Máltai nyelv (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

máltai nyelvMalti
Beszélik Málta
Beszélők száma 522 000 (2012)[1] fő
Nyelvcsalád afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek nyugati sémi klasszikus arab szicíliai arab
Írásrendszer latin betűs írás
Nyelvkódok
ISO 639-1 mt
ISO 639-2 mlt
ISO 639-3 mlt
A Wikimédia Commons tartalmaz Malti témájú médiaállományokat.

A máltai nyelv Málta nemzeti nyelve és az Európai Unió hivatalos nyelve. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, pontosabban annak észak-afrikai és szicíliai dialektusából jött létre. Történelme során a dél-olasz (szicíliai), sőt a spanyol és az angol nyelvből is sokat átvett. A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin betűkkel írnak. A máltai nyelvet beszélők számát napjainkban körülbelül félmillióra teszik. Nagy számban élnek kivándoroltak Ausztráliában, az USA-ban és Kanadában, akik még ma is beszélik a nyelvet.

A máltai nyelv besorolása hosszú ideig vita tárgya volt még azok között is, akik elfogadták, hogy sémi nyelvről van szó. Egyes vélemények szerint a föníciai nyelvből kialakult pun nyelv[2] utódja lenne a máltai, ám ez bizonyult a legkevésbé valószínűnek. Más vélemények szerint a máltai nem az arab nyelvből vált ki, hanem egy berber dialektusból jött létre.[2]

Málta első sémi lakói valóban a föníciaiak voltak, akiknek a nyelve még a római uralom alatt is fennmaradt a szigeten. Bizánc uralma után a görög-latin-föníciai keveréket felváltotta az észak-afrikai arab nyelv, mindössze a két nagy sziget neve biztosan korábbi ennél. Bár a máltai az észak-afrikai arab változatok rokona, de a Máltára, a 11. században érkező arab telepesek nem afrikaiak voltak, hanem szicíliai arabok (akik között sok volt a muszlim hitre áttért, elarabosodott európai is).[3] Az általuk beszélt szicíliai arabból később a máltai, s bár a szicíliai arab az észak-afrikai arabból alakult ki, ennek ellenére a máltai csak közvetlenül és nem közvetve származik attól a nyelvtől. Ezt a jelenkori genetikai kutatások is alátámasztani látszanak, mivel a máltai lakosság DNS struktúrája egyezik Szicília és Calabria lakosságának génjeivel, ennek megfelelően az arab bevándorlás nem közvetlenül az afrikai oldalról jött.[4]

Az arab hódítást megelőzően a sziget lakossága gyér volt, amelyről az arab krónikák is beszámolnak.[5] Maga Godfrey Wettinger máltai történész és Joseph Brincat nyelvész is arra a következtetésre jutottak, hogy a máltai nyelv kialakulásának kezdete az arab hódítással indul, míg a korábbi, elenyésző számú lakosság nyelve nem maradt fenn és nem is hagyott nyomokat az arab betelepülők nyelvjárásából kialakuló máltai nyelvben.[6]

Az arab uralom alatt jól működő öntöző rendszert építettek ki, amely növelte a mezőgazdasági termelés erejét. Ennek köszönhetően a sziget lakossága nagyobb növekedést mutatott, mint a bizánci vagy római időszakban, amely így az arab etnikai- és nyelvi dominanciát erősítette.[7] A normannok először 1091-ben foglalták el a szigetet az araboktól (de uralmuk csak 1127-től szilárdult meg[6]), a lakosságot azonban nem űzték el, sőt egy ideig széleskörű önrendelkezési jogokat adtak nekik, így a vallásukat is szabadon gyakorolhatták.[8] Málta így a keresztény uralom alatt is mintegy 150 évig arab szellemben fejlődött.

II. Frigyes német-római császár, aki Szicília királya is lett 1224-től megkezdte a máltai arabok autonómiájának felszámolását.[9] Az iszlám hithez ragaszkodó arabok kiűzése még legalább 1249-ben elhúzódott, azonban igen nagy számú máltai muszlim vette fel a kereszténységet,[10] noha arab kötődésük (főleg Észak-Afrikához) még legalább 1283-ig, a spanyol uralom kezdetéig fennmaradt. Szicíliával ellentétben Máltán nem halt ki az arab nyelvjárás.

Az arab dialektusra erős hatást gyakorolt a 800 éven keresztül hivatalos olasz és az urak által beszélt spanyol is. A máltai nyelvet egy 1436-ban kelt latin nyelvű végrendelet említi először lingua maltensi néven.

