Bernadett Jani | Eötvös Loránd University Budapest (original) (raw)

Papers by Bernadett Jani

Anyanyelv-pedagógia, 2020

Jani-Demetriou, B., Lévai-Kerekes, E. (2023). Possible ways of translanguaging at the school's micro-level. The aftermath of a translanguaging project of introducing non-standardised ways of speaking to school for Roma bilingual children. Podstawy Edukacji. Equal opportunities for all or fair cha..., 2024

The present study encounters the long-term process of a linguistic ethnographic research.The rese... more The present study encounters the long-term process of a linguistic ethnographic research.The research, initiated in 2016, developed an educational approach in the school based on a translanguaging stance through multiple sub-projects and a three-year Erasmus+ Strategic Partnership Program.The applied translanguaging approach involved the Roma children’s home ways of speaking into the children’s learning. Translanguaging was first introduced at the macro level of the school with the cooperation of the school’s management, participant researchers, teachers, parents, teacher trainees and university students.The Erasmus program terminated in 2021. This study discusses the difficulties and challenges faced by teachers when implementing translanguaging at the micro level, after macro-level planning and strategy have concluded.

De Gruyter eBooks, Jun 5, 2023

Translanguaging education brings home language practices into the classroom. These school practic... more Translanguaging education brings home language practices into the classroom. These school practices become more heterogeneous and stratified not only because of the transposition of home practices into a new context, but also because both home and school practices are in themselves heterogeneous and stratified. In this complex web of different semiotic resources, practices and ideologies, teachers, pupils, and their supportive parents make social meaning through constantly reflecting on their own and others' situation in the world. This reflection is linked to sociolinguistic practices that focus on the representation of one's own and others' languages, styles or voices to which speakers want to draw each other's attention. In this chapter, we introduce the notions of stylisation, individual and social voice, and crossing ethnic boundaries through the analysis of three classroom videos, in order to argue for their strategic potential in translanguaging teaching practices. In the first video, children stylise, i.e., imitate adult speech in a literacy lesson applying drama pedagogy. The second video demonstrates how parents' individual and social voices may bring social issues into the school and how these are reflected by teachers and learners. Through an analysis of teachers' translanguaging communication in the third video, we demonstrate the potential of crossing ethnic boundaries as a translanguaging way of building strengthened cooperation between teachers and learners. 16.1 Stylisation of Romani adult speech in school Stylisation, according to Rampton (2014: 276), is a reflexive communicative activity in which speakers represent voices, dialects or languages and stylesoften exaggeratedthat do not belong to their habitual linguistic practices. Apart from the ironic and parodistic nature of stylisation (where irony and parody are produced by exaggerating certain ways and elements of speech), stylisation is a potential way of discovering differences, similarities, and relations between the stylising party and the stylised one. As Jaspers and Van Hoof point out, when speakers stylise, they "interrupt the routine and turn others into spectators of a brief performance" (2018: 110). Stylisation does not come out of the blue; it reflects the styliser's interpretation of the given situation and its wider contexts. It is precisely this reflexivity of stylisation that becomes significant in institutional settings where new sociolinguistic Open Access.

