Terezia Nagy - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Terezia Nagy
Tér és társadalom, Sep 1, 2009
Acta Ethnographica Hungarica, Apr 1, 2003
The author analyses the existence of a youth subculture, as it appears in two subcu ltural sphere... more The author analyses the existence of a youth subculture, as it appears in two subcu ltural spheres on the basis of interviews and her experience of fieldwork carried out in a city in Ce ntral Europe. Values and experiences which are connected to the underground electromusic actions are discussed, while the places and modes of cultural actions are studied. The subcultural patterns which increasingly influence the youth of the cities reflect an estrangement from the city life. The liminal phases of estrangement recur in the life of the individual, they provide a possibility to gain communal experiences and to establish special subcultural values. These are possible only with the adaptation to the cultural pattern and with the acceptance and usage of subcultural activities.
Metszetek, Sep 30, 2019
A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasztalatok... more A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasztalatokat vettem sorra. Azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyéni tapasztalatok (tanulmányok, munkavállalás), akár kisebb, akár nagyobb városban vagy külföldön, illetve a kisebb mobilitások (nyaralás, ügyintézés a városban), hogyan hatnak a város-falu kettősére és a falu iránti elköteleződésre. E vizsgálódást egészíti ki a szülők tapasztalatainak bevonása: az ő mobilitásuk és ez alapján a mobilitás iránti pro és kontra elkötelezettsége nem elhanyagolható hatást jelent a mobilitásra és a maradásra. Az esettanulmány a párban elkészült interjúkon alapul: az immobil fiatal és szülei beszélnek a maradás okairól, a vágyaikról, az elköteleződéseikről, a tapasztalataikról és arról, hogy a fiatal felnőtteknek van-e esélye maradni vagy menni. Az immobilitás megértésében a családi háttérben jelen lévő migrációs tapasztalat, a közösség és a hozzátartozók migrációs kultúrája, a tapasztalatok, az átadható félelmek és remények megismerése segített a szülői oldalról. A fiatalok oldaláról a sikerek, kudarcok, félelmek, egyéni és családi tapasztalatok irányából látjuk az "immobilitási potenciált".
Belvedere meridionale, 2018
In my study I would like to show how the refugees' situation, motivation and lifestyle have been ... more In my study I would like to show how the refugees' situation, motivation and lifestyle have been criminalized in the public discourse (political, press and social public discourse) despite the fact that the Hungarian asylum procedures seem to be converging to the EU standards. I will approach the acceptance of and behaviour towards refugees in two ways: based on my experience from fieldwork carried out in diasporas in Budapest and based on my analysis of the press from the perspective of the host society. These approaches are important because my results show that socio-cultural acceptance is demonstrated almost exclusively by the diasporas even though the economic and official procedures manifest in the body of the host (Hungarian) society. I would also like to speak about the picture the Hungarian media and the government's discourse show of people crossing the border illegally, how it raises fear and uncertainty among them. This kind of influence conveys messages which hinder fitting in in various aspects, obstruct integration, and at the same time make transnational communication among refugees stereotypical and equivocal. Consequently, ethnically or religiously homogeneous connections are getting stronger, while the importance of diasporas with weak economic, political and advocacy background is also increasing. However, the newcomers hardly ever enter the Hungarian scene.
Tér és társadalom, Dec 1, 2011
Utazó kulturális minták és a diaszpórák letelepedése Travelling cultural patterns and the establi... more Utazó kulturális minták és a diaszpórák letelepedése Travelling cultural patterns and the establishment of diasporas NAGY TERÉZIA KULCSSZAVAK: diaszpóra, hibriditás, utazás, transznacionalizmus ABSZTRAKT: Tanulmányomban a diaszpórákat a transznacionális terek, kulturális minták cseréjének szempontjából interpretálom, s teszem ezt több éves terepmunka alapján. Vizsgálom az utazás, valamint az etnohomogén és transznacionális kapcsolatok hatásait a kulturális túlélésre, a beilleszkedésre és a transznacionális terek kialakulására. Írásomban az Otthontól a befogadó társadalomig és azon túlra tett utazások állomásai, a diaszpórák letelepedése és kapcsolatai, valamint a diaszpóraközi kapcsolatok jelennek meg. Úgy vélem, hogy mindezek együttesen hatnak abba az irányba, hogy a diaszpórák inkább a globális diaszpórahálóba, s nem (vagy alig) a befogadó társadalom szövetébe illeszkednek. A Kelet-és Nyugat-Afrika, Maghreb, illetve Dél-Ázsia országaiból érkezett menekültek és diaszpóráik körében végzett terepmunka és életútinterjúk eredményének egy olvasatát tárom az Olvasó elé, amelyben a hibriditás és a diaszpóra etnospecifikus sűrűsödését okozó erők közül az utazást és a transznacionális kapcsolatok pozitív (és néha negatív) hatását vizsgálom. A hibriditás, transznacionalizmus, diaszpóra fogalmainak rövid körüljárása után kutatásom konklúzióit a diaszpórák formálódásának időbeliségét követve írom le. A diaszpórák értelmezésében nélkülözhetetlen az egzotikum és a mitikus Otthon szerepének beemelése, továbbá a migránsok, a kultúrák közötti állandó fordítás, a reflexivitás interpretálása, amelyek mind hozzájárulnak a diaszpórák kialakulásához, a transznacionális cserék lebonyolításához és végső soron a bezáródáshoz vagy épp a hibrid identitások létrejöttéhez.
