Galaktikus cserépgyógyász · Philip K. Dick · Könyv (original) (raw)
Galaktikus cserépgyógyász 76% 176 csillagozás
Joe Fernwright cserépgyógyászként dolgozik, törött kerámiákat gyógyít, ahogyan az apja is tette valamikor. Hiába ő a legjobb cserépgyógyász a világon, a munkája ma már senkinek sem kell, hiszen a tárgyak nagy része műanyagból készül. Unatkozik, a pénze fogytán, és ki tudja, mire lenne képes végső kétségbeesésében, ha egy napon nem kapna furcsa üzenetet egy titokzatos ismeretlentől, akinek szüksége van az ő szolgálataira.
De mit is akar tőle pontosan a mindenütt jelen lévő és mindenhatónak tűnő entitás, aki Glimmungnak hívja magát? És mit akar a többi furcsa szerzettől, akik Joe-val együtt a Plowman planétára utaznak, hogy részt vegyenek életük legfontosabb küldetésében? Lehet, hogy Glimmung egyfajta isten. De ha tényleg isten, akkor vajon végtelenül jó vagy végtelenül gonosz?
Eredeti mű
Eredeti megjelenés éve: 1969
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick Agave Könyvek
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868144 · Fordította: Pék Zoltán
Enciklopédia 16
Szereplők népszerűség szerint
Edgar Allan Poe · Joe Fernwright
Kedvencelte 11
Most olvassa 1
Várólistára tette 37
Kívánságlistára tette 39
Kiemelt értékelések
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Ősi korokon és életeken át süllyedtem le az ősóceán mélyére. Eltemetett helyeken jártam rothadó hullákkal karöltve, akik maradásra invitáltak. Megmagyarázhatatlan magányt, leírhatatlan félelmet, jeges hidegséget és fojtogató lidércnyomást érzek, ha erre gondolok. Talán nem véletlenül kerültem a mélységbe. Talán nem véletlenül keresem végső elkeseredésemben a cserepeket eszeveszetten…Talán azok az egyetlen társaim, talán csak ők az igazán létezők. Vagy nem. Nézném a csillagokat, ha lenne rá időm. Idő…Időm a végtelen tenger. Én vagyok a galaktikus cserépgyógyász…
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Létezik egy mély verem, amibe címeket hajigál a kedves olvasó, aminek partjáról letekintve gyakran megtámadja az egzisztenciális válság (helyesen töltöttem a múltat, miért pont így telik az idő, egyáltalán mi az idő? ilyesmik). A Galaktikus cserépgyógyász több, mint tíz éve lett ide bedobva. A nyári szünetet krimik olvasásával, sci-fikkel és tolvajkulcsok készítésének tervezésével töltöttem*, és egyszer csak ott volt előttem egy könyv, ami nem hasonlított semmire. Ez a leghosszabbra nyúló kölcsönkérésem.
Az elejét határozottan élveztem. PKD elképzelt jövőjében az embereknek nincs céljuk, az idejüket különböző kitalált játékokkal múlatják, este pedig egy gép előre legyártott álmok átélésére kényszeríti őket. Az idegen istenszerű entitás is remekül lett bemutatva. Azután…
…nyilvánvalóvá válik, hogy PKD nem jó író**. Feltűnnek a sótlan mondatok, a rettenetes dialógusok (a robothoz kapcsolódóaknál Dick is érezte, mennyire kevés, és megpróbált játékosságot belevinni), hogy a karakterek csak a bemutatott szinten stagnálnak. Rettenetesen irritáltak az intertextuális utalások. Konkrétan semmi értelme nincs felemlegetni a Parsifalt, Pergolesit, a Beethoven XI-et, vagy halott költők idézeteit***.
Spoilermentes példa: amikor a hősök egy epizód után visszatérnek az kiindulási helyre, ahol egy robotot hagytak, a robot megjegyzi, ezeket hallgatta, és köztük borzalmas reklámokat (hashajtótabletta, kenőcs havibajra), jelenet vége. Egy másik bolygón konkrétan mindenki földi intertextuális utalásokkal menőzik. A fausti párhuzamtól egyenesen falramásztam. Minden egyes alkalom, ahol egy hangyafarknyi küzdelem-bukás, de továbbküzdés motívum feljön, a sorban következő szereplő bebüfögi, mennyire fausti ez az egész. Szépirodalomból áthallatszó segélykiáltás: Akkor mutasd meg, ne mondd! PKD kreativitása egyértelműen cselekmény és nem szöveg központú. Nem baj, de leszögezendő.
