sejt – Wikiszótár (original) (raw)
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈʃɛjt]
Főnév
sejt
- (biológia, gyógyszertan) A sejtek az élő szervezetek alapvető építőelemei, amelyek az összes életfolyamat alapját képezik. Minden élőlény sejtekből épül fel, és ezekben a sejtekben zajlanak azok a biokémiai folyamatok, amelyek lehetővé teszik a növekedést, szaporodást, energiatermelést és a környezethez való alkalmazkodást. A sejtek mérete és összetettsége változó, de alapvetően két fő típust különböztetünk meg: prokarióta és eukarióta sejteket.
A sejtek típusai
- Prokarióta sejtek:
- Jellemzők: Egyszerű felépítésű sejtek, amelyek nem tartalmaznak membránnal körülvett sejtmagot vagy organellumokat. Az örökítőanyag szabadon helyezkedik el a sejtben.
- Példák: Baktériumok és archeák.
- Funkciók: Prokarióta sejtek is képesek az összes alapvető életfolyamat elvégzésére, mint például az energiatermelés és a szaporodás.
- Eukarióta sejtek:
- Jellemzők: Bonyolultabb felépítésűek, tartalmaznak sejtmagot és számos membránnal határolt organellumot, például mitokondriumot, endoplazmatikus retikulumot és Golgi-készüléket.
- Példák: Növényi, állati, gombasejtek és egysejtű eukarióták, például az amőba.
- Funkciók: Az eukarióta sejtek lehetővé teszik a specializált sejtfunkciókat, így a soksejtű élőlények szerveződhetnek szövetekbe és szervekbe.
A sejtek felépítése
Az eukarióta sejtek bonyolult szerkezetűek, és több fő alkotóelemet tartalmaznak:
- Sejtmag: A sejt örökítőanyagát (DNS-t) tartalmazza. A sejtmag irányítja a sejt működését és a fehérjeszintézist, és szerepet játszik a sejtosztódásban.
- Mitokondrium: Az energiaelőállítás központja, ahol az ATP (adenozin-trifoszfát) szintetizálódik a sejtlégzés során. Gyakran „a sejt erőművének” nevezik.
- Endoplazmatikus retikulum (ER): Feladata a fehérjék és lipidek szintézise és szállítása. Két típusa van: durva (riboszómákat tartalmaz, amelyek fehérjéket szintetizálnak) és sima (lipidek szintéziséért felelős).
- Golgi-készülék: A sejtben szintetizált anyagok csomagolása és szállítása a rendeltetési helyükre, például a sejtfelszínre vagy más organellumokhoz.
- Lizoszómák: Enzimeket tartalmazó hólyagok, amelyek lebontják a sejtben feleslegessé vált vagy káros anyagokat.
- Sejtváz: Mikrotubulusokból, mikrofilamentumokból és intermedier filamentumokból áll, és biztosítja a sejt alakját, valamint lehetővé teszi a sejten belüli anyagmozgást.
- Sejthártya (plazmamembrán): Foszfolipid kettős rétegből áll, amely körülveszi a sejtet, és szabályozza az anyagok be- és kiáramlását.
Növényi sejtek különlegességei
A növényi sejtek számos olyan alkotóelemet tartalmaznak, amelyeket az állati sejtek nem:
- Sejtfal: A növényi sejtek külső rétege, amely cellulózból épül fel, és biztosítja a sejt szilárdságát és alakját.
- Kloroplasztiszok: Fotoszintézisre képes sejtszervecskék, amelyek zöld színű pigmentet, klorofillt tartalmaznak, így lehetővé téve a növények számára a napfény energiájának kémiai energiává alakítását.
- Nagy központi vakuólum: A növényi sejtek nagy vakuóluma víz- és tápanyagraktárként szolgál, és fontos szerepet játszik a sejt ozmózis- és turgornyomás-szabályozásában.
A sejtek alapvető funkciói
- Anyagcsere és energiaátalakítás: A sejtek különféle kémiai reakciók révén állítanak elő energiát (például a glikolízis és a citrátkör révén), amelyet az életfolyamatok fenntartására használnak.
- Fehérjeszintézis: A sejt génjei irányítják a fehérjék előállítását, amelyek különböző funkciókat látnak el, például katalizálják a kémiai reakciókat, szabályozzák a sejtosztódást, vagy részt vesznek az immunválaszban.
- Szaporodás: A sejtek osztódással szaporodnak. Az eukarióta sejtek mitózis vagy meiózis révén osztódnak, míg a prokarióták bináris hasadással.
- Kommunikáció: A sejtek jeleket küldenek és fogadnak (például hormonok és neurotranszmitterek révén), így képesek reagálni a környezetük változásaira és kommunikálni más sejtekkel.
- Anyagok szállítása és kiürítése: A sejtek anyagokat juttatnak be és ürítenek ki a sejthártyán keresztül. Ez történhet passzív (diffúzió, ozmózis) vagy aktív transzport (például ATP-felhasználással) révén.
A sejtek jelentősége az élővilágban
A sejtek alkotják minden élő szervezet alapját, legyen szó egysejtű mikrobákról vagy komplex, soksejtű élőlényekről, mint például az ember. Az élő szervezetek közötti alapvető különbségek a sejtek típusában, működésében és struktúrájában rejlenek. A sejtek képesek specializálódni, ami lehetővé teszi, hogy különféle szöveteket és szerveket alkossanak, amelyek közösen hozzák létre az élő szervezetek testét.
Összegzés
A sejtek az élet alapvető egységei, amelyek biztosítják az összes életfolyamatot. A prokarióta sejtek egyszerűbb felépítésűek és nélkülözik a sejtmagot, míg az eukarióta sejtek bonyolultabbak, különböző sejtszervecskékkel rendelkeznek, amelyek specializált funkciókat látnak el. A sejtek anyagcsere-folyamatai, energiatermelésük, szaporodásuk, kommunikációjuk és önfenntartásuk teszik lehetővé a különféle élő szervezetek számára, hogy alkalmazkodjanak környezetükhöz és fennmaradjanak.
Származékok
- (összetételek): agysejt, anyasejt, dúcsejt, falósejt, hámsejt, idegsejt, ivarsejt, méhsejt, őssejt, petesejt, sejtállomány, sejtbiológia, sejtburjánzás, sejtburok, sejtelhalás, sejtfal, sejtfonal, sejtforma, sejthalál, sejthalmaz, sejthártya, sejtképződés, sejtközpont, sejtlégzés, sejtmag, sejtnedv, sejtplazma, sejtrendszer, sejtszaporulat, sejtszövet, sejttan, sejttégla, sejtüreg, szaglósejt, vándorsejt, zsírsejt
Fordítások
Ige
sejt