A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat (OTKA K 63192) A kutatási er... more A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat (OTKA K 63192) A kutatási eredmények első-vázlatos-összefoglalására az MTA Néprajzi Kutatóintézete által, 2010. január 26-án, az MTA Jakobinus-termében megrendezett kutatási záró konferenciánkon került sor (Bali János: A városi telepek néprajzi jelenkutatása. Az OTKA K 63192 kutatás eredményei), mely Power Point prezentáció 162 dián, mozaikszerűen villantotta fel a kutatás főbb csomópontjait, eredményeit. A mostani zárójelentés egyfajta kiegészítése, szöveges összefoglalása mindannak, amit ott bemutattunk. E kutatói zárójelentésben nem szólhatunk mindarról a tudomány-, oktatás-és kutatásszervezési hozadékról, melyet e pályázat nyújtott. Elég csak megemlíteni, hogy épp e pályázati támogatás hívta létre egy, a Magyar Néprajzi Társaságon belül működő önálló szakosztály gondolatát, amely a 2006-os tisztújító közgyűlés határozatával formálisan is megvalósult (MNT Városnéprajzi Szakosztály), s mely azóta is igyekezett támogatást nyújtani és fórumot adni a témához kapcsolódó városnéprajzi kutatásoknak. Ugyancsak e pályázat adott ötletet és energiát, hogy a városnéprajz, a városantropológia az ELTE néprajz alapszakán, immár a tanrendben szereplő állandó kurzust kapott (előadás és szeminárium minden őszi szemeszterben). A városnéprajzi kutatásokat elősegítő, netes információs bázist szerkesztett Pethő László (http://varosantropologia.lap.hu/). A telepek, a telepi életforma dokumentálásának és értelmezésének filmnyelvi (antropológiai filmes) megvalósításait. Ennek keretében készült el Vörös T. Balázs két, hosszabb terepkutatáson alapuló, oktatási segédanyagként az ELTE Néprajzi Intézetének könyvtárában elhelyezett filmje. Az "Élet a bányavidéken" az "A válság kultúrája Erdővidéken" elnevezésű, egy székelyföldi (háromszéki) bányavidék falvaiban, a bányászéletforma átalakulásáról végzett kulturális és vizuális antropológiai kutatás keretében, 1997-2009 között készült videófelvételek felhasználásával készült vágott és szerkesztett, 60 perc hosszúságú digitális formátumú dokumentumfilm. A film tartalmából. Mint egész Romániában, úgy Erdővidéken is válságba jutott a gazdaság: a helyiek többségének megélhetését biztosító szénbánya agóniája egy életforma eltűnését hozta magával. A "kétlakiság" eltűnése nyomán több túlélési stratégia is kialakult, a külföldi
NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor ... more NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor a nagy erdőkben mégy, vagy a pusztaságokra, vagy a tengeren utazol, s lelked eltelik a fenséges a végtelen ség érzéseivel, ne csald magad: tudjad, hogy szíved mélyén téged csak az ember érdekel, semmi más. " M árai Sándor * 122
Belvedere meridionale, 2015
In Hungary, homelessness has reappeared in the 1990s as a kind of social problem and also as a ph... more In Hungary, homelessness has reappeared in the 1990s as a kind of social problem and also as a phenomenon. Th e intention of this study is to show how homelessness has become visible to society and why the problem was perceived so late, despite the fact that homeless people were part of the socialist society, even if in a latent way. Fieldwork was carried out in Szeged, a city in southern Hungary aft er 2002. During the research, I have participated in the everyday lives of homeless groups as an observer; I have conducted interviews and examined the social networks, problems and possibilities of the homeless. In this study, I show that the Hungarian circumstances, politics and structural changes were diff erent from their Western counterparts, since Hungary took a diff erent path. Th is trajectory infl uences the fate of those who become homeless. Even so, twenty years aft er the end of socialism, a number of parallels with the West, and with the United States in particular, can be discerned.
