Maori nyelv (original) (raw)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Maori nyelvTe reo Māori
Kiejtés ˈmaːoɾi, te ˈɾeo ˈmaːoɾi
Beszélik Új-Zéland
Terület Polinézia
Beszélők száma 157 110 új-zélandi állampolgár állította, hogy tudnak mindennapi dolgokról maoriul beszélni (2006) fő
Nyelvcsalád ausztronéz maláj-polinéz polinéz ág keleti csoport maori nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos Új-Zéland
Nyelvkódok
ISO 639-1 mi
ISO 639-2 mri (T)mao (B)
ISO 639-3 mri
A Wikimédia Commons tartalmaz Te reo Māori témájú médiaállományokat.

A maori nyelv (saját elnevezése te reo Māori, általában csak te reo) (kiejtése: [ˈmaːɔɾi] Hallgat hallgat) Új-Zéland egyik hivatalos nyelve. Nyelvileg a keleti polinéz nyelvek közé tartozik, legközelebbi rokona a Cook-szigeti maori, a tuamotu és a tahiti, kevésbe áll közel a hawaii és a marquez-szigeti nyelvhez, és a nyugati polinéz nyelvek, a szamoai, a tokelaui, a niuei és a tongai a legtávolabbi rokonai.

Új-Zélandnak három hivatalos nyelve van: az angol nyelv, a maori és az új-zélandi jelnyelv. A maori a hivatalos státuszát 1987-ben nyerte el, amikor megszületett a Maori nyelvtörvény. A legtöbb kormányzati szervnek van kétnyelvű neve, pl. a Belügyminisztérium maoriul Te Tari Taiwhenua, ugyanígy a helyi önkormányzatok és könyvtárak is használnak kétnyelvű feliratokat. Az új-zélandi posta is felismeri a kétnyelvű helyneveket.

2004. márciusa óta létezik a Maori Televízió csatorna, ahol főleg maori nyelven zajlik a műsorszórás. 2008. március 28-án elindult a második, Te Reo tv-csatorna.

A maorik kenukkal érték el Új-Zéland szigetét, a Cook-szigetek felől vagy a Társaság-szigetek felől. Érkezésük Kr. u. 1300 körül történhetett. Nyelvük a 19. századig viszonylagos elszigeteltségben volt.

A 19. században a maori nyelvnek zavaros története volt. Kezdetben domináns nyelv volt, a mindennapi élet kommunikációs nyelve (bár az iskolákban a maori gyerekeknek már angolt is tanítottak), majd 1860-tól az angol nyelv árnyékában kisebbségi nyelv lett. A 19. század második felében angol nyelvű iskolákat vezettek be, az 1880-as évektől megtiltották a maori nyelv használatát az iskolákban, így sok maori tanult angolul.

A második világháborúig a legtöbb maori első nyelve a maori volt. Politikai gyűléseket tartottak maori nyelven, irodalmat adtak ki. A változás az 1930-as években indult meg, az 1940-es évektől az 1970-es évekig megindult a maorik vándorlása a városokba, az angol nyelv számukra a jólét és boldogulás eszköze lett. Ekkoriban történt az, hogy számos maori szülő beszüntette a gyerekeivel való érintkezésben a maori nyelv használatát. Ez, valamint az amúgy is az angol nyelvet támogató új-zélandi politika miatt az 1980-as évekre a maorik kevesebb mint 20%-a beszélt elég jól maoriul, és ők is főleg otthon használták nyelvüket.

Már az 1970-es években észlelték, hogy hamarosan bekövetkezhet az, hogy a maori nyelv beszélők nélkül marad. Így megszervezték a _Te Ātaarangi_-t (nyelvtanuló rendszert), a _Kōhanga reo_-t (nyelvi fészek) és a _Kura kaupapa Māori_-t (maori nyelviskola).