A zárás kifejezetten tetszett. A Galaktikus cserépgyógyász egy könnyed Sci-fi, nehezebbnek tűnő kérdésekkel, amik biztosan nem fekszik meg a gyomrot.
* Lawrence Block betörős könyvsorozata hatására.
** Vagy a rossz fordítás, bár én az előbbire szavazok. Először kételkedtem benne, azután levettem a Harmonia Caelestist (ágy felett jobbra fent, karnyújtásra), és hirtelen többé már nem. Igazságtalan, de PKD egy halott-fehér-amerikai író. Csak nem sértődik meg senki.
*** Az idéző konzekvens felfedése tartozék.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Az újraolvasás jó dolog. Úgy emlékeztem régről, hogy annyira nem volt erős ez a történet, most azért eléggé elkapott, nagyjából egybe megettem. Nem túl hosszú, nem túl szövevényes, nem túl bonyolult, de nagyon sok stílusjegyet tartalmaz így is az írótól.
Persze én mindent a Valis c. kedvenc könyvemmel kötök össze, így ebben is véltem felfedezni hasonlóságokat, bár szigorúan véve inkább Dick „életrajzi dolgai”, az exegézisében gyakran szereplő gondolatai kerülnek elő itt is pár mondatban, a felszín alatt.
Gondolok itt a kettősség előbukkanására, az ikertestvér-párhuzamra, a férfi-női _én_re egy emberben, teofániára, az istenség/istenségek racionális vagy irracionális mivoltára.
Persze mindezeket egy robot dobja fel témának.
Aztán vannak itt is prekogok, istenszerű-földönkívüliek, egyéb földönkívüliek, mentál és lelki betegséggel küzdő, diktatórikus társadalom peremén élő emberek, no, meg egy szexi befejezés. Nem olyan, mint ez.
https://moly.hu/idezetek/361588
https://moly.hu/idezetek/1127
https://moly.hu/idezetek/227604
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Több szempontból is tetszett ez a könyv!
Először is a szerző eddig általam olvasott művei közül talán ebben jelenik meg leghangsúlyosabban a humor, kellemes volt szembesülni ezzel az oldalával is a már ismert kvalitásai mellett. Emellett a történet sem az a klasszikus tucatsztori, de ami igazán tetszett, hogy a vége sem az a tipikusan kiszámítható befejezés.
Az kiindulási helyzet Dick hagyományaihoz hűen nem hagyja hidegen az embert, egy olyan Földet fest le 2046-ban, amit még a legrosszabb rémálmaimban sem szeretnék megtapasztalni. A doboznyi méretű ablaktalan lyukakban tengődő, és még kisebb fülkékben dolgozó, állandó megfigyelés, lehallgatás alatt lévő, céltalan, kitörni képtelen emberek, a hiperinfláció és a végletekig kiporciózott szolgáltatások, illetve a zsarnok szuperszámítógépek a leghorrorisztikusabb diktatúrákat idézik, amikhez képest Észak-Korea wellness-nyaralás. Érzésem szerint a szocialista kommunista társadalmi modell kifigurázása volt az író célja, de lehet, hogy tévedek, mindenesetre a vallásokat sem kíméli.
Ezután valóságos felüdülés, mikor elrepít minket egy idegen planétára, ahol a főszereplő nem mindennapi mesterségét próbálja felhasználni egy idegen, nagyhatalmú entitás egy szintén nem mindennapi, már-már mitológiai léptékű feladat végrehajtására. Nem véletlenül említem a mitológiát, nagyon erős volt bennem az érzés, hogy a főbb történeti elemek – amellett, hogy klasszikus irodalmi művek (pl. Goethe Faustja) és bibliai történetek (pl. Jónás és a cethal) analógiái, – egyes szereplők és helyek nevei, illetve képességek valamilyen, talán északi mondavilág-átiratot testesítenek meg. Persze lehet, hogy téves ez a benyomás, de nagyon eklektikusnak éreztem a művet ilyen szempontból, annyi biztos, hogy sok kulturális forrásból merít.
A főhőst övező események és dilemmák tartalmas mondanivalót biztosítanak a műnek, számomra leginkább talán az önszemlélettel, a jövő alakításának képességével, a dolgok eleve elrendeltségével, illetve a sors megváltoztatásának képességével kapcsolatos dolgok voltak a leginkább elgondolkodtatóak, ennek tükrében különösen tetszett a hagyományoktól eltérő befejezés.