Varosneprajzi kutatasunkat azert fokuszaltuk a telepekre, mert a magyar neprajz a falusi kozosseg... more Varosneprajzi kutatasunkat azert fokuszaltuk a telepekre, mert a magyar neprajz a falusi kozossegek vizsgalatanal megszerzett rutinjat e „falu a varosban” tipusu kozossegekben kamatoztatni tudtuk. Ugyanakkor, a telepek olyan varosi kozossegek, ahol az urbanizmus alapvető jelensegei (kapcsolathalo, koz- es maganter differencialodasa, eletmod, mobilitas) jol kutathatoak. Az adatgyűjtes neprajzi-antropologiai jellegeből adodoan a kutatas primer forrasokon alapulo szinkron es diakron modszert reszesitette előnyben, hangsulyozva, kulonosen kiemelt hangsulyt kapott az eletutinterju, mint forras gyűjtese es elemzese (az ertekrend, a mobilitas es az identitas szemszogeből), illetve a telepi terhasznalat es az eletmod rejtettebb dimenzioit feltaro resztvevő megfigyelő kutatoi magatartas. Olyan telepeket valasztottunk, ahol a kutatas kapcsolathalojanak kialakitasa valamilyen előzmenyre felepithető (valamifele rutinnal rendelkeztek a terepen a kutatok). A kutatas kiemelt terepei es az alapvető...
Tanulm ányom ban1 a diaszpórák világát a kulturális csere, hibriditás és utazás tükrében vizsgálo... more Tanulm ányom ban1 a diaszpórák világát a kulturális csere, hibriditás és utazás tükrében vizsgálom. Az utazás megközelítésemben olyan, háttérbe szorított je l legzetességeket is magába foglal, mint a közbenső állomások hatása, az utazást m otiváló narratívák, valam int a továbbutazások szerepe a hibriditásban. A valós térben m egtett utazások m ellett a diaszpóraközi és interkulturális kapcsolatok is szerepet kapnak interpretációmban. így áttekintem az utazás transznacionális/ interkulturális értelm ezési lehetőségeit az Otthontól az állomásokon keresztül a befogadó országig, majd pedig tovább a globális diaszpórahálóban. A térben előre haladó és visszaérkező m igránsok saját és internalizált kulturális elemeket hordoz nak, válogatnak és adnak tovább, miközben érkeznek és továbbállnak, de jelentős részük marad, s transznacionális tereken van jelen, s maga is létrehoz ilyeneket. Teoretikus megközelítésem egy több éves terepmunka eredményein nyugszik, amelyet Kelet-és Nyugat-Afrika, a Maghreb, illetve Dél-Azsia országaiból érkezett menekültek és diaszpóráik körében végeztem. Részt vettem a hétköznapokban, fog lalkoztatottá kulturális találkozásokkal és konfliktusokkal színesített világ; a nemzeti, vallási és családi ünnepeken való részvételem pedig jutalm a volt empatikus hozzáál lásomnak, de egyben tovább növelte az értelmezéseim lehetőségeit. A terepmunka és megfigyelés, valamint a mintegy száz életútinterjú1 2 (narratív/strukturálatlan interjú) és számos beszélgetés eredményeként kirajzolódó értelmezést jelen tanulmányban a transznacionalizmus és a posztmodem utazás fogalmai köré koncentráltam. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a valós térben való utazás, a kapcsolatok (etnohom ogén és interkulturális kapcsolatok) valamint az internet mi
A harm adik világból érkezett-többségében muszlim-menekültek körében végzett terepm unkám 1 során... more A harm adik világból érkezett-többségében muszlim-menekültek körében végzett terepm unkám 1 során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az új, a befogadó társadalom ra irányuló integráció, azaz a neointegráció egyik fontos attribútuma a m obilitás dim enzióinak értelmezésével vázolható fel. A neointegráció-amely nemritkán a szemem előtt kezdett el kiépülni-nagy ban függ attól, hogy a m enekült milyen nyelven beszél, s hogy van-e helyben saját diaszpórája illetve tud-e csatlakozni vallási közösséghez. E kijelentéssel m ár azt is előrevetítettem , hogy a kutatásom egyik eredménye az, hogy a neointegráció alapvetően a diaszpórához való integrációt, másodsoron pedig a diaszpóra tagjain keresztül a befogadó társadalomhoz való integrációt jelenti, s csak ritkán, de lé nyegében erőtlenül jelenik m eg a közvetlenebb kapcsolat a menekültek és a befo gadó társadalom tagjai között. Em ellett-látni fogjuk m ajd-, hogy a neointegráció függ attól is, hogy az in dividuum m ilyen sajátos tapasztalatokkal rendelkezik. S ebbe benne foglaltatik a saját kultúrája, a szocializációja, a kapcsolatai, a kapcsolati hiányai és ezek m eg élése, a kudarcai valam int a befogadó társadalomról alkotott mítosz ismerete.
