Andrea Dúll | Eötvös Loránd University (original) (raw)
Papers by Andrea Dúll
V�rosut�pi�k k�rnyezetpszichol�giai �s szimbolikai elemz�se
K�rnyezet - pszichol�gia : Egy �kol�giai rendszerszeml�letu szint�zis k�rvonalai
The role of home visits in the family therapy - with special regard to eating disorders
�zsiai �s Eur�pai Kertt�pusok Kultur�lis-K�rnyezetpszichol�giai Elemz�se
A K�rnyezetpszichol�gia T�rt�nete
Climate change worry in the times of the COVID-19 pandemic. Evidence from two large-scale European surveys
Climate risk management, Mar 1, 2024
Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support... more Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support of climate change policies. In the last two years, however, humanity has faced a parallel global crisis: the COVID-19 pandemic. The widely communicated finite pool of worry theory suggests that consideration of a crisis usually decreases when another crisis is emerging. Nevertheless, according to recent evidence, climate change concerns or awareness have increased during the pandemic. In this study, we aimed at describing recent changes in climate change concerns and examining the effect of COVID-fear on climate change worry in 28 European countries drawing on data from nationally representative surveys. We observed a strong increase in climate change concerns between 2016 and 2021, and a slight additional increase between during the pandemic (between 2020 and 2021) in the 28 countries examined, especially in those countries, where the level of concern was originally lower. The results of the multilevel models showed that COVID-19 fear reinforces climate change concerns which contradicts the finite pool of worry theory. These findings may come as good news given that increasing climate change concerns may raise individuals' support of climate policies, however, carefully designed awareness-raising campaigns are needed.
Original research, 2024
In the frame of the inner–outer (personal–social) dichotomy in theories of social or personality ... more In the frame of the inner–outer (personal–social) dichotomy in theories of social or personality psychology, it is argued in this study that, as a new approach, it is reasonable to examine individual differences in tending to orient toward another outer facet, not just social, i.e., the surrounding socio-physical environment while defining the self-concept—first performing it at the level of place-scaled meaningful settings, thus, interpreting place identity in the context of identity orientations. The present research aimed to theoretically and methodologically support a new concept based on this approach: place identity orientation (PIO). For the latter purpose, the development process of the questionnaire measuring it, which was based on supplementing the Aspects of Identity Questionnaire (AIQ-IV), was completed. In addition, the new construct was validated based on the
relationships discussed in literature between place identity, connectedness with a larger-scaled environment, i.e., nature, and pro-environmental behavior (PEB), moreover, identity orientations and behavior. In our first scanning step of validating PIO, a partial mediation between PIO and PEB through nature connectedness was found among 1,281 adults. It suggests that the relative importance of the relationship with places in self-definition has a distinct role in addition to nature connectedness in behaving pro-environmentally. Limitations and future research directions (e.g., using PIO to examine people–environment fit in several settings) are also discussed.
Complex pathways from nature relatedness and knowledge to pro-environmental behavior through eco-emotions
Journal of cleaner production, Jun 1, 2024
Background and aim: In preventing the collapse of the ecosystem, individual behavior plays a cruc... more Background and aim: In preventing the collapse of the ecosystem, individual behavior plays a crucial role alongside the action of global actors, but the complex possible pathways from nature relatedness and knowledge to pro-environmental behavior (PEB) through eco-emotions have not been widely studied. Thus, the current study aimed to explore the complex relationship between environmental knowledge, nature relatedness, different eco-emotions (anxiety, guilt and grief), general PEB and the intention to change behavior in the future. Method: A representative sample of the Hungarian population (N = 1000) participated in an online study and answered questions about their environmental knowledge, PEB and intention to change their behavior, and completed the Nature Relatedness Scale, the Ecological Grief Questionnaire and the short versions of the Ecoanxiety Questionnaire and Eco-guilt Questionnaire. Results: General PEB was directly associated with higher nature relatedness (β = 0.223, SD = 0.032), ecological grief (β = 0.252, SD = 0.076) and the negative consequences of anxiety (β = 0.106, SD = 0.044), while intention to change was directly associated with higher nature relatedness (β = 0.190, SD = 0.034), knowledge (β = 0.131, SD = 0.032, and eco-guilt (β = 0.248, SD = 0.052 and less negative consequences of anxiety (β =-0.109, SD = 0.055). Ecological grief and the negative consequences of anxiety positively mediated the effect of nature relatedness on general PEB, while the negative consequences of anxiety negatively mediated the effect of knowledge on general PEB and the effect of nature relatedness to the intention to change. Eco-guilt was a positive mediator between nature relatedness and intention to change. Implication: By revealing and explaining the complex relationship system between nature relatedness, environmental knowledge and eco-emotions our article provides useful insights for environmental awareness raising efforts.
