Otto Pecsuk | Károli Gáspár Református Egyetem (original) (raw)
Papers by Otto Pecsuk
Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia Reformata Transylvanica, 2023
The one hundredth birthday of Péter Nemeshegyi SJ was celebrated with a conference by members of ... more The one hundredth birthday of Péter Nemeshegyi SJ was celebrated with a conference by members of the Hungarian Jesuit order on 25 March 2023. On this occasion, I was asked to appraise this excellent theologian as the interpreter of the Bible. One of Father Nemeshegyi’s most important foreign mission assignments during the decades he spent in Japan was his work in the Japanese ecumenical Bible translation. His experience and impressions during this work provide encouragement and guidance to
those involved in a similar enterprise in Hungary. Péter Nemeshegyi was a true Catholic interpreter of the Bible, who believed that the Biblical tradition of the church brings parts of the Holy Scriptures that seem contradictory or difficult to a higher level of synthesis. His favourite hermeneutical starting point was the assumption of God’s goodness in every interpretation of the Scriptures, as well as the Christological
principle, which he may have adopted from St Augustine. He taught about the Bible very effectively and creatively in various cultural environments (such as Japan or other East Asian countries) because he always found the fitting inculturation aspects of the Gospel and used them in both his teaching and application
Vallástudományi Szemle
Kálvin János (Johannes Calvinus, Jean Cauvin) 1509-ben született a franciaországi Noyonban. Apja,... more Kálvin János (Johannes Calvinus, Jean Cauvin) 1509-ben született a franciaországi Noyonban. Apja, Gérard Cauvin városi jegyzőként dolgozott, a fiatal Kálvint pedig édesanyja, Jeanne LeFranc ismertette meg a keresztény hittel. Mivel apja jó viszonyt ápolt egy helyi nemes családdal, a kis Jean e baráti család gyermekeivel együtt tanulhatott, így társadalmi helyzeténél jobb iskoláztatást kapott. Jó tanulmányi előmenetelének hála 12 évesen egyházi ösztöndíjban részesült: egyházi földek jövedelméből támogatták a tanulmányait. 14 éves korától a párizsi Collège de la Marche-ban tanult, ahonnan hamarosan átkerült a jobb nevű Collège de Montaigu-ba. Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott, és az egyetemen megismerkedhetett kora több kimagasló humanistájával is. 18 évesen magiszteri fokozatot szerzett, de nem folytatta a teológia tanulását, mert apja nyomására pályát kellett váltania: Orléans-ban és a bourges-i egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 23 évesen jogi doktorátust szerzett, és ezzel egy időben megjelent első műve, Seneca De clementia című traktátusához írott kommentárja. Az 1530-as évek elején visszatért Párizsba, a Collège Royalra, ahol mindennaposak voltak a reformáció hívei és a konzervatív tanárok közötti viták. Kálvin evangéliumi tanok iránti érdeklődése a hatóságok figyelmét is felkeltette, és miközben az egyetemen eretnekség vádjával perbe fogták a rektort, Nicolas Cop-t, Kálvin is a gyanúsítottak közé került, ezért menekülnie kellett. Ebben az időszakban sejtjük meghatározó istenélményét, amelyet szűkszavúan csak subita conversiónak ("hirtelen megtérés") nevezett zsoltárkommentárjában. 1534-ben lemondott a tanulmányait korábban lehetővé tévő egyházi javadalmairól, és így mintegy formálisan is szakított a római egyházzal. Főművét, az Institutiót már korán elkezdte írni, és 1536-ban megjelent az, amit "kis Institutio"-ként ismerünk. Ezt a későbbiekben már nem bővítette, de egy bővebb változatát, a "nagy" Institutiót haláláig javította és alakította. Írását az előszóban I. Ferenc francia királynak ajánlja. Amellett érvel, hogy az evangéliumi mozgalom (a reformáció) az eredeti kereszténység örököse, amint azt az újszövetségi Szentírás leírja, ezért az állam részéről védelemben és támogatásban kellene részesíteni,
Hermeneutik oder Versionen der biblischen Interpretation von Texten/1, 2023
The 16th was the century of the Latin Bible translations” (John M. Lenhart). We know of 438 diffe... more The 16th was the century of the Latin Bible translations” (John M. Lenhart). We know of 438 different Latin Bible editions between 1501 and 1600. The translation into vernacular languages was the culmination of a process that began with the need for a better understanding of the Bible and continued in the creation of new Latin Bible translations other than the Vulgate. According to Josef Eskhult, denominational characteristics can be discerned: revisions of the Vulgate according to Latin manuscripts were mostly done by Roman Catholics, revising the Vulgate according to Hebrew and Greek manuscripts was a Lutheran enterprise, while completely new Latin translations were typically a Calvinist approach. For the theologians of the Reformed tradition, it was important to translate the Bible into Latin anew because they had abandoned three of the four meanings of medieval literary hermeneutics (literary, allegorical, moral, and anagogic) and had only focused on the first one, thus trying to emphasize the prophetic and Christological meaning of the Bible. To do this, they needed translations that reflected the meaning of the Hebrew text as accurately as possible, allowing scholars to compare their exegetical observations and translation solutions.