A h a ta lo m és m o b ilitás a m e n e k ü lt n arratív ak b an Az élettörténeti módszer, a kval... more A h a ta lo m és m o b ilitás a m e n e k ü lt n arratív ak b an Az élettörténeti módszer, a kvalitatív módszerek általában, rendelkezésünkre állnak, ha olyan összetett témával foglalkozunk, amelyet emberek történeteivel ragadhatunk meg. A nar ratív megközelítés alkalmazásával-úgy gondolom-, lehetőségünk nyílik a megértő értelme zésre, azaz arra, hogy az emberi sorsot-nevezzük így, mégha a sorsszerűséget esetlegesebbnek is
Youth subcultures at the turn of the millennium. Survey of the scientific literature since the ch... more Youth subcultures at the turn of the millennium. Survey of the scientific literature since the change of the regime : In this essay the author looks over the Hungarian scientific literature about youth subcul¬tures and the youth culture that was published since the change of the regime. Primarily it examines the sociological literature, b u t it also refers to researches and accomplishments of other branches of social sciences regarding the subject, like psychology, cultural anthro-pology and ethnography. It mentions the approaches of subculture and deviance, as well as the process of integration into subcultures.T h e topics include the changing youth in the changing world, the charasterisctics of the elongated postadolescent period and the passing of free time, thus sports and enter¬tainm ent. W ith reference to the latter the essay pans out about the researches on the chang¬ing habits o f recreation, and on the ones dealing specifically with drug consumption.It highlights the app...
Tanulmányomban azokat a kultúra-megközelítéseket válogattam össze, melyek az elmúlt évek meggondo... more Tanulmányomban azokat a kultúra-megközelítéseket válogattam össze, melyek az elmúlt évek meggondolásait befolyásolták, s melyek elvezetnek ahhoz a kultúraértelmezéshez, amelyben a hibriditás és a transznacionalizmus fontossága kirajzolódhat. Megközelítésem a menekültek körében végzett terepmunkámmal párhuzamosan vizsgált kultúra-és diaszpóraközpontú elméletek felé vezető utat járja be, s a Más értelmezését járja körül. Kulcsszavak kultúra, hibriditás, transznacionalizmus, diaszpóra Bevezetés A menekültek körében végzett terepmunkám során a kultúra, transznacionalizmus, hibriditás és végső soron a diaszpóralét sajátságai által kifeszített elméleti mezőben mozogtam. Azok az elméletek és méginkább azon megfontolásaim, melyeket e tanulmányban bemutatok, egy folyamatosan formálódó kultúra-értelmezés egyik megoldása lehet. E megoldás egyes elemeit azonban mindenképpen elő kell vennünk, amikor kultúrákról és kultúraközi kapcsolatokról ejtünk szót. A kultúrák értelmezései Miközben a migrációval, a menekültekkel, de méginkább a diaszpórákkal foglalkoztam, szükségszerűen vissza kellett kanyarodnom a kultúra, a szubkultúra, a deviancia és a kulturális törzs fogalmaihoz, elméleti megfontolásaihoz. E megfontolások közül néhányat-de természetesen nem mindet-mutatok be e tanulmány első részében, s teszem ezt azért, hogy a diaszpórafogalomhoz kulturális értelemben közelebb juthassunk. A kultúra sokszínűsége sokféleképpen értelmezhető, épp a kultúra heterogenitása hívja életre az olyan elképzeléseket, amelyek az alá-fölérendeltség kihívását lényegi, elválaszthatatlan elemeként tisztelte a kultúrákban. A deviancia megközelítései a valamitől való eltérés szempontját emelték ki. Tehát van valami, ami normális, s azon túlmenően vannak a meglepő, érdekes, deviáns és esetlegesen egzotikus vonásokkal rendelkező kultúrák-maguk is differenciáltan kezelik egymást, s e kettő, azaz a normális és a deviáns bináris oppozíciókkal is leírható. A szubkultúrák megnevezés egy olyan szemléletet takar, amelyben nagyobb és tudatosabb brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor ... more NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor a nagy erdőkben mégy, vagy a pusztaságokra, vagy a tengeren utazol, s lelked eltelik a fenséges a végtelen ség érzéseivel, ne csald magad: tudjad, hogy szíved mélyén téged csak az ember érdekel, semmi más. " M árai Sándor * 122
Tér és társadalom, Sep 1, 2009
Acta Ethnographica Hungarica, Apr 1, 2003
The author analyses the existence of a youth subculture, as it appears in two subcu ltural sphere... more The author analyses the existence of a youth subculture, as it appears in two subcu ltural spheres on the basis of interviews and her experience of fieldwork carried out in a city in Ce ntral Europe. Values and experiences which are connected to the underground electromusic actions are discussed, while the places and modes of cultural actions are studied. The subcultural patterns which increasingly influence the youth of the cities reflect an estrangement from the city life. The liminal phases of estrangement recur in the life of the individual, they provide a possibility to gain communal experiences and to establish special subcultural values. These are possible only with the adaptation to the cultural pattern and with the acceptance and usage of subcultural activities.
