Kinga Klaudy | Eötvös Loránd University Budapest (original) (raw)

Papers by Kinga Klaudy

A dinamikus kontrasztok és a fordítás magyar nyelvhelyességi problémái. In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O. (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába. II. Speciális rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE Fordítástudományi Szakosztály. 113–139. , 2024

The social background of Hungarian translators-language policy and translation policy in Hungary ... more The social background of Hungarian translators-language policy and translation policy in Hungary after the second World War Before the second World War the most important and most frequently used foreign language in Hungary was German, which has a centuries' old history and tradition in the country and used to be a veritable second language even of the state up to the middle of the last century. Hence, the Hungarian middle-classes, and professionals in particular, were practically bilingualto some extent, even in the interwar period-, with at the most 20% having French as a third language, while the knowledge of English was rather rare. After the communist takeover, when the country's Western ties were radically cut overnight, the knowledge of both German and French became useless. The middle-classes themselves were ousted of power and dispossessed, professionals lost their status and in most cases their livelihood as well. The country was facing East and the newly forged political links created a huge demand for the new lingua franca of the region, that is Russian. In Hungary, a non-slavic country, the study of Russian had no traditions at all. By an act of political will-an early example of conscious language-policy-, a new academic field was created, clearly with the aim of building a large body of Russian speakers to link up Hungary and the Soviet Union for the foreseeable future. During the forthcoming 40 years, every Hungarian student, in fact, every single Hungarian child-not only in the cities-but even in the smallest of village schools, was taught Russian as a first foreign language, from the age of ten. Russian became the only mandatory foreign language under high school level. Where did Russian translators come from? By force of the situation, almost exclusively former Greek, Latin, German and French teachers were made to teach Russian, though most of them were only a few lessons ahead of their pupils-obviously, the level of tuition was abysmal. The Hungarian school system was not able provide the country with well trained Russian translators for a long time. The majority of Russian translators were trained in the Soviet Union. The sons and daughters of the new ruling class,-of previously underprivileged classes-were sent by the brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv "korszerűsítéséért"? Klaudy Kinga 1. Bevezetés A mai ... more Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv "korszerűsítéséért"? Klaudy Kinga 1. Bevezetés A mai magyar társadalom számára hétköznapi fogyasztásra felkínált szövegek jelentős része fordítás eredményeképpen keletkezett magyar szöveg. Bár az idegen nyelvet tudó magyar állampolgárok száma ha lassan is, de folyamatosan növekszik, a fordítandó szövegek mennyisége mégsem csökken, mivel az egyre jobban kibontakozó európai integráció óriási méretű dokumentációs tevékenységet igényel. Európai integrációról beszélve nem csak Magyarország közelgő uniós csatlakozására gondolok, ami köztudomásúan az egész uniós joganyag lefordítását vonja maga után, hanem a bankok, ügyvédi irodák, vegyes vállalatok, minisztériumok, oktatási intézmények hétköznapjaira. Az ügyintézés, ami Magyarországon hagyományosan egynyelvű volt, szinte egyik napról a másikra többnyelvűvé, de legalábbis kétnyelvűvé vált. A különböző műfajú adminisztratív szövegek: pályázati felhívások, kutatási tervek, életrajzok, ajánlások,

Seresi Márta, Robin Edina, Eszenyi Réka (szerk.) Nyelvi közvetítés fegyveres konfliktusokban és egyéb válsághelyzetekben. ELTE BTK FTT - OFFI., 2023

Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindenn... more Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindennapi élet olyan színterein is, mint az orvosi rendelő, bevándorlási hivatal, közjegyzői iroda, jogi iroda, börtön, bíróság, nem is beszélve a fordítók szerepéről a háborúk idején (közösségi tolmácsolás, fordítás fegyveres konfl iktusokban). Ezeken a színtereken a nyelvi közvetítő munkája egészen más körülmények között folyik, és ez a különbség felkeltette a fordításkutatók fi gyelmét a fordítók és tolmácsok társadalmi szerepe iránt. A tanulmány ezzel az új megközelítéssel foglalkozik, bemutatva három úttörő munkát Shlesinger (1991), Wadensjö (1992) és Baker (2006) művét. Ennek az új megközelítésnek Chesterman (2009) nevet is adott, az ő cikkeiben jelent meg először a "fordítótudomány" kifejezés. A fordítók társadalmi szerepének tanulmányozása szükségképpen támaszkodik a szociológiára, például Bourdieu (1977) fogalmaira. Az új irányzatot úgy is szokták nevezni, hogy a fordítástudomány "szociológiai fordulata". A tanulmány bemutat néhány empirikus kutatást, amelyek a "fordításszociológia" terén indultak meg.

In: Bárdosi V. (szerk.) A szótól a szövegig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–161. 2012.

