A ford�t� megjegyz�sei az RDF �s OWL ford�t�sokhoz (original) (raw)
K�sz�netnyilv�n�t�s �s megjegyz�sek
a magyar ford�t�shoz
K�sz�netnyilv�n�t�s
K�sz�net illeti mindenekel�tt Dr. Kov�cs L�szl�t, a Sztaki oszt�lyvezet�j�t, a W3C Magyar Irod�j�nak vezet�j�t, akit�l a 12 aj�nl�s honos�t�s�nak �tlete sz�rmazik, �s aki megszerezte �s biztos�totta a sz�ks�ges anyagi fedezetet is ennek a mintegy 750 A4-es aldalt kitev�, egys�ges terminol�gi�j� magyar v�ltozatnak az elk�sz�t�s�hez.
A ford�t� k�sz�net�t fejezi ki Dr. Szeredi P�ternek, a BME docens�nek a modell-elm�leti konzult�ci�k�rt, Luk�csy Gergelynek, a BME PhD aspir�ns�nak a terminol�giai tan�csok�rt, valamint Pataki M�t�nak, a Sztaki �s a W3C Magyar Irod�ja munkat�rs�nak a ford�t�sok kezel�s�ben, publik�l�s�ban �s propag�l�s�ban v�gzett kit�n� munk�j��rt.
Az RDF �s OWL aj�nl�sok ford�t�si k�l�nlegess�gei
Ez a ford�t�s a W3C aj�nl�sok dokumentumainak a ford�t�s idej�n �rv�nyes, legutols� verzi�ja alapj�n k�sz�lt. A ford�t�s nemcsak tartalm�ban, de st�lus�ban �s k�ls� form�j�ban is igyekszik h�en visszaadni az eredeti dokumentumot. Mivel ezek az aj�nl�sok szigor� normasz�vegek, a k�v�natos szabatoss�g �s egy�rtelm�s�g biztos�t�sa �rdek�ben az eredeti anyagok szerz�inek ker�lni�k kellett a sz�k k�rben haszn�lt szakzsargon kifejez�seit, de nem haszn�lhattak t�l v�ltozatos sz�kincset, �s st�lus �l�nk�t� fordulatokat sem. S�t t�rekedni�k kellett arra is, hogy ugyanazt a fogalmat lehet�leg minden dokumentumban �s minden�tt ugyanazzal a kifejez�ssel jel�lj�k meg. Ez a t�rgyilagos st�lus a sz�veg olvasm�nyoss�ga �s eszt�tikuma szempontj�b�l tal�n nem kedvez�, de itt nem is ez volt a legfontosabb c�l. Ezt a szerz�i �s szerkeszt�i priorit�st a ford�t�sban is k�vetkezetesen �rv�nyes�teni kellett.
A W3C aj�nl�sok ford�t�s�nak tov�bbi k�l�nlegess�ge, hogy a ford�t�sokat a W3C nem tekinti normat�v, hanem csak informat�v sz�vegeknek, mert nem �ll m�dj�ban ellen�rizni a ford�t�sok h�s�g�t, sem pedig azok naprak�sz �llapot�t. Ez�rt a ford�t�soknak fenn kell tartaniuk az angol nyelv�terminol�giai kapcsolatot az eredeti dokumentumokkal, hogy az anyagot ford�t�sban megismer�k k�s�bb k�nnyen �t tudjanak t�rni a normat�v �s naprak�sz angol dokumentumok haszn�lat�ra, amikor az aj�nl�sokat m�r gyakorlati c�lokra alkalmazz�k. Ennek �rdek�ben a magyar nyelv� sz�vegben (z�r�jelben) fel kellett t�ntetn�nk az eredeti szakkifejez�seket, �s v�ltozatlan form�ban meg kellett �rizn�nk az �br�k, valamint az RDF �s OWL p�ld�k eredeti sz�veg�t is. Nyilv�n, ez a szerkeszt�si elv is cs�kkenti a magyar sz�veg olvasm�nyoss�g�t �s eszt�tikai �rt�keit, de ebben a tekintetben is a gyakorlati hasznos�that�s�g k�vetelm�ny�nek kellett els�bbs�get biztos�tanunk.