A tanulmány Ciprus bevándorlási és menekültügyi helyzetét mutatja be, külön kitérve a bevándorló ... more A tanulmány Ciprus bevándorlási és menekültügyi helyzetét mutatja be, külön kitérve a bevándorló
hátterű és/vagy menekült státusszal rendelkező kiskorúak iskolai integrációjára. Ciprus a Földközitengeren Európa, Ázsia és Afrika között helyezkedik el, így a nyugati migrációs útvonal egyik első
állomásaként nagy számban érkeznek menekültek a szigetre. A ciprusi hatóságok a nagy számú
menekültek segítésére számos programot indítottak, illetve folyamatosan keresnek példákat
jógyakorlatokról más országokban is, hogy adaptálhassák azokat a ciprusi helyzetre. A ciprusi
állami oktatás sajátossága, hogy görög egynyelvű ugyan, de az oktatás nyelve nem a Cipruson
beszélt görög, hanem a görögországi újgörög, amely a görög nyelv sztenderd változata, és számos
tényező alapján eltér a ciprusi görögtől. Ezért a ciprusi hatóságok az iskolai integráláshoz általánosan
nyújtott segítségként főként a nyelvi fejlesztést célozzák. Ez az eljárás azonban nem ad teljeskörű
segítséget a tanulók beilleszkedéséhez. A DRASE program népszerűsége abban rejlik, hogy túllép a
nyelvi fejlesztésen, és más jellegű segítséget is nyújt a rászoruló tanulóknak és családjaiknak.
Kulcsszavak: migráció, menekült gyermekek, iskolai integráció, Ciprus, ciprusi görög

The integration of children with a migrant background in Cyprus

The study presents the refugee situation in Cyprus, with a specific focus on the school integration of
children with immigrant backgrounds and/or refugee status. Cyprus is situated in the Mediterranean
Sea between Europe, Asia, and Africa, serving as one of the initial destinations for refugees along
the Western migration route. Cypriot authorities have initiated numerous programs to assist the
large number of refugees and continually seek examples of best practices from other countries to
adapt to the situation in Cyprus. An interesting aspect of the Cypriot state education system is
that it is predominantly Greek-monolingual, using the standard version of Modern Greek spoken
in Greece, which differs from Cypriot Greek with regard to various linguistic factors. Therefore,
Cypriot authorities primarily aim at language development as general support for school integration.
However, this approach does not provide comprehensive assistance for the students’ integration. The
popularity of the DRASE program lies in its ability to go beyond language development and offer
different types of support to students in need and their families.
Keywords: migration, refugee children, school integration, Cyprus, Cypriot Greek

Involving speakers in research on their linguistic practices has been at the core of sociolinguis... more Involving speakers in research on their linguistic practices has been at the core of sociolinguistics since the inception of the field. In contrast to social sciences, however, sociolinguists have rarely addressed the issues surrounding the participation of those involved and engaged in the research process. This paper aims at reviewing the state of the art and outlining critical dimensions and aspects with relation to participation. We explore previous studies and study designs with the help of the following questions: Who has been involved? How and with what impact have stakeholders participated in different strands of sociolinguistic research? Current developments are presented and reviewed with particular reference to language expertise of those outside academia, as manifested in everyday talk about language, and the link between the production of this knowledge and social inequalities. We point out that the interconnectedness of everyday language expertise

Freeside Europe Online Academic Journal, 2020

Bilingual educational programmes in recent years received criticism from translanguaging or super... more Bilingual educational programmes in recent years received criticism from translanguaging or superdiversity scholars. These programmes follow either the subtractive or the additive models of bilingual education (García 2009), in both of which the languages are considered as separate systems. This distinction is considered as “inadequate to describe linguistic diversity” (García 2009: 142) and masks the real diversity of difference by focusing only on languages. Thinking in terms of plurilingualism and multiculturalism “might contribute to a continuation of thinking in terms of us-versus-them, essentializing cultural or ethnic differences” (Geldof 2018: 45). The present study argues that a critical ethnographic sociolinguistic approach provides a more relevant analysis of children’s language practices. From this critical perspective, speaking is highlighted instead of languages and considered as action in which the linguistic resources carry social meaning (Blommaert–Rampton 2011). Th...