Abstract: This paper aims to describe the text-level effects of word-level operations in the proc... more Abstract: This paper aims to describe the text-level effects of word-level operations in the process of translation as secondary text production. Translation can be regarded as secondary text production because vocabulary is more limited and syntax is more constrained than in the case of primary text production. The result is a special kind of text which is different from authentic target language texts. These differences can be investigated under different headings, such as " quasi-correctness " , " translationese " or " translation universals ". The research focuses on the unique item hypothesis (Tirkkonen-Condit, 2002: 209), which claims that " translated texts would manifest lower frequencies of linguistic elements that lack linguistic counterparts in the source language ". The present paper describes two 0 0 1 F 0 0 1 F transfer operations in English – Hungarian translation whereby target language specific items are added to the translated text: (1) increased use of discourse markers in the target text, and (2) semantic enrichment of target text lexical items. These operations may help to reduce the gap between translated and non-translated texts.

In: Sárdi Cs. (szerk.) MANYE XVII. Kommunikáció az információs technológia korszakában. A MANYE Kongresszusok előadásai. Vol. 4. No.1. 41–51. 2008.

1. Ahogy a tudományról általánosságban elmondható, hogy célja az emberi tapasztalat rendszerbe fo... more 1. Ahogy a tudományról általánosságban elmondható, hogy célja az emberi tapasztalat rendszerbe foglalása, ugyanúgy elmondható a fordítástudományról, hogy célja a fordítói tapasztalat rendszerbe foglalása.

In: Bárdosi V. (szerk.) Reáliák – A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 86–91., 2013

Abstract: In the present paper the concept of linguistic and cultural asymmetry between languages... more Abstract: In the present paper the concept of linguistic and cultural asymmetry between languages is related to the domestication/ foreignization dichotomy introduced by Venuti in 1995. Domestication means translation strategies which result in transparent, natural-sounding, fluent TL style, and minimize the strangeness of TT by the removal of SL realia (cultural words). Foreignization means using translation strategies which retain the foreign flavour of the original. It may be assumed that translation from less widely spoken languages into more widely spoken languages (from Hungarian into English) involves domestication, and translation from more widely spoken languages into less widely spoken languages (from English into Hungarian) involves foreignization. The paper examines domesticating and foreignizing strategies applied by Bernard Adams in the translation of Hungarian novel of Zsigmond Móricz Rokonok into English, and on the basis of Translator’s Notes claims that foreignizing strategies are also can be characteristic for translation of Hungarian realia into English.

In: Bartha-Kovács K. et al. (szerk.) Transfert nec mergitur. Albert Sándor 65. születésnapjának tiszteletére. Szeged: JATE Press. 75–84., 2014

Klaudy Kinga, Gulyás Róbert 2015. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban. In: Bar... more Klaudy Kinga, Gulyás Róbert 2015. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban. In: Bartha-Kovács Katalin et al. (szerk.) Transfert nec mergitur. Albert Sándor 65. születésnapjának tiszteletére. Szeged: JATE Press. 75-84. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban 1 Klaudy Kinga -Gulyás Róbert 1. Definíciós kérdések A terminusok és a reáliák kedvelt témái a fordítástudománynak. Ennek egyik oka, hogy a szószintű vagy szószerkezet szintű elemek esetében a fordítás egysége a forrásnyelvben és a célnyelvben egyaránt jól elkülöníthető. Kedvező a kutatás szempontjából az is, hogy lexikai egységek tekintetében a számba vehető célnyelvi variánsok száma jobban körülhatárolható, mint a szintaktikai variánsok tekintetében. Mind a terminusokról, mind a reáliákról elmondható továbbá, hogy fordításuk döntési helyzet elé állítja a fordítót, akinek a döntésénél nagymértékben figyelembe kell vennie a feltételezett célközönség háttértudását. A megvalósult fordítás módszeres elemzése pedig rávilágíthat a fordító (feltételezett) döntési szempontjaira. A terminusok és a reáliák egyaránt olyan helyek a célnyelvi szövegben, melyekben tetten lehet érni a fordítót, le lehet leplezni a fordítói gondolkodást. Mivel magyar fordítástudományi terminológiai szótár még nem áll rendelkezésünkre, másutt kell keresnünk a két fogalom definícióját. Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (1994) az alábbi módon határozza meg a két fogalmat:  reáliák lat. 1. isk a természettudományi tárgyak (vö humaniórák) 2. a valóságos kézzelfogható dolgok  terminus technicus lat. műszó, a fogalmat vagy tárgyat pontosan megjelölő szakkifejezés A Tolcsvay Nagy Gábor szerkesztésében megjelent (2000) Nyelvi fogalmak kisszótára a reáliákat nem tartalmazza, a terminust pedig a magyar szakszó mellett találjuk zárójelben .  reáliák (-)  szakszó (latin kifejezéssel terminus technicus): olyan szó, amelyet egy bizonyos formában vagy jelentésben egy meghatározott szakma használ.