Magyar Terminológia, 2011
Absztrakt Az 1975-ben megjelent uj forditasu protestans Biblia első revizioja 1990-ben keszult el... more Absztrakt Az 1975-ben megjelent uj forditasu protestans Biblia első revizioja 1990-ben keszult el. Az elmult 20 evben valtozatlan utannyomassal jelent meg ez a bibliaforditas, amely a magyarorszagi protestans felekezetek koreben időkozben a revidealt Karolyi Biblia (1908) mellett a legnepszerűbb bibliaforditassa valt. A 2006-ban elindult uj revizios munkafolyamat celja, hogy a 2013-ban tervezett megjelenest kovetően egy mind szovegezeseben, mind kulsősegeiben megujult bibliaforditas szolgalhassa tovabb a protestans felekezeteket es a bibliaolvasokat. A Magyar Bibliatarsulat Szoveggondozo Bizottsaga felugyelete mellett folyo erdemi revizios munkat egy otfős munkacsoport vegzi. A Szoveggondozo Bizottsag altal kimunkalt es jovahagyott revizios szempontrendszer, amelyet a munkacsoport kovet, a Bibliatarsulatok Vilagszovetsegenek (United Bible Societies) ajanlasait koveti, kiegeszulve olyan sajatos szempontokkal, amelyek a magyar bibliaforditoi hagyomanyban es a magyar nyelv sajatossagaiban gyokereznek. Tanulm...
Modern Nyelvoktatás, 2021
Igehirdetők kézikönyve, 2021
Az ApCsel egész felépítése, a lukácsi narratíva jellegzetességei segítséget nyújthatnak az igehir... more Az ApCsel egész felépítése, a lukácsi narratíva jellegzetességei segítséget nyújthatnak az igehirdetőnek abban, hogy elszakadjon a régi, megszokott igehirdetési modellektől és sémáktól. Az újabb, úgynevezett narratív igehirdetés követője kiváló példákat találhat az ApCselben, ahol a
legfontosabb dogmatikai vagy üdvtörténeti üzenetek is élményszerűen állnak előttünk a keresztyén misszionáriusok küzdelmeinek, sikereinek vagy kudarcainak történeteibe öltöztetve.
"Így szól az én Uram, az Úr..." Tisztelegő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára, 2021
Miközben a vakság és a vakságból való gyógyulás ószövetségi hátterét és jellegzetességeit vizsgál... more Miközben a vakság és a vakságból való gyógyulás ószövetségi hátterét és jellegzetességeit vizsgáltuk, arra a felismerésre jutottunk, hogy az Ószövetség nem tanítja a megfizetés elméletét, legalábbis semmiképpen nem abban a formában, amelyben a késői judaizmusban az általánosan elfogadottá vált. Ebben a formájában jelenik meg Tóbit könyvében is, mint Tóbit történetének intellektuális háttere és a vakság kérdésének egyik – teológiai szempontból elfogadhatatlan – magyarázata. A könyv szerzője nem érvel ellene logikai úton, inkább nevetségessé teszi a történet fokozatos kibontakoztatásával. Az Ószövetségben a vakságból való gyógyulás csak eszkhatológiai körülmények között volt elképzelhető, mint Isten gyógyító hatalmának megnyilvánulása egy isteni küldött közreműködésével. Ugyanakkor ez narratív formában még sehol nem jelenik meg az Ószövetségben. Lehetséges tehát, hogy Tóbit könyve az eszkhatológiai gyógyítás fogalmának első narratív formába öntése. Ez a minta később igen nagy népszerűségre tett szert, és megjelenik a szinoptikus evangéliumokban csakúgy, mint János evangéliumában. Természetesen ebben a rövid tanulmányban sokkal óvatosabban is bánhattunk volna a „szótériológia” és „eszkhatológia” kifejezésekkel, különösen, ami azok Tóbit könyvének kontextusában való használatát illeti. Ugyanakkor az isteni küldött (Rafael) szerepe Tóbit csodálatos gyógyulásában és a család (illetve távlatilag az egész közösség) egységének és „épségének” helyreállításában felhatalmaz minket arra, hogy Tóbit könyvét egy fontos állomásnak tekintsük abban a folyamatban és fejlődésben, amely végső célját az evangéliumok szótériológiájában nyerte el.
Hitben növekedni. tanulmányok Németh Dávid hatvanötödik születésnapjára, 2021
A lelkiismeret fogalma Pál apostol korában hosszú idő után először jelent meg a görög nyelvű filo... more A lelkiismeret fogalma Pál apostol korában hosszú idő után először jelent meg a görög nyelvű filozófiai és teológiai irodalomban, és Pállal nagyjából egy időben nyert fontos szerepet Seneca munkáiban is. A téma tehát "aktuális" volt Pál idején, ezért is kívánta az apostol felhasználni a gyülekezetekkel folytatott kommunikációjában. Ugyanakkor nem, vagy nem csak abban az értelemben használta, ahogyan ma ismerjük és használjuk a lelkiismeret kifejezést (belső/isteni hang, független erkölcsi bíró az emberben) . A páli használat szituációfüggő és sokrétű volt, és értelmezése még ma is megosztja az Újszövetség kutatóit.
A nagy zarándok végleg célhoz ért. Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából., 2021
»Progress Report« a deuterokanonikus könyvek új kiadásáról, fordítási döntések és indoklásaik Jéz... more »Progress Report« a deuterokanonikus könyvek új kiadásáról, fordítási döntések és indoklásaik Jézus Sirák fia könyvében.
Progress report on the translational decisions of Ben Sirach at the new Study Edition of the Deuterocanonical Books in Hungarian
Perichoresis
The paper examines the very beginnings of Bible Mission in Hungary within the Habsburg Empire in ... more The paper examines the very beginnings of Bible Mission in Hungary within the Habsburg Empire in the first part of the nineteenth century. It divides the first thirty years into two major epochs: the one before Gottlieb August Wimmer, Lutheran pastor of Felsőlövő (Oberschützen) and agent of the British and Foreign Bible Society (BFBS) and the one characterized by his work until the revolution of 1848. In the paper, I summarize the main obstacles of Bible Mission both political and religious as well as the main achievements and formations of policies and practices that still define Bible Mission of the Bible Societies in all around the world. The work of BFBS in Hungary in this period was also intertwined with the formative period of the Budapest Scottish Mission, a topic that I also touch in the paper.
