Barbara Sólyom - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Barbara Sólyom
Információs Társadalom, 2017
Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájá... more Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájába kíván betekintést engedni a Nógrád megyei Szécsény térségében működő eMultiCoop Szociális Szövetkezet tevékenységén keresztül. Tanulmányunkban bemutatjuk a Szövetkezet létrejöttét és működését, főbb jellemzőit és jövőbeli terveit. Empirikus kutatásunk során meglévő szervezeti dokumentumok, mélyinterjúk és egy fókuszcsoport segítségével igyekeztünk választ találni kérdéseinkre. --- Digital equality – eMultiCoop Social Co-operative This case study describes the initiative to mitigate digital inequality. The eMultiCoop Social Co-operative in the Szécsény region of Nógrád County is striving to achieve this goal. In our study we present the establishment and operation of the Co-operative, its main characteristics, and future plans. In our empirical research we sought the answers to our questions using organizational documents, interviews and a focus group.
Információs Társadalom, 2009
A cikk szerzője az idősödő korosztály e-egészségügyi szolgáltatások iránti igényét vizsgálja fóku... more A cikk szerzője az idősödő korosztály e-egészségügyi szolgáltatások iránti igényét vizsgálja fókuszcsoportos kutatási módszerrel. Főbb megállapításai: Az 50-65 évesek korosztálya főként két okból kezdi el az ismerkedést az internettel. Az egyik motivációs tényező a gyerekekkel, a családdal való kapcsolattartás, a másik meghatározó elem pedig a munkaerőpiacon való maradás, illetve a visszatérés reménye. Akinek nincs családja és nincs állásproblémája, nem akar elhelyezkedni, az időskorban már valószínűleg nem fogja megtanulni az internet használatát. A vizsgált célcsoport tagjai szerint a technika „jó”, a fejlődés mindenben segít, megkönnyíti életüket. Alkalmazásának egyetlen akadálya az állandó tanulás kényszere. Sohasem lehet abbahagyni a tanulást, mindig újabb és újabb dolgokat kell megtanulni, nincs leállás, a többség azonban úgy véli, hogy ez az iram már nem nekik való.
Információs Társadalom, 2015
Empirikus kvalitatív kutatásunk célja a középiskolások okostelefon-használati szokásainak, gyakor... more Empirikus kvalitatív kutatásunk célja a középiskolások okostelefon-használati szokásainak, gyakorlatainak feltárása, az ezzel kapcsolatos vélemények, attitűdök, élmények megismerése és bemutatása. Kutatási jelentésünkben részletesen leírjuk és elemezzük a ma 15-19 éves korosztály első okostelefonnal kapcsolatos emlékeit és élményeit, a telefoncserék okát, amely egykét, ritkán három évente megtörténik. Itt az újdonság erejét, a kortárs csoport elvárását, illetve az állandó jelenlétet, a folyamatos kommunikáció biztosítását, a gyors/azonnali továbbítás lehetőségét emeljük ki. Beszámolónkban részletesen kitérünk a telefon-alkalmazásokra, azok használatára, illetve nem-használatára, valamint a márkahűségre. A diákok okostelefonjuk mellett napi szinten használnak laptopot, tabletet vagy asztali számítógépet, de mindegyik készüléket más feladatokra veszik igénybe. A szülők elvárásait és preferenciáit is érintjük. Kutatásunk azt mutatja, hogy a mai középiskolások nem tudják elképzelni az é...
Információs Társadalom, 2016
Empirikus kvalitatív kutatásunk célja az általános iskolás felsős tanulók (5-8. osztályos diákok)... more Empirikus kvalitatív kutatásunk célja az általános iskolás felsős tanulók (5-8. osztályos diákok) okostelefon-használati szokásainak, gyakorlatainak feltárása, a használatával kapcsolatos élmények, vélemények, attitűdök megismerése és bemutatása. Kutatási jelentésünkben a gyerekek okostelefon fogalmát értelmezzük, illetve az okostelefon általuk tapasztalt és/vagy gondolt előnyeit és hátrányait ismertetjük. Részletesen leírjuk és elemezzük a mai 11-14 éves korosztály első okostelefonjával kapcsolatos tapasztalatait és élményeit, a telefoncserék okát, kitérünk a telefon-alkalmazásokra. A diákok okostelefonjuk mellett használnak még laptopot, vagy tabletet, vagy asztali számítógépet, de mindegyik készüléket más feladatokra veszik igénybe. A szülők elvárásait és preferenciáit is érintjük, valamint az ÉN megjelenítés fontosságát. Kutatási eredményünk szerint a mai felsős általános iskolások okostelefon nélkül is el tudják elképzelni az életüket. Telefonjukat a középiskolásokkal ellentétb...