Roppant változatos a szereplőgárda, találkozhatunk igazán érdekes létformákkal is, különösen vicces például, mikor PKD az ő szájukba adja a filozofáló, bölcselkedő párbeszédeket. Szerencsére a könyvön alig érződik a kora, a „kötelező” csőpostán és videotelefonon kívül nem sok dolog emlékezteti az embert a 60-as, 70-es évekre. Talán csak a sok azbeszt.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Elszállt, késői Dick-regény, a furák közül. Adott egy szíriuszi fénylény, aki már-már isten, úgyhogy ha valakinek sikerült eléggé megőrülnie (manapság ennek elősegítésére külön médiabirodalom van), akkor a magyarság őstörténeteként is olvashatja.
Sci-fi létére eléggé mitikus: ősi katedrális, istenség, aki újra eljön, a Sors könyve, egyesülés az istennel (egy másikkal). Dicktől nem olvastam ennyire mitikus (és "őrült") könyvet. És akkor még nem is mondtam a teológiában járatos robotot, aki szabadúszó író akar lenni.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Különös érzés egy olyan könyvről írni, amiben, valamilyen érthetetlen módon a főszereplővel hasonul az olvasó. Most nem arról a hasonulásról beszélek, ami a legtöbb regényben alkalmazott írói „trükk”, hogy magához láncolja az olvasót. Nem, ez olyan, mintha: rólam írta volna.
Az eddig olvasott legszomorúbb könyve. Valóban, a többi könyve sem valami vidám, és ellensúlyként ebben a regényben is megjelennek azok a bizonyos, Dickre jellemző humoros (és igen találó társadalomkritikus) részek. A szomorúság kísérője a jókedv. Komor… keserű… a világ amiben él szürke – pedig a szürkét szereti és az exét is, szereti a munkáját (kicsit hátborzongató volt olvasni a cserepész műhelyről), ha lenne megrendelése, akkor még mást is… de az is lehet, hogy ez csak önámítás, és talán nincs is hozzá kedve… az is lehet, hogy semmihez sincs már kedve. Talán bele kell bújni egy csészébe és szőni egy hatalmas nagy hálót, ami reményt ad. Legalábbis a pókoknak és más egyéb „automatáknak” ad. Olyan a világ, mint egy óriási fáradtság, csak terpeszkedik és maga alá nyom.
A történet valójában egyszerű, csattanó mentes, bátrabbak Dickhez méltatlannak is nevezhetik, de tévednek, mert ez is ő: ül a félhomályos, zárt szobában és tervezget, szövögeti álmait, miközben a legyek odakint a napsütésben bohóckodnak.
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868144 · Fordította: Pék Zoltán
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
ülsz a munkahelyeden, ahol se hely, se munka. de muszáj.
ülsz a lakásodban, ahol nem lehetsz egyedül soha.
az egyetlen, ami „működik” a világodban, az az igazságszolgáltatás. vagyis éppen csak igazság meg szolgáltatás nincs, de az legalább gyorsan.
persze, hogy elfogadod az ajánlatot, ami munkával, fizetséggel, kalanddal kecsegtet. ahol ősi istenekkel találkozol elsüllyedt városokban, idegen lények segítségét várva. szomorúan.
szomorúan izgalmas. a nihil is izgalmas. csak PKD írjon róla.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Több ismerősöm is említette már, hogy nem ez a legjobb Dick regény, sőt talán a leggyengébb. Azért ezt nem mondanám, bár tény nekem se lett kedvencem, és hiányzott végig valami az olvasás alatt (még mindig nem tudom mi).
Egynek jó volt, de nem ezt fogom újraolvasni, ha elolvastam minden Dicket.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Totalitárius világállam működik egy futurisztikus Földön, ahol Joe Fernwright az államtól kapott segélyen tengeti életét. Szakmája, a cserépgyógyászat még ebben a világban is teljesen felesleges foglalkozásnak számít, és Joe hasonlóképp Dick hőseihez az öngyilkosságról és élete értelm(etlenség)én lamentál. Egy nap üzenetet kap, melyben egy istenszerű lény munkát ajánl neki. Joe kisvártatva a Szíriusz Ötön találja magát, ahol rá kell döbbennie, hogy bár élete gyökeresen más mederben és környezetben folytatódik, tulajdonképpen szemernyit sem változott. S amikor már felcsillan a változás és a kiút lehetősége, semmi sem úgy alakul, ahogy annak kellene.