Magyar Terminológia, 2011
Adalékok Izrael történetéhez - Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából, 2020
Novella Jeruzsálem elfoglalásáról (2Sám 5,6-10) és Jóábról A short story on the capture of Jerusa... more Novella Jeruzsálem elfoglalásáról (2Sám 5,6-10) és Jóábról
A short story on the capture of Jerusalem (2 Samuel 5:6-10) and Joab
Hódossy-Takács Előd szerk. A tíz Ige: Tanulmánykötet Marjovszky Tibor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Debrecen: DRHE, 2013., 2013
Rövid tanulmányunkban azt vizsgáljuk a Róm 7,7-12 kapcsán, hogy Pál miként értelmezi egyszerre a ... more Rövid tanulmányunkban azt vizsgáljuk a Róm 7,7-12 kapcsán, hogy Pál miként értelmezi egyszerre a tizedik parancsolatot és a bűneset történetét a saját törvényfelfogása, szótériológiája és antropológiája szempontjából. Először a törvénnyel kapcsolatos nézeteit tekintettük át, és megállapítjuk, hogy Pál számára a törvény egyszerre „korszakalkotó” alapfogalom a több korszakra osztható üdvtörténetben, és egyszerre morális vonatkoztatási pont missziós gyakorlatában. Előbbi szerepében a törvény inkább negatív (vö. 1Kor 15,56: „A halál fullánkja a
bűn, a bűn ereje pedig a törvény”), míg utóbbi szerepében inkább pozitív (vö. Róm 7,12: „A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó”) szerepet játszik a páli korpuszban. Ezután áttekintjük a vizsgált szakasz kapcsolódási pontjait a korábbi levelekben (Gal, 1-2Kor), majd magában a Római levélben, és láthatjuk, hogy Pál számára a törvény-bűn-kívánságegyén négyese mindig is fontos, alapvető jelentőségű gondolat volt. Vélhetően gyakran került elő missziói munkája során (talán a zsinagógai vitákban), ezért idővel alaposan kidolgozott érvrendszert
épített köré. Pál kommentárja a decalogus utolsó parancsát és a bűnesetet kapcsolja egybe. A kettőt összeköti a bűn hatásmechanizmusa, amely Pál számára a törvény szóteriológiai hatástalanságát, eredménytelenségét bizonyítja. Ehhez kapcsolódik az „uralomváltásnak” is nevezhető páli tanítás, amely kivezető utat kínál a nehéz dilemmából. Áttekintjük azokat a kortárs zsidó iratokat, amelyek hasonló kérdésekkel foglalkoznak, és megállapítjuk, hogy Pál azért is tulajdoníthatott ilyen jelentőséget az epithymiának, mert az „benne volt a levegőben”. Ugyanakkor a probléma értelmezése és főként a megoldási javaslat (Krisztusba vetett hit, Krisztus tulajdonába kerülés, a Szentlélekben való élet) Pálnál döntően különbözik minden más kortársétól.
Testben élünk. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (szerk. Benyik György). Szeged: JATEPress, 2011., 2011
A mérvadó és használatban lévő magyar bibliafordítások meglehetős következetességgel használják a... more A mérvadó és használatban lévő magyar bibliafordítások meglehetős következetességgel használják a test fordítást mind a sarx, mind a sóma esetében, mint ahogyan a lélek fordítást a psyché és a pneuma esetében is, mely utóbbi gyakorlatot régóta sok kritika éri azok részéről, akik
más, elsősorban indoeurópai nyelvekkel összevetve kárhoztatják a magyar fordítások „pontatlanságát”. Ugyanakkor rövid vizsgálatunk arra is felhívja a figyelmünket, hogy nemcsak magyarul, de feltehetően más nyelven sem lehetne teljes következetességgel visszaadni Pál apostol sarx-sóma szóhasználatát. Minden egyes helyen külön-külön vizsgálat alá kell venni azt, hogy mit is ért ott pontosan az apostol sóma vagy sarx alatt, és ennek megfelelően a jelentést érzékeltetni a kontextussal – még ha minden esetben, jobb fordítási alternatíva híján kénytelen vagyunk a test szót is használni mindkettőre.
THE HELLENISTIC AND JUDAIC BACKGROUND TO THE NEW TESTAMENT, 2019
There are several open questions and debates around Paul’s Doctrine of Justification: beginning w... more There are several open questions and debates around Paul’s Doctrine of Justification: beginning with Saint Augustine, through the Reformation up to the current Ecumenical dialogues. The persistence of this issue shows how difficult as well as important it is. Among Biblical scholars, interpretation always precedes translation, but for the wider church audience it is exactly the opposite way: their understanding of the issue always rests on the Bible translations in use. Therefore, interpretation and translation are interrelated and in constant interplay. Alister McGrath (Iustitia Dei) suggests that Paul’s handling of the verb dikaioo and its cognate terms (dikaios, dikaiosunē etc) is also the result of a translation process (i.e. Hebrew terms translated into Greek). Pauline terminology and Sprachgebrauch indeed show more affinity with LXX usage than with secular ancient Greek literature. How then Paul expected his Gentile Christian audience to understand correctly his doctrine of justification? This is the main question of my paper, but I also touch on the issue of current Bible translations, which should guarantee that contemporary Christians may have a better understanding of Justification, a term which has separated Catholics and Protestants for so many centuries.
VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS KONFLIKTUSOK A BIBLIÁBAN ÉS AZ ŐSEGYHÁZBAN, 2017
“That there may be fairness” (2Corinthians 8:14). What happened to the collection of Paul's churc... more “That there may be fairness” (2Corinthians 8:14). What happened to the collection of Paul's churches?
