Dr. Albert Sándor - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Dr. Albert Sándor

0MSM 112100003info:eu-repo/semantics/publishe

Edition Praesens eBooks, 2001

Perspectives, Dec 1, 2009

Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes... more Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes (POET), Vol. 30, Copenhagen, University of Copenhagen, 2006, 172 pp., ISBN 978-87-88648-09-6, ISSN ...

Perspectives, Sep 1, 2009

Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae (Print), Dec 1, 2012

In this paper, the author presents and compares the different Hungarian translations of Tolstoy’s... more In this paper, the author presents and compares the different Hungarian translations of Tolstoy’s Anna Karenina. The first, 1887 translation of the novel – a scandalously bad, abridged text, completely unworthy of Tolstoy, made on the basis of the German translation – rightly provoked rage among contemporary critics and readers. At the beginning of the 20th century, the translation of the novel was undertaken by Dezső Ambrozovics and then by a group of four translators, but the real breakthrough came with the 1951 translation by Laszlo Nemeth, which was a nice and accurate translation of Anna Karenina, and worthy of its author. In the course of time, several editions of the translation made by Laszlo Nemeth were published, yet the editors “provided some clarifications” throughout the text with the intention of correcting it. The author of the present paper also gives some examples of the misunderstandings and errors of translation which were produced in the text due to the lack of proper knowledge of Russ...

A filozófia elfelejtése* "Az, ami szégyenkezés nélkül számot tarthatna az értelem elnevezésre, ab... more A filozófia elfelejtése* "Az, ami szégyenkezés nélkül számot tarthatna az értelem elnevezésre, abban rejlik, ami nyitott, nem pedig abban, ami magába zárul" (Adorno: Negatív dialektika) * A fordítás az alábbi szöveg alapján készült: Jean-Luc Nancy: L'oubli de la philosophie. Éditions Galilée, Paris, 1986, 11-32. oldal.

Bevezetés 0.1. A "hagyományos" (leíró, nyelvészeti alapú) fordítástudomány 1 és a fordító tevéken... more Bevezetés 0.1. A "hagyományos" (leíró, nyelvészeti alapú) fordítástudomány 1 és a fordító tevékenységét modellálni próbáló "modern" (hermeneutikai hátterű) traduktológia egyaránt az egyenértékűséget (ekvivalenciát) tekinti a fordítás(i művelet) legfontosabb, központi kategóriájának. Nem csoda, hogy a fordítással foglalkozó szakirodalmat valósággal elárasztják a különböző nyelvi, tartalmi, formális, funkcionális, textuális, kommunikatív, szemiotikai, szemantikai, szintaktikai, lexikális, stilisztikai, pragmatikai, statikus, dinamikus stb. megfelelések, egyezések, kongruenciák, azonosságok és egyenértékűségek, és talán éppen a leíráshoz használt terminológia "siralmas homályossága" (PEDERSEN: 1988. 11) miatt szinte lehetetlen eligazodni a sokféle invariáns, üzenetazonosság, szándékazonosság és információtartalom-azonosság között. Ösztönösen vagy tudatosan ekvivalenciákat keres tevékenysége során minden fordító is, és ugyancsak az ekvivalencia megléte, részleges vagy teljes hiánya alapján mond ítéletet a fordítás minőségéről a kritikus, az esztéta, a kiadói szerkesztő és a fordítást az eredetivel összehasonlító figyelmes olvasó is. 0.2. E rövid dolgozatnak nem tárgya az ekvivalencia általános (tudományelméleti, tudományfilozófiai) vizsgálata 2 , s nem foglalkozik a metafora fordításának speciális problémáival sem 3. Egyetlen metafora különböző nyelvű változatainak elemzése alapján-a magyar, a francia és a német fordítást mintegy "ürügyként" felhasználva-magáról az ekvivalenciáról szeretne olyan, általános(abb) érvényű megállapításokat tenni, amelyek túlmutatnak a metafora fordításának konkrét problémáin, és hozzájárulhatnak az ekvivalencia fogalmának pontosabbá, árnyaltabbá tételéhez.