Városi tér és biztonság: városlakók általános biztonságérzete és a biztonságérzet fontosság szerinti megítélése Nyíregyháza példáján, 2024
A tanulmány egy fontos városi tényező, a települési biztonság elméleti és módszertani kérdésével ... more A tanulmány egy fontos városi tényező, a települési biztonság elméleti és módszertani kérdésével foglalkozik transzdiszciplináris (integrált urbanisztikai és környezetpszichológiai) szemléletben. Nyíregyházán felvett, nemre és korra reprezentatív felmérésünkben a válaszadóknak a település általános biztonságát ("általánosan" megítélt biztonságosság) és a települési biztonság fontosságát ("fontosság" szerint megítélt biztonságosság) kellett értékelniük. Eredményeink szerint szignifikáns eltérés mutatható ki az egyes városrészek lakosai között mind az észlelt általános biztonság, mind pedig a biztonságosság mint fontossági tényező tekintetében. A kutatás tovább árnyalja a településeken belüli társadalmi kapcsolatokról meglévő ismereteket, illetve a településfejlesztés eszközrendszerét.
Mental mapping in public space research Methodological implications of two environmental psychology studies
socio.hu, Apr 1, 2019
Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support... more Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support of climate change policies. In the last two years, however, humanity has faced a parallel global crisis: the COVID-19 pandemic. The widely communicated finite pool of worry theory suggests that consideration of a crisis usually decreases when another crisis is emerging. Nevertheless, according to recent evidence, climate change concerns or awareness have increased during the pandemic. In this study, we aimed at describing recent changes in climate change concerns and examining the effect of COVID-fear on climate change worry in 28 European countries drawing on data from nationally representative surveys. We observed a strong increase in climate change concerns between 2016 and 2021, and a slight additional increase between during the pandemic (between 2020 and 2021) in the 28 countries examined, especially in those countries, where the level of concern was originally lower. The results of the multilevel models showed that COVID-19 fear reinforces climate change concerns which contradicts the finite pool of worry theory. These findings may come as good news given that increasing climate change concerns may raise individuals' support of climate policies, however, carefully designed awareness-raising campaigns are needed.
Shopping Malls as Places for Hanging Out: Contextual Place Analysis of The'Place Consumption
order
Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time ... more Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time activity, and, specifically, the connection between the time spent in shopping malls and the abuse of legal and illegal substances. The aim of the authors' research is to examine the ...
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat
A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a sz... more A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a szociofizikai környezet reprezentációjának, azon belül pedig a tér szerepének bemutatása. Kvalitatív tartalomelemzésen (Grounded Theory) alapuló vizsgálatunkban annak jártunk utána, hogy a szociofizikai környezet és azon belül a tér milyen minőségben jelenik meg a megfigyelés fókuszában. Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók már befejezett, lezárt megfigyelési jegyzőkönyveit elemeztük. A jegyzőkönyvek rögzítése során nem volt feladat a téri helyzet leírása. Ennek ellenére a megfigyelésekben jól azonosítható volt a tér és a mozgás szoros kapcsolata, melyen belül a közelség-távolság, az aktivitás-passzivitás dimenzió és a mozgás korlátozása emelkedett ki fontos tényezőként. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociofizikai környezet és benne a tér markánsan megjelent a megfigyelendő jelenségek hátterében akkor is, ha a megfigyelés fókuszában nem ez ...
Feel Yourself at Home!' Projective, Environmental Psychological Study of Emotional Attitudes Towards Home Source
Magyar Pszichologiai Szemle (Hungarian Psychological Review), 2006
Shopping Malls as Places for Hanging Out: Contextual Place Analysis of the 'Place Consumption
Magyar Pszichologiai Szemle (Hungarian Psychological Review), 2006
Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time ... more Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time activity, and, specifically, the connection between the time spent in shopping malls and the abuse of legal and illegal substances. The aim of the authors' research is to examine the ...