A család fogalma, hagyományos családelméletek………………. 29 2.2 A szerepek kombinációjának elmélete……... more A család fogalma, hagyományos családelméletek………………. 29 2.2 A szerepek kombinációjának elmélete……………………………36 2.3 A kockázat-társadalom elmélete.……...………………………… 37 3. FEJEZET-HÁZASSÁGI MOBILITÁSVIZSÁGLATOK …………38 3.1 A házassági mobilitás kutatási kereti …………………………… 38 3.2 A házassági mobilitás kutatási dimenziói.………………………. 41 3.3 A preferenciák dimenziója-társadalomgazdasági erőforrások.… 42 3.4 Kulturális jellemzők.…………………………………………….. 46 3.5 A "harmadik fél" hatása.………………………………………… 48 3.5.1 A "harmadik fél" hatása.………………………………… 48 3.5.2 A csoportidentifikáció, a nemzeti-és etnikai identitás.…. 51 3.6 A házassági piac.………………………………………………….55 4. FEJEZET-AZ IDENTITÁSFRÁSZ.………………………………..57 4.1 Kultúraközi kommunikáci.…..……………………………………57 4.2 Az identitásfrász fogalma..………………………………………..58 4.3 Az identitásfrász kialakulása és működése..…………………….. 59 5. FEJEZET-A KONTAKTUSHIPOTÉZIS..……………………….. 67 5.1 A kontaktushipotézis elméleti kerete..……………………………68 5.2 A kontaktushipotézis fogalma, működési feltételei..……………. 69 5.3 A kontaktushipotézis működése Dunabogdányban..……………. 70 5.3.1 Asszimiláció és kettős identitás..…………………………70
KOME, 2014
The study takes the contact hypothesis of social psychology as its starting point and examines a ... more The study takes the contact hypothesis of social psychology as its starting point and examines a Swabian-Hungarian ethnic village as an example. The contact hypothesis suggests that contact or interaction between members of different groups under the right circumstances diminishes prejudice and hostility between those groups and mitigates stereotyping and discrimination. However, for this effect to occur, certain conditions must be met: the parties should be of equal status, have a common goal, cooperate, receive the support of authorities and maintain a personal relationship, since this is the only way long-term success can be achieved. Pursuit of mutual assimilation, physical proximity and time can also help people to accept each other and adopt coexistence. These conditions have been met in the case of the Swabian and Hungarian ethnic groups living in the village of Dunabogdány. Social and political processes, Catholicism and the fact that the German language has been added to the local school curriculum have also contributed to the successful outcome.
KOME, 2014
The field of social psychology, over the past few years, has created a new term to describe threa... more The field of social psychology, over the past few years, has created a new term to describe threats to collective identity called social identity threat. This study sets out to present how social identity threat may arise between different ethnic groups, describes its conditions and determining factors, possible responses and forms of reaction to such dangers; furthermore, it also covers factors which decide what self-defense strategy one may choose. Finally, the possible outcomes and consequences are examined. The article discusses the phenomenon of social identity threat using empirics of theoretical and international research applied to the coexistence of ethnic Germans and Hungarians in a village in Hungary. Exploring the life of the settlement is part of a broader empirical research.
Acta Ethnographica Hungarica, 2014
The topic of this study is social mobility, namely the analysis of marital mobility in a multinat... more The topic of this study is social mobility, namely the analysis of marital mobility in a multinational village, mostly inhabited by Swabians and Hungarians: Dunabogdány. The article is based on empirical fi eldwork and the analysis of historical sources. Social structure, social stratifi cation and mobility represent a voluminous fi eld of research in social sciences embracing multiple dimensions. The relating theories and researches also treat the issue of marital mobility; some superfi cially, some in more detail. Nonetheless, marital mobility as such is researched only by a few. This study aims to show that marital mobility can only be properly interpreted through the overall consideration of social mobility; however, certain case studies on marital mobility might allow us to get a better and deeper understanding of social mobility. In my research I examine the factors that affect marriage-related social mobility, trying to identify new, hidden components to this phenomenon. I discovered such "new", prominent factors infl uencing social mobility in a Swabian village in Pest County called Dunabogdány. In my analysis I will discuss ethnicity, religion and fi nancial status, as well as the forced relocations (1947) signifi cantly marking the lives of the villagers, and their collective and complex effect on partner selection, marriage and social mobility. I will relate these aspects to three generations by comparing their memories and experiences.