In: Klaudy K., Lambert, J., Sohár A. (eds) Translation Studies in Hungary. Budapest: Scholastica. 99‒114. 1996.

The paper describes an experiment aimed at detecting explicitation strategies in translation by u... more The paper describes an experiment aimed at detecting explicitation strategies in translation by using back-translation as an experimental tool. The Hungarian text of a speech made by the president of the Hungarian Republic on the occasion of the 50th anniversary of the Holocaust (Original Hungarian Text-OHT) was translated into English by an experienced professional translator (English Translation-ET) and translated back by translation-trainees (Back-translated Hungarian Text-BHT).

Studia Slavica Vol. 55. 307–318.

Abstract: Word-order shifts take place in the course of the translation of almost every sentence ... more Abstract: Word-order shifts take place in the course of the translation of almost every sentence of translated texts, regardless of language-pair and direction of translation. Some of these shifts are obligatory, since without them we would not get a grammatically correct TL sentence. Another class of word order shifts is not obligatory but optional. Optional word-order shifts are performed in order to ensure the cohesion of the TL text. Obligatory word-order shifts which lead to a grammatically correct TL sentence may distort the communicative structure: cohesive ties get loose, unimportant elements get highlighted and important elements are blurred. Many optional word-order changes are performed in order to preserve the communicative structure of the sentences, and thus the cohesion of the text. The present paper will discuss the different types of optional word-order shifts in translation from Hungarian to IE languages and vice versa. Keywords: optional word-order shifts, fronting time and place adverbials, fronting the subject, shift of interruptions, shift of reporting clauses

In: Dimitriu, R., Shlesinger, M. (eds) Translators and their readers. In Homage to Eugene A. Nida. Brussels: Les Editions du Hazard. 283–303., 2009

Abstract: The study aims to further develop the well-known explicitation hypothesis of Blum-Kulka... more Abstract: The study aims to further develop the well-known explicitation hypothesis of Blum-Kulka (1986), whose starting point is that explicitation is not just one of the transfer operations, as previously proposed (e.g., by Vinay and Darbelnet, 1958, 1985), but an overarching category which includes several transfer operations, all of which have something to do with explicitation. Using the method of bidirectional analysis and exploring semi-obligatory and optional language-specific operations in both directions, the present author proposed the asymmetry hypothesis, claiming that explicitation and implicitation are not always symmetric operations, as translators, when they have a choice, prefer operations involving explicitation (concretization, division, addition and upgrading) over operations involving implicitation (generalisation, contraction, omission and downgrading). The asymmetry hypothesis, if verified, would provide indirect proof for the hypothesis that explicitation is a universal strategy of translation, independent of language-pair and direction of translation.

In: Dollerup, C. et al. (eds) New Horizons. Proceedings of the III. Third Language International Conference on Teaching Translation and Interpreting. Amsterdam: Benjamins. 198‒204. , 1996

To the vital question of how to connect academic training and the requirements of the market, I w... more To the vital question of how to connect academic training and the requirements of the market, I will suggest in this article yet one more solution, perhaps controversial in many aspects, but certainly successful in my own practice at the Training Center for Translators and Interpreters at the Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest, where I have been teaching translation theory and practice for twenty years.

Across Languages and Cultures. Vol. 6. No. 1. 13‒29. , 2005

Abstract: This study focuses on the notions of explicitation and implicitation in translation and... more Abstract: This study focuses on the notions of explicitation and implicitation in translation and aims to provide empirical evidence for operational asymmetry (Klaudy 2001). Bi-directional (SL=L1→TL=L2 and SL=L2→TL=L1) comparisons show that when explicitation takes place in the L1→L2 direction, implicitation can be observed in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as symmetric explicitation. It may also happen, however, that when explicitation is carried out in the L1→L2 direction, no implici-tation occurs in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as asymmetric ex-plicitation. It would be logical to suppose that all cases of language-specific explicitation in the L1→L2 direction are symmetrical (i.e., matched by implicitation in the L2→L1 direction), but this does not seem to be the case. The present paper reports on the findings of an empirical study designed to investigate the validity of the asymmetry hypothesis in the translation of reporting verbs in literary texts translated from English into Hungarian and from Hungarian into English. Using the method of two-way qualitative translation analysis, the study demonstrates that translators tend to prefer the more explicit forms to the more implicit ones in both directions and often fail to perform implicitation. The study may thus provide further evidence for the assumption that semantic explicitation is in fact a universal translation strategy.