Perspectives, 2009

Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes... more Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes (POET), Vol. 30, Copenhagen, University of Copenhagen, 2006, 172 pp., ISBN 978-87-88648-09-6, ISSN ...

npeAMeToM HamNx NccneAoBaHld HBJLfieTCR oTpMBOx NpMOJIOrNR XIY Bexa I. MHTepecylomaR Hac pyxonNCb... more npeAMeToM HamNx NccneAoBaHld HBJLfieTCR oTpMBOx NpMOJIOrNR XIY Bexa I. MHTepecylomaR Hac pyxonNCb Ha-XoAYlTCR B OTAeJIe pyKOnNCeft nydJINUHOtt 6146JINOTeKN NM. M. E. CaJrTMxoBa-It(eApNHa B JIexNHrpaAe, noA mNOpom qn-I-65. 0Ha npNHaAJIexNT K qNCJIy MarroN3BecTHux, He-AaTNpoBaHHbIX naMHTHNxoB. aTOT nepNOA Ha3bIBaeTCR "MOCKOBCKNM nepNOAoM" B NCTOpNN pyccxo2 nNTepaTypu N pyccxoro nNTepaTypxoro R3bIKa. "B MOCKOBCxNg nepNOA d0nbm08 pa3BNTNe noJly-LINJI HepxoBHO-KHNIHbI$Í CTNJrb nNTepaTypxoro .RSbIxa,. npN-qeM B 3TO BpeMR 3aMeTHO paciuNpNJINcb, pa3ABNHynNaB ero zaxpoBxe paMxN"-nnmeT B. A. JIeBNH B cBoeM "KpaTxoM ollepxe NcTOpNN pyccxoro nNTepaTypHOro Half' 2. R3bIx naMfiTHNKOB 3TOR 3IIOXN-n0 CpasxeHNlo C na-MRTHNKaMH XI-XII BB.-NMeHHO N3-sa HagNHaromerocR BTOpOro MEHOCnaBRHCxoro BJINRHNR-HaMHOro cnosHee, AmMepeHuNpoBaxxee. Bce-TaxN npNCyTCTByIOmee B pyxo-nNCRx MOM 3noxN NcxyccTBexxoe uepKOaHOCnaBRHCxoe npON3HOmeHNe NMeeT B 4JOHeTNxe (m eHb dOJrbmOe 3Hime-HNe. MccJreAyeMmlt HaMN TexcT RBnHeTCR NpMOnorxeM Ha xploKax. Ha3HaueHNe pyxonCN xapaKTepN3yeT HexoTO-pMe 0C06eHHOCTN rpaNxN. gyKOnNCb C0CT0NT N3 2 JINCTOB, OHa HanNcaHa. ycTaBOM. XapaxTepxo, TITO BcTpetlaIOTCR B CAeuylomux c y 00 H x c a x: Cy0OlaCm-Bs-/-Bbm- ,-bl-bm- ,-1,-/-BM-: npeAaBbme I, naAbmaaro I, naAbmm cA. I6, cbmtpBmlo cA► I6, npemoxbma I6, 6>;IBbmem: I6, noCTpaAaBsIIiB 260 Cy0OHKCbI : KpaCbxm I, wroBtKOnIO6Bie I, xenpemonxo I69 11HYiJIO CTHBbHO I6, 6e3BetIepbHNH I6, nocntAbx$N A 2, CepAbuemz 2, npeKCnoAbxa►ro 26.

TRADUCTION ET SEMIOTIQUE 1 "La traduction relive plut8t de la sémiologie quo de la guistique prop... more TRADUCTION ET SEMIOTIQUE 1 "La traduction relive plut8t de la sémiologie quo de la guistique proprement parler." (J.-R. LADMIRAL) Dans cet article je vais traiter trois faisceaux de problbmes qui-sont d'ailleurs en étroite relation. 1°) Quelles correspondances y at -11 entre "traduction" et "sémiotique"? 2°) Comment la théorie de la traduction pourrait-. elle intégrer les résultats.des recherches sémiottques dáns son propre domaine? 3 0) Quelles recherches concrbte. 6 ont &big poursuivies jusqu'h maintenant dans ce domaine? Quant aux correspondances entre la théorie de la traduction et la sémiotique, ii parait trbs utile tout d'abord de dire quelques mots cur ces deux disciplines. La tendance principale survenue dans les sciences humaines dans les aunties 70, la "sémiotisation de la science" 2 n'épargna pas la théorie de la traduction non plus. .A partir des années 70,