Információs Társadalom, 2017
Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájá... more Jelen esettanulmány a digitális esélyegyenlőtlenség mérséklésére irányuló kezdeményezések munkájába kíván betekintést engedni a Nógrád megyei Szécsény térségében működő eMultiCoop Szociális Szövetkezet tevékenységén keresztül. Tanulmányunkban bemutatjuk a Szövetkezet létrejöttét és működését, főbb jellemzőit és jövőbeli terveit. Empirikus kutatásunk során meglévő szervezeti dokumentumok, mélyinterjúk és egy fókuszcsoport segítségével igyekeztünk választ találni kérdéseinkre. --- Digital equality – eMultiCoop Social Co-operative This case study describes the initiative to mitigate digital inequality. The eMultiCoop Social Co-operative in the Szécsény region of Nógrád County is striving to achieve this goal. In our study we present the establishment and operation of the Co-operative, its main characteristics, and future plans. In our empirical research we sought the answers to our questions using organizational documents, interviews and a focus group.
Információs Társadalom, 2009
A cikk szerzője az idősödő korosztály e-egészségügyi szolgáltatások iránti igényét vizsgálja fóku... more A cikk szerzője az idősödő korosztály e-egészségügyi szolgáltatások iránti igényét vizsgálja fókuszcsoportos kutatási módszerrel. Főbb megállapításai: Az 50-65 évesek korosztálya főként két okból kezdi el az ismerkedést az internettel. Az egyik motivációs tényező a gyerekekkel, a családdal való kapcsolattartás, a másik meghatározó elem pedig a munkaerőpiacon való maradás, illetve a visszatérés reménye. Akinek nincs családja és nincs állásproblémája, nem akar elhelyezkedni, az időskorban már valószínűleg nem fogja megtanulni az internet használatát. A vizsgált célcsoport tagjai szerint a technika „jó”, a fejlődés mindenben segít, megkönnyíti életüket. Alkalmazásának egyetlen akadálya az állandó tanulás kényszere. Sohasem lehet abbahagyni a tanulást, mindig újabb és újabb dolgokat kell megtanulni, nincs leállás, a többség azonban úgy véli, hogy ez az iram már nem nekik való.
Információs Társadalom, 2015
Empirikus kvalitatív kutatásunk célja a középiskolások okostelefon-használati szokásainak, gyakor... more Empirikus kvalitatív kutatásunk célja a középiskolások okostelefon-használati szokásainak, gyakorlatainak feltárása, az ezzel kapcsolatos vélemények, attitűdök, élmények megismerése és bemutatása. Kutatási jelentésünkben részletesen leírjuk és elemezzük a ma 15-19 éves korosztály első okostelefonnal kapcsolatos emlékeit és élményeit, a telefoncserék okát, amely egykét, ritkán három évente megtörténik. Itt az újdonság erejét, a kortárs csoport elvárását, illetve az állandó jelenlétet, a folyamatos kommunikáció biztosítását, a gyors/azonnali továbbítás lehetőségét emeljük ki. Beszámolónkban részletesen kitérünk a telefon-alkalmazásokra, azok használatára, illetve nem-használatára, valamint a márkahűségre. A diákok okostelefonjuk mellett napi szinten használnak laptopot, tabletet vagy asztali számítógépet, de mindegyik készüléket más feladatokra veszik igénybe. A szülők elvárásait és preferenciáit is érintjük. Kutatásunk azt mutatja, hogy a mai középiskolások nem tudják elképzelni az é...
Információs Társadalom, 2016
Empirikus kvalitatív kutatásunk célja az általános iskolás felsős tanulók (5-8. osztályos diákok)... more Empirikus kvalitatív kutatásunk célja az általános iskolás felsős tanulók (5-8. osztályos diákok) okostelefon-használati szokásainak, gyakorlatainak feltárása, a használatával kapcsolatos élmények, vélemények, attitűdök megismerése és bemutatása. Kutatási jelentésünkben a gyerekek okostelefon fogalmát értelmezzük, illetve az okostelefon általuk tapasztalt és/vagy gondolt előnyeit és hátrányait ismertetjük. Részletesen leírjuk és elemezzük a mai 11-14 éves korosztály első okostelefonjával kapcsolatos tapasztalatait és élményeit, a telefoncserék okát, kitérünk a telefon-alkalmazásokra. A diákok okostelefonjuk mellett használnak még laptopot, vagy tabletet, vagy asztali számítógépet, de mindegyik készüléket más feladatokra veszik igénybe. A szülők elvárásait és preferenciáit is érintjük, valamint az ÉN megjelenítés fontosságát. Kutatási eredményünk szerint a mai felsős általános iskolások okostelefon nélkül is el tudják elképzelni az életüket. Telefonjukat a középiskolásokkal ellentétb...