In: Hung, E. (ed.) Teaching Translation and Interpreting, 4, Benjamins Translation Library, Vol. 42. Amsterdam: Benjamins. 99‒113. , 2002

In: Nagy S.I. (szerk.) Új kihívások, új módszerek. Filológia egy változó világban, Budapest: MTA Modern Filológiai Társaság.131–145., 2023

The study reviews the eight year activity of the Translation Theory Section of the Society for Mo... more The study reviews the eight year activity of the Translation Theory Section of the Society for Modern Philology, founded in 1983. Available documents are the following: the minutes of the inaugural meeting, the topics of the monthly meetings, the attendance sheets of meetings, the list of members, etc. Based on these hitherto unpublished documents, the author evaluates the role the Translation Theory Section played in the development of Hungarian Translation Studies.

In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O, (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE. Fordításelméleti Szakosztály. 181–207., 2022

A doktori értekezés elkészülését többéves munka előzi meg, amely során a doktoranduszok megtanulj... more A doktori értekezés elkészülését többéves munka előzi meg, amely során a doktoranduszok megtanulják annak a tudományos közösségnek a játékszabályait, ahová tartozni szeretnének. Először kipróbálhatják magukat kisebb feladatokban, recenzió írásában, konferenciabeszámoló készítésében. Az első tanulmány megjelenésére, az első konferencia-előadás megtartására sok esetben reflexiókat is kapnak. Egyre jobban megismerik a tudomány nyelvét, és mire a disszertáció megírására kerül sor, már fel vannak készülve, hogy tudományos eredményeiket úgy tudják előadni, ahogyan azt tudományos közösségük játékszabályai előírják. Ez a tanulmány tanácsokat ad a különböző írásbeli és szóbeli tudományos műfajok elsajátításához. Hogyan írjunk recenziót, hogyan tartsunk konferencia-előadást? Hogyan írjunk tanulmányt, hogyan hivatkozzunk? Hogyan építsük fel a doktori értekezést? Hogyan készítsük el a doktori értekezés téziseit? Hogyan készítsünk bírálatot a munkahelyi vitán? Hogyan készüljünk fel doktori értekezésünk nyilvános vitájára? A tanulmányban megfogalmazott hagyományos és újabb játékszabályok megismerésével és betartásával a kezdő kutatók remélhetőleg sikerrel kezdhetik meg szereplésüket a fordítástudomány művelői között.

In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O. (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE. Fordításelméleti Szakosztály. 13–25., 2022

A tanulmány témája az intertextuális utalások fordítása David Lodge Helycserés támadás (Changing ... more A tanulmány témája az intertextuális utalások fordítása David Lodge Helycserés támadás (Changing Places) című regényének magyar és horvát fordításában. Egy cseh kutató, Petr Anténe (2016) már megvizsgálta, hogy az először 1980-ban megjelent cseh fordítás készítője (Antonin Přidal), hogyan vette figyelembe az irodalmi művekre való utalások fordításakor a cseh olvasók háttérismereteit. A tanulmány ugyanezt a témát vizsgálja meg David Lodge regényének magyar (Barabás András 1992) és horvát (Giga Gračan 2001) fordításában.

A dinamikus kontrasztok és a fordítás magyar nyelvhelyességi problémái. In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O. (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába. II. Speciális rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE Fordítástudományi Szakosztály. 113–139. , 2024

