Bálint Békefi | Central European University (original) (raw)
Books by Bálint Békefi
Noha évezredek óta gondolkoznak rajta és évtizedek óta fejlesztik, a mesterséges intelligencia (M... more Noha évezredek óta gondolkoznak rajta és évtizedek óta fejlesztik, a mesterséges intelligencia (MI) csak az elmúlt néhány évben lépett át a tudományos-fantasztikus világból a hétköznapi életbe és a köztudatba. Az MI fejlődése jónéhány teológiai és etikai kérdéshez vezet, ennek a könyvnek pedig az a célja, hogy ezekre keresztény válaszokat fogalmazzon meg.
A kötet bemutatja a mesterséges intelligencia történetét az ókortól napjainkig, ismerteti a működési elveit, valamint választ keres az MI által felvetett főbb teológiai kihívásokra: megvizsgálja, miben áll az istenképűség, intelligens-e az MI, illetve körüljárja a tudatosság kérdését is. A kapcsolódó etikai témák áttekintésénél – amelyek az emberi méltóság és az emberi jólét fogalmát értelmezik – a főbb bibliai alapelveket vizsgálva külön kitér arra a kérdésre is, hogy miként alkalmazható az új technológia a keresztény szolgálatban. A könyv végül röviden bemutatja, hogyan adhat választ az evangélium az MI által létrehozott kihívásokra.
Papers by Bálint Békefi
Szolgatárs, 2024
A hívők és a nem hívők, ezen belül is a keresztények és a materialisták közötti vita gyakran aszi... more A hívők és a nem hívők, ezen belül is a keresztények és a materialisták közötti vita gyakran aszimmetrikusnak tűnik. Azt gondolhatjuk, a keresztény tábor azokból áll, akik (elvakultan, reménykedve vagy természetfeletti ajándékként) „hisznek” valamiben, míg a materialisták a józan észre szorítkoznak a világnézetük kialakításában. Innen nézve a materialista álláspontja az „alapértelmezett”, és a hívő vállát nyomja a bizonyítás terhe, ha attól eltér. A cikkemben ezt a látásmódot szeretném megkérdőjelezni a kortárs filozófia néhány eredményének segítségével.
Alvin Plantinga: Tudás és keresztény meggyőződés. Budapest, Casparus Kiadó, 2023
Ajánlók, tartalomjegyzék és fordítói felvezető Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés cí... more Ajánlók, tartalomjegyzék és fordítói felvezető Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés című könyvéhez. Plantinga életpálya és szemlélete; fogalmak és fordításaik; vezérfonal a kötethez. A könyv a kiadó honlapján: https://casparus.hu/termek/tudas-es-kereszteny-meggyozodes/
International Journal for Philosophy of Religion, 2023
This paper develops an internal critique of Graham Oppy’s metaphilosophy of religion – his theori... more This paper develops an internal critique of Graham Oppy’s metaphilosophy of religion – his theories of argumentation, worldview comparison, and epistemic justification. First, it presents Oppy’s views and his main reasons in their favor. Second, it argues that Oppy is committed to two claims – that only truth-conducive reasons can justify philosophical belief and that such justification depends entirely on one’s judgments about the theoretical virtues of comprehensive worldviews – that jointly entail the unacceptable conclusion that philosophical beliefs cannot be justified. Third, it briefly argues that of his two claims, it is his thoroughgoing coherentism that should be rejected.
Vallástudományi Szemle, 2022
English title: “Adam” in Hosea 6:7: In defense of the personal-name interpretation This article ... more English title: “Adam” in Hosea 6:7: In defense of the personal-name interpretation
This article considers the interpretation of kĕʾādām in Hosea 6:7. First, the history of interpretation is surveyed from ancient translations through medieval and Reformation-era interpretations to historical critical perspectives. Second, the interpretation of ʾādām as a place name is considered and rejected because of the obscurity of the town and the lack of any identifiable and relevant events there. Alternative interpretations of the demonstrative šām which do not require ʾādām to be a place name are surveyed. Third, three alternatives to the place name interpretation are considered: ' dust' , 'man' , and ' Adam'. The first is rejected on account of the implausibility of ʿābar meaning 'trample upon'. The second is rejected because it necessitates arbitrary specifications of meaning to save the phrase from triviality. Thus, the personal-name interpretation ' Adam' is preferred. Fourth, and finally, the significance of the personal-name interpretation is considered as it bears on historical criticism, biblical theology, and dogmatics. Concerning historical criticism, the personal-name interpretation counts against compositional theories that render Hosea earlier than Genesis. Concerning biblical theology, it offers modest support to the presence of covenantal beliefs before the theorized emergence of Deuteronomic theology. Concerning dogmatics, it mitigates, at least in part, an objection raised by dispensationalists to covenant theology.