A család fogalma, hagyományos családelméletek………………. 29 2.2 A szerepek kombinációjának elmélete……... more A család fogalma, hagyományos családelméletek………………. 29 2.2 A szerepek kombinációjának elmélete……………………………36 2.3 A kockázat-társadalom elmélete.……...………………………… 37 3. FEJEZET-HÁZASSÁGI MOBILITÁSVIZSÁGLATOK …………38 3.1 A házassági mobilitás kutatási kereti …………………………… 38 3.2 A házassági mobilitás kutatási dimenziói.………………………. 41 3.3 A preferenciák dimenziója-társadalomgazdasági erőforrások.… 42 3.4 Kulturális jellemzők.…………………………………………….. 46 3.5 A "harmadik fél" hatása.………………………………………… 48 3.5.1 A "harmadik fél" hatása.………………………………… 48 3.5.2 A csoportidentifikáció, a nemzeti-és etnikai identitás.…. 51 3.6 A házassági piac.………………………………………………….55 4. FEJEZET-AZ IDENTITÁSFRÁSZ.………………………………..57 4.1 Kultúraközi kommunikáci.…..……………………………………57 4.2 Az identitásfrász fogalma..………………………………………..58 4.3 Az identitásfrász kialakulása és működése..…………………….. 59 5. FEJEZET-A KONTAKTUSHIPOTÉZIS..……………………….. 67 5.1 A kontaktushipotézis elméleti kerete..……………………………68 5.2 A kontaktushipotézis fogalma, működési feltételei..……………. 69 5.3 A kontaktushipotézis működése Dunabogdányban..……………. 70 5.3.1 Asszimiláció és kettős identitás..…………………………70
KOME, 2014
The study takes the contact hypothesis of social psychology as its starting point and examines a ... more The study takes the contact hypothesis of social psychology as its starting point and examines a Swabian-Hungarian ethnic village as an example. The contact hypothesis suggests that contact or interaction between members of different groups under the right circumstances diminishes prejudice and hostility between those groups and mitigates stereotyping and discrimination. However, for this effect to occur, certain conditions must be met: the parties should be of equal status, have a common goal, cooperate, receive the support of authorities and maintain a personal relationship, since this is the only way long-term success can be achieved. Pursuit of mutual assimilation, physical proximity and time can also help people to accept each other and adopt coexistence. These conditions have been met in the case of the Swabian and Hungarian ethnic groups living in the village of Dunabogdány. Social and political processes, Catholicism and the fact that the German language has been added to the local school curriculum have also contributed to the successful outcome.
KOME, 2014
The field of social psychology, over the past few years, has created a new term to describe threa... more The field of social psychology, over the past few years, has created a new term to describe threats to collective identity called social identity threat. This study sets out to present how social identity threat may arise between different ethnic groups, describes its conditions and determining factors, possible responses and forms of reaction to such dangers; furthermore, it also covers factors which decide what self-defense strategy one may choose. Finally, the possible outcomes and consequences are examined. The article discusses the phenomenon of social identity threat using empirics of theoretical and international research applied to the coexistence of ethnic Germans and Hungarians in a village in Hungary. Exploring the life of the settlement is part of a broader empirical research.
Acta Ethnographica Hungarica, 2014
The topic of this study is social mobility, namely the analysis of marital mobility in a multinat... more The topic of this study is social mobility, namely the analysis of marital mobility in a multinational village, mostly inhabited by Swabians and Hungarians: Dunabogdány. The article is based on empirical fi eldwork and the analysis of historical sources. Social structure, social stratifi cation and mobility represent a voluminous fi eld of research in social sciences embracing multiple dimensions. The relating theories and researches also treat the issue of marital mobility; some superfi cially, some in more detail. Nonetheless, marital mobility as such is researched only by a few. This study aims to show that marital mobility can only be properly interpreted through the overall consideration of social mobility; however, certain case studies on marital mobility might allow us to get a better and deeper understanding of social mobility. In my research I examine the factors that affect marriage-related social mobility, trying to identify new, hidden components to this phenomenon. I discovered such "new", prominent factors infl uencing social mobility in a Swabian village in Pest County called Dunabogdány. In my analysis I will discuss ethnicity, religion and fi nancial status, as well as the forced relocations (1947) signifi cantly marking the lives of the villagers, and their collective and complex effect on partner selection, marriage and social mobility. I will relate these aspects to three generations by comparing their memories and experiences.