The social background of Hungarian translators-language policy and translation policy in Hungary ... more The social background of Hungarian translators-language policy and translation policy in Hungary after the second World War Before the second World War the most important and most frequently used foreign language in Hungary was German, which has a centuries' old history and tradition in the country and used to be a veritable second language even of the state up to the middle of the last century. Hence, the Hungarian middle-classes, and professionals in particular, were practically bilingualto some extent, even in the interwar period-, with at the most 20% having French as a third language, while the knowledge of English was rather rare. After the communist takeover, when the country's Western ties were radically cut overnight, the knowledge of both German and French became useless. The middle-classes themselves were ousted of power and dispossessed, professionals lost their status and in most cases their livelihood as well. The country was facing East and the newly forged political links created a huge demand for the new lingua franca of the region, that is Russian. In Hungary, a non-slavic country, the study of Russian had no traditions at all. By an act of political will-an early example of conscious language-policy-, a new academic field was created, clearly with the aim of building a large body of Russian speakers to link up Hungary and the Soviet Union for the foreseeable future. During the forthcoming 40 years, every Hungarian student, in fact, every single Hungarian child-not only in the cities-but even in the smallest of village schools, was taught Russian as a first foreign language, from the age of ten. Russian became the only mandatory foreign language under high school level. Where did Russian translators come from? By force of the situation, almost exclusively former Greek, Latin, German and French teachers were made to teach Russian, though most of them were only a few lessons ahead of their pupils-obviously, the level of tuition was abysmal. The Hungarian school system was not able provide the country with well trained Russian translators for a long time. The majority of Russian translators were trained in the Soviet Union. The sons and daughters of the new ruling class,-of previously underprivileged classes-were sent by the brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv "korszerűsítéséért"? Klaudy Kinga 1. Bevezetés A mai ... more Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv "korszerűsítéséért"? Klaudy Kinga 1. Bevezetés A mai magyar társadalom számára hétköznapi fogyasztásra felkínált szövegek jelentős része fordítás eredményeképpen keletkezett magyar szöveg. Bár az idegen nyelvet tudó magyar állampolgárok száma ha lassan is, de folyamatosan növekszik, a fordítandó szövegek mennyisége mégsem csökken, mivel az egyre jobban kibontakozó európai integráció óriási méretű dokumentációs tevékenységet igényel. Európai integrációról beszélve nem csak Magyarország közelgő uniós csatlakozására gondolok, ami köztudomásúan az egész uniós joganyag lefordítását vonja maga után, hanem a bankok, ügyvédi irodák, vegyes vállalatok, minisztériumok, oktatási intézmények hétköznapjaira. Az ügyintézés, ami Magyarországon hagyományosan egynyelvű volt, szinte egyik napról a másikra többnyelvűvé, de legalábbis kétnyelvűvé vált. A különböző műfajú adminisztratív szövegek: pályázati felhívások, kutatási tervek, életrajzok, ajánlások,

Seresi Márta, Robin Edina, Eszenyi Réka (szerk.) Nyelvi közvetítés fegyveres konfliktusokban és egyéb válsághelyzetekben. ELTE BTK FTT - OFFI., 2023

Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindenn... more Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindennapi élet olyan színterein is, mint az orvosi rendelő, bevándorlási hivatal, közjegyzői iroda, jogi iroda, börtön, bíróság, nem is beszélve a fordítók szerepéről a háborúk idején (közösségi tolmácsolás, fordítás fegyveres konfl iktusokban). Ezeken a színtereken a nyelvi közvetítő munkája egészen más körülmények között folyik, és ez a különbség felkeltette a fordításkutatók fi gyelmét a fordítók és tolmácsok társadalmi szerepe iránt. A tanulmány ezzel az új megközelítéssel foglalkozik, bemutatva három úttörő munkát Shlesinger (1991), Wadensjö (1992) és Baker (2006) művét. Ennek az új megközelítésnek Chesterman (2009) nevet is adott, az ő cikkeiben jelent meg először a "fordítótudomány" kifejezés. A fordítók társadalmi szerepének tanulmányozása szükségképpen támaszkodik a szociológiára, például Bourdieu (1977) fogalmaira. Az új irányzatot úgy is szokták nevezni, hogy a fordítástudomány "szociológiai fordulata". A tanulmány bemutat néhány empirikus kutatást, amelyek a "fordításszociológia" terén indultak meg.

In: Bárdosi V. (szerk.) A szótól a szövegig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 153–161. 2012.

Abstract: This paper aims to describe the text-level effects of word-level operations in the proc... more Abstract: This paper aims to describe the text-level effects of word-level operations in the process of translation as secondary text production. Translation can be regarded as secondary text production because vocabulary is more limited and syntax is more constrained than in the case of primary text production. The result is a special kind of text which is different from authentic target language texts. These differences can be investigated under different headings, such as " quasi-correctness " , " translationese " or " translation universals ". The research focuses on the unique item hypothesis (Tirkkonen-Condit, 2002: 209), which claims that " translated texts would manifest lower frequencies of linguistic elements that lack linguistic counterparts in the source language ". The present paper describes two 0 0 1 F 0 0 1 F transfer operations in English – Hungarian translation whereby target language specific items are added to the translated text: (1) increased use of discourse markers in the target text, and (2) semantic enrichment of target text lexical items. These operations may help to reduce the gap between translated and non-translated texts.

In: Sárdi Cs. (szerk.) MANYE XVII. Kommunikáció az információs technológia korszakában. A MANYE Kongresszusok előadásai. Vol. 4. No.1. 41–51. 2008.

1. Ahogy a tudományról általánosságban elmondható, hogy célja az emberi tapasztalat rendszerbe fo... more 1. Ahogy a tudományról általánosságban elmondható, hogy célja az emberi tapasztalat rendszerbe foglalása, ugyanúgy elmondható a fordítástudományról, hogy célja a fordítói tapasztalat rendszerbe foglalása.