Metszetek, Sep 30, 2019
A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasztalatok... more A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasztalatokat vettem sorra. Azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyéni tapasztalatok (tanulmányok, munkavállalás), akár kisebb, akár nagyobb városban vagy külföldön, illetve a kisebb mobilitások (nyaralás, ügyintézés a városban), hogyan hatnak a város-falu kettősére és a falu iránti elköteleződésre. E vizsgálódást egészíti ki a szülők tapasztalatainak bevonása: az ő mobilitásuk és ez alapján a mobilitás iránti pro és kontra elkötelezettsége nem elhanyagolható hatást jelent a mobilitásra és a maradásra. Az esettanulmány a párban elkészült interjúkon alapul: az immobil fiatal és szülei beszélnek a maradás okairól, a vágyaikról, az elköteleződéseikről, a tapasztalataikról és arról, hogy a fiatal felnőtteknek van-e esélye maradni vagy menni. Az immobilitás megértésében a családi háttérben jelen lévő migrációs tapasztalat, a közösség és a hozzátartozók migrációs kultúrája, a tapasztalatok, az átadható félelmek és remények megismerése segített a szülői oldalról. A fiatalok oldaláról a sikerek, kudarcok, félelmek, egyéni és családi tapasztalatok irányából látjuk az "immobilitási potenciált".
Belvedere meridionale, 2018
In my study I would like to show how the refugees' situation, motivation and lifestyle have been ... more In my study I would like to show how the refugees' situation, motivation and lifestyle have been criminalized in the public discourse (political, press and social public discourse) despite the fact that the Hungarian asylum procedures seem to be converging to the EU standards. I will approach the acceptance of and behaviour towards refugees in two ways: based on my experience from fieldwork carried out in diasporas in Budapest and based on my analysis of the press from the perspective of the host society. These approaches are important because my results show that socio-cultural acceptance is demonstrated almost exclusively by the diasporas even though the economic and official procedures manifest in the body of the host (Hungarian) society. I would also like to speak about the picture the Hungarian media and the government's discourse show of people crossing the border illegally, how it raises fear and uncertainty among them. This kind of influence conveys messages which hinder fitting in in various aspects, obstruct integration, and at the same time make transnational communication among refugees stereotypical and equivocal. Consequently, ethnically or religiously homogeneous connections are getting stronger, while the importance of diasporas with weak economic, political and advocacy background is also increasing. However, the newcomers hardly ever enter the Hungarian scene.
Tér és társadalom, Dec 1, 2011
Utazó kulturális minták és a diaszpórák letelepedése Travelling cultural patterns and the establi... more Utazó kulturális minták és a diaszpórák letelepedése Travelling cultural patterns and the establishment of diasporas NAGY TERÉZIA KULCSSZAVAK: diaszpóra, hibriditás, utazás, transznacionalizmus ABSZTRAKT: Tanulmányomban a diaszpórákat a transznacionális terek, kulturális minták cseréjének szempontjából interpretálom, s teszem ezt több éves terepmunka alapján. Vizsgálom az utazás, valamint az etnohomogén és transznacionális kapcsolatok hatásait a kulturális túlélésre, a beilleszkedésre és a transznacionális terek kialakulására. Írásomban az Otthontól a befogadó társadalomig és azon túlra tett utazások állomásai, a diaszpórák letelepedése és kapcsolatai, valamint a diaszpóraközi kapcsolatok jelennek meg. Úgy vélem, hogy mindezek együttesen hatnak abba az irányba, hogy a diaszpórák inkább a globális diaszpórahálóba, s nem (vagy alig) a befogadó társadalom szövetébe illeszkednek. A Kelet-és Nyugat-Afrika, Maghreb, illetve Dél-Ázsia országaiból érkezett menekültek és diaszpóráik körében végzett terepmunka és életútinterjúk eredményének egy olvasatát tárom az Olvasó elé, amelyben a hibriditás és a diaszpóra etnospecifikus sűrűsödését okozó erők közül az utazást és a transznacionális kapcsolatok pozitív (és néha negatív) hatását vizsgálom. A hibriditás, transznacionalizmus, diaszpóra fogalmainak rövid körüljárása után kutatásom konklúzióit a diaszpórák formálódásának időbeliségét követve írom le. A diaszpórák értelmezésében nélkülözhetetlen az egzotikum és a mitikus Otthon szerepének beemelése, továbbá a migránsok, a kultúrák közötti állandó fordítás, a reflexivitás interpretálása, amelyek mind hozzájárulnak a diaszpórák kialakulásához, a transznacionális cserék lebonyolításához és végső soron a bezáródáshoz vagy épp a hibrid identitások létrejöttéhez.