Mivel ezek az aj�nl�sok f�leg on-line olvas�sra k�sz�ltek, ez�rt messzemen�en kihaszn�lj�k a hiperlinkek lehet�s�geit a dokumentumok (r�szei) k�z�tti k�zvetlen kereszthivatkoz�sok megval�s�t�s�ra, �gyhogy az egyik dokumentumb�l �t lehet t�rni egy m�sik dokumentum hivatkozott sz�vegr�sz�nek az olvas�s�ra. Ez�rt m�g a r�videbb sz�vegr�szeket is t�bbnyire �gy fogalmazt�k meg, hogy �nmagukban is �rthet�ek legyenek. De mivel az ilyen sz�vegr�szekb�l is hipertext hivatkoz�sok mutatnak m�s dokumentumr�szekre, a linkeket annyiszor ism�tlik meg, ah�nyszor a hivatkozott fogalom felbukkan a sz�vegben. A dokumentumok line�ris olvas�sakor ez redund�nsnak �s zavar�nak t�nhet (mert k�kre vagy s�rg�ra festi a sz�veg egy r�sz�t), de a gyors inform�ci�szerz�s szempontj�b�l hasznosnak fogj�k tal�lni az olvas�k. Ez�rt a ford�t�sban is megtartottuk a redund�ns hivatkoz�sokat.
Mind az RDF, mind az OWL aj�nl�sok k�l�nb�z� dokumentumai k�l�nb�z� �rdek� olvas�k kiel�g�t�s�re szolg�lnak (t�j�koz�d�k, tud�sm�rn�k�k, alkalmaz�sfejleszt�k, szintaktikai eszk�zfejleszt�k, szemantikai eszk�zfejleszt�k, leir� logik�val foglalkoz� kutat�k). Ez�rt, annak ellen�re, hogy az RDF vagy az OWL aj�nl�s sorozaton bel�l minden dokumentum l�nyeg�ben ugyanarr�l a t�m�r�l sz�l, m�gsem lehet ezek st�lusa �s terminol�gi�ja teljesen azonos, ha meg akar felelni az adott dokumentum felt�telezett olvas�ja tipikus l�t�sm�dj�nak. Ezt a ford�t�sban �gy pr�b�ljuk meg �rv�nyes�teni, hogy az olyan fogalmakat, amelyeknek t�bbf�le korrekt ford�t�sa is lehets�ges, az adott dokumentum tipikus olvas�j�nak szeml�let�hez legk�zelebb �ll� v�ltozattal ford�tjuk magyarra.
Mivel a legfigyelmesebb �s legszakszer�bb ford�t�s mellett is maradhattak hib�k egy ilyen t�bbc�l� �s bonyolult szerkezet� specifik�ic� ford�t�s�ban, ez�rt a ford�t� sz�vesen fogadja az olvas�k korrekt�v megjegyz�seit �s javaslatait. Ez vonatkozik a g�pel�si, edit�l�si, helyes�r�si �s egy�b nyelvi hib�kra is. (A ford�t� ugyanis nem nyelv�sz, �s az internetes publik�l�s miatt nincs lehet�s�ge nyelvi korrektor ig�nybe v�tel�re sem, de m�gis szeretn�, ha a ford�t�s minden olvas� ig�ny�t kiel�g�ten�.)
A ford�t� (esetleg vitathat�) terminol�giai d�nt�sei
A Szemantikus Web c�ljait szolg�l� szabv�nycsomagr�l eddig nem k�sz�lt �tfog� magyar ford�t�s, �s a t�m�r�l magyar nyelven megjelent szakcikkek sz�ma is meglehet�sen kev�s. Igy nem is alakulhatott ki mindenki �ltal elfogadott, egys�ges magyar terminol�gia ebben a t�rgyk�rben.