In: Bárdosi V. (szerk.) Reáliák – A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 86–91., 2013

Abstract: In the present paper the concept of linguistic and cultural asymmetry between languages... more Abstract: In the present paper the concept of linguistic and cultural asymmetry between languages is related to the domestication/ foreignization dichotomy introduced by Venuti in 1995. Domestication means translation strategies which result in transparent, natural-sounding, fluent TL style, and minimize the strangeness of TT by the removal of SL realia (cultural words). Foreignization means using translation strategies which retain the foreign flavour of the original. It may be assumed that translation from less widely spoken languages into more widely spoken languages (from Hungarian into English) involves domestication, and translation from more widely spoken languages into less widely spoken languages (from English into Hungarian) involves foreignization. The paper examines domesticating and foreignizing strategies applied by Bernard Adams in the translation of Hungarian novel of Zsigmond Móricz Rokonok into English, and on the basis of Translator’s Notes claims that foreignizing strategies are also can be characteristic for translation of Hungarian realia into English.

In: Bartha-Kovács K. et al. (szerk.) Transfert nec mergitur. Albert Sándor 65. születésnapjának tiszteletére. Szeged: JATE Press. 75–84., 2014

Klaudy Kinga, Gulyás Róbert 2015. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban. In: Bar... more Klaudy Kinga, Gulyás Róbert 2015. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban. In: Bartha-Kovács Katalin et al. (szerk.) Transfert nec mergitur. Albert Sándor 65. születésnapjának tiszteletére. Szeged: JATE Press. 75-84. Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban 1 Klaudy Kinga -Gulyás Róbert 1. Definíciós kérdések A terminusok és a reáliák kedvelt témái a fordítástudománynak. Ennek egyik oka, hogy a szószintű vagy szószerkezet szintű elemek esetében a fordítás egysége a forrásnyelvben és a célnyelvben egyaránt jól elkülöníthető. Kedvező a kutatás szempontjából az is, hogy lexikai egységek tekintetében a számba vehető célnyelvi variánsok száma jobban körülhatárolható, mint a szintaktikai variánsok tekintetében. Mind a terminusokról, mind a reáliákról elmondható továbbá, hogy fordításuk döntési helyzet elé állítja a fordítót, akinek a döntésénél nagymértékben figyelembe kell vennie a feltételezett célközönség háttértudását. A megvalósult fordítás módszeres elemzése pedig rávilágíthat a fordító (feltételezett) döntési szempontjaira. A terminusok és a reáliák egyaránt olyan helyek a célnyelvi szövegben, melyekben tetten lehet érni a fordítót, le lehet leplezni a fordítói gondolkodást. Mivel magyar fordítástudományi terminológiai szótár még nem áll rendelkezésünkre, másutt kell keresnünk a két fogalom definícióját. Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (1994) az alábbi módon határozza meg a két fogalmat:  reáliák lat. 1. isk a természettudományi tárgyak (vö humaniórák) 2. a valóságos kézzelfogható dolgok  terminus technicus lat. műszó, a fogalmat vagy tárgyat pontosan megjelölő szakkifejezés A Tolcsvay Nagy Gábor szerkesztésében megjelent (2000) Nyelvi fogalmak kisszótára a reáliákat nem tartalmazza, a terminust pedig a magyar szakszó mellett találjuk zárójelben .  reáliák (-)  szakszó (latin kifejezéssel terminus technicus): olyan szó, amelyet egy bizonyos formában vagy jelentésben egy meghatározott szakma használ.

In: Klaudy K., Lambert, J., Sohár A. (eds) Translation Studies in Hungary. Budapest: Scholastica. 99‒114. 1996.

The paper describes an experiment aimed at detecting explicitation strategies in translation by u... more The paper describes an experiment aimed at detecting explicitation strategies in translation by using back-translation as an experimental tool. The Hungarian text of a speech made by the president of the Hungarian Republic on the occasion of the 50th anniversary of the Holocaust (Original Hungarian Text-OHT) was translated into English by an experienced professional translator (English Translation-ET) and translated back by translation-trainees (Back-translated Hungarian Text-BHT).

Studia Slavica Vol. 55. 307–318.

Abstract: Word-order shifts take place in the course of the translation of almost every sentence ... more Abstract: Word-order shifts take place in the course of the translation of almost every sentence of translated texts, regardless of language-pair and direction of translation. Some of these shifts are obligatory, since without them we would not get a grammatically correct TL sentence. Another class of word order shifts is not obligatory but optional. Optional word-order shifts are performed in order to ensure the cohesion of the TL text. Obligatory word-order shifts which lead to a grammatically correct TL sentence may distort the communicative structure: cohesive ties get loose, unimportant elements get highlighted and important elements are blurred. Many optional word-order changes are performed in order to preserve the communicative structure of the sentences, and thus the cohesion of the text. The present paper will discuss the different types of optional word-order shifts in translation from Hungarian to IE languages and vice versa. Keywords: optional word-order shifts, fronting time and place adverbials, fronting the subject, shift of interruptions, shift of reporting clauses

