a kijelent�sek azt mondj�k, hogy az ex:Person egy oszt�ly, az ex:author egy tulajdons�g, valamint, hogy egy olyan j�v�beli RDF kijelent�s, amelyik majd az ex:author tulajdons�got haszn�lja, ennek �rt�kek�nt (azaz, a mondat t�rgyak�nt) csak azex:Person oszt�ly valamelyik egyed�t jel�lheti meg.

Egy olyan tulajdons�ghoz, mint pl. "anyja" (ex:hasMother), hozz�rendelhet�nk z�r�, egy, vagy t�bb "�rt�ktartom�nya" tulajdons�gkorl�toz�st. Ha nem adunk meg egyet sem, akkor ez azt jelenti, hogy nem k�v�njuk korl�tozni az "anyja" tulajdons�g lehets�ges �rt�keit. Ha megadunk egyet, mondjuk az ex:Person oszt�lyt, akkor ezzel azt deklar�ljuk, hogy az ex:hasMother tulajdons�g lehets�ges �rt�kei az ex:Person oszt�ly egyedei. Ha t�bb �rt�ktartom�nyt adunk meg az ex:hasMother tulajdons�g sz�m�ra, mondjuk azex:Person oszt�ly mellett m�g az ex:Female(N�nem�L�ny) oszt�lyt is, akkor ezzel azt fejezz�k ki, hogy az "anyja" tulajdons�g �rt�ke lehet b�rmi, ami Szem�ly �s ugyanakkor N�nem�L�ny_is_.

Lehet, hogy ez ut�bbi �ll�t�sunk nem azonnal bel�that�, hiszen nem lehet egyetlen rdfs:range tulajdons�gnak k�t k�l�nb�z� �rt�ket adni. Azonban ez nem is sz�ks�ges, minthogy az ex:hasMother alanyra megadhatunk kett� vagy t�bb "�rt�ktartom�nya" (rdfs:range) kijelent�st is, k�l�nb�z� �rt�kekkel:

ex:hasMother rdfs:range ex:Female . ex:hasMother rdfs:range ex:Person .

E deklar�ci�k alapj�n, az al�bbi kijelent�sb�l:

exstaff:frank ex:hasMother exstaff:frances .

amelynek �ll�tm�ny�ban az im�nt defini�lt ex:hasMothertulajdons�got haszn�ljuk, nemcsak az �llap�that� meg, hogy "Frank anyja Frances", hanem az is, hogy Frances szem�ly �s n�nem�. (Ha Frances nem lenne mind az `ex:Person`, mind`` pedig az ex:Female oszt�ly egyedek�nt deklar�lva, akkor ezt a mondatot az RDF elemz� hib�sk�nt visszadobn�.)

Az rdfs:range �rt�ke nemcsak valamilyen felhaszn�l� �ltal defini�lt oszt�ly lehet, hanem egy XML S�ma adatt�pus is, mint pl.xsd:integer, mely t�rt�netesen az eg�sz sz�mok oszt�ly�t reprezent�lja. (Az ilyen adatt�pusokat a 2.4. szekci�ban a tipiz�lt liter�lok �br�zol�s�val kapcsolatban m�r t�rgyaltuk). Ha p�ld�ul az example.org c�g azt akarn� jelezni, hogy az "�letkora" (ex:age) tulajdons�g �rt�ke csakis eg�sz sz�m (vagyis az XML S�ma adatt�pus xsd:integer oszt�ly�nak egyik egyede) lehet, akkor az ex:age tulajdons�got �gy defini�ln� RDF-ben:

ex:age rdf:type rdf:Property . ex:age rdfs:range xsd:integer .

Az xsd:integer adatt�pust az URI hivatkoz�s�val azonos�tjuk, amelynek teljes v�ltozata:http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer. Ez az URIref an�lk�l haszn�lhat�, hogy explicit m�don kijelenten�nk a s�m�ban, hogy egy adatt�pust reprezent�l. M�gis, gyakran hasznos explicit m�don kijelenteni, hogy egy adott URIref valamilyen adatt�pust azonos�t. Ezt azrdfs:Datatype nev� RDF S�ma oszt�ly haszn�lat�val tehetj�k meg. Ha az example.org ki akarn� jelenteni, hogy az xsd:integer egy adatt�pus, akkor a k�vetkez� RDF mondatot �rhatn�:

xsd:integer rdf:type rdfs:Datatype .

Ez a kijelent�s azt mondja, hogy az xsd:integer egy olyan adatt�pus URI hivatkoz�sa, amelyr�l felt�telezz�k, hogy megfelel az [RDF-FOGALMAK] dokumentum�ban le�rt k�vetelm�nyeknek. Egy ilyen kijelent�s nem jelent adatt�pus-defin�ci�t (abban az �rtelemben, hogy az example.com egy �j adatt�pust defini�l). Az RDF S�m�ban nincs is lehet�s�g arra, hogy adatt�pusokat defini�ljunk. Amint a 2.4 szekci�ban m�r jelezt�k, az adatt�pusok defini�l�sa az RDF-en �s az RDF S�m�n k�v�l t�rt�nik. Az RDF mondatokb�l csak_hivatkozhatunk_ ezekre, az URIref-jeik seg�ts�g�vel. A fenti mondat puszt�n csak arra szolg�l, hogy dokument�lja az adatt�pus l�tez�s�t, �s jelezze, hogy ebben a s�m�ban haszn�lni fogjuk azt.

Az "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) RDF S�ma tulajdons�got (m�s sz�val: tulajdons�gkorl�toz�st) annak jelz�s�re haszn�ljuk, hogy egy adott tulajdons�g a megjel�lt oszt�lyra vonatkozik (vagyis, csak arra �rv�nyes). Ha pl. az example.org c�g azt szeretn� jelezni, hogy a "szerz�je" (ex:author) tulajdons�g csak a K�nyv (ex:Book) oszt�ly egyedeire legyen �rv�nyes, akkor a k�vetkez� RDF kijelent�seket tenn�:

ex:Book rdf:type rdfs:Class . ex:author rdf:type rdf:Property . ex:author rdfs:domain ex:Book .

Ezek a mondatok azt jelentik, hogy az ex:Book egy oszt�ly, azex:author egy tulajdons�g, valamint, hogy azex:author tulajdons�g alanya csak az ex:Bookoszt�ly valamelyik egyede lehet (vagy m�sk�nt kifejezve: azex:author tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re az ex:Bookoszt�ly egyedeinek halmaza).

Egy adott tulajdons�g, pl. a "s�lya" ( exterms:weight), rendelkezhet z�r�, egy, vagy t�bb "�rv�nyess�gi k�re" (rdfs:domain) tulajdons�gkorl�toz�ssal. Ha egyetlen ilyent sem adunk meg, akkor ez azt jelenti, hogy nem akarjuk korl�tozni a tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�t, teh�t b�rmelyik er�forr�snak lehet "s�lya" tulajdons�ga. Ha csak egyetlen ilyen korl�toz�st adunk meg, amelyik pl. a K�nyv oszt�lyt jel�li meg e tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�nek, akkor ez a tulajdons�g kiz�r�lag a K�nyv oszt�ly egyedeire lesz alkalmazhat�. Ha azonban t�bb korl�toz�st adn�nk meg a "s�lya" tulajdons�gra, amelyek k�z�l az egyik pl. a K�nyv oszt�lyt, a m�sik pedig a G�pj�rm� oszt�lyt nevezn� meg �rv�nyess�gi k�rnek, akkor ezzel azt jelenten�nk ki, hogy b�rmely er�forr�s, amelynek lehet olyan tulajdons�ga, hogy "s�lya", az a G�pj�rm� oszt�lynak, �s a K�nyv oszt�lynak egyar�nt egyede kell hogy legyen. (Ez ut�bbi p�lda azt is illusztr�lja, hogy mennyire �vatosnak kell lenn�nk az ilyen t�bbsz�r�s korl�toz�sokkal.)

Ugyan�gy mint az "�rt�ktartom�nya" (rdfs:range) tulajdons�gkorl�toz�s haszn�lat�n�l, itt is els�re neh�z lehet elk�pzelni, mik�nt adhatunk k�t k�l�nb�z� �rt�ket az rdfs:domaintulajdons�gnak, hogy deklar�ljuk a kett�s korl�toz�st. A magyar�zat azonban itt is hasonl�: k�t k�l�n mondatban rendelj�k azexterms:weight tulajdons�ghoz a k�t rdfs:domain�rt�ket:

exterms:weight rdfs:domain ex:Book . exterms:weight rdfs:domain ex:MotorVehicle .

Ezt k�vet�en minden olyan kijelent�s, amelyik azexterms:weight tulajdons�got haszn�lja, mint pl. ez:

exthings:companyCar exterms:weight "2500"^^xsd:integer .

csak akkor lehet korrekt, ha az alanyak�nt haszn�lt er�forr�s (eset�nkben az exthings:companyCar) mind az ex:Book oszt�lynak, mind az ex:MotorVehicle oszt�lynak egyede.

Az rdfs:range �s az rdfs:domaintulajdons�gkorl�toz�sok le�r�sa j�l illusztr�lhat� a "G�pj�rm�" s�m�nk olyan kiterjeszt�s�vel, hogy megadunk k�t g�pj�rm�-tulajdons�got: a "tulajdonosa" �s a "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" (a p�ld�kban: ex:registeredTo, illetve ex:rearSeatLegRoom n�ven), valamint bevezet�nk egy �j oszt�lyt "Szem�ly" (ex:Person) n�ven, �s le�rjuk, hogy azxsd:integer-t mint adatt�pust fogjuk haszn�lni ebben a s�m�ban. A "tulajdonosa" (ex:registeredTo) tulajdons�got �gy defini�ljuk, hogy alanya csak az ex:MotorVehicle oszt�lyb�l, �rt�ke pedig csak az ex:Person oszt�lyb�l sz�rmaz� er�forr�s lehessen. Ebben p�ld�ban az ex:rearSeatLegRoom tulajdons�got azex:PassengerVehicle (Szem�lyg�pkocsi) oszt�ly egyedeire korl�tozzuk, �s ennek �rt�ke egy eg�sz sz�m (xsd:integer) t�pus� adat lesz, mely a "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" tulajdons�got centim�terekben adja meg. Ezek a le�r�sok a 26. p�ld�banl�that�k.

<rdf:Property rdf:ID="registeredTo"> <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/> <rdfs:range rdf:resource="#Person"/>

<rdf:Property rdf:ID="rearSeatLegRoom"> <rdfs:domain rdf:resource="#PassengerVehicle"/> <rdfs:range rdf:resource="&xsd;integer"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Person"/>

<rdfs:Datatype rdf:about="&xsd;integer"/>

Figyelj�k meg, hogy a 26. p�ld�ban nem haszn�lunk rdf:RDF elemet, mert �gy tekintj�k ezt a kis k�dr�szletet, hogy k�s�bb beillesztj�k a 24. p�ld�ban szerepl� G�pj�rm� s�ma sz�veg�be. Ugyanilyen alapon haszn�lunk relat�v URI hivatkoz�st a s�m�ban defini�lt ilyen oszt�lyokra is, mint pl. a G�pj�rm� (MotorVehicle).

Az RDF S�ma az oszt�lyok mellett a tulajdons�gok eset�ben is lehet�v� teszi a specializ�ci�t. A specializ�ci�s viszonyt k�t tulajdons�g k�z�tt az el�re defini�lt "altulajdons�ga ~nak" (rdfs:subPropertyOf) RDF S�ma tulajdons�ggal �rjuk le. Ha pl. a "seg�dvezet�je" (ex:secondaryDriver) �s a "vezet�je" (ex:driver) egyar�nt tulajdons�gok, akkor az example.org c�g a k�vetkez�k�ppen defini�ln� ezt a k�t tulajdons�got �s a kettej�k k�z�tti specializ�ci�s viszonyt (vagyis azt, hogy a "seg�dvezet�je" tulajdons�g a "vezet�je" tulajdons�g speci�lis esete):

ex:driver rdf:type rdf:Property . ex:secondaryDriver rdf:type rdf:Property . ex:secondaryDriver rdfs:subPropertyOf ex:driver .

Az rdfs:subPropertyOf viszony k�vetkezm�nye itt az, hogy ha pl. azt mondjuk, hogy az exstaff:fred szem�ly egyed azex:companyVan g�pj�rm� egyed "seg�dvezet�je", akkor az RDF S�ma implicit m�don azt a kijelent�st is gener�lja, hogy Fred "vezet�je" is ennek a g�pj�rm�nek. Azt az RDF/XML k�dot, mely le�rja ezeket a tulajdons�gokat (ism�t felt�telezve, hogy ezt majd be�p�tj�k a 24. p�ld�ban l�that� s�m�ba) a 27. p�lda mutatja:

<rdf:Property rdf:ID="driver"> <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdf:Property rdf:ID="secondaryDriver"> <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="#driver"/>

Egy tulajdons�g z�r�, egy, vagy t�bb tulajdons�gnak is altulajdons�ga lehet. Minden rdfs:range �s rdfs:domaintulajdons�gkorl�toz�s, amelyet valamely tulajdons�gra megadunk, �rv�nyes annak �sszes altulajdons�g�ra is. Ezen �sszef�gg�s r�v�n a fenti p�lda (implicit m�don) azt is defini�lja, hogy az ex:secondaryDrivertulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�be (rdfs:domain) azex:MotorVehicle is beletartozik, hiszen azex:secondaryDriver tulajdons�g az aloszt�ly-rel�ci� r�v�n �r�kli az ex:driver tulajdons�g korl�toz�sait.

A 28. p�lda mutatja azt az RDF/XML k�dot, mely tartalmazza a G�pj�rm� s�m�nkhoz eddig megadott �sszes le�r�st:

]> <rdf:RDF
xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"
xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/schemas/vehicles">

<rdfs:Class rdf:ID="MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="PassengerVehicle"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Truck"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Van"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="MiniVan"> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Van"/> <rdfs:subClassOf rdf:resource="#PassengerVehicle"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Person"/>

<rdfs:Datatype rdf:about="&xsd;integer"/>

<rdf:Property rdf:ID="registeredTo"> <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/> <rdfs:range rdf:resource="#Person"/>

<rdf:Property rdf:ID="rearSeatLegRoom"> <rdfs:domain rdf:resource="#PassengerVehicle"/> <rdfs:range rdf:resource="&xsd;integer"/>

<rdf:Property rdf:ID="driver"> <rdfs:domain rdf:resource="#MotorVehicle"/>

<rdf:Property rdf:ID="secondaryDriver"> <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="#driver"/>

Miut�n l�ttuk, hogy hogyan �rjuk le az oszt�lyokat �s tulajdons�gokat az RDF S�ma seg�ts�g�vel, most m�r illusztr�lhatjuk azokat az egyedeket is, amelyek az �gy defini�lt oszt�lyokat �s tulajdons�gokat haszn�lj�k. A 29. p�lda le�rja a 28. p�ld�b�l ismert Szem�lyg�pkocsi oszt�ly (ex:PassengerVehicle) egyik egyed�t, n�h�ny tulajdons�g�val egy�tt, amelyeknek itt most csak hipotetikus �rt�keket adunk.

]> <rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.org/things">

<ex:PassengerVehicle rdf:ID="johnSmithsCar"> <ex:registeredTo rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/staffid/85740"/> <ex:rearSeatLegRoom rdf:datatype="&xsd;integer">127 <ex:secondaryDriver rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/staffid/85740"/>

Ez a p�lda felt�telezi, hogy ezt az egyedet (John Smith aut�j�t) nem ugyanabban a dokumentumban �rjuk le, mint amelyikben a s�m�t le�rtuk. Minthogy a s�ma b�zis-URI-jehttp://example.org/schemas/vehicles, ez�rt ebben a le�r�sban azxmlns:ex="http://example.org/schemas/vehicles#"n�vt�r-deklar�ci�val teremtj�k meg annak a lehet�s�g�t, hogy olyanex: prefixszel min�s�tett nevekkel hivatkozhassunk a 28. p�lda s�m�j�ban deklar�lt oszt�lyokra �s tulajdons�gokra (mint pl. az ex:registeredTo), amelyeket korrekt m�don, az ott defini�lt oszt�lyok �s tulajdons�gok abszol�t URI hivatkoz�saira terjeszt ki az RDF. Azxml:base="http://example.org/things" deklar�ci�t pedig az�rt adtuk meg ebben az k�dr�szletben, hogy lehet�v� tegy�k az itt le�rt egyed relat�v azonos�t�j�nak (rdf:ID="johnSmithsCar") egy olyan URI hivatkoz�ss� t�rt�n� kiterjeszt�s�t, mely a k�v�natos m�don, mindig az ebben a dokumentumban szerepl� egyedre mutasson (akkor is, ha net�n k�t p�ld�nyban, k�t k�l�nb�z� webhelyen l�tezne ugyanez a dokumentum).

Vegy�k �szre, hogy a "tulajdonosa" (ex:registeredTo) tulajdons�g nyugodtan haszn�lhat� a Szem�lyg�pkocsi oszt�lynak erre az egyed�re (johnSmithsCar), mert a 28. p�lda s�m�j�ban a Szem�lyg�pkocsi oszt�lyt a G�pj�rm� oszt�ly aloszt�ly�nak defini�ltuk, s ez�rt �r�kli a G�pj�rm� oszt�ly tulajdons�gkorl�tait. Figyelj�k meg azt is, hogy egy tipiz�lt liter�lt haszn�lunk az egyed "h�ts��l�sEl�ttiT�rNagys�ga" (ex:rearSetLegRoom) tulajdons�g�nak �rt�kek�nt, ahelyett, hogy ezt az �rt�ket az<ex:rearSeatLegRoom>127</ex:rearSeatLegRoom> t�pus n�lk�li liter�llal adtuk volna meg. Mivel a s�ma ennek a tulajdons�gnak az �rt�ktartom�ny�t xsd:integer-k�nt defini�lta, ez�rt e tulajdons�g �rt�kek�nt csakis egy ennek az adatt�pusnak megfelel�tipiz�lt liter�lt fogad el az RDF. Egy�b inform�ci�t is megadhatn�nk (ak�r a s�m�ban, ak�r az egyedet le�r� dokumentumban) ennek az �rt�knek a tov�bbi pontos�t�s�ra: pl. az adat m�rt�kegys�g�t (centim�ter), ahogyan azt a4.4.szekci�ban m�r r�szletezt�k.

5.3 Az RDF s�madeklar�ci�k �rtelmez�se

Mint m�r kor�bban megjegyezt�k, az RDF S�ma t�pus-rendszere n�mely tekintetben hasonl�t az olyan objektumorient�lt programoz�si nyelvek t�pus-rendszer�re, mint pl. a Java. Az RDF azonban t�bb l�nyeges k�rd�sben elt�r a programoz�si nyelvek t�pus-rendszer�t�l.

Az egyik fontos elt�r�s, hogy ahelyett, hogy �gy �rn�nk le egy oszt�lyt, mint amelyik rendelkezik egy sor tulajdons�ggal, az RDF s�ma a tulajdons�gokat �rja le �gy (az �rv�nyess�gi k�r�k �s az �rt�ktartom�nyuk seg�ts�g�vel), hogy azok az egyedek meghat�rozott oszt�lyaira vonatkoznak. Egy tipikus objektumorient�lt rendszer p�ld�ul defini�lna egy K�nyv oszt�lyt egy olyan attrib�tummal, mint pl. "szerz�je", amelynek az �rt�ke Szem�ly t�pus�. Az ennek megfelel� RDF s�ma viszont el�bb defini�lna egy K�nyv oszt�lyt, majd egy k�l�n le�r�sban defini�lna egy "szerz�je" tulajdons�got �gy, hogy ennek "�rv�nyess�gi k�re" a K�nyv oszt�ly, az "�rt�ktartom�nya" pedig a Szem�ly oszt�ly lenne.