The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief
Climate Risk Management, 2022
A hajléktalanság kutatásának rövid történeti áttekintése után megközelítésünk alapfogalmait ismer... more A hajléktalanság kutatásának rövid történeti áttekintése után megközelítésünk alapfogalmait ismertetjük. Utána bemutatjuk a hajléktalanság pszichológiai megértését szolgáló legismertebb modelleket. Majd a kevésbé ismert "lelki otthon" és "lelki otthontalanság" jelenségének szakirodalmát összegezzük, és ismertetjük a "lelki otthontalanság-lelki otthonosság kontinuum" elméletét, mely az otthontalanság fi zikai és lelki aspektusainak együttes megragadására hivatott, és az alábbi tételekben foglalható össze: 1. A "lelki otthon", az "otthonunk" bennünk élő ideája (Kennedy, 2014), az a létfontosságú pszichés struktúra, mely meghatározza, hogy valaki hogyan él a világban és milyen érzelmei, attitűdjei stb. vannak a szociofi zikai környezetével kapcsolatban. 2. A lelki otthon kialakulása és az, hogy valaki milyen körülmények közt érzi otthon magát, a saját otthonával kapcsolatos gyermekkori tapasztalataiban gyökerezik, abban, hogy milyen szociofi zikai környezetben tanult meg otthonosan mozogni. Amennyiben az otthon ideája már a gyermekkorban maladaptívan alakul ki vagy a későbbiekben sérül, akkor az érintett többé-kevésbé lelkileg otthontalanná válik, és nehézsége lesz azzal, hogy a világban, társadalomban, kapcsolataiban otthon érezze magát, illetve egy otthonteremtésre alkalmas fi zikai helyhez olyan módon kötődjön, hogy kötődése valóban egy fi zikai otthon kialakításának alapját jelentse. 3. Nem minden fi zikailag otthontalan ember lelkileg otthontalan, és nem minden lelkileg otthontalan ember válik fi zikailag otthontalanná. 4. A teljes otthontalanság és a teljes otthonosság egy kontinuum két végpontja, melyek közt köztes állapotok helyezkednek el. Ez fi zikai és lelki szinten egyaránt érvényes. 5. A fi zikai és a lelki otthontalanság esetén egyaránt fontos különbséget tennünk a krónikus, szituatív és epizodikus otthontalanság közt. Az elmélet fi gyelembevétele a hajléktalanság elméleti megközelítése és a gyakorlati beavatkozások tekintetében egyaránt jelentős lehet.
V�rosut�pi�k k�rnyezetpszichol�giai �s szimbolikai elemz�se
K�rnyezet - pszichol�gia : Egy �kol�giai rendszerszeml�letu szint�zis k�rvonalai
The role of home visits in the family therapy - with special regard to eating disorders
�zsiai �s Eur�pai Kertt�pusok Kultur�lis-K�rnyezetpszichol�giai Elemz�se
A K�rnyezetpszichol�gia T�rt�nete
Climate change worry in the times of the COVID-19 pandemic. Evidence from two large-scale European surveys
Climate risk management, Mar 1, 2024
Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support... more Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support of climate change policies. In the last two years, however, humanity has faced a parallel global crisis: the COVID-19 pandemic. The widely communicated finite pool of worry theory suggests that consideration of a crisis usually decreases when another crisis is emerging. Nevertheless, according to recent evidence, climate change concerns or awareness have increased during the pandemic. In this study, we aimed at describing recent changes in climate change concerns and examining the effect of COVID-fear on climate change worry in 28 European countries drawing on data from nationally representative surveys. We observed a strong increase in climate change concerns between 2016 and 2021, and a slight additional increase between during the pandemic (between 2020 and 2021) in the 28 countries examined, especially in those countries, where the level of concern was originally lower. The results of the multilevel models showed that COVID-19 fear reinforces climate change concerns which contradicts the finite pool of worry theory. These findings may come as good news given that increasing climate change concerns may raise individuals' support of climate policies, however, carefully designed awareness-raising campaigns are needed.
Original research, 2024
In the frame of the inner–outer (personal–social) dichotomy in theories of social or personality ... more In the frame of the inner–outer (personal–social) dichotomy in theories of social or personality psychology, it is argued in this study that, as a new approach, it is reasonable to examine individual differences in tending to orient toward another outer facet, not just social, i.e., the surrounding socio-physical environment while defining the self-concept—first performing it at the level of place-scaled meaningful settings, thus, interpreting place identity in the context of identity orientations. The present research aimed to theoretically and methodologically support a new concept based on this approach: place identity orientation (PIO). For the latter purpose, the development process of the questionnaire measuring it, which was based on supplementing the Aspects of Identity Questionnaire (AIQ-IV), was completed. In addition, the new construct was validated based on the
relationships discussed in literature between place identity, connectedness with a larger-scaled environment, i.e., nature, and pro-environmental behavior (PEB), moreover, identity orientations and behavior. In our first scanning step of validating PIO, a partial mediation between PIO and PEB through nature connectedness was found among 1,281 adults. It suggests that the relative importance of the relationship with places in self-definition has a distinct role in addition to nature connectedness in behaving pro-environmentally. Limitations and future research directions (e.g., using PIO to examine people–environment fit in several settings) are also discussed.