A magyar sz�veg term�szetess�g�nek �s g�rd�l�kenys�g�nek biztos�t�sa azonban megk�veteli, hogy ahol lehet, magyar�tsuk a szakkifejez�seket, de az�rt m�gse er�ltess�k ezt, ahol nem lehet, mert a t�l mer�sz neologizmusokat nehezen fogadja be a szakmai k�znyelv. Egy ilyen dokumentumcsoport ford�t�sa, mint az RDF �s OWL szabv�nyok�, j� alkalom lehet a magyar sz�vegbe neh�zkesen beilleszked� angol kifejez�sek magyar�t�s�ra, vagy m�s form�ban t�rt�n� helyettes�t�s�re. De mivel nincs olyan f�rum, ahol konszenzuson alapul� d�nt�sek sz�lethetn�nek, ez�rt a ford�t�k �s a magyarul publik�l�k arra k�nyszer�lnek, hogy egyes kifejez�seket ad hoc m�don, a saj�t �zl�s�k szerint magyar�tsanak. Ezek a v�ltozatok t�bbnyire meggy�keresednek, n�ha azonban nem. M�gis v�llalni kell az alkalmaz�suk �dium�t, hiszen a napi haszn�lat �gyis kisz�ri az alkalmatlan v�ltozatokat, a megfelel�eket pedig kanoniz�lja.
Mindj�rt az elej�n szokatlan megold�snak t�nhet, hogy a ford�t�s t�rgy�t k�pez� rendszerek nev�nek (pl. Er�forr�s Le�r� Keretrendszer, Web Ontol�gia Nyelv, RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv) magyar ford�t�s�ban az �sszetett n�v szavainak nagy kezd�bet�s �r�s�t, illetve a szavak k�l�n�r�s�t haszn�lom, annak ellen�re, hogy a sz�m�t�g�p-nyelvek nev�nek ilyen �r�sm�dj�t nem szentes�ti akad�miai �ll�sfoglal�s. De mivel az �ll�sfoglal�sok egy�bk�nt is a gyakorlatban kialakult nyelvhaszn�latot k�vetik, ez�rt – lesz, ami lesz – megk�s�rlem inspir�lni ezt az �r�sm�dot. Ez, szerintem, az�rt indokolt, mert az eff�le vil�grasz�l� alkot�sok nevei l�nyeg�ben m�rkanevek (teh�t tulajdonnevek), �s ezek magyar �r�sm�dj�n�l akad�miailag is elfogadott a szavak nagy kezd�bet�vel t�rt�n� �r�sa (l�sd: Egri Bikav�r, Piros Arany, K�b�nyai Vil�gos). De az is lehet, hogy k�s�bb a magyar n�v szavainak kezd�bet�ib�l is bet�sz�t alkotnak majd a nyelv haszn�l�i, �s akkor ezek hosszabb v�ltozat�ban �gyis megjelenn�nek a nagybet�k. Ha az �zus m�gsem k�vetn� ezt a nyelvi logik�t, akkor legfeljebb megmarad ez a megold�s egy egyszeri k�s�rletnek.