A k�t k�zel�t�s k�z�tti k�l�nbs�g els� pillant�sra csak szintaktikai jelleg�nek t�nik, �m val�j�ban jelent�s k�l�nbs�gr�l van sz�. Egy programoz�si nyelv oszt�lyle�r�s�ban a "szerz�je" attrib�tum a K�nyv oszt�ly le�r�s�nak a r�sze, �s csak a K�nyv oszt�ly egyedeire �rv�nyes. Egy m�sik oszt�lynak (mondjuk, a Szoftver Modulnak) szint�n lehetne egy "szerz�je" attrib�tuma, de ezt m�r k�l�nb�z� attrib�tumnak tekinten�nk. M�s sz�val: egy attrib�tum-le�r�s szk�pja (hat�k�re) a legt�bb programoz�si nyelvben arra az oszt�lyra korl�toz�dik, amelyikben defini�lt�k. Ugyanakkor az RDF-ben a tulajdons�gok eleve f�ggetlenek az oszt�lydefin�ci�kt�l, �s a hat�k�r�k alap�rtelmez�sben glob�lis(sz�ks�g eset�n azonban meghat�rozott oszt�ly(ok)ra korl�tozhatjuk ezeket az "�rv�nyess�gi k�re" �s az "�rt�ktartom�nya" RDF S�ma tulajdons�gok seg�ts�g�vel.)

Ennek megfelel�en egy RDF s�ma le�rhatna egy olyan tulajdons�got, mint pl. "s�ly" an�lk�l, hogy �rv�nyess�gi k�rt defini�lna a sz�m�ra. Ezt a tulajdons�g�t azut�n haszn�lhatn�nk b�rmelyik oszt�ly egyed�nek a le�r�s�hoz, amelyikr�l �gy gondoljuk, hogy van s�lya. Az RDF tulajdons�g alap� k�zel�t�s�nek egyik el�nye az, hogy ezzel k�nnyebb� v�lik valamely tulajdons�g haszn�lat�nak a kiterjeszt�se olyan helyzetekre is, amelyeket nem lehetett el�re l�tni a tulajdons�g eredeti deklar�ci�ja idej�n. Ugyanakkor ez egy olyan el�ny, amelyet csak k�r�ltekint�en szabad kihaszn�lni, hogy elker�lj�k a nem megfelel� esetekre t�rt�n� alkalmaz�s�t.

Tov�bbi k�vetkezm�nye az RDF tulajdons�gok glob�lis hat�k�r�nek az, hogy egy RDF s�m�ban nem lehet �gy defini�lni egy adott tulajdons�got, hogy helyileg k�l�nb�z� �rt�ktartom�nya legyen att�l f�gg�en, hogy melyik oszt�lyhoz tartozik az egyed, amelyre alkalmazzuk. P�ld�ul a "sz�l�je" tulajdons�g defini�l�s�n�l k�v�natos lenne, ha azt tudn�nk deklar�lni, hogy amikor ezt az Ember oszt�lyhoz tartoz� er�forr�s le�r�s�ra haszn�ljuk, akkor az �rt�ktartom�nya is az Ember oszt�ly legyen, amikor pedig egy Tigris oszt�ly� egyed le�r�s�ra haszn�ljuk, akkor az �rt�ktartom�nya automatikusan a Tigris oszt�ly legyen. Egy ilyenfajta defin�ci� nem lehets�ges az RDF S�m�ban. Ehelyett minden �rt�ktartom�ny, amelyet egy RDF tulajdons�gra megadunk, �rv�nyes a tulajdons�g minden egyes haszn�lat�n�l, s ez�rt az �rt�ktartom�nyok defini�l�sa �vatoss�got ig�nyel. Noha az RDF S�m�ban nem lehet ilyen, helyileg k�l�nb�z� �rt�ktartom�nyokat defini�lni, ez megval�s�that� a gazdagabb s�manyelvekben, amelyeket az 5.5. szekci�ban ismertet�nk.

Ugyancsak fontos k�l�nbs�g, hogy az RDF S�ma le�r�sai nem felt�tlen�l_el��r�s jelleg�ek_, abban az �rtelemben, ahogy a programoz�si nyelvek t�pusdeklar�ci�i jellemz�en azok. Ha p�ld�ul egy programoz�si nyelv defini�l egy K�nyv oszt�lyt egy "szerz�je" attrib�tummal, amelynek �rt�kei Szem�ly t�pus�ak, akkor ezeket tipikusan szigor� korl�toz�soknak �rtelmezi. Ez�rt az ilyen nyelv nem engedi meg, hogy �gy kre�ljuk a K�nyv oszt�ly valamelyik p�ld�ny�t, hogy az ne rendelkezz�k a "szerz�je" attrib�tummal, �s azt sem engedi meg, hogy egy ilyen p�ld�ny "szerz�je" attrib�tum�nak �rt�ke ne Szem�ly t�pus� legyen. S�t, ha a "szerz�je" az _egyetlen_attrib�tum, amelyet ehhez az oszt�lyhoz deklar�ltunk, akkor a nyelv azt sem engedi meg, hogy az oszt�lynak egy m�s attrib�tummal is rendelkez� egyed�t kre�ljuk.

Az RDF S�ma viszont lehet�v� teszi, hogy a s�mainform�ci�k tov�bbi adatokkal pontos�ts�k az er�forr�sok le�r�s�t, de nem �rja el�, hogy ezeket a le�r�sokat hogyan kell haszn�lnia egy alkalmaz�snak. Tegy�k fel, p�ld�ul, hogy egy RDF s�ma azt defini�lja, hogy a "szerz�je" tulajdons�g �rt�ktartom�nya a Szem�ly oszt�ly. Ez az RDF kijelent�s nem mond t�bbet, csak annyit, hogy az olyan RDF �ll�t�sokban, ahol a "szerz�je" tulajdons�g az �ll�tm�ny, a kijelent�s t�rgya Szem�ly t�pus�.

Ezt a s�mainform�ci�t k�l�nb�z� m�dokon lehet felhaszn�lni. Az egyik alkalmaz�s �rtelmezheti a fenti �ll�t�st �gy, mint egy olyan RDF adatminta r�sz�t, amelynek megfelel� adatokat az alkalmaz�snak el� kell �ll�tania, �s annak biztos�t�s�ra haszn�lja az inform�ci�t, hogy "szerz�je" tulajdons�g �rt�ke mindig a Szem�ly oszt�lyb�l sz�rmazz�k. Vagyis, ez az alkalmaz�s a s�male�r�st korl�toz�sk�nt �rtelmezi, ahogyan ezt egy programoz�si nyelv is tenn�. Egy m�sik RDF alkalmaz�s azonban interpret�lhatja ezt az �ll�t�st �gy is, hogy az plusz inform�ci�t ny�jt arr�l az adatr�l amit kap: olyan inform�ci�t, mely explicit m�don nem szerepel az eredeti adatban. Ez a m�sodik alkalmaz�s p�ld�ul kaphat egy olyan adatot, amelyben szerepel egy "szerz�je" tulajdons�g, amelynek �rt�ke egy ismeretlen oszt�lyhoz tartoz� egyed, �s ilyenkor a s�mainform�ci� alapj�n kik�vetkeztetheti, hogy ez a Szem�ly oszt�lyhoz tartozik. Egy harmadik alkalmaz�s kaphat egy olyan RDF adatot, amelyben a "szerz�je" tulajdons�g t�rgya a Test�let oszt�lyhoz tartozik, �s ilyenkor arra haszn�lja a fenti �ll�t�st, hogy annak alapj�n kiad egy figyelmeztet�st: "Ebben az adatban lehet, hogy inkonzisztencia van, de lehet, hogy nem". M�sutt l�tezhet esetleg egy olyan tov�bbi deklar�ci�, mely feloldja ezt k�ts�get az�ltal, hogy kik�vetkeztethet� bel�le: a Test�let a szerz�s�g tekintet�ben a Szem�ly oszt�lyhoz tartozik (pl. azon az alapon, hogy a test�let jogi szem�ly).

Tov�bb�, att�l f�gg�en, hogy mik�nt interpret�lja az alkalmaz�s a tulajdons�gok le�r�sait, egy egyed le�r�sa �rv�nyesnek tekinthet� ak�r n�h�ny s�ma specifik�lta tulajdons�g n�lk�l is (pl. l�tezhet egy K�nyv oszt�ly� egyed "szerz�je" tulajdons�g n�lk�l akkor is, ha a "szerz�je" tulajdons�gra azt adt�k meg, hogy az "�rv�nyess�gi k�re" a K�nyv oszt�ly), de �rv�nyesnek tekinthet� az egyed le�r�sa akkor is, ha _hozz�adott_tulajdons�gokkal rendelkezik (l�tezhet pl. egy K�nyv oszt�ly� egyednek egy "szerkeszt�je" tulajdons�ga akkor is, ha a K�nyv oszt�lyt eredetileg le�r� s�ma m�g nem adott meg az oszt�ly sz�m�ra ilyen tulajdons�got).

M�s szavakkal �sszefoglalva: az RDF S�ma kijelent�sei mindig_le�r�sok_. Ezek tekinthet�k el��r�s jelleg�eknek (azaz korl�toz�soknak), de csak akkor, ha az ezeket �rtelmez� alkalmaz�s ilyenk�nt k�v�nja kezelni �ket. Amit az RDF S�ma ny�jt, az nem m�s, mint egy lehet�s�g arra, hogy megadjuk ezeket a t�bbletinform�ci�kat. Annak meg�llap�t�sa, hogy ez az �j inform�ci� �tk�zik-e az explicit m�don specifik�lt egyedi adatokkal, kiz�r�lag az adott alkalmaz�st�l f�gg (mint ahogy az is, hogy az alkalmaz�s mik�nt reag�l erre a meg�llap�t�sra).

5.4 Egy�b s�mainform�ci�k

Az RDF S�ma rendelkezik t�bb m�s, be�p�tett tulajdons�ggal, amelyek dokument�lj�k, vagy komment�lj�k az RDF s�m�nkat, vagy az abban defini�lt egyedeket. P�ld�ul a "komment�rja" (rdfs:comment) tulajdons�g ember �ltal olvashat� m�don �rhatja le az er�forr�st. A "c�mk�je" (rdfs:label) tulajdons�g egy er�forr�s nev�nek ember �ltal olvashat�bb v�ltozat�t adhatja meg. A "l�sd tov�bb�" (rdfs:seeAlso) tulajdons�g utal�st jelent egy m�sik er�forr�sra, mely tov�bbi inform�ci�t ny�jthat az alanyk�nt megadott er�forr�sr�l. A "defini�lja" (rdfs:isDefinedBy) tulajdons�g a "l�sd tov�bb�" (rdfs:seeAlso) tulajdons�g altulajdons�ga, �s egy olyan er�forr�s megjel�l�s�re haszn�lhat�, amely valamilyen form�ban defini�lja az alanyk�nt megadott er�forr�st. Az�rt haszn�ltuk itt a "valamilyen form�ban" kifejez�st, mert el�fordulhat, hogy az rdfs:isDefinedByseg�ts�g�vel megnevezett er�forr�s valamilyen RDF �ltal nem specifik�lt �rtelemben defini�lja az alanyt (pl. a megadott er�forr�s esetleg nem egy RDF s�ma). Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma [RDF-SZ�K�SZLET]dokumentum t�rgyalja r�szletesen ezeket a tulajdons�gokat.

Mik�nt t�bb be�p�tett RDF tulajdons�g (rdf:value stb.) haszn�lati le�r�sa, ugyan�gy az RDF S�ma tulajdons�gok haszn�lati le�r�sa is csup�n ezek _sz�nd�kolt_haszn�lat�t adja meg. Az [RDF-SZEMANTIKA]nem tulajdon�t speci�lis jelent�st ezeknek a tulajdons�goknak, �s az RDF S�ma sem defini�l semmilyen korl�toz�st ezekre a tulajdons�gokra a sz�nd�kolt haszn�lat alapj�n. Semmilyen szab�ly nem �rja el�, p�ld�ul, hogy egy "l�sd tov�bb�" tulajdons�g k�teles tov�bbi inform�ci�t ny�jtani annak a kijelent�snek az alany�r�l, amelyben megjelenik.

5.5 Gazdagabb s�manyelvek

Az RDF S�ma biztos�tja az alapvet� eszk�z�ket az RDF sz�k�szletek le�r�s�ra, de l�teznek tov�bbi olyan eszk�z�k is, amelyek szint�n hasznosak lehetnek. Ilyen eszk�z�kh�z juthatunk az RDF S�ma tov�bbfejleszt�s�vel, vagy m�s olyan nyelvek alkalmaz�s�val, amelyek az RDF-en alapulnak. Azok a tov�bbi, gazdagabb s�male�r� lehet�s�gek, amelyekr�l tudjuk, hogy hasznosak, de amelyek nem szerepelnek az RDF S�m�ban, egyebek k�z�tt az al�bbiak lehetnek:

Az itt eml�tett fejlettebb k�pess�geket, sok m�s hasznos k�pess�ggel egy�tt, az olyan ontol�gianyelvek c�lozz�k meg, mint a DAML+OIL [DAML+OIL] �s az OWL [OWL]. E k�t nyelv mindegyike az RDF-en �s az RDF S�m�n alapszik (�s jelenleg mindegyik tartalmazza a fentebb le�rt plusz k�pess�geket). Az ontol�gianyelvek c�lja, hogy tov�bbi, g�ppel feldolgozhat�szemantikai inform�ci�t kapcsoljanak az er�forr�sokhoz, �s ez�ltal az er�forr�sok g�pi �br�zol�s�t jobban k�zel�ts�k azok val� vil�gbeli megfelel�ihez. Noha az ilyen k�pess�gek nem felt�tlen�l sz�ks�gesek ahhoz, hogy hasznos alkalmaz�sokat k�sz�ts�nk RDF-ben (a 6. fejezet bemutat egy sor l�tez� RDF alkalmaz�st), m�gis, az ilyen nyelvek fejleszt�se nagyon akt�v munkater�let a Szemantikus Webfejleszt�s�ben.

6. N�h�ny RDF alkalmaz�s: RDF a gyakorlatban

Az el�z� fejezetek megismertett�k az olvas�t az RDF �s az RDF S�ma �ltal�nos k�pess�geivel. Ezekben a fejezetekben olyan p�ld�kkal is illusztr�ltuk ezeket a k�pess�geket, amelyek n�melyike ak�r lehets�ges RDF alkalmaz�sokat is sejtethetett, azonban ezek m�gsem val�di alkalmaz�sok voltak. A jelen fejezetben le�runk n�h�ny igazi, gyakorlati RDF alkalmaz�st, hogy bemutassuk, mik�nt t�mogatja az RDF a val� vil�g k�vetelm�nyeit a legk�l�nf�l�bb dolgokr�l sz�l� inform�ci�k �br�zol�s�ban �s manipul�l�s�ban.

6.1 A Dublin Core meta-adat kezdem�nyez�s

A meta-adat nem m�s, mint adat az adatr�l. Konkr�tabban ez a kifejez�s olyan adatokat jelent, amelyeket er�forr�sok azonos�t�s�ra, le�r�s�ra �s megkeres�s�re haszn�lunk, legyenek ezek az er�forr�sok ak�r fizikaiak, ak�r elektronikusak. J�llehet, a sz�m�t�g�ppel feldolgozhat� struktur�lt meta-adatok viszonylag �jak, a meta-adat alapkoncepci�j�t m�r sok �ve haszn�ljuk a nagy inform�ci�gy�jtem�nyek kezel�s�nek �s haszn�lat�nak seg�t�s�re. (A k�nyvt�rak k�rtyakatal�gusai ismert p�ld�i a meta-adatoknak.)

A Dublin Core ("a dublini mag") tulajdonk�ppen "elemek" (tulajdons�gok) egy halmaza, dokumentumok le�r�sa, vagyis meta-adatok r�gz�t�se c�lj�ra. Az elemek halmaz�t eredetileg az Ohio �llambeli Dublin-ban, 1995-ben megrendezett els� Meta-adat M�helykonferenci�n fejlesztett�k ki, majd k�s�bbi ilyenek rendezv�nyek sor�n tov�bb t�k�letes�tett�k, jelenleg pedig a Dublin Core Metadata Initiative nev� szervezet tartja karban. A Dublin Core c�lja szabv�nyos adatle�r� elemek egy olyan minim�lis halmaz�nak a biztos�t�sa, amely lehet�v� teszi az Interneten t�rolt, dokumentum jelleg� objektumok le�r�s�t �s automatikus indexel�s�t, a k�nyvt�ri k�rtyakatal�gusok anal�gi�j�ra. A Dublin Core meta-adathalmazt �gy alak�tott�k ki, hogy alkalmas legyen az Internet olyan er�forr�s felfedez� eszk�zeivel t�rt�n� feldolgoz�sra, mint a n�pszer� World Wide Web keres�rendszerek �ltal alkalmazott "webcrawlerek". Emellett a Dublin Core-t igyekeztek �gy �ssze�ll�tani, hogy a legk�l�nb�z�bb szerz�k �s eseti publik�l�k, akik a weben adj�k k�zre az anyagaikat, k�nnyen meg�rthess�k �s egyszer� m�don haszn�lhass�k azt. A Dublin Core (dc) elemeket ma m�r sz�les k�rben haszn�lj�k az internetes er�forr�sok dokument�l�s�ban (ezek k�z�l a creator elemet m�r a kor�bbi p�ld�inkban is haszn�ltuk). A Dublin Core jelenlegi elemeit a DC Meta-adat Elemhalmaz defini�lja, amelyet a Dublin Core Metadata Element Set, Version 1.1: Reference Description [DC], hipertext hivatkoz�son kereszt�l �rhet�nk el, �s az al�bbi tulajdons�gok defin�ci�it tartalmazza:

A Dublin Core (DC) elemeket haszn�l� inform�ci�kat b�rmilyen alkalmas nyelven (pl. HTML meta elemek seg�ts�g�vel is) megadhatjuk. Az RDF mindenesetre ide�lis eszk�z a DC inform�ci� �br�zol�s�ra. Az al�bbi p�ld�k egy sor er�forr�s egyszer� le�r�s�t mutatj�k be a DC sz�k�szlet felhaszn�l�s�val (megjegyzend� azonban, hogy az itt bemutatott DC sz�k�szlet nem a hivatalos v�ltozat. A hivatalos v�ltozatot a DC referencia-anyag (Dublin Core Reference Description [DC] ) tartalmazza.

Az els� DC p�ld�nk (a 30. p�lda ), egy webhely honlapj�t �rja le a DC elemeinek seg�ts�g�vel:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://purl.org/dc/elements/1.1/"> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.dlib.org"> dc:titleD-Lib Program - Research in Digital Libraries dc:descriptionThe D-Lib program supports the community of people with research interests in digital libraries and electronic publishing. dc:publisherCorporation For National Research Initiatives dc:date1995-01-07 dc:subject rdf:Bag rdf:liResearch; statistical methods rdf:liEducation, research, related topics rdf:liLibrary use Studies dc:typeWorld Wide Web Home Page dc:formattext/html dc:languageen

Figyelj�k meg, hogy az RDF, ugyan�gy, mint a Dublin Core, haszn�l egy XML elemet, amelyet "le�r�snak" (Description) nevez, b�r a DC eset�n ezt kisbet�vel �rj�k. (De m�g ha nagy kezd�bet�vel is �rn�k a DC "description" tegj�t, az XML n�vt�r-mechanizmusa akkor is lehet�v� tenn� a k�t elem megk�l�nb�ztet�s�t, hiszen az egyiket rdf:Description, a m�sikatdc:description form�ban �rjuk. Ha az olvas�t �rdekli, egy Web-b�ng�sz� seg�ts�g�vel el�rheti a [DC]RDF-es deklar�ci�j�t a http://purl.org/dc/elements/1.1/hivatkoz�son kereszt�l, mely egyben a p�ld�nkban haszn�lt DC sz�k�szlet n�vt�r URI-je is. – Mindenesetre, a k�nyv�nk �r�sakor ez m�g el�rhet� volt ezen a webhelyen).

