Csaba Tibor Tóth | University of Bristol (original) (raw)
Uploads
Papers by Csaba Tibor Tóth
translated to French from the English original
Tóth Csa ba Ti bor TÜ KÖR CSE RE PEK Feny ves Ka ta lin: Kép zelt as szi mi lá ció? Négy zsi dó é... more Tóth Csa ba Ti bor TÜ KÖR CSE RE PEK Feny ves Ka ta lin: Kép zelt as szi mi lá ció? Négy zsi dó ér tel mi sé gi nem ze dék ön ké pe. Cor vi na Könyv ki adó, Bu dapest, 2010, 300 ol dal, 3500 Ft
Antroport Lapozó 2010 tavasz
Bácska történetében 18. századi újjátelepítése óta nagyon fontos szerepet játszottak a különböző ... more Bácska történetében 18. századi újjátelepítése óta nagyon fontos szerepet játszottak a különböző nemzetiségek, melyek a térségben az osztrák-magyar államhatalom idején alakítottak ki páratlan – talán a Bánságéval rokonítható – életvilágot és együttélést. A vidék a 19. század közepétől az ország legdinamikusabban fejlődő és legtöbb hasznot termelő mezőgazdasági és élelmiszeripari térségévé vált, és ezt nem kis részben éppen különböző társadalmi helyzetben megjelenő és különböző kulturális hagyományokat ápoló német, magyar, szerb, sokác, bunyevác lakosok stabil helyzetének, olajozott gazdasági együttműködésének köszönhető. A térségben, megjelenő kommunista hatalmi gépezet éppen ennek a Bácskában igen jól működő, korai civil társadalomnak a bomlasztását kísérli meg 1945-től. Erőfeszítéseik nem maradnak siker nélkül, de ugyanakkor a hagyományos paraszti és mezővárosi társadalomban nagyon fontos szerepet játszó katolikus és protestáns egyházak visszaszorítása nem tud sikereket elérni. Tanulmányomban a társadalom hagyományos formáinak továbbvitelében fontos szerepet játszó bácskai római katolikus egyház egyik legfontosabb intézményének, doroszlói Mária-kegyhelynek vizsgálatával próbálom meg az egyház és a kommunista államhatalom viszonyát bemutatni. A kegyhely hagyományos tekintélye többnemzetiségű búcsúitól és többnyelvű miséitől ered. A bácskai térségben élő három katolikus vallású nemzetiség (német (sváb), bunyevác (sokác) és magyar) számára ez a búcsúshely hosszú idő óta a népi vallásos hitélet manifesztációjának és a nemzetiségek közötti kulturális kapcsolatok fenntartásának legfőbb intézményei közé tartozott. Mi annak a magyarázata, hogy a nemzeti autonómiákat és jogokat felszámolni igyekvő, Jugoszláviát totalizálni kívánó titói hatalom egy számára ilyen veszélyes jelenséget képtelen felszámolni, sőt egyfajta modus vivendi-t kénytelen vele keresni?
Páva Tanulmányok egy orbaiszéki faluról (Szerk./eds.: Jakab, Albert Zsolt - Pozsony, Ferenc) Cluj/Kolozsvár 253-270., 2010
The study accompanies a life story interview of Mészáros István, a socialist era council leader i... more The study accompanies a life story interview of Mészáros István, a socialist era council leader in Pava, Covasna county, Romania. The interviews were recorded on the summers of 2007 and 2008 in two parts. Its aim is to provide
historical as well as theoretical context to the application of oral history material discussing the events of the 20th century. As a start it examines different forms and functions of such historical sources and identifies them as either event-specific narratives, or presented complex life-stories as well
as emphasizes the importance of a social status of the informant. In this theoretical context it identifies the life-interview of Mészáros as an “above view” of socialist power structure and a life-story narrative.
