Veronika Fabók - Academia.edu (original) (raw)
Papers by Veronika Fabók
Természetvédelmi Közlemények
A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a... more A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madár...
Sustainability
Mapping and assessing ecosystem services (ES) projects at the national level have been implemente... more Mapping and assessing ecosystem services (ES) projects at the national level have been implemented recently in the European Union in order to comply with the targets set out in the EU’s Biodiversity Strategy for 2020 and later in the Strategy for 2030. In Hungary this work has just been accomplished in a large-scale six-year project. The Hungarian assessment was structured along the ES cascade with each level described by a set of indicators. We present the selected and quantified indicators for 12 ES. For the assessment of cascade level 4, human well-being, a set of relevant well-being dimensions were selected. The whole process was supported by several forms of involvement, interviews, consultations and workshops and in thematic working groups performing the ES quantifications, followed by building scenarios and synthesizing maps and results. Here we give an overview of the main steps and results of the assessment, discuss related conceptual issues and recommend solutions that may...
Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatás... more Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatásainak vizsgálatával a földhasználati konfliktusokat befolyásoló tényezőket tártuk fel. Kvalitatív empirikus kutatásunk alapján hat faktort azonosítottunk, amelyek egyenként és egymásra kölcsönösen hatva alapvetően meghatározzák a konfliktusok létrejöttét, további alakulását és intenzitását. Ezek a tényezők (1) az agrár-ökoszisztéma típusa és minősége, (2) a gazdaságipénzügyi helyzet, (3) a természetvédelmi és mezőgazdasági intézményrendszer hatalmi dinamikája és strukturális felépítése, (4) a természetvédelem terepi képviselőinek hozzáállása, (5) a helyi gazdálkodói közösség kulturális-történelmi háttere, valamint (6) az idő és egyéb külső tényezők. Elemzési keretünk egy olyan többszempontú vizsgálati megközelítésre épít, amely a konfliktusok összetett természetének alaposabb megértését, illetve a konfliktusos helyzetek általános és specifikus jellemzőinek megállapítását teszi lehetővé. ...
Szociológiai szemle, 2019
A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatj... more A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatjuk be, amely a hazai természetvédelmi szakértők körében tárta fel a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban fellelhető nézőpontokat Q-módszer segítségével. 17 Q-interjú készült kutatókkal, döntéshozókkal és civil szervezetek képviselőivel. Az elemzés alapján három nézőpontot különítettünk el. Mindhárom nézőpont plurális értékszemléletet mutatott. A természetvédelemben párhuzamosan különböző értékszemléletek és stratégiák létezhetnek. A természet belső értéke és az ökocentrikus érvek a hazai biodiverzitás védelem közösen vallott értékei voltak, mindegyik nézőpont esetében fontos szerepet töltöttek be. A második és harmadik nézőpontban az érintetlen természetet is értékesnek tartották, az ember alakította tájat azonban csak a harmadikban. A pragmatikus megközelítés és az antropocentrikus érvek is fontos részét képezték a nézőpontoknak, az első két nézőpontban a materiális javakra, a harmad...