The Apostle Paul laid great emphasis on the collection of his Gentile Christian congregations for their brothers and sisters in Jerusalem for both theological, social and church discipline reasons. This collection gathered for many years was of utmost importance, equal to the setting up of new churches in the Mediterranean. In his last journey to Jerusalem, Paul took not only the money with him but also the representatives of the Gentile Churches, fulfilling the prophecies of Isaiah about the nations gathering to Jerusalem, bringing their
gifts to serve and praise the Lord. It is very strange that even though Luke knew about the collection, in the Acts he does not mention what had happened to it during Paul's final visit. In this paper, I intend to survey the main theories and solutions to this mystery so that we can decide, whether Paul's eschatological vision about the unity of Jews and Gentiles (Romans 15:7–13) had ever come true.
Logos tés akoés. Az ige megszólalása és megszólaltatása. tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére., 2012
Rövid írásomban a bibliai teológia és a gyakorlati igehirdetés kapcsolatát szeretném megvilágítan... more Rövid írásomban a bibliai teológia és a gyakorlati igehirdetés kapcsolatát szeretném megvilágítani, és így próbálom néhány szemponttal gazdagítani azt a kötetet, amely Vladár Gábor professzor úr előtt tisztelegve a főbb teológiai diszciplínák és a keresztyén igehirdetés kapcsolatát állítja a középpontba. Mind a bibliai teológia, mind a homiletika olyan hatalmas és szerteágazó teológiai altudomány, hogy a két halmaz metszetének én szükségképpen csak egy kis területét tudom vizsgálat alá venni, elsősorban saját tapasztalataim alapján. Először külön-külön vázolom a két teológiai terület jellemzőit, általam tapasztalt hiányosságait, majd rátérek a kettő kölcsönhatására, érintkezési pontjaira. Következtetések helyett az írást néhány gyakorlati caveattal zárom.
The paper investigates some passages in the Pseudo-Clementines that are traditionally labelled as... more The paper investigates some passages in the Pseudo-Clementines that are traditionally labelled as carrying the Anti-Pauline sentiment of late Jewish Christian groups. The paper cannot confirm the initial assumption that the figure of Simon the Magician is a symbolic representation of Paul, the Apostle of the Gentiles and the Arch enemy of the Jerusalem circles.
Pál damaszkuszi élményének megítélése a szakirodalomban Az Újszövetség kutatásában döntő változás... more Pál damaszkuszi élményének megítélése a szakirodalomban Az Újszövetség kutatásában döntő változások zajlottak le a XX. század közepe óta.
Drafts by Otto Pecsuk
This is a brief summary of the factors, people and theological trends that have shaped the Reform... more This is a brief summary of the factors, people and theological trends that have shaped the Reformed view of the Holy Scriptures until the second part of the Twentieth Century. Since Reformed tradition can be quite different depending on which national Reformed church we are talking about, it is important to emphasize that this is only a Hungarian Reformed summary and it is not meant to be "universally Reformed".
Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Theologia Reformata Transylvanica, 2023
The one hundredth birthday of Péter Nemeshegyi SJ was celebrated with a conference by members of ... more The one hundredth birthday of Péter Nemeshegyi SJ was celebrated with a conference by members of the Hungarian Jesuit order on 25 March 2023. On this occasion, I was asked to appraise this excellent theologian as the interpreter of the Bible. One of Father Nemeshegyi’s most important foreign mission assignments during the decades he spent in Japan was his work in the Japanese ecumenical Bible translation. His experience and impressions during this work provide encouragement and guidance to
those involved in a similar enterprise in Hungary. Péter Nemeshegyi was a true Catholic interpreter of the Bible, who believed that the Biblical tradition of the church brings parts of the Holy Scriptures that seem contradictory or difficult to a higher level of synthesis. His favourite hermeneutical starting point was the assumption of God’s goodness in every interpretation of the Scriptures, as well as the Christological
principle, which he may have adopted from St Augustine. He taught about the Bible very effectively and creatively in various cultural environments (such as Japan or other East Asian countries) because he always found the fitting inculturation aspects of the Gospel and used them in both his teaching and application
Vallástudományi Szemle
Kálvin János (Johannes Calvinus, Jean Cauvin) 1509-ben született a franciaországi Noyonban. Apja,... more Kálvin János (Johannes Calvinus, Jean Cauvin) 1509-ben született a franciaországi Noyonban. Apja, Gérard Cauvin városi jegyzőként dolgozott, a fiatal Kálvint pedig édesanyja, Jeanne LeFranc ismertette meg a keresztény hittel. Mivel apja jó viszonyt ápolt egy helyi nemes családdal, a kis Jean e baráti család gyermekeivel együtt tanulhatott, így társadalmi helyzeténél jobb iskoláztatást kapott. Jó tanulmányi előmenetelének hála 12 évesen egyházi ösztöndíjban részesült: egyházi földek jövedelméből támogatták a tanulmányait. 14 éves korától a párizsi Collège de la Marche-ban tanult, ahonnan hamarosan átkerült a jobb nevű Collège de Montaigu-ba. Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott, és az egyetemen megismerkedhetett kora több kimagasló humanistájával is. 18 évesen magiszteri fokozatot szerzett, de nem folytatta a teológia tanulását, mert apja nyomására pályát kellett váltania: Orléans-ban és a bourges-i egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 23 évesen jogi doktorátust szerzett, és ezzel egy időben megjelent első műve, Seneca De clementia című traktátusához írott kommentárja. Az 1530-as évek elején visszatért Párizsba, a Collège Royalra, ahol mindennaposak voltak a reformáció hívei és a konzervatív tanárok közötti viták. Kálvin evangéliumi tanok iránti érdeklődése a hatóságok figyelmét is felkeltette, és miközben az egyetemen eretnekség vádjával perbe fogták a rektort, Nicolas Cop-t, Kálvin is a gyanúsítottak közé került, ezért menekülnie kellett. Ebben az időszakban sejtjük meghatározó istenélményét, amelyet szűkszavúan csak subita conversiónak ("hirtelen megtérés") nevezett zsoltárkommentárjában. 