Eszter Tóth - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Eszter Tóth

Health, 2010

Mucotomy is one of the most frequently applied surgical techniques for the management of inferior... more Mucotomy is one of the most frequently applied surgical techniques for the management of inferior turbinate hyperplasia. Mucotomy guarantees patent airway, however, it might lead to the emergence of sicca syndrome. In contrast, KTP (potassium titanyl phosphate) laser treatment spares the medial part of the inferior turbinate mucosa, contributing to maintenance of physiological nasal function. A retrospective comparative clinical study was performed to reveal the advantages and side-effects of both surgical methods in medium-and long-term in allergic rhinitis and non-allergic patients. Furthermore, we wished to determine the exact indications of the up-to-date laser treatment. Ninety-one of the 117 patients who underwent bilateral turbinate surgery during an 8-year period (2000-2007) responded to our questionnaire focusing on subjective postoperative changes. Patients were separated into 6 groups, based on the type of operation they underwent, the length of the follow-up and whether they suffered from allergies. The major complaint, nasal obstruction, improved in all 6 groups, which reached significance (p  0.05) in 4 groups. The most pronounced improvement was observed in the group of non-allergic patients with medium-term follow-up who underwent mucotomy. Nevertheless, a serious sideeffect: crusting also increased significantly (p  0.05) in the latter group, while it was absent in allergic patients with medium-term follow-up, who underwent mucotomy. These results lead us to propose the following protocol for the treatment of inferior turbinate hyperplasia: 1) after unsuccessful conservative treatment, laser treatment is suggested for non-allergic patients; 2) following unsuccessful conservative and even repeated laser treatment in the allergic group, mucotomy or turbinoplasty should be attempted.

European Archives of Oto-Rhino-Laryngology, 2007

Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the... more Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the frontal sinus being the primary site in only 0.3%. Following clinical and radiological examinations, the diagnosis often remains elusive, the condition mistakenly being considered to involve mucocele, pyocele or osteomyelitis. This article reports on a 60-year-old pigeon breeder with squamous cell carcinoma originating in the frontal sinus. The presenting symptoms were a gradually worsening sharp headache, double vision and an oedematous left eyelid. CT and magnetic resonance imaging demonstrated erosion of the orbital roof around an area 10 mm in diameter, without direct inWltration of the bulbus. Twelve months following a frontal craniotomy, tumour excision and postoperative radiotherapy, the patient is symptom-free. A detailed description of this patient and a review of the published work are presented.

Orvosi Hetilap, 2018

Bevezetés: Az endoszkópos melléküregműtétek során alkalmazott orrtamponáló módszerek hatékonysága... more Bevezetés: Az endoszkópos melléküregműtétek során alkalmazott orrtamponáló módszerek hatékonysága máig ellentmondásos témakör az irodalomban. Célkitűzés: Egy új típusú, kitozánt tartalmazó orrtamponnak a gyógyulási folyamatra gyakorolt hatását vizsgáltuk állatkísérletes modellen. Módszer: Vizsgálatunkban 10 nyúlon standard nyálkahártya-sérülést okoztunk, kétoldali endoszkópos orrüregi beavatkozás során. Az egyik orrfélbe kitozán orrtampont helyeztünk, míg a másik orrfél tamponálás nélkül maradt. Az eredmények értékelése a posztoperatív 12. héten történt orrendoszkópos vizsgálatokkal, illetve szövetmintavétellel. A szövetmintákat pásztázó elektronmikroszkóppal is vizsgáltuk, ennek során a csillókkal nem rendelkező vagy elhalt hámsejteknek az épen maradt hámsejtekhez viszonyított arányát százalékban határoztuk meg. Orrendoszkópiával a nyálkahártya ödémáját, pörkösödését és az orrváladék jellegét, valamint az adhaesioképződés mértékét vizsgáltuk. A tünetek súlyosságától függően 0-tól 3-ig terjedő pontszámokat osztottunk ki Berlucchi és mtsai pontozási rendszerének módosításával. A magasabb pontszámok jelezték a kedvezőtlenebb állapotot. Eredmények: Az adhaesiót vizsgálva a nem tamponált orrfeleknél mindössze 1 pont adódott (átlag: 0,1; standard deviáció [SD]: 0,32), míg a tamponált oldalon egyáltalán nem jelentkezett ez a tünet. A nem tamponált orrfelek pörkösödése 1 ponttal bizonyult kevesebbnek (9, átlag: 0,90; SD: 0,74), mint a tamponált orrfélnél (10, átlag 1,00; SD: 0,82). Orrváladék és nyálkahártya-ödéma nem volt észlelhető. Az elektronmikroszkópos vizsgálat alapján a százalékos értékek átlaga a tamponált oldalon 22,06% (SD: 0,25), míg a nem tamponált oldalon 36,11% (SD: 0,48) volt. A különbségek nem érték el a szignifikancia szintjét (p = 0,806). Következtetés: A kitozántampon vizsgálata során egyik állatban sem tapasztaltunk műtéti szövődményt. A tamponált és a tampon nélküli orrfelek nyálkahártyájának gyógyulása között nincs szignifikáns különbség ezen állatkísérletes modell alapján.