Magyar Biológiai Társaság. Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály, 2015
Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos term... more Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusban részt vevő érintett csoportok percepcióit tártuk fel kvalitatív módszerekkel egy társadalmi részvételi folyamat során a Jászság Különleges Madárvédelmi Területen. A természetvédelmi konfliktus hátterében a mezei nyúl (Lepus europaeus) állomány csökkenésének problémája állt. A problémáról és annak okairól versengő értelmezéseket találtunk az érintett csoportok körében. A vadgazdálkodók és a természetvédelem képviselői egy véleményen voltak abban, hogy az apróvad állomány csökkenése jelentős mértékben élőhelyi probléma, amely emberi hatás, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat miatt alakult ki. A vadgazdálkodók értelmezésében azonban ezen kívül a ragadozómadarak is jelentős szerepet játszottak a probléma kialakulásában. A gazdálkodók percepciója tért el leginkább a két másik csoportétól, ők egy külső tényezőt, az időjárást nevezték meg a probléma legfőbb okozójának. A részvételi folyamat amellett, hogy segített feltárni az eltérő percepciókat, lehetőséget adott az érintetteknek, hogy megismerjék és megértsék egymás eltérő értelmezéseit. Kulcsszavak: ember-vadvilág konfliktus, természetvédelmi konfliktus, percepciók, társadalmi részvétel, Natura 2000 terület, védett ragadozómadarak Bevezetés Védett fajokkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusok Egyes védett fajok és az emberek közötti interakciók gyakoribbá, s ezzel a potenciális konfliktusok is rendszeresebbé váltak az utóbbi időben. Az interakciók számának gyakoribbá válásában az emberi tevékenység szünet nélküli terjeszkedése is szerepet játszott, amely a fajok számára rendelkezésre álló élőhelyek kiterjedését csökkentette vagy degradálta. Számos védett faj populációinak növekedéséhez pedig a sikeres természetvédelmi programok, faj visszatelepítések járultak hozzá (Løe & Røskaft 2004, Barua et al. 2013). Ezen konfliktusok egyrészt a védett brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
módszertani kézikönyv a natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez bevezetés Orbán Zoltán Közép ... more módszertani kézikönyv a natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez bevezetés Orbán Zoltán Közép fakopáncs 5 A szövegben használt kódok magyarázata: F-fészkelő állomány; V-vonuló állomány; T-telelő állomány; D-dürgés (túzok esetében) Bölömbika-mélyebb fekvésű, általában vízjárta, az év nagy részében vízzel borított, növényzettel gazdagon benőtt, nádas-sásos dominálta élőhelyek. Karakterfajok: bölömbika (Botaurus stellaris); cigányréce (Aythya nyroca); fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon); vörös gém (Ardea purpurea); selyemgém (Ardeola ralloides); barna rétihéja (Circus aeruginosus); nagy kócsag (Egretta alba); kis kócsag (Egretta garzetta); kékbegy (Luscinia svecica); bakcsó (Nycticorax nycticorax); kanalasgém (Platalea leucorodia); aranylile (Pluvialis apricaria); kis vízicsibe (Porzana parva); nyári lúd (Anser anser)-F; barátréce (Aythya ferina); guvat (Rallus aquaticus)-F, V; piroslábú cankó (Tringa totanus);-F, V; feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis); kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis). Kezelési célállapot: Az összefüggő nádas vegetáció mozaikos megbontása legeltetéssel a néhány ha-os nádfoltok megtartása mellett. Gémtelepek háborítatlanságának biztosítása. Partimadár-időszakos, vagy részben állandó vízborítású, jellemzően alacsony vegetációjú, legeltetett, ritkábban kaszált, zömében szikes gyeptípusok dominálta élőhelyek, amelyekbe extenzív művelésű gyep-szántó élőhely-mozaikok is ékelődhetnek. Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a fehér vizű szikes tavak is. Karakterfajok: fattyúszerkő (Chlidonias hybridus); kormos szerkő (Chlidonias niger); kékes rétihéja (Circus cyaneus); gólyatöcs (Himantopus himantopus); szerecsensirály (Larus melanocephalus); pajzsoscankó (Philomachus pugnax); pettyes vízicsibe (Porzana porzana); gulipán (Recurvirostra avocetta); küszvágó csér (Sterna hirundo); réti cankó (Tringa glareola)-V; kanalas réce (Anas clypeata); csörgő réce (Anas crecca); böjti réce (Anas querquedula); nagy goda (Limosa limosa)-F, V; nagy póling (Numenius arquata)-V; kis póling (Numenius phaeopus) Kezelési célállapot: Legeltetéses gazdálkodás fenntartása + természetes hidrológiai viszonyokat közelítő állapot helyreállítása. ugartyúk-partimadár-típusú kezelési egység szárazabb területeken ugartyúk előfordulással vagy célállapottal, ebből adódóan speciális kezelési előírásokkal. Karakterfajok: ugartyúk (Burhinus oedicnemus); széki lile (Charadrius alexandrinus). Kezelési célállapot: intenzívebb legeltetéssel kialakított kopár szikes felszínek, esetenként szántóterületek. Művelés szabályozása, legelésből/beművelésből kizárt területek létrehozása az ismert fészkek alapján.