A tag kifejez�st, szerintem, a kialakult gyakorlatt�l elt�r� form�ban kellene "magyar�tani". Ezt ugyanis, noha csak homonim�ja a magyar "tag" szavunknak, egyre t�bben, m�r-m�r szinonimak�nt kezdik haszn�lni, �s �gy haszn�lj�k, mint a magyar "tag" sz�t (tagok, taggal, tagot stb.), s ez f�lrevezet� lehet. Az idegen sz�k�nt, k�t�jellel vagy an�lk�l ragozott/toldal�kolt v�ltozatok (pl. tag-gel, tag-ek, taggel, tagek) pedig zavar�ak, �s d�c�g�ss� teszik az olvas�st. A**tag** kifejez�st azonban – ebben a kontextusban – m�gsem lehet a jelent�s torzul�sa n�lk�l egyszer�en szimb�lumnak vagy c�mk�nek ford�tani, mert ezek t�l �ltal�nos fogalmak az informatik�ban. De nem lehet elemnek sem magyar�tani, mert ez meg t�l konkr�t jelent�s�: az elem az XML/RDF/OWL-ban ak�r egy komplex nyelvi strukt�r�t is jelenthet, m�g a tag alatt �ltal�ban csak az elem nyit� �s z�r� szintagm�j�t vagy attrib�tumainak a nev�t �rtj�k. Mindezek miatt, ink�bb a "teg" forma mellett t�rn�k l�ndzs�t (a software = szoftver, file = f�jl t�pus� fonetikus �t�r�s anal�gi�j�ra), mert ennek a magyar nyelvben nincs m�s jelent�se, s �gy �ppen megfelel� terminus technicus lehet. �s – nem utols�sorban – j�l toldal�kolhat� �s ragozhat� (tegek, tegekkel, tegnek, tegj�t, tegjeit stb.).
Az RDF triple eredeti angol kifejez�s�t nem fogadja be a magyar nyelvi k�rnyezet, mert neh�zkesen toldal�kolhat�. Nem tudom, hogy a magyarul publik�l�k t�bbs�ge hogyan ford�tja ezt magyarra, mert l�ttam m�r "tri�d(�)nak", "tri�sznak", "h�rmasnak" �s "tripl�nak" is �rva, pedig – szerintem – egyik v�ltozat sem igaz�n tal�l� az RDF alany-�ll�tm�ny-t�rgy-h�rmas jelent�s�nek �tvitel�re. A_tri�da_ kifejez�s p�ld�ul meglehet�sen le van foglalva (pl. Hegel logik�j�ban a tagad�s tagad�s�nak kifejez�s�re, l�sd: t�zis-antit�zis-szint�zis), m�g a h�rmas ink�bb az N-esek matematikai fogalm�val asszoci�lhat�, amelynek jelent�se annyira �ltal�nos, hogy nem fejezheti ki egymag�ban az RDF h�rmasainak konkr�tabb jelent�s�t. A leggyakrabban haszn�lt (�s legtal�l�bb) v�ltozat az "RDF h�rmas" pedig kimondva egy �t sz�tag� kifejez�s, amit a gyakori haszn�lat miatt r�vid�teni kellene. A tri�sz ink�bb egy h�rom szem�lyb�l �ll� csoportra utal, a tripla pedig nem f�n�v, �s szint�n t�l �ltal�nos. Az RDF �s OWL dokumentumokban ez�rt ink�bb a_triplet_ sz�t haszn�lom, mert ez f�n�v, azonnal �rthet�, r�vid, �s b�r nem magyar sz�, a magyar kontextusban kiz�r�lag az "RDF h�rmas" fogalm�t jelent� terminus technicus lehet (el� is fordult m�r magyar sz�vegk�rnyezetben). Tov�bbi el�nye, hogy k�t�jel n�lk�l ragozhat�/toldal�kolhat�, teh�t j�l beles�mul a magyar nyelvi k�rnyezetbe.