Conference Presentations by Csaba Tibor Tóth
A „Jewish Studies”-ként ismert tudományág általános jellemzője a módszertani, és szakterületi kom... more A „Jewish Studies”-ként ismert tudományág általános jellemzője a módszertani, és szakterületi komplexitás. Ugyanúgy beszélhetünk társadalomtörténeti, kultúrtörténeti, történeti antropológiai, eszmetörténeti vonulatáról, mint az általános vallástudományról, hagyományos judaisztikáról. Míg ez az összetettség egyfelől hasznos, több problémát, buktatót is magában rejthet. Különösen így van ez Magyarországon, ahol a zsidósággal kapcsolatban zsidóságról jobbára a történettudomány (vallástörténet, politikatörténet, helytörténet, társadalomtörténet) és a vallástudomány terepén találkozunk. Ilyenformán a magyar zsidóságról folytatott diskurzus sokszor leszűkül azokra az eseményekre, periódusokra, melyek a magyar történelemben is fontosak. Mindemellett kevés figyelem fordul a magyar zsidóság belső struktúráinak, kulturális folyamatainak vizsgálatára. Amikor azonban ezt a hiányt a századfordulós magyar zsidóság etnográfiai jellegű érdeklődésének vizsgálatával próbáljuk meg kisebbíteni, ismét bizonytalan talajra tévedhetünk. Melyek tárgyalt témánk pontos tér- és időbeli, tematikus határai? Mik a fő források, melyik mennyire megbízható? Mi és milyen mértékben ismerhető meg ebből a múltbeli értelmezési kísérletből? Ha van metatörténelmi megközelítés, létezhet „metanéprajzi” is?
Előadásom során kisebb historiográfiai áttekintést követően megpróbálok saját tapasztalataim alapján választ találni ezekre a kérdésekre.
I chose the topic of Hungarian-Jewish ethnography and folkloric discourse, its intellectual sourc... more I chose the topic of Hungarian-Jewish ethnography and folkloric discourse, its intellectual sources regarding the time of its genesis. Due to the low number of the academic works regarding this topic I intend to add some new considerations to the fluent however mostly historical narrative of Hungarian Jewish identity. My research requires a wide and multidisciplinary hypothesis, supported by appropriate conceptional background, intending to treat the early Hungarian Jewish Studies as community strategy pointing to reconfigure the place of religious traditions and faith in modern society, as it has been described by Jan Assmann in his fundamental work, “The cultural memory”. Despite the “ethnocentrism” of the developing “national academics” in the 19th century, we can still distinguish some alternative tracks, even when taking the case of the developing (and multi-source) folklore and ethnography.
One of these “alternative tracks” presented by the Hungarian Jewish academics. When the Rabbi Seminar of Budapest (founded in 1877, and affiliated with the Neologue denomination) issued its Review's first number in 1885, its contributors aimed the “renewal of modern Jewish exegesis and religious studies” through the German theoretical background of the “Wissenschaft des Judentums”.
As we can easily recognize from the publications of the periodical in the forthcoming decades, the ethnographic interest was a huge part of this process.
Előadásom címe részben félrevezető: azon túl ugyanis, hogy egy személy és egy folyóirat -ha úgy t... more Előadásom címe részben félrevezető: azon túl ugyanis, hogy egy személy és egy folyóirat -ha úgy tetszik, tudományos kör -pályáinak, történetének találkozásáról beszélnék, ezen keresztül ugyancsak szeretnék bővebben kitérni azokra a tendenciákra, amelyek Vadász kései, zsidó folklorisztikai munkásságát is szélesebb keretben értelmezhetővé, értékelhetővé teszik. A Magyar Zsidó Szemle 1884-ben alakult tudományos folyóirat, amelyet a budapesti rabbiszeminárium keretében működő tanárok szerkesztettek: Bacher Vilmos és Bánóczi József után Blau Lajos -mindhárman -egymást követő generációk tagjaiként az európai zsidó tudományosság terén is maradandót alkottak, nevüket, főbb munkáikat német, francia (Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums, Revue des Études Juives) és tengerentúli (pl. Jewish Quarterly Review) zsidó folyóiratok egyaránt jegyezték.