Jani-Demetriou Bernadett 2021. Kategóriák és társas jelentések: roma diákok beszédmódjainak elemzése a heteroglosszia-elmélet alapján. Anyanyelv-pedagógiai folyóirat, 2021

Kategóriák és társas jelentések: roma diákok beszédmódjainak elemzése a heteroglosszia-elmélet al... more Kategóriák és társas jelentések: roma diákok beszédmódjainak elemzése a heteroglosszia-elmélet alapján A tanulmány magukat kétnyelvű romaként meghatározó gyerekek beszédmódjait vizsgálja. Az elemzés alapját a heteroglosszia (Bahtyin 1986) elmélete adja, amely a beszélői perspektívát érvényesíti. Jelen elemzés arra fókuszál, hogy a gyerekek kétnyelvűsége milyen tanári nyelvi ideológiák mentén értékelődik, a társas közeg hogyan alakítja a (többnyelvű) megszólalásokat, illetve a beszélők nyelvi erőforrásai milyen társas jelentéseket indexálnak. A hangok elemzésével megismerhetővé válnak az egyének kulturálisan meghatározott, az interakciókban megjelenített identitásai. Az adatgyűjtés megfigyeléssel és tanári interjúk készítésével a tanár-diák interakciókban jelentkező feszültségekre (Hong et al. 2017) koncentrálódott. Az interakcióban megjelenő feszültségek indikálják a közösségben létező nyelvi ideológiákat, amelyek alakulása a gyerekek tanulására is hatással van; az, ahogy a tanárok látják őket, befolyásolja a pedagógiai eszközök kiválasztását a gyerekek tanulásának támogatására. Bevezetés A tanulmányban bemutatandó kutatás helyszíne egy kisváros általános iskolája, amelybe a kisvárosban élő, romának tekintett gyerekek is járnak. A kutatás a nyelvi hátrány kétdimenziós koncepciójától elszakadva a heteroglosszia elméleti keretei között elemzi a roma gyerekek iskolai beszédmódjait. A bahtyini heteroglosszia (Bahtyin 1986) elmélete olyan elemzési lehetőséget kínál, amely a vizsgált közösség perspektíváját is érvényesítve értelmezi a gyerekek beszédmódjait. Ezekre nem eleve hiányos, a normától elmaradó megszólalásként tekint, hanem az iskolai nexusok komplex hálózatának elemzését elvégezve értékeli a társas térben betöltött funkcióit. A tanulmány az iskolába járó roma gyerekeknek egy bizonyos csoportjára fókuszál, és az elemzésnél azt hangsúlyozza, hogy a tanárok mit gondolnak erről a csoportról, vélekedéseik hogyan befolyásolják őket a gyerekekkel való munkában. Ez azért fontos, mert a tanítás folyamatának megtervezésénél a tanárok saját vélekedései nagyban hozzájárulnak ahhoz, ahogyan az általuk megfelelőnek vélt oktatási módszereket kiválasztják. A magukat romának valló diákok három csoportba oszthatók az iskolában: többségük romungrónak vallja magát, és a nyugati városrészen lakik, de a tanulók egy kisebb hányada oláhcigányként határozza meg magát, beszédmódjaikban pedig magyar és romani nyelvi források egyaránt megjelennek. Ők két szegregátumban laknak: az egyik a város keleti szélén helyezkedik el, a másik a városon kívül, attól kb. 8 kilométerre található. Jelen kutatás e külső településrészen élő, magukat kétnyelvűként meghatározó diákok iskolai státuszára és beszédmódjaira koncentrál, ezeket a nyelvészeti etnográfia módszereivel (Heller et al. 2018) vizsgálja. Arra is figyel, hogy a gyerekek kétnyelvűsége milyen tanári nyelvi ideológiák mentén értékelődik az iskolában. A kutatás a beszélést olyan aktív cselekvésként értelmezi, amelynek során a beszélők által megjelenített nyelvi források társas jelentést hordoznak (Blommaert-Rampton 2011). Ezen társas jelentések alapján a beszélők a különböző jelentéseket hordozó nyelvi források megválasztásával maguk is alakítják azt a módot, ahogyan részt kívánnak venni az interakcióban, azaz a másik félhez viszonyulva pozicionálják magukat (Gal 2018 [2016]). A heteroglosszia elméletének egyik fő fogalma a hang, amely kulturálisan és történelmileg meghatározott nyelvi gyakorlatot jelent, egy, az interakcióban létrejövő kategóriát, amelyet a beszélők személye, a kommunikációs helyzet és a hatalmi viszonyok eloszlása is meghatároz (Weidman 2014). Az interakcióban megjelenített hang tehát a beszélő személyéhez kötődik, illetve az egyén által megjelenített nyelvi források különböző társas jelentéseit indexikáló kategória is, amely a kollektíven felismerhető kulturális és szociopolitikai jelentései alapján elemezhető egységet jelent (uo.). Az interakcióban megjelenő hangok elemzése lehetővé teszi az egyén kulturálisan és szociopolitikailag meghatározott, az egyes interakciókban megjelenített identitásának a megismerését.

