Tibor Szabo - Academia.edu (original) (raw)

Papers by Tibor Szabo

Research paper thumbnail of On the minimum degree of minimal Ramsey graphs for multiple colours

Journal of Combinatorial Theory, Series B, 2016

A graph G is r-Ramsey for a graph H, denoted by G → (H) r , if every r-colouring of the edges of ... more A graph G is r-Ramsey for a graph H, denoted by G → (H) r , if every r-colouring of the edges of G contains a monochromatic copy of H. The graph G is called r-Ramseyminimal for H if it is r-Ramsey for H but no proper subgraph of G possesses this property. Let s r (H) denote the smallest minimum degree of G over all graphs G that are r-Ramseyminimal for H. The study of the parameter s 2 was initiated by Burr, Erdős, and Lovász in 1976 when they showed that for the clique s 2 (K k) = (k − 1) 2. In this paper, we study the dependency of s r (K k) on r and show that, under the condition that k is constant, s r (K k) = r 2 • polylog r. We also give an upper bound on s r (K k) which is polynomial in both r and k, and we determine s r (K 3) up to a factor of log r.

Research paper thumbnail of Lőfegyverek, várak, harcászat a 15-18. századi Európában (Firearms, castles-fortresses, tactics during 15-18. c. in Europe)

Várak, kastélyok, templomok magazine, 2018

Az 1400-ban Steyrben készí-tett, vasszalagokból kovácsolt óriás mozsárnak-hasonlóan későbbi utóda... more Az 1400-ban Steyrben készí-tett, vasszalagokból kovácsolt óriás mozsárnak-hasonlóan későbbi utódaihoz-már szűkített lőporkamrája volt, lövedéke pedig faragott kőgolyó lehetett (Fotó: Bécs, Arsenal) jobbra A történelem során több olyan változás követke-zett be, amely hosszú időre és jelentősen befolyásolta az emberiség sorsát. Egyik ilyen nagyhatású ese-mény a lőfegyverek feltalálása és fejlesztése volt, ami alapjaiban változtatta meg minden ember életét. Ennek a folyamatnak az első néhány száz évéből, a "hadügyi forradalom" időszakából nyújtunk ízelítőt az alábbi írásban. Európában az ágyúk és egyéb tűzfegyverek 15-16. századi elterjedése számos mélyreható változást indított el a hadügy, a hajózás, valamint az állam-igazgatás területén. Az ágyúk fejlődése és tömeges alkalmazása szükségessé tette új, a tüzérségnek el-lenálló erődítési módszerek bevezetését. A várvéde-lem, az ostrom és a mezei hadviselés is egyre nagyobb létszámú csapatokat igényelt. A leggyorsabb változá-sok a várépítészetben történtek, amikor már látható volt, hogy a korábbi középkori várak nem képesek ellenállni a gyors ütemben fejlődő ostromtüzérség-nek. Az Itáliában kialakuló új várépítési iskola rö-videsen elterjedt Európában, alapjaiban változtatva Szabó Tibor Lőfegyverek, várak, harcászat a 15-18. századi Európában Kiállított ágyúcsövek a párizsi Musée de l' Armée des Invalides udvarán A korai ágyúknál a csöveket vaspántokkal rögzítették a fából készült ágyazathoz (Forrás: múzeumi fénykép, Malbork 2015)

Research paper thumbnail of Szabó Tibor: A lőporról (Gunpowder)

Várak, kastélyok, templomok magazine, 2018

Kínában, a kezdetben csak tűzijátékokhoz használt lőpor összetételét 1044-ben vetették papírra, m... more Kínában, a kezdetben csak tűzijátékokhoz használt lőpor összetételét 1044-ben vetették papírra, majd a feljavított puskaport (huojao) 1221-ben használták először hadi célokra, tűzbombák (huocsiu) készítéséhez. A lőpor Európai megjelenését többen Albertus Magnus szerzetes (†1280) munkásságához kötik, mások az angol Roger Bacont (1214-1292) említik ezzel kapcsolatban. Ami biztosan tudható, hogy "Schwarz" Berthold német szerzetes 1320-ban használta lőfegyverhez a korábban már ismert keveréket.

Research paper thumbnail of Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben (Barriers, mines used at defence of castles)