A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat (OTKA K 63192) A kutatási er... more A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat (OTKA K 63192) A kutatási eredmények első-vázlatos-összefoglalására az MTA Néprajzi Kutatóintézete által, 2010. január 26-án, az MTA Jakobinus-termében megrendezett kutatási záró konferenciánkon került sor (Bali János: A városi telepek néprajzi jelenkutatása. Az OTKA K 63192 kutatás eredményei), mely Power Point prezentáció 162 dián, mozaikszerűen villantotta fel a kutatás főbb csomópontjait, eredményeit. A mostani zárójelentés egyfajta kiegészítése, szöveges összefoglalása mindannak, amit ott bemutattunk. E kutatói zárójelentésben nem szólhatunk mindarról a tudomány-, oktatás-és kutatásszervezési hozadékról, melyet e pályázat nyújtott. Elég csak megemlíteni, hogy épp e pályázati támogatás hívta létre egy, a Magyar Néprajzi Társaságon belül működő önálló szakosztály gondolatát, amely a 2006-os tisztújító közgyűlés határozatával formálisan is megvalósult (MNT Városnéprajzi Szakosztály), s mely azóta is igyekezett támogatást nyújtani és fórumot adni a témához kapcsolódó városnéprajzi kutatásoknak. Ugyancsak e pályázat adott ötletet és energiát, hogy a városnéprajz, a városantropológia az ELTE néprajz alapszakán, immár a tanrendben szereplő állandó kurzust kapott (előadás és szeminárium minden őszi szemeszterben). A városnéprajzi kutatásokat elősegítő, netes információs bázist szerkesztett Pethő László (http://varosantropologia.lap.hu/). A telepek, a telepi életforma dokumentálásának és értelmezésének filmnyelvi (antropológiai filmes) megvalósításait. Ennek keretében készült el Vörös T. Balázs két, hosszabb terepkutatáson alapuló, oktatási segédanyagként az ELTE Néprajzi Intézetének könyvtárában elhelyezett filmje. Az "Élet a bányavidéken" az "A válság kultúrája Erdővidéken" elnevezésű, egy székelyföldi (háromszéki) bányavidék falvaiban, a bányászéletforma átalakulásáról végzett kulturális és vizuális antropológiai kutatás keretében, 1997-2009 között készült videófelvételek felhasználásával készült vágott és szerkesztett, 60 perc hosszúságú digitális formátumú dokumentumfilm. A film tartalmából. Mint egész Romániában, úgy Erdővidéken is válságba jutott a gazdaság: a helyiek többségének megélhetését biztosító szénbánya agóniája egy életforma eltűnését hozta magával. A "kétlakiság" eltűnése nyomán több túlélési stratégia is kialakult, a külföldi
NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor ... more NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor a nagy erdőkben mégy, vagy a pusztaságokra, vagy a tengeren utazol, s lelked eltelik a fenséges a végtelen ség érzéseivel, ne csald magad: tudjad, hogy szíved mélyén téged csak az ember érdekel, semmi más. " M árai Sándor * 122
Belvedere meridionale, 2015
In Hungary, homelessness has reappeared in the 1990s as a kind of social problem and also as a ph... more In Hungary, homelessness has reappeared in the 1990s as a kind of social problem and also as a phenomenon. Th e intention of this study is to show how homelessness has become visible to society and why the problem was perceived so late, despite the fact that homeless people were part of the socialist society, even if in a latent way. Fieldwork was carried out in Szeged, a city in southern Hungary aft er 2002. During the research, I have participated in the everyday lives of homeless groups as an observer; I have conducted interviews and examined the social networks, problems and possibilities of the homeless. In this study, I show that the Hungarian circumstances, politics and structural changes were diff erent from their Western counterparts, since Hungary took a diff erent path. Th is trajectory infl uences the fate of those who become homeless. Even so, twenty years aft er the end of socialism, a number of parallels with the West, and with the United States in particular, can be discerned.