A keleti polinéz nyelvek főbb csoportjai

Az összehasonlító nyelvtudomány szerint a maori nyelv a keleti polinéz nyelvek közé tartozik, a tahiti alcsoportba, ahova a rarotongai és a tahiti is tartozik. Más fontosabb keleti polinéz nyelvek a hawaii, a marquez-szigeteki és a rapa nui nyelvek. Bár ezek a nyelvek elég nagy nyelvészeti hasonlóságokat mutatnak, kölcsönös érthetőség alig áll fenn közöttük. A modern maori beszélői szerint ők a Cook-szigetek nyelveit értik a legjobban.

Több mint 100 000 ember, szinte mindegyikük maori származású, beszél maoriul – leginkább Új-Zélandon. 1996-ban 160 000 ember jelezte, hogy tud maoriul, más források csak 50 000 beszélőről tanúsítanak. A 2006-os népszámlálás szerint 131 613 maori képes beszélgetni mindennapi dolgokról maori nyelven. Ők Új-Zéland lakosságának 4,2%-át alkotják.

A maorik nyelvtudásának szintje ismeretlen, sokuk fő otthoni nyelvnek jelöli meg a maorit, néhányan meg csak pár maori szót és frázist használnak (passzív kétnyelvűség). Csak 8000 maori egynyelvű beszélő van, bár sokan vannak olyanok, akik maoriul előbb beszélnek, mint angolul, mert:

A városiasodás a második világháború után gyors nyelvváltást eredményezett, maoriról angolra, ezért a maorik sosem kommunikálnak két nyelven, főképp új-zélandi angolt használnak, vagy a második nyelvüket.

A maori nyelv 20 betűt használ: A Ā E Ē H I Ī K M N O Ō P R T U Ū W NG és WH. Ezek közül a WH a magyarban is használatos F-nek felel meg, az O és Ō kicsivel nyíltabb, mint a magyaré, az U és Ū pedig ü-höz Hallgat (ʉ) hasonlít.

A maori nyelv latin betűs írásával először James Cook kapitány és a korai felfedezők próbálkoztak. 1814-től misszionáriusok próbálták meg elkapni a nyelv hangjait. 1815-ben William Kendall kiadta a He Korao no New Zealand című könyvet, aminek címe mai helyesírással He Kōrero nō Aotearoa lenne. A mai helyesírás az 1820-as években alakult ki az északi területen használt változat alapján.

A maori írás a magánhangzók hosszúságát a magánhangzó felett egy vonallal jelzi. Ez fontos, hiszen jelentés-megkülönböztető szerepe van:

rövid hosszú
matua apa mātua szülők
panga kirakó pānga hatás
maro kötény mārō kemény
ana barlang anā ott
pahu ugat pahū felrobban

A névszók egyes és többes számban megőrzik az alakjukat: ika (hal), rākau (fa). A határozott névszót a te, a többes számot a ngā partikula jelöli. Néhány szóban megnyúlik a magánhangzó a többes szám esetén: wahine (nő) – wāhine (nők).

Az igék idejét az ige előtti partikulákkal fejezik ki: ka (jövő idő), i (múlt idő), kua (befejezett múlt), kia (dezideratív), me (előíró), e (nem múlt idő), ina vagy ana (punktatív-feltételes, "ha és amikor") és e ... ana (egyszerű múlt).

Az igék (már ha van) a mondatok elején szoktak lenni, a partikulával:

A határozott alanyt fókuszpozícióba lehet tenni, a mondat elejére, egy ko partikulával együtt:

Mere az edényt mossa. > Mere mossa az edényt.

Mint a legtöbb polinéz nyelv esetén, a maoriban is három szám van a személyes névmásoknál, egyes, kettes és többe szám: ia (E/3), rāua (Du/3), rātou (T/3). A személyes névmások között van exkluzív és inkluzív névmások: mātou (mi, exl.), tātou (mi, ink.), koutou (ti), rātou (ők), māua (mi ketten, exk.), tāua (mi ketten, ink.), kōrua (ti ketten), rāua (ők ketten). A beszélő több emberhez máshogy szól, mint egyhez: