Sandor Czegledi - Academia.edu (original) (raw)
Uploads
Papers by Sandor Czegledi
ELOPE, Nov 5, 2020
The paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the Un... more The paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the United States by analysing relevant Congressional and presidential documents from the beginning of the American nation-building experience until the outbreak of the Civil War. The investigation focuses on the legislative activities of the Continental Congress and those of the first thirty-six federal Congresses as recorded primarily in the Journals of the respective legislative bodies. The presidential documents of the first fifteen Chief Executives, from George Washington to James Buchanan, are examined from the same perspective. The results indicate that the most salient language policy development of the post-1789 period was the shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of substantive, general policies, frequently conceived in an assimilation-oriented spirit in the context of territorial expansion. Although presidents were considerably more reluctant to address language-related matters than the federal legislature, the need to revise the statutes of the United States was recognised as a presidential priority as early as the 1850s.
Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)
Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a más... more Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a második világháború utáni évekig, az oktatásügyi, szakmai folyóiratok (hasonlóan a szélesebb közönségnek szánt sajtótermékekhez) csupán alig több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerték fel a területben rejlő potenciált. A túlfűtött várakozásokkal ellentétben a digitális bölcsészet mostanáig sem forradalmasította a humán tudományok kutatási-ismeretszerzési módszereit, bár hatása kétségkívül nem lebecsülendő. Jelen tanulmány az amerikanisztika tudományterületének vonatkozásában vizsgálja a digitális bölcsészet esetlegesen tetten érhető befolyását, górcső alá véve az egyesült államokbeli American Studies Association és a European Association for American Studies folyóiratait és konferenciatémáit. Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy a tengeren túlon a digitális bölcsészet hatása jóval jelentősebb az amerikanisztika berkein belül, ugyanakkor ez a befolyás legfőképpen a feminizmus és a k...
Az ezredforduló tájékán zajló-"világformáló"jelentőségűnek számító-folyamatok közül az információ... more Az ezredforduló tájékán zajló-"világformáló"jelentőségűnek számító-folyamatok közül az információfeldolgozás és felhasználás már-már követhetetlennek látszó forradalma, a tudás(alapú) társadalmak kialakulásának lehetősége, valamint az így létrejövő új struktúrák egyénre, nemzetre, társadalomszervezésre gyakorolt hatásainak elemzése kétségkívül időszerű feladat. A pusztán technikai, technológiai jellegű változások mélyreható gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulást vonnak maguk után, mivel gyakorlatilag leomlanak a kommunikáció tér-és időkorlátai, valamint elmosódnak a határok a szórakozás és a munkavégzés eszközei, az otthon és a munkahely, az ország és a régió között.
Although neither the first nor the second constitution of the United States contains any referenc... more Although neither the first nor the second constitution of the United States contains any references to the role of languages in the process of nation-building, a few language-related issues emerged from time to time during the early congressional debates and deliberations. These sporadic instances mostly framed the English language as a “pragmatic instrument” rather than a “national ideological symbol.” Consequently, no serious attempts were made either to officially adopt it as the majority language or to enhance its societal role and capacity in identity formation by legislative fiat. The apocryphal accounts of disestablishing English and installing, for example, French, German, or Latin as the de jure official language after the American Revolution probably belong to the realm of language policy myths. Drawing on key legislative documents during the critical years of the founding of the United States and employing language policy classification schemes based on the works of Ander...
This major study analyzes the language policy-related activities of the 107th and 108th U.S. Cong... more This major study analyzes the language policy-related activities of the 107th and 108th U.S. Congress.
A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kongresszusa által az elmúlt évtizedek során ... more A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kongresszusa által az elmúlt évtizedek során elfogadott általános-és középiskolai oktatási törvények közül a legutóbbi hármat veszi górcső alá, megvizsgálva, hogy a nevezett törvények nyelvi ideológiai hozzáállását tekintve milyen változások érhetők tetten az angolt mint többségi nyelvet, az őshonos és bevándorló kisebbségi nyelveket, továbbá az idegennyelv-oktatást érintő paragrafusok vonatkozásában. Az alkalmazott elemzési keret a Terrence G. Wiley releváns munkáiban (1999; 2014) felvázolt nyelvpolitikai célkategorizációs sémán, továbbá Richard Ruiz (1984) klasszikus nyelvpolitikai orientációs megközelítésén alapul. A vizsgálat eredménye számos tekintetben markáns nyelvi ideológiai kontinuitást mutat a 2001-es "No Child Left Behind Act" és a legfrissebb oktatási törvény, a 2015-ös "Every Student Succeeds Act" esetében, így kijelenthető, hogy mindkét változat szakít az alapvetően multikulturalista felfogást tükröző, 1994-es "Improving America's Schools Act" szellemiségével.
The Journal of English Studies, 2020
The present paper examines the link between language and cultural identity by exploring the langu... more The present paper examines the link between language and cultural identity by exploring the language-related attitudes, policies and ideologies as reflected in the written records of the U.S. Federal Congress from 1789 until roughly the end of the “Second War of Independence” in 1815. The results are compared and contrasted with the findings of a previous study which examined the founding documents of the United States from a similar perspective. The most salient language policy development of the post-1789 period is the overall shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of more substantive and general policies.
The present paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity i... more The present paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the United States by analysing relevant Congressional and presidential documents from the beginning of the American nation-building experience until the outbreak of the Civil War. The investigation focuses on the legislative activities of the Continental Congress and those of the first thirty-six federal Congresses as recorded primarily in the Journals of the respective legislative bodies. Additionally, the presidential documents of the first fifteen Chief Executives, from George Washington to James Buchanan, are examined from the same perspective. The preliminary results indicate that the most salient language policy development of the post-1789 period was the overall shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of substantive, general policies, frequently conceived in an assimilation-oriented spirit in the broader context of territorial expansion....
ELOPE, Nov 5, 2020
The paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the Un... more The paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the United States by analysing relevant Congressional and presidential documents from the beginning of the American nation-building experience until the outbreak of the Civil War. The investigation focuses on the legislative activities of the Continental Congress and those of the first thirty-six federal Congresses as recorded primarily in the Journals of the respective legislative bodies. The presidential documents of the first fifteen Chief Executives, from George Washington to James Buchanan, are examined from the same perspective. The results indicate that the most salient language policy development of the post-1789 period was the shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of substantive, general policies, frequently conceived in an assimilation-oriented spirit in the context of territorial expansion. Although presidents were considerably more reluctant to address language-related matters than the federal legislature, the need to revise the statutes of the United States was recognised as a presidential priority as early as the 1850s.
Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)
Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a más... more Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a második világháború utáni évekig, az oktatásügyi, szakmai folyóiratok (hasonlóan a szélesebb közönségnek szánt sajtótermékekhez) csupán alig több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerték fel a területben rejlő potenciált. A túlfűtött várakozásokkal ellentétben a digitális bölcsészet mostanáig sem forradalmasította a humán tudományok kutatási-ismeretszerzési módszereit, bár hatása kétségkívül nem lebecsülendő. Jelen tanulmány az amerikanisztika tudományterületének vonatkozásában vizsgálja a digitális bölcsészet esetlegesen tetten érhető befolyását, górcső alá véve az egyesült államokbeli American Studies Association és a European Association for American Studies folyóiratait és konferenciatémáit. Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy a tengeren túlon a digitális bölcsészet hatása jóval jelentősebb az amerikanisztika berkein belül, ugyanakkor ez a befolyás legfőképpen a feminizmus és a k...