M�sodik DC p�ld�nk, a 31. p�lda, le�r egy rendszeresen publik�lt magazint:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:dcterms="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://purl.org/dc/terms/"> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.dlib.org/dlib/may98/05contents.html"> dc:titleDLIB Magazine - The Magazine for Digital Library Research - May 1998 dc:descriptionD-LIB magazine is a monthly compilation of contributed stories, commentary, and briefings. dc:contributorAmy Friedlander dc:publisherCorporation for National Research Initiatives dc:date1998-01-05 dc:typeelectronic journal dc:subject rdf:Bag rdf:lilibrary use studies rdf:limagazines and newspapers dc:formattext/html <dc:identifier rdf:resource="urn:issn:1082-9873"/> <dcterms:isPartOf rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.dlib.org"/>

A 31. p�ld�ban, alulr�l a harmadik sorban megadtunk egy min�s�t� tulajdons�got (_qualifier_-t) egy k�l�n sz�k�szletb�l, isPartOf n�ven, annak jel�l�s�re, hogy a jelen magazin az el�z� p�ld�ban defini�lt webhely "r�sze".

A harmadik DC p�ld�nk, a 32. p�lda, le�r egy konkr�t cikket a 31. p�ld�ban meta-adatolt magazinb�l:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:dcterms="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://purl.org/dc/terms/"> <rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.dlib.org/dlib/may98/miller/05miller.html"> dc:titleAn Introduction to the Resource Description Framework dc:creatorEric J. Miller dc:descriptionThe Resource Description Framework (RDF) is an infrastructure that enables the encoding, exchange and reuse of structured metadata. rdf is an application of xml that imposes needed structural constraints to provide unambiguous methods of expressing semantics. rdf additionally provides a means for publishing both human-readable and machine-processable vocabularies designed to encourage the reuse and extension of metadata semantics among disparate information communities. the structural constraints rdf imposes to support the consistent encoding and exchange of standardized metadata provides for the interchangeability of separate packages of metadata defined by different resource description communities. dc:publisherCorporation for National Research Initiatives dc:subject rdf:Bag rdf:limachine-readable catalog record formats rdf:liapplications of computer file organization and access methods dc:rightsCopyright � 1998 Eric Miller dc:typeElectronic Document dc:formattext/html dc:languageen <dcterms:isPartOf rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.dlib.org/dlib/may98/05contents.html"/>

A 32. p�lda is haszn�lja az isPartOfqualifier-t, de ez alkalommal azt jelezz�k vele, hogy a cikk a fentebb le�rt magazin r�sze ("part of").

A sz�m�t�g�p-nyelvek �s f�jlform�tumok nem mindig teszik lehet�v� meta-adatok be�p�t�s�t azokba az adatokba, amelyeket le�rnak. Sok esetben a meta-adatokat egy k�l�n er�forr�s keret�ben kell specifik�lni, majd pedig explicit m�don az adatokhoz kell kapcsolni (ugyanezt tett�k azokkal az RDF meta-adatokkal is, amelyek a jelen tank�nyv�nket �rj�k le; a k�nyv v�g�n tal�lhat� egy explicit hiperlink erre a meta-adatra). Ma m�r azonban egyre t�bb sz�m�t�g�p-nyelv �s alkalmaz�s haszn�l k�zvetlen�l az adataiba be�p�tett meta-adatokat. P�ld�ul a W3C sk�l�zhat� vektorgrafikai nyelve (Scalable Vector Graphics language [SVG]), mely egy �jabb XML alap� nyelv, szint�n tartalmaz egy explicit metaadat-elemet, meta-adatoknak az SVG adatokkal egy�tt t�rt�n� r�gz�t�s�re. B�rmilyen XML alap� metaadat-nyelv haszn�lhat� ezen az elemen bel�l. Az [SVG] dokumentumb�l sz�rmazik a 33. p�ld�nkban bemutatott SVG metaadat-le�r�s, mely azt mutatja meg, hogyan �p�tj�k be az er�forr�st le�r� meta-adatokat mag�ba az SVG dokumentumba. A p�lda a Dublin Core sz�k�szletet �s az RDF/XML-t haszn�lja a meta-adatok r�gz�t�s�re.

myfoo:titleThis is a financial report myfoo:descrThe global description uses markup from the myfoo:emphmyfoo namespace. myfoo:scenemyfoo:whatwidget $growth myfoo:contains$three $graph-bar myfoo:when1998 $through 2000 <rdf:RDF xmlns:rdf = "http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:rdfs = "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xmlns:dc = "http://purl.org/dc/elements/1.1/" > <rdf:Description rdf:about="http://example.org/myfoo" dc:title="MyFoo Financial Report" dc:description="$three barbar barthousands dollarsdollars dollarsfrom 1998 $through 2000" dc:publisher="Example Organization" dc:date="2000-04-11" dc:format="image/svg+xml" dc:language="en" > dc:creator rdf:Bag rdf:liIrving Bird rdf:liMary Lambert

Az Adobe c�g B�v�thet� meta-adat platformja (Extensible Metadata Platform (XMP)) szint�n j� p�lda egy olyan technol�gi�ra, mely lehet�v� teszi egy f�jl le�r�s�ra haszn�lt meta-adatok be�p�t�s�t mag�ba a f�jlba. Az XMP a meta-adatok �br�zol�s�nak alapj�ul az RDF/XML-t haszn�lja. Ma m�r sz�mos Adobe term�k t�mogatja az XMP-t.

6.2 PRISM

A foly�iratok kiad�s�val foglalkoz� szervezetek is kidolgozt�k a maguk metaadat-specifik�ci�j�t PRISM: Publishing Requirements for Industry Standard Metadata [PRISM] n�ven. A foly�irat-kiad� c�gek �s a term�keik forgalmaz�i megalap�tott�k a PRISM munkacsoportot (PRISM Working Group), hogy felm�rj�k a szakma metaadat-r�gz�t�si ig�nyeit, �s egy olyan specifik�ci�t defini�ljanak, mely megfelel ezeknek az ig�nyeknek. A kiad�k sokf�le m�don szeretn�k felhaszn�lni a megl�v� tartalmat annak �rdek�ben, hogy jobban megt�r�ljenek a befektet�seik. Egyik p�ld�ja ennek a magazinok cikkeinek HTML-re t�rt�n� konvert�l�sa abb�l a c�lb�l, hogy azok az Interneten kereszt�l is publik�lhat�k legyenek. Egy m�sik p�lda a cikkek publik�ci�s licenceinek elad�sa tematikus cikkgy�jtem�lyeket kiad�, olyan c�gek sz�m�ra, mint pl. a LexisNexis. Ezek mind "els� publik�l�i" a tartalomnak, hiszen tipikusan az eredeti magazinok megjelen�s�vel egy id�ben publik�lj�k a megv�s�rolt cikkeket. A kiad�k azt is szeretn�k, hogy az �ltaluk egyszer m�r publik�lt tartalom "�r�kz�ld" maradna, vagyis ha �j kiad�sokban is haszn�lni lehetne azt, pl. retrospekt�v cikkek form�j�ban. Emellett a r�gi tartalmat a kiad�k szeretn�k �jra felhaszn�lni m�s �zleti ter�leteiken is, p�ld�ul olyan anyagok k�nyv form�ban t�rt�n� megjelentet�s�n�l, mint pl. fot�k, receptek stb. Egy m�sik lehets�ges alkalmaz�s az, amikor valamilyen korl�tozott licenck�nt kiadj�k az anyagaikat k�v�l�ll�knak, pl. reprint kiad�si vagy recenz�l�si c�lokra, esetleg egy m�sik kiad�n�l t�rt�n� retrospekt�v megjelentet�sre. Ezek az �ltal�nos c�lok egy olyan meta-adat rendszert ig�nyelnek, amelyek a hangs�lyt az er�forr�sok felfedez�s�re, a jogok nyomon k�vet�s�re, valamint ameta-adatokfolyamatos meg�rz�s�re fekteti. Ezeket a c�lokat az al�bbiakban r�viden ismertetj�k:

Az er�forr�sok felfedez�se: Ez egy �ltal�nos kifejez�s a tartalom megtal�l�s�nak folyamat�ra, mely mag�ban foglalja a keres�st, a b�ng�sz�st, a tartalom ir�ny�t�s�t �s m�s technik�kat is. Amikor a felfedez�s k�rd�se ker�l sz�ba, els�sorban a nyilv�nos webhelyeknek a fogyaszt�k �ltali megtal�l�s�ra gondolunk. A tartalom felfedez�se azonban enn�l j�val sz�lesebb fogalmat takar. A k�z�ns�g ugyanis a fogyaszt�k mellett olyan bels� felhaszn�l�kat is mag�ban foglal, mint a kutat�k, a tervez�k, a fot�szerkeszt�k, a licenc-�gyn�k�k stb. A PRISM, hogy n�velje a felfedez�s val�sz�n�s�g�t, olyan tulajdons�gokat defini�l, amelyekkel le�rhat� az er�forr�sok t�m�ja, form�tuma, jellege, eredete �s kontextusa. De eszk�z�ket biztos�t az er�forr�sok kategoriz�l�s�ra is, tematikus taxon�mi�k form�j�ban.

A jogok nyomon k�vet�se: A magazinok gyakran vesznek �t anyagokat m�s magazinokt�l, kiad�i licencek alapj�n. Ennek leggyakoribb form�ja fot��gyn�ks�gek, fot�arch�vumok anyagainak licencel�se, de el�fordulhat cikkek, mell�kcikkek �s m�s hasonl� tartalom licenc alapj�n t�rt�n� publik�l�sa is. Azonban n�ha szinte rem�nytelen megtudni, hogy pl. egy bizonyos tartalmat egyszeri haszn�latra licenceltek-e, hogy kell e ut�na szerz�i jogd�jat fizetni, vagy hogy fenntart-e minden jogot az els�dleges kiad� stb. Ez�rt a PRISM rendszer olyan elemeket tartalmaz, amelyekkel nyomon k�vethet�k az eff�le jogok. A RRISM specifik�ci�ja egy k�l�n sz�k�szletet defini�l azoknak a helyeknek, id�pontoknak �s kiad�i szakm�knak a le�r�s�ra, ahol az adott tartalom felhaszn�lhat�, illetve, ahol nem felhaszn�lhat�.

A meta-adatok meg�rz�se: A legt�bb publik�lt tartalom m�r ma is el van l�tva meta-adatokkal. Azonban, ahogy a tartalom mozog a rendszerek k�z�tt, a meta-adatokat gyakran eldobj�k, hogy azut�n a produkci�s folyamat sor�n, jelent�s k�lts�ggel �jra el��ll�ts�k azokat. A PRISM megpr�b�lja cs�kkenteni ezt a probl�m�t azzal, hogy olyan metaadat-specifik�ci�t k�sz�t, amelyik haszn�lhat� a tartalom el��ll�t�si folyamat�nak minden f�zis�ban. A PRISM specifik�ci�j�nak fontos jellemz�je a megl�v� specifik�ci�k alkalmaz�sa. A PRISM Munkacsoport ahelyett, hogy elkezdett volna el�lr�l kidolgozni egy teljesen �j dolgot, elhat�rozta, hogy amennyire lehet, felhaszn�lja a m�r l�tez� specifik�ci�kat, �s csak ott defini�l �j dolgokat, ahol az felt�tlen�l sz�ks�ges. Ebb�l a c�lb�l kiindulva, a PRISM specifik�ci� felhaszn�lja az XML, az RDF, a Dublin Core specifik�ci�it, valamint a k�l�nb�z� ISO szabv�ny� form�tumokat �s sz�k�szleteket.

Egy PRISM le�r�s olyan egyszer�, mint n�h�ny Dublin Core tulajdons�g megad�sa t�pus n�lk�li liter�l-�rt�kekkel. A 34. p�lda egy f�nyk�pfelv�tel meta-adatait �rja le alapvet� inform�ci�kkal a felv�tel c�m�r�l, a fot�sr�l, a form�tumr�l stb.

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xml:lang="en-US">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://travel.example.com/2000/08/Corfu.jpg"> dc:titleWalking on the Beach in Corfu dc:descriptionPhotograph taken at 6:00 am on Corfu with two models dc:creatorJohn Peterson dc:contributorSally Smith, lighting dc:formatimage/jpeg

A PRISM tov�bb b�v�ti a Dublin Core-t is abb�l a c�lb�l, hogy m�g r�szletesebb le�r�sokat lehessen k�sz�teni vele. A b�v�tm�nyeket h�rom �j sz�k�szletben defini�lja, amelyeket a n�vt�r-prefixeik alapj�n �ltal�ban prism:,pcv: �s prl: n�ven emlegetnek. Ezek szerepe a k�vetkez�:

A prism: min�s�tettn�v-prefix a PRISM f� sz�k�szlet�t azonos�tja, amelyben a kifejez�sek a http://prismstandard.org/namespaces/basic/1.0/URI-prefixet haszn�lj�k. Ebben a sz�k�szletben a legt�bb tulajdons�g a Dublin Core tulajdons�gok specifikusabb v�ltozata. P�ld�ul a "d�tum" (dc:date) tulajdons�g specifikusabb v�ltozatai: "a publik�l�s ideje", "a kiad�s ideje" �s "az el�v�l�s ideje" (prism:publicationTime,prism:releaseTime, prism:expirationTime) stb.

A pcv: prefix a PRISM Controlled Vocabulary kifejez�s r�vid�t�se, mely a PRISM "szab�lyozott" (controlled) sz�k�szlet�t azonos�tja. Ennek a sz�k�szletnek a kifejez�sei mind a http://prismstandard.org/namespaces/pcv/1.0/ URI prefixet haszn�lj�k. A jelenlegi gyakorlat egy cikk t�rgy�nak vagy t�rgyainak le�r�s�ra a kulcsszavak megad�sa. Sajnos azonban, az egyszer� kulcsszavak nem n�velik jelent�sen a tal�lat val�sz�n�s�g�t, f�leg amiatt, hogy az emberek n�ha k�l�nb�z� kulcsszavakat haszn�lnak azonos fogalmak megnevez�s�re [BATES96]. A legjobb m�dszer az lenne, ha a cikkek t�m�it egy "szab�lyozott" (controlled) sz�k�szletb�l venn�k a cikk tartalm�t le�r�k. Ennek a sz�k�szletnek min�l t�bb szinonim�t kellene megadnia a benne szerepl� fogalmakra, hogy a keres�k �s az indexel�k �ltal haszn�lt kifejez�sek min�l nagyobb val�sz�n�s�ggel tal�lkozhassanak. Apcv: sz�k�szlet olyan tulajdons�gokat tartalmaz, amelyekkel kifejez�seket defini�lhatunk, le�rhatjuk a k�zt�k l�v� viszonyokat, �s alternat�v v�ltozatokat is kapcsolhatunk hozz�juk.

A prl: prefix a PRISM Rights Language (PRISM jogok nyelve) nev� sz�k�szlet r�vid�t�se, amelynek a kifejez�sei mind a http://prismstandard.org/namespaces/prl/1.0/URI prefixet haszn�lj�k. A digit�lis jogok kezel�se napjainkban egy lend�letesen fejl�d� ter�let. Sz�mos javaslat l�tott napvil�got jogkezel� nyelvekre vonatkoz�an, de eddig egyik�k sem nyerte el a szakma egy�rtelm� tetsz�s�t. Mivel nem volt mib�l v�lasztani, �tmeneti megold�sk�nt a PRL nyelvet defini�lt�k erre a c�lra. Ez olyan tulajdons�gokat tartalmaz, amelyekkel kijelenthetj�k, hogy egy er�forr�s haszn�lhat�-e, vagy nem haszn�lhat�, az id�t�l a helyt�l �s a szakm�t�l f�gg�en. Ezt egy 80/20 sz�zal�kos ar�ny� kompromisszumnak tekintik, amely bizonyos megtakar�t�sokat eredm�nyezhet a kiad�knak, ha elkezdik nyomon k�vetni a jogaik �rv�nyes�l�s�t. A PRL-t nem sz�nt�k sem egy �ltal�nos jogkezel� nyelvnek, sem pedig egy olyan automatikus mechanizmusnak, amellyel a kiad�k korl�tozhatj�k a tartalom fogyaszt�k �ltali felhaszn�l�s�t.

A PRISM rendszer az�rt haszn�lja az RDF-et, mert ez lehet�v� teszi a legk�l�nb�z�bb komplexit�s� le�r�sok kezel�s�t is. Jelenleg nagyon sok meta-adat csup�n egyszer� karakterl�ncokat haszn�l (t�bbnyire t�pus n�lk�li liter�l-�rt�kek le�r�s�ra), mint pl a k�vetkez� p�lda is:

dc:coverageGreece

A PRISM rendszer fejleszt�i rem�lik, hogy id�vel a PRISM specifik�ci�i egyre kifinomultabbak lesznek, �s az egyszer� adat�rt�kekt�l a struktur�ltabbak fel� haladnak. Ezeknek az �rt�knek a k�re az a k�rd�s, amely most v�laszra v�r. N�h�ny kiad� m�r kifinomult, �n. "szab�lyozott" sz�k�szleteket haszn�l, m�g m�sok csak egyszer�, manu�lisan megadott kulcsszavakat haszn�lnak. Ennek illusztr�l�s�ra bemutatunk n�h�ny p�ld�t adc:coverage tulajdons�g k�l�nb�z� lehets�ges �rt�keire:

dc:coverageGreece

<dc:coverage rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR"/>

Itt el�bb egy t�pus n�lk�li liter�l haszn�lat�val, majd egy URIref seg�ts�g�vel azonos�tottuk G�r�gorsz�got (Greece). Az al�bbi p�ld�ban pedig m�r egy struktur�lt �rt�ket adunk meg a Coverage tulajdons�g �rt�kek�nt, amelyben szerepel az el�bbi URIref, valamint G�r�gorsz�g neve k�t tov�bbi nyelven.

dc:coverage <pcv:Descriptor rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR"> <pcv:label xml:lang="en">Greece <pcv:label xml:lang="fr">Gr�ce

Figyelj�k meg azt is, hogy l�teznek olyan tulajdons�gok, amelyeknek a jelent�se hasonl�, vagy amelyek m�s tulajdons�gok altulajdons�gai. P�ld�ul egy er�forr�s geogr�fiai t�rgy�t megadhatn�nk a k�vetkez� tulajdons�gokkal:

prism:subjectGreece dc:coverageGreece

de megadhatjuk egy harmadik tulajdons�ggal is:

prism:locationGreece

E tulajdons�gok b�rmelyike haszn�lhat� ak�r egyszer� liter�l-�rt�kkel, ak�r egy komplex struktur�lt �rt�kkel. Az ilyen sz�ls�s�ges hat�rok k�z�tt mozg� �rt�ktartom�nyokat azonban m�r nem lehet megfelel�en le�rni DTD-kkel, de m�g az �jabb XML s�m�kkal sem. Erre sokkal alkalmasabb az RDF, b�r igaz, hogy enn�l a le�r�sok t�bbf�le szintaktikai v�ltozatban is megjelenhetnek. Az RDF gr�fmodellje azonban egyszer� szerkezet�: l�nyeg�ben tripletek halmaza. Ez�rt a meta-adatok tripletek szintj�n t�rt�n� kezel�se megk�nny�theti a szoftverek sz�m�ra a folyton b�v�l� tartalomhoz val� alkalmazkod�st.