Une double ambiguYté nous semble étre constitutive du terme « théorie ». II peut étre affecté de ... more Une double ambiguYté nous semble étre constitutive du terme « théorie ». II peut étre affecté de contraintes épistémologiques fortes de fagon á limiter son domaine d'application ce qui n'a d'autre effet que de le rejeter dans le langage courant car ces mémes contraintes fondées sur des conceptions philosophiques ambiantes et limitées á une époque déterrninée ne peuvent, loin de lá, se poser comme universelles. Les volontés réitérées de poser sans ambiguYté la signification du terme « théorie » ont donc pour effet paradoxal de le relativiserl. En deuxiéme lieu, la théorie permet de &signer et de fagon trés syncrétique á la fois la thése, le systéme et l'hypothése et s'oppose par extension, souvent de fagon négative, A une pratique dot& d'un ccefficient de réalité, voire de vérite. En fait, la « théorie » paraissant relever d'autant de définitions que de domaines auxquels elle s'applique, on peut grossiérement, et pour les besoins du présent article, la considérer comme une tendance A la généralisation, A la systématisation et A la conceptualisation. Dans le cas qui nous préoccupe, « traduction » renforce cette ambiguYté ; en effet, pris en tant que tel, le terme peut &signer et l'ensemble des textes effectivement traduits, donc le produit, et la potentialité de transférer d'une langue-source á une langue-cible un contenu dont le nécessaire degré d'altération reléve d'une appréciation hautement subjective reposant sur l'arbitraire-de notions telles que similarité », « identité », « congruence », « équivalence >>, etc... La confrontation des deux termes nous améne A penser qu'une théorie de la traduction implique d'emblée au moms trois questions dont les réponses sont bien peu claires-Que doit-on entendre par théone? Que penser aujourd'hui de la tradition positiviste (cf. A. Naville, Nouvelle classification des sciences, Paris, Alcan, 1888) et de la notion de « théorinnatique » qui place les sciences « psychologiques » (psychologie, linguistique, économie) au ineme rang que les mathématiques et que la physique ?

0MSM 112100003info:eu-repo/semantics/publishe

Edition Praesens eBooks, 2001

Perspectives, Dec 1, 2009

Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes... more Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes (POET), Vol. 30, Copenhagen, University of Copenhagen, 2006, 172 pp., ISBN 978-87-88648-09-6, ISSN ...

Perspectives, Sep 1, 2009

Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae (Print), Dec 1, 2012

In this paper, the author presents and compares the different Hungarian translations of Tolstoy’s... more In this paper, the author presents and compares the different Hungarian translations of Tolstoy’s Anna Karenina. The first, 1887 translation of the novel – a scandalously bad, abridged text, completely unworthy of Tolstoy, made on the basis of the German translation – rightly provoked rage among contemporary critics and readers. At the beginning of the 20th century, the translation of the novel was undertaken by Dezső Ambrozovics and then by a group of four translators, but the real breakthrough came with the 1951 translation by Laszlo Nemeth, which was a nice and accurate translation of Anna Karenina, and worthy of its author. In the course of time, several editions of the translation made by Laszlo Nemeth were published, yet the editors “provided some clarifications” throughout the text with the intention of correcting it. The author of the present paper also gives some examples of the misunderstandings and errors of translation which were produced in the text due to the lack of proper knowledge of Russ...

A filozófia elfelejtése* "Az, ami szégyenkezés nélkül számot tarthatna az értelem elnevezésre, ab... more A filozófia elfelejtése* "Az, ami szégyenkezés nélkül számot tarthatna az értelem elnevezésre, abban rejlik, ami nyitott, nem pedig abban, ami magába zárul" (Adorno: Negatív dialektika) * A fordítás az alábbi szöveg alapján készült: Jean-Luc Nancy: L'oubli de la philosophie. Éditions Galilée, Paris, 1986, 11-32. oldal.

