Máté Farkas - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Máté Farkas
Erdészettudományi Közlemények
Az érintett erdőterületek vízellátásának javítását célzó KASZÓ-LIFE projekt monitoring feladataih... more Az érintett erdőterületek vízellátásának javítását célzó KASZÓ-LIFE projekt monitoring feladataihoz kapcsolódóan évgyűrűelemzést folytattunk mézgás éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur) mintaterületeken. A vizsgálat elsődleges célja annak kimutatása volt, hogy a műszaki beavatkozások segítségével visszaduzzasztott és kiegyensúlyozottabb évközi m enetű talajvízszint hatása miként jelenik meg a fák növekedésében, illetve, hogy az évgyűrűszélességek a megváltozott körülmények között milyen érzékenyen reagálnak egy-egy aszályosabb év időjárási szélsőségeire. Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy az éger állományok növekedése, az égeres területeken lévő magasabb talajvíztükör ellenére, jóval szorosabb összefüggést mutat a meteorológiai változókkal-elsősorban a nyári csapadékkal és relatív páratartalommal-, mint a tölgyeseké. A beavatkozások pozitív hatását mutathatja, hogy a SPEI aszályindex és a gyenge éves átmérőnövedékek által kijelölt, 2000 utáni legaszályosabb évek közül, a beavatkozásokat követő 2017. évben az érintett éger állományok növekedésének csökkenése jóval kisebb volt a kontroll parcelláéhoz képest, noha azt megelőzően minden esetben fordított tendencia mutatkozott. Ennek ellenére, ebben az évben az összes vizsgált állomány növekedésmenete nagyobb visszaesést mutatott, mint amekkorát a korábbi évek tapasztalata alapján az időjárási körülmények indokolhattak volna, ami egyben a sorozatos aszályok és a kedvezőtlen éghajlati trendek hatását jelezheti még az ezeket mérséklő beavatkozások mellett is.
Ter Es Tarsadalom, Jan 6, 2014
ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérlet... more ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.
Ter Es Tarsadalom, Jan 6, 2014
ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérlet... more ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.
Erdészettudományi Közlemények
Az érintett erdőterületek vízellátásának javítását célzó KASZÓ-LIFE projekt monitoring feladataih... more Az érintett erdőterületek vízellátásának javítását célzó KASZÓ-LIFE projekt monitoring feladataihoz kapcsolódóan évgyűrűelemzést folytattunk mézgás éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur) mintaterületeken. A vizsgálat elsődleges célja annak kimutatása volt, hogy a műszaki beavatkozások segítségével visszaduzzasztott és kiegyensúlyozottabb évközi m enetű talajvízszint hatása miként jelenik meg a fák növekedésében, illetve, hogy az évgyűrűszélességek a megváltozott körülmények között milyen érzékenyen reagálnak egy-egy aszályosabb év időjárási szélsőségeire. Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy az éger állományok növekedése, az égeres területeken lévő magasabb talajvíztükör ellenére, jóval szorosabb összefüggést mutat a meteorológiai változókkal-elsősorban a nyári csapadékkal és relatív páratartalommal-, mint a tölgyeseké. A beavatkozások pozitív hatását mutathatja, hogy a SPEI aszályindex és a gyenge éves átmérőnövedékek által kijelölt, 2000 utáni legaszályosabb évek közül, a beavatkozásokat követő 2017. évben az érintett éger állományok növekedésének csökkenése jóval kisebb volt a kontroll parcelláéhoz képest, noha azt megelőzően minden esetben fordított tendencia mutatkozott. Ennek ellenére, ebben az évben az összes vizsgált állomány növekedésmenete nagyobb visszaesést mutatott, mint amekkorát a korábbi évek tapasztalata alapján az időjárási körülmények indokolhattak volna, ami egyben a sorozatos aszályok és a kedvezőtlen éghajlati trendek hatását jelezheti még az ezeket mérséklő beavatkozások mellett is.
Ter Es Tarsadalom, Jan 6, 2014
ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérlet... more ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.
Ter Es Tarsadalom, Jan 6, 2014
ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérlet... more ABSZTRAKT: Tanulmányukban Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képének felvázolására teszünk kísérletet. A tanulmány első részében elsőként három alapvető térszerkezetfelfogást írunk le, amelyekből a mennyiségi és minőségi jegyeket egyszerre ábrázoló módszert választunk elemzésünkhöz. Ezt követően a térszerkezet lehetséges alkotóelemeit (csomópont, tengely, zóna) tárgyaljuk, elméleti és gyakorlati oldalról, megalapozva a térségi vizsgálat szempontjait. A következő lépésben az európai térszerkezeti kettősséget (Banán vagy Szőlő) elemezzük, rámutatva a mennyiségi és a minőségi dimenzió ütközésére, valamint Kelet-Közép-Európa térszerkezeti pozícióját tárjuk fel: holdudvari szerepkör másodlagos, harmadlagos súlyú térszerkezeti elemekkel. A tanulmány második felében Kelet-Közép-Európa térszerkezeti ábráját alkotjuk meg, olyan módon, hogy egyrészt a gazdasági fejlettség és sűrűség regionális térképei alapján zónákat határozunk meg, másrészt a nagyvárosok kiemelése, kategorizálása alapján különböző típusú csomópontokat alkotunk, harmadrészt a közlekedési folyosókat tengelyekként rögzítjük, és végezetül mindezeket ábrára visszük.