Complex pathways from nature relatedness and knowledge to pro-environmental behavior through eco-emotions
Journal of cleaner production, Jun 1, 2024
Background and aim: In preventing the collapse of the ecosystem, individual behavior plays a cruc... more Background and aim: In preventing the collapse of the ecosystem, individual behavior plays a crucial role alongside the action of global actors, but the complex possible pathways from nature relatedness and knowledge to pro-environmental behavior (PEB) through eco-emotions have not been widely studied. Thus, the current study aimed to explore the complex relationship between environmental knowledge, nature relatedness, different eco-emotions (anxiety, guilt and grief), general PEB and the intention to change behavior in the future. Method: A representative sample of the Hungarian population (N = 1000) participated in an online study and answered questions about their environmental knowledge, PEB and intention to change their behavior, and completed the Nature Relatedness Scale, the Ecological Grief Questionnaire and the short versions of the Ecoanxiety Questionnaire and Eco-guilt Questionnaire. Results: General PEB was directly associated with higher nature relatedness (β = 0.223, SD = 0.032), ecological grief (β = 0.252, SD = 0.076) and the negative consequences of anxiety (β = 0.106, SD = 0.044), while intention to change was directly associated with higher nature relatedness (β = 0.190, SD = 0.034), knowledge (β = 0.131, SD = 0.032, and eco-guilt (β = 0.248, SD = 0.052 and less negative consequences of anxiety (β =-0.109, SD = 0.055). Ecological grief and the negative consequences of anxiety positively mediated the effect of nature relatedness on general PEB, while the negative consequences of anxiety negatively mediated the effect of knowledge on general PEB and the effect of nature relatedness to the intention to change. Eco-guilt was a positive mediator between nature relatedness and intention to change. Implication: By revealing and explaining the complex relationship system between nature relatedness, environmental knowledge and eco-emotions our article provides useful insights for environmental awareness raising efforts.
Városi tér és biztonság: városlakók általános biztonságérzete és a biztonságérzet fontosság szerinti megítélése Nyíregyháza példáján, 2024
A tanulmány egy fontos városi tényező, a települési biztonság elméleti és módszertani kérdésével ... more A tanulmány egy fontos városi tényező, a települési biztonság elméleti és módszertani kérdésével foglalkozik transzdiszciplináris (integrált urbanisztikai és környezetpszichológiai) szemléletben. Nyíregyházán felvett, nemre és korra reprezentatív felmérésünkben a válaszadóknak a település általános biztonságát ("általánosan" megítélt biztonságosság) és a települési biztonság fontosságát ("fontosság" szerint megítélt biztonságosság) kellett értékelniük. Eredményeink szerint szignifikáns eltérés mutatható ki az egyes városrészek lakosai között mind az észlelt általános biztonság, mind pedig a biztonságosság mint fontossági tényező tekintetében. A kutatás tovább árnyalja a településeken belüli társadalmi kapcsolatokról meglévő ismereteket, illetve a településfejlesztés eszközrendszerét.
Mental mapping in public space research Methodological implications of two environmental psychology studies
socio.hu, Apr 1, 2019
Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support... more Climate change beliefs drive individual actions tackling climate change and influence the support of climate change policies. In the last two years, however, humanity has faced a parallel global crisis: the COVID-19 pandemic. The widely communicated finite pool of worry theory suggests that consideration of a crisis usually decreases when another crisis is emerging. Nevertheless, according to recent evidence, climate change concerns or awareness have increased during the pandemic. In this study, we aimed at describing recent changes in climate change concerns and examining the effect of COVID-fear on climate change worry in 28 European countries drawing on data from nationally representative surveys. We observed a strong increase in climate change concerns between 2016 and 2021, and a slight additional increase between during the pandemic (between 2020 and 2021) in the 28 countries examined, especially in those countries, where the level of concern was originally lower. The results of the multilevel models showed that COVID-19 fear reinforces climate change concerns which contradicts the finite pool of worry theory. These findings may come as good news given that increasing climate change concerns may raise individuals' support of climate policies, however, carefully designed awareness-raising campaigns are needed.
Shopping Malls as Places for Hanging Out: Contextual Place Analysis of The'Place Consumption
order
Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time ... more Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time activity, and, specifically, the connection between the time spent in shopping malls and the abuse of legal and illegal substances. The aim of the authors' research is to examine the ...