Bevezetés 0.1. A "hagyományos" (leíró, nyelvészeti alapú) fordítástudomány 1 és a fordító tevéken... more Bevezetés 0.1. A "hagyományos" (leíró, nyelvészeti alapú) fordítástudomány 1 és a fordító tevékenységét modellálni próbáló "modern" (hermeneutikai hátterű) traduktológia egyaránt az egyenértékűséget (ekvivalenciát) tekinti a fordítás(i művelet) legfontosabb, központi kategóriájának. Nem csoda, hogy a fordítással foglalkozó szakirodalmat valósággal elárasztják a különböző nyelvi, tartalmi, formális, funkcionális, textuális, kommunikatív, szemiotikai, szemantikai, szintaktikai, lexikális, stilisztikai, pragmatikai, statikus, dinamikus stb. megfelelések, egyezések, kongruenciák, azonosságok és egyenértékűségek, és talán éppen a leíráshoz használt terminológia "siralmas homályossága" (PEDERSEN: 1988. 11) miatt szinte lehetetlen eligazodni a sokféle invariáns, üzenetazonosság, szándékazonosság és információtartalom-azonosság között. Ösztönösen vagy tudatosan ekvivalenciákat keres tevékenysége során minden fordító is, és ugyancsak az ekvivalencia megléte, részleges vagy teljes hiánya alapján mond ítéletet a fordítás minőségéről a kritikus, az esztéta, a kiadói szerkesztő és a fordítást az eredetivel összehasonlító figyelmes olvasó is. 0.2. E rövid dolgozatnak nem tárgya az ekvivalencia általános (tudományelméleti, tudományfilozófiai) vizsgálata 2 , s nem foglalkozik a metafora fordításának speciális problémáival sem 3. Egyetlen metafora különböző nyelvű változatainak elemzése alapján-a magyar, a francia és a német fordítást mintegy "ürügyként" felhasználva-magáról az ekvivalenciáról szeretne olyan, általános(abb) érvényű megállapításokat tenni, amelyek túlmutatnak a metafora fordításának konkrét problémáin, és hozzájárulhatnak az ekvivalencia fogalmának pontosabbá, árnyaltabbá tételéhez.

Perspectives, 2009

Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes... more Essays on literature and translation, by Viggo Hj⊘rnager Pedersen, Publications on English themes (POET), Vol. 30, Copenhagen, University of Copenhagen, 2006, 172 pp., ISBN 978-87-88648-09-6, ISSN ...

npeAMeToM HamNx NccneAoBaHld HBJLfieTCR oTpMBOx NpMOJIOrNR XIY Bexa I. MHTepecylomaR Hac pyxonNCb... more npeAMeToM HamNx NccneAoBaHld HBJLfieTCR oTpMBOx NpMOJIOrNR XIY Bexa I. MHTepecylomaR Hac pyxonNCb Ha-XoAYlTCR B OTAeJIe pyKOnNCeft nydJINUHOtt 6146JINOTeKN NM. M. E. CaJrTMxoBa-It(eApNHa B JIexNHrpaAe, noA mNOpom qn-I-65. 0Ha npNHaAJIexNT K qNCJIy MarroN3BecTHux, He-AaTNpoBaHHbIX naMHTHNxoB. aTOT nepNOA Ha3bIBaeTCR "MOCKOBCKNM nepNOAoM" B NCTOpNN pyccxo2 nNTepaTypu N pyccxoro nNTepaTypxoro R3bIKa. "B MOCKOBCxNg nepNOA d0nbm08 pa3BNTNe noJly-LINJI HepxoBHO-KHNIHbI$Í CTNJrb nNTepaTypxoro .RSbIxa,. npN-qeM B 3TO BpeMR 3aMeTHO paciuNpNJINcb, pa3ABNHynNaB ero zaxpoBxe paMxN"-nnmeT B. A. JIeBNH B cBoeM "KpaTxoM ollepxe NcTOpNN pyccxoro nNTepaTypHOro Half' 2. R3bIx naMfiTHNKOB 3TOR 3IIOXN-n0 CpasxeHNlo C na-MRTHNKaMH XI-XII BB.-NMeHHO N3-sa HagNHaromerocR BTOpOro MEHOCnaBRHCxoro BJINRHNR-HaMHOro cnosHee, AmMepeHuNpoBaxxee. Bce-TaxN npNCyTCTByIOmee B pyxo-nNCRx MOM 3noxN NcxyccTBexxoe uepKOaHOCnaBRHCxoe npON3HOmeHNe NMeeT B 4JOHeTNxe (m eHb dOJrbmOe 3Hime-HNe. MccJreAyeMmlt HaMN TexcT RBnHeTCR NpMOnorxeM Ha xploKax. Ha3HaueHNe pyxonCN xapaKTepN3yeT HexoTO-pMe 0C06eHHOCTN rpaNxN. gyKOnNCb C0CT0NT N3 2 JINCTOB, OHa HanNcaHa. ycTaBOM. XapaxTepxo, TITO BcTpetlaIOTCR B CAeuylomux c y 00 H x c a x: Cy0OlaCm-Bs-/-Bbm- ,-bl-bm- ,-1,-/-BM-: npeAaBbme I, naAbmaaro I, naAbmm cA. I6, cbmtpBmlo cA► I6, npemoxbma I6, 6>;IBbmem: I6, noCTpaAaBsIIiB 260 Cy0OHKCbI : KpaCbxm I, wroBtKOnIO6Bie I, xenpemonxo I69 11HYiJIO CTHBbHO I6, 6e3BetIepbHNH I6, nocntAbx$N A 2, CepAbuemz 2, npeKCnoAbxa►ro 26.