Land Use Policy, 2021
In constantly changing complex social-ecological systems conservation organisations need to take ... more In constantly changing complex social-ecological systems conservation organisations need to take steps toward adaptive co-management if they want to be effective in their conservation activities. In the surroundings of the soda pans of the Kiskunság region in Hungary, a participatory process was initiated with the local national park directorate to understand the socioeconomic context of the sodic wetland area, reveal the perceptions of local stakeholders about the current and preferable management of the area and start discussions with them about certain priority management issues related to sustainable use (grazing and ecotourism). In this article, we show how this process helped in taking the first steps toward adaptive co-management. For the assessment, criteria of effective adaptive co-management were derived from the literature. The results show that most conditions for adaptive co-management have already been fulfilled (e.g. identified set of stakeholders, sense of place shared or incentives for participation) and some social outcomes were achieved. The participatory process assisted the collaboration of stakeholders, which can contribute to positive economic and ecological outcomes in the future. Through the engagement of local stakeholders some conflicting management issues were resolved (e.g. accepting a wider range of grazing animal species and allowing flexible time for mowing) and collaboration started on ecotourism issues (e.g. information sharing with the assistance of the national park directorate). This process can be seen as the 'formulation' phase of adaptive co-management but more efforts are needed to move toward the 'conjoint' phase with more actions, monitoring and social learning. Our case also shows that ACM can be a good method for both conservation and rural development but supporting policy environment as well as financial resources assisting the participatory process and nature-friendly farming activities can be important for its long term success. natural resource management to adaptive forms of management, e.g. adaptive management, co-management and governance. Adaptive management has emerged as a response to uncertainties and rapid changes in complex social-ecological systems. It has been defined as a structured decision making in loops of learning by doing (Holling, 1978). Co-management is characterised by shared decision making and conflict resolution in close collaboration with local stakeholders (Berkes, 2009; Fabricius and Curry, 2015). Adaptive co-management (ACM), also referred to as collaborative adaptive management (CAM), combines the principles and practices of adaptive management and comanagement focusing on joint management and learning by doing
Természetvédelmi Közlemények, 2019
Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökosz... more Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökoszisztéma-szolgáltatások (ÖSz-ek) minél teljesebb megőrzése és helyreállítása. Ennek érdekében a tagországok számára előírják, hogy térképezzék és értékeljék a területükön található ökoszisztémák állapotát (ÖÁ), valamint az általuk nyújtott ÖSz-ek helyzetét és gazdasági értékét. Magyarországon a 2016 őszén indult, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt keretében az "Ökoszisztéma-szolgáltatások" fejlesztési elem egyik fő feladata a hazai viszonyok között kiemelt fontossággal bíró ÖSz-ek országos térképezése és értékelése (Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés; NÖSZTÉP). Az értékelés az ún. kaszkád-modell mentén végig halad az ÖSz-eket meghatározó ÖÁ jellemzőktől, az ÖSz kapacitásokon és az ebből ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokon át az emberi jóllét fenntartásában vagy növelésében játszott szerepükig. A projekt eredményei a tervek szerint segítik majd a természeti tőkénkkel való fenntartható gazdálkodást, a zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztését, az egyes ágazatok közti hatékonyabb kommunikációt és a természetvédelmi és más ágazati döntéshozatalt.