1534-ben lemondott a tanulmányait korábban lehetővé tévő egyházi javadalmairól, és így mintegy formálisan is szakított a római egyházzal. Főművét, az Institutiót már korán elkezdte írni, és 1536-ban megjelent az, amit "kis Institutio"-ként ismerünk. Ezt a későbbiekben már nem bővítette, de egy bővebb változatát, a "nagy" Institutiót haláláig javította és alakította. Írását az előszóban I. Ferenc francia királynak ajánlja. Amellett érvel, hogy az evangéliumi mozgalom (a reformáció) az eredeti kereszténység örököse, amint azt az újszövetségi Szentírás leírja, ezért az állam részéről védelemben és támogatásban kellene részesíteni,
Hermeneutik oder Versionen der biblischen Interpretation von Texten/1, 2023
The 16th was the century of the Latin Bible translations” (John M. Lenhart). We know of 438 diffe... more The 16th was the century of the Latin Bible translations” (John M. Lenhart). We know of 438 different Latin Bible editions between 1501 and 1600. The translation into vernacular languages was the culmination of a process that began with the need for a better understanding of the Bible and continued in the creation of new Latin Bible translations other than the Vulgate. According to Josef Eskhult, denominational characteristics can be discerned: revisions of the Vulgate according to Latin manuscripts were mostly done by Roman Catholics, revising the Vulgate according to Hebrew and Greek manuscripts was a Lutheran enterprise, while completely new Latin translations were typically a Calvinist approach. For the theologians of the Reformed tradition, it was important to translate the Bible into Latin anew because they had abandoned three of the four meanings of medieval literary hermeneutics (literary, allegorical, moral, and anagogic) and had only focused on the first one, thus trying to emphasize the prophetic and Christological meaning of the Bible. To do this, they needed translations that reflected the meaning of the Hebrew text as accurately as possible, allowing scholars to compare their exegetical observations and translation solutions.
Magyar Terminológia, 2011
Absztrakt Az 1975-ben megjelent uj forditasu protestans Biblia első revizioja 1990-ben keszult el... more Absztrakt Az 1975-ben megjelent uj forditasu protestans Biblia első revizioja 1990-ben keszult el. Az elmult 20 evben valtozatlan utannyomassal jelent meg ez a bibliaforditas, amely a magyarorszagi protestans felekezetek koreben időkozben a revidealt Karolyi Biblia (1908) mellett a legnepszerűbb bibliaforditassa valt. A 2006-ban elindult uj revizios munkafolyamat celja, hogy a 2013-ban tervezett megjelenest kovetően egy mind szovegezeseben, mind kulsősegeiben megujult bibliaforditas szolgalhassa tovabb a protestans felekezeteket es a bibliaolvasokat. A Magyar Bibliatarsulat Szoveggondozo Bizottsaga felugyelete mellett folyo erdemi revizios munkat egy otfős munkacsoport vegzi. A Szoveggondozo Bizottsag altal kimunkalt es jovahagyott revizios szempontrendszer, amelyet a munkacsoport kovet, a Bibliatarsulatok Vilagszovetsegenek (United Bible Societies) ajanlasait koveti, kiegeszulve olyan sajatos szempontokkal, amelyek a magyar bibliaforditoi hagyomanyban es a magyar nyelv sajatossagaiban gyokereznek. Tanulm...
Modern Nyelvoktatás, 2021
Igehirdetők kézikönyve, 2021
Az ApCsel egész felépítése, a lukácsi narratíva jellegzetességei segítséget nyújthatnak az igehir... more Az ApCsel egész felépítése, a lukácsi narratíva jellegzetességei segítséget nyújthatnak az igehirdetőnek abban, hogy elszakadjon a régi, megszokott igehirdetési modellektől és sémáktól. Az újabb, úgynevezett narratív igehirdetés követője kiváló példákat találhat az ApCselben, ahol a
legfontosabb dogmatikai vagy üdvtörténeti üzenetek is élményszerűen állnak előttünk a keresztyén misszionáriusok küzdelmeinek, sikereinek vagy kudarcainak történeteibe öltöztetve.
"Így szól az én Uram, az Úr..." Tisztelegő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára, 2021
Miközben a vakság és a vakságból való gyógyulás ószövetségi hátterét és jellegzetességeit vizsgál... more Miközben a vakság és a vakságból való gyógyulás ószövetségi hátterét és jellegzetességeit vizsgáltuk, arra a felismerésre jutottunk, hogy az Ószövetség nem tanítja a megfizetés elméletét, legalábbis semmiképpen nem abban a formában, amelyben a késői judaizmusban az általánosan elfogadottá vált. Ebben a formájában jelenik meg Tóbit könyvében is, mint Tóbit történetének intellektuális háttere és a vakság kérdésének egyik – teológiai szempontból elfogadhatatlan – magyarázata. A könyv szerzője nem érvel ellene logikai úton, inkább nevetségessé teszi a történet fokozatos kibontakoztatásával. Az Ószövetségben a vakságból való gyógyulás csak eszkhatológiai körülmények között volt elképzelhető, mint Isten gyógyító hatalmának megnyilvánulása egy isteni küldött közreműködésével. Ugyanakkor ez narratív formában még sehol nem jelenik meg az Ószövetségben. Lehetséges tehát, hogy Tóbit könyve az eszkhatológiai gyógyítás fogalmának első narratív formába öntése. Ez a minta később igen nagy népszerűségre tett szert, és megjelenik a szinoptikus evangéliumokban csakúgy, mint János evangéliumában. Természetesen ebben a rövid tanulmányban sokkal óvatosabban is bánhattunk volna a „szótériológia” és „eszkhatológia” kifejezésekkel, különösen, ami azok Tóbit könyvének kontextusában való használatát illeti. Ugyanakkor az isteni küldött (Rafael) szerepe Tóbit csodálatos gyógyulásában és a család (illetve távlatilag az egész közösség) egységének és „épségének” helyreállításában felhatalmaz minket arra, hogy Tóbit könyvét egy fontos állomásnak tekintsük abban a folyamatban és fejlődésben, amely végső célját az evangéliumok szótériológiájában nyerte el.