European Archives of Oto-Rhino-Laryngology, 2008

Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the... more Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the frontal sinus being the primary site in only 0.3%. Following clinical and radiological examinations, the diagnosis often remains elusive, the condition mistakenly being considered to involve mucocele, pyocele or osteomyelitis. This article reports on a 60-year-old pigeon breeder with squamous cell carcinoma originating in the frontal sinus. The presenting symptoms were a gradually worsening sharp headache, double vision and an oedematous left eyelid. CT and magnetic resonance imaging demonstrated erosion of the orbital roof around an area 10 mm in diameter, without direct inWltration of the bulbus. Twelve months following a frontal craniotomy, tumour excision and postoperative radiotherapy, the patient is symptom-free. A detailed description of this patient and a review of the published work are presented.

Health, 2010

Mucotomy is one of the most frequently applied surgical techniques for the management of inferior... more Mucotomy is one of the most frequently applied surgical techniques for the management of inferior turbinate hyperplasia. Mucotomy guarantees patent airway, however, it might lead to the emergence of sicca syndrome. In contrast, KTP (potassium titanyl phosphate) laser treatment spares the medial part of the inferior turbinate mucosa, contributing to maintenance of physiological nasal function. A retrospective comparative clinical study was performed to reveal the advantages and side-effects of both surgical methods in medium-and long-term in allergic rhinitis and non-allergic patients. Furthermore, we wished to determine the exact indications of the up-to-date laser treatment. Ninety-one of the 117 patients who underwent bilateral turbinate surgery during an 8-year period (2000-2007) responded to our questionnaire focusing on subjective postoperative changes. Patients were separated into 6 groups, based on the type of operation they underwent, the length of the follow-up and whether they suffered from allergies. The major complaint, nasal obstruction, improved in all 6 groups, which reached significance (p  0.05) in 4 groups. The most pronounced improvement was observed in the group of non-allergic patients with medium-term follow-up who underwent mucotomy. Nevertheless, a serious sideeffect: crusting also increased significantly (p  0.05) in the latter group, while it was absent in allergic patients with medium-term follow-up, who underwent mucotomy. These results lead us to propose the following protocol for the treatment of inferior turbinate hyperplasia: 1) after unsuccessful conservative treatment, laser treatment is suggested for non-allergic patients; 2) following unsuccessful conservative and even repeated laser treatment in the allergic group, mucotomy or turbinoplasty should be attempted.