Természetvédelmi Közlemények, 2016
Involvement of different stakeholders in nature conservation is becoming more important as a cons... more Involvement of different stakeholders in nature conservation is becoming more important as a consequence of paradigm shift in conservation taken place in recent decades. The concept and methods of social engagement and participation are, however, still not widely known and recognized within the conservation community. One reason for this is that conservation professionals usually do not have a frequent encounter with the social science approach and knowledge system during their education or day-today work. In this paper we discuss the definition, criteria and importance of participation in conservation by providing an insight into social science approaches and highlighting the paradigm shift in ecology. Hungarian case studies are cited illustrating that participation enriches and diversifies the community's knowledge, values and perspectives, resulting in better decisions and increased acceptance of the decisions. Increased awareness and knowledge of participation theory and methods therefore enhances the success of conservation in the long run and is strategically important to support conservation professionals with the accessible knowledge and tools provided by social science.
Természetvédelmi Közlemények, 2016
Magyar Tudomány, 2018
A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít hatékonyabban felkészülni az előttünk álló k... more A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít hatékonyabban felkészülni az előttünk álló kihívásokra. A "Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050" című program célja olyan veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztémaszolgáltatások védelmét 2050-ig. Célunk a természet megőrzését támogató kutatási irányok kijelölése.
Environmental Policy and Governance, 2017
Individual decision-makers at different governance levels operate in social contexts, which means... more Individual decision-makers at different governance levels operate in social contexts, which means that they sometimes need to compromise their personal values. Yet, this dissonance is rarely the direct target of empirical analyses of environmental decision-making. We undertake a Q-analysis of decision-makers' personal perspectives and the perspectives they perceive to dominate in their decisionmaking contexts. Our empirical analysis addresses biodiversity conservation, which has traditionally been justified with intrinsic value and science-based arguments. The arguments have recently been broadened with the concept of ecosystem services, highlighting human benefits and values. This evolving context is interesting because of the new rise of anthropocentric values, which can lead to decision-makers experiencing dissonance. Our analysis of interviews with 43 biodiversity conservation decision-makers from nine European countries reveals four personally held perspectives that highlight different, yet partly overlapping, values: Intrinsic, Human benefit, Conservation and Connection, as well as three perspectives perceived to dominate in decision-making: Utilitarian, Insurance and Knowledge values. The comparison of personally held and perceived dominant perspectives points to one major conflict: those decision-makers who personally associate with intrinsic values and perceive utilitarian values to dominate in decision-making experience dissonance. On the other hand, personally held human benefit values are accommodated well in decision-making contexts and decisionmakers who perceive insurance values to dominate experience the least conflict with personally held values. These findings demonstrate the potential of arguments stressing long-term benefits for easing tension and conflicts in conservation decision-making, and the usefulness of empirically testing of the coincidence of individual and social values.
Journal of Environmental Management, 2017
Biodiversity and Conservation, 2016
Given the concern about biodiversity loss, there are a number of arguments used for biodiversity ... more Given the concern about biodiversity loss, there are a number of arguments used for biodiversity conservation ranging from those emphasising the intrinsic value of biodiversity to those on the direct use value of ecosystems. Yet arguing the case for biodiversity conservation effectively requires an understanding of why people value biodiversity. We used Q methodology to explore and understand how different conservation practitioners (social and natural science researchers, environmental non-Governmental organisations and decision-makers) in nine European countries argue for conservation. We found that there was a plurality of views about biodiversity and its conservation. A moral argument and some arguments around the intrinsic and ecological value of biodiversity were held by all stakeholder groups. They also shared the view that species valuation does not justify the destruction of nature. However, there were also some differences within and between the groups, which primarily reflected the espousal of either ecocentric or anthropocentric viewpoints. Our findings suggest that moral arguments and those around biodiversity's intrinsic and ecological value could potentially serve as a starting point for building consensus among conservation practitioners.
Land Use Policy, 2016
Please cite this article in press as: Kovács, E., et al., Towards understanding and resolving the... more Please cite this article in press as: Kovács, E., et al., Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy (2016),
Természetvédelmi Közlemények
A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a... more A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madár...