Hitben növekedni. tanulmányok Németh Dávid hatvanötödik születésnapjára, 2021
A lelkiismeret fogalma Pál apostol korában hosszú idő után először jelent meg a görög nyelvű filo... more A lelkiismeret fogalma Pál apostol korában hosszú idő után először jelent meg a görög nyelvű filozófiai és teológiai irodalomban, és Pállal nagyjából egy időben nyert fontos szerepet Seneca munkáiban is. A téma tehát "aktuális" volt Pál idején, ezért is kívánta az apostol felhasználni a gyülekezetekkel folytatott kommunikációjában. Ugyanakkor nem, vagy nem csak abban az értelemben használta, ahogyan ma ismerjük és használjuk a lelkiismeret kifejezést (belső/isteni hang, független erkölcsi bíró az emberben) . A páli használat szituációfüggő és sokrétű volt, és értelmezése még ma is megosztja az Újszövetség kutatóit.
A nagy zarándok végleg célhoz ért. Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából., 2021
»Progress Report« a deuterokanonikus könyvek új kiadásáról, fordítási döntések és indoklásaik Jéz... more »Progress Report« a deuterokanonikus könyvek új kiadásáról, fordítási döntések és indoklásaik Jézus Sirák fia könyvében.
Progress report on the translational decisions of Ben Sirach at the new Study Edition of the Deuterocanonical Books in Hungarian
Perichoresis
The paper examines the very beginnings of Bible Mission in Hungary within the Habsburg Empire in ... more The paper examines the very beginnings of Bible Mission in Hungary within the Habsburg Empire in the first part of the nineteenth century. It divides the first thirty years into two major epochs: the one before Gottlieb August Wimmer, Lutheran pastor of Felsőlövő (Oberschützen) and agent of the British and Foreign Bible Society (BFBS) and the one characterized by his work until the revolution of 1848. In the paper, I summarize the main obstacles of Bible Mission both political and religious as well as the main achievements and formations of policies and practices that still define Bible Mission of the Bible Societies in all around the world. The work of BFBS in Hungary in this period was also intertwined with the formative period of the Budapest Scottish Mission, a topic that I also touch in the paper.
Magyar Terminológia, 2011
Adalékok Izrael történetéhez - Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából, 2020
Novella Jeruzsálem elfoglalásáról (2Sám 5,6-10) és Jóábról A short story on the capture of Jerusa... more Novella Jeruzsálem elfoglalásáról (2Sám 5,6-10) és Jóábról
A short story on the capture of Jerusalem (2 Samuel 5:6-10) and Joab
Hódossy-Takács Előd szerk. A tíz Ige: Tanulmánykötet Marjovszky Tibor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Debrecen: DRHE, 2013., 2013
Rövid tanulmányunkban azt vizsgáljuk a Róm 7,7-12 kapcsán, hogy Pál miként értelmezi egyszerre a ... more Rövid tanulmányunkban azt vizsgáljuk a Róm 7,7-12 kapcsán, hogy Pál miként értelmezi egyszerre a tizedik parancsolatot és a bűneset történetét a saját törvényfelfogása, szótériológiája és antropológiája szempontjából. Először a törvénnyel kapcsolatos nézeteit tekintettük át, és megállapítjuk, hogy Pál számára a törvény egyszerre „korszakalkotó” alapfogalom a több korszakra osztható üdvtörténetben, és egyszerre morális vonatkoztatási pont missziós gyakorlatában. Előbbi szerepében a törvény inkább negatív (vö. 1Kor 15,56: „A halál fullánkja a
bűn, a bűn ereje pedig a törvény”), míg utóbbi szerepében inkább pozitív (vö. Róm 7,12: „A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó”) szerepet játszik a páli korpuszban. Ezután áttekintjük a vizsgált szakasz kapcsolódási pontjait a korábbi levelekben (Gal, 1-2Kor), majd magában a Római levélben, és láthatjuk, hogy Pál számára a törvény-bűn-kívánságegyén négyese mindig is fontos, alapvető jelentőségű gondolat volt. Vélhetően gyakran került elő missziói munkája során (talán a zsinagógai vitákban), ezért idővel alaposan kidolgozott érvrendszert
épített köré. Pál kommentárja a decalogus utolsó parancsát és a bűnesetet kapcsolja egybe. A kettőt összeköti a bűn hatásmechanizmusa, amely Pál számára a törvény szóteriológiai hatástalanságát, eredménytelenségét bizonyítja. Ehhez kapcsolódik az „uralomváltásnak” is nevezhető páli tanítás, amely kivezető utat kínál a nehéz dilemmából. Áttekintjük azokat a kortárs zsidó iratokat, amelyek hasonló kérdésekkel foglalkoznak, és megállapítjuk, hogy Pál azért is tulajdoníthatott ilyen jelentőséget az epithymiának, mert az „benne volt a levegőben”. Ugyanakkor a probléma értelmezése és főként a megoldási javaslat (Krisztusba vetett hit, Krisztus tulajdonába kerülés, a Szentlélekben való élet) Pálnál döntően különbözik minden más kortársétól.