Logos & Episteme, 2023
In a recent article, Bernáth and Tőzsér (2021) defend what they call the Bias Argument, a new ske... more In a recent article, Bernáth and Tőzsér (2021) defend what they call the Bias Argument, a new skeptical argument from expert peer disagreement. They argue that the best contrastive causal explanation for disagreement among leading experts in philosophy is that they adopt their positions in a biased way. But if the leading experts are biased, non-experts either are also biased or only avoid bias through epistemic inferiority. Recognizing this is expected to prompt one to decrease one's confidence in one's philosophical beliefs. This paper argues that some beliefs are immune to a key premise of the Bias Argument. To show this, the paper develops the concepts of self-favoring theories, decisive support, and standing-incommensurable disagreements. A plausible example of a selffavoring theory, dubbed Mere Reformed Protestantism, is sketched. Many disagreements over self-favoring theories and over beliefs decisively supported by self-favoring theories are shown to be standing-incommensurable. It is then argued that when non-experts are in standing-incommensurable disagreements with experts, the standards of assessing expertise are themselves controverted. This result undercuts the move in the Bias Argument from expert bias to nonexpert bias. Finally, a couple reservations about the role of self-favoring theories in philosophy are addressed.
Elpis, 2022
(Magyar absztrakt lejjebb.) Steadfast Christian Belief, Partisan Epistemic Standards, and the ... more (Magyar absztrakt lejjebb.)
Steadfast Christian Belief, Partisan Epistemic Standards, and the Challenges of Disagreement
In this article, I argue that some views, including prominent versions of Christianity, are immune to the problem of disagreement developed in metaphilosophy and social epistemology. I start by formulating two skeptical arguments from disagreement: the conciliationist argument and the bias argument. Then I introduce the notion of partisan epistemic standards and attempt to show that advocates of views including such standards have no reason to accept one premise in each of the two arguments. Finally, I address two objections to steadfastness motivated by partisan epistemic standards: that such steadfastness is unreliable, and that it is vicious.
Cikkemben amellett érvelek, hogy bizonyos nézetek, köztük a kereszténység prominens változatai, immunisak a metafilozófia és a társas ismeretelmélet által tematizált disszenzusvagy nézetkülönbség-problémára. Először megfogalmazok két disszenzusból kiinduló szkeptikus argumentumot – a konciliacionista és a torzításérvet –, majd bevezetem a részrehajló episztemikus mércék fogalmát. Ezek után azt igyekszem megmutatni, hogy a részrehajló episztemikus mércéket tartalmazó nézetek híveinek nincs okuk elfogadni a két érv egyegy premisszáját. Végül megválaszolok két ellenvetést a részrehajló episztemikus mércék által motivált kitartással szemben: hogy az ilyen kitartás megbízhatatlan, illetve erénytelen.
Vigilia, 2022
Válasz Bernáth László Swinburne-kritikájára ("Az egyszerűség: túl egyszerű és túl bonyolult. Swin... more Válasz Bernáth László Swinburne-kritikájára ("Az egyszerűség: túl egyszerű és túl bonyolult. Swinburne vallásfilozófiájának tanulságai az egyszerűségről mint vallásfilozófiai vezérfonálról" Vigilia 2022/2:152-156).
Philosophia Reformata, 2022
Available on PhilPapers: https://philpapers.org/rec/BKEKAT Cornelius Van Til and Alvin Plantinga... more Available on PhilPapers: https://philpapers.org/rec/BKEKAT
Cornelius Van Til and Alvin Plantinga represent two strands of American Protestant philosophical thought influenced by Dutch Neo-Calvinism. This paper compares and synthetizes their models of knowledge in non-Christians given the noetic effects of sin and non-Christian worldview commitments. The paper argues that Van Til’s distinction between the partial realization of the antithesis in practice and its absolute nature in principle correlates with Plantinga’s insistence on prima facie warranted common sense beliefs and their ultimate defeasibility given certain metaphysical commitments. Van Til endorsed more radical claims than Plantinga on epistemic defeat in nonChristian worldviews, the status of the sensus divinitatis , and conceptual accuracy in knowledge of the world. Finally an approach to the use of evidence in apologetics is developed based on this proposed synthesis. This approach seeks to make more place for evidence than is generally recognized in Van Tilianism while remaining consistent with the founder’s principles.