Varosneprajzi kutatasunkat azert fokuszaltuk a telepekre, mert a magyar neprajz a falusi kozosseg... more Varosneprajzi kutatasunkat azert fokuszaltuk a telepekre, mert a magyar neprajz a falusi kozossegek vizsgalatanal megszerzett rutinjat e „falu a varosban” tipusu kozossegekben kamatoztatni tudtuk. Ugyanakkor, a telepek olyan varosi kozossegek, ahol az urbanizmus alapvető jelensegei (kapcsolathalo, koz- es maganter differencialodasa, eletmod, mobilitas) jol kutathatoak. Az adatgyűjtes neprajzi-antropologiai jellegeből adodoan a kutatas primer forrasokon alapulo szinkron es diakron modszert reszesitette előnyben, hangsulyozva, kulonosen kiemelt hangsulyt kapott az eletutinterju, mint forras gyűjtese es elemzese (az ertekrend, a mobilitas es az identitas szemszogeből), illetve a telepi terhasznalat es az eletmod rejtettebb dimenzioit feltaro resztvevő megfigyelő kutatoi magatartas. Olyan telepeket valasztottunk, ahol a kutatas kapcsolathalojanak kialakitasa valamilyen előzmenyre felepithető (valamifele rutinnal rendelkeztek a terepen a kutatok). A kutatas kiemelt terepei es az alapvető...
Tanulm ányom ban1 a diaszpórák világát a kulturális csere, hibriditás és utazás tükrében vizsgálo... more Tanulm ányom ban1 a diaszpórák világát a kulturális csere, hibriditás és utazás tükrében vizsgálom. Az utazás megközelítésemben olyan, háttérbe szorított je l legzetességeket is magába foglal, mint a közbenső állomások hatása, az utazást m otiváló narratívák, valam int a továbbutazások szerepe a hibriditásban. A valós térben m egtett utazások m ellett a diaszpóraközi és interkulturális kapcsolatok is szerepet kapnak interpretációmban. így áttekintem az utazás transznacionális/ interkulturális értelm ezési lehetőségeit az Otthontól az állomásokon keresztül a befogadó országig, majd pedig tovább a globális diaszpórahálóban. A térben előre haladó és visszaérkező m igránsok saját és internalizált kulturális elemeket hordoz nak, válogatnak és adnak tovább, miközben érkeznek és továbbállnak, de jelentős részük marad, s transznacionális tereken van jelen, s maga is létrehoz ilyeneket. Teoretikus megközelítésem egy több éves terepmunka eredményein nyugszik, amelyet Kelet-és Nyugat-Afrika, a Maghreb, illetve Dél-Azsia országaiból érkezett menekültek és diaszpóráik körében végeztem. Részt vettem a hétköznapokban, fog lalkoztatottá kulturális találkozásokkal és konfliktusokkal színesített világ; a nemzeti, vallási és családi ünnepeken való részvételem pedig jutalm a volt empatikus hozzáál lásomnak, de egyben tovább növelte az értelmezéseim lehetőségeit. A terepmunka és megfigyelés, valamint a mintegy száz életútinterjú1 2 (narratív/strukturálatlan interjú) és számos beszélgetés eredményeként kirajzolódó értelmezést jelen tanulmányban a transznacionalizmus és a posztmodem utazás fogalmai köré koncentráltam. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a valós térben való utazás, a kapcsolatok (etnohom ogén és interkulturális kapcsolatok) valamint az internet mi
A harm adik világból érkezett-többségében muszlim-menekültek körében végzett terepm unkám 1 során... more A harm adik világból érkezett-többségében muszlim-menekültek körében végzett terepm unkám 1 során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az új, a befogadó társadalom ra irányuló integráció, azaz a neointegráció egyik fontos attribútuma a m obilitás dim enzióinak értelmezésével vázolható fel. A neointegráció-amely nemritkán a szemem előtt kezdett el kiépülni-nagy ban függ attól, hogy a m enekült milyen nyelven beszél, s hogy van-e helyben saját diaszpórája illetve tud-e csatlakozni vallási közösséghez. E kijelentéssel m ár azt is előrevetítettem , hogy a kutatásom egyik eredménye az, hogy a neointegráció alapvetően a diaszpórához való integrációt, másodsoron pedig a diaszpóra tagjain keresztül a befogadó társadalomhoz való integrációt jelenti, s csak ritkán, de lé nyegében erőtlenül jelenik m eg a közvetlenebb kapcsolat a menekültek és a befo gadó társadalom tagjai között. Em ellett-látni fogjuk m ajd-, hogy a neointegráció függ attól is, hogy az in dividuum m ilyen sajátos tapasztalatokkal rendelkezik. S ebbe benne foglaltatik a saját kultúrája, a szocializációja, a kapcsolatai, a kapcsolati hiányai és ezek m eg élése, a kudarcai valam int a befogadó társadalomról alkotott mítosz ismerete.