Testben élünk. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (szerk. Benyik György). Szeged: JATEPress, 2011., 2011
A mérvadó és használatban lévő magyar bibliafordítások meglehetős következetességgel használják a... more A mérvadó és használatban lévő magyar bibliafordítások meglehetős következetességgel használják a test fordítást mind a sarx, mind a sóma esetében, mint ahogyan a lélek fordítást a psyché és a pneuma esetében is, mely utóbbi gyakorlatot régóta sok kritika éri azok részéről, akik
más, elsősorban indoeurópai nyelvekkel összevetve kárhoztatják a magyar fordítások „pontatlanságát”. Ugyanakkor rövid vizsgálatunk arra is felhívja a figyelmünket, hogy nemcsak magyarul, de feltehetően más nyelven sem lehetne teljes következetességgel visszaadni Pál apostol sarx-sóma szóhasználatát. Minden egyes helyen külön-külön vizsgálat alá kell venni azt, hogy mit is ért ott pontosan az apostol sóma vagy sarx alatt, és ennek megfelelően a jelentést érzékeltetni a kontextussal – még ha minden esetben, jobb fordítási alternatíva híján kénytelen vagyunk a test szót is használni mindkettőre.
THE HELLENISTIC AND JUDAIC BACKGROUND TO THE NEW TESTAMENT, 2019
There are several open questions and debates around Paul’s Doctrine of Justification: beginning w... more There are several open questions and debates around Paul’s Doctrine of Justification: beginning with Saint Augustine, through the Reformation up to the current Ecumenical dialogues. The persistence of this issue shows how difficult as well as important it is. Among Biblical scholars, interpretation always precedes translation, but for the wider church audience it is exactly the opposite way: their understanding of the issue always rests on the Bible translations in use. Therefore, interpretation and translation are interrelated and in constant interplay. Alister McGrath (Iustitia Dei) suggests that Paul’s handling of the verb dikaioo and its cognate terms (dikaios, dikaiosunē etc) is also the result of a translation process (i.e. Hebrew terms translated into Greek). Pauline terminology and Sprachgebrauch indeed show more affinity with LXX usage than with secular ancient Greek literature. How then Paul expected his Gentile Christian audience to understand correctly his doctrine of justification? This is the main question of my paper, but I also touch on the issue of current Bible translations, which should guarantee that contemporary Christians may have a better understanding of Justification, a term which has separated Catholics and Protestants for so many centuries.
VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS KONFLIKTUSOK A BIBLIÁBAN ÉS AZ ŐSEGYHÁZBAN, 2017
“That there may be fairness” (2Corinthians 8:14). What happened to the collection of Paul's churc... more “That there may be fairness” (2Corinthians 8:14). What happened to the collection of Paul's churches?
The Apostle Paul laid great emphasis on the collection of his Gentile Christian congregations for their brothers and sisters in Jerusalem for both theological, social and church discipline reasons. This collection gathered for many years was of utmost importance, equal to the setting up of new churches in the Mediterranean. In his last journey to Jerusalem, Paul took not only the money with him but also the representatives of the Gentile Churches, fulfilling the prophecies of Isaiah about the nations gathering to Jerusalem, bringing their
gifts to serve and praise the Lord. It is very strange that even though Luke knew about the collection, in the Acts he does not mention what had happened to it during Paul's final visit. In this paper, I intend to survey the main theories and solutions to this mystery so that we can decide, whether Paul's eschatological vision about the unity of Jews and Gentiles (Romans 15:7–13) had ever come true.
Logos tés akoés. Az ige megszólalása és megszólaltatása. tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére., 2012
Rövid írásomban a bibliai teológia és a gyakorlati igehirdetés kapcsolatát szeretném megvilágítan... more Rövid írásomban a bibliai teológia és a gyakorlati igehirdetés kapcsolatát szeretném megvilágítani, és így próbálom néhány szemponttal gazdagítani azt a kötetet, amely Vladár Gábor professzor úr előtt tisztelegve a főbb teológiai diszciplínák és a keresztyén igehirdetés kapcsolatát állítja a középpontba. Mind a bibliai teológia, mind a homiletika olyan hatalmas és szerteágazó teológiai altudomány, hogy a két halmaz metszetének én szükségképpen csak egy kis területét tudom vizsgálat alá venni, elsősorban saját tapasztalataim alapján. Először külön-külön vázolom a két teológiai terület jellemzőit, általam tapasztalt hiányosságait, majd rátérek a kettő kölcsönhatására, érintkezési pontjaira. Következtetések helyett az írást néhány gyakorlati caveattal zárom.
The paper investigates some passages in the Pseudo-Clementines that are traditionally labelled as... more The paper investigates some passages in the Pseudo-Clementines that are traditionally labelled as carrying the Anti-Pauline sentiment of late Jewish Christian groups. The paper cannot confirm the initial assumption that the figure of Simon the Magician is a symbolic representation of Paul, the Apostle of the Gentiles and the Arch enemy of the Jerusalem circles.
Pál damaszkuszi élményének megítélése a szakirodalomban Az Újszövetség kutatásában döntő változás... more Pál damaszkuszi élményének megítélése a szakirodalomban Az Újszövetség kutatásában döntő változások zajlottak le a XX. század közepe óta.