Várak, kastélyok, templomok magazine , 2019

Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben Buda ostroma 1686-ban. A vár déli részét a bajor ... more Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben Buda ostroma 1686-ban. A vár déli részét a bajor választófejedelem csapatai támadták. A metszet elsősorban az ostromlók harci állásait mutatja, de felfedezhetők rajta a védekező törökök által készített paliszádfal akadályok is (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, H III c 182/2) A középkori és újkori várostromok során a védekezők a közelharc, az ágyúk és kézi lőfegyverek használata mellett más eszközöket is igénybe vettek a támadások elhárítására. Az alábbiakban a várható ostrom előtt előre kiépített műszaki akadályokról, aknafolyosókról és aknákról, valamint a védők által alkalmazott hevenyészett védelmi megoldásokról lesz szó. A műszaki biztosítás története egyidős a háborúk történetével. Magában foglalja a harcoló csapatok mozgásához szükséges utak, hidak javítását-építését, a vízi átkelések biztosítását, az ellenség által előké-szített akadályok leküzdését, az ideiglenes táborok elkészítését és védelmét, valamint a tartós védelem céljára épített várak, erődök ellenálló képességének fokozására épített kiegészítő műszaki létesítményeket. A szerteágazó, és az őskortól a modern időkig terjedő témarengetegből most a késő középkor-korai újkor időszakában, a 14-18. század között a vár-védelemben leggyakrabban alkalmazott műszaki megoldásokat-közülük is elsősorban a telepített műszaki zárakat, aknákat-mutatjuk be. A támadó ellenség mozgását gátló, vagy lassító akadályok közül a legismertebb a védendő állandó, vagy ideiglenes építésű objektum köré készített száraz-vagy vizesárok. A lőfegyverek elterjedése előtt elsősorban a vár építési helyének gondos megválasztásával igyekeztek nehezíteni a támadók dolgát. Ha nem állt rendelkezésre természetes akadály, mester-séges árkot készítettek, amelyek nehezítették a falak megközelítését, ostromtornyok odavontatását, illetve felépítését. A várárok egyúttal körülményessé tette a falak leomlasztására alkalmazott támadó alagutak el-készítését is. Ez különösen nehézzé vált, ha az árkot sikerült vízzel feltölteni. Az árok ugyan nem tudta meg-akadályozni a kőhajító gépek, ballisták rombolását, de az árok kiszárítása és szakaszonkénti feltöltése időt és munkaerőt igényelt, mely lelassította az ostromot. A várárkok idővel az állandó erődítés elemeivé váltak, a legtöbb szakkönyv is ott tárgyalja azokat, ugyanakkor a mezei hadműveletek során készített árokrendszerek tábori erődítésnek számítanak. Az árok a várharc fontos terepe volt, amelyet az épített védelmi elemek mellett többféle mozgást akadályozó műszaki zárral egészítették ki. Az erdélyi Tömösi-szoros védelmére épült 18. századi Predeal kiserőd sáncmet-szete. A rohamállóságot az árok külső oldalán ágas faékekkel, a földbe rögzített fatorlaszokkal és az árokba tömegesen telepített hegyes karókkal igyekeztek fokozni.

Research paper thumbnail of On the minimum degree of minimal Ramsey graphs for multiple colours

Journal of Combinatorial Theory, Series B, 2016

A graph G is r-Ramsey for a graph H, denoted by G → (H) r , if every r-colouring of the edges of ... more A graph G is r-Ramsey for a graph H, denoted by G → (H) r , if every r-colouring of the edges of G contains a monochromatic copy of H. The graph G is called r-Ramseyminimal for H if it is r-Ramsey for H but no proper subgraph of G possesses this property. Let s r (H) denote the smallest minimum degree of G over all graphs G that are r-Ramseyminimal for H. The study of the parameter s 2 was initiated by Burr, Erdős, and Lovász in 1976 when they showed that for the clique s 2 (K k) = (k − 1) 2. In this paper, we study the dependency of s r (K k) on r and show that, under the condition that k is constant, s r (K k) = r 2 • polylog r. We also give an upper bound on s r (K k) which is polynomial in both r and k, and we determine s r (K 3) up to a factor of log r.

Research paper thumbnail of Lőfegyverek, várak, harcászat a 15-18. századi Európában (Firearms, castles-fortresses, tactics during 15-18. c. in Europe)

Várak, kastélyok, templomok magazine, 2018

Az 1400-ban Steyrben készí-tett, vasszalagokból kovácsolt óriás mozsárnak-hasonlóan későbbi utóda... more Az 1400-ban Steyrben készí-tett, vasszalagokból kovácsolt óriás mozsárnak-hasonlóan későbbi utódaihoz-már szűkített lőporkamrája volt, lövedéke pedig faragott kőgolyó lehetett (Fotó: Bécs, Arsenal) jobbra A történelem során több olyan változás követke-zett be, amely hosszú időre és jelentősen befolyásolta az emberiség sorsát. Egyik ilyen nagyhatású ese-mény a lőfegyverek feltalálása és fejlesztése volt, ami alapjaiban változtatta meg minden ember életét. Ennek a folyamatnak az első néhány száz évéből, a "hadügyi forradalom" időszakából nyújtunk ízelítőt az alábbi írásban. Európában az ágyúk és egyéb tűzfegyverek 15-16. századi elterjedése számos mélyreható változást indított el a hadügy, a hajózás, valamint az állam-igazgatás területén. Az ágyúk fejlődése és tömeges alkalmazása szükségessé tette új, a tüzérségnek el-lenálló erődítési módszerek bevezetését. A várvéde-lem, az ostrom és a mezei hadviselés is egyre nagyobb létszámú csapatokat igényelt. A leggyorsabb változá-sok a várépítészetben történtek, amikor már látható volt, hogy a korábbi középkori várak nem képesek ellenállni a gyors ütemben fejlődő ostromtüzérség-nek. Az Itáliában kialakuló új várépítési iskola rö-videsen elterjedt Európában, alapjaiban változtatva Szabó Tibor Lőfegyverek, várak, harcászat a 15-18. századi Európában Kiállított ágyúcsövek a párizsi Musée de l' Armée des Invalides udvarán A korai ágyúknál a csöveket vaspántokkal rögzítették a fából készült ágyazathoz (Forrás: múzeumi fénykép, Malbork 2015)

