Az igazságalkotás metafizikája (original) (raw)

  1. Kezdőlap Arrow Forward
  2. Tudomány Arrow Forward
  3. Filozófia Arrow Forward
  4. Az igazságalkotás metafizikája

Heart Kívánságlistára teszem

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.
Többet a könyvről

Az igazságalkotás metafizikája

Heart Kívánságlistára teszem

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.
Többet a könyvről

Az igazságalkotás metafizikája

Heart Kívánságlistára teszem

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.
Többet a könyvről

Heart Kívánságlistára teszem

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.
Többet a könyvről

Hasonló termékek

Az igazság elméletei

Az igazság elméletei

Az igazság fogalmának tisztázása a filozófia egyik nagy, ha nem a legnagyobb vállalkozása.

Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás

Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás

Politika- és jogfilozófiai tanulmányok

A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.

Lélek és elme a kartezianizmus korában

Bevezetés a hermeneutikába

Bevezetés a hermeneutikába

A Bevezetés a hermeneutikába egyetemi tankönyvként is használható, monografikus igénnyel megírt szakkönyv; a filozófiai hermeneutika előzményeinek, kialakulási folyamatának és tartalmi elemeinek értelmező felvázolását és kifejtésé tartalmazza. Jelen kötet a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadónál korábban megjelent első kiadás javított, helyenként átdolgozott változata.

Kortárs nézetek a tudásról

Kortárs nézetek a tudásról

Mi a tudás? Mikor tekinthetünk valamit igazoltnak? Vajon minden tudásunk a tapasztalatból származik? Lehet, hogy nem tudunk semmit? Ha valamit én igaznak vélek, te pedig hamisnak, lehetséges-e, hogy mindkettőnknek igaza van?

Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe

Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe

A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.

Átmeneti rítusok.

Átmeneti rítusok.

A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.

Leírás

Az igazságalkotó-elv triviálisnak tűnik, mégsem az. Három elemi metafizikai kérdés is felmerül vele kapcsolatban. (1) Milyen viszony van a kijelentések igazsága és azok igazságalkotója (igazzá-tevője) között? (2) Milyen típusú entitások teszik igazzá az igaz kijelentéseket? (3) Minden igaz kijelentés esetében el kell-e kötelezni magunkat az igazságalkotó elv mellett? A kedves olvasó vajon meg tudja mondani, hogy mi teszi igazzá azt az igaz kijelentést, hogy „nem léteznek kentaurok”? Vagy azt, hogy „nem léteznek boszorkák”?

Kocsis László könyve a fentebb említett problémákat tárgyalja. Egyrészt rekonstruálja a legfontosabb álláspontokat, másrészt mérlegelve azok gyengeségeit és erényeit, előadja saját megoldási javaslatát.

A könyv briliáns. A különböző rivális álláspontok példamutató világossággal vannak kifejtve. A pro és kontra érvek elemzése mélyreható és meggyőző. Ami pedig Kocsis saját megoldását illeti: ha a filozófiai elméleteket árucikkeknek tekintjük, melyek kapcsán – ahogy a piacokon szokás – mindig az ár-érték arányt érdemes mérlegelni, akkor a piacon szereplő számos elmélet közül jómagam Kocsis portékájára vagyok vevő. (Tőzsér János)

Paraméterek

Szerzők(vesszővel elválasztva) Kocsis László
Megjelenés 2016
Terjedelem 150 oldal
Kötészet ragasztott, puhatáblás
ISBN 9789634140047
Sorozat Argumentum sorozat