Ezt a szekci�t k�t p�ld�val z�rjuk: a 35. p�ldaazt mondja, hogy a .../Corfu.jpg k�p nem felhaszn�lhat� (#none) a doh�nyiparban, amelynek a k�dsz�ma 21 az ipari tev�kenys�gek (USA-beli) szabv�nyos oszt�lyoz�si rendszer�ben (SIC):

<rdf:RDF xmlns:prism="http://prismstandard.org/namespaces/basic/1.0/" xmlns:prl="http://prismstandard.org/namespaces/prl/1.0/" xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:dc="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://purl.org/dc/elements/1.1/">

<rdf:Description rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://travel.example.com/2000/08/Corfu.jpg"> <dc:rights rdf:parseType="Resource" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://prismstandard.org/vocabularies/1.0/usage.xml"> <prl:usage rdf:resource="#none"/> <prl:industry rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://prismstandard.org/vocabs/SIC/21"/>

A 36. p�lda azt mondja, hogy a Corfuban k�sz�lt felv�tel fotogr�fusa a 3845. sz�m� alkalmazott, akit John Peterson n�ven ismernek. A le�r�sb�l az is kider�l, hogy a fot� f�ldrajzi ter�lete (coverage) G�r�gorsz�g. Figyelj�k meg, hogy itt egy szab�lyozott sz�k�szletb�l (pcv) vessz�k a kifejez�seket, amelyeknek m�g a verzi�j�r�l is van inform�ci� a le�r�sban (az xmlns: pcvn�vt�r-deklar�ci� URI-j�ben).

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:pcv="http://prismstandard.org/namespaces/pcv/1.0/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xml:base="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://travel.example.com/">

<rdf:Description rdf:about="/2000/08/Corfu.jpg"> <dc:identifier rdf:resource="/content/2357845" /> dc:creator <pcv:Descriptor rdf:about="/emp3845"> pcv:labelJohn Peterson dc:coverage <pcv:Descriptor rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://prismstandard.org/vocabs/ISO-3166/GR"> <pcv:label xml:lang="en">Greece <pcv:label xml:lang="fr">Grece

6.3 XPackage

Sok esetben sz�ks�g van arra, hogy inform�ci�kat r�gz�ts�nk er�forr�sok olyan struktur�lt csoportos�t�s�r�l, illetve ezek kapcsolatair�l, amelyeket adott esetben egys�gk�nt kell kezeln�nk. Az XML Csomag specifik�ci� (XML Package (XPackage) specification, [XPACKAGE]) egy keretet biztos�t az ilyen, csomagoknak nevezett csoportos�t�sok defini�l�s�hoz, �s a benn�k szerepl� er�forr�sok le�r�s�hoz: pontosabban az er�forr�sok tulajdons�gainak, a be�p�t�s�k m�dj�nak �s egym�shoz val� viszony�nak a le�r�s�hoz. Az XPackage alkalmaz�sai fel�lelik az egy dokumentum �ltal haszn�lt st�luslapok (style sheets) specifik�l�s�t, a t�bb dokumentum �ltal haszn�lt k�pek �s �br�k deklar�l�s�t, a dokumentumok szerz�j�nek �s m�s meta-adatainak jelz�s�t, tov�bb� annak le�r�s�t, hogy mik�nt haszn�lj�k a n�vtereket az XML er�forr�sok, �s v�g�l, olyan "csomagjegyz�k" el��ll�t�s�t, amely le�rja, hogy milyen er�forr�sokat csomagoltunk �ssze egyetlen arch�v-f�jlba.

Az XPackage keretrendszer az XML-re, az RDF-re �s az XML �sszekapcsol� Nyelvre (XML Linking Language, [XLINK]) �p�l, �s t�bb RDF sz�k�szletet tartalmaz: egy sz�k�szletet az �ltal�nos �sszecsomagol�si le�r�sok sz�m�ra, �s t�bb sz�k�szletet az er�forr�sokr�l sz�l� kieg�sz�t� inform�ci�k megad�s�hoz, amelyek a csomagot feldolgoz� szoftver sz�m�ra lehetnek hasznosak.

Az XPackage egyik alkalmaz�sa az XHTML dokumentumok �s t�mogat� er�forr�saik le�r�sa. Egy XHTML dokumentum, amelyet let�lt�nk egy webhelyr�l, �ltal�ban t�bb m�s er�forr�sra t�maszkodik (ilyenekre, mint pl. st�luslapok �s k�pf�jlok), amelyeket ugyancsak le kell t�lten�nk. Ezeknek a t�mogat� er�forr�soknak az azonos�t� inform�ci�ja azonban nem der�l ki az eg�sz dokumentum feldolgoz�sa n�lk�l. M�s inform�ci�khoz, mint pl. a szerz� neve, szint�n csak a dokumentum feldolgoz�s�val lehet hozz�jutni. Az XPackage lehet�v� teszi, hogy az ilyen le�r� inform�ci�kat szabv�nyos m�don, egy RDF alap� csomagle�r� dokumentumban t�roljuk. Egy ilyen XHTML f�jlhoz k�sz�tett csomagle�r� dokumentum k�ls� elemei kb. �gy n�znek ki, mint a 37. p�ld�ban bemutatott le�r�s� (itt az egyszer�s�t�s kedv��rt a n�vt�r-deklar�ci�kat mell�zt�k):

xpackage:description rdf:RDF

(description of individual resources go here)

Az er�forr�sok (mint pl. egy XHTML dokumentum, a st�luslapok �s a k�pek/�br�k) le�r�sa a csomagle�r� dokumentumokban szabv�nyos RDF/XML szintaxissal t�rt�nik. Minden er�forr�s-le�r� elem haszn�lhat k�l�nf�le RDF sz�k�szletekb�l sz�rmaz� tulajdons�gokat (az XPackage az "ontol�gia" kifejez�st haszn�lja ott, ahol az RDF "sz�k�szletet" mond). A f� csomagol�si sz�k�szlet mellett az XPackage t�bb kieg�sz�t� sz�k�szletet is specifik�l, amelyek a k�vetkez�k:

A 38. p�ld�ban, egy dokumentum MIME tartalomt�pus�t ("application/xhtml+xml") defini�ljuk egy szabv�nyos XPackage tulajdons�g (mime:contentType) haszn�lat�val, amely az XPackage MIME sz�k�szlet r�sze. Emellett egy m�sik tulajdons�got, a dokumentum szerz�j�t (ebben az esetben Garret Wilson-t) is le�rjuk a m�r ismertdc:creator tulajdons�ggal, mely az XPackage-en k�v�lr�l, a Dublin Core sz�k�szletb�l val�:

<xpackage:description xmlns:xpackage="http://xpackage.org/namespaces/2003/xpackage#" xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:mime="http://xpackage.org/namespaces/2003/mime#" xmlns:x="http://xpackage.org/namespaces/2003/xml#" xmlns:xlink="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/xlink">
rdf:RDF

<!--doc.html-->
<rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-doc">
  <rdfs:comment>The XHTML document.</rdfs:comment>
  <xpackage:location xlink:href="doc.html"/>
  <mime:contentType>application/xhtml+xml</mime:contentType>
  <x:namespace rdf:resource="http://www.w3.org/1999/xhtml"/>
  <x:style rdf:resource="urn:example:xhtmldocument-stylesheet"/>
  <dc:creator>Garret Wilson</dc:creator>
  <xpackage:manifest rdf:parseType="Collection">
     <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-stylesheet"/>
     <rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-image"/>
  </xpackage:manifest>
</rdf:Description>

</rdf:RDF>

A fenti p�ld�ban a "csomagjegyz�k" (xpackage:manifest) tulajdons�g azt jelzi, hogy mind a st�luslap, mind pedig a k�pf�jl sz�ks�ges a feldolgoz�shoz; ezeket az er�forr�sokat k�l�n �rjuk le a csomagle�r� dokumentumban.

A 39. p�ld�ban megadott st�luslap le�r�sa megadja ennek az er�forr�snak a hely�t a csomagon bel�l (stylesheet.css) az �ltal�nos XPackage sz�k�szlet "helye" (xpackage:location) tulajdons�ga seg�ts�g�vel (mely kompatibilis az XLink-kel). A le�r�s azt is megmutatja az XPackage MIME sz�k�szlet "tartalomt�pus" (mime:contentType) tulajdons�ga seg�ts�g�vel, hogy ez egy CSS st�luslap ("text/css").

<xpackage:description xmlns:xpackage="http://xpackage.org/namespaces/2003/xpackage#" xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:rdfs="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:mime="http://xpackage.org/namespaces/2003/mime#" xmlns:x="http://xpackage.org/namespaces/2003/xml#" xmlns:xlink="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/xlink">
rdf:RDF 

<!--stylesheet.css-->
<rdf:Description rdf:about="urn:example:xhtmldocument-css">
  <rdfs:comment>The document style sheet.</rdfs:comment>
  <xpackage:location xlink:href="stylesheet.css"/>
  <mime:contentType>text/css</mime:contentType>
</rdf:Description>

</rdf:RDF>

(Ennek a p�ld�nak a komplettebb v�ltozata megtal�lhat� az [XPACKAGE] dokumentumban.)

6.4 RSS 1.0: RDF webhely-�sszefoglal�

N�ha sz�ks�g�nk van arra, hogy napi rendszeress�ggel hozz�f�rhess�nk sokf�le inform�ci�hoz a weben (pl. ilyenekhez, mint menetrendek, teend�k list�ja, keres�s�i eredm�nyek, "Mi az �j a webhelyen?" t�pus� inform�ci�k stb.). Ahogy az er�forr�sok mennyis�ge �s v�ltozatoss�ga n�vekszik a weben, egyre nehezebb lesz kezelni �s koherens eg�ssz� integr�lni az ilyen inform�ci�kat. Az RDF Webhely-�sszefoglal� (RDF Site Summary: RSS 1.0) egy olyan RDF sz�k�szlet, mely egy k�nny�, de hat�kony lehet�s�get ad az olyan inform�ci�k le�r�s�ra �s �jrafelhaszn�l�s�ra, amelyeket meghat�rozott id�ben, nagy t�megben kell az �rdekeltekhez eljuttatni. Ez�rt az RSS 1.0 tal�n a legsz�lesebb k�rben haszn�lt RDF alkalmaz�s a weben.

Hogy egy egyszer� p�ld�t eml�ts�nk, maga a W3C honlapja is egy els�dleges tal�lkoz�si pont a k�z�ns�ggel, mely r�szben arra szolg�l, hogy sz�tk�ldje a Konzorcium �ltal produk�lt anyagokr�l sz�l� inform�ci�kat az �rdekeltek sz�m�ra. A W3C honlapnak egy meghat�rozott napon megjelent �llapot�t mutatja a 19. �bra. A h�rek k�z�ps� has�bja gyakran v�ltozik. Hogy t�mogassa ennek az inform�ci�nak az id�z�tett sz�toszt�s�t, a W3C k�sz�tett egy RSS 1.0 alap� h�rtov�bb�t� alkalmaz�st, mely a k�z�ps� has�b tartalm�t m�sok sz�m�ra is hozz�f�rhet�v� teszi, hogy tetsz�s�k szerint felhaszn�lhass�k azt. Az RSS haszn�lat�val a h�rcsoportos�t� webhelyek �sszefoglal�t k�sz�thetnek a napok legfontosabb h�reib�l, m�g m�sok, az olvas�ik kiszolg�l�sa �rdek�ben, hipersz�veg hivatkoz�sok form�j�ban ki�rhatj�k a c�meket a saj�t honlapjukra. Az is egyre gyakoribb, hogy egy�nek el�fizetnek egyes h�rcsomagok automatikus tov�bb�t�s�ra �s v�tel�re, egy erre alkalmas asztalisz�m�t�g�p-szoftver seg�ts�g�vel. Az ilyen asztali RSS olvas� programok lehet�v� teszik a felhaszn�l�knak, hogy ak�r webhelyek sz�zait is figyelemmel k�vess�k an�lk�l, hogy ak�rcsak egyet is fel kellene keresni�k a b�ng�sz�j�k seg�ts�g�vel.

Sz�mtalan webhely ny�jt RSS 1.0 alap� inform�ci� tov�bb�t� szolg�ltat�st. A 40. p�lda a W3C feed egyik k�ldem�ny�t mutatja (ez egy m�sik d�tumr�l sz�rmazik):

<rdf:RDF xmlns="http://purl.org/rss/1.0/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:rdf="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#">

The World Wide Web Consortium Leading the Web to its Full Potential... http://www.w3.org/ 
<dc:date>2002-10-28T08:07:21Z</dc:date>

<items>
    <rdf:Seq>
        <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item164"/>
        <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item168"/>
        <rdf:li rdf:resource="http://www.w3.org/News/2002#item167"/>
    </rdf:Seq>
</items>
User Agent Accessibility Guidelines Become a W3C Proposed Recommendation 17 October 2002: W3C is pleased to announce the advancement of User Agent Accessibility Guidelines 1.0 to Proposed Recommendation. Comments are welcome through 14 November. Written for developers of user agents, the guidelines lower barriers to Web accessibility for people with disabilities (visual, hearing, physical, cognitive, and neurological). The companion Techniques Working Draft is updated. Read about the Web Accessibility Initiative. (News archive) http://www.w3.org/News/2002#item164 2002-10-17 Working Draft of Authoring Challenges for Device Independence Published 25 October 2002: The Device Independence Working Group has released the first public Working Draft of Authoring Challenges for Device Independence. The draft describes the considerations that Web authors face in supporting access to their sites from a variety of different devices. It is written for authors, language developers, device experts and developers of Web applications and authoring systems. Read about the Device Independence Activity (News archive) http://www.w3.org/News/2002#item168 2002-10-25 CSS3 Last Call Working Drafts Published 24 October 2002: The CSS Working Group has released two Last Call Working Drafts and welcomes comments on them through 27 November. CSS3 module: text is a set of text formatting properties and addresses international contexts. CSS3 module: Ruby is properties for ruby, a short run of text alongside base text typically used in East Asia. CSS3 module: The box model for the layout of textual documents in visual media is also updated. Cascading Style Sheets (CSS) is a language used to render structured documents like HTML and XML on screen, on paper, and in speech. Visit the CSS home page. (News archive) http://www.w3.org/News/2002#item167 2002-10-24

Mint a 40. p�lda mutatja, a form�tumot �gy tervezt�k meg, hogy a tartalmat k�nnyen megk�l�nb�ztethet� szekci�kba lehessen csomagolni. A h�rport�lok, a webnapl�k, a sporteredm�nyek, a t�zsdei h�rek, �s ehhez hasonl� inform�ci�k�ld� szolg�ltat�sok az RSS 1.0. tipikus alkalmaz�si esetei.

Az RSS inform�ci�k�ld�s b�rmelyik alkalmaz�son kereszt�l ig�nyelhet�, amelyik haszn�lja a HTTP protokollt. Az ut�bbi id�ben azonban az RSS 1.0 alkalmaz�sok kezdenek h�rom k�l�nb�z� kateg�ri�ra bomlani:

Az RSS 1.0 tervez�s �tj�n b�v�thet�. Tov�bbi RDF sz�k�szletek (vagy_modulok_ – ahogy az RSS k�z�ss�gekben h�vj�k �ket) import�l�s�val az RSS 1.0 fejleszt� nagy mennyis�g� meta-adatot �s kezel�si instrukci�t adhat �t a f�jlt fogad� alkalmaz�s sz�m�ra. Modulokat b�rki �rhat, ugyan�gy, ahogy �ltal�nosabb RDF sz�k�szleteket. Jelenleg 3 hivatalos modul �s 19 javasolt modul ismeretes; ezeket sz�les k�rben elfogadja az RSS alkalmaz�i k�z�ss�g. Ezek a modulok a komplett Dublin Core module-t�l a specializ�ltabb RSS-centrikus modulokig terjednek, mint pl. az inform�ci�egyes�t�si modul (Aggregation module).

Bizonyos �vatoss�gra van sz�ks�g, amikor RDF �rtelemben besz�l�nk az RSS-r�l, ugyanis jelenleg k�t sz�lon fut az RSS specifik�ci�s tev�kenys�g: az egyik sz�l (RSS 0.91, 0.92, 0.93, 0.94 �s 2.0) nem haszn�lja az RDF-et, m�g a m�sik (RSS 0.9 �s 1.0) haszn�lja.

6.5 CIM/XML

Az elektromos k�zm�h�l�zatok t�bbf�le c�lra haszn�lnak energiaell�t�rendszer-modelleket. Az ilyen rendszerek szimul�ci�ja elengedhetetlen mind a tervez�shez, mind pedig a biztons�gi elemz�sekhez, de ilyen modelleket haszn�lnak az �zemeltet�s sor�n is pl. a tehereloszt�-k�zpontok energiagazd�lkod�si rendszereiben (Energy Management Systems – EMS). Egy �zemeltet�si c�l� energiaell�t�rendszer-modell ak�r inform�ci�-oszt�lyok ezreit is tartalmazhatja. �s ezeket a modelleket nemcsak "h�zon bel�l" haszn�lj�k, de az elektromos k�zm�vek ki is cser�lik egym�s k�z�tt a modell-inform�ci�kat, mind tervez�si, mind �zemeltet�si c�lokra (pl. az energiatov�bb�t�s koordin�l�s�ra �s a megb�zhat� �zemeltet�s biztos�t�s�ra). Az egyes elektromos k�zm�h�l�zatok azonban k�l�nb�z� szoftvereket haszn�lnak erre, �s emiatt a rendszermodelleket k�l�nb�z� form�tumokban t�rolj�k, megnehez�tve ezzel a modellek cser�j�t.

Hogy t�mogass�k a rendszermodellek hordozhat�s�g�t, az energiaszolg�ltat�knak meg kellett egyezni�k a rendszerek entit�sainak �s a k�zt�k l�v� viszonyoknak a k�z�s defin�ci�j�ban. Ebb�l a c�lb�l az EPRI, (Electric Power Research Institute, egy kaliforniai, nonprofit energiakutat� konzorcium), kifejlesztett egy k�z�s inform�ci�s modellt (Common Information Model [CIM]n�ven). A CIM egy k�z�s szemantik�t defini�l a villamosenergia-h�l�zatok er�forr�sai, ezek jellemz�i �s kapcsolatai sz�m�ra. Emellett, hogy t�mogass�k a CIM modellek elektronikus tov�bb�t�s�t is, a villamosenergia-ipari szakma kifejlesztett egy nyelvet a CIM modellek le�r�s�ra, CIM/XML n�ven. A CIM/XML egy RDF alkalmaz�s, mely az RDF-et �s az RDF S�m�t haszn�lja az XML strukt�r�k szervez�s�re. A North American Electric Reliability Council (egy ipari h�tter�, �szak-amerikai nonprofit szervezet, amelyet az elektromos energia sz�ll�t�s�nak biztons�gosabb� t�tele c�lj�b�l alap�tottak) ipari szabv�nyk�nt adopt�lta a CIM/XML-t az energiasz�ll�t� rendszerek �zemeltet�i k�z�tti modellcsere c�lj�ra. A CIM/XML nemzetk�zi IEC szabv�nyos�t�sa is folyamatban van. A CIM/XML nyelv egy kit�n� ismertet�s�t adja a [DWZ01]. [Nota bene: ez a villamosenergia-ipari CIM nem t�vesztend� �ssze a Distributed Management Task Force �ltal kifejlesztett hasonl� nev� (DMTF CIM) produktummal, mely v�llalatir�ny�t�si inform�ci� �br�zol�s�ra szolg�l elosztott szoftverek, h�l�zatok �s v�llalatok k�rnyezet�ben. A DMTF CIM-nek is van egy XML reprezent�ci�ja, b�r ez m�g nem haszn�l RDF-et, de m�r folynak f�ggetlen kutat�sok ez ir�nyban is.]