Jani-Demetriou, Bernadett 2020. Az iskolai eredményesség nyelvi tényezői és a heteroglosszia. In: Heltai - Oszkó (szerk.): Nyelvi repertoárok a Kárpát -medencében és azon kívül. Budapest: Nyelvtudományi Intézet. 490-503., 2020

1. Bevezetés Azok a diákok, akik nem vagy nem úgy beszélik a tanítás során használt nyelvet, ahog... more 1. Bevezetés Azok a diákok, akik nem vagy nem úgy beszélik a tanítás során használt nyelvet, ahogy várják tőlük az iskolában, a többi diákhoz képest nehezebb helyzetbe kerülnek. Nemcsak a teszteken nem tudnak optimális szintet elérni, de nem értik teljes mértékben azt sem, amit a pedagógus mond az órán vagy ami a tan-könyvbe van írva, ezért nehezebben tudják a tananyagot megtanulni. Az észak-amerikai angol nyelvű szakirodalom egyik ága language gapként (nyelvi hiány) vagy word gap-ként (szókészleti hiány) beszél arról a jelenségről, amikor a gyerekek nyelve eltér az iskolaitól, és amely gyakran kétnyelvűségi vagy hátrányos szociális helyzethez kapcsolódik (Hart-Risley 1995). Számos esetben pedig együtt jár az etnikai kisebbségi helyzet és a többséghez képest gyengébb szociális státusz (Avineri-Johnson 2015). Magyarországon a nem kiteljesedett magyar nyelvi kompetenciájú és/vagy alacsony szocioökonómiai státuszú gyerekekre is jellemzőek ezek az iskolai nehézségek. Mivel a language gap nyelvi szocializációhoz kötött, és a gyerekek az iskolaihoz képest eltérőként jellemzett, ezért negatívan értékelt beszédmódjait jelölő fogalom, párhuzamba állítható a magyar "nyelvi hátrány" fogalmával. A nyelvi hátrányt jelen dolgozatban olyan nyelvi eltérésként értelmezem, mely külső okokra vezethető vissza, például társadalmi-kulturális, szocializációs, ideológiai vagy gazdasági okok (Bartha 2002). A nyelvi hátránnyal foglalkozó tanulmányokban rendszerint kétnyelvűségi, nyelvjárási, illetve hátrányos szociális helyzethez kötik az iskolában elvárthoz képest más nyelvi kompetenciák kialakulását. Mind a szociolingvisztikai, mind a pedagógiai szakirodalom sokat foglalkozik a roma gyerekek iskolai nehézségeivel, a problémákat nyelvi vagy pedagógiai szempontok szerint megközelítve (például Kontra 2010, Bartha 2015, Torgyik-Karlovitz 2006, illetve Nahalka-Torgyik 2004).. Ezekben a megközelítésekben közös, hogy a diszkrét egységekként értelmezett nyelveket és változatokat feltételeznek és azokat a sztenderdhez viszonyítják, tehát a gyerekek nyelvi mássága az iskolá-ban normaként megjelenő nyelvhasználathoz képest negatívumként értékelődik (l. Laihonen e kötetben). Ezáltal egy olyan kétpólusú rendszer jön létre, ahol a