A Szegedi Nagyárvíz emlékezete a helyi sajtó tükrében A folyó mellé épült városoknak korról korra... more A Szegedi Nagyárvíz emlékezete a helyi sajtó tükrében A folyó mellé épült városoknak korról korra folyamatos jellemzője, hogy szembe kell nézniük azokkal az előnyökkel és hátrányokkal, melyeket a víz közelsége jelent. Ez a megállapítás fokozottan igaz olyan város esetén, mint Szeged, amely nemcsak víz mellett, de síkságra is telepedett. Mint máshol, Szeged hagyományos gazdálkodásában is a halászat, és később a vízenergiát hasznosító iparágak képezték a város bevételének legnagyobb részét, a folyó árterein pedig élénk gazdálkodás is folyhatott. Másrészről a városnak mindig is szembe kellett néznie a termés egy részét elpusztító, kisebb árvizekkel is. De a 19. századi folyószabályozások következtében ez a viszonylagos egyensúlyhelyzet véglegesen felborult, és az 1870-es évektől a szegedieknek a szabályozott mederbe szorított Tisza sokkal fenyegetőbb árhullámaival kellett megküzdeniük. Ennek tetőpontja volt az 1879-es árvíz, amely végül szinte teljesen elpusztította a hagyományosan alacsony vályogházakból épült Szegedet. Az árvíz óriási megrázkódtatása mély nyomot hagyott az emlékezetben, és a szegedi lokális ember-folyó viszonyban is fordulópontot jelentett. A következő oldalakon ezt a századfordulóra kialakult lokális emlékezeti kánont kívánom bemutatni, attitűdjének minden 20. századi változásával és mai állapotával együtt elsősorban a helyi sajtóban megjelent évfordulós emlékező újságcikkek, és publikált emlékbeszédek alapján. 1 I. A közösségi emlékezet kiformálódása, és formálódása -elméleti alapok Az kollektív emlékezet fogalma az antropológia jól ismert és széles körben alkalmazott elméletei közé tartozik. Az emlékezet vizsgálatában az antropológia eszköztárát elsősorban a pszichoanalízistől kölcsönzi, amely már igen korán, a századelőn elkezdte az emlékezet természetét kutatni. 2 Sigmund Freud alaptételei a tudatalatti folyamatok kollektív traumákra való visszavezetéséről megalapozták az emlékezet szerepének vizsgálatát. Freud elméleteit részben cáfolva, átalakítva, részben kiegészítve Maurice Halbwachs alkotja meg 1925-ben a társadalmi emlékezet fogalmát 3 . Halbwachs volt az első, aki az egyéni-kollektív emlékezet éles elkülönítését felszámolja, és Henri Bergson emlékezet-felfogása, valamint Durkheim kollektív-tudat elmélete nyomán felvázolja az emlékezet társadalmi kontextusban való elhelyezésének modelljét is. A társadalmi emlékezet az ő olvasatában jelenti, hogy az addig hagyományosan elválasztott individuális és környezeti tényezők egyike sem tárható fel a társadalom, a környezet nélkül a pszichológiai értelmezés során, hiszen mindennek ami kifejezhető, konvencionális társadalmi kontextusba kell helyeződnie. 4 A múlt tehát csak a társadalom által rekonstruált részleteiben marad meg. Ez tulajdonképpen a Bergson-féle szubjektivista felfogás ellenében 5 és Durkheim kollektivizmusa alapján született gondolat, mindazonáltal Halbwachs a két elmélet fogalmi keretei között marad. Az álom pszichológiájának vizsgálatával egy időben Halbwachs felépíti mnemotechnikára vonatkozó alapvető elméletét is. Ezek szerint az emlékezetnek speciális formái, és tevékenységének speciális tényezői vannak. Ezek a mimetikus emlékezet és a tárgyak emlékezete. A mimetikus emlékezetnél az emlékezés tárgyai konkrét cselekvések,