Szolgatárs, 2020
English title: Adam and Eve in the Bible and in science
Sárospataki Füzetek, 2019
English title: The Geographical Background of Isaiah 40–55 Abstract: By the end of the 20th cent... more English title: The Geographical Background of Isaiah 40–55
Abstract: By the end of the 20th century, the overwhelming majority of scholars had come to believe that the prophet Deutero-Isaiah, hypothetical author of the majority of Isaiah 40–55, lived and prophesied in Babylon. In this article it is argued, in agreement with some recent studies, that Judah serves as a more probable provenance for these chapters. Initially, some arguments for a presumption of compositional unity are presented. Subsequently, the arguments for a Babylonian and a Judean location are evaluated. It is found that arguments for a Babylonian provenance often rely on implausible interpretations, assumptions about a Judean prophet’s lack of knowledge about Babylon, unjustified inferences, or a presupposition of the exilic date of the prophecies. In contrast, arguments for a Judean provenance, as formulated primarily by Sherwin and Tiemeyer, successfully point out that various prophecies originate from what was presumed to become the center of a return from the exile; refer to Babylon as a distant location; presuppose geographical and botanical features more characteristic of Judah than of Babylon; and address Jacob/Israel and Sion/Jerusalem as present physical entities.
Evangéliumi Fókusz, 2019
English title: Historical references in Isaiah 40–55 // Ézsaiás könyve 40–55. fejezetei keletkezé... more English title: Historical references in Isaiah 40–55
//
Ézsaiás könyve 40–55. fejezetei keletkezési idejének meghatározásában döntő szerepet játszanak a történelmi utalások, amelyek a legelterjedtebb nézet szerint felfedik, hogy a próféciák a babiloni fogság végén születtek. Ez a tanulmány ismerteti a történeti háttér kapcsán mind a bevett késő-exilikus értelmezést, mind annak posztexilikus és preexilikus alternatíváit. Legnagyobb részét a preexilikus értelmezés melletti érvek bemutatása és az azzal szemben felhozható kritikák megválaszolása teszi ki. Ennek jelentősége, hogy ha valószínűsíthető, hogy Ézsaiás 40–55 keletkezésének hátterében a Kr. e. 701-re datálható asszír krízis időszaka áll, az kétségbe vonja Ézsaiás könyve történeti kritikájának egyik alappillérét.
TheoLogica, 2018
In this paper I introduce the transcendental argument for Christian theism in the context of Refo... more In this paper I introduce the transcendental argument for Christian theism in the context of Reformed theologian and philosopher Cornelius Van Til’s thought. I then present the critique proffered by Barry Stroud against ambitious transcendental arguments, and survey various formulations of transcendental arguments in the literature, seeking how the objection bears upon them. I argue that Adrian Bardon’s (2005) interpretation is the most helpful in understanding the Stroudian objection. From this interpretation, two types of possible rebuttals are deduced. Proceeding to survey the responses offered by Van Tillians to this objection in the recent literature, I discern two general strategies pursued in these responses, which map onto the previously deduced types of rebuttals: the Biblical justification strategy and the objection-undermining strategy. I argue that all the specific attempts to answer Stroud which I examine here (those of Butler, Bosserman, and Fluhrer) are inadequate and that these two strategies, in general, face serious problems. I conclude with considering the options before the proponent of the transcendental argument for Christian theism and with offering a new objection to the argument, which focuses on its inconsistency with the implications of Christian theism itself.
Online articles by Bálint Békefi
evangelikalcsoport.hu, Dec 3, 2017
Book Reviews by Bálint Békefi
Evangéliumi Fókusz, 2022
Elijah Hixson és Peter J. Gurry (szerk.): Myths and mistakes in New Testament textual criticism. ... more Elijah Hixson és Peter J. Gurry (szerk.): Myths and mistakes in New Testament textual criticism. IVP Academic, 2019.
Conference Presentations by Bálint Békefi
A tudat aspektusai, 2022
English title: Does the Christian doctrine of the intermediate state imply substance dualism?
Noha évezredek óta gondolkoznak rajta és évtizedek óta fejlesztik, a mesterséges intelligencia (M... more Noha évezredek óta gondolkoznak rajta és évtizedek óta fejlesztik, a mesterséges intelligencia (MI) csak az elmúlt néhány évben lépett át a tudományos-fantasztikus világból a hétköznapi életbe és a köztudatba. Az MI fejlődése jónéhány teológiai és etikai kérdéshez vezet, ennek a könyvnek pedig az a célja, hogy ezekre keresztény válaszokat fogalmazzon meg.