Jani-Demetriou 2021. Roma gyerekek nyelvi gyakorlatai az iskolában - egy nyelvészeti etnográfiai kutatás körvonalai. In: (Hrenek - Jani-Demetriou - Korompay - Pomázi (szerk.): Nyelvi rendszer, diskurzus, oktatás. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/51769, 2021

Absztrakt Jelen tanulmány egy a heteroglosszia elméleti keretében végzett doktori kutatás módszer... more Absztrakt Jelen tanulmány egy a heteroglosszia elméleti keretében végzett doktori kutatás módszertani alapjait részletezi. A kutatás roma gyerekek iskolai nyelvi gyakorlatait vizsgálja úgy, hogy az elemzéshez iskolában létrejött émikus kategóriákat veszi alapul. A kutatás célja az iskolába járó roma gyerekek beszédmódjainak és az azokhoz kapcsolódó társas jelentéseknek a megismerése. A heteroglosszia elméletének segítségével a beszélést több dimenzió mentén, a társas folyamatokra reflektáló és azokat alakító dinamikus cselekvésként értelmezem. Az interakciókban megjelenő társas jelentések feszültséget okoznak a beszédpartnerek között, ezáltal a társas jelentésekhez kötődő viszonyulások, ideológiák vizsgálhatóvá válnak. A feszültség az interakcióban a beszélők között jön létre, különböző nézeteik, ideológiáik, attitűdjeik szembenállásából fakad, ezzel befolyásolja a kommunikáció menetét. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a feszültség vizsgálatát célzó, a heteroglosszia elméletén alapuló jelen kutatáshoz nyelvészeti etnográfiai módszerek jelentik az adatgyűjtés lehetséges módját, mert az egyéni perspektíva megismerését célozzák és mert a beszélést kontextusában ábrázolják. A dolgozat felvázolja, hogy a nyelvészeti etnográfiára ható elméletek hogyan határozzák meg a beszéd vizsgálatának irányát, mely jó alapot nyújt a heteroglosszia elméleti keretében megfogalmazott feszültség elemzéséhez. 1. Bevezetés Kutatásom, melyhez ez a dolgozat kapcsolódik, iskolai környezetben vizsgálja a különböző csoportok közötti nyelvi diskurzusokat. A gyerekek beszédmódjai az iskolába kerülve az iskola nyelvi normái alapján értékelődnek. E szerint a tanárok általában egy egyetemes normához viszonyítva jellemzik a gyerekek beszédét, melynek eredményeként az egyetemes normától eltérő beszédmódok elmaradottnak, kevesebbnek értékelődnek. Kutatásom célja olyan szempontból megismerni és megragadni diákok nyelvi gyakorlatait az iskolában, mely nem kizárólag egy egyetemesnek gondolt normához képest kialakított értékelést jelent, hanem a közösségben létező szempontok, értékek és ideológiák figyelembe vételével történik. A nézőpont megváltoztatásával megismerhetővé válik, hogy a beszélői perspektívák közötti különbségek milyen feszültségekkel járnak az intézményi (tantermi) interakciók során. Az interakciós helyzeteket jelen kutatásban úgy értelmezem, hogy azokban a résztvevők beszédmódjai valamilyen viszonyba kerülnek egymással. Az így létrejövő viszonyok mindig kölcsönhatással járnak, melyek az egyes beszélőkben, illetve beszélők között feszültséget vagy akár konfliktust okozhatnak. Jelen dolgozat a módszertani kérdésekre összpontosít. A kutatás elméleti hátterével bővebben két másik tanulmányom foglalkozik. (A nyelvi hátrány koncepciójának elemzése és egy alternatív vizsgálati lehetőség bemutatása: Jani-Demetriou 2020a; a kétnyelvűségnek a heteroglosszia elmélete szerinti értelmezése: Jani-Demetriou 2020b.) A kutatáshoz az adatgyűjtés nyelvészeti etnográfiai módszerekkel, főként terepmunkán végzett résztvevői megfigyeléssel, tanórai hospitálásokkal és tanárok reflexióira fókuszáló interjúkkal történt. A beszédet időben és térben meghatározott, kontextushoz kötött és a diskurzus résztvevői által közösen létrehozott cselekvésként értelmezem. E szerint a megközelítés szerint a jelentésalkotás a beszélés komplex terében jön létre, ami a fenti paraméterek közötti erők (az egységesítés, sztenderdizálás felé irányuló és az ezzel ellentétes, az egyéni különbségeket, a kreativitást hangsúlyozó erők) működésének dinamikája mentén folyamatosan alakul. Ebből következően alapvetésnek tekintem, hogy a beszélők a közöttük kialakuló viszonyoknak maguk is alakítói, vagyis egy adott csoport a maga által kialakított viszonyok és kategóriák mentén értelmezi a tagjait (beszélőit). Ezen jelenségkör megismerését célozza az e dolgozat keretein belül bemutatott nyelvészeti etnográfiai módszereket alkalmazó vizsgálat.