A Galaktikus cserépgyógyász nem tartozik Dick legjobb kötetei közé. Ebben a regényben is vannak érdekes képességgel rendelkező egyedek (az istenszerű Glimmung, vagy a telekinetikus Baldwin), van sokféle idegen faj, van totalitárius állam és katedrális horgászás egy szürreális idegen óceánból, szerelem, jövőt elemző gépek, sorsot megíró automatikusa frissülő könyv, de még ezzel együtt sem egy kiemelkedő regény. Ez valószínűleg azért van így, mert Dickre nem jellemző módon csak egy főszereplőnk volt itt, s talán ezért sem volt annyira átütő és dinamikus.
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Az ellentétek könyve ez.
A tökéletes világban senki nem boldog. Joe a jó munkájával a saját jövőjét teszi tönkre. Glimmung a másik énjével harcol. Halottak és élők, jó és rossz, kilátástalanság és remény, eredeti és hamis mindenhol párhuzamosan.
Sok dolog eszembe jutott a hétköznapokba beleszürkülésről, a kilátástalanságról, a remény elutasításáról, és a saját sorsunk kézbevételéről, de igazán egyiket sem tudom megfogalmazni.
Érdekes sci-fi környezetben játszódó filozófiai gondolatkísérlet.
Népszerű idézetek
Az ember valójában olyan angyal, aki megháborodott, gondolta Joe Fernwright. Valaha mindenki igazi angyal volt, s mivel akkoriban lehetett választani a jó és a rossz között, nagyon-nagyon könnyű volt angyalnak lenni. Aztán valami történt. Valami elromlott, eltörött vagy meghibásodott. És attól kezdve kénytelenek voltak nem a jó és a rossz, hanem két rossz között választani, amibe beleőrültek, s ezért ma mindenki ember.
54. oldal (Agave, 2008)
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Furcsa gondolat cikázott át Joe elméjén. Talán Krisztus említésétől.
– „Törődés” – mondta fennhangon. – Azt hiszem, tudom, hogy érted, Willis. Egyszer különös dolog történt velem még a Földön. Egész apróság. Kivettem egy csészét a konyhaszekrényből, egy olyan csészét, amit még nem is használtam. Egy pókot találtam benne, döglött pókot. Elpusztult, mert nem talált eleséget. Biztos beleesett a csészébe, és nem tudott kimászni. A lényeg, hogy hálót szőtt a csésze alján. Olyan jó hálót, amilyet az adott körülmények között lehet. Amikor megtaláltam, megláttam a csészében a pókot meg a reménytelen hálót, arra gondoltam: esélye sem volt. Örökké várhatott volna, akkor sem jön légy. A várakozásba halt bele. Megpróbálta kihasználni a körülményeket, még ha reménytelen volt is. Sokszor eszembe jutott: vajon ő tudta, hogy reménytelen? Úgy szőtte a hálót, hogy közben tudta, semmi értelme?
113. oldal (Agave, 2008)
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
[…] összebarátkozott Nurb K'ohl Daqkal, a jószívű kétkagylóssal.
– Ezt a viccet a Deneb négyen mesélik – mondta éppen az. – Egy ferb, nevezzük A-nak, glankot próbál eladni ötvenezer burfiért.
– Mi az a ferb? – kérdezte Joe.
– Amolyan… – hullámzott az erőlködéstől a kétkagylós – idióta.
– És mi az a burfi?
– Pénzegység, mint a morzsa. Na szóval valaki azt kérdezi a ferbtől: „Tényleg ötvenezret akarsz kapni a glankért?”
– Mi az a glank?
A kétkagylós megint hullámzott, és most élénk rózsaszínre pirult.
– Háziállat, haszontalan, alacsonyabb rendű életforma. Szóval a ferb azt feleli: „Megtérül.” "Megtérül? Komolyan?" „Persze. Két huszonötezer burfis pidnidért cseréltem.”
– Mi az a pidnid?
A kétkagylós feladta, becsukta a páncélját, és elnémult.
171. oldal (Agave, 2008)
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász 76%
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak 96% ·
Összehasonlítás - Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia 93% ·
Összehasonlítás - Frank Herbert: A Dűne 93% ·
Összehasonlítás - Ray Bradbury: Marsbéli krónikák 89% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd 87% ·
Összehasonlítás - Ray Bradbury: Fahrenheit 451 87% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 87% ·
Összehasonlítás - Aldous Huxley: Sziget 86% ·
Összehasonlítás - Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz! 86% ·
Összehasonlítás - Octavia E. Butler: Átváltozás 85% ·
Összehasonlítás