A kötet bemutatja a mesterséges intelligencia történetét az ókortól napjainkig, ismerteti a működési elveit, valamint választ keres az MI által felvetett főbb teológiai kihívásokra: megvizsgálja, miben áll az istenképűség, intelligens-e az MI, illetve körüljárja a tudatosság kérdését is. A kapcsolódó etikai témák áttekintésénél – amelyek az emberi méltóság és az emberi jólét fogalmát értelmezik – a főbb bibliai alapelveket vizsgálva külön kitér arra a kérdésre is, hogy miként alkalmazható az új technológia a keresztény szolgálatban. A könyv végül röviden bemutatja, hogyan adhat választ az evangélium az MI által létrehozott kihívásokra.
Szolgatárs, 2024
A hívők és a nem hívők, ezen belül is a keresztények és a materialisták közötti vita gyakran aszi... more A hívők és a nem hívők, ezen belül is a keresztények és a materialisták közötti vita gyakran aszimmetrikusnak tűnik. Azt gondolhatjuk, a keresztény tábor azokból áll, akik (elvakultan, reménykedve vagy természetfeletti ajándékként) „hisznek” valamiben, míg a materialisták a józan észre szorítkoznak a világnézetük kialakításában. Innen nézve a materialista álláspontja az „alapértelmezett”, és a hívő vállát nyomja a bizonyítás terhe, ha attól eltér. A cikkemben ezt a látásmódot szeretném megkérdőjelezni a kortárs filozófia néhány eredményének segítségével.
Alvin Plantinga: Tudás és keresztény meggyőződés. Budapest, Casparus Kiadó, 2023
Ajánlók, tartalomjegyzék és fordítói felvezető Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés cí... more Ajánlók, tartalomjegyzék és fordítói felvezető Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés című könyvéhez. Plantinga életpálya és szemlélete; fogalmak és fordításaik; vezérfonal a kötethez. A könyv a kiadó honlapján: https://casparus.hu/termek/tudas-es-kereszteny-meggyozodes/
International Journal for Philosophy of Religion, 2023
This paper develops an internal critique of Graham Oppy’s metaphilosophy of religion – his theori... more This paper develops an internal critique of Graham Oppy’s metaphilosophy of religion – his theories of argumentation, worldview comparison, and epistemic justification. First, it presents Oppy’s views and his main reasons in their favor. Second, it argues that Oppy is committed to two claims – that only truth-conducive reasons can justify philosophical belief and that such justification depends entirely on one’s judgments about the theoretical virtues of comprehensive worldviews – that jointly entail the unacceptable conclusion that philosophical beliefs cannot be justified. Third, it briefly argues that of his two claims, it is his thoroughgoing coherentism that should be rejected.
Vallástudományi Szemle, 2022
English title: “Adam” in Hosea 6:7: In defense of the personal-name interpretation This article ... more English title: “Adam” in Hosea 6:7: In defense of the personal-name interpretation
This article considers the interpretation of kĕʾādām in Hosea 6:7. First, the history of interpretation is surveyed from ancient translations through medieval and Reformation-era interpretations to historical critical perspectives. Second, the interpretation of ʾādām as a place name is considered and rejected because of the obscurity of the town and the lack of any identifiable and relevant events there. Alternative interpretations of the demonstrative šām which do not require ʾādām to be a place name are surveyed. Third, three alternatives to the place name interpretation are considered: ' dust' , 'man' , and ' Adam'. The first is rejected on account of the implausibility of ʿābar meaning 'trample upon'. The second is rejected because it necessitates arbitrary specifications of meaning to save the phrase from triviality. Thus, the personal-name interpretation ' Adam' is preferred. Fourth, and finally, the significance of the personal-name interpretation is considered as it bears on historical criticism, biblical theology, and dogmatics. Concerning historical criticism, the personal-name interpretation counts against compositional theories that render Hosea earlier than Genesis. Concerning biblical theology, it offers modest support to the presence of covenantal beliefs before the theorized emergence of Deuteronomic theology. Concerning dogmatics, it mitigates, at least in part, an objection raised by dispensationalists to covenant theology.