Bár a transzlingválás a kortárs szociolingvisztika egyik meghatározó koncepciója, empirikus vizsg... more Bár a transzlingválás a kortárs szociolingvisztika egyik meghatározó koncepciója, empirikus vizsgálatára mindeddig kevés kísérlet történt. Ez a dolgozat a Transzlingvális osztálytermi kommunikáció és hatékony tanulásszervezés Tiszavasváriban elnevezésű nyelvpedagógiai programot, valamint a programhoz tartozó mérések eredményeit mutatja be. A program célja kétnyelvű roma gyerekek iskolai sikerességének a növelése. Mérési eredményeink szerint a transzlingválásnak nevezett pedagógiai orientáció alkalmazása mérhető pozitív hatással van a gyerekek általános és egyes nyelvekhez köthető nyelvi kompetenciáira is. Azok az elsősök, akiknek oktatásában a transzlingválás nagyobb teret kapott, év végén nemcsak jobb eredményeket értek el mind romani, mind magyar nyelvű szövegalkotási és szövegértési feladatokban, hanem szívesebben is szólaltak meg az iskola tannyelvén. A mérések további fontos eredménye, hogy az iskolakezdéskor felvett tesztek mindegyikében jobban teljesítettek azok a gyerekek, akiknek az otthoni nyelvi szocializációja a család kétnyelvű megszólalási módjait követi, mint azok, akiknek nyelvi szocializációját a szülők – a társadalmi elvárásoknak való megfelelés szándékával – a többségi (magyar) nyelvhez igyekeztek kötni.

Az iskolaérettség mérése, akár egész iskolarendszerünk, arra az előfeltételezésre épül, hogy az i... more Az iskolaérettség mérése, akár egész iskolarendszerünk, arra az előfeltételezésre épül, hogy az iskolába belépő gyerekek a sztenderd magyar nyelvnek nevezett, normaként értelmeződő szociokulturális konstrukcióhoz köthető nyelvi erőforrások használói. Az iskolaérettség ezzel lényegében a „normálisnak” tételezett, de nem definiált szociokulturális és nyelvi elvárásoknak való megfelelésként fogalmazódik meg – anélkül, hogy ez explicitté válna.
Ez a dolgozat egy olyan projektről és különösen is annak egyik állomásáról számol be, amelynek során az eredményesség javítása érdekében úgy semlegesítjük az iskolába kerülő romani-magyar kétnyelvűnek tartott gyerekek eltérő otthoni nyelvi gyakorlataiból eredő különbségeket, hogy az iskola nyelvi gyakorlatait írjuk át. Programunk újdonsága, hogy leszámolunk azzal az ideológiával, ami az iskolát és a sztenderdet elválaszthatatlan egységben látja (Heltai 2015), és teret engedünk az iskolában olyan nyelvi forrásoknak és gyakorlatoknak is, amelyek nem sztenderdizáltként tételeződő nyelvhez kötődnek.
Dolgozatunkban áttekintjük a gyerekek értékelésével, iskolaérettségük mérésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket, és bemutatunk egy mérési lehetőséget, mely a transzlingváló kommunikáció pedagógiájának (García 2009, Heltai és mtsai megjelenés alatt) alapelveit figyelembe véve készült, és a magyar nyelvhez kötött gyakorlatok alkalmazásában való jártasság helyett azt méri, rendelkezik-e a gyermek egyes nyelvhez nem kötött, általános (nyelvi) képességekkel, amelyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Célunk elérésére egy, a helyi beszédmódokra és szociokulturális körülményekre reflektáló mérést készítettünk és próbálunk ki 2017 szeptemberében és októberében.