Sustainability
Mapping and assessing ecosystem services (ES) projects at the national level have been implemente... more Mapping and assessing ecosystem services (ES) projects at the national level have been implemented recently in the European Union in order to comply with the targets set out in the EU’s Biodiversity Strategy for 2020 and later in the Strategy for 2030. In Hungary this work has just been accomplished in a large-scale six-year project. The Hungarian assessment was structured along the ES cascade with each level described by a set of indicators. We present the selected and quantified indicators for 12 ES. For the assessment of cascade level 4, human well-being, a set of relevant well-being dimensions were selected. The whole process was supported by several forms of involvement, interviews, consultations and workshops and in thematic working groups performing the ES quantifications, followed by building scenarios and synthesizing maps and results. Here we give an overview of the main steps and results of the assessment, discuss related conceptual issues and recommend solutions that may...
Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatás... more Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatásainak vizsgálatával a földhasználati konfliktusokat befolyásoló tényezőket tártuk fel. Kvalitatív empirikus kutatásunk alapján hat faktort azonosítottunk, amelyek egyenként és egymásra kölcsönösen hatva alapvetően meghatározzák a konfliktusok létrejöttét, további alakulását és intenzitását. Ezek a tényezők (1) az agrár-ökoszisztéma típusa és minősége, (2) a gazdaságipénzügyi helyzet, (3) a természetvédelmi és mezőgazdasági intézményrendszer hatalmi dinamikája és strukturális felépítése, (4) a természetvédelem terepi képviselőinek hozzáállása, (5) a helyi gazdálkodói közösség kulturális-történelmi háttere, valamint (6) az idő és egyéb külső tényezők. Elemzési keretünk egy olyan többszempontú vizsgálati megközelítésre épít, amely a konfliktusok összetett természetének alaposabb megértését, illetve a konfliktusos helyzetek általános és specifikus jellemzőinek megállapítását teszi lehetővé. ...
Szociológiai szemle, 2019
A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatj... more A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatjuk be, amely a hazai természetvédelmi szakértők körében tárta fel a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban fellelhető nézőpontokat Q-módszer segítségével. 17 Q-interjú készült kutatókkal, döntéshozókkal és civil szervezetek képviselőivel. Az elemzés alapján három nézőpontot különítettünk el. Mindhárom nézőpont plurális értékszemléletet mutatott. A természetvédelemben párhuzamosan különböző értékszemléletek és stratégiák létezhetnek. A természet belső értéke és az ökocentrikus érvek a hazai biodiverzitás védelem közösen vallott értékei voltak, mindegyik nézőpont esetében fontos szerepet töltöttek be. A második és harmadik nézőpontban az érintetlen természetet is értékesnek tartották, az ember alakította tájat azonban csak a harmadikban. A pragmatikus megközelítés és az antropocentrikus érvek is fontos részét képezték a nézőpontoknak, az első két nézőpontban a materiális javakra, a harmad...