Az ezredforduló tájékán zajló-"világformáló"jelentőségűnek számító-folyamatok közül az információ... more Az ezredforduló tájékán zajló-"világformáló"jelentőségűnek számító-folyamatok közül az információfeldolgozás és felhasználás már-már követhetetlennek látszó forradalma, a tudás(alapú) társadalmak kialakulásának lehetősége, valamint az így létrejövő új struktúrák egyénre, nemzetre, társadalomszervezésre gyakorolt hatásainak elemzése kétségkívül időszerű feladat. A pusztán technikai, technológiai jellegű változások mélyreható gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulást vonnak maguk után, mivel gyakorlatilag leomlanak a kommunikáció tér-és időkorlátai, valamint elmosódnak a határok a szórakozás és a munkavégzés eszközei, az otthon és a munkahely, az ország és a régió között.
Although neither the first nor the second constitution of the United States contains any referenc... more Although neither the first nor the second constitution of the United States contains any references to the role of languages in the process of nation-building, a few language-related issues emerged from time to time during the early congressional debates and deliberations. These sporadic instances mostly framed the English language as a “pragmatic instrument” rather than a “national ideological symbol.” Consequently, no serious attempts were made either to officially adopt it as the majority language or to enhance its societal role and capacity in identity formation by legislative fiat. The apocryphal accounts of disestablishing English and installing, for example, French, German, or Latin as the de jure official language after the American Revolution probably belong to the realm of language policy myths. Drawing on key legislative documents during the critical years of the founding of the United States and employing language policy classification schemes based on the works of Ander...
This major study analyzes the language policy-related activities of the 107th and 108th U.S. Cong... more This major study analyzes the language policy-related activities of the 107th and 108th U.S. Congress.
A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kongresszusa által az elmúlt évtizedek során ... more A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kongresszusa által az elmúlt évtizedek során elfogadott általános-és középiskolai oktatási törvények közül a legutóbbi hármat veszi górcső alá, megvizsgálva, hogy a nevezett törvények nyelvi ideológiai hozzáállását tekintve milyen változások érhetők tetten az angolt mint többségi nyelvet, az őshonos és bevándorló kisebbségi nyelveket, továbbá az idegennyelv-oktatást érintő paragrafusok vonatkozásában. Az alkalmazott elemzési keret a Terrence G. Wiley releváns munkáiban (1999; 2014) felvázolt nyelvpolitikai célkategorizációs sémán, továbbá Richard Ruiz (1984) klasszikus nyelvpolitikai orientációs megközelítésén alapul. A vizsgálat eredménye számos tekintetben markáns nyelvi ideológiai kontinuitást mutat a 2001-es "No Child Left Behind Act" és a legfrissebb oktatási törvény, a 2015-ös "Every Student Succeeds Act" esetében, így kijelenthető, hogy mindkét változat szakít az alapvetően multikulturalista felfogást tükröző, 1994-es "Improving America's Schools Act" szellemiségével.
The Journal of English Studies, 2020
The present paper examines the link between language and cultural identity by exploring the langu... more The present paper examines the link between language and cultural identity by exploring the language-related attitudes, policies and ideologies as reflected in the written records of the U.S. Federal Congress from 1789 until roughly the end of the “Second War of Independence” in 1815. The results are compared and contrasted with the findings of a previous study which examined the founding documents of the United States from a similar perspective. The most salient language policy development of the post-1789 period is the overall shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of more substantive and general policies.
The present paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity i... more The present paper examines the shifting orientations towards languages and linguistic diversity in the United States by analysing relevant Congressional and presidential documents from the beginning of the American nation-building experience until the outbreak of the Civil War. The investigation focuses on the legislative activities of the Continental Congress and those of the first thirty-six federal Congresses as recorded primarily in the Journals of the respective legislative bodies. Additionally, the presidential documents of the first fifteen Chief Executives, from George Washington to James Buchanan, are examined from the same perspective. The preliminary results indicate that the most salient language policy development of the post-1789 period was the overall shift from the symbolic, general language-related remarks towards the formulation of substantive, general policies, frequently conceived in an assimilation-oriented spirit in the broader context of territorial expansion....