Dorottya Géczy - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Dorottya Géczy
Társadalmi nemek tudománya interdiszciplináris efolyóirat, May 15, 2024
Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextusba, ... more Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat is. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukciók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásá...
In our research, we studied gender as a social representation or a social construct, which gains ... more In our research, we studied gender as a social representation or a social construct, which gains its actual content and value through the interaction of members of society (Moscovici 1961; Jochelovich 1996; Wagner 2003). Using the Multiple Threat and Prejudice Questionnaire (Siegler et al. 2017), we surveyed the perception of gender identity threats amongst 158 Hungarian adults. We also analyzed associations of women and men with high or low gender identity threats to their own sex. We found that men in our sample showed a higher level gender identity threat than women, and we believe it has got to do with men’s perceived “devaluation”.Kutatásunkban a nemet, mint szociális reprezentációt, azaz társadalmi konstrukciót értelmeztük, mely a társadalom tagjainak interakciója során nyeri el aktuális jelentését és értékét (Moscovici 1961; Jovchelovich 1996; Wagner & László 2003). A Multiple Threat and Prejudice Questionnaire (Bigazzi & mtsai. 2019) segítségével felmértük a megkérdezettek n...
Az identitás két kardinális aspektusa a személyes és a szociális identitás. Előbbi az én folytono... more Az identitás két kardinális aspektusa a személyes és a szociális identitás. Előbbi az én folytonosságára, szervezettségére helyezi a hangsúlyt, utóbbi az egyén csoportazonosulásaiból indul ki. Szociális identitás lehet egy nemhez, kultúrához, nemzethez, etnikumhoz való tartozás kognitív és érzelmi viszonyulása, vagyis az adott csoport értékeinek, normáinak, ideológiájának az interpretációja. Fontos komponens még az azonosulás, önazonosság teljességéhez – az identitás alapelvek központi eleme – az önbecsülés érzése, mely más csoportokkal való összehasonlításban realizálódik. Magyarországon a romák napjainkban is előítéletnek és diszkriminációnak vannak kitéve, ezért a saját közösségbe való fordulás, a kultúra és hagyományok fennmaradása, azoknak mély tisztelete fontos a számukra. Ugyanakkor, ha valaki valamilyen formában kikerül ebből a közegből – másik városba költözik, továbbtanul –, vagy egy olyan tapasztalati tudás birtokába kerül, ami által kénytelen megkérdőjelezni a szocializá...
Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextrusba,... more Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextrusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat isKutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukcuók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásáv...
Open Journal of Social Sciences
This study was aimed at testing if exposure to a narrative about a heroic helper, can increment r... more This study was aimed at testing if exposure to a narrative about a heroic helper, can increment responsibility-taking about past ingroup wrongdoings and reduce prejudice and intergroup hostility in the present. We used the narrative of a Hungarian hero in an experiment who acted for targets of the Holocaust in Hungary, and measured if this narrative might increase collective responsibility for the Holocaust, decrease Hungarians' hostile attitudes towards the Jewish minority, and this effect could be expanded to ongoing conflicts with other minorities. We used an experimental group (N = 99) exposed to the narrative, and a control group (N = 101) that was not. Both groups completed a test-battery measuring national identification, empathy, responsibility-taking, and prejudice. Data were analyzed with SPSS, and open-ended questions were content-analyzed by four independent coders. Results show that learning about a heroic helper increased acceptance of responsibility for the Holocaust and empathic abilities, whereas these effects were not generalized to current intergroup relations.
Társadalmi nemek tudománya interdiszciplináris efolyóirat, May 15, 2024
Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextusba, ... more Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat is. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukciók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásá...
In our research, we studied gender as a social representation or a social construct, which gains ... more In our research, we studied gender as a social representation or a social construct, which gains its actual content and value through the interaction of members of society (Moscovici 1961; Jochelovich 1996; Wagner 2003). Using the Multiple Threat and Prejudice Questionnaire (Siegler et al. 2017), we surveyed the perception of gender identity threats amongst 158 Hungarian adults. We also analyzed associations of women and men with high or low gender identity threats to their own sex. We found that men in our sample showed a higher level gender identity threat than women, and we believe it has got to do with men’s perceived “devaluation”.Kutatásunkban a nemet, mint szociális reprezentációt, azaz társadalmi konstrukciót értelmeztük, mely a társadalom tagjainak interakciója során nyeri el aktuális jelentését és értékét (Moscovici 1961; Jovchelovich 1996; Wagner & László 2003). A Multiple Threat and Prejudice Questionnaire (Bigazzi & mtsai. 2019) segítségével felmértük a megkérdezettek n...
Az identitás két kardinális aspektusa a személyes és a szociális identitás. Előbbi az én folytono... more Az identitás két kardinális aspektusa a személyes és a szociális identitás. Előbbi az én folytonosságára, szervezettségére helyezi a hangsúlyt, utóbbi az egyén csoportazonosulásaiból indul ki. Szociális identitás lehet egy nemhez, kultúrához, nemzethez, etnikumhoz való tartozás kognitív és érzelmi viszonyulása, vagyis az adott csoport értékeinek, normáinak, ideológiájának az interpretációja. Fontos komponens még az azonosulás, önazonosság teljességéhez – az identitás alapelvek központi eleme – az önbecsülés érzése, mely más csoportokkal való összehasonlításban realizálódik. Magyarországon a romák napjainkban is előítéletnek és diszkriminációnak vannak kitéve, ezért a saját közösségbe való fordulás, a kultúra és hagyományok fennmaradása, azoknak mély tisztelete fontos a számukra. Ugyanakkor, ha valaki valamilyen formában kikerül ebből a közegből – másik városba költözik, továbbtanul –, vagy egy olyan tapasztalati tudás birtokába kerül, ami által kénytelen megkérdőjelezni a szocializá...
Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextrusba,... more Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextrusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat isKutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukcuók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásáv...
Open Journal of Social Sciences
This study was aimed at testing if exposure to a narrative about a heroic helper, can increment r... more This study was aimed at testing if exposure to a narrative about a heroic helper, can increment responsibility-taking about past ingroup wrongdoings and reduce prejudice and intergroup hostility in the present. We used the narrative of a Hungarian hero in an experiment who acted for targets of the Holocaust in Hungary, and measured if this narrative might increase collective responsibility for the Holocaust, decrease Hungarians' hostile attitudes towards the Jewish minority, and this effect could be expanded to ongoing conflicts with other minorities. We used an experimental group (N = 99) exposed to the narrative, and a control group (N = 101) that was not. Both groups completed a test-battery measuring national identification, empathy, responsibility-taking, and prejudice. Data were analyzed with SPSS, and open-ended questions were content-analyzed by four independent coders. Results show that learning about a heroic helper increased acceptance of responsibility for the Holocaust and empathic abilities, whereas these effects were not generalized to current intergroup relations.