László Galambos | Semmelweis University (original) (raw)

Uploads

Papers by László Galambos

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A szociális ágazat átalakított továbbképzési rendszerében 2018-ban kötelező elemként megjelent a ... more A szociális ágazat átalakított továbbképzési rendszerében 2018-ban kötelező elemként megjelent a vezetőképzés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elsőként a Semmelweis Egyetemet jelölte ki a képzés megszervezésére. A képzési program négy jól körülhatárolható tanegységből áll, ezeket moduloknak nevezzük. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük azokat az elképzeléseket, víziókat, amelyek mentén a program tartalma kialakult. Az említett négy modul koncepciójának, tartalmi elemeinek és a kezdeti időszak tapasztalatainak ismertetésére a képzés vezető oktatóit kértük fel, akik az alábbiakat különálló alfejezetekben mutatják be, nem csupán azok számára, akik a jövőben a Semmelweis Egyetem hallgatói lesznek, hanem valamennyi érdeklődő szociális ágazatban dolgozó szakembernek.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A szakértői kormányt gyakran emlegetik a hazai belpolitikában a rendszerváltás óta, annak ellenér... more A szakértői kormányt gyakran emlegetik a hazai belpolitikában a rendszerváltás óta, annak ellenére, hogy nem alakult eddig olyan kabinet, amelyet egyértelműen ezzel a fogalommal lehetett volna jellemezni. A legközelebb Bajnai Gordon állt ahhoz 2009-ben, hogy ilyen kormányt alakítson. Válságkezelőnek nevezett kabinetjét a nemzetközi politikatudományi szakirodalom a szakértői kormányok között tárgyalja-mi több, abszolút technokrata kormányként hivatkoznak rá. Összetételét és tevékenységét vizsgálva azonban nem indokolt a minősítés, a miniszterelnök és a kormánytagok többsége egyértelmű politikai, illetve pártkötődéssel bírt. Válságkezelő kormányprogramjával Bajnai Gordon pártsemleges agendát határozott meg, a kabinet jogalkotói tevékenységének vizsgálata ugyanakkor egyértelműen azt mutatja, hogy az nem szűkült le kizárólag a krízis kezelésére.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

A technokrata kormány válságjelenség. Bár pozíciója antipolitikainak tűnhet, inkább nem-pártalapú... more A technokrata kormány válságjelenség. Bár pozíciója antipolitikainak tűnhet, inkább nem-pártalapú kormányról beszélhetünk. Ilyen kabinetek akkor jöhetnek létre, ha a kormányzás felelősségét a pártok stratégiai megfontolásból pártonkívüli technokratákra hárítják át. A technokrata jelzővel illetett kabinetek közül azonban kevés tekinthető abszolút technokrata kormánynak, mely a pártalapú kormány inverzeként jellemezhető. A modern demokráciák alapja a képviseleti rendszer és a pártkormányzás, ahol a pártok jelentik a demokratikus kapcsolatot a választók és a kormány között. Ilyen keretek között a technokrata kormány hosszabb távon nem jelentheti a pártalapú képviselet alternatíváját, működése csupán a demokrácia kivételes állapota.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Books by László Galambos

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Teaching Documents by László Galambos

Jelen standard a munkakörök kialakítását, átalakítását igyekszik támogatni olyan szempontokkal, a... more Jelen standard a munkakörök kialakítását, átalakítását igyekszik támogatni olyan szempontokkal, amelyek megkönnyíthetik a munkáltatók számára a munka és magánélet összehangolását megkönnyítő megoldásoknak a bevezetését, ezen belül elősegítik az atipikus munkavégzési formák elterjedését és a kisgyermekeseknek a munkahelyre való visszatérését.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Thesis Chapters by László Galambos

Doktori (Ph.D.) értekezés, 2023

A technokrata kormányok problémája a politikatudomány kurrens vizsgálati területei közé került az... more A technokrata kormányok problémája a politikatudomány kurrens vizsgálati területei közé került az elmúlt években. A másfél évtizeddel ezelőtt kirobbant gazdasági válság velejárója volt a politikai krízis, vagyis a regnáló kabinetek, koalíciók felbomlása is, amelyet sokszor úgy igyekeztek kormány- és ellenzéki pártok átvészelni, hogy nem-pártalapú testületeknek szavaztak bizalmat. A kormányzásra felhatalmazott pártok ezen magatartása a felelősségáthárítás fogalmával írható le, amikor nem kívánják vállalni a válságmenedzselés politikai költségeit, és egy technokrata miniszterelnökre ruházzák a kormányzás felelősségét. A szakirodalomban a szerzők igyekeztek definíciót alkotni, összehasonlító kutatásokat végezni, illetve tipológiát kidolgozni. A probléma azonban abban jelentkezik, hogy többségük minél nagyobb sokaságra igyekszik általánosítani, minél több esetet bevonva az elemzésbe, ami által azt várják ugyan, hogy a modell magyarázó ereje növekedni fog, az alapsokaságot azonban jellemzően csak a technokrata kormányok kritériumrendszerének felpuhításával tudják növelni. Ezért már nem is erre a csoportra, hanem csak a technokrata vezetésű kabinetek körére tesznek megállapításokat. Magam ragaszkodni kívánok a szigorú feltételekhez, és azokat a kormányokat keresem, amelyek a felelősségáthárítás, illetve a technokrata kormányfő ennek köszönhető autonómiájának következtében ténylegesen technokratának tekinthetők. További kritikus pont az irodalomban a pártválság és a technokrácia tartós mivoltának kérdése. A parlamenti pártok bár bizalmat szavaznak a technokrata kabinetnek, attól nem várható el a pártkormánnyal szemben megfogalmazott demokratikus követelmények teljesítése, mint a reszponzivitás, a felelősség és az elszámoltathatóság. Ezért – noha a válságdiskurzusban felmerül mint a pártkormányzás konkurenciája – nem tekinthető a demokratikus felhatalmazást nyert pártalapú kabinet tényleges alternatívájának. A pártkormányzás tartós kríziséről szóló fejtegetések nem számolnak továbbá a technokraták reszelekciójának, további politikai szerepvállalásának látható sikertelenségével sem. Választási versenyben ugyanis a politikai karriert folytatni szándékozó technokrata kormányfők rendre alulmaradnak a pártpolitikusokkal szemben. Az értekezés két fő tézis fogalmaz meg és kíván alátámasztani. Az első fő tézis, hogy a technokrata kormány a pártok felelősségáthárítása következtében jön létre. Ehhez képest egyes tényezők csak szükséges, de nem elégséges feltételként jelennek meg. A második fő tézis, hogy a pártkormányzás átmeneti, nem tartós válságáról beszélhetünk, a demokrácia és a kormányzás továbbra is pártelvű marad. Az értekezésben elsősorban összehasonlító esettanulmányok segítségével kívánom igazolni a megfogalmazott téziseket. Az értekezés új tudományos eredményei: 1. A pártkormány, a menedzserkormány és a technokrata kormány ideáltípus szerinti tipológiájának megalkotása. 2. Az abszolút technokrata kormány fogalmának újragondolása és a tényleges esetek azonosítása a felelősségáthárítás értelmében. 3. Az államfői szerepvállalás és az elnöki kormány kérdésének vizsgálata, ami alapján kijelenthető, hogy a technokrata kabinet nem tekinthető elnöki kormánynak. 4. A technokrata miniszterelnökök reszelekciójának komparatív vizsgálata, amit eddig nem dolgozott fel a szakirodalom.

Bookmarks Related papers MentionsView impact

Doktori (Ph.D.) értekezés, 2023

Bookmarks Related papers MentionsView impact