This is a brief summary of the factors, people and theological trends that have shaped the Reform... more This is a brief summary of the factors, people and theological trends that have shaped the Reformed view of the Holy Scriptures until the second part of the Twentieth Century. Since Reformed tradition can be quite different depending on which national Reformed church we are talking about, it is important to emphasize that this is only a Hungarian Reformed summary and it is not meant to be "universally Reformed".
Ebben a cikkben, amely a KRE HTK-n 2017-ben tartott reformációs konferencia egyik előadásának íro... more Ebben a cikkben, amely a KRE HTK-n 2017-ben tartott reformációs konferencia egyik előadásának írott változata, néhány reformáció korából vagy annál kicsit később bibliafordítást vizsgálok (Luther Bibel, Vizsolyi Biblia, King James Bible). A létrejöttük körülményeiben, illetve a szövegükben megmutatkozó bibliafordítói szempontokat és elveket igyekszem számbavenni és értékelni a mai bibliafordítás-elmélet szempontjából.
Református reflexió az „Isten Igéje a katolikus teológiában” című előadásra, 2017
Várnai Jakab tanulmányában van egy fontos megjegyzés, amellyel az előadó ismét a Verbum Dominihez... more Várnai Jakab tanulmányában van egy fontos megjegyzés, amellyel az előadó ismét a Verbum Dominihez kapcsolódik, ezzel zárnám reflexiómat: A keresztyénség muszlim eredetű „könyv-vallásként” való besorolásáról van szó (VD 7). A protestánsokat gyakran éri ilyen vád, és valóban sokszor tűnik úgy, mintha „papíros pápát” imádnánk a Biblia mint Isten igéje iránti tisztelet örve alatt. Talán nem véletlen, hogy a leginkább az Egyesült Államokban, illetve a Közel-Keleten vetődhet fel ez a kísértés. Az amerikai fundamentalista protestantizmus vallásszociológiai elemzésébe most nem bocsátkoznék A Közel-Keleten a zsidóság odaadó tóratisztelete az egyik oldalon, a muszlimok korántisztelete a másikon könnyen teremtett olyan versenyhelyzetet, amely a keresztyéneket is belekényszerítette abba, hogy a Bibliát mint szent könyvet a hitvallásuk középpontjába állítsák. Sokak szerint a betű szerinti ihletettség tana is azért elterjedtebb a közel-keleti keresztyének között, mert egy enyhébb fokozatú inspirációs tan nem tudná felvenni a versenyt a szintén verbális inspirációt valló ortodox zsidósággal és iszlámmal. Ez a probléma kapcsolódik a fundamentalista bibliaértelmezés problémájához, amelyről szintén beszél a Verbum Domini. A protestáns fundamentalizmus egyik lényeges tévedése, hogy mivel a Biblia közvetíti számára Isten üzenetét, Isten tekintélyét összetéveszti a Biblia tekintélyével. Ha ehhez a tekintély-zavarhoz hozzájárul a bibliai műfajok és könyvek eltérő jellegének figyelmen kívül hagyása, máris előállhat a helyzet, amelyben a saját fundamentalista olvasatunkat tulajdonítjuk a Bibliának, és a Biblia tévedhetetlenségét a saját értelmezésünkkel igyekszünk megvédeni. Erre a gyakori tévedésre is megoldást jelenthet a Verbum Domini által ajánlott hívő bibliaolvasás és megértés módszere, amely a történetkritikai vagy más tudományos eszközöket inkább eszközként mintsem célként kezeli.
Gyûlölet és kiengesztelôdés 26. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia 2015. augusztus 27–29., 2016
Írásomban az ószövetségi istenfogalom egy meghatározó jellemzőjét, a zélos-t vizsgálom az újszöve... more Írásomban az ószövetségi istenfogalom egy meghatározó jellemzőjét, a zélos-t vizsgálom az újszövetségi iratokban, részletesebben Pál apostol leveleiben. A zélos és kapcsolt kifejezései (zélun, zélótés, parazélun) Isten tulajdonságából lett a hívő ember tulajdonságává. Első bibliai viselőjétől, Fineástól azonban a hit buzgósága mellett kapott egy másik attributumot: az erőszakra való képességet és az ölés parancsát. Az Újszövetség páli korpuszon kívüli része még gyakrabban használja a zélost és kapcsolt kifejezéseit a profán görög irodalomban megszokott módon, jellemzően etikai értelemben. Pál leveleiben és az apostol munkásságáról szóló Apcselben azonban ismét megjelenik a fineási örökség, előbb a farizeus Pál egyházüldözésében, majd a szeretet parancsától és a krisztusi elhívástól átformálva a keresztyén gyülekezetek építésében. Pál leveleinek zélos-használata világosan megmutatja, hogy a zélos nem az Ószövetségből örökölt atavisztikus barbár erőszak-maradvány az Újszövetségben. Zélos-ra szükség van a keresztyén hitben is, sőt, a szeretet által helyes irányba terelt és „lefegyverzett” zélos nélkül nem képzelhető el a Krisztus-hit.
Pontos. természetes. Érthető., 2020
Pecsuk Ottó 2019-ben megvédett habilitációs értekezésének témája a bibliafordítás. Fontos helyet ... more Pecsuk Ottó 2019-ben megvédett habilitációs értekezésének témája
a bibliafordítás. Fontos helyet kap benne a történeti áttekintés,
a fordításelméleti megközelítések, a konkrét bibliafordítói gyakorlatok,
a világszerte tapasztalható és Magyarországon is érzékelhető
folyamatok és trendek kritikai értékelése, rendszerezése. A könyv
középpontjában E. A. Nida elmélete és gyakorlata, illetve a bibliatársulati
keretek között végzett bibliafordítás áll, fontos kitekintéssel a tervezett magyar ökumenikus bibliafordítás kérdéseire.