Poznań (original) (raw)

Poznań (kiejtéseⓘ, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Poznań Lengyelország ötödik legnagyobb városa, lakossága 2023-ban 540 146 fő, míg a Poznań megyét és számos más települést magába foglaló Poznańi metropolisztérségben (Metropolia Poznań) több mint 1,029 millióan élnek.[7] Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Poznań (reptér, 1991–2020 ) éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 13,5 17,6 24,0 30,5 31,8 38,0 38,7 38,2 34,6 27,9 19,9 15,0 38,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,1 3,7 8,1 15,0 19,8 23,1 25,2 24,9 19,5 13,3 7,1 3,2 13,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,9 −2,4 0,0 4,0 8,4 11,9 14,1 13,7 9,6 5,4 1,8 −1,4 5,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −28,5 −28,0 −21,4 −8,6 −3,9 0,5 3,8 3,2 −1,7 −8,3 −15,2 −24,9 −28,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 38 31 40 29 54 58 84 56 41 35 34 40 540
Havi napsütéses órák száma 51 72 126 211 257 257 269 253 165 113 54 37 1865
Forrás: meteomodel, IMGW

Poznań (reptér, 1961–1990) éghajlati jellemzői

Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,5 2,2 6,8 13,0 18,8 22,1 23,5 23,1 18,7 13,1 6,4 2,2 12,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,8 −3,9 −0,8 2,8 7,7 11,2 12,5 12,2 9,0 5,3 1,2 −2,6 4,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 30 24 27 36 53 60 69 57 43 39 39 38 515
Havi napsütéses órák száma 40 61 109 152 219 215 218 206 138 102 40 32 1532
Forrás: NOAA[8]

A mai Poznań 1793–1800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, amelyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Poznań 1617

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója itt építette fel egyik várát. A poznańi Szent Péter és Pál-székesegyház, az első lengyel templom a 10. század második felében épült.[9] A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a Lengyel Királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam „bölcsője” lett, itt temették el I. Mieszkót és I. Bolesławot. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

A 17. század második felében és a 18. század nagy részében Poznańt súlyosan érintette a háborúk, az ezzel járó katonai megszállások, fosztogatások és pusztítások sorozata: az északi és a nagy északi háború, a lengyel örökösödési háború, a hétéves háború és a Bari konföderáció.[10] Az özönvíz idején Poznań zsidó közösségét azzal vádolták, hogy együttműködik a betörő svéd ellenséggel, és ennek következtében pogromokat szenvedett el, amelyeket mind a város nem zsidó lakosai, mind a lengyel korona hadseregének egységei végrehajtottak.[11]

A várost ekkoriban gyakori pestisjárványok és árvizek is sújtották, különösen az 1736-os árvíz, amely a külvárosi épületek nagy részét elpusztította. Az agglomeráció lakossága az 1600 körüli 20 000 főről 1730 körül 6000 főre csökkent, és bambergi és holland telepeseket (Bambers és Olęders) hoztak a lepusztult külvárosok újjáépítésére. 1778-ban a városban létrehozták a „Jó Rend Bizottságát” (Komisja Dobrego Porządku), amely felügyelte az újjáépítési erőfeszítéseket és átszervezte a város közigazgatását.[12]

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor, 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa térképét. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a harmadik legnagyobb volt egész Európában.[13]

Poznań 1929

Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a Nagy-lengyelországi felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor a város a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa lett, amelynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.[14]

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni neve etimológiáját. Vannak különféle elméletek eredetével kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Óváros

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a Városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski-sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legősibb temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, valamint a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Fontos látnivalók a „császári negyed” épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

A Poznańon áthaladó turista útvonalak: a Román túra, a Piast-túra és a Kórniki-túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, amelyek a központba vezetnek.

Mickiewicz Adam Egyetem

Állami intézetek:

Nem állami intézetek:

Állami kutatóintézetek:

A Poznańi nemzeti múzeum

A Raczyńsky könyvtár

A Moniuszko Stanisław Nagyszínház

A Lengyel Színház

Lengyel–magyar barátság tér

Mansfeld Péter-emléktábla

Poznań a lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa, ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye volt. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül.

Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba.

A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, amely 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutazásokat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé.

Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os poznańi forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939–1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

  1. ↑ https://www.poznan.pl/mim/main/charkow-ukraina,p,19,60.html
  2. ↑ https://infocity.kharkiv.ua/obshchestvo/goroda-pobratimy-harkova/
  3. 1 2 https://www.poznan.pl/mim/publikacje/pages.html?co=list&id=19&ch=20&instance=1017&lang=pl
  4. ↑ https://www.poznan.pl/mim/main/kutaisi-gruzja,p,19,15511.html
  5. ↑ http://www.kutaisi.gov.ge/kutaisi/4
  6. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023016264011-0969400?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  7. ↑ Poznań metropolia (lengyel nyelven). ISBN 978-83-61264-55-2
  8. ↑ Poznań (12330) – WMO Weather Station. NOAA. [2022. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  9. ↑ The Cathedral | Poznan tourism | Poznan.pl (angol nyelven). www.poznan.pl. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  10. ↑ Confederation of Bar | Polish Nobility, Sejm, Union of Lublin | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  11. ↑ The YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe. encyclopedia.yivo.org. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  12. ↑ Komisja Dobrego Porządku w Poznaniu 1780-1784 Bogna Tyszkiewicz | Odkryj Poznań | Poznan.pl (lengyel nyelven). www.poznan.pl. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  13. ↑ Home - Fortifications in Poznan. www.polen.travel. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
  14. ↑ A munkások átverése miatt robbant ki a poznani felkelés (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2016. június 28. (Hozzáférés: 2025. április 12.)

Commons:Category:Poznan