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat
A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a sz... more A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a szociofizikai környezet reprezentációjának, azon belül pedig a tér szerepének bemutatása. Kvalitatív tartalomelemzésen (Grounded Theory) alapuló vizsgálatunkban annak jártunk utána, hogy a szociofizikai környezet és azon belül a tér milyen minőségben jelenik meg a megfigyelés fókuszában. Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók már befejezett, lezárt megfigyelési jegyzőkönyveit elemeztük. A jegyzőkönyvek rögzítése során nem volt feladat a téri helyzet leírása. Ennek ellenére a megfigyelésekben jól azonosítható volt a tér és a mozgás szoros kapcsolata, melyen belül a közelség-távolság, az aktivitás-passzivitás dimenzió és a mozgás korlátozása emelkedett ki fontos tényezőként. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociofizikai környezet és benne a tér markánsan megjelent a megfigyelendő jelenségek hátterében akkor is, ha a megfigyelés fókuszában nem ez ...
Feel Yourself at Home!' Projective, Environmental Psychological Study of Emotional Attitudes Towards Home Source
Magyar Pszichologiai Szemle (Hungarian Psychological Review), 2006
Shopping Malls as Places for Hanging Out: Contextual Place Analysis of the 'Place Consumption
Magyar Pszichologiai Szemle (Hungarian Psychological Review), 2006
Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time ... more Abstract: Earlier research has indicated a strong relationship between drug use and leisure-time activity, and, specifically, the connection between the time spent in shopping malls and the abuse of legal and illegal substances. The aim of the authors' research is to examine the ...
The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief
Climate Risk Management, 2022
A hajléktalanság kutatásának rövid történeti áttekintése után megközelítésünk alapfogalmait ismer... more A hajléktalanság kutatásának rövid történeti áttekintése után megközelítésünk alapfogalmait ismertetjük. Utána bemutatjuk a hajléktalanság pszichológiai megértését szolgáló legismertebb modelleket. Majd a kevésbé ismert "lelki otthon" és "lelki otthontalanság" jelenségének szakirodalmát összegezzük, és ismertetjük a "lelki otthontalanság-lelki otthonosság kontinuum" elméletét, mely az otthontalanság fi zikai és lelki aspektusainak együttes megragadására hivatott, és az alábbi tételekben foglalható össze: 1. A "lelki otthon", az "otthonunk" bennünk élő ideája (Kennedy, 2014), az a létfontosságú pszichés struktúra, mely meghatározza, hogy valaki hogyan él a világban és milyen érzelmei, attitűdjei stb. vannak a szociofi zikai környezetével kapcsolatban. 2. A lelki otthon kialakulása és az, hogy valaki milyen körülmények közt érzi otthon magát, a saját otthonával kapcsolatos gyermekkori tapasztalataiban gyökerezik, abban, hogy milyen szociofi zikai környezetben tanult meg otthonosan mozogni. Amennyiben az otthon ideája már a gyermekkorban maladaptívan alakul ki vagy a későbbiekben sérül, akkor az érintett többé-kevésbé lelkileg otthontalanná válik, és nehézsége lesz azzal, hogy a világban, társadalomban, kapcsolataiban otthon érezze magát, illetve egy otthonteremtésre alkalmas fi zikai helyhez olyan módon kötődjön, hogy kötődése valóban egy fi zikai otthon kialakításának alapját jelentse. 3. Nem minden fi zikailag otthontalan ember lelkileg otthontalan, és nem minden lelkileg otthontalan ember válik fi zikailag otthontalanná. 4. A teljes otthontalanság és a teljes otthonosság egy kontinuum két végpontja, melyek közt köztes állapotok helyezkednek el. Ez fi zikai és lelki szinten egyaránt érvényes. 5. A fi zikai és a lelki otthontalanság esetén egyaránt fontos különbséget tennünk a krónikus, szituatív és epizodikus otthontalanság közt. Az elmélet fi gyelembevétele a hajléktalanság elméleti megközelítése és a gyakorlati beavatkozások tekintetében egyaránt jelentős lehet.
We investigated how people perceive public spaces (namely two city squares in Budapest, Hungary) ... more We investigated how people perceive public spaces (namely two city squares in Budapest, Hungary) using free recall mental mapping technique. The mental maps show us not only the physical characteristics of squares but also the ways people use spaces. Therefore, we believe that using mental mapping to study the transactional connection between individuals and their socio-physical environments can be fruitful.