European Archives of Oto-Rhino-Laryngology, 2007

Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the... more Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the frontal sinus being the primary site in only 0.3%. Following clinical and radiological examinations, the diagnosis often remains elusive, the condition mistakenly being considered to involve mucocele, pyocele or osteomyelitis. This article reports on a 60-year-old pigeon breeder with squamous cell carcinoma originating in the frontal sinus. The presenting symptoms were a gradually worsening sharp headache, double vision and an oedematous left eyelid. CT and magnetic resonance imaging demonstrated erosion of the orbital roof around an area 10 mm in diameter, without direct inWltration of the bulbus. Twelve months following a frontal craniotomy, tumour excision and postoperative radiotherapy, the patient is symptom-free. A detailed description of this patient and a review of the published work are presented.

Orvosi Hetilap, 2018

Bevezetés: Az endoszkópos melléküregműtétek során alkalmazott orrtamponáló módszerek hatékonysága... more Bevezetés: Az endoszkópos melléküregműtétek során alkalmazott orrtamponáló módszerek hatékonysága máig ellentmondásos témakör az irodalomban. Célkitűzés: Egy új típusú, kitozánt tartalmazó orrtamponnak a gyógyulási folyamatra gyakorolt hatását vizsgáltuk állatkísérletes modellen. Módszer: Vizsgálatunkban 10 nyúlon standard nyálkahártya-sérülést okoztunk, kétoldali endoszkópos orrüregi beavatkozás során. Az egyik orrfélbe kitozán orrtampont helyeztünk, míg a másik orrfél tamponálás nélkül maradt. Az eredmények értékelése a posztoperatív 12. héten történt orrendoszkópos vizsgálatokkal, illetve szövetmintavétellel. A szövetmintákat pásztázó elektronmikroszkóppal is vizsgáltuk, ennek során a csillókkal nem rendelkező vagy elhalt hámsejteknek az épen maradt hámsejtekhez viszonyított arányát százalékban határoztuk meg. Orrendoszkópiával a nyálkahártya ödémáját, pörkösödését és az orrváladék jellegét, valamint az adhaesioképződés mértékét vizsgáltuk. A tünetek súlyosságától függően 0-tól 3-ig terjedő pontszámokat osztottunk ki Berlucchi és mtsai pontozási rendszerének módosításával. A magasabb pontszámok jelezték a kedvezőtlenebb állapotot. Eredmények: Az adhaesiót vizsgálva a nem tamponált orrfeleknél mindössze 1 pont adódott (átlag: 0,1; standard deviáció [SD]: 0,32), míg a tamponált oldalon egyáltalán nem jelentkezett ez a tünet. A nem tamponált orrfelek pörkösödése 1 ponttal bizonyult kevesebbnek (9, átlag: 0,90; SD: 0,74), mint a tamponált orrfélnél (10, átlag 1,00; SD: 0,82). Orrváladék és nyálkahártya-ödéma nem volt észlelhető. Az elektronmikroszkópos vizsgálat alapján a százalékos értékek átlaga a tamponált oldalon 22,06% (SD: 0,25), míg a nem tamponált oldalon 36,11% (SD: 0,48) volt. A különbségek nem érték el a szignifikancia szintjét (p = 0,806). Következtetés: A kitozántampon vizsgálata során egyik állatban sem tapasztaltunk műtéti szövődményt. A tamponált és a tampon nélküli orrfelek nyálkahártyájának gyógyulása között nincs szignifikáns különbség ezen állatkísérletes modell alapján.

European Archives of Oto-Rhino-Laryngology, 2008

Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the... more Paranasal sinus cancer is rather rare, with an incidence of less than 1 per 100,000 per year, the frontal sinus being the primary site in only 0.3%. Following clinical and radiological examinations, the diagnosis often remains elusive, the condition mistakenly being considered to involve mucocele, pyocele or osteomyelitis. This article reports on a 60-year-old pigeon breeder with squamous cell carcinoma originating in the frontal sinus. The presenting symptoms were a gradually worsening sharp headache, double vision and an oedematous left eyelid. CT and magnetic resonance imaging demonstrated erosion of the orbital roof around an area 10 mm in diameter, without direct inWltration of the bulbus. Twelve months following a frontal craniotomy, tumour excision and postoperative radiotherapy, the patient is symptom-free. A detailed description of this patient and a review of the published work are presented.