TRADUCTION ET SEMIOTIQUE 1 "La traduction relive plut8t de la sémiologie quo de la guistique prop... more TRADUCTION ET SEMIOTIQUE 1 "La traduction relive plut8t de la sémiologie quo de la guistique proprement parler." (J.-R. LADMIRAL) Dans cet article je vais traiter trois faisceaux de problbmes qui-sont d'ailleurs en étroite relation. 1°) Quelles correspondances y at -11 entre "traduction" et "sémiotique"? 2°) Comment la théorie de la traduction pourrait-. elle intégrer les résultats.des recherches sémiottques dáns son propre domaine? 3 0) Quelles recherches concrbte. 6 ont &big poursuivies jusqu'h maintenant dans ce domaine? Quant aux correspondances entre la théorie de la traduction et la sémiotique, ii parait trbs utile tout d'abord de dire quelques mots cur ces deux disciplines. La tendance principale survenue dans les sciences humaines dans les aunties 70, la "sémiotisation de la science" 2 n'épargna pas la théorie de la traduction non plus. .A partir des années 70,

Une double ambiguYté nous semble étre constitutive du terme « théorie ». II peut étre affecté de ... more Une double ambiguYté nous semble étre constitutive du terme « théorie ». II peut étre affecté de contraintes épistémologiques fortes de fagon á limiter son domaine d'application ce qui n'a d'autre effet que de le rejeter dans le langage courant car ces mémes contraintes fondées sur des conceptions philosophiques ambiantes et limitées á une époque déterrninée ne peuvent, loin de lá, se poser comme universelles. Les volontés réitérées de poser sans ambiguYté la signification du terme « théorie » ont donc pour effet paradoxal de le relativiserl. En deuxiéme lieu, la théorie permet de &signer et de fagon trés syncrétique á la fois la thése, le systéme et l'hypothése et s'oppose par extension, souvent de fagon négative, A une pratique dot& d'un ccefficient de réalité, voire de vérite. En fait, la « théorie » paraissant relever d'autant de définitions que de domaines auxquels elle s'applique, on peut grossiérement, et pour les besoins du présent article, la considérer comme une tendance A la généralisation, A la systématisation et A la conceptualisation. Dans le cas qui nous préoccupe, « traduction » renforce cette ambiguYté ; en effet, pris en tant que tel, le terme peut &signer et l'ensemble des textes effectivement traduits, donc le produit, et la potentialité de transférer d'une langue-source á une langue-cible un contenu dont le nécessaire degré d'altération reléve d'une appréciation hautement subjective reposant sur l'arbitraire-de notions telles que similarité », « identité », « congruence », « équivalence >>, etc... La confrontation des deux termes nous améne A penser qu'une théorie de la traduction implique d'emblée au moms trois questions dont les réponses sont bien peu claires-Que doit-on entendre par théone? Que penser aujourd'hui de la tradition positiviste (cf. A. Naville, Nouvelle classification des sciences, Paris, Alcan, 1888) et de la notion de « théorinnatique » qui place les sciences « psychologiques » (psychologie, linguistique, économie) au ineme rang que les mathématiques et que la physique ?