Magyar Biológiai Társaság. Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály, 2015
Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos term... more Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusban részt vevő érintett csoportok percepcióit tártuk fel kvalitatív módszerekkel egy társadalmi részvételi folyamat során a Jászság Különleges Madárvédelmi Területen. A természetvédelmi konfliktus hátterében a mezei nyúl (Lepus europaeus) állomány csökkenésének problémája állt. A problémáról és annak okairól versengő értelmezéseket találtunk az érintett csoportok körében. A vadgazdálkodók és a természetvédelem képviselői egy véleményen voltak abban, hogy az apróvad állomány csökkenése jelentős mértékben élőhelyi probléma, amely emberi hatás, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat miatt alakult ki. A vadgazdálkodók értelmezésében azonban ezen kívül a ragadozómadarak is jelentős szerepet játszottak a probléma kialakulásában. A gazdálkodók percepciója tért el leginkább a két másik csoportétól, ők egy külső tényezőt, az időjárást nevezték meg a probléma legfőbb okozójának. A részvételi folyamat amellett, hogy segített feltárni az eltérő percepciókat, lehetőséget adott az érintetteknek, hogy megismerjék és megértsék egymás eltérő értelmezéseit. Kulcsszavak: ember-vadvilág konfliktus, természetvédelmi konfliktus, percepciók, társadalmi részvétel, Natura 2000 terület, védett ragadozómadarak Bevezetés Védett fajokkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusok Egyes védett fajok és az emberek közötti interakciók gyakoribbá, s ezzel a potenciális konfliktusok is rendszeresebbé váltak az utóbbi időben. Az interakciók számának gyakoribbá válásában az emberi tevékenység szünet nélküli terjeszkedése is szerepet játszott, amely a fajok számára rendelkezésre álló élőhelyek kiterjedését csökkentette vagy degradálta. Számos védett faj populációinak növekedéséhez pedig a sikeres természetvédelmi programok, faj visszatelepítések járultak hozzá (Løe & Røskaft 2004, Barua et al. 2013). Ezen konfliktusok egyrészt a védett brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
módszertani kézikönyv a natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez bevezetés Orbán Zoltán Közép ... more módszertani kézikönyv a natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez bevezetés Orbán Zoltán Közép fakopáncs 5 A szövegben használt kódok magyarázata: F-fészkelő állomány; V-vonuló állomány; T-telelő állomány; D-dürgés (túzok esetében) Bölömbika-mélyebb fekvésű, általában vízjárta, az év nagy részében vízzel borított, növényzettel gazdagon benőtt, nádas-sásos dominálta élőhelyek. Karakterfajok: bölömbika (Botaurus stellaris); cigányréce (Aythya nyroca); fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon); vörös gém (Ardea purpurea); selyemgém (Ardeola ralloides); barna rétihéja (Circus aeruginosus); nagy kócsag (Egretta alba); kis kócsag (Egretta garzetta); kékbegy (Luscinia svecica); bakcsó (Nycticorax nycticorax); kanalasgém (Platalea leucorodia); aranylile (Pluvialis apricaria); kis vízicsibe (Porzana parva); nyári lúd (Anser anser)-F; barátréce (Aythya ferina); guvat (Rallus aquaticus)-F, V; piroslábú cankó (Tringa totanus);-F, V; feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis); kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis). Kezelési célállapot: Az összefüggő nádas vegetáció mozaikos megbontása legeltetéssel a néhány ha-os nádfoltok megtartása mellett. Gémtelepek háborítatlanságának biztosítása. Partimadár-időszakos, vagy részben állandó vízborítású, jellemzően alacsony vegetációjú, legeltetett, ritkábban kaszált, zömében szikes gyeptípusok dominálta élőhelyek, amelyekbe extenzív művelésű gyep-szántó élőhely-mozaikok is ékelődhetnek. Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a fehér vizű szikes tavak is. Karakterfajok: fattyúszerkő (Chlidonias hybridus); kormos szerkő (Chlidonias niger); kékes rétihéja (Circus cyaneus); gólyatöcs (Himantopus himantopus); szerecsensirály (Larus melanocephalus); pajzsoscankó (Philomachus pugnax); pettyes vízicsibe (Porzana porzana); gulipán (Recurvirostra avocetta); küszvágó csér (Sterna hirundo); réti cankó (Tringa glareola)-V; kanalas réce (Anas clypeata); csörgő réce (Anas crecca); böjti réce (Anas querquedula); nagy goda (Limosa limosa)-F, V; nagy póling (Numenius arquata)-V; kis póling (Numenius phaeopus) Kezelési célállapot: Legeltetéses gazdálkodás fenntartása + természetes hidrológiai viszonyokat közelítő állapot helyreállítása. ugartyúk-partimadár-típusú kezelési egység szárazabb területeken ugartyúk előfordulással vagy célállapottal, ebből adódóan speciális kezelési előírásokkal. Karakterfajok: ugartyúk (Burhinus oedicnemus); széki lile (Charadrius alexandrinus). Kezelési célállapot: intenzívebb legeltetéssel kialakított kopár szikes felszínek, esetenként szántóterületek. Művelés szabályozása, legelésből/beművelésből kizárt területek létrehozása az ismert fészkek alapján.