Az entail, entailment kifejez�st a k�znapi sz�t�ri jelent�sei alapj�n nem lehet magyarra ford�tani, de nem lehet az angol v�ltozatot sem megtartani, mert b�r az entailment sz�t tal�n m�g elt�rn� valahogy a magyar sz�vegk�rnyezet, az entail ige magyar toldal�kol�sa azonban m�r torzsz�l�tt kifejez�sekhez vezetne. Az OWL �s RDF aj�nl�sok 12 dokumentum�b�l 8-ban (amelyek f�leg nyelvhaszn�lati �s szintaktikai k�rd�sekkel foglalkoznak) ezt a kifejez�st legink�bb ilyen �rtelemben haszn�lj�k: "�rv�nyes k�vetkeztet�s" vagy "helyes konkl�zi�". Ennek megfelel�en, ezekben a dokumentumokban ilyen, vagy ezekkel rokon �rtelm� kifejez�seket haszn�ltam. A fennmarad� 4 dokumentum az RDF, illetve az OWL szemantik�j�nak form�lis, modell-elm�leti defin�ci�j�t, �s a nyelvek teszt-eseteit tartalmazza, ahol az _entail_�s entailment kifejez�seket m�r ezek sz�kebb matematikai jelent�s�ben haszn�lj�k, �s – per definitionem – megk�l�nb�ztetik az inference �s conclusion (k�vetkeztet�s �s konkl�zi�) fogalmakt�l. Ebben a kontextusban a "k�vetkezm�nye", illetve "k�vetkezm�ny" kifejez�s fejezi ki legink�bb az entail/entailment szogor�bb matematikai fogalm�t (a terminol�giai tan�csad�im is ezt javasolt�k).
Az olyan kifejez�st, mint a cardinality szint�n neh�z igazi magyar v�ltozattal helyettes�teni, mert a magyar kifejez�s vagy nem viszi �t a pontos jelent�s�t, vagy t�ls�gosan hossz�. Ez�rt ezt a sz�t a latinos form�j�ban, _kardinalit�s_nak �rom. Ahogyan a cardinality sz�nak a le�r� logikai jelent�sv�ltozata kialakult az angol k�rnyezetben, �gy bizony�ra a kardinalit�s� is ki fog alakulni a hasonl� magyar k�rnyezetben. (Az "ontol�gia" sz� informatikai jelent�s�tvitel�vel is ez t�rt�nt.)
A feature kifejez�ssel is sok baj van, mert ennek a fogalomnak a frapp�ns kifejez�s�re v�gk�pp nincs igaz�n j� magyar v�ltozat, az angol eredetije pedig nagyon rosszul illeszkedik a magyar kontextushoz. Az "alapvet� tulajdons�g", a "sz�nd�kolt tulajdons�g" a "lehet�s�g", a "funkci�" a "k�pess�g" �s az "opci�" kifejez�sek ugyanis n�ha t�bbet, n�ha meg kevesebbet jelentenek a feature-n�l. De m�g mindig jobbnak l�ttam ezeknek az �ppen odaill� v�ltozat�t haszn�lni, mint az eredeti agol sz�t neh�zkesen magyarul ragozni, vagy helyette a pongyola hangz�s� fonetikus �t�r�s�t a "f�cs�r"-t haszn�lni.
A matematikusok sz�m�ra furcs�nak t�nhet az a terminol�giai d�nt�s, hogy az RDF �s OWL tulajdons�gokra vonatkoz�**domain, illetverange** korl�toz�sokat a felhaszn�l�i szeml�lethez k�zelebb �ll� "�rv�nyess�gi k�re", illetve "�rt�ktartom�nya" kifejez�sekkel ford�tom magyarra, ahelyett, hogy ezek f�ggv�nytani elnevez�seit, az "�rtelmez�si tartom�nya", illetve "�rt�kk�szlete" kifejez�seket haszn�ln�m. Ennek �ltal�nosabb ok�t fentebb, az RDF �s OWL aj�nl�sok ford�t�si k�l�nlegess�geit t�rgyal� r�szben m�r eml�tettem. A d�nt�s konkr�tabb oka az, hogy feltehet�: a k�t nyelvet