Logos & Episteme, 2023
In a recent article, Bernáth and Tőzsér (2021) defend what they call the Bias Argument, a new ske... more In a recent article, Bernáth and Tőzsér (2021) defend what they call the Bias Argument, a new skeptical argument from expert peer disagreement. They argue that the best contrastive causal explanation for disagreement among leading experts in philosophy is that they adopt their positions in a biased way. But if the leading experts are biased, non-experts either are also biased or only avoid bias through epistemic inferiority. Recognizing this is expected to prompt one to decrease one's confidence in one's philosophical beliefs. This paper argues that some beliefs are immune to a key premise of the Bias Argument. To show this, the paper develops the concepts of self-favoring theories, decisive support, and standing-incommensurable disagreements. A plausible example of a selffavoring theory, dubbed Mere Reformed Protestantism, is sketched. Many disagreements over self-favoring theories and over beliefs decisively supported by self-favoring theories are shown to be standing-incommensurable. It is then argued that when non-experts are in standing-incommensurable disagreements with experts, the standards of assessing expertise are themselves controverted. This result undercuts the move in the Bias Argument from expert bias to nonexpert bias. Finally, a couple reservations about the role of self-favoring theories in philosophy are addressed.
Elpis, 2022
(Magyar absztrakt lejjebb.) Steadfast Christian Belief, Partisan Epistemic Standards, and the ... more (Magyar absztrakt lejjebb.)
Steadfast Christian Belief, Partisan Epistemic Standards, and the Challenges of Disagreement
In this article, I argue that some views, including prominent versions of Christianity, are immune to the problem of disagreement developed in metaphilosophy and social epistemology. I start by formulating two skeptical arguments from disagreement: the conciliationist argument and the bias argument. Then I introduce the notion of partisan epistemic standards and attempt to show that advocates of views including such standards have no reason to accept one premise in each of the two arguments. Finally, I address two objections to steadfastness motivated by partisan epistemic standards: that such steadfastness is unreliable, and that it is vicious.
Cikkemben amellett érvelek, hogy bizonyos nézetek, köztük a kereszténység prominens változatai, immunisak a metafilozófia és a társas ismeretelmélet által tematizált disszenzusvagy nézetkülönbség-problémára. Először megfogalmazok két disszenzusból kiinduló szkeptikus argumentumot – a konciliacionista és a torzításérvet –, majd bevezetem a részrehajló episztemikus mércék fogalmát. Ezek után azt igyekszem megmutatni, hogy a részrehajló episztemikus mércéket tartalmazó nézetek híveinek nincs okuk elfogadni a két érv egyegy premisszáját. Végül megválaszolok két ellenvetést a részrehajló episztemikus mércék által motivált kitartással szemben: hogy az ilyen kitartás megbízhatatlan, illetve erénytelen.
Vigilia, 2022
Válasz Bernáth László Swinburne-kritikájára ("Az egyszerűség: túl egyszerű és túl bonyolult. Swin... more Válasz Bernáth László Swinburne-kritikájára ("Az egyszerűség: túl egyszerű és túl bonyolult. Swinburne vallásfilozófiájának tanulságai az egyszerűségről mint vallásfilozófiai vezérfonálról" Vigilia 2022/2:152-156).
Philosophia Reformata, 2022
Available on PhilPapers: https://philpapers.org/rec/BKEKAT Cornelius Van Til and Alvin Plantinga... more Available on PhilPapers: https://philpapers.org/rec/BKEKAT
Cornelius Van Til and Alvin Plantinga represent two strands of American Protestant philosophical thought influenced by Dutch Neo-Calvinism. This paper compares and synthetizes their models of knowledge in non-Christians given the noetic effects of sin and non-Christian worldview commitments. The paper argues that Van Til’s distinction between the partial realization of the antithesis in practice and its absolute nature in principle correlates with Plantinga’s insistence on prima facie warranted common sense beliefs and their ultimate defeasibility given certain metaphysical commitments. Van Til endorsed more radical claims than Plantinga on epistemic defeat in nonChristian worldviews, the status of the sensus divinitatis , and conceptual accuracy in knowledge of the world. Finally an approach to the use of evidence in apologetics is developed based on this proposed synthesis. This approach seeks to make more place for evidence than is generally recognized in Van Tilianism while remaining consistent with the founder’s principles.
