Liberta Csonka | University of Pécs (original) (raw)
Papers by Liberta Csonka
Kultúratudományi Szemle, Jan 16, 2024
A tanulmány első részének fókuszában az a gondolkodásban beállt fordulat áll, ami a XXI. századi ... more A tanulmány első részének fókuszában az a gondolkodásban beállt fordulat áll, ami a XXI. századi nyugati társadalom tagjainak cselekvéseit, döntéshozatalát a korábbitól markánsan eltérő módon befolyásolja. Egy újfajta viszonyulás érzékelhető az állatokkal kapcsolatban, amely jelenség az addig az emberi környezetben értelmezhető oly alapvető fogalmainkat írja újra, mint például a család, a társ, a gyász, a szabadság vagy a szeretet. Ezt a gondolkodási változást Harriet Ritvo amerikai történész 2007-ben állati fordulatnak nevezte. 2 A nyugati filozófiára jellemző ember-állat kapcsolat gondolkodásbeli struktúrája Az állat fogalma meghatározó szerepet tölt be a nyugati gondolkodásban. Közismertek azok a történeket, közmondások, ahol az állatok a gondolkodás segítői voltak, amikor az ember számára ismeretlent kellett megfogalmazni, például Róma alapításakor a farkas által táplált Romulusz és Rémusz legendája, vagy a már a középkorban is használt, de a filozófiában Hobbes nevéhez kapcsolódó mondás: homo homini lupus est, ember embernek farkasa. A Friedrich Nietzsche műveiben megjelenő állati metaforák, allegóriák ugyancsak beleillenek ebbe a képbe. A XX. századból Wittgenstein híres mondatát emelném ki, amikor egy állati metaforával magyaráz a filozófiáról: "Mi a célod a filozófiában?-Hogy megmutassam a légynek a kiutat a palackból." 3
Interdisciplinary Research in Counseling Ethics and Philosophy - IRCEP, Dec 19, 2023
Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies... more Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies, sometimes known as anthrozoology or animal studies, is gaining more and more ground to this day in the Western academic world. In my paper I demonstrate today's dog keepers, as the walking philosophers of the 21th century, by outlining the turns of thought leading to the discipline of human-animal studies through Harriet Ritvo's 2007 animal turn. With the examination of the social role of XXI. century Western urban dog keeping in the light of the philosophical café movement, I argue for the idea that urban dog keeping is an alternative form of philosophical lifestyle, moreover, a significant example of philosophical practice. If we accept the thesis that the dog has always been present next to humans, then the relevant question is how it is present in humans' lives now, and if it is different than before, then what are the reasons behind this. Analyzing Ritvo's animal turn and the practical turn in philosophy, I draw conclusions regarding the reasons for the changes in the post human, arriving at the presentation of the idea of critical dog studies, in short dogism, which is the author's research area and invention.
Liberta Csonka, 2023
Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies... more Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies, sometimes known as anthrozoology or animal studies, is gaining more and more ground to this day in the Western academic world. In my paper I demonstrate today's dog keepers, as the walking philosophers of the 21th century, by outlining the turns of thought leading to the discipline of human-animal studies through Harriet Ritvo's 2007 animal turn. With the examination of the social role of XXI. century Western urban dog keeping in the light of the philosophical café movement, I argue for the idea that urban dog keeping is an alternative form of philosophical lifestyle, moreover, a significant example of philosophical practice. If we accept the thesis that the dog has always been present next to humans, then the relevant question is how it is present in humans' lives now, and if it is different than before, then what are the reasons behind this. Analyzing Ritvo's animal turn and the practical turn in philosophy, I draw conclusions regarding the reasons for the changes in the post human, arriving at the presentation of the idea of critical dog studies, in short dogism, which is the author's research area and invention.
Kultúratudományi Szemle, Mar 19, 2022
Kultúratudományi Szemle, Jan 16, 2024
A tanulmány első részének fókuszában az a gondolkodásban beállt fordulat áll, ami a XXI. századi ... more A tanulmány első részének fókuszában az a gondolkodásban beállt fordulat áll, ami a XXI. századi nyugati társadalom tagjainak cselekvéseit, döntéshozatalát a korábbitól markánsan eltérő módon befolyásolja. Egy újfajta viszonyulás érzékelhető az állatokkal kapcsolatban, amely jelenség az addig az emberi környezetben értelmezhető oly alapvető fogalmainkat írja újra, mint például a család, a társ, a gyász, a szabadság vagy a szeretet. Ezt a gondolkodási változást Harriet Ritvo amerikai történész 2007-ben állati fordulatnak nevezte. 2 A nyugati filozófiára jellemző ember-állat kapcsolat gondolkodásbeli struktúrája Az állat fogalma meghatározó szerepet tölt be a nyugati gondolkodásban. Közismertek azok a történeket, közmondások, ahol az állatok a gondolkodás segítői voltak, amikor az ember számára ismeretlent kellett megfogalmazni, például Róma alapításakor a farkas által táplált Romulusz és Rémusz legendája, vagy a már a középkorban is használt, de a filozófiában Hobbes nevéhez kapcsolódó mondás: homo homini lupus est, ember embernek farkasa. A Friedrich Nietzsche műveiben megjelenő állati metaforák, allegóriák ugyancsak beleillenek ebbe a képbe. A XX. századból Wittgenstein híres mondatát emelném ki, amikor egy állati metaforával magyaráz a filozófiáról: "Mi a célod a filozófiában?-Hogy megmutassam a légynek a kiutat a palackból." 3
Interdisciplinary Research in Counseling Ethics and Philosophy - IRCEP, Dec 19, 2023
Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies... more Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies, sometimes known as anthrozoology or animal studies, is gaining more and more ground to this day in the Western academic world. In my paper I demonstrate today's dog keepers, as the walking philosophers of the 21th century, by outlining the turns of thought leading to the discipline of human-animal studies through Harriet Ritvo's 2007 animal turn. With the examination of the social role of XXI. century Western urban dog keeping in the light of the philosophical café movement, I argue for the idea that urban dog keeping is an alternative form of philosophical lifestyle, moreover, a significant example of philosophical practice. If we accept the thesis that the dog has always been present next to humans, then the relevant question is how it is present in humans' lives now, and if it is different than before, then what are the reasons behind this. Analyzing Ritvo's animal turn and the practical turn in philosophy, I draw conclusions regarding the reasons for the changes in the post human, arriving at the presentation of the idea of critical dog studies, in short dogism, which is the author's research area and invention.
Liberta Csonka, 2023
Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies... more Parallel to the philosophical practice movement that was revived in the 80s, human-animal studies, sometimes known as anthrozoology or animal studies, is gaining more and more ground to this day in the Western academic world. In my paper I demonstrate today's dog keepers, as the walking philosophers of the 21th century, by outlining the turns of thought leading to the discipline of human-animal studies through Harriet Ritvo's 2007 animal turn. With the examination of the social role of XXI. century Western urban dog keeping in the light of the philosophical café movement, I argue for the idea that urban dog keeping is an alternative form of philosophical lifestyle, moreover, a significant example of philosophical practice. If we accept the thesis that the dog has always been present next to humans, then the relevant question is how it is present in humans' lives now, and if it is different than before, then what are the reasons behind this. Analyzing Ritvo's animal turn and the practical turn in philosophy, I draw conclusions regarding the reasons for the changes in the post human, arriving at the presentation of the idea of critical dog studies, in short dogism, which is the author's research area and invention.
Kultúratudományi Szemle, Mar 19, 2022