haszn�lni sz�nd�koz�k t�bbs�ge nem matematikus, �s nem �gy gondol egy alany, �ll�tm�ny, t�rgy h�rmasra, mint matematikai f�ggv�nyre, akkor sem, ha az ilyen bin�r rel�ci�k f�ggv�nyk�nt is felfoghat�k. (�s �ltal�ban is, egy nyelv vagy egy szoftver alkalmaz�j�t ritk�n �rdeklik azok a m�lyebb matematikai �sszef�gg�sek, amelyeken az adott nyelv vagy szoftver alapul, ha ezek egy�bk�nt j�l m�k�dnek. Ezt az elvet_Graham Klyne_, az RDF aj�nl�sok egyik szerkeszt�je, a Putting Semantics in the Semantic Web c. cikk�ben �gy fogalmazza meg: "A modell-elm�let nem az a t�ma, aminek k�nny� megragadni az �rtelm�t, de szerencs�re, egy sz�m�t�g�p-nyelv legt�bb haszn�l�j�nak nem sz�ks�ges ismernie a hozz� tartoz� modell-elm�letet, felt�ve, hogy a kapott eredm�nyek igazolj�k ezt az elm�letet. Ez anal�g azzal, hogy a legt�bb ember ismerheti a sz�mok �sszead�s�nak �s kivon�s�nak a szab�lyait an�lk�l, hogy �rtenie kellene a m�g�tt�k l�v� matematikai sz�melm�letet, mely al�t�masztja ezeket a szab�lyokat.") B�r lehet, hogy az RDF �s OWL modell-elm�let�nek kifejt�s�n�l, amelyet feltehet�en a matematik�ban j�rtasabbak olvasnak el ink�bb, esetleg indokolt lenne visszat�rni a matematik�ban szok�sos sz�haszn�latra, de ekkor meg az a probl�ma mer�lne fel, hogy az alkalmaz�si �s elm�leti orient�lts�g� dokumentumok k�z�tti, ilyen vonatkoz�s� kereszthivatkoz�sok nem lenn�nek egy�rtelm�ek. Ez�rt itt is c�lszer�bbnek l�tszott megtartani az alkalmaz�i n�z�ponthoz k�zelebb �ll� v�ltozatokat, hiszen a matematikusok �gyis tudni fogj�k, hogy ezek mit jelentenek.
Lehet, hogy ez is vitathat� elj�r�s, de a bevezet� jelleg� dokumentumokban sz�ks�gesnek �reztem magyarul is megadni a t�rgyalt sz�k�szletben �s a k�dol�si p�ld�kban el�fordul� fogalomneveket, m�g akkor is, ha a t�m�r ford�t�suk nem mindig "eszt�tikus". �gy teh�t az angol eredetij�k egyidej� z�r�jeles felt�ntet�se mellett t�bbnyire a magyar v�ltozataikat haszn�lom a sz�vegben, hogy g�rd�l�kenyen �s j�l �rthet�en lehessen megfogalmazni a sz�k�szletek �s az alkalmaz�si p�ld�k magyar�zat�t. (A p�ld�k jelleg�t�l f�gg�en, n�ha a magyar v�ltozatot kellett z�r�jelezni). A magyar nevek haszn�lata a p�ld�k magyar�zat�ban nemcsak �rthet�s�gi, hanem szemantikai okokb�l is el�ny�s. A halmazm�veletek, az �t�letkalkulus �s a szemantikai gr�fok sz�vegk�rnyezet�ben ugyanis az angol birtokviszony kifejez�s�nek ford�tott sz�rendje a magyar nyelv� magyar�zatok egyenes sz�rendj�vel �tk�zve (alany-t�rgy csere) er�sen zavarn� a logikai p�ld�k meg�rt�s�t azok sz�m�ra, akik (m�g) nem tudnak (el�g j�l) angolul. M�rpedig a ford�t�s els�dleges c�lk�z�ns�ge nyilv�n az egyetemi-f�iskolai hallgat�k t�bora. Azokt�l az olvas�kt�l pedig, akik j�l olvasnak angolul, �s csak k�nyelmi okokb�l haszn�lj�k a magyar ford�t�st, ez�ton k�rek eln�z�st, ha �ket meg a sz�mukra feleslegesen leford�tott magyar kifejez�sek zavarj�k.