Land Use Policy, 2021
In constantly changing complex social-ecological systems conservation organisations need to take ... more In constantly changing complex social-ecological systems conservation organisations need to take steps toward adaptive co-management if they want to be effective in their conservation activities. In the surroundings of the soda pans of the Kiskunság region in Hungary, a participatory process was initiated with the local national park directorate to understand the socioeconomic context of the sodic wetland area, reveal the perceptions of local stakeholders about the current and preferable management of the area and start discussions with them about certain priority management issues related to sustainable use (grazing and ecotourism). In this article, we show how this process helped in taking the first steps toward adaptive co-management. For the assessment, criteria of effective adaptive co-management were derived from the literature. The results show that most conditions for adaptive co-management have already been fulfilled (e.g. identified set of stakeholders, sense of place shared or incentives for participation) and some social outcomes were achieved. The participatory process assisted the collaboration of stakeholders, which can contribute to positive economic and ecological outcomes in the future. Through the engagement of local stakeholders some conflicting management issues were resolved (e.g. accepting a wider range of grazing animal species and allowing flexible time for mowing) and collaboration started on ecotourism issues (e.g. information sharing with the assistance of the national park directorate). This process can be seen as the 'formulation' phase of adaptive co-management but more efforts are needed to move toward the 'conjoint' phase with more actions, monitoring and social learning. Our case also shows that ACM can be a good method for both conservation and rural development but supporting policy environment as well as financial resources assisting the participatory process and nature-friendly farming activities can be important for its long term success. natural resource management to adaptive forms of management, e.g. adaptive management, co-management and governance. Adaptive management has emerged as a response to uncertainties and rapid changes in complex social-ecological systems. It has been defined as a structured decision making in loops of learning by doing (Holling, 1978). Co-management is characterised by shared decision making and conflict resolution in close collaboration with local stakeholders (Berkes, 2009; Fabricius and Curry, 2015). Adaptive co-management (ACM), also referred to as collaborative adaptive management (CAM), combines the principles and practices of adaptive management and comanagement focusing on joint management and learning by doing
Természetvédelmi Közlemények, 2019
Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökosz... more Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökoszisztéma-szolgáltatások (ÖSz-ek) minél teljesebb megőrzése és helyreállítása. Ennek érdekében a tagországok számára előírják, hogy térképezzék és értékeljék a területükön található ökoszisztémák állapotát (ÖÁ), valamint az általuk nyújtott ÖSz-ek helyzetét és gazdasági értékét. Magyarországon a 2016 őszén indult, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt keretében az "Ökoszisztéma-szolgáltatások" fejlesztési elem egyik fő feladata a hazai viszonyok között kiemelt fontossággal bíró ÖSz-ek országos térképezése és értékelése (Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés; NÖSZTÉP). Az értékelés az ún. kaszkád-modell mentén végig halad az ÖSz-eket meghatározó ÖÁ jellemzőktől, az ÖSz kapacitásokon és az ebből ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokon át az emberi jóllét fenntartásában vagy növelésében játszott szerepükig. A projekt eredményei a tervek szerint segítik majd a természeti tőkénkkel való fenntartható gazdálkodást, a zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztését, az egyes ágazatok közti hatékonyabb kommunikációt és a természetvédelmi és más ágazati döntéshozatalt.