A CIM seg�ts�g�vel �br�zolhat�k az elektromos k�zm�vek �ltal haszn�lt objektumoszt�lyok, valamint ezek attrib�tumainak �s viszonyainak t�lnyom� t�bbs�ge. A CIM arra haszn�lja ezeket az objektumoszt�lyokat �s attrib�tumaikat, hogy t�mogassa az egym�st�l f�ggetlen�l fejlesztett alkalmaz�sok integr�l�s�t (p�ld�ul: gy�rt�-specifikus energiagazd�lkod�si rendszerek (EMS-ek) egym�s k�z�tti integr�ci�j�t, vagy EMS-eknek olyan rendszerekkel val� integr�ci�j�t, amelyek az energiarendszerek egy�b aspektusaival foglalkoznak, mint pl. a villamos energia el��ll�t�s�nak �s sz�ll�t�s�nak ir�ny�t�sa).

A CIM-et oszt�lydiagramok halmazak�nt specifik�lt�k az Egys�ges Modellez� Nyelv (Unified Modeling Language – UML) seg�ts�g�vel. A CIM b�zis-oszt�lya az Energiarendszer-er�forr�s (PowerSystemResource) oszt�ly, mely tov�bbi, egyre specializ�ltabb oszt�lyokra bomlik, mint pl. Al�llom�s (Substation), Kapcsol� (Switch) �s Megszak�t� (Breaker), amelyeket egym�s aloszt�lyaik�nt defini�ltak. A CIM/XML a CIM sz�k�szlet�t RDF S�ma sz�k�szletk�nt �br�zolja, az RDF/XML nyelvet pedig a specifikus rendszermodellek adatcsere-nyelvek�nt haszn�lja. A 41. p�lda CIM/XML alap� oszt�ly- �s tulajdons�gdefin�ci�kat mutat be:

<rdfs:Class rdf:ID="PowerSystemResource"> <rdfs:label xml:lang="en">PowerSystemResource rdfs:comment"A power system component that can be either an individual element such as a switch or a set of elements such as a substation. PowerSystemResources that are sets could be members of other sets. For example a Switch is a member of a Substation and a Substation could be a member of a division of a Company"

<rdfs:Class rdf:ID="Breaker"> <rdfs:label xml:lang="en">Breaker <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Switch" /> rdfs:comment"A mechanical switching device capable of making, carrying, and breaking currents under normal circuit conditions and also making, carrying for a specified time, and breaking currents under specified abnormal circuit conditions e.g. those of short circuit. The typeName is the type of breaker, e.g., oil, air blast, vacuum, SF6."

<rdf:Property rdf:ID="Breaker.ampRating"> <rdfs:label xml:lang="en">ampRating <rdfs:domain rdf:resource="#Breaker" /> <rdfs:range rdf:resource="#CurrentFlow" /> rdfs:comment"Fault interrupting rating in amperes"

A CIM/XML a teljes RDF/XML szintaxisnak csak egy r�szhalmaz�t haszn�lja, hogy egyszer�s�tse a modell-alkot�st. Ugyanakkor a CIM/XML implement�l n�h�ny tov�bbi b�v�tm�nyt is az RDF S�ma sz�k�szlet�hez. Ezek a b�v�tm�nyek az inverz szerepet �s a multiplicit�s (RDF terminol�gi�val: kardinalit�s) korl�toz�s�t t�mogatj�k. Ez ut�bbi korl�toz�s azt jelenti, hogy egy adott tulajdons�g h�ny k�l�nb�z� �rt�kkel alkalmazhat� egy adott er�forr�s jellemz�s�re (ennek megengedett �rt�kei itt: z�r�-vagy-egy, pontosan-egy, z�r�-vagy-t�bb, egy-vagy-t�bb). A 42. p�ld�banl�that� tulajdons�gok ezeket a b�v�tm�nyeket illusztr�lj�k. (Ezeket a p�ld�ban a cims: min�s�tettn�v-prefixszel azonos�tjuk):

<rdf:Property rdf:ID="Breaker.OperatedBy"> <rdfs:label xml:lang="en">OperatedBy <rdfs:domain rdf:resource="#Breaker" /> <rdfs:range rdf:resource="#ProtectionEquipment" /> <cims:inverseRoleName rdf:resource="#ProtectionEquipment.Operates" /> <cims:multiplicity rdf:resource="http://www.cim-logic.com/schema/990530#M:0..n" /> rdfs:comment"Circuit breakers may be operated by protection relays."

<rdf:Property rdf:ID="ProtectionEquipment.Operates"> <rdfs:label xml:lang="en">Operates <rdfs:domain rdf:resource="#ProtectionEquipment" /> <rdfs:range rdf:resource="#Breaker" /> <cims:inverseRoleName rdf:resource="#Breaker.OperatedBy" /> <cims:multiplicity rdf:resource="http://www.cim-logic.com/schema/990530#M:0..n" /> rdfs:comment"Circuit breakers may be operated by protection relays."

Az EPRI sikeres egy�ttm�k�d�k�pess�g-teszteket hajtott v�gre a CIM/XML felhaszn�l�s�val gyakorlati c�l�, nagy m�ret� modellek k�l�nb�z� gy�rt�kt�l sz�rmaz� produktumok k�z�tti cser�je �tj�n, ahol az egyik tesztben t�bb, mint 2000 al�llom�s le�r�s�t tartalmaz� adat is szerepelt. Ezek a tesztek meger�s�tett�k, hogy a modelleket korrekt m�don interpret�ln�k a tipikus alkalmaz�sok. Annak ellen�re, hogy a CIM-et eredetileg EMS rendszerek c�ljaira sz�nt�k, siker�lt azt oly m�don kib�v�teni, hogy t�mogatni tudja az energiaeloszt�st �s m�s alkalmaz�sokat is.

Az Object Management Group (OMG) elfogadott egy objektum-interf�sz szabv�nyt a CIM energiarendszer-modellek el�r�s�re, amelyet Adatel�r�si eszk�znek (Data Access Facility [DAF]) nevezett el. Ugyan�gy, mint a CIM/XML nyelv, a DAF is az RDF modellen alapszik, �s ugyanazt a CIM s�m�t haszn�lja. De am�g a CIM/XML dokumentumok form�j�ban teszi lehet�v� a modellek cser�j�t, addig a DAF objektumhalmazok form�j�ban biztos�tja ugyanezt.

A CIM/XML j�l illusztr�lja azt a hasznos szerepet, amelyet az RDF j�tszhat az olyan inform�ci�k XML alap� cser�j�ben, amelyek term�szetes m�don kifejezhet�k entit�sok k�z�tti viszonyok, vagy pedig objektumorient�lt oszt�lyok, attrib�tumok �s a k�z�tt�k l�v� viszonyok seg�ts�g�vel (akkor is, ha ezek az inform�ci�k nem sz�ks�gszer�en el�rhet�k a weben kereszt�l). Ezekben az esetekben az RDF egy alapvet� strukt�r�t biztos�t az XML sz�m�ra az objektumok azonos�t�s�nak, �s struktur�lt viszonyokban val� alkalmaz�s�nak t�mogat�s�ra. Ezt az �sszef�gg�st j�l illusztr�lja az a sok alkalmaz�s, mely az RDF/XML-t haszn�lja inform�ci�csere c�lj�ra, de j�l illusztr�lja az a sz�mos projekt is, amelyik keresi a kapcsolatot az RDF (vagy az ontol�gianyelvek, mint pl. az OWL) �s az UML (vagy annak XML reprezent�ci�ja) k�z�tt. A CIM/XML-nek az a sz�ks�glete, amely miatt ki kellett b�v�tenie az RDF S�m�t a multiplicit�skorl�zoz�s (kardinalit�skorl�toz�s) �s az inverz viszonyok t�mogat�s�hoz sz�ks�ges elemekkel, ugyanazokat az ig�nyt�pusokat jelzi, amelyek az olyan, nagyobb teljes�tm�ny� RDF alap� s�ma- vagy ontol�gianyelvek kifejleszt�s�hez vezettek, mint milyen az 5.5 szekci�ban m�r ismertetett DAML+OIL �s OWL. Ezek a nyelvek teh�t alkalmasak lehetnek sok hasonl� modellez� alkalmaz�s t�mogat�s�ra.

�s v�g�l, a CIM/XML egy m�sik fontos t�nyt is illusztr�l azok sz�m�ra, akik tov�bbi "RDF a gyakorlatban" t�pus� p�ld�kat keresnek: az RDF alkalmaz�sokhoz haszn�lt nyelveket sokszor csak �gy emlegetik, mint "XML" nyelveket, vagy egyes rendszerekre �gy hivatkoznak, mint amelyek "XML"-t haszn�lnak, mik�zben t�nylegesen RDF/XML-r�l van sz�, teh�t val�j�ban RDF alkalmaz�sokr�l kellene besz�ln�nk. N�ha meglehet�sen m�lyen bele kell �snunk magunkat az ilyen nyelvek le�r�s�ba, hogy ezt �szrevegy�k (n�h�ny �ltalunk felfedezett alkalmaz�si esetn�l egyszer sem eml�tett�k meg explicit m�don az RDF nev�t, de a mintak�nt megvizsg�lt adatok vil�gosan kimutatt�k, hogy RDF/XML-r�l van sz�). S�t, egyes alkalmaz�sokban, mint pl. a CIM/XML, az el��ll�tott RDF k�d nem is jelenik meg a weben, minthogy ezt lok�lis szoftverkomponensek k�z�tti inform�ci�csere c�lj�ra sz�nj�k, nem pedig �ltal�nos hozz�f�r�s c�lj�ra (hab�r elk�pzelhet�k olyan j�v�beli alkalmaz�si vari�nsok is, amelyekben az ilyen t�pus� RDF adatok is hozz�f�rhet�v� v�lnak a weben).

6.6 GO (G�n-ontol�giai Konzorcium)

Az olyan struktur�lt meta-adatok, amelyek szab�lyozott (controlled) sz�k�szleteket haszn�lnak, mint p�ld�ul az orvostudom�nyi terminol�gi�t le�r�SNOMED RT (Systematized Nomenclature of Medicine Reference Terminology), vagy az orvostudom�ny c�mszavait rendszerez� sz�t�r MeSH (Medical Subject Headings) fontos szerepet j�tszanak az orvostudom�nyban az�ltal, hogy lehet�v� teszik a hat�konyabb irodalomkutat�st, �s seg�tik az orvostani ismeretek terjeszt�s�t �s cser�j�t [COWAN]. Az orvostudom�ny azonban gyorsan fejl�dik, �s ez sz�ks�gess� teszi egyre �jabb sz�k�szletek kifejleszt�s�t.

A G�n-ontol�giai Konzorcium (Gene Ontology (GO) Consortium,[GO]) c�lja olyan sz�k�szletek rendelkez�sre bocs�t�sa, amelyek le�rj�k a g�nproduktumok specifikus aspektusait. Az egy�ttm�k�d� adatb�zisok GO kifejez�sekkel c�mk�zik (annot�lj�k) a g�nproduktumokat (vagy a g�neket), �s ez�ltal k�lcs�n�s hivatkoz�si lehet�s�geket teremtenek, valamint jelzik azt is, hogy milyen bizony�t�kok t�masztj�k al� ezeket az annot�ci�kat. A k�z�s GO kifejez�sek haszn�lata ezekben az adatb�zisokban megk�nny�ti az egys�ges lek�rdez�st. A GO-f�le ontol�gi�k struktur�ltak, hogy mind a jellemz�st, mind pedig a lek�rdez�st el lehessen v�gezni a r�szletess�g (granularit�s) k�l�nb�z� szintjein. A GO sz�k�szletek dinamikusak, hiszen a g�nek �s proteinek sejtbeli szerep�vel kapcsolatos ismeretek folyamatosan szaporodnak �s v�ltoznak.

A GO h�rom szervez�si alapelve a molekul�ris funkci�, a biol�giai folyamat �s a sejtkomponens. Egy g�nproduktumnak egy vagy t�bb molekul�ris funkci�ja van, �s egy vagy t�bb biol�giai folyamatban haszn�lj�k fel; ez esetleg kapcsolatban lehet egy vagy t�bb sejtkomponenssel. A kifejez�sek defin�ci�j�t e h�rom ontol�gi�ban egy-egy sz�vegf�jl tartalmazza. Mindh�rom sz�vegf�jlb�l havonta gener�lnak egy-egy XML form�tum� v�ltozatot, amelyek tartalmazz�k az �sszes rendelkez�sre �ll� GO kifejez�st.

A funkci�kat, folyamatokat �s komponenseket nemciklikus ir�ny�tott gr�fok vagy h�l�k form�j�ban �br�zolj�k. Itt egy gyermekfogalom k�tf�le viszonyban lehet a sz�l�fogalm�val: lehet annak egyik "esete" (ez az aloszt�ly-oszt�ly, vagy "is a" [isa] rel�ci�), vagy lehet annak egyik "komponense" (ez a r�sz-eg�sz, vagy "part of" rel�ci�). Egy gyermekfogalomnak lehet egyn�l t�bb sz�l�fogalma, �s a gyermek lehet k�l�nb�z� t�pus� viszonyban a k�l�nb�z� sz�l�ivel. A GO ontol�gi�k �br�zolj�k a szinonim�kat �s az adatb�zisok k�z�tti kereszthivatkoz�sokat is. A GO rendszer RDF/XML-t haszn�l a fogalmak k�z�tti viszonyok �br�zol�s�ra az ontol�gi�k XML v�ltozat�ban, mivel ez kell�k�ppen flexibilis az ilyen gr�fstrukt�r�k �br�zol�s�ban, �s sz�lesk�r� eszk�zt�mogat�ssal is rendelkezik. Ugyanakkor a GO jelenleg nem-RDF t�pus� be�gyazott strukt�r�kat haszn�l a kifejez�sek le�r�s�ban, teh�t a haszn�lt nyelv nem teljesen tiszta RDF/XML.

A 43. p�lda n�h�ny minta jelleg� GO inform�ci�t mutat be, amelyek a GO dokument�ci�j�b�l sz�rmaznak:

<go:go xmlns:go="http://www.geneontology.org/xml-dtd/go.dtd#" xmlns:rdf="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#"> <go:version timestamp="Wed May 9 23:55:02 2001" />

rdf:RDF <go:term rdf:about="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.geneontology.org/go#GO:0003673"> go:accessionGO:0003673 go:nameGene_Ontology go:definition 

 <go:term rdf:about="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674"> 
    <go:accession>GO:0003674</go:accession> 
    <go:name>molecular_function</go:name> 
    <go:definition>The action characteristic of a gene product.</go:definition> 
    <go:part-of rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003673" /> 
    <go:dbxref> 
       <go:database_symbol>go</go:database_symbol> 
       <go:reference>curators</go:reference> 
    </go:dbxref> 
 </go:term> 

 <go:term rdf:about="http://www.geneontology.org/go#GO:0016209"> 
    <go:accession>GO:0016209</go:accession> 
    <go:name>antioxidant</go:name> 
    <go:definition></go:definition> 
    <go:isa rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674" /> 
    <go:association> 
       <go:evidence evidence_code="ISS"> 
          <go:dbxref> 
             <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
             <go:reference>fbrf0105495</go:reference> 
          </go:dbxref> 
       </go:evidence> 
       <go:gene_product> 
          <go:name>CG7217</go:name> 
          <go:dbxref> 
             <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
             <go:reference>FBgn0038570</go:reference> 
          </go:dbxref> 
       </go:gene_product> 
    </go:association> 
    <go:association> 
       <go:evidence evidence_code="ISS"> 
          <go:dbxref> 
             <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
             <go:reference>fbrf0105495</go:reference> 
          </go:dbxref> 
       </go:evidence> 
       <go:gene_product> 
          <go:name>Jafrac1</go:name> 
          <go:dbxref> 
             <go:database_symbol>fb</go:database_symbol> 
             <go:reference>FBgn0040309</go:reference> 
          </go:dbxref> 
       </go:gene_product> 
    </go:association> 
  </go:term>

A 43. p�ld�b�l l�that�, hogy ago:term kifejez�s az alapvet� elem. Egyes esetekre a GO saj�t kifejez�seket defini�lt ahelyett, hogy az RDF S�m�t haszn�lta volna. P�ld�ul a GO:0016209 kifejez�snek van egy ilyen eleme: <go:isa rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003674" />. Ez a teg a "GO:0016209 isa GO:0003674" �sszef�gg�st reprezent�lja, amelynek a jelent�se itt: "Antioxidant is a molecular function" (az antioxid�ns egy molekul�ris funkci�). Egy m�sik saj�tos GO viszony a "r�sze ~nak" (part of) rel�ci�. P�ld�ul a GO:0003674-nek van egy ilyen eleme: <go:part-of rdf:resource="http://www.geneontology.org/go#GO:0003673" />. Ennek a jelent�se: "Molecular function is part of the Gene Ontology" (a molekul�ris funkci� r�sze a g�n-ontol�gi�nak).

Minden annot�ci�t (c�mk�z�st, hozz�f�z�tt megjegyz�st) valamilyen forr�shoz kell kapcsolni, mely lehet egy szakirodalmi hivatkoz�s, egy m�sik adatb�zis, vagy egy sz�m�t�g�pes elemz�s. Az annot�ci�nak jeleznie kell, milyen bizony�t�k tal�lhat� az id�zett forr�sban, mely al�t�masztja az asszoci�ci�t a g�nproduktum �s a GO kifejez�s k�z�tt. Egy egyszer� szab�lyozott sz�k�szletet haszn�lnak a bizony�t�kok r�gz�t�s�re. N�h�ny p�lda a bizony�t�k t�pusokra:

A go:dbxref elem �br�zolja valamely k�ls� adatb�zis egyik kifejez�s�t, a go:association pedig egy kifejez�s asszoci�ci�j�t egy g�nhez. A go:association elemben lehet mindgo:evidence elem (amelynek van egy go:dbxrefkereszthivatkoz�sa az asszoci�ci�t indokol� bizony�t�kra), mind pediggo:gene_product elem, mely tartalmazza a g�n szimb�lum�t �s egy g�n hivatkoz�st (go:reference). Ezek az elemek is mutatj�k, hogy a GO XML szintaxisa nem "tiszta" RDF/XML, hiszen m�s elemek be�gyaz�sa ezekbe az elemekbe nem felel meg a v�ltakoz� csom�pont-�l-csom�pont-�l "cs�koz�snak", ahogy ez az [RDF-SZINTAXIS]dokumentum 2.1 �s 2.2 szekci�j�ban szerepel.

A GO t�bb �rdekes k�rd�sre is r�vil�g�t. El�sz�r is megmutatja, hogy az XML haszn�lati �rt�ke az inform�ci�cser�ben n�velhet� az�ltal, hogy RDF alapon struktur�ljuk az XML k�dot. Ez k�l�n�sen igaz az olyan adatokra, amelyek egy �tfog� gr�f- vagy h�l�strukt�r�t, nem pedig szigor� hierarchi�t alkotnak. A GO szint�n egyik p�ld�ja az olyan eseteknek, ahol az RDF-et haszn�l� adatok nem sz�ks�gszer�en jelennek meg az Interneten (k�zvetlen�l haszn�lhat� form�ban), b�r a f�jlok, maguk, el�rhet�k a weben. Tov�bb�, a GO adatstrukt�r�i p�ld�nak tekinthet�k arra a jelens�gre is, hogy a fel�leten "XML"-nek l�tszanak, de egy m�lyebb elemz�s kimutatja, hogy val�j�ban RDF/XML eszk�z�ket haszn�lnak (m�g ha nem is "tiszta" RDF/XML form�ban). �s v�g�l, a GO j�l mutatja, hogy az RDF milyen szerepet j�tszhat az ontol�gi�k �br�zol�s�ban. Ez a szerep egyre jelent�sebb lesz, ahogy a gazdagabb RDF alap� ontol�gianyelvek egyre sz�lesebb k�rben elterjednek (ilyen ontol�gianyelv a DAML+OIL vagy az OWL, amelyek l�nyeg�t az 5.5 szekci�ban t�m�ren ismertett�k). Ennek l�that� jele az is, hogy a k�vetkez� gener�ci�s GO projekt (Gene Ontology Next Generation) m�r az ilyen, gazdagabb nyelvek seg�ts�g�vel k�v�nja �br�zolni a GO ontol�gi�kat.