Szolgatárs, 2020
English title: Adam and Eve in the Bible and in science
Sárospataki Füzetek, 2019
English title: The Geographical Background of Isaiah 40–55 Abstract: By the end of the 20th cent... more English title: The Geographical Background of Isaiah 40–55
Abstract: By the end of the 20th century, the overwhelming majority of scholars had come to believe that the prophet Deutero-Isaiah, hypothetical author of the majority of Isaiah 40–55, lived and prophesied in Babylon. In this article it is argued, in agreement with some recent studies, that Judah serves as a more probable provenance for these chapters. Initially, some arguments for a presumption of compositional unity are presented. Subsequently, the arguments for a Babylonian and a Judean location are evaluated. It is found that arguments for a Babylonian provenance often rely on implausible interpretations, assumptions about a Judean prophet’s lack of knowledge about Babylon, unjustified inferences, or a presupposition of the exilic date of the prophecies. In contrast, arguments for a Judean provenance, as formulated primarily by Sherwin and Tiemeyer, successfully point out that various prophecies originate from what was presumed to become the center of a return from the exile; refer to Babylon as a distant location; presuppose geographical and botanical features more characteristic of Judah than of Babylon; and address Jacob/Israel and Sion/Jerusalem as present physical entities.
Evangéliumi Fókusz, 2019
English title: Historical references in Isaiah 40–55 // Ézsaiás könyve 40–55. fejezetei keletkezé... more English title: Historical references in Isaiah 40–55
//
Ézsaiás könyve 40–55. fejezetei keletkezési idejének meghatározásában döntő szerepet játszanak a történelmi utalások, amelyek a legelterjedtebb nézet szerint felfedik, hogy a próféciák a babiloni fogság végén születtek. Ez a tanulmány ismerteti a történeti háttér kapcsán mind a bevett késő-exilikus értelmezést, mind annak posztexilikus és preexilikus alternatíváit. Legnagyobb részét a preexilikus értelmezés melletti érvek bemutatása és az azzal szemben felhozható kritikák megválaszolása teszi ki. Ennek jelentősége, hogy ha valószínűsíthető, hogy Ézsaiás 40–55 keletkezésének hátterében a Kr. e. 701-re datálható asszír krízis időszaka áll, az kétségbe vonja Ézsaiás könyve történeti kritikájának egyik alappillérét.
TheoLogica, 2018
In this paper I introduce the transcendental argument for Christian theism in the context of Refo... more In this paper I introduce the transcendental argument for Christian theism in the context of Reformed theologian and philosopher Cornelius Van Til’s thought. I then present the critique proffered by Barry Stroud against ambitious transcendental arguments, and survey various formulations of transcendental arguments in the literature, seeking how the objection bears upon them. I argue that Adrian Bardon’s (2005) interpretation is the most helpful in understanding the Stroudian objection. From this interpretation, two types of possible rebuttals are deduced. Proceeding to survey the responses offered by Van Tillians to this objection in the recent literature, I discern two general strategies pursued in these responses, which map onto the previously deduced types of rebuttals: the Biblical justification strategy and the objection-undermining strategy. I argue that all the specific attempts to answer Stroud which I examine here (those of Butler, Bosserman, and Fluhrer) are inadequate and that these two strategies, in general, face serious problems. I conclude with considering the options before the proponent of the transcendental argument for Christian theism and with offering a new objection to the argument, which focuses on its inconsistency with the implications of Christian theism itself.
evangelikalcsoport.hu, Dec 3, 2017
Evangéliumi Fókusz, 2022
Elijah Hixson és Peter J. Gurry (szerk.): Myths and mistakes in New Testament textual criticism. ... more Elijah Hixson és Peter J. Gurry (szerk.): Myths and mistakes in New Testament textual criticism. IVP Academic, 2019.
A tudat aspektusai, 2022
English title: Does the Christian doctrine of the intermediate state imply substance dualism?
Tyndale Fellowship Conference, Philosophy of Religion Study Group, 2021
Evangéliumi Fórum, 2018
Az előadás megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=Ff6dAfTt1HU /// English title: The ... more Az előadás megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=Ff6dAfTt1HU
///
English title: The composition of Isaiah in evangelical perspective
III. Teológusok párbeszédben konferencia, 2017
English title: Contemporary Trinity theories
English title: The Reformed critique of classical apologetics // A feltöltött dokumentum az elh... more English title: The Reformed critique of classical apologetics
//
A feltöltött dokumentum az elhangzott előadás vázlata.
There has been in conservative scholarship an interest, recently increasing in momentum, to seek ... more There has been in conservative scholarship an interest, recently increasing in momentum, to seek to identify pre-exilic events (sometime between 705–680 BC) as the primary setting of Isaiah 40–66. This bibliography aims to support this trend by providing a comprehensive list of works developing such approaches from the 20th century onward.