In: Dimitriu, R., Shlesinger, M. (eds) Translators and their readers. In Homage to Eugene A. Nida. Brussels: Les Editions du Hazard. 283–303., 2009

Abstract: The study aims to further develop the well-known explicitation hypothesis of Blum-Kulka... more Abstract: The study aims to further develop the well-known explicitation hypothesis of Blum-Kulka (1986), whose starting point is that explicitation is not just one of the transfer operations, as previously proposed (e.g., by Vinay and Darbelnet, 1958, 1985), but an overarching category which includes several transfer operations, all of which have something to do with explicitation. Using the method of bidirectional analysis and exploring semi-obligatory and optional language-specific operations in both directions, the present author proposed the asymmetry hypothesis, claiming that explicitation and implicitation are not always symmetric operations, as translators, when they have a choice, prefer operations involving explicitation (concretization, division, addition and upgrading) over operations involving implicitation (generalisation, contraction, omission and downgrading). The asymmetry hypothesis, if verified, would provide indirect proof for the hypothesis that explicitation is a universal strategy of translation, independent of language-pair and direction of translation.

In: Dollerup, C. et al. (eds) New Horizons. Proceedings of the III. Third Language International Conference on Teaching Translation and Interpreting. Amsterdam: Benjamins. 198‒204. , 1996

To the vital question of how to connect academic training and the requirements of the market, I w... more To the vital question of how to connect academic training and the requirements of the market, I will suggest in this article yet one more solution, perhaps controversial in many aspects, but certainly successful in my own practice at the Training Center for Translators and Interpreters at the Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest, where I have been teaching translation theory and practice for twenty years.

Across Languages and Cultures. Vol. 6. No. 1. 13‒29. , 2005

Abstract: This study focuses on the notions of explicitation and implicitation in translation and... more Abstract: This study focuses on the notions of explicitation and implicitation in translation and aims to provide empirical evidence for operational asymmetry (Klaudy 2001). Bi-directional (SL=L1→TL=L2 and SL=L2→TL=L1) comparisons show that when explicitation takes place in the L1→L2 direction, implicitation can be observed in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as symmetric explicitation. It may also happen, however, that when explicitation is carried out in the L1→L2 direction, no implici-tation occurs in the L2→L1 direction. This phenomenon is referred to as asymmetric ex-plicitation. It would be logical to suppose that all cases of language-specific explicitation in the L1→L2 direction are symmetrical (i.e., matched by implicitation in the L2→L1 direction), but this does not seem to be the case. The present paper reports on the findings of an empirical study designed to investigate the validity of the asymmetry hypothesis in the translation of reporting verbs in literary texts translated from English into Hungarian and from Hungarian into English. Using the method of two-way qualitative translation analysis, the study demonstrates that translators tend to prefer the more explicit forms to the more implicit ones in both directions and often fail to perform implicitation. The study may thus provide further evidence for the assumption that semantic explicitation is in fact a universal translation strategy.

In: Hung, E. (ed.) Teaching Translation and Interpreting, 4, Benjamins Translation Library, Vol. 42. Amsterdam: Benjamins. 99‒113. , 2002

In: Nagy S.I. (szerk.) Új kihívások, új módszerek. Filológia egy változó világban, Budapest: MTA Modern Filológiai Társaság.131–145., 2023

The study reviews the eight year activity of the Translation Theory Section of the Society for Mo... more The study reviews the eight year activity of the Translation Theory Section of the Society for Modern Philology, founded in 1983. Available documents are the following: the minutes of the inaugural meeting, the topics of the monthly meetings, the attendance sheets of meetings, the list of members, etc. Based on these hitherto unpublished documents, the author evaluates the role the Translation Theory Section played in the development of Hungarian Translation Studies.

In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O, (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE. Fordításelméleti Szakosztály. 181–207., 2022

A doktori értekezés elkészülését többéves munka előzi meg, amely során a doktoranduszok megtanulj... more A doktori értekezés elkészülését többéves munka előzi meg, amely során a doktoranduszok megtanulják annak a tudományos közösségnek a játékszabályait, ahová tartozni szeretnének. Először kipróbálhatják magukat kisebb feladatokban, recenzió írásában, konferenciabeszámoló készítésében. Az első tanulmány megjelenésére, az első konferencia-előadás megtartására sok esetben reflexiókat is kapnak. Egyre jobban megismerik a tudomány nyelvét, és mire a disszertáció megírására kerül sor, már fel vannak készülve, hogy tudományos eredményeiket úgy tudják előadni, ahogyan azt tudományos közösségük játékszabályai előírják. Ez a tanulmány tanácsokat ad a különböző írásbeli és szóbeli tudományos műfajok elsajátításához. Hogyan írjunk recenziót, hogyan tartsunk konferencia-előadást? Hogyan írjunk tanulmányt, hogyan hivatkozzunk? Hogyan építsük fel a doktori értekezést? Hogyan készítsük el a doktori értekezés téziseit? Hogyan készítsünk bírálatot a munkahelyi vitán? Hogyan készüljünk fel doktori értekezésünk nyilvános vitájára? A tanulmányban megfogalmazott hagyományos és újabb játékszabályok megismerésével és betartásával a kezdő kutatók remélhetőleg sikerrel kezdhetik meg szereplésüket a fordítástudomány művelői között.