6.7 A k�sz�l�ktulajdons�gok �s felhaszn�l�i preferenci�k le�r�sa

Az ut�bbi �vekben nagysz�m�, olyan mobil k�sz�l�k jelent meg a forgalomban, amellyel b�ng�szni lehet a webet. Ezek k�z�l sok k�sz�l�k nagyon k�l�nb�z� k�pess�gekkel rendelkezik az input-output opci�k �s a nyelvt�mogat�s szintje tekintet�ben. A mobil k�sz�l�kek a h�l�zati csatlakoz�si lehet�s�geiket tekintve is el�g sz�les sk�l�n mozogatnak. Ezeknek az �j k�sz�l�keknek a haszn�l�i a k�sz�l�k k�pess�geire �s a h�l�zat pillanatnyi �llapot�ra val� tekintet n�lk�l elv�rj�k a haszn�lhat� min�s�g� tartalomkijelz�st. Hasonl�k�ppen elv�rj�k azt is, hogy amikor egy alkalmaz�s vagy egy webtartalom megjelenik a k�sz�l�ken, akkor az vegye figyelembe a felhaszn�l� dinamikusan v�ltoz� preferenci�it (pl. kapcsolja ki, vagy be a hangot). A realit�s azonban az, hogy a k�sz�l�kek k�l�nb�z�s�ge, �s egy olyan szabv�nyos m�dszer hi�nya, amellyel k�zvet�teni lehetne a felhaszn�l� preferenci�it a kiszolg�l� fel�, oda vezet, hogy olyan tartalom is megjelenik, amelyik vagy nem t�rolhat�, vagy nem megjelen�thet� a k�sz�l�ken, vagy esetleg s�rti a felhaszn�l� �rdekeit. S�t, az ilyen tartalom �tvitele a h�l�zaton kereszt�l az el�fizet� k�sz�l�k�re m�g t�l hossz� id�t is ig�nyelhet.

Egy olyan megold�s, mely ezeket a probl�m�kat megsz�ntetn�, az lehetne, ha a felhaszn�l� valahogy k�dolhatn� a saj�t v�teli k�rnyezet�t – a k�sz�l�k k�pess�geit, a felhaszn�l�i preferenci�it, a h�l�zat jellemz�it stb. – �gy, hogy a kiszolg�l� felhaszn�lhatn� ezt a k�rnyezeti inform�ci�t a tartalomnak a k�sz�l�k k�pess�gei �s a felhaszn�l� k�v�ns�gai szerinti "konfekcion�l�s�ra" (l�sd [DIPRINC]-n�l a v�teli k�rnyezet [_delivery context_] defin�ci�j�t). A W3C �sszetett K�pess�g/Preferencia Profil c�m� specifik�ci�ja (Composite Capabilities/Preferences Profile specification [CC/PP]) seg�t megoldani ezt a probl�m�t az�ltal, hogy defini�l egy generikus keretet a v�teli k�rnyezet le�r�s�ra.

A CC/PP-keret egy viszonylag egyszer� szerkezetet defini�l, mely a komponensek �s attrib�tum-�rt�k p�rok k�tszint� hierarchi�j�b�l �ll. Egy-egy_komponenst_ haszn�lhatunk a v�teli k�rnyezet egy-egy r�sz�nek (mint. pl. h�l�zati jellemz�k, a k�sz�l�k szoftverkonfigur�ci�ja, vagy a k�sz�l�k hardver jellemz�i) specifik�l�s�ra. Egy komponens egy vagy t�bb_attrib�tumot_ tartalmazhat. P�ld�ul egy olyan komponens, mely a felhaszn�l� preferenci�it k�dolja, tartalmazhat egy attrib�tumot, mely azt adja meg, hogy k�v�natos-e a hang megjelen�t�se is.

A CC/PP az im�nt felv�zolt strukt�r�it az RDF S�ma seg�ts�g�vel defini�lja (a strukt�ra s�m�j�nak r�szleteit l�sd a [CC/PP]-n�l). A CC/PP-vel defini�lhatjuk az egyes komponenseket, �s az ezek attrib�tumait le�r� sz�k�szletet, de a CC/PP, maga, nem defini�l el�re ilyen sz�k�szleteket. A sz�k�szleteket m�s szervezetek vagy alkalmaz�sok defini�lj�k (ahogy azt al�bb bemutatjuk). A CC/PP nem defini�l olyan protokollt sem, amely az ilyen sz�k�szlet-p�ld�nyok �tvitel�t szab�lyozn�.

A CC/PP sz�k�szlet egy p�ld�ny�t _profil_nak nevezz�k. A CC/PP attrib�tumait RDF tulajdons�gok form�j�ban k�doljuk a profilban. A 44. p�lda egy olyan profilr�szletet mutat be, amelyben az a felhaszn�l�i preferencia van k�dolva, hogy k�v�natos a hang kijelz�se:

ccpp:component <rdf:Description rdf:ID="UserPreferences"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.example.org/profiles/prefs/v1_0#UserPreferences"/> ex:AudioOutputYes ex:GraphicsNo ex:Languages rdf:Seq rdf:lien-cockney rdf:lien

Ebben az alkalmaz�sban t�bb el�nye is van az RDF haszn�lat�nak. Az egyik ilyen, hogy egy CC/PP-vel k�dolt profil olyan attrib�tumokat tartalmazhat, amelyek k�l�nb�z� szervezetek �ltal defini�lt s�m�kb�l sz�rmaznak. Az RDF haszn�lata az ilyen profilok k�sz�t�s�re nagyon is k�zenfekv�, hiszen nehezen elk�pzelhet�, hogy egyetlen szervezet el��ll�tana egy olyan_szupers�m�t_, mely egyes�tett adatk�nt tartalmazn� az �sszes profilt. Az RDF m�sik nagy el�nye, hogy gr�f alap� adatmodellj�n�l fogva megk�nny�ti b�rmilyen �jabb attrib�tum (RDF tulajdons�g) be�p�t�s�t a profilba. Ez k�l�n�sen hasznos az olyan profilokn�l, amelyek gyakran v�ltoz� adatokat tartalmaznak (mint pl. a helysz�nnel kapcsolatos inform�ci�k).

A Ny�lt Mobil Sz�vets�g (Open Mobile Alliance) defini�lt egy Felhaszn�l�i �gyn�k Profilt (User Agent Profile, UAProf, l�sd: [UAPROF]) – egy CC/PP alap� keretet, mely tartalmaz egy sz�k�szletet a k�sz�l�k k�pess�geinek, a felhaszn�l� oldali �gens k�pess�geinek, a h�l�zati jellemz�knek �s m�s hasonl� komponenseknek a le�r�s�ra, tov�bb� tartalmaz egy protokollt is a profilok �tvitel�re. Ez az_UAProf_ hat komponenst defini�l, k�zt�k pl. a_HardwarePlatform_, a SoftwarePlatform, a_NetworkCharacteristics_ �s a BrowserUA komponenst. Az_UAProf_ minden egyes komponens sz�m�ra t�bb attrib�tumot is defini�l, de ezek az attrib�tumok nem r�gz�tettek, azokat fel�l lehet �rni, vagy ki lehet eg�sz�teni. A 45. p�lda az UAProf"HardwarePlatform" komponens�nek egy r�szlet�t mutatja be:

prf:component <rdf:Description rdf:ID="HardwarePlatform"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.openmobilealliance.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20021113#HardwarePlatform"/> prf:ScreenSizeChar15x6 prf:BitsPerPixel2 prf:ColorCapableNo prf:BluetoothProfile rdf:Bag rdf:liheadset rdf:lidialup rdf:lilanaccess

Az UAProf protokoll t�mogatja mind a statikus, mind a_dinamikus_ profilokat. A statikus profil egy URI seg�ts�g�vel �rhet� el. Ennek t�bb el�nye is van: a kliensnek a kiszolg�l�hoz k�ld�tt lek�rdez�se csup�n egy URI lead�s�t ig�nyli egy b�besz�d� XML dokumentum helyett, s ezzel cs�kkenthet� a r�di�forgalom; a felhaszn�l� k�sz�l�k�n nem sz�ks�ges t�rolni �s/vagy el��ll�tani a profilt; a k�sz�l�k oldali szoftver implement�ci�ja egyszer�bb lehet. A _dinamikus_profilok el��ll�t�sa menetk�zben t�rt�nik, s ez�rt nem kapcsol�dik hozz�juk egy URI. Ez �llhat egy r�szprofilb�l is, mely csup�n a statikus profilhoz viszony�tott k�l�nbs�get tartalmazza, de tartalmazhat olyan egyed�l�ll� adatot is, mely nem szerepel a kliens statikus profilj�ban. A lek�rdez�s tetsz�leges sz�m� statikus �s dinamikus profilt tartalmazhat, de nem k�z�mb�s a profilok lead�si sorrendje, mert a k�s�bbiek fel�l�rj�k a kor�bbiakat a lek�rdez�sben. (Az UAProf protokollr�l, �s ezen bel�l a t�bbsz�r�s protokoll probl�m�j�nak felold�s�r�l tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k a [UAPROF] dokumentumban.)

T�bb m�s k�z�ss�g is defini�lt CC/PP alap� sz�k�szleteket (ilyen pl. a 3GPP TS 26.234 specifik�ci�ja [3GPP] �s a WAP F�rum "Multimedia Messaging Service Client Transactions Specification" [MMS-CTR] nev� sz�k�szlete). A CC/PP haszn�lat�nak eredm�nyek�ppen egy profil �lvezheti az RDF elosztott jelleg�nek el�nyeit, �s mag�ba olvaszthat k�l�nb�z� sz�k�szletekb�l sz�rmaz� komponenseket. A 46. p�lda egy ilyen profilt mutat be:

<rdf:RDF xmlns:rdf="http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" xmlns:prf="http://www.wapforum.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20010330#" xmlns:mms="http://www.wapforum.org/profiles/MMS/ccppschema-20010111#" xmlns:pss="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.3gpp.org/profiles/PSS/ccppschema-YYYYMMDD#">

<rdf:Description rdf:ID="SomeDevice"> prf:component <rdf:Description rdf:ID="Streaming"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.3gpp.org/profiles/PSS/ccppschema-PSS5#Streaming"/> pss:AudioChannelsStereo pss:VideoPreDecoderBufferSize30720 pss:VideoInitialPostDecoderBufferingPeriod0 pss:VideoDecodingByteRate16000

prf:component <rdf:Description rdf:ID="MmsCharacteristics"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.wapforum.org/profiles/MMS/ccppschema-20010111#Streaming"/> mms:MmsMaxMessageSize2048 mms:MmsMaxImageResolution80x60 mms:MmsVersion2.0

prf:component <rdf:Description rdf:ID="PushCharacteristics"> <rdf:type rdf:resource="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://www.openmobilealliance.org/profiles/UAPROF/ccppschema-20010330#PushCharacteristics"/> prf:Push-MsgSize1024 prf:Push-MaxPushReq5 prf:Push-Accept rdf:Bag rdf:litext/html rdf:litext/plain rdf:liimage/gif

Egy v�teli k�rnyezet defin�ci�ja, valamint a k�rnyezeten bel�li adatok fokozatosan alakulnak ki, �s �lland�an v�ltoznak. Ez�rt az RDF term�szetes b�v�thet�s�ge, �s ez�ltal a dinamikusan v�ltoz� sz�k�szletek t�mogat�sa megfelel� keretet biztos�t a v�teli k�rnyezet k�dol�s�ra.

7. Az RDF specifik�ci� tov�bbi dokumentumai

Az 1. fejezet m�r jelezte, hogy az RDF specifik�ci�ja a Bevezet� tank�nyv mellett tov�bbi �t dokumentumot tartalmaz, amelyek a k�vetkez�k:

Bevezet� tank�nyv�nk m�r t�rgyalta e dokumentumok n�melyik�nek a t�mak�r�t: �gy pl az alapvet� RDF fogalmakat (a 2. fejezetben), az RDF/XML szintaxist (a 3. fejezetben), az RDF S�m�t (az 5. fejezetben). Ebben a fejezetben pedig r�viden ismertetj�k az eddig m�g nem t�rgyalt k�t dokumentum tartalm�t, hogy tiszt�zzuk az RDF specifik�ci�j�ban bet�lt�tt szerep�ket (hab�r eddig is sz�mtalan alkalommal utaltunk pl. az [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum tartalm�ra).

7.1 Az RDF szemantik�ja

Mint ahogy azt m�r t�rgyaltuk az el�z� fejezetekben, az RDF-et arra tervezt�k, hogy a seg�ts�g�vel kijelent�seket, meg�llap�t�sokat fogalmazhassunk meg az er�forr�sokr�l, gr�fok form�j�ban, olyan specifikus sz�k�szletek felhaszn�l�s�val, amelyek az er�forr�sok, tulajdons�gok, oszt�lyok �s hasonl� komponensek neveit tartalmazz�k. Emellett az RDF-et tov�bbi olyan, fejlettebb le�r�nyelvek kiindul�si alapj�nak is sz�nt�k, mint amilyeneket az 5.5 szekci�ban felsoroltunk. Hogy a nyelv megfeleljen ezeknek a k�vetelm�nyeknek, az RDF "jelent�s�t" rendk�v�l prec�zen sz�ks�ges defini�lni.

Hogy – k�znapi �rtelemben v�ve – pontosan mi k�pezi egy RDF gr�f "jelent�s�t", az sok t�nyez�t�l f�gghet, amelyek k�z�l a legl�nyegesebb a konvenci�, vagyis az, hogy egy adott k�z�ss�g milyen specifikus m�don �rtelmezi a felhaszn�l�k �ltal defini�lt RDF oszt�lyokat �s tulajdons�gokat, a term�szetes nyelv� komment�rokat, �s azokat a hivatkoz�sokat, amelyek m�s tartalomhordoz� dokumentumokra mutatnak. Mint m�r r�viden utaltunk r� a 2.2 szekci�ban, azoknak a jelent�seknek a z�me, amelyeket ilyen m�don �rtelmez�nk, a g�pi feldolgoz�s sz�m�ra k�zvetlen�l nem hozz�f�rhet�. Hozz�f�rhet� azonban ez a jelent�s az emberi �rtelmez�s sz�m�ra, s �gy azon programoz�k sz�m�ra is, akik olyan szoftvert fejlesztenek, amelyek k�l�nb�z� m�don feldolgozz�k majd az ilyen RDF inform�ci�t. Az RDF inform�ci�nak azonban van egy form�lis jelent�se is, mely matematikai pontoss�ggal meghat�rozza azokat a konkl�zi�kat (vagy_k�vetkezm�nyeket_), amelyeket a g�p le tud vonni egy RDF gr�fb�l. AzRDF szemantik�ja – [RDF-SZEMANTIKA] dokumentum defini�lja ezt a form�lis jelent�st, m�gpedig egy olyan technika seg�ts�g�vel, amelyet_modell-elm�letnek_ (model theory) nevez�nk, �s amely arra szolg�l, hogy specifik�ljuk �ltala egy form�lis nyelv szemantik�j�t. Az [RDF-SZEMANTIKA] defini�lja az RDF nyelv szemantikai b�v�tm�nyeit is, amelyeket az RDF S�ma �s az egyedi adatt�pusok reprezent�lnak. M�s sz�val, az RDF modell-elm�lete szolg�ltatja az RDF fogalmak form�lis al�t�maszt�s�t. A modell-elm�letben defini�lt szemantika alapj�n egy RDF gr�f k�nnyen leford�that� egy olyan logikai kifejez�sre (matematikai formul�ra), amelynek l�nyeg�ben a gr�ffal azonos marad a jelent�se.

7.2 Az RDF tesztsorozata

Az RDF tesztsorozata– [RDF-TESZTEK] dokumentum kieg�sz�ti az RDF sz�veges specifik�ci�j�t olyan teszt-p�ld�kkal, amelyekkel tesztelhet�k az RDF-mag Munkacsoport (RDF Core Working Group) �ltal meghat�rozott technikai probl�m�k �s szitu�ci�k. Hogy seg�tse ezeknek a p�ld�knak a le�r�s�t, a Tesztsorozat dokumentum bevezeti az N-tripletek (N-Triples) fogalm�t, amelyek a b�zis�t k�pezik annak a tripletes �r�sm�dnak, amelyet tank�nyv�nkben is v�gig alkalmazunk.

A teszt-esetek p�ld�it g�ppel olvashat� form�ban is publik�lj�k olyan webhelyeken, amelyekre Az RDF tesztsorozata dokumentum hivatkozik, �gy a fejleszt�k ezeket az RDF szoftvereik automatikus tesztel�s�re is felhaszn�lhatj�k.

A teszt-eseteket az al�bbi kateg�ri�kba sorolt�k:

A tesztsorozat nem reprezent�lja az RDF teljes specifik�ci�j�t, �s a fontoss�g tekintet�ben sem el�zi meg a t�bbi specifik�ci�s dokumentumot. Az RDF-mag Munkacsoport ezzel a tesztsorozattal l�nyeg�ben az RDF konstrukci�j�val kapcsolatos sz�nd�kait k�v�nta illusztr�lni, de a fejleszt�k sz�m�ra abban a tekintetben is hasznosak lehetnek ezek a tesztek, hogy eligaz�t�st adhatnak, ha valamilyen r�szletk�rd�sben a t�bbi dokumentum megfogalmaz�sai esetleg nem lenn�nek el�g vil�gosak.

8. A hivatkoz�sok list�ja

8.1 Normat�v hivatkoz�sok

[RDF-FOGALMAK]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Klyne G., Carroll J. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/.

[RDF-MIME-TYPE]

MIME Media Types, The Internet Assigned Numbers Authority (IANA). This document is http://www.iana.org/assignments/media-types/ . The registration for application/rdf+xml is archived at http://www.w3.org/2001/sw/RDFCore/mediatype-registration .

[RDF-MS]

Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification, Lassila O., Swick R. (Editors), World Wide Web Consortium, 22 February 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/. Thelatest version is http://www.w3.org/TR/REC-rdf-syntax/.

[RDF-SZEMANTIKA]

Az RDF Szemantik�ja, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Hayes P. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-mt/.

[RDF-SZINTAXIS]

Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Beckett D. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/.

[RDF-TESZTEK]

Az RDF tesztsorozata, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Grant J., Beckett D. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-testcases/.

[RDF-SZ�K�SZLET]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Brickley D., Guha R.V. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/.

[UNICODE]

The Unicode Standard, Version 3, The Unicode Consortium, Addison-Wesley, 2000. ISBN 0-201-61633-5, as updated from time to time by the publication of new versions. (See http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/ for the latest version and additional information on versions of the standard and of the Unicode Character Database).

[URIS]

RFC 2396 - Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax, Berners-Lee T., Fielding R., Masinter L., IETF, August 1998, http://www.isi.edu/in-notes/rfc2396.txt.

[XML]

Extensible Markup Language (XML) 1.0, Second Edition, Bray T., Paoli J., Sperberg-McQueen C.M., Maler E. (Editors), World Wide Web Consortium, 6 October 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006\. The latest version is http://www.w3.org/TR/REC-xml.

[XML-BASE]

XML Base, Marsh J. (Editor), World Wide Web Consortium, 27 June 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlbase-20010627/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xmlbase/.

[XML-NS]

Namespaces in XML, Bray T., Hollander D., Layman A. (Editors), World Wide Web Consortium, 14 January 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-xml-names-19990114/. Thelatest version is http://www.w3.org/TR/REC-xml-names/.