Természetvédelmi Közlemények, 2016
Involvement of different stakeholders in nature conservation is becoming more important as a cons... more Involvement of different stakeholders in nature conservation is becoming more important as a consequence of paradigm shift in conservation taken place in recent decades. The concept and methods of social engagement and participation are, however, still not widely known and recognized within the conservation community. One reason for this is that conservation professionals usually do not have a frequent encounter with the social science approach and knowledge system during their education or day-today work. In this paper we discuss the definition, criteria and importance of participation in conservation by providing an insight into social science approaches and highlighting the paradigm shift in ecology. Hungarian case studies are cited illustrating that participation enriches and diversifies the community's knowledge, values and perspectives, resulting in better decisions and increased acceptance of the decisions. Increased awareness and knowledge of participation theory and methods therefore enhances the success of conservation in the long run and is strategically important to support conservation professionals with the accessible knowledge and tools provided by social science.
Természetvédelmi Közlemények, 2016
Magyar Tudomány, 2018
A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít hatékonyabban felkészülni az előttünk álló k... more A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít hatékonyabban felkészülni az előttünk álló kihívásokra. A "Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050" című program célja olyan veszélyek és lehetőségek feltérképezése, amelyek alapvetően befolyásolhatják Magyarország környezeti állapotát, a hazai biológiai sokféleség és ökoszisztémaszolgáltatások védelmét 2050-ig. Célunk a természet megőrzését támogató kutatási irányok kijelölése.
Environmental Policy and Governance, 2017
Individual decision-makers at different governance levels operate in social contexts, which means... more Individual decision-makers at different governance levels operate in social contexts, which means that they sometimes need to compromise their personal values. Yet, this dissonance is rarely the direct target of empirical analyses of environmental decision-making. We undertake a Q-analysis of decision-makers' personal perspectives and the perspectives they perceive to dominate in their decisionmaking contexts. Our empirical analysis addresses biodiversity conservation, which has traditionally been justified with intrinsic value and science-based arguments. The arguments have recently been broadened with the concept of ecosystem services, highlighting human benefits and values. This evolving context is interesting because of the new rise of anthropocentric values, which can lead to decision-makers experiencing dissonance. Our analysis of interviews with 43 biodiversity conservation decision-makers from nine European countries reveals four personally held perspectives that highlight different, yet partly overlapping, values: Intrinsic, Human benefit, Conservation and Connection, as well as three perspectives perceived to dominate in decision-making: Utilitarian, Insurance and Knowledge values. The comparison of personally held and perceived dominant perspectives points to one major conflict: those decision-makers who personally associate with intrinsic values and perceive utilitarian values to dominate in decision-making experience dissonance. On the other hand, personally held human benefit values are accommodated well in decision-making contexts and decisionmakers who perceive insurance values to dominate experience the least conflict with personally held values. These findings demonstrate the potential of arguments stressing long-term benefits for easing tension and conflicts in conservation decision-making, and the usefulness of empirically testing of the coincidence of individual and social values.
Journal of Environmental Management, 2017
Biodiversity and Conservation, 2016
Given the concern about biodiversity loss, there are a number of arguments used for biodiversity ... more Given the concern about biodiversity loss, there are a number of arguments used for biodiversity conservation ranging from those emphasising the intrinsic value of biodiversity to those on the direct use value of ecosystems. Yet arguing the case for biodiversity conservation effectively requires an understanding of why people value biodiversity. We used Q methodology to explore and understand how different conservation practitioners (social and natural science researchers, environmental non-Governmental organisations and decision-makers) in nine European countries argue for conservation. We found that there was a plurality of views about biodiversity and its conservation. A moral argument and some arguments around the intrinsic and ecological value of biodiversity were held by all stakeholder groups. They also shared the view that species valuation does not justify the destruction of nature. However, there were also some differences within and between the groups, which primarily reflected the espousal of either ecocentric or anthropocentric viewpoints. Our findings suggest that moral arguments and those around biodiversity's intrinsic and ecological value could potentially serve as a starting point for building consensus among conservation practitioners.
Land Use Policy, 2016
Please cite this article in press as: Kovács, E., et al., Towards understanding and resolving the... more Please cite this article in press as: Kovács, E., et al., Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy (2016),