Drafts by Csaba Tibor Tóth
translated to French from the English original
Tóth Csa ba Ti bor TÜ KÖR CSE RE PEK Feny ves Ka ta lin: Kép zelt as szi mi lá ció? Négy zsi dó é... more Tóth Csa ba Ti bor TÜ KÖR CSE RE PEK Feny ves Ka ta lin: Kép zelt as szi mi lá ció? Négy zsi dó ér tel mi sé gi nem ze dék ön ké pe. Cor vi na Könyv ki adó, Bu dapest, 2010, 300 ol dal, 3500 Ft
Antroport Lapozó 2010 tavasz
Bácska történetében 18. századi újjátelepítése óta nagyon fontos szerepet játszottak a különböző ... more Bácska történetében 18. századi újjátelepítése óta nagyon fontos szerepet játszottak a különböző nemzetiségek, melyek a térségben az osztrák-magyar államhatalom idején alakítottak ki páratlan – talán a Bánságéval rokonítható – életvilágot és együttélést. A vidék a 19. század közepétől az ország legdinamikusabban fejlődő és legtöbb hasznot termelő mezőgazdasági és élelmiszeripari térségévé vált, és ezt nem kis részben éppen különböző társadalmi helyzetben megjelenő és különböző kulturális hagyományokat ápoló német, magyar, szerb, sokác, bunyevác lakosok stabil helyzetének, olajozott gazdasági együttműködésének köszönhető. A térségben, megjelenő kommunista hatalmi gépezet éppen ennek a Bácskában igen jól működő, korai civil társadalomnak a bomlasztását kísérli meg 1945-től. Erőfeszítéseik nem maradnak siker nélkül, de ugyanakkor a hagyományos paraszti és mezővárosi társadalomban nagyon fontos szerepet játszó katolikus és protestáns egyházak visszaszorítása nem tud sikereket elérni. Tanulmányomban a társadalom hagyományos formáinak továbbvitelében fontos szerepet játszó bácskai római katolikus egyház egyik legfontosabb intézményének, doroszlói Mária-kegyhelynek vizsgálatával próbálom meg az egyház és a kommunista államhatalom viszonyát bemutatni. A kegyhely hagyományos tekintélye többnemzetiségű búcsúitól és többnyelvű miséitől ered. A bácskai térségben élő három katolikus vallású nemzetiség (német (sváb), bunyevác (sokác) és magyar) számára ez a búcsúshely hosszú idő óta a népi vallásos hitélet manifesztációjának és a nemzetiségek közötti kulturális kapcsolatok fenntartásának legfőbb intézményei közé tartozott. Mi annak a magyarázata, hogy a nemzeti autonómiákat és jogokat felszámolni igyekvő, Jugoszláviát totalizálni kívánó titói hatalom egy számára ilyen veszélyes jelenséget képtelen felszámolni, sőt egyfajta modus vivendi-t kénytelen vele keresni?
Páva Tanulmányok egy orbaiszéki faluról (Szerk./eds.: Jakab, Albert Zsolt - Pozsony, Ferenc) Cluj/Kolozsvár 253-270., 2010
The study accompanies a life story interview of Mészáros István, a socialist era council leader i... more The study accompanies a life story interview of Mészáros István, a socialist era council leader in Pava, Covasna county, Romania. The interviews were recorded on the summers of 2007 and 2008 in two parts. Its aim is to provide
historical as well as theoretical context to the application of oral history material discussing the events of the 20th century. As a start it examines different forms and functions of such historical sources and identifies them as either event-specific narratives, or presented complex life-stories as well
as emphasizes the importance of a social status of the informant. In this theoretical context it identifies the life-interview of Mészáros as an “above view” of socialist power structure and a life-story narrative.