[XML-XC14N]

Exclusive XML Canonicalization Version 1.0, Boyer J., Eastlake D.E. 3rd, Reagle J. (Authors/Editors), World Wide Web Consortium, 18 July 2002. This version is http://www.w3.org/TR/2002/REC-xml-exc-c14n-20020718/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xml-exc-c14n/.

8.2 Informat�v hivatkoz�sok

[3GPP]

3GPP TS 26.234. 3rd Generation Partnership Project; Technical Specification Group Services and System Aspects; Transparent end-to-end packet switched streaming service; Protocols and codecs V5.2.0 (2002-09). This document is available at http://www.3gpp.org/specs/specs.htm via directory ftp://ftp.3gpp.org/specs/2002-09/Rel-5/26\_series/.

[ADDRESS-SCHEMES]

Addressing Schemes, Connolly D., 2001. This document is http://www.w3.org/Addressing/schemes.html.

[BATES96]

Indexing and Access for Digital Libraries and the Internet: Human, Database, and Domain Factors, Bates M.J., 1996. This document is http://is.gseis.ucla.edu/research/mjbates.html.

[BERNERS-LEE98]

What the Semantic Web can represent, Berners-Lee T., 1998. This document is http://www.w3.org/DesignIssues/RDFnot.html.

[CC/PP]

Composite Capability/Preference Profiles (CC/PP): Structure and Vocabularies, Klyne G., Reynolds F., Woodrow C., Ohto H., Hjelm J., Butler M., Tran, L., W3C Recommendation, 15 January 2004. This version is http://www.w3.org/TR/2004/REC-CCPP-struct-vocab-20040115/. The latest version is http://www.w3.org/TR/CCPP-struct-vocab/.

[CG]

Conceptual Graphs, Sowa J., ISO working document ISO/JTC1/SC32/WG2 N 000, 2 April 2001 (work in progress). Available athttp://users.bestweb.net/~sowa/cg/cgstand.htm.

[CHARMOD]

Character Model for the World Wide Web 1.0, D�rst M., Yergeau F., Ishida R., Wolf M., Freytag A., Texin T. (Editors), World Wide Web Consortium, 20 February 2002 (work in progress). This version is http://www.w3.org/TR/2002/WD-charmod-20020220/. The latest version is http://www.w3.org/TR/charmod/.

[CIM]

Common Information Model (CIM): CIM 10 Version, EPRI, Palo Alto, CA: 2001, 1001976. This document is available at http://www.epri.com/attachments/286161\_1001976(1).pdf (267pp.).

[COWAN]

Metadata, Reuters Health Information, and Cross-Media Publishing , Cowan J., 2002. Presentation at Seybold New York 2002 Enterprise Publishing Conference. This document is http://seminars.seyboldreports.com/seminars/2002\_new\_york/presentations/014/cowan\_john.ppt. An accompanying transcript is http://seminars.seyboldreports.com/2002\_new\_york/files/transcripts/doc/transcript\_EP7.doc

[DAF]

Utility Management System (UMS) Data Access Facility, version 2.0, Object Management Group, November 2002. This document is available at http://www.omg.org/technology/documents/formal/UMS\_Data\_Access\_Facility.htm.

[DAML+OIL]

DAML+OIL (March 2001) Reference Description, Connolly D., van Harmelen F., Horrocks I., McGuinness D.L., Patel-Schneider P.F., Stein L.A., World Wide Web Consortium, 18 December 2001. This document is http://www.w3.org/TR/daml+oil-reference.

[DC]

Dublin Core Metadata Element Set, Version 1.1: Reference Description, 02 June 2003. This version is http://dublincore.org/documents/2003/06/02/dces/. The latest version is http://dublincore.org/documents/dces/.

[DIPRINC]

Device Independence Principles. Gimson, R., Finkelstein, S., Maes, S., Suryanarayana, L., World Wide Web Consortium, 18 September 2001 (work in progress). This version is http://www.w3.org/TR/2001/WD-di-princ-20010918\. The latest version is http://www.w3.org/TR/di-princ/.

[DWZ01]

XML for CIM Model Exchange , deVos A., Widergreen S.E., Zhu J., Proc. IEEE Conference on Power Industry Computer Systems, Sydney, Australia, 2001.This document is http://www.langdale.com.au/PICA/.

[GO]

Gene Ontology: tool for the unification of biology, The Gene Ontology Consortium, Nature Genetics, Vol. 25: 25-29, May 2000. Available at http://www.geneontology.org/GO_nature_genetics_2000.pdf

[GRAY]

Logic, Algebra and Databases, Gray P., Ellis Horwood Ltd., 1984. ISBN 0-85312-709-3, 0-85312-803-0, 0-470-20103-7, 0-470-20259-9.

[HAYES]

In Defense of Logic, Hayes P., Proceedings from the International Joint Conference on Artificial Intelligence, 1975, San Francisco. Morgan Kaufmann Inc., 1977. Also in Computation and Intelligence: Collected Readings, Luger G. (ed), AAAI press/MIT press, 1995. ISBN 0-262-62101-0.

[KIF]

Knowledge Interchange Format, Genesereth M., draft proposed American National Standard NCITS.T2/98-004. Available at http://logic.stanford.edu/kif/dpans.html.

[LBASE]

LBase: Semantics for Languages of the Semantic Web, Guha R. V., Hayes P., W3C Note, 10 October 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/NOTE-lbase-20031010/. The latest version is http://www.w3.org/TR/lbase/.

[LUGER]

Artificial Intelligence: Structures and Strategies for Complex Problem Solving (3rd ed.), Luger G., Stubblefield W., Addison Wesley Longman, 1998. ISBN 0-805-31196-3.

[MATHML]

Mathematical Markup Language (MathML) Version 2.0, Carlisle D., Ion P., Miner R., Poppelier N. (Editors); Ausbrooks R., Buswell S., Dalmas S., Devitt S., Diaz A., Hunter R., Smith B., Soiffer N., Sutor R., Watt S. (Principal Authors), World Wide Web Consortium, 21 February 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-MathML2-20010221/. The latest version is http://www.w3.org/TR/MathML2/.

[MMS-CTR]

Multimedia Messaging Service Client Transactions Specification. WAP-206-MMSCTR-20020115-a. This document is available at http://www.openmobilealliance.org/.

[NAMEADDRESS]

Naming and Addressing: URIs, URLs, ..., Connolly D., 2002. This document is http://www.w3.org/Addressing/.

[OWL]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dean M., Schreiber G.; Serz�k: van Harmelen F., Hendler J., Horrocks I., McGuinness D.L., Patel-Schneider P.F., Stein L.A. A legutols� (angol nyelv�) v�ltozat URL-je: http://www.w3.org/TR/owl-ref/.

[PRISM]

PRISM: Publishing Requirements for Industry Standard Metadata, Version 1.1, 19 February 2002. The latest version of the PRISM specification is available at http://www.prismstandard.org/.

[RDFISSUE]

RDF Issue Tracking, McBride B., 2002. This document is http://www.w3.org/2000/03/rdf-tracking/.

[RDF-S]

Resource Description Framework (RDF) Schema Specification 1.0 , Brickley D., Guha, R.V. (Editors), World Wide Web Consortium. 27 March 2000. This version is http://www.w3.org/TR/2000/CR-rdf-schema-20000327/.

[RSS]

RDF Site Summary (RSS) 1.0, Beged-Dov G., Brickley D., Dornfest R., Davis I., Dodds L., Eisenzopf J., Galbraith D., Guha R.V., MacLeod K., Miller E., Swartz A., van der Vlist E., 2000. This document is http://purl.org/rss/1.0/spec.

[RUBY]

Ruby Annotation, Sawicki M., Suignard M., Ishikawa M., D�rst M., Texin T. (Editors), World Wide Web Consortium, 31 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-ruby-20010531/. The latest version is http://www.w3.org/TR/ruby/.

[SOWA]

Knowledge Representation: Logical, Philosophical and Computational Foundations, Sowa J., Brookes/Cole, 2000. ISBN 0-534-94965-7.

[SVG]

Scalable Vector Graphics (SVG) 1.1 Specification, Ferraiolo J., Fujisawa J., Jackson D. (Editors), World Wide Web Consortium, 14 January 2003. This version is http://www.w3.org/TR/2003/REC-SVG11-20030114/. The latest version is http://www.w3.org/TR/SVG11/.

[UAPROF]

User Agent Profile. OMA-WAP-UAProf-v1_1. This document is available at http://www.openmobilealliance.org/.

[WEBDATA]

Web Architecture: Describing and Exchanging Data, Berners-Lee T., Connolly D., Swick R., World Wide Web Consortium, 7 June 1999. This document is http://www.w3.org/1999/04/WebData.

[XLINK]

XML Linking Language (XLink) Version 1.0, DeRose S., Maler E., Orchard D. (Editors), World Wide Web Consortium, 27 June 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xlink-20010627/. The latest version is http://www.w3.org/TR/xlink/.

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes, Biron P., Malhotra A. (Editors), World Wide Web Consortium. 2 May 2001. This version is http://www.w3.org/TR/2001/REC-xmlschema-2-20010502/. Thelatest version is http://www.w3.org/TR/xmlschema-2/.

[XPACKAGE]

XML Package (XPackage) 1.0 , Wilson G., Editor's Working Draft, 6 March 2003. This version is http://www.xpackage.org/specification/xpackage-draft-20030306.html. Thelatest version is http://www.xpackage.org/specification/.

9. K�sz�netnyilv�n�t�s

Ez dokumentum az RDF-mag Munkacsoport (RDF Core Working Group) sok tagj�t�l sz�rmaz� anyagokb�l �p�l fel. K�l�n�s k�sz�net illeti Art Barstow, Dave Beckett, Dan Brickley, Ron Daniel, Ben Hammersley, Martyn Horner, Graham Klyne, Sean Palmer, Patrick Stickler, Aaron Swartz, Ralph Swick, �s Garret Wilson munkat�rsunkat. �k sok m�s seg�t�nkkel egy�tt – akik komment�lt�k tank�nyv�nk el�z� v�ltozatait – �rt�kes munk�jukkal nagyban hozz�j�rultak ennek a v�ltozatnak a l�trej�tt�hez.

Ennek a tartalomnak a megsz�let�s�hez jelent�s m�rt�kben hozz�j�rult tov�bb� Pat Hayes, Sergey Melnik �s Patrick Stickler, akik az RDF adatt�pus-kezel� eszk�z�k fejleszt�s�t vezett�k; ezeket az RDF specifik�ci�csal�d m�s dokumentumai �rj�k le r�szletesebben.

Frank Manola k�l�n k�sz�net�t tolm�csolja a The MITRE Corporation-nek – mely Frank munk�ltat�ja volt e dokumentum elk�sz�t�se idej�n – az�rt a t�mogat�s�rt, amely egy "MITRE Sponsored Research" kutat�i �szt�nd�j form�j�ban lehet�v� tette Frank RDF-mag Munkacsoportbeli munk�j�t.

A. f�ggel�k: Tov�bbi r�szletek az URI-r�l (az Egys�ges Er�forr�s-azonos�t�r�l)

Megjegyz�s: Ez a szekci� csak egy r�vid bevezet�st k�v�n adni az URI-khez. Ezek definit�v specifik�ci�j�t megtal�lhatja az olvas� azRFC 2396 – [URIS] dokumentumban, amely tartalmazza a r�szleteket is. A t�ma tov�bbi t�rgyal�s�t ny�jtja a Naming and Addressing: URIs, URLs, ... [NAMEADDRESS] dokumentum.

Mint m�r a 2.1 szekci�ban is fejtegett�k, a webnek van egy �ltal�nos form�tum� azonos�t�ja, amelyet Egys�ges Er�forr�s-azonos�t�nak (Uniform Resource Identifier-nek, r�viden URI-nek) nevez�nk, �s amelyet arra haszn�lunk, hogy tipikusan webes er�forr�sokat azonos�tunk �s nevez�nk meg vele. Szemben az URL-ekkel, az URI-k nemcsak olyan er�forr�sokat azonos�thatnak, amelyek megtal�lhat�k a Web egy bizonyos hely�n, vagy amelyek m�sfajta sz�m�t�g�pes hozz�f�r�si mechanizmusokat haszn�lnak. K�l�nb�z� c�lokra, sz�mos k�l�nb�z�URI s�m�t (URI form�t) defini�ltak m�r. Al�bb felsorolunk n�h�nyat ezekb�l:

A l�tez� URI s�m�k list�ja megtal�lhat� a C�mz�si S�m�k (Addressing Schemes– [ADDRESS-SCHEMES]) dokumentumban. Helyesebb gyakorlat el�bb v�gign�zni ezt a list�t, �s adopt�lni bel�le egy l�tez� s�m�t, ha sz�ks�g�nk van egy specializ�lt azonos�t�ra, semmint megpr�b�lni egy �jabbat kital�lni.

Egyetlen szem�ly vagy szervezet sem ellen�rzi, hogy ki k�sz�t URI-ket, �s hogyan haszn�lj�k ezeket. Am�g egyes URI s�m�k, mint pl. az URL-ekhttp:-je, egy olyan k�zponti rendszert�l f�ggenek, mint a DNS (Domain-n�v Szerver), addig m�s s�m�k, mint pl. a freenet:, teljes m�rt�kben decentraliz�ltak. Ez azt jelenti, hogy – ugyan�gy, mint m�s nevek eset�n – , senkinek sincs sz�ks�ge valamif�le hivatalos int�zm�nyre, vagy ilyennek az enged�ly�re, hogy kre�ljon egy URI-t valaminek a sz�m�ra. B�rki kre�lhat olyan URI-t is, amellyel olyan dologra hivatkozik, ami nem a tulajdona, mint ahogy a term�szetes nyelvekben is haszn�lhatunk b�rmilyen nevet valaminek a megnevez�s�re, akkor is, ha az a valami nem a mi�nk.

Azt is eml�tett�k a 2.1 szekci�ban, hogy az RDF URI hivatkoz�sokat [URIS] (r�vid�tve:_URIref_-eket) haszn�l az RDF kijelent�sek alanyainak, �ll�tm�nyainak �s t�rgyainak megnevez�s�re. Az URI hivatkoz�sok olyan URI-k, amelyek v�g�re opcion�lisan odailleszthet�nk egy er�forr�sr�sz-azonos�t�t is. P�ld�ul ahttp://www.example.org/index.html#section2 URI hivatkoz�s tartalmazza a http://www.example.org/index.html URI-t, valamint (egy "#" karakterrel elv�lasztva az URI-t�l) tartalmazza aSection2 er�forr�sr�sz-azonos�t�t. Az RDF URI hivatkoz�sai alkalmazhatnak [UNICODE] karaktereket (l�sd [RDF-FOGALMAK]), s ennek eredm�nyek�nt az URI hivatkoz�sokat sok nyelven meg lehet fogalmazni.

Az URI hivatkoz�sok lehetnek abszol�tak vagy relat�vak. Egy abszol�t URIref a saj�t kontextus�t�l f�ggetlen�l hivatkozik egy er�forr�sra, mint p�ld�ul ez az URI-ref:http://www.example.org/index.html. A relat�v URIref egy abszol�t URIref r�vid�tett v�ltozata, ahol az URIref el�t�t-neve (prefixe) hi�nyzik, s ez�rt egy olyan inform�ci�ra van sz�ks�g az abszol�t hivatkoz�s el��ll�t�s�hoz, mely azonos�tja az URI-ref kontextus�t (azaz, a dokumentumot, amelyben ezt defini�lt�k). P�ld�ul, amikor az otherpage.htmlrelat�v URIref megjelenik a http://www.example.org/index.htmler�forr�sban (mert t�rt�netesen ebben a dokumentumban defini�lt�k), akkor a relat�v URI hivatkoz�st �gy kell kib�v�teni, hogy az abszol�t v�ltozata �lljon el�: http://www.example.org/`otherpage.html`. Egy URIref, az URI r�sz n�lk�l, mindig arra a dokumentumra hivatkozik, amelyben �ppen el�fordul. �gy teh�t egy �res URIref a dokumentumon bel�l egyen�rt�k�nek tekintend� mag�nak a dokumentumnak az URIref-j�vel. Egy olyan URIref, amelyik csup�n egy er�forr�sr�sz-azonos�t�t tartalmaz, egyen�rt�k�nek tekintend� egy olyan URIref-fel, mely az adott dokumentum URI-j�b�l �s a v�g�hez csatolt er�forr�sr�sz-azonos�t�b�l �ll. Ha a #section2relat�v azonos�t� megjelenne pl. ahttp://www.example.org/index.html dokumentumban, akkor ez az azonos�t� a http://www.example.org/index.html#section2 abszol�t URIref-nek felelne meg.

Az [RDF-FOGALMAK] dokumentuma megjegyzi, hogy az RDF gr�fok (az absztrakt modellek) nem haszn�lnak relat�v URI hivatkoz�sokat, vagyis az alanyt, az �ll�tm�nyt �s a t�rgyat (valamint a tipiz�lt liter�lok adatt�pusait) az RDF kijelent�sekben mindig a kontextust�l f�ggetlen�l kell azonos�tani. Azonban egy specifikus RDF szintaxis, mint pl. az RDF/XML, bizonyos esetekben, r�vid�t�si c�lokb�l megengedheti relat�v URI hivatkoz�sok haszn�lat�t azok abszol�t v�ltozata helyett. Az RDF/XML val�ban meg is engedi a relat�v hivatkoz�sokat, s ezek haszn�lat�t k�nyv�nk t�bb p�ld�j�ban be is mutattuk. (A tov�bbi r�szletek�rt �rdemes felkeresni az [RDF-SZINTAXIS] dokumentumot.)

Mind az RDF, mind a Web-b�ng�sz�k URI hivatkoz�sokat haszn�lnak a dolgok azonos�t�s�ra. Az RDF �s a b�ng�sz�k azonban n�mileg elt�r� m�don interpret�lj�k az ilyen hivatkoz�sokat. Ugyanis, az RDF csak a dolgok azonos�t�s�ra haszn�lja az URI hivatkoz�sokat, m�g a b�ng�sz�k a visszakeres�s�re is. A hat�s tekintet�ben a k�l�nbs�g gyakran nem l�nyeges, de vannak olyan esetek, amelyekben ez a megk�l�nb�ztet�s szignifik�ns. Az egyik nyilv�nval� k�l�nbs�g az, hogy amikor egy URI hivatkoz�st haszn�lunk egy b�ng�sz�ben, akkor azt v�rjuk, hogy ez egy olyan er�forr�st azonos�t, amelyik visszakereshet�: azaz, valami t�nylegesen tal�lhat� az URIref �ltal azonos�tott helyen. Ugyanakkor az RDF-ben egy URIref haszn�lhat� olyan dolog azonos�t�s�ra is (mint pl. egy szem�ly), ami/aki nem visszakereshet� a weben. N�ha az RDF-et azzal a konvenci�val egy�tt haszn�ljuk, hogy amikor egy URI hivatkoz�st kijel�l�nk egy RDF er�forr�s azonos�t�s�ra, akkor egy�ttal egy olyan weblapot is elhelyez�nk az �ltala azonos�tott webhelyen, amelyben le�r� inform�ci�t t�rolunk az adott er�forr�sr�l �gy, hogy ez az URIref felhaszn�lhat� egy Web-b�ng�sz�ben ennek a weblapnak az el�r�s�re. Ez a konvenci� hasznos lehet bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, azonban ez neh�zs�get okoz, amikor meg kell k�l�nb�ztetn�nk az eredeti er�forr�s identit�s�t az �t le�r� weblap identit�s�t�l (ahogy ezt a probl�m�t a 2.3 szekci�ban m�r b�vebben t�rgyaltuk). Egy ilyen konvenci� azonban nem explicit r�sze az RDF defin�ci�j�nak, hiszen az RDF, maga, nem felt�telezi, hogy egy URIref olyan valamit azonos�t, ami visszakereshet�.