School readiness assessment just as the whole school system in Hungary is built on the presupposition that children entering school are users of the so-called standard Hungarian which is interpreted as language resources linked to a socio-cultural construction accepted as the norm. School readiness is therefore identified with the not exactly defined socio-cultural and linguistic expectations labelled as the “normal” – without making this connection explicit.
In the project presented in this essay, the differences of language practices of first graders who are considered as Romani-Hungarian bilinguals are neutralised in a way that the language practices of the school are altered with regard to ameliorate children's school achievement. The novelty of our programme is that it challenges the ideology of considering school and standard language as inseparable (Heltai 2015) and provides space at school also for language resources and practices connected to a non-standard way of languaging.
In our study, we examine the occurring questions concerning the evaluation of children and the assessment of their school readiness, as well as we introduce a possible way of assessing children which has been designed considering the principles of the pedagogy of translanguaging communication (García 2009, Heltai et al. – forthcoming) and it measures whether children possess the general linguistic skills irrespective of certain languages but essential for starting school, instead of measuring the perfection in applying language practices linked to Hungarian. In order to achieve our goal, we designed and tested an assessment which responds to the local language practices and socio-cultural environment.

Magyarországon sok roma kisgyerek úgy nő fel, hogy otthonában gyakori a romani nyelven való megsz... more Magyarországon sok roma kisgyerek úgy nő fel, hogy otthonában gyakori a romani nyelven való megszólalás, és amikor magyarul beszélnek, azt sem úgy teszik, mint ahogy azt az iskolában aztán elvárják tőlük. Óvodába, később első osztályba érkezvén ezeknek a gyerekeknek a magyar sztenderdként tételezett beszédmódoknak megfelelően kell(ene) megszólalniuk. Ez nagy nehézségek elé állítja őket.
Dolgozatunk olyan projektet mutat be, amely a kritikainak nevezett szociolingvisztikai irányzat elmúlt években megfogalmazott új megállapításaira épül. Lényege, hogy a diákok otthoni megszólalási módjait – például a romani nyelven való megszólalás lehetőségét – beépíti a tanulási folyamatba, ezáltal téve motiváltabbá és sikeresebbé őket.
A projektet, ami a transzlingvális kommunikáció pedagógiája címet viseli, Tiszavasvári egy általános iskolájában valósítjuk meg. Alapjául egy etnolingvisztikai kutatás szolgál, amit abban a magát oláhcigányként meghatározó, magyar és romani nyelven egyaránt beszélő közösségben végzünk, ahonnan az iskola tanulói érkeznek.

Anyanyelv-pedagógia, 2020

De Gruyter eBooks, Jun 5, 2023

The integration of children with a migrant background in Cyprus

Freeside Europe Online Academic Journal, 2020

Jani-Demetriou Bernadett 2021. Kategóriák és társas jelentések: roma diákok beszédmódjainak elemzése a heteroglosszia-elmélet alapján. Anyanyelv-pedagógiai folyóirat, 2021