A „Jewish Studies”-ként ismert tudományág általános jellemzője a módszertani, és szakterületi kom... more A „Jewish Studies”-ként ismert tudományág általános jellemzője a módszertani, és szakterületi komplexitás. Ugyanúgy beszélhetünk társadalomtörténeti, kultúrtörténeti, történeti antropológiai, eszmetörténeti vonulatáról, mint az általános vallástudományról, hagyományos judaisztikáról. Míg ez az összetettség egyfelől hasznos, több problémát, buktatót is magában rejthet. Különösen így van ez Magyarországon, ahol a zsidósággal kapcsolatban zsidóságról jobbára a történettudomány (vallástörténet, politikatörténet, helytörténet, társadalomtörténet) és a vallástudomány terepén találkozunk. Ilyenformán a magyar zsidóságról folytatott diskurzus sokszor leszűkül azokra az eseményekre, periódusokra, melyek a magyar történelemben is fontosak. Mindemellett kevés figyelem fordul a magyar zsidóság belső struktúráinak, kulturális folyamatainak vizsgálatára. Amikor azonban ezt a hiányt a századfordulós magyar zsidóság etnográfiai jellegű érdeklődésének vizsgálatával próbáljuk meg kisebbíteni, ismét bizonytalan talajra tévedhetünk. Melyek tárgyalt témánk pontos tér- és időbeli, tematikus határai? Mik a fő források, melyik mennyire megbízható? Mi és milyen mértékben ismerhető meg ebből a múltbeli értelmezési kísérletből? Ha van metatörténelmi megközelítés, létezhet „metanéprajzi” is?
Előadásom során kisebb historiográfiai áttekintést követően megpróbálok saját tapasztalataim alapján választ találni ezekre a kérdésekre.
I chose the topic of Hungarian-Jewish ethnography and folkloric discourse, its intellectual sourc... more I chose the topic of Hungarian-Jewish ethnography and folkloric discourse, its intellectual sources regarding the time of its genesis. Due to the low number of the academic works regarding this topic I intend to add some new considerations to the fluent however mostly historical narrative of Hungarian Jewish identity. My research requires a wide and multidisciplinary hypothesis, supported by appropriate conceptional background, intending to treat the early Hungarian Jewish Studies as community strategy pointing to reconfigure the place of religious traditions and faith in modern society, as it has been described by Jan Assmann in his fundamental work, “The cultural memory”. Despite the “ethnocentrism” of the developing “national academics” in the 19th century, we can still distinguish some alternative tracks, even when taking the case of the developing (and multi-source) folklore and ethnography.
One of these “alternative tracks” presented by the Hungarian Jewish academics. When the Rabbi Seminar of Budapest (founded in 1877, and affiliated with the Neologue denomination) issued its Review's first number in 1885, its contributors aimed the “renewal of modern Jewish exegesis and religious studies” through the German theoretical background of the “Wissenschaft des Judentums”.
As we can easily recognize from the publications of the periodical in the forthcoming decades, the ethnographic interest was a huge part of this process.
Előadásom címe részben félrevezető: azon túl ugyanis, hogy egy személy és egy folyóirat -ha úgy t... more Előadásom címe részben félrevezető: azon túl ugyanis, hogy egy személy és egy folyóirat -ha úgy tetszik, tudományos kör -pályáinak, történetének találkozásáról beszélnék, ezen keresztül ugyancsak szeretnék bővebben kitérni azokra a tendenciákra, amelyek Vadász kései, zsidó folklorisztikai munkásságát is szélesebb keretben értelmezhetővé, értékelhetővé teszik. A Magyar Zsidó Szemle 1884-ben alakult tudományos folyóirat, amelyet a budapesti rabbiszeminárium keretében működő tanárok szerkesztettek: Bacher Vilmos és Bánóczi József után Blau Lajos -mindhárman -egymást követő generációk tagjaiként az európai zsidó tudományosság terén is maradandót alkottak, nevüket, főbb munkáikat német, francia (Monatschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judenthums, Revue des Études Juives) és tengerentúli (pl. Jewish Quarterly Review) zsidó folyóiratok egyaránt jegyezték.