Egy m�sik k�l�nbs�g abban �ll, ahogyan az er�forr�sr�sz-azonos�t�t tartalmaz� URI hivatkoz�sokat kezeli az RDF �s a b�ng�sz�. Gyakran l�thatunk er�forr�sr�sz-azonos�t�t olyan URL-ekben, amelyek HTML dokumentumokat azonos�tanak, �s amelyekben ezek egy meghat�rozott r�szt jel�lnek meg a dokumentumon bel�l. A szok�sos HTML haszn�latban, ahol URI hivatkoz�sokat haszn�lnak a megjel�lt er�forr�sok visszakeres�s�re, az al�bbi k�t URIref:

http://www.example.org/index.html
http://www.example.org/index.html#Section2

�sszef�gg egym�ssal (mindkett� ugyanarra a dokumentumra hivatkozik �gy, hogy a m�sodik egy helyet azonos�t az els�n bel�l). Az RDF azonban, mint m�r jelezt�k, puszt�n csak az er�forr�sok azonos�t�sra haszn�lja az URI hivatkoz�sokat, de nem a visszakeres�s�kre, �s �gy nem is t�telez fel semmilyen konkr�t �sszef�gg�st e k�t URIref k�z�tt. Az RDF szempontj�b�l ezek szintaktikalag k�l�nb�z� URI hivatkoz�sok, azaz teljesen f�ggetlen dolgokra hivatkozhatnak. Ez nem jelenti azt, hogy a HTML �ltal defini�lt tartalmaz�si rel�ci� nem l�tezhet k�z�tt�k, hanem csak azt, hogy az RDF nem felt�telezi, hogy l�tezik ilyen �sszef�gg�s, csak mert a k�t hivatkoz�s URI r�sze megegyezik.

M�g tov�bb m�ly�tve ezt a t�m�t, az RDF nem felt�telezi, hogy b�rmilyen �sszef�gg�s van az olyan URI hivatkoz�sok k�z�tt, amelyek ugyanazzal a karakterl�nccal kezd�dnek, ak�r van benn�k er�forr�sr�sz-azonos�t�, ak�r nincs. P�ld�ul az RDF szempontj�b�l az al�bbi k�t URIref:

http://www.example.org/foo.html
http://www.example.org/bar.html

nem �ll semmilyen konkr�t �sszef�gg�sben egym�ssal, annak ellen�re sem, hogy mindkett� a http://www.example.org/ karakterl�nccal kezd�dik. Az RDF sz�m�ra ez csup�n k�t k�l�nb�z� er�forr�s, minthogy az URI hivatkoz�suk k�l�nb�z�. (T�nylegesen, ez a k�t f�jl lehet ak�r ugyanabban a mapp�ban is, de az RDF nem felt�telezi ezt, �s azt sem, hogy b�rmi m�s �sszef�gg�s lenne k�z�tt�k.)

B. f�ggel�k: Tov�bbi r�szletek az XML-r�l (a B�v�thet� Jel�l�nyelvr�l)

Megjegyz�s: ez a szekci� csup�n egy r�vid bevezet�st k�v�n ny�jtani az XML-hez. Az XML definit�v specifik�ci�j�t az [XML] dokumentum tartalmazza, mely a r�szletek tekintet�ben tov�bbi felvil�gos�t�ssal szolg�l.

Az XML-t, a B�v�thet� Jel�l�nyelvet (Extensible Markup Language – [XML]) arra tervezt�k, hogy b�rkinek lehet�v� tegy�k saj�t dokumentumform�tumok tervez�s�t, majd pedig ilyen form�tum� dokumentumok �r�s�t. Ugyan�gy, mint a HTML dokumentumok (weblapok), az XML dokumentumok is sz�veget tartalmaznak. Ez a sz�veg els�sorban ny�lt sz�vegr�szekb�l �s tegek form�j�ban megadott jel�l�sekb�l �ll. Az ilyen jel�l�sek lehet�v� teszik a feldolgoz� programoknak, hogy �rtelmezz�k a tartalom k�l�nb�z� darabjait, amelyeket_elemeknek_ h�vunk. Mind az XML tartalom, mind pedig a tegek (ez ut�bbiak csak bizonyos kiv�telekkel) tartalmazhatnak [UNICODE] karaktereket, s ez lehet�v� teszi, hogy sok nyelven k�zvetlen�l is le�rhassuk az inform�ci�inkat. A HTML eset�ben a megengedett tegeket �s ezek interpret�ci�j�t a HTML specifik�ci� tartalmazza. Ezzel szemben az XML lehet�v� teszi a felhaszn�l�knak, hogy (tegek �s ezek strukt�r�i form�j�ban) olyan, saj�t jel�l�nyelvet defini�lhassanak, mely alkalmazkodik a saj�t ig�nyeikhez (a 3. fejezetbenle�rt RDF/XML is egy ilyen jel�l�nyelv). P�ld�ul a k�vetkez� egyszer� mondat:I just got a pet dog ("�ppen az im�nt kaptam egy kiskuty�t") egyes r�szeihez (I �s dog) XML alap� jel�l�nyelv seg�ts�g�vel csatoltunk g�ppel �rtelmezhet� jelent�st:

I just got a new pet dog.

A tegek �ltal hat�rolt elemeket (<sentence>,<person> stb.) az�rt vezett�k be, hogy egy meghat�rozott strukt�r�t alkossanak a mondaton bel�l. Ezek a tegek lehet�v� teszik, hogy egy program – amelyet �gy �rtak meg, hogy �rtse ezeknek a jelent�s�t, valamint felismerje azt a strukt�r�t, amelyben megjelennek – helyesen �rtelmezze ezt a mondatot. Ebben az elemek egyike az<animal>dog</animal>. Ez tartalmaz egy_nyit�teget_: <animal> (�llat) az elem_tartalm�t_: dog (kutya) �s egy, a nyit�teggel azonos nev� z�r�teget (</animal>). Ez azanimal elem a person (szem�ly) elemmel egy�tt bele van �gyazva a sentence (mondat) elem tartalm�ba, annak r�szek�nt. Ez a be�gyaz�s j�val �tl�that�bb lenne (�s k�zelebb lenne a tank�nyv�nkben haszn�lt struktur�ltabb �br�zol�sokhoz is), ha �gy �rn�nk fel:

I just got a new pet dog.

Lehetnek olyan esetek, amikor egy elemnek nincs tartalma. Ezt jel�lhetj�k �gy, hogy nem �runk semmit az elem nyit�- �s z�r�tegje k�z� (pl.<animal></animal>), vagy jel�lhetj�k �gy is, hogy a tegnek egy r�vid�tett form�j�t haszn�ljuk, amelyet _�res elem tegnek_nevez�nk (pl. <animal/>).

Egyes esetekben a nyit�teg (vagy az �res elem teg) tartalmazhat min�s�t� inform�ci�t is a teg neve mellett. Ezt attrib�tumnak nevezz�k. P�ld�ul a <person> elem nyit�tegje awebid="http://example.com/#johnsmith" attrib�tumot tartalmazza (nyilv�n annak a konkr�t szem�lynek az azonos�t�j�t, akire hivatkozik). Az attrib�tum egy n�vb�l, egy egyenl�s�gjelb�l �s egy �rt�kb�l �ll (ez ut�bit id�z�jelek k�z� �rjuk).

Ez a konkr�t jel�l�nyelv a "sentence", a "person" �s az "animal" szavakat haszn�lja tegn�vk�nt, amelyekkel megpr�b�lja �tvinni az egyes elemek specifikus jelent�s�t vagy egy angolul besz�l� szem�lynek, aki olvassa, vagy egy olyan programnak, amelyet kifejezetten �gy �rtak meg, hogy �rtelmezni tudja ezt a kis sz�k�szletet. Azonban m�gsem besz�lhet�nk itt be�p�tett jelent�sr�l. Ugyanis, egy angolul nem tud� szem�lynek, vagy egy olyan programnak, amelyet nem �gy �rtak meg, hogy �rtse ezt a jel�l�nyelvet, semmit sem mond pl. a <person> elem. Tekints�k p�ld�nak a k�vetkez� XML r�szletet:

I just got a new pet dog.

Egy g�p sz�m�ra ez a r�szlet sem t�bbet, sem kevesebbet nem mond ann�l, amit az el�bbi p�lda mondott. Most m�r azonban egy angolul besz�l� sz�m�ra sem vil�gos, hogy ez mit k�z�l, mivel a tegek itt nem angol nyelv� szavak. De lehetn�nek ebben a mondatban ak�r ugyanazok az angol szavak is, mint az el�z� p�ld�ban; ha egy m�sik jel�l�nyelvben eg�szen m�s jelent�st tulajdon�tan�nak nekik, a mondat akkor is �rthetetlen lenne a sz�munkra. P�ld�ul a "sentence" kifejez�s egy m�sik jel�l�nyelvben (mondjuk, egy b�rt�n k�rnyezet�ben) jel�lhetn� azt az id�tartamot, amelyet egy b�n�z�nek le kell �lnie (minthogy a sz� m�sik jelent�se: "b�ntet�s"). Ez�rt teh�t tov�bbi kiseg�t� mechanizmusokra van sz�ks�g�nk ahhoz, hogy egy XML sz�k�szlet egy�rtelm�s�g�t biztosan fenntarthassuk.

Hogy megel�zz�k a f�lre�rt�seket, sz�ks�ges, hogy egy�rtelm�en azonos�tsuk a jel�l�elemeket. Ezt az XML n�vterek (XML Namespaces – [XML-NS]) seg�ts�g�vel val�s�thatjuk meg. A_n�vt�r_ egy olyan m�dszer, amellyel azonos�thatjuk a Web (inform�ci�ter�nek) egy r�sz�t, a n�vt�r neve pedig egy olyan min�s�t� n�v, mely megjel�li a nevek egy meghat�rozott halmaz�t (a n�vt�r elemeit). A n�vteret �gy �ll�tjuk el� egy XML jel�l�nyelv sz�m�ra, hogy hozz�rendel�nk egy URI-t. B�rki kre�lhat mag�nak saj�t tegeket, ha ezeket a saj�t n�vter�nek a nev�vel min�s�ti (prefixeli), hiszen ezeket �gy m�r egy�rtelm�en meg lehet k�l�nb�ztetni azokt�l nevekt�l, amelyeket m�sok haszn�lnak, akkor is, ha net�n azokkal homonim nevek lenn�nek (vagyis, azonos szavakat tartalmazn�nak, de m�s jelent�sben). N�ha azt a konvenci�t k�vetik, hogy k�sz�tenek egy weblapot, amelyben defini�lj�k a jel�l�nyelvet (illetve le�rj�k a tegek sz�nd�kolt jelent�s�t), �s ennek a weblapnak az URL-j�t haszn�lj�k a nyelv sz�k�szlet�t �tfog� n�vt�rnek az azonos�t�s�ra. Ez azonban csup�n egy konvenci�, ugyanis sem az XML, sem az RDF nem t�telezi fel, hogy a n�vt�r-URI egy visszakereshet� webforr�st azonos�t. Az al�bbi p�lda illusztr�lja egy XML n�vt�r haszn�lat�t:

<user:sentence xmlns:user="" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.com/xml/documents/"> <user:person user:webid="I" title="undefined" rel="noopener noreferrer">http://example.com/#johnsmith">I just got a new pet user:animaldog.

Ebben a p�ld�ban axmlns:user="http://example.com/xml/documents/" attrib�tum deklar�lja a n�vteret ehhez a kis XML r�szlethez. Ez az attrib�tum auser prefixre k�pezi le ahttp://example.com/xml/documents/ n�vt�r-URI-t. Az XML tartalom ezut�n m�r ilyen min�s�tett nevet (qualified name vagy_QName_) haszn�lhat tegk�nt, mint pl. user:person. Egy min�s�tett n�v egy prefixszel (el�t�t-n�vvel) kezd�dik, mely egy n�vteret azonos�t; ezt egy kett�spont karakter, majd pedig egy olyan helyi n�v k�veti, mely egy XML teget vagy egy attrib�tumot nevez meg. Az az elj�r�s, hogy n�vt�r-URI-ket haszn�lunk a nevek egyes csoportjainak megk�l�nb�ztet�s�re, valamint az a megold�s hogy a tegeket azoknak a n�vtereknek az URI-j�vel min�s�tj�k, ahonnan ezek a tegek sz�rmaznak (mint ebben a p�ld�ban is tett�k), biztos�tja azt, hogy nem kell tartanunk az esetleges n�v-�tk�z�sekt�l. Ugyanis k�t teg, vagy k�t kifejez�s, amelyet ugyan�gy �runk, csak akkor sz�m�t azonosnak, ha a n�vt�r-URI-j�k is azonos.

Minden XML dokumentumnak "j�l form�ltnak" (well-formed) kell lennie. Ez azt jelenti, hogy egy XML dokumentumnak ki kell el�g�tenie egy sor szintaktikai felt�telt: p�ld�ul, hogy minden nyit�teghez egy megfelel� z�r�tegnek kell tartoznia, �s az elemeket helyesen kell be�gyazni m�s elemekbe (az elemek pl. nem lapolhatj�k �t egym�st). A j�l form�lts�g komplett felt�telrendszer�t az [XML] specifik�ci� defini�lja.

A fentebb eml�tett alkot�elemek mellett, egy XML dokumentum opcion�lisan tartalmazhat egy dokumentumt�pus-deklar�ci�t (document type declaration), amelyben tov�bbi korl�toz�sokat lehet defini�lni a dokumentum szerkezet�re vonatkoz�an, �s amely t�mogatja el�re defini�lt kifejez�sek haszn�lat�t a dokumentumon bel�l. A dokumentumt�pus-deklar�ci� (mely egy DOCTYPE teggel kezd�dik) tartalmazza azokat a deklar�ci�kat – vagy az ilyen deklar�ci�kra mutat� hivatkoz�sokat – amelyek egy nyelvtant defini�lnak a dokumentum sz�m�ra. Ezt a nyelvtant dokumentumt�pus-defin�ci�nak (document type definition), r�viden DTD-nek h�vjuk. A DTD-ben szerepl� deklar�ci�k ilyen dolgokat specifik�lnak, mint hogy milyen XML elemek �s attrib�tumok jelenhetnek meg egy olyan dokumentumban, mely megfelel ennek a DTD-nek, �s hogy milyen viszony �ll fenn ezek k�z�tt az elemek �s attrib�tumok k�z�tt (pl., hogy mely elemeket �gyazhatunk be m�s elemekbe, vagy hogy milyen elemekben, milyen attrib�tumok jelenhetnek meg), tov�bb�, hogy az egyes elemek k�telez�ek-e, vagy csak opcion�lisak. A dokumentumt�pus-deklar�ci� hivatkozhat olyan deklar�ci�k halmaz�ra is, amelyek a dokumentumon k�v�l helyezkedhetnek el. Ezeket k�ls� r�szhalmazoknak (external subsets) nevezz�k, �s arra szolg�lnak, hogy lehet�v� tegy�k t�bb dokumentum DTD-je sz�m�ra a k�z�s deklar�ci�k haszn�lat�t. A dokumentumt�pus-deklar�ci� azonban tartalmazhatja a deklar�ci�kat k�zvetlen�l a dokumentumban is – ezeket bels� r�szhalmazoknak (internal subset) h�vjuk, de mag�ba �p�thet k�ls� �s bels� r�szhalmazokat is. Egy dokumentum teljes DTD-je e k�t r�szhalmaz �sszess�g�b�l �ll. A 47. p�lda egy dokumentumt�pus-deklar�ci�val rendelkez�, egyszer� XML dokumentumot mutat be:

Hello, world!

Ebben az esetben a dokumentumnak csak egy k�ls� DTD r�szhalmaza van, amelynek a hely�t a http://www.example.org/dtds/hello.dtdrendszer-azonos�t� (system identifier) URIref jel�li meg.

Egy dokumentum akkor sz�m�t �rv�nyes (valid) XML dokumentumnak, ha rendelkezik egy dokumentumt�pus-deklar�ci�val, �s a dokumentum megfelel azoknak a korl�toz�soknak, amelyek ebben a deklar�ci�ban szerepelnek.

Egy RDF/XML dokumentumnak azonban el�g csak j�l form�lt XML-nek kell lennie; ezt nem sz�ks�ges �rv�nyess�g-ellen�rz�snek al�vetni (valid�ltatni) valamilyen XML DTD, vagy valamilyen XML s�ma alapj�n. Az [RDF-SZINTAXIS] nem is specifik�l egy normat�v DTD-t, ami haszn�lhat� lenne egy tetsz�leges RDF/XML k�d valid�ci�j�ra (az [RDF-SZINTAXIS] dokumentum f�ggel�ke ny�jt azonban egy nem-normat�v, p�lda jelleg� s�m�t az RDF/XML sz�m�ra). Ez�rt az XML DTD nyelvtanok r�szletesebb t�rgyal�sa m�r k�v�l esik a tank�nyv�nk t�rgyk�r�n. A DTD nyelvtanokr�l, valamint az XML valid�ci�j�r�l tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k az [XML] specifik�ci�ban, valamint az XML-r�l megjelent sz�mos k�nyvben.

Van azonban egy olyan alkalmaz�sa az XML dokumentumt�pus-deklar�ci�knak, mely �rv�nyes az RDF/XML-re is, �s ez az XML _entit�sok_deklar�l�sa. Egy XML entit�sdeklar�ci� l�nyeg�ben egy nevet kapcsol egy karakterl�nchoz. Amikor ezt a nevet k�s�bb az XML dokumentumban haszn�ljuk, akkor az XML processzorok behelyettes�tik azt a megfelel� karakterl�nccal. Ez lehet�s�get teremt a hossz� karakterl�ncok (pl. az URI hivatkoz�sok) r�vid�t�s�re, �s �gy, az ilyeneket tartalmaz� XML dokumentumok ember �ltali olvashat�s�g�nak a jav�t�s�ra. A dokumentumt�pus-deklar�ci�knak kiz�r�lag XML entit�sok deklar�l�s�ra val� haszn�lata teljesen leg�lis, �s hasznos lehet akkor is, ha (mint pl. az RDF/XML-ben) a dokumentumot nem k�v�njuk XML valid�ci�nak al�vetni.

RDF/XML haszn�latakor az entit�sokat �ltal�ban mag�ban a dokumentumban deklar�ljuk egy bels� DTD r�szhalmaz megad�s�val. Ennek egyik oka az, hogy mivel az RDF/XML-t nem sz�ks�ges valid�ltatni, �gy nem-valid�l� XML processzort haszn�lhatunk, �s az ilyen processzort �gy nem kell felk�sz�teni k�ls� DTD r�szhalmazok elemz�s�re. P�ld�ul, ha elhelyezz�k a 48. p�ld�ban l�that� DTD-t egy RDF/XML dokumentum elej�re, akkor ez lehet�v� teszi, hogy azokat az URI hivatkoz�sokat, amelyeket pl. az rdf, az rdfs �s azxsd n�vterek megjel�l�s�re haszn�lunk, ilyen nevekkel r�vid�ts�k, mint: &rdf; &rdfs; �s&xsd; ahogyan a p�lda is mutatja:

<!ENTITY rdfs "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#"> 
<!ENTITY xsd "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#">

]>

<rdf:RDF xmlns:rdf = "&rdf;" xmlns:rdfs = "&rdfs;" xmlns:xsd = "&xsd;">

...RDF statements...

C. f�ggel�k: A v�ltoztat�sok jegyz�ke

Csak apr�bb szerkeszt�si �s g�pel�si jav�t�sokat v�gezt�nk az Aj�nl�stervezetv�ltozathoz k�pest. A kor�bbi v�ltoztat�sokat a v�ltoztat�si napl� tartalmazza.

RDF/XML Metadata Valid XHTML 1.0! Valid CSS!