Research paper thumbnail of Szabó Tibor: A lőporról (Gunpowder)

Várak, kastélyok, templomok magazine, 2018

Kínában, a kezdetben csak tűzijátékokhoz használt lőpor összetételét 1044-ben vetették papírra, m... more Kínában, a kezdetben csak tűzijátékokhoz használt lőpor összetételét 1044-ben vetették papírra, majd a feljavított puskaport (huojao) 1221-ben használták először hadi célokra, tűzbombák (huocsiu) készítéséhez. A lőpor Európai megjelenését többen Albertus Magnus szerzetes (†1280) munkásságához kötik, mások az angol Roger Bacont (1214-1292) említik ezzel kapcsolatban. Ami biztosan tudható, hogy "Schwarz" Berthold német szerzetes 1320-ban használta lőfegyverhez a korábban már ismert keveréket.

Research paper thumbnail of Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben (Barriers, mines used at defence of castles)

Várak, kastélyok, templomok magazine , 2019

Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben Buda ostroma 1686-ban. A vár déli részét a bajor ... more Műszaki zárak, akadályok, aknák a várvédelemben Buda ostroma 1686-ban. A vár déli részét a bajor választófejedelem csapatai támadták. A metszet elsősorban az ostromlók harci állásait mutatja, de felfedezhetők rajta a védekező törökök által készített paliszádfal akadályok is (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, H III c 182/2) A középkori és újkori várostromok során a védekezők a közelharc, az ágyúk és kézi lőfegyverek használata mellett más eszközöket is igénybe vettek a támadások elhárítására. Az alábbiakban a várható ostrom előtt előre kiépített műszaki akadályokról, aknafolyosókról és aknákról, valamint a védők által alkalmazott hevenyészett védelmi megoldásokról lesz szó. A műszaki biztosítás története egyidős a háborúk történetével. Magában foglalja a harcoló csapatok mozgásához szükséges utak, hidak javítását-építését, a vízi átkelések biztosítását, az ellenség által előké-szített akadályok leküzdését, az ideiglenes táborok elkészítését és védelmét, valamint a tartós védelem céljára épített várak, erődök ellenálló képességének fokozására épített kiegészítő műszaki létesítményeket. A szerteágazó, és az őskortól a modern időkig terjedő témarengetegből most a késő középkor-korai újkor időszakában, a 14-18. század között a vár-védelemben leggyakrabban alkalmazott műszaki megoldásokat-közülük is elsősorban a telepített műszaki zárakat, aknákat-mutatjuk be. A támadó ellenség mozgását gátló, vagy lassító akadályok közül a legismertebb a védendő állandó, vagy ideiglenes építésű objektum köré készített száraz-vagy vizesárok. A lőfegyverek elterjedése előtt elsősorban a vár építési helyének gondos megválasztásával igyekeztek nehezíteni a támadók dolgát. Ha nem állt rendelkezésre természetes akadály, mester-séges árkot készítettek, amelyek nehezítették a falak megközelítését, ostromtornyok odavontatását, illetve felépítését. A várárok egyúttal körülményessé tette a falak leomlasztására alkalmazott támadó alagutak el-készítését is. Ez különösen nehézzé vált, ha az árkot sikerült vízzel feltölteni. Az árok ugyan nem tudta meg-akadályozni a kőhajító gépek, ballisták rombolását, de az árok kiszárítása és szakaszonkénti feltöltése időt és munkaerőt igényelt, mely lelassította az ostromot. A várárkok idővel az állandó erődítés elemeivé váltak, a legtöbb szakkönyv is ott tárgyalja azokat, ugyanakkor a mezei hadműveletek során készített árokrendszerek tábori erődítésnek számítanak. Az árok a várharc fontos terepe volt, amelyet az épített védelmi elemek mellett többféle mozgást akadályozó műszaki zárral egészítették ki. Az erdélyi Tömösi-szoros védelmére épült 18. századi Predeal kiserőd sáncmet-szete. A rohamállóságot az árok külső oldalán ágas faékekkel, a földbe rögzített fatorlaszokkal és az árokba tömegesen telepített hegyes karókkal igyekeztek fokozni.