A h a ta lo m és m o b ilitás a m e n e k ü lt n arratív ak b an Az élettörténeti módszer, a kval... more A h a ta lo m és m o b ilitás a m e n e k ü lt n arratív ak b an Az élettörténeti módszer, a kvalitatív módszerek általában, rendelkezésünkre állnak, ha olyan összetett témával foglalkozunk, amelyet emberek történeteivel ragadhatunk meg. A nar ratív megközelítés alkalmazásával-úgy gondolom-, lehetőségünk nyílik a megértő értelme zésre, azaz arra, hogy az emberi sorsot-nevezzük így, mégha a sorsszerűséget esetlegesebbnek is
Youth subcultures at the turn of the millennium. Survey of the scientific literature since the ch... more Youth subcultures at the turn of the millennium. Survey of the scientific literature since the change of the regime : In this essay the author looks over the Hungarian scientific literature about youth subcul¬tures and the youth culture that was published since the change of the regime. Primarily it examines the sociological literature, b u t it also refers to researches and accomplishments of other branches of social sciences regarding the subject, like psychology, cultural anthro-pology and ethnography. It mentions the approaches of subculture and deviance, as well as the process of integration into subcultures.T h e topics include the changing youth in the changing world, the charasterisctics of the elongated postadolescent period and the passing of free time, thus sports and enter¬tainm ent. W ith reference to the latter the essay pans out about the researches on the chang¬ing habits o f recreation, and on the ones dealing specifically with drug consumption.It highlights the app...
Tanulmányomban azokat a kultúra-megközelítéseket válogattam össze, melyek az elmúlt évek meggondo... more Tanulmányomban azokat a kultúra-megközelítéseket válogattam össze, melyek az elmúlt évek meggondolásait befolyásolták, s melyek elvezetnek ahhoz a kultúraértelmezéshez, amelyben a hibriditás és a transznacionalizmus fontossága kirajzolódhat. Megközelítésem a menekültek körében végzett terepmunkámmal párhuzamosan vizsgált kultúra-és diaszpóraközpontú elméletek felé vezető utat járja be, s a Más értelmezését járja körül. Kulcsszavak kultúra, hibriditás, transznacionalizmus, diaszpóra Bevezetés A menekültek körében végzett terepmunkám során a kultúra, transznacionalizmus, hibriditás és végső soron a diaszpóralét sajátságai által kifeszített elméleti mezőben mozogtam. Azok az elméletek és méginkább azon megfontolásaim, melyeket e tanulmányban bemutatok, egy folyamatosan formálódó kultúra-értelmezés egyik megoldása lehet. E megoldás egyes elemeit azonban mindenképpen elő kell vennünk, amikor kultúrákról és kultúraközi kapcsolatokról ejtünk szót. A kultúrák értelmezései Miközben a migrációval, a menekültekkel, de méginkább a diaszpórákkal foglalkoztam, szükségszerűen vissza kellett kanyarodnom a kultúra, a szubkultúra, a deviancia és a kulturális törzs fogalmaihoz, elméleti megfontolásaihoz. E megfontolások közül néhányat-de természetesen nem mindet-mutatok be e tanulmány első részében, s teszem ezt azért, hogy a diaszpórafogalomhoz kulturális értelemben közelebb juthassunk. A kultúra sokszínűsége sokféleképpen értelmezhető, épp a kultúra heterogenitása hívja életre az olyan elképzeléseket, amelyek az alá-fölérendeltség kihívását lényegi, elválaszthatatlan elemeként tisztelte a kultúrákban. A deviancia megközelítései a valamitől való eltérés szempontját emelték ki. Tehát van valami, ami normális, s azon túlmenően vannak a meglepő, érdekes, deviáns és esetlegesen egzotikus vonásokkal rendelkező kultúrák-maguk is differenciáltan kezelik egymást, s e kettő, azaz a normális és a deviáns bináris oppozíciókkal is leírható. A szubkultúrák megnevezés egy olyan szemléletet takar, amelyben nagyobb és tudatosabb brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor ... more NAGY TERÉZIA K a p c s o l a t h á l ó-e l e m z é s EGY SZEGEDI HAJLÉKTALANCSOPORTBAN "De mikor a nagy erdőkben mégy, vagy a pusztaságokra, vagy a tengeren utazol, s lelked eltelik a fenséges a végtelen ség érzéseivel, ne csald magad: tudjad, hogy szíved mélyén téged csak az ember érdekel, semmi más. " M árai Sándor * 122