In: Klaudy K., Robin E., Seidl-Péch O. (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész. Budapest: ELTE FTT–MANYE. Fordításelméleti Szakosztály. 13–25., 2022

A tanulmány témája az intertextuális utalások fordítása David Lodge Helycserés támadás (Changing ... more A tanulmány témája az intertextuális utalások fordítása David Lodge Helycserés támadás (Changing Places) című regényének magyar és horvát fordításában. Egy cseh kutató, Petr Anténe (2016) már megvizsgálta, hogy az először 1980-ban megjelent cseh fordítás készítője (Antonin Přidal), hogyan vette figyelembe az irodalmi művekre való utalások fordításakor a cseh olvasók háttérismereteit. A tanulmány ugyanezt a témát vizsgálja meg David Lodge regényének magyar (Barabás András 1992) és horvát (Giga Gračan 2001) fordításában.

Oktatási segédanyag az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének hallgatói számára. Kézirat., 2003

Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindenn... more Nyelvi közvetítés nemcsak a konferenciatermekben zajlik (konferenciatolmácsolás), hanem a mindennapi élet olyan színterein is, mint az orvosi rendelő, bevándorlási hivatal, közjegyzői iroda, jogi iroda, börtön, bíróság, nem is beszélve a fordítók szerepéről a háborúk idején (közösségi tolmácsolás, fordítás fegyveres konfl iktusokban). Ezeken a színtereken a nyelvi közvetítő munkája egészen más körülmények között folyik, és ez a különbség felkeltette a fordításkutatók fi gyelmét a fordítók és tolmácsok társadalmi szerepe iránt. A tanulmány ezzel az új megközelítéssel foglalkozik, bemutatva három úttörő munkát Shlesinger (1991), Wadensjö (1992) és Baker (2006) művét. Ennek az új megközelítésnek Chesterman (2009) nevet is adott, az ő cikkeiben jelent meg először a "fordítótudomány" kifejezés. A fordítók társadalmi szerepének tanulmányozása szükségképpen támaszkodik a szociológiára, például Bourdieu (1977) fogalmaira. Az új irányzatot úgy is szokták nevezni, hogy a fordítástudomány "szociológiai fordulata". A tanulmány bemutat néhány empirikus kutatást, amelyek a "fordításszociológia" terén indultak meg.

Languages in Translation. Lectures on the Theory, Teaching and Practice of Translation. With Illustrations in English, French, German, Russian and Hungarian. Budapest: Scholastica. 2003. 473 pp. ISBN 963 206839 4 , 2003

Languages in Translation is based on my lectures on the theory, practice and teaching of trans... more Languages in Translation is based on my lectures on the theory, practice and teaching of translation delivered over the last twenty years at the Interpreter and Translator Training Centre of Eötvös Loránd University in Budapest and at the University of Miskolc.
The approach I developed in this book is novel in the field of translation-specific comparison of languages in three respects: (1) it is a multilingual comparison, involving five languages, (2) it has a dynamic character, and (3) the emphasis is on the operational aspects of the translator’s activity. The procedure I followed started with data collection: I amassed a large body of multilingual translational data, and then analysed it to discover the rules, regularities and principles governing the seemingly subjective decisions of translators by describing, classifying and explaining the transfer operations behind them.

In: Klaudy K.: Languages in Translation. Lectures on theory, teaching and practice of translation. With illustrations in English, French, German Russian and Hungarian. Budapest: Scholastica. 473 pp. Part III. 153-183.

Abstract: Is there, or can there be any systematicity in the numerous multi-level and multi-natur... more Abstract: Is there, or can there be any systematicity in the numerous multi-level and multi-natured operations performed partly consciously and partly instinctively/intuitively by translators in the course of translation? And if there is, is it possible to describe it? And if it can be described, can a linguistic description go beyond a mere recording of the transfer operations triggered by differences between languages? This is exactly what this part of the book attempts to accomplish.

In: Hrala, M. (ed.) Translatologica Pragensia VI. Praha: Univerzita Karlova. 19‒25.