1800 után a britek bevezették az angolt is, amelynek egyre nagyobb teret igyekeztek biztosítani a szigeteken. Olasz-párti körök és a fasiszta Olaszország ezzel szemben olasz nyelvjárásnak titulálták a máltai nyelvet.[11] A máltai nyelv 1936-ban lett Málta hivatalos nyelve (az angollal együtt), hogy sikerüljön az ellenzék által erőltetett olasz nyelvet kiszorítani.[12]

A nyelv legrégebbi írásos emléke Pietru Caxaro 15. században írt költeménye, az Il Cantilena, ám a nyelv a falvak beszélt nyelvéből csak a 20. században vált minden máltai nyelvévé. Írott irodalma is csak a 19. század óta létezik. A 20. században számos társaság alakult a nyelv terjesztésére, költeményeivel és fordításaival különösen Karmenu Psaila, Málta nemzeti költője tett sokat a nyelv fejlődéséért.

A máltai az egyetlen sémi nyelv, amelyet latin írással írnak. Néhány hangra különleges írásjegyük van. A magánhangzók kivétel nélkül lehetnek hosszúak vagy rövidek. Az írásjegyek és hangértékük:

Mássalhangzók

Írásjegy Hangérték Írásjegy Hangérték Írásjegy Hangérték
B, b b (bátor) Ħ, ħ h (hang) R, r r (rom)
Ċ, ċ cs (csak) J, j j (jó) S, s sz (szín)
D, d d (darab) K, k k (kerék) T, t t (tó)
F, f f (föld) L, l l (ló) V, v v (város)
Ġ, ġ dzs (dzsungel) M, m m (most) W, w félmagánhangzó, mint az angol w
G, g g (gomb) N, n n (nagy) X, x s (só)
Għ, għ nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót P, p p (pont) Ż, ż z (zene)
H, h nem ejtik, csak a szó végén, itt az ejtése h. Amikor néma, enyhén megnyújtja a szomszédos magánhangzót Q, q [ʔ] (glottális stop: mint a levegővétel magánhangzó előtt, csak erősebb) Z, z c vagy dz (cica / edző)

Magánhangzók

Írásjegy Hangérték Írásjegy Hangérték
A, a mélyebb á O, o o
E, e e U, u u
I, i i ie hosszú i

Léteznek ezen kívül kettőshangzók is:

Kettőshangzók

Írásmód Ejtés Írásmód Ejtés
aj rövid á + j ew e + u
aw rövid á + u iw i + u
ej e + j għi rövid á + j vagy e + j
għu o + u vagy rövid á + u

A szó végi aposztróf kiesett hangot jelöl (leggyakrabban eltűnt _għ_-t), nem kell kiejteni. A għh kiejtése hosszú hh. A szó végi zöngés mássalhangzókat zöngétlenül ejtik. Għ, ħ, h vagy q előtt az i hang mindig hosszú! A hangsúly mindig az utolsó vagy az utolsó előtti szótagon van.[13]

  1. ↑ Maltese. Ethnologue. (Hozzáférés: 2020. november 22.)
  2. ↑ a b Európa saját sémi nyelve (nyest.hu)
  3. ↑ Brincat, Joseph M. (2005): "Maltese – an unusual formula". MED Magazine (27).
  4. ↑ Genetic origin of contemporary Maltese (Times Malta)
  5. ↑ Travel Malta. The Arab period and the Middle Ages: MobileReference. ISBN 978-1-61198-279-4
  6. ↑ a b Wettinger, Godfrey: Malta in the High Middle Ages (Maltese History & Heritage)
  7. ↑ Victor Paul Borg (2001): Malta and Gozo. Rough Guides. ISBN 9781858286808, 332. o.
  8. ↑ Arab Heritage in Malta (The Baheyeldin Dynasty)
  9. ↑ Charles Dalli: From Islam to Christianity. The Case of Sicily (PDF), 161. o.
  10. ↑ Stefan Goodwin (2002): 2 (Islam and Realignments). Malta, Mediterranean Bridge. Greenwood Publishing Group. ISBN 9780897898201, 31. o.
  11. ↑ Európa egyetlen sémi nyelve. nyest.hu. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  12. ↑ Blouet, i. m.
  13. ↑ Vella (1996), i. m. 2-4. o.

File:Wiktionary-logo-hu.svg