A Szegedi Nagyárvíz emlékezete a helyi sajtó tükrében A folyó mellé épült városoknak korról korra... more A Szegedi Nagyárvíz emlékezete a helyi sajtó tükrében A folyó mellé épült városoknak korról korra folyamatos jellemzője, hogy szembe kell nézniük azokkal az előnyökkel és hátrányokkal, melyeket a víz közelsége jelent. Ez a megállapítás fokozottan igaz olyan város esetén, mint Szeged, amely nemcsak víz mellett, de síkságra is telepedett. Mint máshol, Szeged hagyományos gazdálkodásában is a halászat, és később a vízenergiát hasznosító iparágak képezték a város bevételének legnagyobb részét, a folyó árterein pedig élénk gazdálkodás is folyhatott. Másrészről a városnak mindig is szembe kellett néznie a termés egy részét elpusztító, kisebb árvizekkel is. De a 19. századi folyószabályozások következtében ez a viszonylagos egyensúlyhelyzet véglegesen felborult, és az 1870-es évektől a szegedieknek a szabályozott mederbe szorított Tisza sokkal fenyegetőbb árhullámaival kellett megküzdeniük. Ennek tetőpontja volt az 1879-es árvíz, amely végül szinte teljesen elpusztította a hagyományosan alacsony vályogházakból épült Szegedet. Az árvíz óriási megrázkódtatása mély nyomot hagyott az emlékezetben, és a szegedi lokális ember-folyó viszonyban is fordulópontot jelentett. A következő oldalakon ezt a századfordulóra kialakult lokális emlékezeti kánont kívánom bemutatni, attitűdjének minden 20. századi változásával és mai állapotával együtt elsősorban a helyi sajtóban megjelent évfordulós emlékező újságcikkek, és publikált emlékbeszédek alapján. 1 I. A közösségi emlékezet kiformálódása, és formálódása -elméleti alapok Az kollektív emlékezet fogalma az antropológia jól ismert és széles körben alkalmazott elméletei közé tartozik. Az emlékezet vizsgálatában az antropológia eszköztárát elsősorban a pszichoanalízistől kölcsönzi, amely már igen korán, a századelőn elkezdte az emlékezet természetét kutatni. 2 Sigmund Freud alaptételei a tudatalatti folyamatok kollektív traumákra való visszavezetéséről megalapozták az emlékezet szerepének vizsgálatát. Freud elméleteit részben cáfolva, átalakítva, részben kiegészítve Maurice Halbwachs alkotja meg 1925-ben a társadalmi emlékezet fogalmát 3 . Halbwachs volt az első, aki az egyéni-kollektív emlékezet éles elkülönítését felszámolja, és Henri Bergson emlékezet-felfogása, valamint Durkheim kollektív-tudat elmélete nyomán felvázolja az emlékezet társadalmi kontextusban való elhelyezésének modelljét is. A társadalmi emlékezet az ő olvasatában jelenti, hogy az addig hagyományosan elválasztott individuális és környezeti tényezők egyike sem tárható fel a társadalom, a környezet nélkül a pszichológiai értelmezés során, hiszen mindennek ami kifejezhető, konvencionális társadalmi kontextusba kell helyeződnie. 4 A múlt tehát csak a társadalom által rekonstruált részleteiben marad meg. Ez tulajdonképpen a Bergson-féle szubjektivista felfogás ellenében 5 és Durkheim kollektivizmusa alapján született gondolat, mindazonáltal Halbwachs a két elmélet fogalmi keretei között marad. Az álom pszichológiájának vizsgálatával egy időben Halbwachs felépíti mnemotechnikára vonatkozó alapvető elméletét is. Ezek szerint az emlékezetnek speciális formái, és tevékenységének speciális tényezői vannak. Ezek a mimetikus emlékezet és a tárgyak emlékezete. A mimetikus emlékezetnél az emlékezés tárgyai konkrét cselekvések,